"Románia 1996-ban 8 000 milliárd lejt /2,2 milliárd márka/ fordított a gazdaságtalan állami vállalatok finanszírozására. Ez az állami bevételek egynegyedének felel meg. A gazdaságtalan mamutvállalatokat be kell zárni, nyilatkozta Petre Roman az Adevarulnak. /Milliárdos támogatás veszteséges cégeknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Hat év alatt, 1990 júliusától 1996 júliusáig Románia lakossága 600 ezer fővel csökkent. A hivatalos adatok szerint a 600 ezres népességcsökkenés 39,8 %-a a kivándorlásnak tulajdonítható. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban lezajlott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az RMDSZ jelöltjei közül a kormány két prefektust és nyolc alprefektust iktatott be. Hargita megyében Dézsi Zoltán, 50 éves tanár, Gyergyószentmiklós polgármestere kapott prefektusi kinevezést, Szatmár megyében pedig Riedl Rudolf 52 éves mérnök foglalta el a prefektusi széket. A nyolc kinevezett és beiktatott alprefektus:- Arad megyében Bognár Levente, 40 éves, mérnök, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke; - Bihar megyében Modok Gusztáv, 52 éves, jogász-közgazdász;"

"Grigore Zanc volt Kolozs megyei prefektus, majd művelődési miniszter /1996. aug. - nov./ Kolozsvárra visszatérve Funarhoz hasonlóan RMDSZ-ellenes nyilatkozatháborúba kezdett. A kolozsvári Adevarul de Cluj címoldalon közölte Funar és Zanc hasonló megnyilatkozásait. Zanc aggódik azért, mert a "stratégiai jelentőségű idegenforgalmi minisztériumot" bízták az RMDSZ-re, majd a "felelős politikai erők összefogására" szólított fel. "

"1996. aug. 7-10-én Debrecenben tartották meg a Külföldön Élő Magyar Könyvtárosok IV. Szakmai találkozóját. Az erdélyi könyvtárosok pedig Kolozsváron találkoztak 1996. nov. 22-én, az EMKE Könyvtári Szakosztálya szervezésében, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tanácskozásán, a Könyvtár és oktatás az olvasáskultúra szolgálatában című szimpóziumon. Mindkét tanácskozáson több értékes előadás hangzott el, ebből közöl néhányat a Művelődés. Ez egyik egy érdekes felmérés az 1992-ben létrehozott kolozsvári Gróf Mikó Imre Közkönyvtárról. A könyvtár állománya számos magyarországi könyvtár adományából áll. A 21 ezer kötet 71 %-a szépirodalom, 27 %-a szakirodalom és 2 %-a idegen nyelvű irodalom. A gyűjtemény értékes része a számos 1960-1990 között megjelent magyar- és világirodalmi mű, amelyeket Erdélyben hiánycikként tartanak számon. A könyvtár otthont ad két letétbe helyezett gyűjteménynek is, a Romániai Magyar Zenetársaság tulajdonában levő, 1840 darab kottát és zenei szakkönyvet tartalmazó Tinódi-tékának és a Shimane Transilvania Alapítvány 2500 kötetes japán könyvtárnak, Kawasaki és Hirata városok adományának. A könyvtárnak 2000 beiratkozott olvasója van, az olvasók 47,5 %-a egyetemi hallgató, utánuk az iskolai tanulók következnek /32 %/, majd a dolgozók jönnek /9 %/ és a nyugdíjasok /2 %/. Az állomány része a 2500 kötetes gyermek- és ifjúsági irodalom. /Művelődés (Kolozsvár), jan./"

"Megszűnt a kisantant réme, írta helyzetelemzésében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, itt állunk ellenségkép nélkül "pedig be szerettek ezzel ijesztgetni még a közelmúltban is a legkülönbözőbb oldalakról." Belátható időn belül nincs nagyhatalmi hátterük az ilyen törekvéseknek. - A demokratikus legitimitásba való átmenet új helyzetet teremt, "amely mind Magyarország, mind a Magyarországon kívül élő magyar közösségek helyzetét jelentősen befolyásolja." Ahol a demokratizálódást tekintik kiindulópontnak, ott a kisebbségek aktív résztvevői az eseményeknek. Az ilyen helyzetbe került kisebbségi politikai elit a hatalom résztvevőjeként felelős társadalmi szereplőként jelenhet meg. - 1990 és 1992 között a csehszlovákiai magyarság is részese volt a hatalomnak a Független Magyar Kezdeményezés révén. Ekkor a magyar kormány nem velük, hanem az Együttéléssel tartott kapcsolatot. Törzsök Erika szerint ez azért volt, mert az akkori magyar kormány "anyaország-kisebbség" modellben tudott gondolkozni. Szerepzavar volt, állapította meg Törzsök Erika. - Változnia kell a stílusnak. A kultúrmenedzsereknek, a gazdasági fejlesztő társaságoknak nagyobb szerephez kell jutniuk, "mint a szereptévesztésben levő önjelölt redisztribútoroknak, klientúrafőnököknek." A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". A nagy követelők ugyanakkor hirdették, "hogy nincs remény, ezzel mintegy kivándorlásra biztatva honfitársaikat." "Az 1990-96 között eltelt évek tapasztalatai arra mutatnak, hogy az anyaország-kisebbség XX. századi modelljét a XXI. század elejére ki kell egészítenie az intézmények, régiók együttműködési modelljének." /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök jan. 30-án a tévében a súlyos gazdasági helyzetről beszélt. Az ország költségvetési hiánya háromszorosa a tervezettnek, és eléri a hazai össztermék 13 %-át. Románia 4-6-szor annyi energiát használ fel egy termék előállítására, mint a nyugat-európai országok, a szomszédos országokhoz képest ez az elmaradás két-háromszoros. Ciorbea kemény intézkedéseket helyezett kilátásba. A legnehezebb helyzetben levők támogatására külön szociális intézkedéseket dolgoznak ki. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"

"Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédre hívta Davosba Göncz Árpád köztársasági elnököt és Emil Constantinescu román elnököt. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről és az euroatlanti integrációról. A magyar és a román fél támogatja egymás törekvéseit. Göncz Árpád és Emil Constantinescu külön is megbeszélést folytatott, a magyar államfő meghívta Budapestre Constantinescut. Egyetértettek abban, hogy a találkozó alkalmával Erdélybe is ellátogatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"

"Febr. 1-jén tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A küldöttközgyűlésen részt vett Markó Béla Maros megyei szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az ülésen élénk vita zajlott az RMDSZ Maros megyei vezetésének munkájáról, majd a küldöttgyűlés többségi szavazattal újraválasztotta a megyei RMDSZ elnökévé Zonda Attilát. Ugyancsak febr. 1-jén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is. A tanácskozáson az RMDSZ országos vezetősége képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A közgyűlés Varga Attila képviselőt választotta a Szatmár megyei RMDSZ új elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"A Kurír című bulvárlap febr. 1-jei számában Kibédi Varga Áron két cikkben is támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Az egyikben megállapította: kicsit furcsa, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-ben sem bízik. Romulus Zamfir, Kolozsvár önkormányzati tanácsosa véleményét is kikérte, aki szerint Tőkés László "a szélsőséget képviseli", olyat, amilyen Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. "Szerencsére Tőkés az RMDSZ-en belül is kis, és remélhetőleg egyre kisebb frakciót képviseli." /(Kibédi V.): Tőkés kisebbség. = Kurír, febr. 1./ A másikban azzal az ürüggyel marasztalta el a püspököt, hogy kiállt az Erdélyi Gyülekezet papja, Zalatnay István mellett. Az újságíró rágalmat is közöl? a Transsylvania Alapítvány egyetlenegy disszidáló visszatérését segítette. Tőkés László azt hiszi, tudatos lejáratás folyik ellene. Kibédi szerint a polgárokat nem lehet orruknál fogva vezetni. /Kibédi Varga Áron: Alázat. = Kurír, febr. 1./"

"Gál Éva Emese készített interjút Dézsi Zoltánnal, Hargita megye prefektusával. Dézsi Zoltán szerint a földtörvény következtében kialakult helyzet orvoslását kell megkezdeni minél előbb, nagyon fontos a földtörvény alkalmazását hatékonyabb rendszerbe foglalni, szakemberek segítségével. - Nagy gondot jelent a megyében a fűtőhálózat, mivel a meleg- és melegvíz-szolgáltatás rossz. Rendkívül rossz állapotban van Hargita megye a szolgáltatások terén, rosszak az útjaik, 52 településben nincsen villany. Szerinte a korrupció jelentőségét eltúlozták, annak felszámolása nem fogja megoldani az összes gondot. A magyar prefektus úgy véli, hogy egy rossz gazdaságpolitikához minden társul: korrupció, kompetenciahiány, versenyszellemhiány. Ha országos viszonylatban a növekedés nagyobb lesz, nagyobb lesz a megyében is, mivel most a költségvetés elosztásának kritériumai objektívebbek mint előzőleg, és a költségvetés elosztása végre normális helyzetbe hozza Hargita megyét ahol az önkormányzatok bevételi lehetőségeinek a növelésére is törekednek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./"

"Dr. Kelemen Árpád /Kajántó, 1932. nov. 20. - Kolozsvár, 1997. febr. 2./ az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának tagja is volt."

"Jan. 30-án Dinu Gavrilescu élelmiszeripari miniszter és államtitkára, Kovács Adorján fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ küldöttségét. A megbeszélésen az RMGE-t dr. Csávossy György országos elnök, Csomós Attila gazdasági alelnök és Sebestyén Csaba ügyvezető alelnök képviselte. Elemezték a mezőgazdaság helyzetét. A miniszter kifejtette, hogy a civil társadalmi szerveződések és az érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakuló gazdasági rendszernek. /A szaktárca vezetői fogadták az RMGE-küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastrukúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Febr. 2-án Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia üléstermében ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/. Megvitatták Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásainak eredményeiről és a kormányzati helyzetben való tennivalókról. A felszólalók ajánlásokat tettek a koalícióban alkalmazandó stratégiákra, a szövetségi politizálás prioritásaira vonatkozóan. A vita után a testület határozatot fogadott el, melyben kifejezte egyetértését a szövetségi elnök tájékoztatójában ismertetett politikai döntésekkel és a megfogalmazott célkitűzésekkel. Takács Csaba ügyvezető elnök előterjesztette az RMDSZ-kongresszus előkészítésének ütemtervét; a SZET egyetértőleg tudomásul vette a tervet és ajánlásokat fogadott el a program- és alapszabályzat-módosító bizottság létszámára vonatkozóan. A tanácskozáson az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről és az 1997-es év támogatási stratégiáiról szóló beszámoló is szerepelt. A testület tudomásul vette az előre írásban kiküldött anyagot, majd idő hiányában az érdemi vitát a Közalapítvány képviselete, az alkuratórium, a SZET munkabizottságainak elnökei, a szaktestületi elnökök és tagok grémiuma elé utalta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Febr. 1-jén és 2-án Lakitelken tartotta ülését az a munkacsoport, amely a Közép-kelet-európai Demokrata Fórum (KDF) alakuló kongresszusát hivatott előkészíteni. A KDF, melynek megalakítását a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, a térség keresztény-konzervatív pártjai közötti együttműködés előmozdítását kívánja elősegíteni, felvállalva e pártok közötti érdekegyeztetést is olyan kérdésekben, mint az észak-atlanti és az európai integráció. A KDF szoros együttműködést akar kialakítani a Európai Demokrata Unióval, a Liberális Internacionáléval és az Európai Kereszténydemokrata Unióval. Az április 18-20. között Lakitelken megrendezendő kongresszusra 14 ország 30 pártját várják a szervezők. A hét végi találkozón képviseltette magát a lengyel jobboldali erőket összefogó Szolidaritás nevű választási szövetség, az egyik cseh kormánypárt (ODA), továbbá a KDNP, a FIDESZ-Polgári Párt és az MDF. Az RMDSZ részéről Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa vett részt a tanácskozáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Az RMDSZ képviselőházi csoportja február 3-án megválasztotta a frakció új vezetőségét. A frakció elnökévé Varga Attila Szatmár megyei, alelnökeivé Asztalos Ferenc Hargita, illetve Kovács Csaba Brassó megyei képviselőt választották, míg a frakciótitkári tisztséget továbbra is Ráduly Róbert látja el. Ugyanakkor a frakció ismét Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt javasolta a Képviselőház Állandó Bizottságának titkári tisztségébe, és a Képviselőház plénuma a javaslatot megszavazta. Ez utóbbi tisztségbe az RMDSZ szenátusi frakciója is megtette javaslatát, amelyet a Szenátus plénuma február 3-i, első ülésén elfogadott, így a Szenátus Állandó Bizottságának titkári tisztségét továbbra is Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor tölti be. Az RMDSZ szenátusi frakciójának új vezetőségét szerdán, február 5-én választják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Több mint harminc éve a Duna-deltában dolgozik, huszonöt éve kutatóként, három könyve jelent meg, a negyediket most nyomtatják, nyilatkozta Kiss Botond János környezetvédelmi államtitkár. Elmondta: azért vállalta a tisztséget, hogy ténylegesen hozzájáruljon a hazai környezet védelméhez. "Bár 1989-ig elhanyagolták, jelenleg tanulmányozzák a környezetvédelem valamennyi vonatkozását" Romániában, jelentette ki az RMDSZ-es államtitkár, hozzátéve: létrehozták a törvényes keretet, beleértve a környezetvédelmi törvényt , a vadkincsre vonatkozó jogszabályt és a Duna-delta Bioszféra Adminisztrációt szabályozót. Előkészületben van törvény a biológiai szféra változatosságának védelmét szabályozó törvény. A környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy mindenkinek rendelkezésére áll, aki részt kíván venni az ökológia három aranyelvének érvényesítésében: Hozd helyre azt, amit tönkretettek! Őrizd meg azt, amit meg kell őrizni! És előzd meg a jövendőbeli pusztításokat! /Zsehránszky István: Három aranyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

"A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./"

"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

"Románia ledolgozza a kommunista uralom évtizedeiből örökölt lemaradását, és jó úton halad afelé, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és más nyugati szervezetekhez - jelentette ki febr. 1-jén a Bukarestbe látogató John Kornblum amerikai külügyi államtitkár-helyettes, miután tárgyalt Adrian Severin külügyminiszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Tisztújító értekezletet tartott febr. 1-jén a Maros megyei RMDSZ, 212 szavazattal újraválasztották Zonda Attila elnököt, a másik jelölt, Káli Király István 123 voksot kapott. Tiszteletbeli elnökké választották Kincses Előd ügyvédet, aki ellen hamis vádat emeltek a szélsőséges román szervezetek, ezért éveken át nem térhetett haza Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Febr. 2-án meghalt dr. Kelemen Árpád, a kolozsvári Műszaki Egyetem világhírű professzora, tanszékvezetője, a Magyarok Világszövetsége Országos Tanácsának tagja. Több szakkönyvet, egyetemi tankönyvet, 140 tudományos dolgozatot írt, félszáz szabadalmazott találmánya volt, munkásságára nemzetközileg is felfigyeltek, a New York-i Tudományos Akadémia tagjai közé fogadta. Az MVSZ-be való belépésekor megfogalmazta további életcélját: "Egy olyan program kidolgozása, amely az erdélyi magyar nemzeti közösség számára egy tudásközpontú társadalom kidolgozását teszi lehetővé." Temetése febr. 5-én lesz szülőfalujában, Kajántón. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Febr. 3-án a szenátusban sor került az Állandó Büró újraválasztására. Az RMDSZ-t megillető titkári tisztségre 108 szavazattal 26 ellenében ismét Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort választották.Ugyanezen az ülésen Puskás Bálint Kovászna megyei és Szabó Károly Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő. Puskás Bálint a hatnapos munkahét visszaállítását célzó, kormánykörökből is származó kezdeményezések ellen érvelve kifejtette, hogy egy ilyen intézkedésnek nem látnák hasznát sem a dolgozók, sem pedig a nemzetgazdaság. Szabó Károly azt az igényt fogalmazta meg, hogy az áramszolgáltató vállalat (RENEL) fizetési késedelem esetén mindaddig ne rójon ki késedelmi kamatot, amíg a megfelelő összeg fedezhető az előfizetőktől bevételezett biztonsági letétből. Amennyiben pedig ilyen késedelem nem áll elő, a szóban forgó letétért járó törvényes kamatot ne sajátítsa el – illetéktelenül – a RENEL, hanem utalják át azt az előfizető számlájára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./

"Ion Caramitru művelődési miniszter febr. 3-án elfogadta az RMDSZ javaslatát hogy Kelemen Hunor rádióriporter, a Korunk szerkesztője legyen államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség rendkívüli nagygyűlése a nagyváradi Református Otthon (Református Püspöki Székház) létrehozásának 60. évfordulója alkalmából febr. 3-án a Püspöki Székházban emlékezett meg a nagyváradi egyházi és közművelődési élet eme jelentős eseményéről. Az ünnepi összejövetel alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség Rendkívüli Nagygyűlése Állásfoglalást adott közre, amelyben ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mindmáig nem történt meg, az Európa Tanács kifejezett előírásai dacára, továbbra is késik a vonatkozó törvénytervezet megvitatása és elfogadása, sőt, az új demokratikus kormány sem tett ez ügyben semmilyen lépést. "Az új román kormány részeseiként és iránta táplált bizalommal, az Európa Tanács meghagyása értelmében, a demokrácia és a jogállamiság elveinek megfelelően: jussunkat követeljük" ? fejeződik be a Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok által jegyzett Állásfoglalás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./"

"A képviselőházban február 4-én, a napirend előtti felszólalások során dr. Elek Barna Maros megyei képviselő a sajtószabadság feltétlen tiszteletben tartása mellett szállt síkra, és az újságírói etika érvényesülésének fontosságát hangsúlyozva szorgalmazta, hogy a hivatásos újságírók által 1996. december 31-ig elkövetett sajtóvétségeket részesítsék amnesztiában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./"

"Gajdos Balogh Attila elítélte Fey László denunciáló, Iliescu és Funar modorában írt cikkét, amely a bukaresti 22 című lap jan. 7-i számában jelent meg. Fey László ebben a mérsékeltekről és a radikálisokról írt, egyben feljelentette a székelységet, a Duna Televíziót és a Magyarok Világszövetségét. Ha Fey Lászlónak valóban igaza lenne, akkor mindezt elsősorban magyarul kellett volna közölnie. A valóságban a döntő pillanatokban sohasem a radikális vagy mérsékelt szárny győzött, jegyezte meg Gajdos Balogh Attila, hanem a kölcsönös megegyezés. Fey a balos felfogást akarta előtérbe állítani. - Feltétlenül szükség van egy nyomást gyakorló kritikus csoportra, felértékelődik a tiszteletbeli elnök szerepe, ugyanígy az egyházaknak és az intézményeknek is meg kell tenniük a magukét. /Gajdos Balogh Attila: Hány szárnya lehet egy madárnak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Előzmény: jan. 14/5."

"Magyari Nándor László egyetemi tanár munkaközössége felmérést végzett, melynek eredménye az, hogy a magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók jelentős része nem tartja szükségesnek az önálló Bolyai Egyetemet. A hallgatók alig ismerik a Bolyai Egyetem történetét, írta Nits Árpád. A felmérők nem azzal foglalkoznak, hogy milyennek kellene lennie az új magyar egyetemnek, hanem azzal, hogy milyen jól megfelel a jelenlegi keret, fűzött kommentárt a felméréshez Nits Árpád. /Nits Árpád: Felmérés óvóbácsi-képzésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"