Beke György számolt be életútjáról, az Előre szerkesztőjeként 1974-ig Bukaresten töltött évtizedeiről. Ezalatt ismerkedett meg alaposabban a román fővárosban élt magyarok emlékeivel, Koós Ferenc munkásságával, akinek könyvet szentelt. Az Előrétől az 1970-ben indult A Héthez ment át. Megszülettek barangoló könyvei, majd támadások érték, különösen Magunk keresése, majd a Boltívek teherbírása című munkáiért. Abban, hogy Budapestre költözése után Uzon díszpolgárává választotta, annak igazolását látja, hogy nem tért le a hűség útjáról. Legutóbbi kötetét /Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben/ az egyik kritikus az utóbbi idők egyik legszomorúbb könyvének nevezte. /Gittai István: Az uzoni díszpolgár. = Pesti Hírlap, 1994. jan. 19./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 7-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció /DK/ nem számít tárgyalópartnernek Iliescu elnök számára, mert a tömörülés senkit sem képvisel. Válaszul a DK közleményben emlékeztette az elnököt arra, hogy a DK 1993. jún. 10-én tizennyolc párt szövetségévé alakult, elnöke pedig az az Emil Constantinescu, aki több mint négymillió szavazatot kapott az 199. októberi elnökválasztáson. /Magyar Nemzet, jan. 10./

Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem vesz részt az Iliescu elnökkel jan. 11-re tervezett megbeszélésen, mert az államfő 1993. novemberében valótlanságokat állított róla a volt román király, Mihály tervezett látogatásával kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 10./

Az RMDSZ - értesülve arról, hogy jan. 8-án Komáromban a Csallóközi Városok és Falvak Tanácsa megtartja nagygyűlését - üdvözli a tanácskozás résztvevőit, olvasható az RMDSZ jan. 6-i levelében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"Jan. 7-én Madéfalván többezer ember jelenlétében emlékeztek meg az 1764. jan. 7-i Siculicidium néven ismertes öldöklésről. Beszédet mondott Borsi Kálmán Béla, a magyar nagykövetség képviselőjeként, Tőkés László püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök, Erőss Péter a moldvai csángók küldöttségének vezetője, valamint a község képviselője. "A felejtés a második halál. jaj annak a népnek, amely elfelejtkezik múltjáról, történelméről, eleiről, atyáiról. Gyökértelenné válik az ilyen nép..." mondotta Tőkés László. Markó Béla beszédéből: "Emlékezzünk mindazokra, akik ezelőtt száz, kétszáz, háromszáz, ezer esztendővel ugyanezért a szabadságért, ugyanezért a szülőföldért tudtak áldozatot vállalni, tudtak meghalni, ha kellett." Ez a nap a remény napja is, hogy "ki tudjuk vívni ezt a szabadságot a magunk számára és az utódaink számmára." /Új Magyarország, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

A kormány jan. 7-i ülése után a kormány szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben érvénytelennek nyilvánította Máramaros és Szatmár megye csatlakozását az Eurorégióhoz. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia elnöke tiltakozást juttatott el a sajtóhoz: szerinte a két megye csatakozása veszélyezteti Románia területi épségét, egyúttal kérte a két megyei vezető leváltását és felelősségre vonását. - Ion Dolfu, Máramaros megye tanácselnöke visszautasította Tudor vádjait: nem írtak alá semmit, a csatlakozást a két megyei tanácsnak kell jóváhagynia. A Kárpátok Eurorégio nem politikai társulás, a gazdasági kapcsolatok kiépítése a célja. /Magyar Nemzet, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 11./

Mintegy 8-10 ezer románnak is kárpótlást nyújt a magyar állam a magyar hadsereg katonáiként elszenvedett szovjet hadifogságért, tudósított a bukaresti Adevarul jan. 10-i száma. A kárpótlás mintegy 36 ezer román állampolgárt érint, akiknek 20-25 százaléka román. /Népszabadság, jan. 11./

A Polgári Szövetség /PSZ/ pártja nem tesz eleget Iliescu elnöknek jan. 11-re szóló meghívásának, erről tájékoztatott Nicolae Manolescu, a PSZ elnökének az államfőhöz írt nyílt levele. /Új Magyarország, jan. 11./

Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A hivatalos népszámlálási adatok megbízhatatlanságát jelzi, hogy Szatmárnémetiben 27 211 római katolikusról írtak, közben a város plébániái 36 230 hívőjüket tartják nyilván. Ebben benne van a 3679 német és sváb is. A városban él még több ezer görög katolikus, rajtuk kívül magyar adventisták, baptisták, unitáriusok is vannak. A reformátusok is 30-32 ezer hívőt tartanak számon a hivatalosan kimutatott 27 764 fővel szemben. Ebben az egyetlen városban 6-8 ezer magyarral kevesebbet jelzett a hivatalos népszámlálás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Funar kolozsvári polgármester sokáig dicsekedett azzal, hogy mennyi adományt kap a Caritas játék nyerteseitől. 1993. áprilisa és szeptembere között a nyertesek 366 millió lejt fizettek be, ebből azonban Funar csak 67 milliót fordított a városra, ellenben hatalmas összegeket áldozott a szakemberek által giccskolosszusként emlegetett Avram Iancu-szoborra. Most pedig kiderült, hogy a polgármesteri hivatalnak 1993 végén közel egymilliárd lejes tartozása van. /Pesti Hírlap, jan. 11./

Jan. 7-9-e között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ Nagyváradon rendezte meg ötödik kongresszusát. A szövetség 1990-ben alakult meg, erősen központosított struktúrával. Elhatározták, hogy bejegyeztetik a MAKOSZ-t. Héttagú elnökséget választottak meg, elnöke a nagyváradi Lakatos Attila. A MAKOSZ két információs irodát nyit, az egyik Csíkszeredában lesz, az Állampolgár Menedzser Egylettel /AME/ és az Iskolapolgár Alapítvánnyal közösen, a másik Nagyváradon. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

"Paul Everac a tévé vezérigazgatója jan. 10-én kénytelen volt lemondani. Az egy éve jogellenesen kinevezett Everac kiváltotta a demokratikus közvélemény ellenszenvét és tiltakozását. Elsősorban a Romanulban közzétett írása miatt, amelyet a Romania Libera amolyan "román Mein Kampf"-nak titulált. Országos felháborodást keltett az 1993. dec. 30-án bemutatott történelemhamisító film, amely azt sugallta, hogy Mihály király hozta be a szovjet hadsereget és az ő lelkén szárad Antonescu kivégzése. /Népszabadság, jan. 12./"

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság jan. 11-ére tanácskozásra hívta össze a város magyar értelmiségét. A bukaresti magyar nyelvű oktatás további sorvadásának megállításáról tanácskoztak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 197. sz., jan. 12./

Nyugtalanságot keltett Romániában és Szlovákiában, hogy Magyarország Oroszországtól 30 MIG-29-es repülőgépet kapott, adósságai fejében - jelentette ki a Vocea Romaniei kormánylapban Spiroiu védelmi miniszter. /Népszabadság, jan. 12./

A mai román vezetés attól fél, hogy a kétmilliós magyarság helyben marad, nem fog kivándorolni, állapította meg Sütő András a vele készített interjúban. Közben a romániai magyarság kivándorlása nem csökken, hanem növekszik. - Csak egységesen küzdve maradhatunk meg, hangoztatta az író. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Kocsis István Történészek a keresztfán /Püski, Budapest/ című könyve látszólag nem keltett visszhangot Erdélyben, holott méltó arra, hogy megismerjék. A cikkíró /Nagy László/ javasolja, hogy kivonatos ismertető füzetekben adják ki a lényegét, hiszen a mű az elmúlt háromszáz év magyar-román problematikáját dolgozza fel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Érkeznek az értesítések a kárpótlásról azon észak-erdélyieknek, akiket a magyar hadseregbe behívtak és szovjet fogságba estek. Bizonyos árukat lehet értük vásárolni Magyarországon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Bukarest belvárosában a hazai kisebbségek könyveit és újságjait árusító üzlet nyílt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

"Jan. 12-én a Romániai Demokratikus Konvenció küldöttsége találkozott Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t Markó Béla és Takács Csaba képviselték a megbeszélésen. Iliescu fölvetette egy politikai paktum szükségességét, a DK képviselői pedig hangsúlyozták, hogy nem megegyezésre van szükség, hanem a jelenlegi válságot kezeli tudó kormányra. Markó Béla rámutatott, hogy az Európa Tanács feltételeit nem teljesítették, annak ellenére, hogy ezt a kormány megígérte, köztük a kisebbségi törvény és az oktatási törvény kérdését, valamint a magyar elítéltek ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12., 197. sz./"

"1987. febr. 26-27-én Ceausescu összehívta a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát. Ez a két fantomszervezet korábban sem fejtett ki semmilyen tevékenységet, de már évek óta a látszat kedvéért sem ülésezett. A diktátor akkor azért hívta össze a két tanácsot, hogy elítéljék a Budapesten megjelent Erdély történetét. A történelmi munkát nem is ismerték, de az ülésen el kellett ítélniük. Többek között Bálint Ferencet, a szászrégeni sörgyár párttitkárát is felrendelték Bukarestbe. Ez volt az utolsó útja. Azt mondták, hogy kiugrott a bukaresti szálloda ablakán és meghalt, még a gyűlés előtti napon, febr. 25-én. Talán nem akarta elmondani az elítélő szöveget? A családja nem tudta meg, valóban mi történt. Holttestét hazahozták. Teljesen összetört, felhasított volt, szúrás nyomát is látták a holttesten. A gyilkosság tényét erősíti meg, hogy nagyszámú szekus lepte el a környéket, figyelték a családot és kérdezgették őket. /Tófalvi Zoltán: Túlságosan sokat tudott, kidobták az ablakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./"

"Marosvásárhely polgármesteri hivatala leállíttatta Antonescu szobrának felállítási munkálatait /még 1993. októberében/. Ezért a döntésért a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék helyt adott a kérésnek és kötelezte a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. A Művelődési Minisztérium is engedélyt adott erre. A törvényszéki értékelés az első hivatalos dokumentum, amely szerint Antonescu nagy politikus volt, aki "megakadályozta a zsidók deportálását". A polgármesteri hivatal fellebbezni fog a döntés ellen. - December 15-én 12 amerikai szenátor nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Slobozián felavattak egy Antonescu-szobrot, az avatáson a kormányt Mihai Ungheanu államtitkár képviselte. Követelik az államtitkár lemondatását, és magyarázatot kérnek Iliescu elnöktől. Ugyanakkor véleményét kérik arról, hogy hasonló akcióra készülnek Kolozsváron, Szatmáron és Pitestin. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./ A marosvásárhelyi törvényszék ítélete szerint "akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére." /Új Magyarország, jan. 14./ Kincses Előd kiegészítette ezt a hírt: a Maros Megyei Törvényszék 2625/1993. dec. 10-i ítélete törvénytelen, azt a Vatra Romaneasca alapító alelnöke, Ion Sabau bíró hozta. Az ítélet indoklásával kapcsolatban, hogy Antonescu ellenezte a zsidók haláltáborba hurcolását, Kincses Előd idézi Matatias Carp Holocaust Romániában című könyvének adatait: a román katonaság és rendőrség aktív közreműködésével 340 ezer zsidót pusztítottak el. /Népszava, jan. 17./ Előzmény: 1993. okt. 23,25,30-i jegyzet."

Jan. 8-án Kolozsvárott újraalakult a Barabás Miklós Céh, a képzőművészek, iparművészek és műkritikusok szakmai egyesülete. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Kancsura István, alelnökök: Kazinczy Gábor és Jakobovits Miklós, titkár: Veress Pál. Tiszteletbeli elnök: Abodi Nagy Béla. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

"Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese nyilatkozatában kitért a hivatal feladataira: a határon túli magyarsággal kapcsolatos állami feladatok koordinálása, kapcsolat tartása a szomszédos országok összes fontosabb magyar érdekképviseleti, de kulturális szervezeteivel is, részvétel a magyar diplomáciának a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységében, továbbá a támogatások területe. A magyar költségvetés megszavaz bizonyos összeget az Illyés Alapítvány számára, a határon túli magyar sajtó vagy könyvek támogatására. "Ezek fölött általában nem rendelkezik a hivatal közvetlenül, de szakértelmükre támaszkodnak a döntésekben." A "magyar kormány mindig kész a határon túli magyarság legitim szervezeteinek törekvéseit minden törvényes eszközzel támogatni." /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

Románia kész vállalni mindazt a felelősséget, amely reá hárul a békepartnerség, távlatilag pedig a NATO tagjaként, szögezte le Iliescu elnök nyilatkozata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Dumitru Titus Popa államtitkárt nevezték ki a Román Televízió új elnökének, miután a kormány elfogadta Paul Everac lemondását. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ Stúdium Köre idén is folytatja négy éve elkezdett tevékenységét. Célkitűzése változatlan: hozzájárulni a közösség műveltségi színvonalának emeléséhez, látókörének szélesítéséhez. A vitaest-sorozat idei első állomása jan. 14-én lesz, Kovács András Ferencnek és Láng Zsoltnak, a Látó /Marosvásárhely/ folyóirat szerkesztőinek közreműködésével. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

A kormánypárt Kolozs megyei szervezete jan. 12-i sajtóértekezletén Marius Oros bejelentette, hogy a Mátyás-szobor latin feliratát megváltoztatják, románra cserélik. Ez nem vezet zavargásokhoz, mert Kolozsvár kultúrszintje olyan magas, hogy ez békésen fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Az RMDSZ jan. 13-án sajtóértekezletet tartott Kolozsvárott, ahol leszögezték, hogy amennyiben megváltoztatják a Mátyás-szobor feliratát, az RMDSZ tiltakozó akciókat fog kezdeményezni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Jan. 13-án megnyílt Kolozsváron az Egyesült Államok kulturális és információs irodája, a John F. Kennedy amerikai Művelődési Központ. Hatásköre nem terjed ki konzuli feladatokra, viszont sürgősségi ügyeletet biztosít az arra rászorulóknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Megnyitó beszédében Jonathan B. Rickert, az Egyesült Államok megbízott ügyvivője hangsúlyozta, hogy a kolozsvári iroda nem foglalkozik konzuli ügyekkel, de tájékoztatást nyújt amerikai vízumok ügyében és foglalkozik az ide látogató amerikaiak ügyeivel. Könyvtár is lesz a központban. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./