Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő bejelentette, hogy febr. 6-án és 7-én román külügyi tárgyalóküldöttség érkezik Budapestre, a kétoldalú kapcsolatok rendezésére irányuló novemberi emlékeztető még nyitott pontjainak kidolgozására. /Népszabadság, febr. 1./

"Az európai keretegyezmény "A nemzeti kisebbségek védelméről" 13 gépelt oldalnyi, 32 cikkelyből áll, tájékoztatott a magyar Külügyminisztériumban dr. Gyenge András osztályvezető, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa. Kollektív jogokról nem sok szó benne. Az egyezményt elkészítő munkacsoport egyik része a jogok bővítését szorgalmazta /magyar, osztrák, német, portugál, holland résztvevők és az északiak/, a másik rész a szűkítést /román, lengyel, bolgár, észt, litván megbízott/. A kisebbségvédelemnek tovább kell fejlődnie, ezt szolgálja az 1993-as bécsi ET-csúcs által előírt kiegészítő jegyzőkönyv. /Magyar Hírlap, febr. 1./"

Az ET parlamenti közgyűlésén jan. 31-én a képviselők bírálták az elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt: gyenge a szövegezése, nem elég szigorú a végrehajtási mechanizmusa. Elfogadtak egy ajánlást, egy kiegészítő jegyzőkönyvet. A dokumentum az érintetteknek és magánszemélyeknek is lehetővé tenné, hogy sérelem esetén az Emberi Jogok Bíróságához forduljanak. Ezt az ajánlást az ET miniszteri tanácsának is jóvá kellene hagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./A közgyűlésen Frunda György RMDSZ-szenátor síkraszállt az ET 1201-es ajánlása mellett, majd ismertette a kormánypárt és szövetségeseinek az RMDSZ elleni támadását, az RNEP követelését, hogy hajtsanak végre etnikai tisztogatást a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, továbbá a kormány felszólítását, hogy az RMDSZ oszlassa fel a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ és az Önkormányzati Tanácsát. Mindezek miatt szükség van a keretegyezmény kiegészítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Frunda György az ET különböző fórumain bemutatta a romániai politikai diverzió dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 2./

A Bors-Ártánd határátkelőnél átadták a kibővített, 12 sávos átkelőt. A munkálatok 70-75 %-ban készültek el. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

Pár nappal ezelőtt a kormány újabb diktatórikus intézkedésével tizenegy polgármestert felfüggesztett állásából, köztük van az európai gondolkodású brassói polgármester, Adrian Moruzit. A hatalom 1992 decembere óta 162 ellenzéki polgármestert menesztett, tájékoztatott a Petre Roman vezette Demokrata Párt. /Mai Nap, febr. 2./

A Helsinki Watch Emberi Jogi Főosztályának a román kormánynak szóló /1993. szeptemberi/ ajánlásait olvashatjuk a napilapban. Az ajánlások változatlanul aktuálisak: határolja el magát a szélsőséges nézetektől, dolgozzon ki a képviselőkkel és a kisebbségekkel együtt oktatási és vallásügyi törvényt, juttasson kormánypozícióba kisebbségieket is, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

"Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ "

Zilahon a városi tanács jan. 31-i üléséről tiltakozásul kivonultak a magyar tanácsosok, mert a helyi román lapokban Zilah polgármestere az RMDSZ-t támadó, magyarellenes nyilatkozatot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Febr. 1-jével hatályba lépett az EU társulási szerződése Romániával, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. /Magyarország és Lengyelország társult tagsága egy évvel korábban, 1994. februárjában lépett életbe./ Iliescu elnök febr. 1-jei tévényilatkozatában az ország győzelmének nevezte ezt az eseményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

"A Le Monde Román nacionalizmus című vezércikke az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásait kommentálta. A szélsőségesen nacionalista mozgalmak "szeparatizmusnak" bélyegezték az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását. A "magyar szeparatizmustól" való félelem mögött a hatalom decentralizálástól való félelme rejlik. 1990 óta 160 polgármestert leváltottak /Le Monde (Párizs), febr. 1.. ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2., Népszabadság, febr. 3./"

"Vlad Casunean, Kovászna megye prefektusa febr. 2-i közleményében bejelentette, hogy fellép minden olyan lépés ellen, amely arra irányul, hogy az RMDSZ megvalósítsa "alkotmányellenes és törvénybe ütköző" határozatait. /Esti Hírlap, febr. 3./"

Mircea Geoana külügyi szóvivő konstruktívnak minősítette azokat a konzultációkat, amelyeket Pereszlényi Zoltán magyar külügyminisztériumi államtitkár-helyettes folytatott jan. 30-án és 31-én Bukarestben. Pereszlényit fogadta Melescanu külügyminiszter is. Budapesten újabb szakértői megbeszélés lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Az Ausztráliai és Új Zélandi Magyar Szövetség csatlakozik a Magyarok Világszövetsége Elnökségének nyilatkozatához: visszautasítja a Tőkés László püspököt ért rágalmakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Betilthatják az RMDSZ-t? - teszi fel a kérdést cikkének címében Tófalvi Zoltán. Emlékeztet arra, hogy 1938-ban, a román királyi diktatúra bevezetése után a Magyar Pártot felszámolták. A mai hatalom előszeretettel folyamodik a két világháború között bevált román módszerekhez. A kormány jan. 27-i nyilatkozata sejteti, hogy az RMDSZ ellehetetlenítésének gépezete beindult. /Tófalvi Zoltán: Betilthatják az RMDSZ-t?= Új Magyarország, febr. 3./

A Romania Mare, a szélsőséges Nagy-Románia Párt lapja dec. 23-i számában Hajdu Győző Tőkés László püspök elleni kirohanását közli. /Magyar fordítása: Magyarország, febr. 3./

Az ismert könyvkiadói szakember, Dávid Gyula fejtette ki aggodalmát a könyvkiadás jelenlegi helyzetét illetően. Jelenleg több mint ötven könyvkiadói jogosítvánnyal rendelkező romániai magyar intézmény van a könyvpiacon. Ebből legfeljebb tíz élet- és jövőképes, azonban mind az ötvenet számon kell tartani. Tavaly már megalakult, de az alapítók egy részének érdektelensége miatt még ma is a bejegyzés nehézségeivel küszködik a Romániai Magyar Könyves Céh, az ehhez tartozó Országos Könyvtanács döntései miatt is fontos lenne a bejegyzés. A számontartás nehéz, mert sokan nem tudják, hogy a számontartásra elsősorban nekik van szükségük. Dávid Gyula rendszeresen talál egyes boltokban csak helyben terjesztett könyveket. -Felelős együttgondolkodásra van szükség. /A Hét (Bukarest), febr. 3./

A brit kormány meghívására febr. 6-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Londonba utazik. Egyhetes útja során politikusokkal, kormánytisztviselőkkel találkozik. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3., 464. sz./

"Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./"

Febr. 3-án ülésezett az RMDSZ Háromszéki Képviselőinek Tanácsa, Puskás Bálint megyei elnök vezetésével. Az ügyvezető elnökségben helyet kapott - többek között - Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója és Kiss Jenő, megyei könyvtár igazgatója. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Melescanu Strasbourgban aláírta a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró országok számára, értékelte az egyezményt Csapó József, az RMDSZ szenátora. Azonban szövegéből több olyan rendelkezés hiányzik, amelyet az ET 1201-es ajánlása megfogalmazott. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

A The Economist Csúfosodó Románia címen közöl tudósítást az ország jelenlegi helyzetéről. Beszámol a négypárti egyezményről. a nacionalisták előretöréséről. A szélsőségesek térnyerésének példája Antonescu rehabilitálása. Dicsőítik azt a diktátort, aki engedélyezte zsidók százezreinek megölését, szobrot állítanak neki és a leleplezésnél minisztériumi hivatalnokok képviseltették magukat. Funar, a magyarellenes párt vezére felhívást tett közzé a magyarok pártjának betiltására. A kormány is támadja a magyar etnikumot. /Romania. Getting nastier. = The Economist (London), febr. 4./

"Az ellenzéki Romania Libera egymás mellett közölte Gheorghe Funar és Tőkés László fényképét, a hozzáfűzött szövegben egyívásúnak állította be mindkettőjüket. "Anton Uncu főszerkesztő jó ideje kürtöli, hogy az RMDSZ hívta elő az RNEP-t, hogy a csaló és a püspök egy húron pendülnek." - írja Szász János. A Polgári Szövetség Pártja, a liberális párt jobbra csúszott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5. p./"

"Tőkés László búcsúinterjút adott a megszűnő, a szomszédos országok magyarságát figyelemmel kísérő Pest Megyei Hírlap utolsó számának. Tokay György "vérévé vált a régi rendszer, alkalmazkodik a körülményekhez." - mondta. A megtévedt emberekhez tartozik. A Pest Megyei Hírlap megszűnése "bizonyítja, hogy Magyarországon egyre gyengülőben van az a sajtóháttér, amelyre az utódállamokban élő magyarság eddig számíthatott." /Pest Megyei Hírlap, febr. 4./"

Dan Maiorescu, Szatmár megyei főtanfelügyelő a 7785/9.11. 1994-es rendeletre hivatkozva felhívta az iskolák figyelmét arra, hogy minden külföldi utazásnál mind a tanárok, mind a diákok kötelesek előzetesen minisztériumi engedélyt kérni, mellékelve a meghívó román fordítását. - Eddig csak a tanárok hivatalos útját kellett bejelenteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./

Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere az önkormányzati modell építésének jelentőségéről beszélt. A közelmúltban várossá nyilvánítási ajánlatot tettek több székely nagyközségnek. Reális a félelem, hangsúlyozta, hogy városiasodással román apparátust építenek rájuk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./

Az Evenimentul Zilei tudósítása szerint az ET parlamenti közgyűlésének szocialista csoportja elutasította a Szocialista Demokrácia Pártjának, a vezető kormánypártnak a felvételét a politikai csoportosulásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./

A Román Televízió vezetősége a magyar adás jan. 30-i egyik műsorát letiltotta. Az RTV vezérigazgatója, Dumitru Popa azzal indokolta ezt a döntést, hogy nem logikus Auschwitz kapcsán Antonescuról beszélni, mert Romániából nem deportáltak zsidókat a koncentrációs táborokba. - Iliescu elnök megfeledkezett emlékező beszédében az Antonescu-diktatúra tömeggyilkosságairól, amelyekről Hitler és Goebbels is elismerően nyilatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./

Febr. 4-én Debrecenben találkozott Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter, a nem hivatalos találkozót a magyar fél kezdeményezte. Megállapodtak abban, hogy a katonai együttműködés fejlesztésével kapcsolatos terveket mindkét fél saját parlamentje elé terjeszti. A mostani folytatása volt a gyulai, majd az év végi bukaresti találkozónak, ahol 15 pontban rögzítették az együttműködés legfontosabb kérdéseit. Két hét múlva Bukarestben szakértői csoport dolgozza ki a csapatcserék pontos menetét. Gheorghe Tinca példaadónak értékelte a magyar-román katonai együttműködést. Elmondta, hogy a román hadseregben szolgálatot teljesítő magyar, német és más nemzetiségűek anyanyelvükön olvashatnak könyveket, újságokat. Biztosítják a szabad vallásgyakorlást, jelenleg folyik a katonalelkészek kiképzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./

"A kormánypárt, a Szocialista Demokrácia Pártja /SZDP/ vezetői febr. 4-én felkeresték Erdély öt jelentős központját és a helyi szervezeteknél a román-magyar együttélésről, illetve az RMDSZ-szel kapcsolatos nyilatkozatháborúról kialakított véleményt igyekeztek megismerni. Adria Nastase ügyvezető elnök találkozott Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, majd Funarékkal, azután kijelentette: távolról sincs szó olyan feszültségről, amire a "nyilatkozatháború" alapján következtetni lehetne, a helyzetet túldramatizálták. Néhány radikális magyar "túlnyilatkozta magát", amire az RNEP túlzott állásfoglalása következett, amellyel a kormánypárt nem ért egyet. Az SZDP külön kisebbségi stratégiát dolgoz ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./"