A Fogaras és Vidéke társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap volt, amely hetenként egyszer, vasárnap jelent meg. Ezen a néven előbb 1894–1896 között, majd 1903–1912 között látott napvilágot, utóbb (1912–1918) Fogarasi Hírlap címmel nyomtatták. Felelős szerkesztője: Thierfeld Dávid, szerkesztette: Vécsey János (1894–1896,) főmunkatárs: Halmy Gyula (1903–1912).
Az 1905-ös választásokra készülve Fogaras vármegye immár harmadik ciklusban országgyűlési képviselője, Mikszáth Kálmán a Fogaras és Vidékében jelenttette meg nagyvonalakban vázolt képviselőjelölti programját (Fogaras jelene és jövője. 1903. február 22.)
A Fogaras és Vidéke 1908 és 1911 között rendszeresen tudósított Babits Mihály fogarasi éveiről, közölte verseit, tanulmányait és előadásait, valamint nyomon követte tanári és irodalmi tevékenységét. Babits, bár idegennek és nyomasztónak érezte a fogarasi környezetet, aktív szerepet vállalt a város kulturális életében: előadásokat tartott, írásai megjelentek a helyi lapban, és a közönség nagyra értékelte tudását és költői tehetségét. 1911-es budapesti áthelyezését a helyi sajtó jelentős veszteségként élte meg, elismerve Babitsot kiváló pedagógusként, előadóként és a lap megbecsült munkatársaként. Bővebben lásd: Salló László: Babits Mihály a Fogaras és Vidéke hasábjain. Iskolakultúra 6. évf. (1996) 8. szám, 105–110.
A Fogarasvármegyei Általános Tanitőegyesület megbízásából 1911-ben a lap heti mellékleteként jelentkezett az Állandó Tanügyi Lapmelléklet, szerkesztői: Szeremley Császár Ákos és Rákosi Ferenc. A digitalizált gyűjtemény azt is tartalmazza az 1911-es évfolyam részeként (mell. kiegészítés).
A Fogaras és Vidéke a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a H 518 jelzettel érhető el.