Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. január 19.
Beke György számolt be életútjáról, az Előre szerkesztőjeként 1974-ig Bukaresten töltött évtizedeiről. Ezalatt ismerkedett meg alaposabban a román fővárosban élt magyarok emlékeivel, Koós Ferenc munkásságával, akinek könyvet szentelt. Az Előrétől az 1970-ben indult A Héthez ment át. Megszülettek barangoló könyvei, majd támadások érték, különösen Magunk keresése, majd a Boltívek teherbírása című munkáiért. Abban, hogy Budapestre költözése után Uzon díszpolgárává választotta, annak igazolását látja, hogy nem tért le a hűség útjáról. Legutóbbi kötetét /Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben/ az egyik kritikus az utóbbi idők egyik legszomorúbb könyvének nevezte. /Gittai István: Az uzoni díszpolgár. = Pesti Hírlap, jan. 19./
1994. január 20.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-plaform szóvivője nyílt levelet intézett a román ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék fel szavukat az igazságtalanul bebörtönzött székelyföldi magyarok érdekében. Esetükben a közkegyelmi rendeletet nem alkalmazták, tehát "nyilvánvalóan etnikai indokoltságú jogsértés történt." Közben az igazi gyilkosok szabadlábon vannak, kiengedték Iulian Vlad szekuritáté-tábornokot is. Nemzetközi jogászbizottságnak kellene felülvizsgálni a bírósági iratokat. Többtízezer aláírás gyűlt össze a bebörtönzöttek érdekében és Székelyudvarhelyen mintegy tízezer ember tüntetett kiszabadításuk érdekében. Katona Ádám levelét megküldte a román ellenzéki személyiségeken kívül parlamenti képviselőknek és szenátoroknak is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19, Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"
1994. január 20.
A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1994. január 20.
Halász Anna visszautasította azt, hogy a különben tisztességes román vicclap, az Academia Catavencu legutóbbi száma a Román Nemzeti Egységpártot /PUNR/ gúnyoló cikkének Ioan Gavra, a PUNR Tőkése címet adta. Tőkés László nagy bűne, hogy sohasem kollaborált, nem hajtott fejet a hatalom előtt. Tőkés László lehet objektíve merev, de nem lehet elvitatni jóhiszeműségét és azt az erkölcsi-szellemi klasszist, amit képvisel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1994. január 20.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Országos Vezetősége Marosvásárhelyen jan. 14-i gyűlést tartott, ahol nyilatkozatot fogadott el: állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett, tiltakoznak az ellen, hogy a MISZSZ-t a liberálisok ki akarják sajátítani, a MISZSZ-nek meg kell őrizni a pluralizmust. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1994. január 20.
"Markó Béla a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDM/ elnökének, Varga Lászlónak írt levelében kifejtette, hogy a kereszténydemokrata ideológia "közösségünk egyik legerősebb - vagy talán legerősebb - eszmei áramlata". AZ RMDSZ megfigyelői státust élvez az EUCD-ben, egyetértenek azzal, hogy az RMKDM kérje megfigyelői, majd teljes jogú tagságot az EUCD-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"
1994. január 20.
"Az RMDSZ emlékeztetőt állít össze és ezt eljuttatja az Európa Tanácsnak. Ebben összegzik, hogy az elmúlt négy hónap alatt mit valósított meg és mit mulasztott el végrehajtani az ország ET-tagfelvételekor megfogalmazott ajánlásokból. Az RMDSZ konkrét lépéseket tesz a magyar-román kerekasztal összehívására. /Emlékeztetőt küld az RMDSZ. = Magyar Hírlap, jan. 20./"
1994. január 20.
"Mircea Geoana külügyi szóvivő nem fogadta el Jeszenszky Géza külügyminiszternek a Polityka lengyel lap jan. 15-én megjelent interjújának Romániára vonatkozó részét. Geoana idézte Jeszenszkyt: határprobléma legfeljebb abban az értelemben létezik, hogy a magyar-román határ átlépése sok időt és türelmet igényel. Románia nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogokkal kapcsolatban az EEBÉ és az Európa Tanács ajánlásait és hasznos lenne a nyugati országok részéről erőteljesebb nyomás a kisebbségi jogok védelme céljából. Geoana szerint a romániai magyar közösség életének realitásai ellentmondanak ennek. /A román szóvivő egy Jeszenszky-interjúról. = Új Magyarország, jan. 20./"
1994. január 20.
"Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./"
1994. január 21.
Az RMDSZ jan. 18-án Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén Markó Béla elnök elmondta, hogy 1992-ben minden tiltakozás ellenére Funar polgármesternek sikerült megvalósítani a Mátyás-szoborral kapcsolatos tervét. Most ismét tiltakozó megmozdulásokat terveznek a polgármester újabb tervei ellen. Az ET által adott hat hónapos türelmi idő lassan lejár, azonban a kormány semmit sem tett a feltételként szabott kilenc pont orvoslásában. Az RMDSZ tiltakozni fog emiatt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 21./
1994. január 21.
Az RMDSZ Kovászna megyei ügyvezető elnöksége állásfoglalásában tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső névsorok alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. Javasolják, hogy vonják vissza az eddigi megbízásokat és hirdessenek nyílt versenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
Herkulesfürdőn állt egy fekete márványlap, amely megörökítette, hogy három uralkodó: Ferenc József, I. Sándor szerb és I. Károly román király itt találkozott és együtt ünnepelték meg a magyar állam ezeréves fennállását. A márványlap 1993-ban eltűnt. Hasonlóan eltűnt Herkulesfürdő házairól több mint húsz márványlap, amelyekre a házak magyar építőinek a nevét vésték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
Nem azért politizálok, mert én politizálni akarok, hanem azért, mert ezzel az eszközzel lehet valamit elérni - nyilatkozta Tőkés László püspök. A fordulat előtt a nagyváradi kommunistabarát püspök is azt mondta: prédikálj, ne politizálj. Ugyanezt mondta a Securitate is. 1989 után először a Vatra hangoztatta ezt, majd a magyarok is, ugyanúgy Magyarországon az álliberális tábor. Ezek furcsa egybeesések. /Új Magyarország, jan. 21./
1994. január 21.
Gheorghe Funar elnökletével a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ végrehajtó bizottsága jóváhagyta a közelgő kományátalakítás feltételeit szabályozó dokumentumot. Ebben szerepel, hogy a RNEP lemond a magyarság elleni támadásokról. - Közben jan. 20-án Iliescu elnök tanácskozni kezdett a jelenlegi kormányt támogató parlamenti pártokkal. /Magyar Nemzet, jan. 21./
1994. január 21.
A Vatra Romaneasca újból támadja az RMDSZ-t, most az RMDSZ közigazgatási tanácsosainak Székelyudvarhelyen tartott összejövetele miatt. Szerintük ez újabb veszélyt jelent Románia nemzeti egysége számára. /Magyar Hírlap, jan. 21./
1994. január 21.
Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak megsértésével vádolta meg a kijevi kormányt Teodor Melescanu külügyminiszter, Ukrajna pedig azt vetette Bukarest szemére, hogy mesterségesen beolvasztja a romániai ukrán kisebbséget. /Magyar Hírlap, jan. 21./
1994. január 21.
A Szilágy Társaságot 1992. szept. 1-jén jegyzeték be, ismertette tevékenységüket Gáspár Attila elnök. Céljaik között szerepel a szilágysági magyarok gazdasági és művelődési életének megszervezése, a hagyományőrzés, kulturális rendezvények, művelődési és dokumentációs központ létesítése, emlékhelyek gondozása. Adakozás segítségével már van székházuk /Zilah, Kossuth u. 33./. /Szilágyság (Zilah), jan. 21./
1994. január 21.
"1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./"
1994. január 21.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívással fordult az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz és a magyar közösséghez: tiltakozásul Funar polgármester újabb tervére Mátyás király szobrának módosítása ellen, jan. 22-én 11 órakor minden templomban konduljanak meg a harangok, ugyanebben az időpontban "lélekben és érzéseitekben legyetek velünk az önazonosságunk jelképeit gyalázó indulatok ellen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "
1994. január 21-27.
A Demokratikus Konvenció /DK/ és Iliescu elnök találkozóján az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A DK kifejtette álláspontját, Iliescu elnök azonban csak általánosságokat mondott. Kiderült, hogy az elnök nem új kormány megalakításáról kíván tárgyalni, hanem egyezség megkötésére gondol. A DK elzárkózott ilyen egyezségtől. Iliescu elnök javasolta Markó Bélának, hogy a romániai magyarság problémáiról külön tárgyaljanak. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 21-27./
1994. január 22.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester újabb kijelentései ellen: a Mátyás-szobor feliratát megváltoztatja, más szobrokat áthelyeztet, ásatásokat kezd a Fő téren. Funar célja, "hogy önazonosságunk jelképeit meggyalázó, megszentségtelenítő tetteivel durván megsértsen nemzeti önérzetünkben, önbecsülésünkben" és etnikumok közötti konfliktust provokáljon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
1994. január 22.
Garda Dezső történelemtanár Gyergyószentmiklóson megszervezte a szabadegyetemet 1990 novemberében, 1991. júl. 29-én hivatalosan is bejegyezték a bíróságon. Azóta zajlik a gazdaképzés, havonta pedig közművelődési előadásokra kerül sor. Legnagyobb tervük az idei máj. 13-15-e közötti Az erdélyi fejedelemség című ülésszak, erre Magyarországról tíz egyetemi tanárt hívnak meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1994. január 22-23.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő tiltakozott az ellen, hogy a Romániai Magyar Szó eltorzítva és félrevezető szerkesztői kommentárral közölte arról szóló sorait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./, hogy kormánypárti támadás készül képviselőtársa, Kónya-Hamar Sándor ellen, helyébe egy kormányhű képviselőt szeretnének bevinni a parlamentbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./
1994. január 25.
Vladislav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter jan. 24-én Bukarestben tárgyalt kollégájával, Teodor Melescanuval. Jovanovic hangsúlyozta, hogy elégedettek Románia magatartásával. /Magyar Hírlap, jan. 25./
1994. január 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége nyilatkozatot juttatott el az MTI-nek a jan. 25-re tervezett cigánytüntetésről. Tőkés László püspök vállalta egy német segélyszervezet közvetítését. Az adományozó munkahelyek megteremtésére szánta a 15 ezer márkát. A romaszervezet felvett 3 ezer márkát, azonban annak felhasználásáról nem tudott elszámolni, munkahelyek nem épültek. Emiatt a segélyszervezet leállíttatta a kifizetést. A romaszervezet a döntést figyelmen kívül hagyva követelte a pénz kifizetését, ezért szervezte Tőkés László ellen a tüntetést jan. 25-re. /Új Magyarország, jan. 25./
1994. január 25.
Szeben megyében szórványban él a magyarság, az 1992-es népszámlálás szerint 19 3093-an vannak, közel háromezerrel kevesebben, mint 1977-ben. A megyében a legtöbb magyar Medgyesen él /8 675 fő/, a város lakosságának 13,4 %-át teszik ki, Nagyszeben 4158 magyar lakosa a városnak 2,5 %-át jelenti. Szeben megyében 10 olyan falu van, ahol a magyarok lélekszáma meghaladja a 100 főt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1994. január 25.
Tőkés László püspök az egyházkerületi közgyűlésen /1993. júl. 1-jén/ összegezte az 1992. évet. Az 1992-es népszámlálási adatok jóval több reformátust regisztráltak, mint amennyi a gyülekezeti nyilvántartásokban szerepel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1992-ben 255.615 reformátust tartott nyilván, ugyanakkor a népszámlálás szerint a kerület területén 314.746-an, közel 60 ezerrel /59.131/ többen vallották magukat reformátusnak. Ezek szerint ennyiről nem tudnak a gyülekezetek, hivatásbeli hanyagság is fennállhat a számbavételnél. /Tőkés László: Püspöki jelentés. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 25./
1994. január 25.
Dr. Octavian Buracu elnök aláírásával az Interetnikai Párbeszéd Egyesület nyilatkozatban ítélte el Funar mesterkedését Mátyás szobrával kapcsolatban, rámutatva, hogy ezzel interetnikai feszültséget szít. Tiltakozik az Interetnikai Párbeszéd Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1994. január 25.
A politikai üldözöttek közül 360 ezren kértek kárpótlást Magyarországon, közülük 220-ezren már megkapták a kárpótlási hivataloktól a határozatot. A törvény lehetőséget ad ma külföldön élő állampolgárok kárpótlására is. Mintegy 80-90 ezer, főként Romániában, Szlovákiában, Izraelben élő egykori politikai üldözött, deportált, hadifogságot megjárt kap kárpótlási jegyet. /Kárpótoltak Erdélyből. = Népszabadság, jan. 25./
1994. január 26.
Elmaradt Nagyváradon a Tőkés László elleni tüntetés. A rendőrség nem engedélyezte a felvonulást, a romaszervezet bejelentette, hogy későbbre halasztja a tüntetést. /Új Magyarország, jan. 26./