Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1997. november 21.
Nov. 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ-szervezet lakossági fórumot rendezett. A mintegy 500 érdeklődőt vonzó rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György szenátor, Kelemen Attila, Kakassy Sándor, Kerekes Károly képviselők, Borbély László területrendezési államtitkár, Burkhardt Árpád alprefektus és Orbán Dezső alpolgármester vett részt. Az RMDSZ tisztségviselői tájékoztatást adtak a szövetség kormányzati tevékenységéről, a kormányátalakításra vonatkozó koalíciós tárgyalások menetéről és a tanügyi törvény módosításáról szóló sürgősségi kormányrendelet helyzetéről, és válaszoltak a hallgatóság kérdéseire /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./
1997. november 21.
Nov. 21-én tartották meg Szatmárnémetiben az Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem címmel tartották meg az idei Kárpát-medencei vetélkedőt. Az Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett versenyen középiskolásokból álló csapatok versenyeztek. A 18 résztvevő csapat a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett. Varga Domokos budapesti író, a zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a versenyt. Első helyen a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ csapata végzett. A rendezvényen jelen volt Tabajdi Csaba államtitkár, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és Riedl Rudolf prefektus is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. november 21.
Nov. 21-én Nagyváradon bővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei Önkormányzati Tanácsa. A találkozóra az RMDSZ színeiben megválasztott 18 polgármesteren és 20 alpolgármesteren kívül meghívót kaptak az RMDSZ Bihar megyei képviselői és szenátora, valamint a kormányhivatalok RMDSZ-támogatással kinevezett megyei intézményvezetői, élükön Modok Gusztáv alprefektussal. A csaknem négyórás tanácskozáson számba vették a megye magyarságát leginkább foglalkoztató szociális, közigazgatási, illetve sajátosan kisebbségi kérdéseket (földtörvény, gázbevezetés, segélykiutalás, orvosi ellátás biztosítása, kétnyelvű táblák kitétele), egyértelműen szorgalmazva a kormányzati szerepvállalásból adódó előnyök hathatósabb kihasználását a közösség érdekében. Az ülésen jelen volt Székely István, az RMDSZ Önkormányzati ügyvezető alelnöke, és rövid ideig megtisztelte jelenlétével a tanácskozást Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./
1997. november 22.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, a Katona Ádám nevével fémjelzett keresztény-nemzeti csoport marosvásárhelyi tagjai nov. 22-én zárt ajtók mögött rendeztek tanácskozást, mintegy 40 fő részvételével. A meghívottak közül távol maradt Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Csapó József – és Jakabffy Attila szervező szerint a "baráti alapon" összehívott tanácskozásra, amelyre az alternatívakeresés jegyében került sor, nem is hívták meg Markó Béla szövetségi elnököt és Frunda Györgyöt, az RMDSZ két marosvásárhelyi szenátorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Az Adevarul szerint a megvitatott témák között szerepelt egy autonóm erdélyi magyar oktatási rendszer, a székelyföldi közigazgatási autonómia kérdése, a kettős - román és magyar - állampolgárság a romániai magyarok számára. A résztvevők továbbá bírálták azt, hogy az RMDSZ vezetése "kész engedményeket tenni a kormányban maradásért". /MTI/
1997. november 22.
Nov. 22-én rendkívüli küldöttgyűlést tartott Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. Az ülésen Markó Béla beszámolt a szövetség kormánykoalíciós tevékenységéről, a kormányátalakítással kapcsolatos tárgyalások menetéről, valamint a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kapcsán folytatott koalíciós tárgyalásokról, a kormányrendelet helyzetéről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ezt követően Márton Árpád, a háromszéki RMDSZ elnöke tartott beszámolót a szervezet munkájáról, majd a részvevők megvitatták és módosították a szervezet szabályzatát, a kézdivásárhelyi területi szervezet önállósodása után kialakult helyzetnek és az V. kongresszuson elfogadott alapszabályzatnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./
1997. november 22.
Nov. 22-én tartotta soros ülését az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége. A testület több aktuális kérdésről tanácskozott és hozott döntéseket. A részvevők elemezték az utóbbi időszak fontosabb politikai fejleményeit, a kormánykoalíción belül felmerült nézetkülönbségeket a tanügyi törvény módosítása kapcsán, és a várható kormányátalakítás problémáit. Elhatározták a Gazdasági Tanács megalakítását, amely konzultatív jelleggel működik az Udvarhelyszéki RMDSZ mellett. A testület megállapította, hogy a módosított földtörvény közbirtokosságot érintő intézkedéseinek kivitelezésében nyújtott segítség hatékonynak bizonyult, ami további támogatásra kötelezi a szervezetet. Az elnökség megállapította, hogy az egészségesebb párbeszéd és közhangulat kialakításáért a következő időszakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni az udvarhelyszéki románság és az RMDSZ viszonyának fejlesztésére, a további félretájékoztatások és uszító jellegű megnyilvánulások elkerülése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. november 22.
Somai József tanulmányában az RMDSZ kormányba lépésének hatását vizsgálta. Ma sem ismeretes "a koalíció egyezségrendszerének ránk vonatkozó minden tétele", állapította meg. A választás után a demokratikus pártok kormányszövetségének együttműködési ajánlatát az RMDSZ-nek el kellett fogadnia. Ebben a helyzetben megváltoztak az RMDSZ céljain belül a prioritások. A "radikális" megoldáskeresés helyett az egzisztenciális kérdések kerültek a politikai törekvések elé. A kompromisszum a konfliktushelyzetek megoldásának legfőbb eszköze, azonban a kompromisszumok sorozata a lemondások akkumulációja is. A kormányba lépéssel az RMDSZ-nek le kell mondania a társadalmi engedetlenségi harc formáiról. - A kiegyezés látszatpolitikája nem sokáig tartott, mert vulkánszerűen feltört ismét az erdő nacionalizmus, amiben a koalíciós partnerek is nyíltan cinkosok. A kockázatot csak akkor lehet vállalni, ha a tanügyi törvény módosítása és a kulturális autonómia tételesen garantált. "Ezt négy évig nincs jogunk halasztani" - figyelmeztetett Somai. Akkor meg ki kell lépni a koalícióból. Viszont "ma a bentmaradás kényszere nagyobb, mint az egykori belépés kényszere." A látszat, hogy a kisebbségi kérdést megoldották, gátolja a nemzetiségpolitika kibontakozását. Mindenképpen stratégiaváltásra van szükség, ezt ki kell dolgozni, azonban erre még nem futotta az RMDSZ politológusainak és politikusainak az energiájából. - Somai hiányolja az RMDSZ-ben a pluralizmust, ami még nem valósult meg. - Az autonómiáról sem beszél az RMDSZ a jelenlegi helyzetében. Az RMDSZ a működőképességéhez szükséges struktúrát eddig még nem találta meg, az Egyeztető Tanács léte csak szimbolikus. "A struktúra torzulásának bizonyítéka az Ügyvezető Elnökség túlzott politikaorientáltsága"'. - Az új politizáló struktúrának lehetővé kell tenni a szövetségen belüli ellenzéki politizálást. - A kormányba lépést vizsgálva Somai azt a következtetést vonta le, hogy "nagy horderejű kérdésekben ne döntsünk egy közösség sorsáról felkészületlenül és alapos, szakszerű és az egész közösség részéről elfogadott elemzés nélkül." /Somai József: Gondolatok az RMDSZ struktúrájával és működésével kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. november 22.
Nov. 22-én második alkalommal tartotta közgyűlését Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalos-szövetség. Kitüntetéseket osztottak ki a sikeres kórusvezetőknek. Kevesen jöttek el az énekkarok előadásaira. A 107 éves csíkszeredai Sarkadi Elek Vegyeskar is fellépett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./ A Romániai Magyar Dalosszövetség 1994-ben alakult újra a valamikori szövetség jogutódaként, amely 1921 és 1949 között működött. Jelenleg 37 énekkar tagja van. A szövetség elnöke László Attila, tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, aki már 1949 előtt is tevékeny tag volt. Guttmann Mihály elmondta, hogy 1997-ben Aradon szervezték meg az első elemi iskolai énekkar-találkozót, ahol nyolc megye iskoláinak kórusai gyűltek össze. Jövőre márc. 21-én Kolozsváron szervezik meg a középiskolai kórusok találkozóját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./
1997. november 22-23.
Vécsei Károly részletesen ismertette a román történettudomány nagy alakjának, Alexandru Philippide /1859-1933/ iasi-i egyetemi tanár élete fő művét /A románok eredete/. Első kötete 1923-ban, a második 1927-ben jelent meg Iasi-ban. Philippide alapos ismerője a német, francia, angol, magyar, szlovén és görög nyelven megjelent, a román nép őstörténetével foglalkozó szakirodalomnak. A román nép őstörténetének egyetlen tanúja a nyelv, amely a Balkán félszigeten, Illyriában, Skopjétől és Szófiától északnyugatra alakulhatott ki. A balkáni ősromán nyelvben nagyszámúak az albánnal megegyező szavak. Vécsei részletesen ismerteti Philippide munkáját, de megemlíti az utóbbi két évtizedben megjelent munkákat is. /Vécsei Károly: Egy elfeledett nagy mű. Alexandru Philippide: A románok eredete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22-23./
1997. november 23.
Nov. 23-án Sepsibükszádon Puskás Bálint szenátor, Márton Árpád képviselő és Balogh Gábor polgármester a földtörvény módosításáról, az új törvény rendelkezéseiben rejlő lehetőségekről beszélgetett az érdeklődőkkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. november 24.
Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. november 24.
Nov. 22-én beszámoló közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Tamás Sándor elnök beszámolóját és a szervezet Ellenőrző Bizottságának a jelentését. A beszámoló közgyűlés után lakossági fórumra került sor, amelynek témája a tanügyi törvény és a földtörvény módosítása után kialakult helyzet elemzése volt. A rendezvényen megjelent Markó Béla szövetségi elnök, aki a tanügyi törvény helyzetéről tartott átfogó beszámolót. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./
1997. november 24.
Nov. 21-22-én a szlovéniai Lendván a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a magyarországi Anyanyelvi Konferencia és az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ szlovéniai tanácsa szervezésében tartották meg a kárpát-medencei magyar kisebbségi kulturális szervezetek találkozóját, amelyen az RMDSZ, EMKE, CSEMADOK, KMKSZ, HMSZ, Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület, VMKSZ és a rendezők képviseletében mintegy ötvenen vettek részt. A találkozón elemezték a több száz intézményt magába foglaló kulturális hálózat jogállását az egyes országokban, megvitatták az adott országokban észlelhető, az ottani magyar nemzeti kisebbségeket hátrányos helyzetbe hozó joggyakorlat és a nemzetközi szerződések közötti ellentmondás feloldásának módozatait, javaslatokat tettek a támogatási rendszerek hatékonyságának, értékközpontúságának és elszámoltathatóságának növelésére, valamint egyeztették az együttműködés és információáramoltatás módozatait. A tanácskozás részvevői sajtóközleményt adtak ki. Az RMDSZ-EMKE képviseletében dr. Kötő József, Balogh Ferenc, Dáné Tibor Kálmán és Kiss Jenő voltak jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./
1997. november 24.
Kovács János irodalomtörténész özvegye a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaságra és a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékére hagyta 4000 könyvtárát. Az értékes adományért köszönetet mondott dr. Lőrinczi Gyula szenátor, a társaság elnöke és dr. Molnár Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1997. november 24.
A Curentul nov. 24-i száma interjút közölt George Pruteanu KDNPP-s szenátorral a tanügyi törvénnyel és a román nyelv védelmével kapcsolatos kezdeményezései kapcsán. Pruteanu nem tartja magát sem nacionalistának, sem idegengyűlölőnek, de elismeri, hogy a román nyelv védelméről szóló törvénytervezete nem csupán nyelvészeti, hanem politikai indíttatású is. A tanügyi törvénnyel kapcsolatos álláspontja abból is fakad, hogy székelyföldi látogatása alkalmával bizonyos rosszindulattal is találkozott, egyes "irredenta hajlamú tanárok" magyarosított történelmet és földrajzot tanítanak, és annak érdekében, hogy a tanulási folyamatot a minisztérium ellenőrizni tudja, ezen tantárgyakat románul kell tanítani. A sürgősségi kormányrendelet megszavazásával kapcsolatban Pruteanu azt a veszélyt látja, hogy cserében azért az RMDSZ általi engedményért, hogy a két tantárgyat románul tanítsák, a magyarság megkaphatná magyar nyelvű egyetemek létrehozásának jogát. Ami szerinte "ugyanannyira rossz", mivel ez a román oktatás föderalizálásához vezetne. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 24., 225. sz./
1997. november 24.
A háborús bűnökért elítélt és kivégzett román Antonescu marsall kormányának nyolc tagja számára posztumusz rehabilitációt javasolt, majd az amerikai kongresszus több tagjának tiltakozása nyomán szombaton elállt ettől a szándékától Sorin Moisescu, Románia főügyésze. Moisescu október 23-án nyújtott be semmisségi indítványt az 1941-44 közötti kormány több tagjára a háború után kimondott ítéletek ügyében. A döntés ellen hivatalosan tiltakozott és a román kormányt szándékának megváltoztatására szólította fel Alphonse d'Amato és Christopher Smith, az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottságának elnöke és alelnöke, tekintettel arra, hogy az Antonescu-kormány, amelynek a szóban forgó személyek tagjai voltak 1941 és 1944 között, emberiség elleni bűnöket követett el a zsidó állampolgárok elleni pogromokkal, továbbá az Egyesült Államok háborús ellenfele volt. A román főügyész nov. 21-i újabb közleményben - amely azután született, hogy Emil Constantinescu államfő visszatért ázsiai körútjáról - Sorin Moisescu leszögezte, hogy a dossziét újra megvizsgálva arra a következtetésre jutott, az érintett személyek politikai értelemben mégis felelősséget viseltek azáltal, hogy tagjai voltak az adott időpontban az Antonescu-kormánynak. /A hét nyolc napja rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25., MTI, Magyar Hírlap, nov. 24./
1997. november 25.
Nagy szülöttére, Erdős Sylvester Jánosra emlékezett Szinérváralja lakossága nov. 9-én. A református templomkertben az emlékére 1903-ban emelt obeliszknél koszorúzott a polgármesteri hivatal, az EMKE és az RMDSZ. A művelődési házban díszelőadásban méltatták az író, költő, fordító és reformátor gazdag életművét, majd helyi pedagógusok Az magyar nípnek címmel összeállítást mutatott be, végül a Hollóssy Simon Vegyeskórus zárta a műsort. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 25.
Véget ért a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita is. Az általános vitában az RMDSZ- frakció nevében Frunda György, Markó Béla és Verestóy Attila szólaltak fel. Frunda szenátor történelmi adatokkal érvelt annak bizonyítására, hogy a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatásnak régi hagyományai vannak Romániában. Markó Béla és Verestóy Attila George Pruteanu parasztpárti szenátor minősíthetetlen hangú nacionalista támadásait, durva RMDSZ-ellenes kirohanásait utasította vissza, amelyekért a parasztpárti szenátort felszólalása közben az ülésvezető elnök /Petre Roman házelnök/ többször is félbeszakította. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. november 25.
Magyar közgazdász hallgatók táborát szervezték meg nov. 12-16-a között a Székelykő, Tilalmas és Ordaskő bércei közötti faluban, Torockón. A Tóbiás házban gyűltek össze a különböző egyetemekre járó magyar hallgatók. Az előadók között volt Molnár Gusztáv, aki Erdély geopolitikai helyzetéről tartott előadást, Erdélyt a nyugati szférához sorolva. Érdekes volt Neményi József, a romániai versenytanács tagjának előadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 25.
Abszurd drámát adtak elő a kolozsvári Magyar Nyelvű Színművészeti Tanszék végzős hallgatói. Osztályvezető tanáruk Bíró József, a tanársegéd Salat Levente. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 25.
A Brassó megyében működő két önálló magyar középiskolában évről évre gondot jelent a jóváhagyott helyek betöltése. A Rab István Líceum /Zajzon/ eddig minden évben biztosítani tudta, hogy két-két párhuzamos osztály induljon. Idén először evangélikus osztály is indult, Négyfaluban él a legtöbb evangélikus. Papp Árpád, a líceum igazgatója elmondta, hogy a hitoktatást a brassói esperesség segédlelkésze, Szász Lilla végzi. Az evangélikus osztály tanulói máris bekapcsolódtak egyházközségük munkájába, ifjúsági kört működtetnek, betegeket látogatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 25.
Miközben a romániai magyar sajtó sorvadozik a kinyomtatott példányszámok tekintetében, újabb és újabb lapok látnak napvilágot. Megjelent a Székelyföld, Hargita Megye Tanácsa által indított kulturális folyóirat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./ Ugyanerről: nov. 8.
1997. november 25.
Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban december végéig tekinthető meg Lestyán Ferenc katolikus pap, vikárius fotókiállítása. Fülöp Lajos múzeumigazgató a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy ezek a több száz templomot bemutató felvételek Erdély ezeréves múltját elevenítik fel, egyszersmind tisztelgést jelentenek templomépítő őseink előtt. Lestyán Ferenc 40 éven át gyűjtött adatokat, készített felvételeket, hogy közreadhassa Megszentelt kövek című unkáját. Ehhez a kötethez készültek a fényképek. Lestyán Ferenc 1913-ban született Csíkszentkirályon. Egy évre internálták, 1955-ben fogott hozzá Marosvásárhelyen az egyházközség szervezéséhez. Idén ment nyugdíjba, 84 éves korában. /Megszentelt kövek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./
1997. november 25.
A Margitszigeten a nyár óta több szobrot elloptak: Jókai Mór, József Attila, Balassi Bálint, Ferenczy Károly és Radnóti Miklós mellszobra eltűnt. Kerényi Jenő Furulyázó lány című, a ferences kolostornál felállított szobra októberben tűnt el. A kétméteres, többmázsás bronzszobor kiemeléséhez és elszállításához daruskocsira volt szükség. Minden jel arra mutat, hogy szervezett körülmények között folyik a szoborlopás. A bronz kilójáért ezer forint körüli összeget adnak. Eddig egyetlen esetben sem sikerült a szobrok nyomára bukkanni. /Szigeti szoborveszedelem. = Magyar Hírlap, nov. 25./
1997. november 26.
Mintegy folytatásaként a tavaly megrendezett Ezeréves a magyar iskola című rendezvény-sorozatnak, nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség szervezésében hatvan erdélyi pedagógust tüntettek ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Szulejman Demirel török elnök Romániába látogatott, nov. 24-én Bukarestben tárgyalt Emil Constantinescu elnökkel. Minden területen követésre méltónak minősítette Demirel elnök a román-török kapcsolatokat. Demirel a két ország között félévenként megtartott csúcstalálkozók keretében látogatott Bukarestbe. A két elnök megállapodást írt alá vámügyi együttműködésről, továbbá kulturális központok létesítéséről Constanta, illetve Isztambul városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Markó Béla elnökletével a szövetség bukaresti székházában tartották az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tisztségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla szövetségi elnök a rövid helyzetelemzést tartott, amelyben külön szólt a kormányátalakításra vonatkozó koalíciós tárgyalások menetéről, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szenátusi vitájáról, az eddig letárgyalt és titkos szavazással megszavazott cikkelyekről, valamint George Pruteanu parasztpárti szenátor nacionalista érzelmeket felszító, az ellenzék által nagy tetszéssel fogadott magyarság- és RMDSZ-ellenes, demagóg szóáradatáról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők beszámoltak munkájukról, és a tevékenységük során felmerült aktuális kérdésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./
1997. november 26.
A Mediafax hírügynökség politikai elemzőkre hivatkozva úgy véli, a titkos szavazás során a szenátorok elvethetnek néhány, a kisebbségek nyelvén való oktatásról szóló rendelkezést. A lapok George Pruteanu KDNPP-s szenátor felszólalását emelik ki, mely élesen támadta az RMDSZ szenátorait, "kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket". Pruteanu, aki a kormányrendelet elfogadását a "román politikai osztály vizsgájának" tekintette, "hadat üzent az önálló magyar egyetemnek", arra figyelmeztetve, hogy ha elfogadják ezt a rendelkezést, akkor Katona Ádám kizárólagosan magyar hentesüzleteket, borbélyüzleteket, törvényszékeket "és még ki tudja mit" fog kérni. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint a titkos szavazás azt is jelentheti, hogy "a kormánypártok még azt az ígéretüket sem tartják be, amelynek értelmében csak a földrajz és a történelem oktatási nyelvére vonatkozó passzust óhajtják módosítani, a többi szakasz pedig érintetlenül marad". /Veszélyben az önálló magyar egyetemhez való jogunk is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1997. november 26.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/Állandó Bizottsága /ÁB/ javaslatot tett Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy december 6-7-re hívja össze az SZKT-t. Mivel a soros SZKT-ülést eredetileg december 12-14-re időzítették, az ÁB azt javasolta, hogy a rendes és a Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnök által kezdeményezett rendkívüli SZKT-ülést vonják össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a dec. 6-i SZKT túl későn kerül megrendezésre, ezért az ülést "sem »rendkívülinek«, sem szükségesnek" nem látja. Úgy véli, továbbá, hogy az SZKT 44 tagjának indítványa "az SZKT-elnök és az Állandó Bizottság miatt hiúsul meg". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./