Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2509 tétel
1995. január 18.
Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselőnek a Tőkés Lászlót támadó röpiratát. A röpirat Tőkés László személyét támadva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot gyengíti. /Magyar Nemzet, jan. 17./ A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője a román televízió magyar adásában kifejtette: a Tőkés Lászlóról szóló dossziét a Securitate 40 évre zárolt anyagában őrzik, abból csak illegálisan kerülhettek anyagok a sajtóhoz. /Magyar Hírlap, jan. 17., Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1995. január 18.
A romániai roma etnikai közösség jan. 16-i sajtóértekezletén felolvasták a Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelüket. Az 1989 utáni változások pogromokat is hoztak számukra. Sok roma család házát felgyújtották. Hogyan segíti a kormány a cigányok társadalmi beilleszkedését? - teszik fel a kérdést. A kétmillió romából csak 200 ezer vallotta magát romának, a többi románnak, és a jutalom 32 pogrom volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1995. január 18.
A Független Kisgazdapárt népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ne az Országgyűlés, hanem az ország polgárai válasszák meg a köztársasági elnököt. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják: ne magyar állampolgárságú magyar legyen a legfőbb közjogi méltóság viselője, azonban nem kívánta megnevezni pártja jelöltjét. A Népszava úgy értesült, hogy a kisgazdák Tőkés Lászlót szeretnék köztársasági elnöknek /Népszava, jan. 16.,/ ezt a hírt Torgyán József elutasította. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1995. január 18.
"A Romániai Magyar Szó jan. 17-i száma csaknem egy oldalon mutatta be a vita dokumentumait, Megkérdőjelezett égi háborúnak nevezte vezércikkében a vitát, közölte Tőkés László két levelét, amelyben a püspök élesen bírálta a napilap szerkesztőségét, mert nem tette közzé Nagy Benedek ellene irányuló röpiratát. A mostani számban szerepel Nagy Benedek írása, továbbá Borbély Imre nyílt levele és 15 RMDSZ-képviselő állásfoglalása.- Tőkés László levelében sérelmezi, hogy Gyarmath János főszerkesztő a Magyar Nemzetben ismertette Nagy Benedek képviselő rágalmazó írásának lényegét, annak ellenére, hogy a képviselő nem járult hozzá a közzétételhez. Most viszont úgy érzi, ezt a másik levelében írja, hogy közölni kell a Mind nem vagyunk bűnösök című írást.- Az RMDSZ tizenöt parlamenti képviselője állásfoglalásában élesen elítéli Nagy Benedek Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét rágalmazó, megbélyegző röpiratát. Nagy Benedek magatartása összeegyeztethetetlen RMDSZ-tisztség betöltésével.- Borbély Imre az RMDSZ Operatív Tanácsához és a parlamenti frakcióihoz intézett nyílt levelében felvázolta, miért döntött Nagy Benedek írásának nyilvánosságra hozása mellett. Borbély Imre indítványát, hogy a frakció azonnal tárgyalja meg a röpirat ügyét, Tokay György megtiltotta. Számolni kellett azzal, hogy a röpirat "megtalálja útját a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához", ezért döntött a nyíltság mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17., Népszabadság, jan. 18./"
1995. január 18.
"Az RMDSZ-t csalóka csillag vezeti címmel a bukaresti Adevarul jan. 17-i számában vezércikkben kommentálta a legutóbbi eseményeket. Az RMDSZ "követi autonómia-álmainak csillagát", önigazgatási szervezetet alakított és igényli, hogy "a román állam adja át neki jogosítványainak egy részét." Az RMDSZ-en belül a mérsékelt irányzat térvesztéseként értékeli a cikkíró, Silviu Achim a Tőkés-ügy fejleményeit. Az RMDSZ radikálisainak lépései kiváltják a román nacionalista erők kemény válaszát. /Új Magyarország, jan. 18./"
1995. január 18.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI tudósítójának elmondta, hogy Nagy Benedek Tőkés László ellen írt röpiratának ügyét átadták az etikai bizottság elnökének, dr. Podharadszky Lászlónak. Az RMDSZ képviselőházi frakciója jan. 26-án ülésezik ebben az ügyben. Az autonómiakoncepciót bíráló román politikusok nyilatkozataival kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, hogy ez kezdettől fogva jelen volt az RMDSZ programjában. A Demokratikus Konvenció pártjai nemcsak az autonómia kérdésében lépnek fel az RMDSZ ellen, hanem az oktatási törvény tekintetében is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1995. január 18.
"Szász János szerint egyre terebélyesedik a vita, határozatokat és ellenhatározatokat hoznak "egy levél miatt, amit szerzője immár visszavont", a "bolhából így lett papírelefánt". A román sajtó pedig titkosrendőrségi besúgót szabott Tőkés Lászlóból. Iliescu elnök azt állítja, hogy a román kormány tiltakozott ötven évvel ezelőtt a németek deportálása ellen, megfeledkezve arról, hogy román katonaság őrizte őket a gyűjtőtáborokban. Szász János szívesen olvasná annak a tiltakozó jegyzéknek a szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"
1995. január 18.
Az Erdélyi Napló kronologikus rendbe szedve próbálja nyomon kísérni a Nagy Benedek röpirata kiváltotta vitát, beszámol az RMDSZ csíki szervezetének jan. 5-i döntéséről: kizárta tagjai sorából Nagy Benedeket. Jan. 7-i közleményük szerint nem fogadták el az Operatív Tanács kérését, hogy függesszék fel határozatukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./ Indig Ottó írásában /Ki dönt?/ igazat adott a csíki szervezetnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
"Kónya-Hamar Sándor, egyike a Tőkés László mellett kiálló, Nagy Benedek röpiratát elítélő 15 RMDSZ-képviselőnek, arra kérdésre, hogy tizenketten miért nem írták alá, így felelt: "ketten visszautasították, a többiek pedig válaszra sem méltatták." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./"
1995. január 18.
Dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola megbízott rektora kifogásolta, hogy az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya Tervek - valóság - lehetőség című, 1994. szeptemberi anyagának összeállítói nem konzultáltak velük, akkor elkerülhették volna, hogy a dokumentum valótlanságokat tartalmazzon a nagyváradi, általa vezetett főiskoláról. Úgy érzi, hogy az összeállítás nem számol az egyházi főiskola jelentőségével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
A kolozsvári Művelődés folyóirat 1994-ben ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. Gyakran jelentkezik tematikus számokkal, így bemutatott egy-egy vidéket, Szilágyságot, Udvarhelyszéket, Szatmárt vagy egy-egy jeles erdélyi személyiséget /Sütő Andrást, Debreczeni Lászlót, Kós Károlyt/, különszám foglalkozott az EMKÉ-vel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel is. A bukaresti Magyar Kulturális Központban jan. 18-án Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a lengyel-magyar barátságnak szentelt számukat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./ Ez a Művelődés 1994/11-es száma.
1995. január 18.
Késve jelent meg az immár egyetlen partiumi irodalmi-közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) decemberi /12./ száma. A főszerkesztő, Horváth Andor vezércikke emlékezés: Öt év. Részleteket közöl a folyóirat Domokos Géza Az esély című visszaemlékezéséből, továbbá Fábián Ernő Lesz-e történelmi kiegyezés? című írása olvasható ebben számban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
Nemes Ödön jezsuita második éve tanít Gyulafehérváron a teológián és havonta lelki napot tart Kolozsváron, a katolikus egyetemistáknak és az érdeklődő fiataloknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1995. január 18.
"Székely Ervin Bihar megyei RMDSZ-képviselő egyike azoknak, akik nem írták alá a 15 RMDSZ-képviselő Nagy Benedek röpiratát elítélő nyilatkozatát /szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 17./ megindokolta döntését: az ügyet az etikai bizottság elé utalták, tehát nem a képviselőcsoportnak kell véleményezni. Szerinte "feleslegesen védték meg Tőkés Lászlót az ilyenfajta támadásokkal szemben, hisz mindnyájan tudjuk, hogy milyen érték a püspök személye a romániai magyarság számára. Ezt az értéket Nagy Benedek röpirata nem tudja veszélyeztetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./ "
1995. január 19.
Bukarest kész még januárban felújítani az alapszerződésről szóló szakértői tárgyalásokat, jelentette be Mircea Geoana külügyi szóvivő jan. 18-án. Alain Lamassoure, az európai ügyek francia minisztere budapesti tárgyalásain jelezte, hogy Franciaország kész segíteni Magyarországot, Romániát és Szlovákiát az alapszerződések kidolgozásában. A szóvivő kijelentette, hogy Románia hivatalosan nem kapott ilyen jelzést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Új Magyarország, jan. 19./ Az 1993. novemberi szakértői tárgyalás függőben maradt pontjainak egy része megoldódott, másik részük véglegesítése folyamatban van, mondta a szóvivő. /Népszabadság, jan. 19./
1995. január 19.
"A Kossuth Rádió 1994. dec. 16-án délben ezt a dezinformációt közölte: "Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek". Kik informálják a rádiót? - tette fel a kérdést Dáné Tibor. Hogyan közölhették ezt? /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"
1995. január 19.
"Nagy Benedek újból megszólalt, "Az utolsó csepp a pohár fenekén - avagy mitől szakadt el bennem a hallgatás gátja?" címmel Borbély Imrére hárítja a felelőséget, miért tette közzé Mind nem vagyunk bűnösök című írását. Kételyeit csak fokozta, hogy Tőkés László nem perelte be a Tinerama hetilapot, mondván, annak nincs értelme, Romániában úgysem győzhet az igazság. Szerinte a jogi fórumokhoz kellett volna fordulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./"
1995. január 19.
Gazda József régen, a Bolyai Egyetemen töltött évek óta ismeri Nagy Benedeket, egyetemistaként kissé hebehurgyának tartották. Képviselői munkája nem volt megfelelő, érthetetlen, hogy az emlékezetes Hargita megyei jelölési puccs révén miért kellett őt újból bejuttatni a parlamentbe. A Tőkés Lászlóban megtestesült erő, bátorság és nemzetközi tekintély csak hasznára lehet az RMDSZ-nek. Nagy Benedek nem tudta megítélni, mi a helyes, megyéje választmánya megvonta tőle a bizalmát. A cikkíró reméli, Nagy Benedek ezek után lemond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1995. január 19.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Tőkés László ügyében az etikai bizottság döntését várja. - Több besztercei magyar személyiség találta postaládájában a Tinerama Tőkés László püspököt lejárató cikkének fénymásolatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1995. január 19.
"Tőkés László püspök nem szorult kisebbségbe. "Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége még ma is osztja Tőkés véleményét" -írja Ara-Kovács Attila. Legitimitása abból fakad, hogy "nem képes felülemelkedni az erdélyi magyarság hétköznapi sérelmein." Ara-Kovács Attila szerint "könnyebb lenne az élete, ha az erdélyi magyarság választott vezetői - Tőkést is beleértve - figyelembe vennék, hogy Magyarország és a kisebbségi magyarok viszonya nem csak egyoldalú, kizárólag Budapest számlájára írandó felelősségvállalások halmaza." Az erdélyi magyar radikalizmus képviselői beláthatnák: nincs mód olyan "nemzeti"egységre, mint a román társadalomban. Akkor is, "ha még nem született olyan érzékeny lélek, amelyik Csurka Istvánt képes lenne megkülönböztetni Gherorghe Funartól, vagy Für Lajost a román parasztpárti politikustól", aki még nem értesült arról, hogy "nemzetének fiai éppoly póri módon jönnek a világra, mint mindenki más." Ara-Kovács szerint az erdélyi magyarok nem kis része "olyan magyar politikusokban véli felfedezni jogainak igazi védelmezőit, akik - ha tehetnék - vérbeli román állapotokat teremtenének Magyarországon is. Minthogy máshoz nem értenek." - A Tőkés László elleni lépések igazi elindítója Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, aki a nyolcvanas években gyenge embernek bizonyult, ezért Tőkés László "sem tudta türtőztetni magát, kicsinyes és személyeskedő támadásokkal vett elégtételt Csiha Kálmánon, aki ráadásul édesapját ütötte el a kolozsvári püspöki széktől." A cikkíró megjegyzi: "Ezen az emelkedett szinten zajlik tehát az erdélyi magyar önszerveződés és érdekvédelem." Lett volna szándék az RMDSZ-ben "hogy egy átfogó program keretében igyekezzenek meghaladni az etnopolitikai monomániákat", ezt a radikálisok megtorpedózták. - Ara-Kovács Attila tehát az okvetetlenkedő radikálisok közé sorolja Tőkés Lászlót, egyúttal kirohan Csurka és Für ellen. /Magyar Narancs, jan. 19./ A parasztpárti politikus: Corneliu Coposu."
1995. január 19.
Fodor Sándor kolozsvári író felemeli a szavát Tőkés László mellett, továbbá elutasítja Nagy Benedek röpiratának célzását, amikor felekezeti ellentétet akar szítani., mert a katolikusok ugyanúgy tisztelik Tőkés Lászlót. /Pest Megyei Hírlap, jan. 19./
1995. január 19.
"Az RMDSZ-t már nemcsak Funar támadja, hanem csaknem minden jelentős román politikai erő - állapítja meg összegező írásában Gyarmath János Bukarestből. A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja szerint az RMDSZ az önkormányzati tanács megalakításával eltávolodik az európai normáktól, és ez "az emberi jogok és a demokratikus normák súlyos megsértését jelenti." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Magyar Nemzet, jan. 19./"
1995. január 19.
"A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit, hangoztatta dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, aki előadást tartott jan. 7-én Kolozsváron "A FUEV és a kisebbségi autonómia" címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./"
1995. január 19.
Benkő Levente a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap hasábjain folytatásokban adta közre a Szárazajtán ötven évvel ezelőtt történt tragédiát, ártatlan magyarok meggyilkolását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1995. január 19.
Csíkban az időközi polgármester-választásokon gyengén szerepeltek az RMDSZ jelöltjei. Borbély Ernő csíki területi RMDSZ-elnök elmondta, hogy nehezen lehetett jelölteket találni, ezenkívül több helyen szét akarnak válni a községek, például Madéfalva esetében Csicsó akar kiválni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1995. január 19.
Valóban aktív embereket alig lehet találni, tájékoztatott Ferencz Csaba, nemrég megválasztott Temes megyei RMDSZ elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1995. január 19.
Puskás Bálint, az új Kovászna megyei RMDSZ elnök lendületesen látott munkához. Közelebb akarnak kerülni az emberekhez. Szeretnének felállítani az RMDSZ tevékenységéről tájékoztató irodát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1995. január 19.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó /alapítója és vezetője Beke Sándor/ két év alatt tíz kiadvánnyal állt elő. Ezek között van a Beke Sándor szerkesztésében öt éve megjelenő Székely Útkereső folyóirat hasábjairól való válogatás. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
1995. január 20.
"Tőkés László mellett állt ki jan. 14-i sajtóértekezletén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke. Bejelentette, hogy a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából az MVSZ autonómiakonferenciát rendez a magyar kisebbségek képviselői részvételével. Az MVSZ elnöksége állásfoglalást adott ki Tőkés László püspök mellett. "A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent elkövetnek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti identitásától megfosszák. Ezért intéznek ilyen méltatlan támadást a magyar nemzet elhívatott vezetői és intézményei ellen..." Az MVSZ "szolidáris Tőkés László püspökkel és kéri, nyilvánítsák ki mások is szolidaritásukat." /Új Magyarország, Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16., állásfoglalás: Pest Megyei Hírlap, jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"
1995. január 20.
A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jan. 17-i közleményében alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSZ autonómia-programját, felszólította a magyar szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket. A kormánypárt felszólította az összes felelős politikai erőket, foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Az Agrárpárt elnöke, Victor Surdu az RMDSZ betiltását sürgette, követelve, hogy tiltsák meg az RMDSZ jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./