Egyházi ifjúsági, református folyóirat indult Nagyenyeden novemberben, az Enyedi Ifjúság, a Nagyenyedi Ifjúsági Keresztyén Egyesület kiadásában.

"Hargita megyében kényes kérdés dec. 1-je megünneplése. Az újságírókat sem engedték be arra az ülésre, ahol a megye kormánypárti képviselői megszövegeztek egy hitellevelet: felhatalmazva a megye képviselőit, hogy kifejezzék Gyulafehérváron valamennyi román egységakaratát, alázattal hajoljanak meg azon románok emléke előtt, akik meghaltak a román nemzet egységéért. Sántha Pál, megyei tanácselnök kétségbe vonta a bizottság kompetenciáját. A hivatalos ünneplés nacionalista, idegengyűlölő légkörben történik, ezért a Megyei Tanács nem vesz részt az ünneplésen. /Bitrók József: Mit mondanak a nevünkben. Ki lesz a "csíki" Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"

A lapok közölték Mihály volt király üzenetét: a hatalom minden eszközt megragad arra, hogy megakadályozza látogatását. Az elmúlt négy évben a remények nem váltak valóra, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. /Királyi üzenet. = Új Magyarország, dec. 1./

A fasiszta ideológián, a fajelméleten alapuló névelemzés kísérlete a 20-ea éves hírhedt kisebbségellenes oktatási miniszterének, Anghelescunak a szellemét idézik. 1924- júl. 26-án született meg a törvény, mely szerint azok a román származású polgárok, akik anyanyelvüket elfelejtették, gyermekeiket csak román nyelvű iskolába járathatják. Így indult meg a származáskutatás és a névelemezés, amitől tizennégy éven át hangos volt a román parlament. Ezzel az erőszakos módszerrel magyar gyermekek százezreit fosztották meg az anyanyelven tanulástól. Amikor az elmúlt időben Lenghel asszony minisztériumi kiküldött névelemzéssel próbált nyomást gyakorolni, a pedagógusok félénken eltűrték mindezt, holott nemzetközi dokumentumok megsértése történt. Az RMDSZ jogászainak ismertetni kell az idevágó dokumentumokat, érdemes azokat sokszorosítani. /Szigeti László: Javaslatok a székelyföldi névelemzési kísérletekkel szembeni önvédelem megszervezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

Bodor András történész, a Bolyai Társaság tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a diplomák honosítása a két ország közötti megegyezéstől függ. A Bolyai Társaság és az RMDSZ között megfelelő a kapcsolat, de van, amikor nem vonják be őket, például egyes beadványokba. A Bolyai Társaság változatlan célja az önálló magyar egyetem létrehozása. /Fekete Réka. Pontos célkitűzés a magyar egyetem létrehozása.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke felvázolta a kezdetet. Az Erdélyi Szövetség 1988-ban született, Domokos Pál Péter és Köteles Pál alapította. Akkor Magyarországon és Romániában diktatúra volt. Az Erdélyi Szövetség akkor feladatának tartotta hogy az erdélyi magyarság helyzetét, igényeit közvetítse Nyugat-Európa felé. Az 1989-es változás után úgy látták, hogy nem szabad az erdélyi magyarság helyett gondolkodni. Akkor alakult ki az Erdélyi Szövetség jelszava, hogy mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. Az Erdélyi Szövetség ma már az Erdélyhez kötődő csoportok, emberek szervezete. Eddig három egri tanácskozást szerveztek, mindhárom Erdély jelene és jövője címet viselte. Az 1993-as egri tanácskozáson a 220 résztvevő közül több mint hetvenen jöttek Erdélyből. Az egri tanácskozáson a belső önrendelkezésről volt szó és a kettős lojalitásról. /Tavaszi Hajnal: Mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

A Háromszék közölte az 1919-es, Romániával kötött párizsi békeszerződés és az 1916-os titkos szerződés szövegét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

"A 75 esztendős erőszakolt románosítás, a centralizáció, a hamis történelemkép nem egységet, hanem bezártságot, provincializmust eredményezett. "A 75. születésnapját ünneplő román államot voltaképpen már csak mi, romániai magyarok tartjuk össze. Az egység kizárólag velünk szemben, sőt bizonyos körökben ellenünk létezik."- írta Bíró Béla. /Bíró Béla: A dákok és rómaiak. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 1-14./ "

"Nov. 30-án a parlament két házának együttes ülésén, melyen a Moldovai Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, ünnepi ülést tartottak, az egyesülés 75. évfordulójára emlékezve. A szónokok Decebal dák vezértől kezdve bejárták a történelmet. Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos pontjait nem tartották meg. Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ekkor Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrajnai nagykövet is, amikor a jelenlevők Besszarábia nevét skandálták. - Gyulafehérváron a rendfenntartó erők riadókészültségben várják a dec. elsejei ünnepséget. /Bogdán Tibor, Bukarest: Ünnepi megemlékezés Romániában. = Magyar Hírlap, dec. 1./ A moldovai képviselő beszédének "a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő" román határokat emlegető mondatánál a képviselők, a szenátorok, a kormánytagok és az elnöki tanácsosok tapsoltak. Ion Coja szenátor bekiáltva a Balatonig tolta ki a román határokat, ezt a televízió közvetítésénél is hallani lehetett. Az RMDSZ az ellenzékkel ünnepelt. = Népszabadság, dec. 2./"

Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Iliescu elnök beszédében emlékezett 1918-ra, utalt az azt megelőző eseményekre is, Besszarábia és Bukovina Romániával való egyesülésére. Iliescu hangsúlyozta, hogy az ország összes polgárai, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden jogot élveznek, amit nem lehet elmondani a határon túl élő románokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Gyulafehérváron dec. 1-jén rendezték meg a hivatalos ünnepséget, de ez elmaradt az előző évek ünnepléseitől. Iliescu elnök mondott beszédet, ismét hangsúlyozva, hogy egyenlő jogokat biztosítanak mindenkinek, az európai országok példát vehetnének Romániától, a kisebbségekkel szembeni bánásmódot illetően. Gyulafehérváron is hallatszottak Iliescu-ellenes jelszavak. - Az ellenzéki erők dec. 1-jén külön ünnepeltek, Bukarestben. /(cseke): Iliescu-ellenes jelszavak. = Magyar Nemzet, dec. 2./ Gyulafehérváron az ünnepségen az emelvény felett Nagy-Románia térképe állt, a Moldovai Köztársasághoz, Ukrajnához és Bulgáriához tartozó területrészekkel. Hivatalos ünnepség Nagy-Románia térképe alatt. = Magyar Hírlap, dec. 2./

Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte a konferencián. Markó Béla emellett Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár az Új Magyarország munkatársa kérésére elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken áttekintették a két felet közösen érdeklő kérdéseket, Jeszenszky romániai látogatásának eredményeit. Mark beszámolt arról, hogy az RMDSZ kialakítja szakértői intézményeit. Szó esett a Duna Televízió szerepéről, az Európai Unióról és a NATO-ról. /G. Fehér Péter: Telefoninterjú Kodolányi Gyulával. = Új Magyarország, dec. 2./

Hargita megyében a magyar lakosság aránya 85 százalékos, mégis román prefektust /Doru Voslobant/ neveztek ki a megye élére. Alispánnak pedig, a prefektus helyettesének egy volt kommunistát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkáspárt tagját. A megyében egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok Nagy Sándor volt kommunista kinevezése miatt. A Hargita megyei román lap, az Adevarul Harghitei munkatársa készített interjút Nagy Sándorral. Ebben az alispán kifejtette, az RMDSZ nem sajátíthatja ki a magyarság képviseletét. Helyesnek tartja, hogy román prefektust neveztek ki, a kormány joga a prefektus kinevezése. A prefektúra bojkottját Nagy Sándor társadalomellenes, nemzetellenes cselekedetnek tartja. /Botos László: Magyar alispán ? magyarok ellen? = Új Magyarország, dec. 2./

Három év telt el az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításától, de még mindig a szervezés fázisánál tartanak, ez derült ki a legutóbbi, nov. 29-i vezetőségi ülésen. Egyik megjelent kiadványuk Kiss Jenő Ithka messze van című könyve. Szőcs Géza elnök elmondta, hogy hiányzott az infrastruktúra és egy működőképesebb operatív bizottság. A gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást. Egyelőre az Erdélyi Híradó Kft az Erdélyi Szépmíves Céh kiadója, de ez hosszú távon nem megoldás. /Székely Kriszta: Mi lesz veled Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Katona Ádám, az RMDSZ egyik platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a szóvivője nyílt levelet intézett a magyarországi politikai vezetőkhöz, a pártok vezetőihez. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára. Az utódállamok magyarsága nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarsága etnikai jellegű, közösségi jellegű jogsérelmeinek orvoslásának képviseletét a nemzetközi fórumokon. Az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét. Az összmagyar társadalom számára nemzetépítő programra van szükség. /Összefogási felhívás Erdélyből. = Új Magyarország, nov. 3, Népszabadság, nov. 3., teljes szövege: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

"Rómában, az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, hogy Magyarországon aggodalmat keltett az, hogy a román parlamentben éltették a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő Nagy-Romániát. Melescanu szerint az "csupán egy kötői kép", de nem irányul Magyarország ellen. /Román magyarázat Rómában. = Új Magyarország, dec. 2., Székely László: Diplomáciai rosszallás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról, jelentette ki Tőkés László püspök. A magyarországi segítség sokszor balul üt ki. Jelenleg mintegy háromezer erdélyi egyetemista tanul Magyarországon, de jelentős részük sohasem fog hazatérni. Példás viszont Gödöllő kezdeményezése: Erdélyben alapított kihelyezett egyetemi agrártagozatot. - Súlyos helyzetet teremtett az, hogy mintegy háromezer erdélyi magyar orvos költözött el az országból. /(italy): Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról. = Új Magyarország, dec. 3./

Bukarest vendége lesz dec. 6-8-a között Antonio Milani tábornok, a NATO dél-európai szövetséges erőinek helyettes parancsnoka. Ezzel viszonozza Dumitru Cioflina nagyvezérkari főnök novemberi látogatását a NATO nápolyi parancsnokságán. /NATO-vendég Bukarestben. = Magyar Hírlap, dec. 3./

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ november végi vezetőtanácsi értekezlete elfogadta a Bécsi Nyilatkozatot, ebbe - az RMDSZ javaslatára - bevették a kisebbségek szabadságjogait tartalmazó nemzetközi dokumentumok előírásait. Az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte az értekezleten. /Az RMDSZ javaslatát elfogadták ? Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Az EBEÉ Rómában tartott külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter Magyarország támogatásáról biztosította a Balladur-tervet, amely a legtöbb konfliktust képező okok, így az agresszív nacionalizmus, a kisebbségek jogainak megtagadása felszámolására irányul. /Fontos döntések Rómában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Nagyvárad egyik RMDSZ-körzetében, az 1515 tagú őssi körzetben közgyűlést tartottak. A közgyűlésre mindössze tíz személy volt kíváncsi. /Csűry István: Közöny és közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 3./

Régen megfogalmazott igény, hogy össze kell hangolni az oktatással foglalkozó tanügyi jellegű intézmények, szervezetek, alapítványok munkáját. Sok oktatási tárgyú alapítvány és társaság van, ezek képviselői fognak összejönni Csíkszeredán, dec. 11-12-én. Elég megemlíteni a Bolyai Társaságot, a Talentum Alapítványt, a pedagógusok munkáját segítő Collegium Transsylvanicumot, a szórványmagyarok gyermekeinek oktatását segítő három alapítványt /Beder Tibor, Vetési László lelkész és Bodó Barna vezetésével/, a Civitas Alapítványt, a Miskolczy Dezső Alapítványt. Régebben megszületett az elhatározás a hiányszakmák magyar főiskolai hálózatának kiépítésére, mégpedig Székelyföldön, mert itt vannak megfelelő feltételek, a helyi önkormányzatok itt segítenek, Fontos volt az okt. 8-i csíkszeredai munkamegbeszélés, melyet a Pro Agricultura Hungariae és a Pro Agricultura Hargitae alapítványok kezdeményeztek, témája a magyarországi egyetemek és főiskolák keretében folyó távoktatás, mellyel agrárszakembereket és általános iskolai pedagógusokat képeznek Erdély számára. /Barabás István: Az iskola kérdései. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

Egy hónapja, nov. 3-án kezdődtek meg a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő rendezvények, egyben emlékeztek a 165 évvel ezelőtti első temesvári magyar nyelvű előadásokra is. A Demeter András vezette színtársulat ünnepi rendezvényein a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata és több magyarországi színtársulat is fellépett. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka, Sinkovits Imre és színésztársai fellépése Sütő András Advent a Hargitán című drámájával színháztörténeti esemény volt, először járt a Nemzeti Temesváron és itt érte meg a Romániában még fel nem oldott tilalom alatt álló Sütő-darab a 250. előadását. Sütő András köszönő levelet írt ez alkalomra, érvelve az Ablobczy László vezette Nemzeti Színház által vállalt szolgálat mellett, ugyanakkor figyelmeztetett az előretörő kozmopolitizmusra, amely megakadályozhatja az egymásratalálást. Az ünneplés idején Temesváron kezdeményezés született Pro Theatrum Alapítvány létrehozására a helyi színház segítésére. /Illés Mihály: A Csiky Gergely színtársukat ünnepe. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

"A temesvári Katonai Törvényszék munkahelyi jellemzést kért a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsektől és egy jelentést "társadalombéli viselkedéséről", ezekkel az iratokkal kellett volna megjelennie. Ez volt a válasz az érsek rehabilitálási kérésére. 1951-ben az egyik koncepciós perben tízen álltak a bíróság előtt, Boros Bélát életfogytiglani börtönre ítélték. Közülük már csak ő él, az érsek szerette volna elérni az elítéltek rehabilitálását. Nem jelent meg a Katonai Törvényszék előtt, úgy vélte, hogy ezzel elismerné egykori ítéletét és a per jogosságát. /Gazda Árpád: Az érsek magaviselete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

Andrei Sangheli moldovai kormányfő dec. 1-jén Moszkvában tárgyalt, ahol megállapodott a FÁK-tagállamoknak, köztük Moldovának történő hitel folyósításáról. - Chisinauban eredménytelenül záródtak a tiraszpoliakkal kapcsolatos /orosz közvetítéssel folyó/ tárgyalások, mert a Dnyeszteren túliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. /Eredménytelen chisinaui tárgyalások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

"Dec. 3-án 200 éve tartotta első ülését Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, Aranka György több éves szervezőmunkája eredményeként. Az ülésen Aranka Györgyöt "fő titoknokká" választották. Erre emlékezett Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész. Jancsó Elemér 1955-ben jelentette meg Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai című dokumentumkötetet a bukaresti Akadémiai Kiadónál. /Nagy Pál (Marosvásárhely): Egy marosvásárhelyi társaságocska emléke! 200 éve alakult meg az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. = Heti Magyarország, dec. 3./"

"Gervai András, a debreceni zsidó hitközség alelnöke a Jeszenszky Géza külügyminisztertől kapott diplomáciai útlevéllel felkeresett erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai zsidó hitközségeket. Missziója elsősorban a vallási élet és kulturális együttműködés bővítését szolgálta. Munkája ellen Moses Rosen bukaresti főrabbi kifogást emelt, mondván, az erdélyi zsidók Romániai lojális állampolgárai és "nem magyar nyelvterületen" élnek. /A bukaresti főrabbi az erdélyi zsidókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"Október végén Tőkés László, azután pedig Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője lett a Magyar Hírlap célpontja. A Magyar Hírlap az erdélyi magyarsággal kapcsolatban vádaskodott: "Egy politikailag szerencsétlen mondatot a végsőkig védelmezett a Panoráma. Azt a kijelentést, hogy "etnikai tisztogatás" folyik Romániában. Azt a mondatot helyére kell tenni " gesztusértékű. Hülyeség volt, sajnáljuk. Ennyi". Magyarán a lap szerint Tőkés László "hülyeséget" mondott. A Magyar Hírlap továbbá arról írt, hogy a Panoráma szept. 24-i adása foglalkozott a neptuni hármak ügyével, az RMDSZ-ben zajló vitával. A következő héten a HTMH sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Panoráma és a Duna Tv műsorai illetéktelenül beavatkoznak az RMDSZ belügyeibe. Egyenleg, szept. 30./ A sajtótájékoztatóján a HTMH szóvivői szerepét betöltő főosztályvezető azt mondta, hogy a kérdésben a HTMH véleménye megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. Ezt követően Entz Géza, a HTMH elnöke az MTI-nek írt levelében cáfolta a szóvivő szavait. Ugyanis maga Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem foglalkozott a Panoráma vagy a Duna Tv műsorával és nem született semmilyen elítélő nyilatkozat. /Beke Mihály András: Margó. A hír szent - Az elfogultság szabad. = Heti Magyarország, dec. 3./ A HTMH főosztályvezetője Pusztaszeri László."

Nov. 22-én tartotta meg közgyűlését Gyergyószentmiklóson a márciusban alakult, a gyulafehérvári érsekségnek alárendelt Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amely a mezőgazdaságot segíti. Főigazgatóját, Barth Ottó plébánost az érsek nevezte ki az alapítvány élére, hogy bánsági tapasztalatait hasznosítsa. Eddig 498 használt mezőgazdasági gépet hoztak be és osztottak ki. A falvakban gépköröket alakítanak. Nyáron nyugati gazdák gyakornokokat fogadtak Erdélyből, akik azután hasznosíthatják ott szerzett mezőgazdasági ismereteiket. Épül és jövőre elkészül a Csíky-kerti Tanulmányház. /Gál Éva Emese: Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./