Cs. Gyimesi Éva, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára jan. 9-i hatállyal lemondott az RMDSZ oktatási alelnöki tisztségéről, arra hivatkozva, hogy tanszékvezetői megbízatása összeegyeztethetetlen politikai funkcióval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének vezetősége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a párt vezető tisztségviselőinek egy része - Varga László elnök, Bárányi Ferenc politikai alelnök, Kelemen Kálmán főtitkár - politikai hajszát indítottak a Kolozs megyei elnök, Vekov Károly, valamint a választmány több tagja ellen. Az RMKDP Kolozs megyei szervezete határozottan kiállt a hazai magyarság érdekeinek egyértelmű képviselete és a Nagy Benedek-ügy kapcsán Tőkés László püspök mellett, ezért támadta őket RMKDP vezetősége. /Kereszténydemokrata szigorral. Kitiltják a Kolozs megyei szervezetet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

"Fey László határozottan kiállt Magyarország mai vezetői mellett, elfogadva kisebbségpolitikájukat, ezzel vitába szállt Molnos Lajosnak a Szabadság, jan. 9-i számában közölt véleményével, aki csalódott az anyaországban. Fey László védte a magyarországi vezetést, nem értett egyet a magyarországi ellenzéki pártokkal, akik azzal vádolták a magyar kormányt, hogy sokkal hatásosabb lépésekre lett volna szükség. - Duray Miklós javasolta, hogy a magyar országgyűlésben a határon túli magyaroknak is legyen képviselőjük. Ezt Fey László elutasította. Molnos Lajost nyugtalanította, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének tekinteti magát, ezzel Antall Józsefre célzott, aki azt mondta, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke, beleértve a határokon túliakat is. Fey László Horn segítségére sietett, azt írva, hogy jogilag a miniszterelnök az illető állam végrehajtó hatalmának a vezetője. "Így Horn Gyula még csak nem is 10 millió magyar, hanem 10 millió magyar állampolgár miniszterelnöke; ebben a számban benne vannak az országban élő németek, romák, szlovákok, románok is." /Fey László: Tények és vélemények. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

A marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központban jan. 21-én a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat keretében Szent István királyról és a magyar pénzverésről tartott előadást dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke és dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Decemberben jelentette meg néprajzi sorozatának második kötetét a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó, szintén Albert Ernő tollából, Rigó és madár címen, benne két gyimesbükki parasztember beszél életéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Jan. 22-én elhunyt a Tolna megyei Kakasdon Sebestyén Ádám, a bukovinai székely hagyományok ismerője és gyűjtője, ő volt hazatelepedésük előtt a bukovinai Andrásfalva utolsó kántora. A bukovinai székelyek életéről, népdalkincséről kilenc önálló kötete jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Első könyve, amellyel felkeltette a figyelmet hányatott sorsú népe iránt: A bukovinai andrásfalvi székelyek élete Madéfalvától napjainkig /Szekszárd, 1972/.

Jan. 21-én Kölcsey Ferencre emlékeztek Szatmárcsekén, ahol a költő utolsó éveit töltötte, ahol 1823-ban a himnuszt írta. A költőről Szokolay Sándor zeneszerző mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Iliescu aláírását viselő elnöki rendelettel Kovászna megyében hét megyei törvényszéki bírót erősítettek meg hivatalában. A megye lakosságának háromnegyede magyar, ennek ellenére a hét bíróból csak egyetlen magyar van. Ez a példás egyenjogúság, amelyet emlegetnek román vezető politikusok. Kevés a magyar jogász, mondják. Jelenleg 11 929-en tanulnak jogot Romániában, közülük 98 magyar nemzetiségű, vagyis 8 ezrelék. Ezt az adatot Liviu Maior oktatási miniszter adta meg, Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor kérésére. /Új Magyarország, jan. 23./

Cs. Gyimesi Éva a marosvásárhelyi rádió magyar adásában elmondta, hogy nehézségekbe ütközik a Magyarországon végzettek esetében a diplomák honosítása, eddig mindössze 52 oklevelet sikerült a elismertetni a román hatóságokkal. Fodor Gábor volt művelődési miniszter tavalyi bukaresti tárgyalásán elmulasztotta megkötni a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Tanácsa jan. 2-i ülésén Molnos Lajos elnök a lakosság közönyösségét tette szóvá. A helyhatósági választásokon minden magyarnak el kellene menni szavazni. Funar nem lehetett volna polgármester, ha az előző alkalommal mindenki részt vett volna a választáson. /Sz. K.: Helyhatósági választások A magyarság lesz a mérleg nyelve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Nem az a lényeg, hogy Max van der Stoel EBESZ-főbiztos mit nyilatkozik, hanem az, hogy milyen jelentést készít. Múlt év augusztus végi találkozónk alkalmával sem az volt a lényeg, amit elmondott, hanem az az írásos üzenet, amit hátrahagyott. Ami, bár rugalmasnak minősíti a törvényt, felhívja a román fél figyelmét, hogy a törvény alkalmazásakor vegyék figyelembe a kisebbségek sajátos igényét, és újra gondolkozzék el azon, hogyan lehetne az anyanyelvi szakoktatást biztosítani, milyen módozatokat lehetne találni, hogy az egyetemi oktatásban az anyanyelvi oktatás szféráját kiterjesszék ne csak a tanár-, illetve művészképzésre, hanem a társadalmi, gazdasági szakemberképzésre is - hangsúlyozta Asztalos Ferenc székelyudvarhelyi képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja. /Sz. K.: A törvény rugalmas, de... Asztalos Ferenc képviselő nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Jan. 22-én ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A napirenden szerepelt az állami költségvetésből az RMDSZ-nek juttatott és a saját kiadványok támogatására szánt összeg elosztási kritériumainak kidolgozása, az RMDSZ személyi elvű autonómiája részletes kidolgozásának ütemterve. Náznán Jenő gazdasági alelnök a Székelyudvarhelyen jan. 13-án tartott privatizációs tanácskozásról tájékoztatott, áttekintették az oktatással és a művelődéssel kapcsolatos problémákat, amelyeket az RMDSZ küldöttsége jan. 24-én Budapesten szándékozik megvitatni Magyar Bálint művelődési- és közoktatási miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23., 702. sz./

Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője jan. 22-től részt vesz Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23., 702. sz./

"Vocea Romaniei kormánylap /jelenleg: "országos tájékoztatási lap"/ főszerkesztője, D. D. Rujan, aki az utóbbi időben vezércikkek sorozatában támadta az RMDSZ-t, a jan. 22-i számban Az irredentizmus lidércnyomása címmel tudósított Horn Gyula miniszterelnöknek a millecentenárium alkalmával elmondott parlamenti beszédéről. Rujan szerint Budapesten megünnepelték "annak 1100. évfordulóját, hogy a hun törzsek megtelepedtek a pannóniai síkságon". A főszerkesztő szerint a megemlékezések "példátlanul irredenta és soviniszta megnyilvánulásokra adtak lehetőséget", majd idézte Raffay Ernőt, aki Magyarország határainak kiigazításának gondolatát vetette fel. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jan. 24./"

Frunda György RMDSZ-szenátor jan. 23-án felszólalt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó állásfoglalását ismertette, amelyet elfogadott a közgyűlés. Frunda György kifejtette, hogy az új tagországokban a nemzeti kisebbségek nehezebb helyzetben vannak. Az európai szervezetek engedékenysége miatt az ET új tagállamai nem tartják be felvételükkor vállalt kötelezettségeiket, tovább folytatják asszimilációs és etnikai diszkriminációs politikájukat. Az ET-nek hatékony jogi eszközöket kell találni a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. A jogsértések megállapításának és orvoslásának egyik legközvetlenebb eszköze a tagországok monitorizálása. A jelentéstevők fölleltározhatják a problémákat. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolandó olyan kiegészítendő protokollum elfogadása, amely lehetővé teszi a nemzeti kisebbségeknek, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz forduljanak, a helyzet javulásához fog vezetni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 703. sz./

Pert indít a román állam ellen Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, mert hat év alatt semmit sem tett az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtalanul elkobzott vagyonának visszajuttatásáért. A püspökség egyelőre egykori székházának, a jelenlegi Kőrösvidéki Múzeumnak a visszaadását kezdeményezi, peres úton. Tempfli püspök nem kívánja a múzeum megszüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., Magyar Hírlap, jan. 24./

Jakó Zsigmond történészprofesszornak ítélte oda a Kriterion Alapítvány első alkalommal a Kriterion-koszorút. A díjátadási ünnepség jan. 23-án volt Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székházában. Jakó professzor munkásságát Benkő Samu, az EME elnöke ismertette, a díjat Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke adta át. /Átadták az első Kriterion-koszorút. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Gheorghe Funar polgármester levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, s ebben kérte, hogy az elnök küldje meg valamennyi román parlamenti pártnak a magyar fél válaszát és ellenjavaslatait a román-magyar történelmi megbékélésre vonatkozólag átadott román javaslatokra, továbbá azt kérte, hogy az alapszerződésről szóló tárgyalások előtt szervezzen újabb találkozót a parlamenti pártokkal. /Funar előzetes párttalálkozót sürget alapszerződés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kongresszusának határozata a párt külpolitikai céljai között első helyen emelte ki a besszarábiai románok törekvéseinek képviseletét és a román nép teljes egységének megvalósítását. A kisebbségi kérdésről szólva a határozat leszögezte: a KDNPP biztosítja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a többségi lakossággal egyenlő jogokkal rendelkezzenek, ugyanakkor visszautasította azt, hogy etnikai alapú területi autonómia a helyi közigazgatás egyik formája. /A KDNPP visszautasítja az etnikai alapú területi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Gilyán György ipari és kereskedelmi államtitkár-helyettes Bukarestben megbeszéléseket folytatott Ion Pargaru kereskedelmi államtitkárral. A megbeszéléseken áttekintették a kölcsönös kereskedelem alakulásának helyzetét. Megállapították, hogy az árucsereforgalom dinamikusan fejlődik, s magyar adatok szerint a magyar export 1995 első három negyedében 314,6 millió dollárt, az import pedig 118,4 millió dollárt ért el, ami 56,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Tovább nőtt a Romániában bejegyzett magyar vegyes vállalatok száma, mely meghaladja az 1700-at. /Román-magyar kereskedelmi tárgyalások Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Magyari Lajos RMDSZ-szenátor többször tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, melynek eredményeként Maior döntött: a következő tanévtől a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián újraindítják a magyar tagozatot, melyet magyar prodékán fog irányítani. Jan. 25-én Maior miniszter Kolozsvárra utazik, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek, egyszersmind fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát: dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a magyar tagozat felépítését ismertetik a miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 703. sz./

Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek az RMDSZ oktatásügyi alelnöki tisztségéből való lemondásának hasznosságán tűnődött Miklós László. Cs. Gyimesi Éva néhány éve már lemondott az RMDSZ-ben vállalt tisztségéből, akkor azzal, hogy egyetemi tanári munkát akar végezni. Akkoriban mondott le SZKT-tagságáról Kántor Lajos is. - Egyébként a kolozsvári főiskolai tisztújításokon egyetlen magyar személyiség sem kapott felelős vezető beosztást, sem a Zeneakadémián, sem az Agrártudományi, sem az Állatorvosi Egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

A Marosvásárhelyen működő Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt felhívást intézett a romániai magyarokhoz: azok, akik megelégelték a politikai eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. - Ez újabb diverzió, jegyezte meg a Szabadság munkatársa. /A szabadságjogok ésszerűbb kihasználásáért. Az RMSZDP felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Fáklyás menetben éltették az ukrán földek egységét a bukovinai nacionalista csoportok Csernovciban /Cernaut/. A felvonulók a román területi igények ellen tüntettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Nincs tudomásom arról, hogy a magyar kormány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ részéről valaki is beavatkozott volna az RMDSZ belső ügyeibe, és nem is fogadnánk el ilyen kísérleteket - jelentette ki Markó Béla az RMDSZ jan. 30-i sajtóértekezletén. Korábban Tőkés László egy interjúban azt hangoztatta, hogy a kormány beavatkozott a szövetség életébe, támogatta az egyik vagy másik irányzatot. /Magyar Nemzet, jan. 31./ Tőkés László nyilatkozata: 138. sz. jegyzet /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24./

"Az Erdélyi Naplóban Sorbán Attila készített interjút Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. - A kisebbségi kérdést nem lehet megkerülni: ha ezt az alaptételt a magyar politika mint aranyszabályt fogadná el, akkor az egész román-magyar viszony új megvilágításba és az eddigieknél helyesebb összefüggésbe kerülne. Úgy hiszem, a kiindulásnál van a hiba - hangsúlyozta Tőkés László. A püspök jellegzetesnek nevezte Kovács László külügyminiszternek a román tanügyi, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontját. Ezt abban foglalta össze: hiú ábránd lenne feltételezni, hogy az illető kormányok lemondanak róluk, inkább arra kell törekedni, hogy alkalmazásuk minél kisebb mértékben érintse az ott élő kisebbségeket. Tőkés László kifejtette: "Ha a magyar külpolitika eleve nem tart lehetségesnek egy politikai célt, s arról önként lemond, akkor nyilvánvaló, hogy azt a célt soha nem fogja elérni. Ezért szinte károsabbnak tartom a magyar külpolitika ezen álláspontját, mint a szlovák vagy a román politika öntörvényű magatartását... Joggal várhatnánk el, hogy a magyar kormánynak a román és a szlovák politikai célokat meghaladó célkitűzései legyenek. Ilyen formában a magyar külpolitika az elbizonytalanodás és a belső meghasonulás irányába mutat... A magyar kormány elfogadja a románok, illetve a szlovákok diktálta minimális mozgásteret. Márpedig ezeket a kereteket a magyar kormánynak tágítania kellene, s erkölcsi kötelessége nem alább engedni, mint amennyire azt a határon túli magyar népközösségek érdekei és politikai célkitűzései megfogalmazzák". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a Határon Túli Magyarok Hivatala jelenleg "sokkal szélesebb körű befolyást gyakorol a romániai magyarság életére, mint az Antall-kormány idején". "Mi jó néven vesszük, sőt elvárjuk a HTMH jelenlétét, vagy a magyar kormány érdeklődését ügyeink iránt. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy adott esetekben erőteljesen meg akarják szabni politizálásunkat, s hogy előnyben részesítsenek egyes RMDSZ-en belüli politikai felfogásokat más nézetekkel szemben. Állítom, az Entz Géza által vezetett HTMH kevésbé avatkozott bele az RMDSZ politizálásába, mint a mostani" jelentette ki Tőkés László. Emlékeztetett: a tavaly december 18-án a HTMH-ban a Kisebbségi Nap alkalmából rendezett találkozó "a régi típusú kioktató gyűlések" módján zajlott le. "Kisebbségi önérzetünkben sértett az a fogadtatás, amelyben ott részünk volt." Az RMDSZ-politikus azonban "elemi félreértésnek" tulajdonította, hogy Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével Nagyváradon az előre tervbe vett találkozó elmaradt, ezt azóta tisztázták mondotta. - Iliescu elnök a román politika kényszerhelyzetéből, amely az alapszerződés kudarca nyomán alakult ki, elterelő hadművelettel akarta kivágni magát, így értékelte megbékélési indítványát Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hozzátéve, hogy ezt a nyitási lehetőséget nem használta ki a magyar politika, legkevésbé Göncz Árpád elnök, aki nem is válaszolt a püspök 1995. okt. 31-én kelt első levelére, majd a későbbiekre udvarias, baráti szavakat küldött válasz gyanánt. Tőkés László javaslata bevonta a romániai magyar nemzeti közösséget is az egyezség körébe. A Katona Ádám üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "Katona Ádám nemzetféltésével mindenki egyetért, még azok is, akik keményen bírálják megnyilatkozásait... Amitől azonban nekünk igazán tartanunk kell, az nem az úgynevezett vegyes házasság, hanem a háromnegyed évszázad óta tartó mesterséges asszimilációs politika." Az RMDSZ-en belüli hatalmi harcokra utaló kérdésre válaszolva kifejtette: "Olyan mozgásteret kell biztosítani a romániai magyarságon belüli pluralizmusnak, hogy az egyazon szervezet keretén belül nyilvánulhasson meg". A püspök véleménye szerint nem fenyeget belső szakadás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24./ "

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nemrég egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy "taktikai bizonytalanság" érzékelhető a magyar külpolitikában, idézte Székely Kriszta, megkérdezve Takács Csaba ügyvezető elnököt, milyen támogatásra számíthat autonómiatörekvéseiben Budapest részéről a romániai magyarság. A magyar külpolitika csak akkor tud hatékony egységet alkotni, válaszolta Takács Csaba, "ha nem hordozza magán - a szövetségi elnök által is érzékelt - bizonytalanság jegyeit." Magyarország politikai vezetése igyekezett elkerülni minden olyan megnyilvánulást, amely sértené Románia érdekeit, "Romániában mégis dúl a magyarellenes kampány. Elég csak az oktatási törvényre gondolni vagy Kolozsvár Főterére nézni - akkor, amikor a román-magyar megbékélésről van szó." A magyar külpolitika akkor lehet sikeres, ha "a nemzetközi gyakorlat szellemében szorgalmazza a határon túli magyarság helyzetének megoldását." /Székely Kriszta: Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ "

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök üzletemberekből álló küldöttség élén jan. 24-én délszláv körútra indult, Szlovéniát, Horvátországot, s ha az idő engedi, Boszniát is fel kívánja keresni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25, Magyar Nemzet, jan. 25./

Az RMDSZ-küldöttség /Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető alelnök, Kötő József művelődési alelnök/ budapesti látogatása alkalmával jan. 25-én találkozott Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta a Markó Béla elnök vezette RMDSZ-delegációt. A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a magyar állam anyagi támogatásának az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését kell segítenie. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy az előzőévhez képest reálértékben is jelentősen nőtt a magyar kultúrnemzet részét képező erdélyi magyarság támogatására szánt összeg. A miniszter a közoktatás területén három célt nevezett meg: úgymint a tankönyvtámogatási programok, a pedagógusképzés, valamint a módszertani központok segítése. A felnőttoktatás terén a rész-, a posztgraduális- képzésre, valamint a távoktatás támogatására helyezik a hangsúlyt. Radó Péter, az MKM civil kapcsolatok igazgatóságának vezetője elmondta: februárban Bukarestben ismét összeül az a magyar-román szakértői vegyes bizottság, amely megvizsgálja, hogy a román tanügyi törvény mennyiben felel meg az európai normáknak, illetve hogyan érinti a romániai magyar kisebbség helyzetét. /Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttség megbeszélése Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet arról, hogy elfogadta Cs. Gyimesi Éva lemondását oktatási alelnöki tisztségéről. Az Ügyvezető Elnökség foglalkozott annak a látogatásnak az előkészítésével, amelyet egy RMDSZ-küldöttség tesz február második felében Dél-Tirolban. Az Ügyvezető Elnökség kialakította az RMDSZ személyi elvű autonómia-statútuma részletes megfogalmazásának ütemtervét. Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök a jan. 12-13-án tartott csángókonferenciáról számolt be. /Ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./