A Fogaras és Vidéke társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap volt, amely hetenként egyszer, vasárnap jelent meg. Ezen a néven előbb 1894–1896 között, majd 1903–1912 között látott napvilágot, utóbb (1912–1918) Fogarasi Hírlap címmel nyomtatták. Felelős szerkesztője: Thierfeld Dávid, szerkesztette: Vécsey János (1894–1896,) főmunkatárs: Halmy Gyula (1903–1912). 

Az 1905-ös választásokra készülve Fogaras vármegye immár harmadik ciklusban országgyűlési képviselője, Mikszáth Kálmán a Fogaras és Vidékében jelenttette meg nagyvonalakban vázolt képviselőjelölti programját (Fogaras jelene és jövője. 1903. február 22.), viszont a lap rendszerint nem őt, hanem valamelyik ellenjelöltet támogatta, jóllehet Mikszáth volt a vármegye képviselője 1892 és 1910 között, öt mandátum hosszan. 

A Fogaras és Vidéke 1908 és 1911 között rendszeresen tudósított a Fogarason tanító Babits Mihályról, közölte verseit, tanulmányait és előadásait, valamint nyomon követte tanári és irodalmi tevékenységét. Babits, bár idegennek és nyomasztónak érezte a fogarasi környezetet, aktív szerepet vállalt a város kulturális életében: előadásokat tartott, írásai megjelentek a helyi lapban, és a közönség nagyra értékelte tudását és költői tehetségét. 1911-es budapesti áthelyezését a helyi sajtó jelentős veszteségként élte meg. Bővebben lásd: Salló László: Babits Mihály a Fogaras és Vidéke hasábjain. Iskolakultúra 6. évf. (1996) 8. szám, 105–110.

A Fogarasvármegyei Általános Tanitőegyesület megbízásából a lap heti mellékleteként jelentkezett az Állandó Tanügyi Lapmelléklet 1910-től, szerkesztői: Szeremley Császár Ákos és Rákosi Ferenc. A digitalizált gyűjtemény tartalmazza a melléklet 1911-es évfolyamát (mell. kiegészítés).   

A Fogaras és Vidéke a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a H 518 jelzettel érhető el.