Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. november 30.
Katona Ádám életveszélyes állapotban még mindig folytatja éhségsztrájkját. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés levélben fordult Iliescu elnökhöz, sürgetve a Katona Ádámnak adandó választ. /Magyar Nemzet, nov. 30./
1995. november 30.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Erdélyi Magyar Kezdeményezés-platform testületének címzett levelében hangsúlyozta, hogy Katona Ádámnak Iliescuhoz írt levelében megfogalmazottakkal egyetértett, Bukarestben maga osztotta szét azt a román sajtó képviselőinek. Markó Béla szintén felvetette az államfőnek írt levelében a zetelaki elítéltek ügyét, az RMDSZ parlamenti frakciója közös nyilatkozatban kérte a jogtalanul elítéltek ügyének felülvizsgálatát, ezért nem érti a platform számonkérő levelét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. 673. sz./
1995. november 30.
Az RMDSZ sepsiszéki választmánya nyilatkozatban tiltakozott Traian Chebeleu elnöki szóvivőnek Tőkés Lászlóhoz írt válaszlevele minősíthetetlen hangja miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./
1995. november 30.
Iliescu államelnök amerikai látogatása nem volt sikeres, állapíthatta meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, felvetődött a legnagyobb kedvezmény kétségbevonása. Iliescutól megkérdezték amerikai sajtóértekezletén, hogy a fehér házbeli megbeszélésen szóba került-e a magyar kérdés. Az elnök ezt tagadta, holott a Fehér Ház egyik szóvivője kifejtette: a legnagyobb kedvezmény megadásának egyik feltétele a kétmilliós magyarság helyzetének javítása. Tőkés László amerikai útjáról elmondta, hogy egyik legfontosabb feladat a tájékoztatás és információcsere, mert még mindig sikeres a hivatalos román félrevezető politika. - A püspök alternatív megbékélési javaslatára kapott durva hangú válaszról elmondta: a levél arról tanúskodik, hogy a román hatalom részéről hiányzik a valódi megbékélés őszinte szándéka. Örömmel vette Markó Béla szövetségi elnök és az SZKT javaslatát támogató magatartását. - Alulról jövő kezdeményezés szép példáját látja a tanügyi törvény ellen tiltakozó ima- és böjtnapoknak. - A közelgő választással kapcsolatban a kifáradásra, a fásultságra figyelmeztetett. - Tőkés László javasolta az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarság érdekében az egész világ magyarságára kiterjedő aláírási akció megindítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1995. november 30.
A felfüggesztett országos méretű diáksztrájk kiújult, mert a diákok rájöttek, hogy a parlament elodázza a döntést. /Magyar Nemzet, nov. 30./
1995. november 30.
Napvilágot látott dr. Fodor Ferenc kilyénfalvi születésű, Marosvásárhelyen élő szemészprofesszor munkája: Kilyénfalva monográfiája. A könyv bemutatja a falu történtét, egyház- és oktatástörténetét, néprajzát, a népesség alakulását, mellékelve tájszavai szótárát, szólásmondásait, lakóinak 1994-es teljes jegyzékét. A kötetet nov. 26-án mutatták be Kilyénfalván. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1995. november folyamán
"A korszak kutatója, Vincze Gábor /Szeged/ ugyancsak vitatta Csákány Béla megállapításait: "csak egy Magyar Népi Szövetségről beszélhetünk, melynek három, jól elkülöníthető korszaka volt." A Magyar Dolgozók Szövetsége, a MADOSZ 1944. szeptember elején az RKP utasítására lépett ki az illegalitásból, és kezdett hozzá az országos szervezkedéshez. A Magyar Népi Szövetség nevet fölvéve, 1945 tavaszán még nagy bizalmi tőkével rendelkezett a vezetőség. Vezetőségében kezdettől fogva jelen volt a szélsőbal szárny. Az első korszak az 1945. novemberi marosvásárhelyi nyilatkozattal zárult. Ez a nyilatkozat nagy felháborodást váltott ki. Az MNSZ függősége az RKP-tól 1946-ban nyilvánvalóvá vált. Az 1947 májusi hírhedt Luka-cikkel kezdődött az MNSZ utolsó, harmadik korszaka. /Korunk (Kolozsvár), 7. sz./"
1995. november folyamán
"Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./"
1995. december 1.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága egyhangúan támogatta azokat a módosító javaslatokat, amelyek növelnék a határon túli magyarok segítségét biztosító alapítványok támogatását. Az ülésen megjelent pénzügyminisztériumi képviselő nem támogatta a javaslatokat. /Új Magyarország, dec. 1./
1995. december 1.
Nov. 30-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete elnöksége. Elemezték a múlt heti élőlánc tüntetés utáni helyzetet, a rendőrség ugyanis 150-150 ezer lej büntetést szabott ki a két iskolaigazgatónak. Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mert a két igazgatót jogtalanul büntették meg. /Új Magyarország, dec. 1./
1995. december 1.
A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi joga felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és azt visszaküldte az igazságügyi miniszternek. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1995. december 1.
Magyarország elfogadja a két világháború után kialakult státus, ugyanakkor jogos igénye, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa, nyilatkozta Tabajdi Csaba politikai államtitkár. /Magyar Hírlap, dec. 1./
1995. december 1.
Egyetértünk Iliescu elnök kezdeményezésének céljával, a két ország közötti megbékéléssel. Erre a módot a vitás kérdések megoldása jelenti a többség és a kisebbség között, mert ott mutatkoznak jelentős feszültségek, hangsúlyozta Kovács László külügyminiszter a Curierul National bukaresti lapnak adott interjújában. A kisebbségi problémákat csak jogi úton lehet rendezni, nem politikai nyilatkozatokkal. - A szlovák nyelvtörvény ellentétes az alapszerződéssel, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1995. december 1.
"Szőcs István kolozsvári nyelvész előadássorozatban fejtette ki "eretnek" nézeteit a magyar nyelvről, amelyet az ősnyelvek egyikének tart. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), dec. 1./"
1995. december 2.
Iliescu államelnök részvételével avatták fel dec. 1-jén a román televízió műholdas stúdióját, amely ezentúl egész Európában vehető lesz naponta három és fél órán át, 21,30 és hajnali 1 óra között. A TVR International főszerkesztője Felicia Melescanu, a külügyminiszter felesége. /Népszava, dec. 2./
1995. december 2.
86 éves korában elhunyt Méliusz József író, költő és műfordító. Temetése dec. 5-én lesz, Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Méliusz József /Temesvár, 1909. jan. 12.-Bukarest, 1995. dec. 1./ az Erdélyi Helikonnál kezdte szépirodalmi pályáját. 1946-ban a Romániai Magyar Írók Szövetségének főtitkárává választották. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1955-ig volt börtönben. Feleségét megfojtották a Securitate emberei, fiát az őrületbe kergették. Méliusz később ismét különböző tisztségeket töltött be a román Írószövetségben. Alig hét hónapja mutatták be négynyelvű Jitgadal elégiáját. A Jitgadal a zsidó halotti ima első szava, a költő ebben a holocaust áldozatainak állított emléket. /Új Magyarország, dec. 2./
1995. december 4.
A Magyar Írószövetség nov. 18-i közgyűlésén megalakult választmánya dec. 1-én megválasztotta az új elnököt, Pomogáts Bélát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1995. december 4.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke dec. 1-2-a között Tallinban részt vett a Tanácstestületek szerepe a kisebbségpolitikában címmel a hágai Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány által a kisebbségi tanácsokról és kerekasztalokról szervezett második regionális szemináriumon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./
1995. december 4.
Iliescu elnök dec. 2-i rádiónyilatkozatában visszautasította azt a vádat, hogy Románia etnikai tisztogatást folytat. Nem Romániában történt a nemzeti kisebbségek asszimilálása, hanem a környező országokban, mondta. /Népszabadság, dec. 4./
1995. december 4.
Dec. 3-án a székelyudvarhelyi kórházban Katona Ádám orvosai utasítására imanappal befejezte 42 napig tartó, okt. 23-án elkezdett éhségsztrájkját, melyet Kádár Attila kezdett meg okt. 11-én. Mindketten köszönik a nagy bel- és külföldi érdeklődést, amely akciójukat kísérte. Külön köszönet illeti a magyar Országgyűlés ellenzéki képviselőit, akik nov. 14-e óta többször felszólították a magyarországi politikai élet felelős személyiségeit és a közvéleményt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés-platform által megfogalmazott követelések támogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./
1995. december 4.
"Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
1995. december 4.
Erdős Sylvester Jánosra, az első magyar nyelvű könyv /1541/, az Új Testamentum fordítójára, Szinérváralja nagy szülöttjére emlékeztek a településen, november végén, immár ötödik éve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1995. december 5.
Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevői dec. 1-jén kiadott nyilatkozatukban azt tartják a magyar-szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy a kisebbségek egyedi jogairól szól, s nem a kollektív jogairól. A találkozót azért szervezték, hogy elősegítsék a Magyarországon élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok közötti véleménycserét. A nyilatkozatot elküldik a magyar, a szlovák, az osztrák kormánynak, az Európa Parlamentnek és az Európa Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1995. december 5.
Hatodik alkalommal szervezték meg fórumukat Sepsiillyefalván a romániai magyar alapítványok. Az összejövetel alkalmából kibocsátott romániai magyar alapítványi névjegyzék második kiadása 130 működő alapítvány adatait tartalmazza. Somai József, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára vázolta a támogatásfolyósítás feltételeit, kiemelve a nyíltságot. Illyefalvára érkezett az erdélyi körútján levő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy a költségvetés nagyobb összeget szavazott meg az Illyés Közalapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1995. december 5.
Dec. 4-én Buchwald Péter szenátor a szenátus ülésén szóvá tette Szilágyi Júliának, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatójának leváltását és a kialakult helyzetet. A tanfelügyelőség sorozatos magyarellenes intézkedései a magyar iskolák felszámolását célozzák, fejtette ki. A tanfelügyelőség most román igazgatót akar kinevezni a zömében magyar középiskola élére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./
1995. december 5.
Dec. 4-én fehér zászlót tűztek ki a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum épületére, hogy kifejezzék a tanári kar és a szülők aggodalmát. A tantestület közleményben tiltakozott Szilágyi Júlia igazgatónő menesztése miatt. Annak ellenére váltották le az igazgatónőt, hogy a tanári karral együtt cáfolta a tanfelügyelőségi ellenőrzés megállapításait. A tanfelügyelőség úgy kérte ki a tanárok véleményét az új igazgatóról, hogy nem engedélyezte Szilágyi Júlia jelölését. /Szabadság (Kolozsvár) dec. 5., Új Magyarország, dec. 5./
1995. december 5.
Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök dec. 4-én fogadta Széles Gábort, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének /GYOSZ/ elnökét, aki a román hasonló szövetség elnökének meghívására kétnapos látogatást tesz Bukarestben. - Ugyanezen napon Markó Béla elnök RMDSZ-szenátorok és képviselők társaságában fogadta a GYOSZ képviselőit az RMDSZ bukaresti székházában. Szóba kerültek a GYOSZ és az RMDSZ Gazdasági Főosztálya közötti együttműködés módozatai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./ Széles Gábor elmondta, hogy megbeszélésein nem esett szó politikai kérdésekről, de a gazdasági kapcsolatok elmélyítése hozzájárulhat a politikai feszültségek csökkentéséhez. /Népszabadság, dec. 5./
1995. december 5.
"Kolozsváron a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében sajtókonferencián mutatták be az RMDSZ "Jussunkat követeljük" című ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Kötő József beszélt a kiadvány jelentőségéről. Az öt évvel ezelőtt 14 vallásfelekezet által egyetértésben kidolgozott és a parlamentnek benyújtott kultusztörvény-tervezetet elszabotálták, amikor a hatalom paktumot kötött az ortodox egyházzal, mutatott rá a sajtóértekezleten Tőkés László püspök. A felszólaló egyházi vezetők köszönetet mondtak az RMDSZ-nek a kezdeményezésért. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./"
1995. december 5.
Egyre kevesebb magyar szülő adja Temesváron és környékén gyermekét anyanyelvű óvodába, illetve iskolába. A temesvári 25. számú Általános Iskola magyar tagozatára járó gyermekek létszáma így csökkent évről évre: 1990-ben 71 fő, 1991: 67, 1992: 48, 1993: 45, 19994: 31, 1995: 24 tanuló. Van olyan román iskola a városban /21. számú/, ahová 46 magyar gyermek jár, ez a létszám elegendő lenne három tanerős magyar tagozat indítására. Fel kell keresni a családokat, javasolta Erdei Ildikó tanítónő, számítógépes nyilvántartást kell készíteni valamennyi magyar gyermekről, mert meg kell menteni a bánsági magyar nyelvű oktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1995. december 5.
Az RMDSZ-gyűlések visszatérő témája a passzív tagság, a növekvő közöny. Sürgős lenne a helyi szervezők felkutatása, a kis közösségek látogatása, a csalódottan visszavonultak megnyerése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./