Tamás Sándor főszerkesztő nyilatkozott folyóiratáról, a nagyváradi Magyar Kisebbségről. A Magyar Kisebbség 1922-ben jelent meg először és 21 évfolyamot élt meg. Jakabffy Elemér és társai adták ki Lugoson. Tamás Sándor társaival úgy döntött, hogy újraindítja a folyóiratot. A lap kiadója Szőcs Géza. A szerkesztőség tagjai többségében fiatalok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./

"A szenátus megszavazta az új titokvédelmi törvényt, amely súlyos korlátozásokat tartalmaz. Az RMDSZ szenátorai a törvénytervezet ellen voksoltak. A szöveg ezután a képviselőház elé kerül vitára. A törvény "állampolgári kötelességgé" teszi az államtitok védelmét, amelynek révén "az ország iránti hűségét" tanúsítja az állampolgár. A "szolgálati titok" kategóriája az egyes intézmények dolgozóit kötelezi titoktartásra, illetve eltilthatja a sajtót bizonyos információktól. A törvény szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzi azokat, akik államtitkokhoz juthatnak hozzá. /A szenátus megszavazta. Titokvédelmi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ A román lapok szerint "az államtitok fölötti őrködésre kötelez 23 millió románt" /Adevarul/, illetve "törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot" /Ziua/. Az államtitok megóvásának ellenőrzése a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feladata, így a törvény az állampolgárokat a testületek való együttműködésre kényszeríti. A gazdasági egységekben külön osztályokat hoznak létre az államtitok védelmére, a hírszerző szolgálat által megerősített személy vezetésével. Az államtitok megsértése kettőtől hét évig terjedő börtönnel sújtható. /Magyar Hírlap, febr. 9./"

A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja politikai vitanapot kezdeményezett a határon túli magyarok autonómiájának kérdésében. Az ehhez szükséges 76 aláírást össze is gyűjtötték, azonban febr. 8-án házbizottsági ülésen Gál Zoltán házelnök váratlan bejelentést tett: az MSZP-s aláírók zöme visszavonta aláírását. Az FKGP képviselői megdöbbenéssel fogadták a döntést. Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes szerint összeegyeztethetetlen a képviselői magatartással, hogy a nemzeti kérdésben tett támogató aláírást frakciófegyelemből visszavonják. Kósa Ferenc MSZP-s képviselő nem vonta vissza aláírását. /Új Magyarország, febr. 9./ Szekeres Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője elmondta, hogy a vitanappal kapcsolatban jogos problémák merültek fel. Szerinte a vita nem szolgálná a határon túli magyarság érdekeit, hanem hátrányosan érintené őket. /Népszabadság, febr. 9./

"Febr. 9-én Bukarestben megkezdődött a román Helsinki Bizottság által szervezett, "A román-magyar viszony helye az euro-atlanti integrációs folyamatban" című kétnapos konferencia. A román, illetve a magyar kormány részéről megjelent Marcel Dinu, illetve Szent-Iványi István külügyi államtitkár, továbbá több magyarországi politikus, illetve kutató, szakértő, így Molnár Gusztáv, a Teleki László Közép-Európai Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, Bíró Gáspár, az ENSZ és az ET szakértője, továbbá más országok szakértői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9., 715. sz./ A konferencián Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke és Németh Zsolt Fidesz-képviselő, bizottsági tag is részt vesz. /Magyar Nemzet, febr. 9./"

Febr. 9-én a Román Rádió épületében a politikai pártok képviselői és az elekronikus média vezetői találkoztak. A megbeszélés témáját a választási kampány idején készülő rádióműsorok képezték. A pártok képviselői nem értettek egyet a rádió vezérigazgatójával, miszerint a kampány ideje alatt szüneteltetni kellene a pártok jelenleg sugárzott műsorát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12., 716. sz./

Kovács László külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában cáfolta a bukaresti Adevarul állítását, miszerint a magyar kormány nem akarja a megállapodás akadályainak elhárítását. A román napilap olyan kijelentéseket tulajdonít neki, amelyeket sohasem tett. - A magyar kormány az elmúlt másfél év során konkrét lépésekkel bizonyította, hogy rendezni kívánja viszonyát szomszédaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A magyar kormány febr. 9-10-én megrendezi a világ legsikeresebb magyarjai találkozóját Magyarország 2000 elnevezéssel. Horn Gyula miniszterelnök fogja köszönteni a megjelenteket. A szakminisztériumok összeállítottak egy 800 nevet tartalmazó listát, az egyeztetések után száz meghívót küldtek ki, összesen 88-an fogadták el a meghívást. Az eseményről hírt adó Magyarország hetilap szerint nincs vetélkedés a rendező Modernizációs Programiroda és a Magyarok Világszövetsége között. Horn Gyula Csoóri Sándort is meghívta. A meghívottak között van Határ Győző és Paul Lendvai, de hiányzik Sütő András. /Magyarország, febr. 9./ Néhány név a meghívottak közül: Charles Gati /Gáti Károly/, Kende Péter, André Kostolany, Méray Tibor, Adrew Sarlós, Szelényi Iván. Erdély egyetlen meghívottja Verestóy Attila szenátor. /Magyar Hírlap, febr. 9./

"Febr. 9-én, életének 90. évében Kolozsváron meghalt Rónai Antal, a Magyar Opera és a Román Opera egykori karmestere, a Zeneművészeti Főiskola egykori tanára. Temetése febr. 12-én lesz, a Házsongárdi temetőben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Rónai Antal a kolozsvári Magyar Operának 1949-től 1970-ig volt a karmestere, kitűnően zongorázott. A főiskolán karvezetést, hangszerismeretet, partitúraolvasást és operarepertoárt tanított. 1971 és 1989 között a kolozsvári Utunk rendszeresen közölte visszaemlékezéseit "Rónai Antal meséli" címmel. /László V. Ferenc: Rónai Antal (1906-1996).= Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Rónai Antal Szegeden született 1906-ban. A kolozsvári Konzervatórium tanára volt 1940-től 1973-ig."

"Az Erdélyi Napló jan. 24-i számában jelent meg a Tőkés László püspökkel készült beszélgetés. "A magyarországi sajtó csak töredékesen, lényegi gondolatokat elhallgatva utalt erre a nyilatkozatra. Ezért közöljük most a beszélgetés főbb részeit" - olvasható az ellenzéki hetilapban. /Ez a Hét (Budapest), febr. 9./ "

"Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Egyházkerület püspökéhez írt levelében kifejtette, hogy a III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-os megszervezése "kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez", továbbá 1996 választási év az országban, ezért a világtalálkozó "Romániában való megszervezése nem ajánlatos". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 9., Magyar Hírlap, febr. 14./ Erre reagált Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka Pedig lesz világtalálkozó! címmel. A református egyház független, szuverén intézmény, nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, tehát nem tilthatja meg a találkozót. Szilágyi Aladár idézte az 1991. szept. 25-én elfogadott 60. számú törvényt, amely szerint vallásos jellegű rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./"

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint Romániának még számos követelményt kell teljesíteni ahhoz, hogy szóba jöhessen NATO-tagsága. A szóvivő szerint az államelnökség nem fog válaszolni Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére. Chebeleu szerint Tőkés Lászlónak "nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít". /Szóba sem jöhet a NATO-tagság - Tőkés püspök pedig nem is érdekelt a megbékélésben. Chebeleu sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

Mircea Geoana, Románia Amerikai Egyesült Államokban akkreditált nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az elnök az új nagykövet fogadásán elmondott rövid beszédében kiemelte, mekkora támaszt talált Romániában az USA béketeremtő akcióiban. Az USA továbbra is segíteni fog Romániának az integrálódásában. Ennek érdekében viszont Romániának bizonyítania kell a demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reform terén. Clinton kifejtette, hogy a Magyarországgal és Ukrajnával aláírandó államközi szerződések nagymértékben elősegítenék Románia NATO-felvételét. /Szabad és tisztességes választásokat! szorgalmazza Bill Clinton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A marosvásárhelyi Tabu szórakoztató hetilap felmérése szerint a romániai magyarok népszerűségi listáján első helyen Markó Béla, a másodikon Frunda György, a harmadik helyen Tőkés László áll. 1995-ben a legellenszenvesebb romániai magyar Hajdu Győző és felesége, Ádám Erzsébet, volt színésznő, akit kineveztek a budapesti Román Kulturális Központ igazgatójának. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa romániai látogatása során Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, találkozott a pártok képviselőivel. Útját febr. 8-án sajtóértekezlettel zárta. Elismerően szólt arról, hogy a román törvényhozás meg akarja hozni az EU követelményeivel harmonizáló törvényeket. Politikai téren fontos a demokratikus intézmények működése, a kisebbségek jogainak és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

John Shalilakashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök romániai látogatása befejezésekor közös sajtóértekezletet tartott Cioflina tábornokkal, a román vezérkari főnökkel, miután tárgyalt Iliescu elnökkel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Shalikashvili elmondta, hogy a NATO-felvételnél mindegyik országot egyéni hozzájárulás alapján fogják megítélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

Románia lakossága 1990 és 1994 között becslések szerint 150 ezer fővel, ezen belül 1992 és 1994 között 100 ezer fővel csökkent, írta az Adevarul febr. 7-i számában Vasile Ghetau egyetemi tanár, aki nemzetiségekre lebontva elemzi az 1992. évi népszámlálástól 1994. év végéig megmutatkozott népességfogyatkozást. Az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint a 22,81 millió fős romániai lakosság megoszlása: románok 20 408 500 fő (89,5 százalék), magyarok 1 625 000 fő (7,1 százalék), romák 401 100 fő (1,8) százalék, németek 119 500 fő (0,5 százalék), ukránok 65 800 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 190 200 fő (0,8 százalék). 1995. január 1-jére ezek az adatok a következőképpen változtak: összlakosság 22 712 400 fő. A megoszlás: románok 20 370 000 fő (89,7 százalék) magyarok 1 586 000 fő (7 százalék), romák 408 100 fő (1,8 százalék), németek 96 300 fő (0,4 százalék), ukránok 66 400 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 185 600 fő (0,8 százalék). A román lakosság csökkenése 39,7 ezer fő volt, a magyaroké 39,1 ezer, a németeké 23,2 ezer, a romák száma 7 százalékkal nőtt, az ukránoké 0,6 százalékkal gyarapodott, míg a többi nemzetiségek összlétszáma 4,6 százalékkal csökkent. A román népesség csökkenésének oka a kivándorlás, a csaknem 40 ezer fős létszámapadásból 34 ezer ebből következik. A magyar lakosság fogyásának elsődleges oka a magasabb halandósági arány: a románoknál ez 11,6 fő volt 1000 főre számítva, a magyaroknál 14,7 fő 1000-ből. A romániai magyarság 39 ezer fős létszámcsökkenéséből 30 ezer adódik abból, hogy a halálozási arányszám meghaladja a születésit. /Csökken a lélekszám. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Gyarmath János is foglalkozott a fogyás tényével. A magyar kisebbség halálozási arányszáma /14,7 ezrelék/ magasabb az országos átlagnál /11,6 ezrelék/. Emellett az elvándorlási kedv sem csökkent. /Gyarmath János: Fák és családfák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

Az 1996-os Hargita Kalendárium érdekes írást közöl Szőcs István tollából, aki a marosvásárhelyi Székely Színházra emlékezik. A színház 1948-tól 1962-ig ezen a néven működött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

"A kormány szócsöve, a bukaresti Vocea Romaniei febr. 9-i száma "Az álcivilizációk milleniuma" címen emlékezett a magyar honfoglalásra. Dr. Augustin Deac írása szerint "A mai magyarok ősei által elkövetett összehasonlíthatatlan kegyetlenségeket döbbenetes szavakkal írta le számos nyugati keresztény személyiség, az emberi faj legsötétebb vonásaival ábrázolva őket." "Íme, ez volt az igazi módja annak, ahogy a magyarok megkezdték az európai keresztény civilizáció védelmére irányuló tetteiket." A magyarok A magyarok betelepedése a Duna középső medencéjébe, "mint egy viperafészekbe", a századok során "a legsovénebb faji kizárólagosságra", gyűlöletre, vérre és egyes békés népek fölötti uralomra vezetett, valóságos "istenverést jelentett számukra, évszázadokon át csak nyugtalanságot, rémületet, bánatot és gyászt, sok gyászt okozott nekik". /A kormánylap a honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

A magyar-román kapcsolatokat és a folyamatban levő tárgyalásokat tekintette át Bukarestben, Teodor Melescanu külügyminiszterrel és Marcel Dinu államtitkárral febr. 10-én tartott megbeszélésein Szent-Iványi István politikai államtitkár, aki a romániai Helsinki Bizottság által szervezett szemináriumra érkezett a román fővárosba. A magyar kormány érdekelt a szerződés aláírásában, állapította meg Szent-Iványi István. Magyarország azt várja, hogy bizonyos konkrét lépések történjenek, ezzel nem kellene megvárni a tárgyalások lezárását. Fontos, hogy legyen párbeszéd az RMDSZ és a román kormánytényezők között, tette hozzá az államtitkár. Melescanu szerint ilyen kapcsolatok már léteznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Febr. 10-én Brassóban műszaki, tudományos és gazdasági együttműködési megállapodást parafált Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazgatója és Nicoale Ionescu, a román államvasutak /SNCFR/ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

"Az Új Magyarország írásban megkérdezte Daniel Tarschyst, az Európa Tanács főtitkárát: az integrációs esélyeket illetően zavaró tényező-e, ha egy ország kiáll kisebbségeiért, vagy jobb, ha szomszédaival csak a gazdasági együttműködésre összpontosít. A főtitkár válaszában kifejtette, hogy a kisebbségek kérdése tekintetében sokrétű erőfeszítésre van szükség. "Mindezekben a gazdaságpolitikának jelentős szerep jut, de vele párhuzamosan az Európa Tanács számos más intézkedését és ajánlását is figyelembe kell venni." /Új Magyarország, febr. 12./"

Febr. 10-én közös felhívás elfogadásával befejeződött a Magyarország 2000, a magyar kormány által Budapestre meghívott ismert és sikeres nyugati magyarok konferenciája. A résztvevők felkérték a nagyvilágon bárhol élő honfitársaikat, hogy Magyarország és a magyar nemzet felemelkedéséért fáradozzanak. Záróbeszédében Horn Gyula miniszterelnök megköszönte a vendégeknek a biztatást, amelyet a kormány eddigi politikájának folytatásához kapott. Arra kérte a meghívottakat, hogy érdeklődésük a haza sorsa iránt legyen folyamatos. A miniszterelnök elutasította a Nyugat kirekesztő, az országot és annak vezetését posztkommunistának nevező olykori magatartását, s emlékeztetett arra, hogy a nyugati nagyhatalmak is felelősek amiatt, hogy az ország évtizedeken át a sztálini kommunizmus igájában vergődött. Horn Gyula szerint az ország demokratikus átalakulását a reformkommunisták indították el. A készülő ügynöki törvényre célozva, Horn Gyula kijelentette, hogy mindazoknak, akik állami tisztségviselést vállalnak, be kell mutatniuk múltjukat is. A határon túli magyarságra utalva kifejtette, hogy a sérelmi politikát sem lehet folytatni, mert az sehová sem vezet. Horn Gyula egyetértett azzal, hogy a konferenciát évente meg kell ismételni, hogy a kapcsolattartást a magyar kormány és a sikeres nyugati magyarok között intézményesíteni kell. Jogosnak tekintette a miniszterelnök azt a felvetést is, hogy az anyaországi, kisebbségi és a nyugati magyarságnak képviselőit minél előbb össze kell hívni Budapestre, hogy a most felvetett kérdéseket és gondolatokat szélesebb körben lehessen megvitatni. /T. Sz. Z.: A magyarság képviseletét senkinek sem szabad kisajátítania. Befejeződött a Magyarország 2000 konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

"A moldovai parlament febr. 10-én elvetette Mircea Snegur államfő kezdeményezését, hogy moldován helyett románnak nevezzék az ország hivatalos nyelvét. A törvénytervezet ellen 58 képviselő szavazott, s csak huszonöten támogatták. A parlamenti többséget alkotó baloldali Demokratikus Agrárpárt és a Szocialista Unió nevű mozgalom egyöntetűen ellenezte a névváltoztatást. Petru Lucinschi házelnök azzal érvelt, hogy a tervezet elfogadása engedmény lenne azoknak, akik a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelik. /Moldova hivatalos nyelve a moldován. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Adrian Nastase román képviselőházi elnök "mélységes csalódottságának" adott hangot amiatt, hogy leszavazták ezt a javaslatot, mivel ezzel elvetették a "nyilvánvaló tudományos igazságot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége jelentést készített "Hogyan alkalmazzák a 118/1990-es törvényrendeletet Maros megyében" címmel. Ebből kiderül, hogy Maros megyében 3500 ember esetében elzárkóztak a kedvezmények megadásától és a havi pótlék kifizetésétől, annak ellenére, hogy hadifoglyok voltak. Az indoklás: a magyar honvédség katonáiként estek fogságba. Hiába tiltja ezt a diszkriminációt a törvény. /Zsehránszky István: Maros megyében diszkrimináció van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./"

Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkár febr. 12-én Bukarestben találkozott a romániai pártok képviselőivel, az RMDSZ-t Frunda György képviselte. A megbeszélés témája Romániának az európai közösségekbe történő integrációja volt. Holbrook hangsúlyozta, hogy ennek egyik feltétele a nemzeti kisebbségek problémáinak orvoslása és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezése. Frunda György aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi évben hozott törvények korlátozzák a kisebbségi jogokat, továbbá a hivatalos sajtó egyre agresszívebben támadja a romániai magyarságot /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13./

A képviselőház febr. 12-én vitatta meg az idegenrendészeti törvény tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja idegenek részére politikai jellegű rendezvények kezdeményezését és szervezését, hogy az újságírói és üzleti vízumot 6 hónapra szűkíti le, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezni a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak szintén 24 órán belül be kell jelentenie, ha idegent szállásol el. A képviselő mindezek törlését javasolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13., 717. sz./

Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i száma - Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Bukarestbe látogatása alkalmából - vezércikkben bírálta Kovács László külügyminisztert. A lap szerint a magyar külügyminiszter először elutasította a megbékélés francia-német modelljét, majd mégis elfogadta. Kovács László időhúzásra törekszik, állította az Adevarul. /Magyar Hírlap, febr. 13./

A Romániai Magyar Népfőiskola Társaság titkára, Dáné Tibor elmondta, hogy a már működő szakmai testületekre támaszkodva kívánnak működni. Szakemberek dolgozzák ki a programokat, most az Anyanyelvápolók Szövetségével vesznek rész a szórványmagyarság körében végzett munkában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Marcel Voinea szobrász nyerte el a polgármester által kiírt pályázatot a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szoborra. A pályázatra 17 pályamű érkezett. Funar polgármester ebben az évben, június elsején szeretné felállítani a szobrot, amire sem a városi tanács, sem a minisztérium nem adta jóváhagyását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./