Eltüntetnék a kézdivásárhelyi múzeum magyar nevét
A kézdivásárhelyi múzeum magyar elnevezése ellen döntött a közigazgatási bíróság. Ez részben helyt adott Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum elnevezésére vonatkozó feljelentésének.
A közigazgatási bíróság október végén, alapfokon azt a döntést hozta, hogy Kovászna Megye Tanácsa az intézménynév magyar részét kell törölje. Februárban a fenntartó háromszéki önkormányzat a kézdivásárhelyi múzeumot annak alapítójáról nevezte el. A tanácshatározat szerint az intézmény neve „Muzeul de Istorie a Breslelor Incze László – Incze László Céhtörténeti Múzeum”. A közigazgatási bíróság alapfokú döntése szerint a névből, az Incze László Céhtörténeti Múzeum részt törölni kell, az alapító neve a román szóösszetételben maradhat. Amint arról beszámoltunk, Codrin Munteanu prefektus úgy fogalmazott, a hivatalos név csak román lehet, ezért megtámadta a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház elnevezését is.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök korábban kifejtette: az elnevezés éppen a kétnyelvűség szellemében született, és hangsúlyozta, reméli, a bírósági döntés tárgyilagos lesz, nem születik olyan ítélet, mely a hazai igazságszolgáltatás kettős mércéjének lenne a bizonyítéka. Kovács Blanka, Sláger Rádió
Erdély.ma

Új magyar tagokkal bővült BBTE tanári kara
Több éves kényszerű szünet után ismét tanári versenyvizsgákra került sor a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). Összesen 40 állás került meghirdetésre és mindegyiket sikeresen be is töltötték – tájékoztatott közleményében Soós Anna magyar tagozatért felelős rektorhelyettes.
22 állás esetében az egyetemen már munkaviszonnyal rendelkező tanárok léptek előre, 18 esetben pedig új tagokkal bővült a magyar tagozat oktatói csapata.
Paprika Rádió
Erdély.ma

EMNP: a magyar többségű választókerületekre számítanak
Az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a szórványmegyékben (Beszterce, Fehér), valamint Szilágy megyében indított parlamenti jelöltjeiről, választási stratégiájáról, a várt eredményekről, a jelenleg meglévő politikai képviselet esetleges veszélyeztetéséről tettünk fel kérdéseket az RMDSZ kihívójaként jelentkező párt képviselőinek.
Szabadság (Kolozsvár)

Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok
Gazdag programmal várja idén is a kultúra kedvelőit Nagyenyedre a Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozata, a Dr. Szász Pál Egyesület és a Marosgombási Református Egyházközség szervezésében. Az első nap – november 9., péntek – témája Áprily Lajos emlékezete. A költő munkásságát Király László és Józsa Miklós nyugalmazott magyartanárok méltatják, Jancsó Miklós és Rekita Rozália kolozsvári színművészek pedig a Magasra száll az ember dallama című versösszeállítással tisztelegnek Áprily Lajos emléke előtt, születésének 125. és halálának 45. évfordulója alkalmából, du. 4 órától a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. November 10-én, szombaton de. 11 órakor Lőrincrévén, a református gyülekezeti teremben Karsai Zsigmond néptáncos-népdalénekes-festőművész emlékkiállítása nyílik meg, beszédet mond dr. Juhász Tamás egyetemi tanár. Este 8 órakor szüreti bál lesz Nagyenyeden a LUK étteremben (Libertăţii u. 9.), muzsikál a Kéknefelejcs együttes, fellép a felvinci néptáncegyüttes. November 11-én, vasárnap Marosgombáson folytatódik a program. Délelőtt 11 órától istentiszteletre várnak mindenkit a helyi református templomba, igét hirdet Sikó Levente lelkipásztor, majd leleplezik Székely Mihály emléktábláját. Méltató beszédet mond dr. Csávossy György író, fellép a Bethlen Gábor Kollégium Collegium Gabrielense együttesének zenekara, Kelemen Ferenc irányításával. Délután 4 órától Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban folytatódik a program: Székely Mihály születésének 100. és halálának 10. évfordulója előtt tisztelgő kiállítást Pópa Tibor helyi református lelkipásztor nyitja meg, Józsa Miklós pedig volt pályatársként Székely Mihály tanári pályáját méltatja.
Szabadság (Kolozsvár)

Könyv azokról, akikre büszkék lehetünk
Még nyomdaszagúan érkezett meg Budapestről A Kárpát-medencei tehetséggondozás jó gyakorlatai című kötet, amelynek szerkesztője Demeter József Bethlen-kollégiumi véndiák. Demeter 1966-ban végzett a BGK tanítóképző tagozatán, jelenleg családjával az anyaországban él és dolgozik. Bevezetőjében többek között a következőket írja: „a kötet célja – amellett, hogy bemutat egy-egy határon túli tehetséggondozó gyakorlatot – az ötletadás és pedagógiai gondolatok (ihlet) ébresztése.” A fiatal szerkesztő – akire volt tanárai és osztályfőnöke nevében is büszkék vagyunk – hozzáteszi: öröm volt számára e színes kötet összeállítása és gondozása. Sajnálja, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül csupán Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság egy kis része szerepel példaként. Célja azonban, hogy továbbépítse a tehetséghálót, és szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a központok között.
A Románia – Erdély régió címszó alatt az első részben A magyar tehetség esélyei Erdélyben címmel Péntek János egyetemi tanár írt tanulmányt, amelyből kiderülnek a demográfiai arányok országos és erdélyi adatai, valamint a magyar nyelvű régiók sajátosságai. Kultúra, irodalom és identitás címen az iskolaválasztásról, a tannyelvválasztásról, a közoktatás rendszeréről, színvonaláról és eredményességéről is szó esik.
A második részben, az ún. Terepkönyv-gyakorlatokban a gyakorló pedagógusok találhatnak hasznos praktikákat, amelyeket mintaként felhasználva, kísérletezgetve, próbálkozva saját házuk táján is elindíthatnak valami hasonlót, vagy tökéletesíthetik a már meglévőt. A nagyenyedi részt Dvorácsek Ágoston, a kollégium fizikatanára írta, aki egyben az immár 12 éves, nagy utat bejárt Fenichel Kör egyik megalapítója a kollégiumban. Visszatekintő írásában említést tesz az önképzés évszázados kollégiumi múltjáról, az 1990 utáni időszak önképzőköri tevékenységeinek feléledéséről, az iskolai folyóiratokról (Haladjunk, Lárma, Firkász), az alsó tagozatosok irodalmi köréről, a felsősök Irodalmi kávéházáról, arról, hogy tanulóink először Kunszentmiklóson kóstoltak bele az igazi diáktudományos konferenciák hangulatába (RKTDK). Ekkor már tucatnyi diáktudományos dolgozat keletkezett az iskolában, főként a biológiatanárok támogatásával, és megszülettek az első nagyenyedi díjnyertes dolgozatok is. Tegyük hozzá: az akkor zajló Székelyköri táborok Budapesten az érdeklődő tanulóktól néprajzi, helytörténeti dolgozatokat igényeltek. A dolgozatokat a magyartanárok értékelték. A szerző a továbbiakban jogosan állapítja meg: az első sikereken felbuzdulva rájöttünk, hogy szervezett körülmények közt eredményesebb lesz a tevékenység. 2000. szeptember 27-én így alakult meg a Fenichel Sámuel Önképzőkör, amely azóta nemzetközi tekintélyre tett szert, és erdélyi vonatkozásban az egyik legfejlődőképesebb diáktudományos mozgalommá vált.
A többi Kárpát-medencei régió hasonló szellemű beszámolói is megerősítik az olvasót abban a meggyőződésben, hogy igazi hézagpótló munkát tartunk a kezünkben, amelynek a jövőben biztosan tartalmában táguló, gazdagodó kötetei jelenhetnek meg. A kötet függelékében a különböző régiók diáktudományos tehetséggondozóinak színes fényképe és rövid életrajza teszi még vonzóbbá a tartalmat. A mellékletben pedig, ugyancsak régiónként, emlékképeket találunk a diákok tevékenységeiből. A kötet legnagyobb erénye, hogy mert nemzetben gondolkodni. Gordon Győri János írja összefoglalójában: „mintha egyre inkább megnövekedne a tehetséggondozó (főleg nyári) táborok jelentősége, és még a korábbinál is tovább növekedne az intézményi, helyi, területi, országos nemzetközi és egyéb szintű szaktudományos és integrált, összetett, tudásegészekre építő versenyek szerepe.”
(bakó)
Szabadság (Kolozsvár)

Új magyar tanárok a BBTE-n
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) többéves kényszerű szünet után ismét tanári versenyvizsgákra került sor októberben. Összesen 40 (25 meghatározatlan időre és 15 meghatározott időre szóló) állást hirdetett meg az egyetem, és mint a tegnapi, Soós Anna magyar tagozatért felelős rektorhelyettes által aláírt közleményből kiderül, mindegyiket sikeresen be is töltötték. 22 állás esetében az egyetemen már munkaviszonnyal rendelkező kollegák léptek előre, 18 esetben pedig új tagokkal bővült a magyar tagozat oktatói csapata.
Soós Anna már tavasszal úgy nyilatkozott, hogy idén új emberekkel bővülhet a BBTE tanári kara, amennyiben a minisztérium is rábólint.
Szabadság (Kolozsvár)

Mindent vissza: történelmi iratainkat is!
Folytatta tüntetéssorozatát Kolozsváron, a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Tegnap kora délután az Állami Levéltár Farkas utcai épülete előtt fejezték ki elégedetlenségüket a visszaszolgáltatás lelassítása miatt. Most a történelmi magyar egyházak, a civil szervezetek, az egyetem és az iskolák értékes dokumentumainak a kutatómunka előtt történt zárolása ellen is tiltakoztak. Az állami levéltárban őrzik az EME, EMKE, EKE, Erdélyi Gazdák Egyesülete (EGE) stb. hajdani iratait, leveleit, anyakönyvi kivonatait. Szász Péter, az EMNP megyei elnöke a sajtónak elmondta: a parlamentben azzal az indokkal gáncsolták el az iratok visszaszolgáltatását, hogy „akik kérik, nem lennének képesek azokat kezelni”. Mintha nem a volt tulajdonosokról lenne szó! – hangsúlyozta.
Szabadság (Kolozsvár)

Villanyáram – sokak számára huszonegyedik századi álom
Beszterce-Naszód, Kolozs, Hargita, Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyék 2222 hegyvidéki településén még mindig összesen 85 969 háztartás várja a villany áram bevezetését. Az Electrica szerint erre a célra 915 millió lejre lenne szükség. Egy-egy elszigetelt fekvésű lakás bekötése kb. 11 ezer lejbe kerülne. Szóval van mit bepótolni, de a szakemberek most sem tudják, honnan lehet előteremteni ennyi pénzt.
2006-ban már meghirdették ennek a célkitűzésnek a programját 2007–2009 között, ami azonban kudarcba fulladt. Az okok: a felhasznált vezetékek 65%-a fizikailag elhasznált, a berendezések 30%-a elavult, még az 1960-as években gyártották.
Tavaly országos viszonylatban átlagosan az egy főre eső évi áramszünet elérte a 639 percet, ami jóval meghaladja a fejlett országokban mért értéket (100–300 perc/év).
Szabadság (Kolozsvár),

Nagykorú lett a Philothea Klub
A marosvásárhelyi kisdiákok, tizenévesek és fiatal felnőttek közül bizonyára sokan megfordultak az elmúlt csaknem két évtized alatt a Kossuth utca 2. szám alatti Philothea Klubban. A klub, melynek neve a görög Philotheosz szóból származik – jelentése Istent szerető – idén lett nagykorú. A 18. születésnapot többnapos rendezvénysorozattal ünnepli a philotheás csapat. Ennek kapcsán Belényesi Gabriella igazgatónővel beszélgettünk.
– Hogyan értékelnéd a Philothea első tizennyolc esztendejét?
– Az évek során igyekeztünk egy olyan keresztény szellemiséget közvetíteni a gyerekek és a fiatalok felé, amely ellentmond a fogyasztói társadalom értékvilágának. Megpróbáltuk egy másfajta mérce felé irányítani a figyelmet, azt sugalltuk, hogy megéri kiállni ezekért az értékekért. Azok közül, akik 18 évvel ezelőtt elkezdtek járni hozzánk, ma már sokan családot alapítottak, de bizonyára nemcsak szeretteik körében, hanem munkahelyükön, szűkebb, tágabb közösségeikben is továbbadják ezt a szemléletmódot, bizonyságot tesznek arról, hogy mit jelent a 21. században együtt élni Istennel. Évente több száz, a tizennyolc esztendő alatt több ezer fiatal megfordult nálunk.
– Jelenleg milyen programjaitok vannak?
– Minden kedden délután 5 órától a 6- 12 éves gyerekeket várjuk a gyerekklubba, szerdán és csütörtökön német gyerekklubot tartunk 8-12 éveseknek. Péntekenként a középiskolásoknak biztosítunk lehetőséget a találkozásra, ismerkedésre, kérdésfelvetésre. De egyéni beszélgetésre, lelki gondozásra is bejárnak hozzánk a fiatalok. Ugyanakkor a munkatársaink osztályfőnöki órákat tartanak a marosvásárhelyi iskolákban párkapcsolatról, barátságról, alkohol-, illetve drogprevencióról. A szünidőkben kisdiákoknak szoktunk programokat szervezni.
– Merre tovább?
– A Philothea egy otthon kíván lenni a tizenévesek számára, szeretnénk kiemelni őket az általános unottságból, irányt mutatni, lehetőséget adni nekik önmaguk és társaik megismerésére. A jövőben megpróbáljuk az 5-7 osztályosokat is bevonni a Philothea életébe. Ezt a korosztályt elég nehéz elérni, mivel sokan közülük délután járnak iskolába, ezért nem került erre eddig sor, de igyekszünk erre is megoldást találni.
A Philothea születésnapi rendezvénysorozata november 8- án, csütörtökön kezdődik és 11- én, vasárnap zárul. Csütörtökön 18.30 órakor kiállítás nyílik a Művészeti Líceum diákjainak munkáiból a klub székhelyén. Pénteken délelőtt 10 órától teával várják a látogatókat a klubba, ahol könyvvásár nyílik. A vásáron részt vevő kiadók kedvezményes áron kínálják publikációikat. 15 órától 18 óráig gyerekklubot szerveznek 6-12 éves gyerekeknek, ekkor közös éneklésre, mesélésre, barkácsolásra, vetélkedőkre, játékokra is sor kerül. Szombaton délelőtt 10 órától újra kinyit a gyerekklub, 12 órakor bábelőadással folytatódik a program. Ezzel egy időben délelőtt 11 órakor Csató Béla katolikus plébános tart előadást Érett élet címmel, 15 órától pedig 14-18 éves fiatalok csoportos vetélkedője kezdődik el. A Citybound nevű ügyességi versenyre szerdáig lehet benevezni ötfős csapatoknak. Vasárnap a Philothea Klub tagjainak találkozója zárja az ünnepet.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Farkas Wellmann Endre és Szőcs Géza könyvét mutatták be Kolozsváron
Farkas Wellmann Endre L. D. hagyatéka című verseskötetét, valamint Szőcs Géza Carbonaro éjszakái – Egy magyar Ezeregyéjszaka című könyvét ismertették vasárnap este a kolozsvári Bulgakov kávéházban.
„Azzal a gondolattal játszottam el, hogyan nézne ki a mai Európa történelmi, illetve kulturális arculata, amennyiben a Lucius Domitius Ahenobarbus néven született Néró római császár annak idején egy kicsit másképp használja ki azt a kort, amelyben él, ha mondjuk korábban végezteti ki Pál apostolt vagy őmaga tovább él” – vázolta fel lapunknak L. D. hagyatéka című verseskötetének alapgondolatát Farkas Wellmann Endre. Kérdésünkre hozzáfűzte, olyan könyvről van szó, amely Néró egykori római császár feltételezett költői hagyatékát próbálja meg rekonstruálni. Mint részletezte, a kereszténység fő tanítását, a szeretetet vonja kétségbe a kötet.
„Néró alakja nagyon jó lehetőséget kínált arra, hogy ezen gondolataimat versek formájában tolmácsoljam. Előző kötetem utolsó részében már megjelent néhány, a témával kapcsolatos vers. Aztán továbbírtam ezt a ciklust, így született meg a mostani könyv” – nyilatkozta a Krónikának Farkas Wellmann Endre. Mint mondta: a verseket akár egyenként, külön-külön is lehet olvasni, ugyanakkor van egy „laza epikai szál”, amely végig érvényesül a szövegekben, és kontúrt ad Néró történetének.
Szőcs Géza a könyvbemutatón elmondta: a történelmet mindkét kötet olyan valóságként éli meg, amelynek tanulságai, értékei, dinamikája, tudattartalmai „átszülethetnek a mába”. A kötet rövid ismertetője szerint „a Carbonaro éjszakái – Egy magyar Ezeregyéjszaka című könyv valószerű és valószerűtlen történetek különleges válogatása. Felettébb izgalmas és élvezetes olvasmány annak – legyen magyar vagy nem magyar –, aki érteni szeretné a történelmünket mozgató erőket.” A kötetben Bethlen Gábortól Faludy Györgyig számos történelmi személyiség felbukkan, életük egy-egy érdekes momentumával találkozhat az olvasó a rövid történetekben, legyenek ezek valóságosak, vagy elképzeltek. Faludy életéből például azt a momentumot villantja fel a kötet, amikor a Recskről kiszabadult költő a feleségével beszélget.
Szőcs a két kötet közötti párhuzamokat ecsetelve kiemelte: Farkas Wellmann Endre Néró személyét „kortársunkká tette a könyvében”. A szerzők fel is olvastak köteteikből a közönségnek, Szőcs Géza például egy olyan történetet, amelyben az Isztambulból Rodostó felé hajózó II. Rákóczi Ferenc hű embere, Mikes Kelemen lemegy a gályarabok közé, ahol a magyar gályarabok elmondják neki, hogy már nem is akarnak megszökni, mert a hajón enni adnak nekik.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

„Jaj nekünk, ha elveszítjük érdekeink egységes képviseletét!”
Ha a magyarok elveszítik „érdekeik egységes képviseletét”, „jaj lesz nekik” – fejtette ki egy újabb szenátori mandátumra pályázó Markó Béla volt RMDSZ-elnök hétfőn, a Szövetség Maros megyei jelöltjeinek a bemutatásán.
Markó Béla kifejtette, léteznek „olyan értékek, melyek nem változnak”, és olyan fogalmak, melyeket az RMDSZ képviselői 22 éve használnak, mert „fontosak, változatlanok, a romániai magyarok számára örök értéket jelentenek”, és ezek között van „az egység parancsa is”, vagyis a szolidaritásé, amely hozzásegíti a magyarok képviselőit, hogy elérjék célkitűzéseiket.
„22 év alatt több jó dolog valósult meg az RMDSZ konzekvens politikai harca eredményeként, mint ami negatív dolog volt” – tette hozzá.
„Ha eltűnik egy párt, jön a következő. Ha azonban mi elveszítjük érdekeink egységes képviseletét, jaj nekünk. Folyton hallom, hogy az RMDSZ mellett megjelentek más pártok is a versenyben. Irritál ez a kifejezés, autók, versenykerékpárok jutnak eszembe. Nem mondhatom azt, hogy nagyon jó dolgokat jelentenek az RMDSZ mellett megjelent pártok. Egy lyukas kerekű versenybicikliről van szó, melyet Toró vezet, és Tőkés a csomagtartón ül. Majd megjelenik egy másik kerékpár, és a csomagtartón ugyanaz az úr ül. Mi nem vagyunk versenyben egymással, nincs szükségünk versenytárs pártokra” – mondta Markó Béla.
Annak ellenére, hogy ezek a kijelentések „antidemokratikusnak tűnnek”, meg kell érteni, hogy az úgynevezett „versenypártok” csupán egy „pusztító brigádot” alkotnak, mely minden választáson tönkre akarja tenni a magyarok egységét – magyarázta Markó.
„Mi nem vagyunk versenyben egymással. Nincs szükség erre, nem folyik magyar magyar elleni versengés. Egyedül állunk a versenyben (…), a román alakulatokkal versenyzünk, és, ha nem jutunk egyezségre, legyőznek minket. Erről szól a verseny. Egyesek csökkenteni akarják képviseleti esélyeinket, azt akarják, ne legyen képviseletünk Bukarestben. Nem hiszem, hogy tudják, mi következik, ha nem egyesülünk, ha a nép nem megy el szavazni, ha nem küldünk embereket Bukarestbe” – fejtette ki Markó Béla.
A következő mandátumban olyan kérdések megvitatására kerül majd sor, mint, például, az alkotmány módosítása, vagy a területi-adminisztratív átszervezés, amely, „ha nélkülünk megy végbe, akkor ellenünk fog irányulni” – mutatott még rá Markó.
„Dolgunk van tehát, felelősségeink vannak, feladataink vannak. Ezek teljesítéséhez kérünk bizalmat. Komoly kampányt szeretnék, hogy előre tolhassuk e közösség sorsát” – szögezte le Markó Béla.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

A nemzettudat erősítésére (A székelység története)
Negyvennyolcas indulóval kezdődött és a székely himnusz eléneklésével zárult tegnap este a Bod Péter Megyei Könyvtár zsúfolásig telt Gábor Áron Termében A székelység története című könyv bemutatója. A Kézikönyv és tankönyv az általános iskolák VI. és VII. osztályai (valamint minden érdeklődő) számára alcímű könyv Hargita és Kovászna megye tanácsának megbízásából készült, programfelelőse Ferencz Salamon Alpár történelemtanár, volt Hargita megyei főtanfelügyelő, főszerkesztője Hermann Gusztáv Mihály történész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem előadótanára, illusztrátora Gyöngyössy János.
Szerzői mind székelyföldiek, közülük Kádár Gyula történész, a Háromszék külső munkatársa, Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató és Sztáncsuj Sándor József régész háromszéki. A kötetből mintegy kétszáz példány fogyott el a bemutató alatt és azt követően. Nagy Balázs rendkívüli könyvbemutatónak nevezte a tegnapit, hiszen, mint fogalmazott, gyerekkorában, sőt, még szülei gyerekkorában sem adatott meg a lehetőség, hogy a székelység történetét tanítsák, tanulják. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: Székelyföld mi vagyunk, közös alkotásunk, és jövőnket erős és sikeres Székelyföldnek hívják. Rámutatott: Bukarestben már be akarják darálni a székelység történetét bemutató tankönyvet, pedig nem is ismerik tartalmát. Ez mutatja, félnek a Székelyföldtől, s ha ez így van, azt jelenti, jó úton haladunk, mutatott rá az elnök. Jövőteremtő utunk fontos mérföldkövének nevezte a tankönyv megszületését, s kívánta, merjünk továbbmenni ezen az úton, merjünk Székelyföld jövője lenni. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a székely tankönyv ötlete Háromszékről származott. Kívánta, találkozzanak a marosszéki bemutatón is. Ferencz S. Alpár a könyv mottóját tartotta fontosnak megemlíteni: közösségi múltunkról közösségi jövőnkért. A kiadvány küllemét emelik Gyöngyössy János illusztrációi, így tetszetős a gyerekszemnek, s szívesebben ráharap a kíváncsi elme. Habár közoktatásjogi szempontból nem minősíthető tankönyvnek, olyan információs anyagot tartalmaz, hogy mindig is tankönyv marad. Nem helytörténet, hanem közösségi történelem, nem valaki ellen szól, hanem valakiknek, a székely gyerekeknek, hogy megismerjék közösségük múltját. Hermann Gusztáv Mihály szerint a nagy kérdés az volt, hogyan ötvözzék a székelyek valós történelmét a virtuálissal, azaz a mítoszokkal. Úgy véli, sikerült megtalálni a megfelelő arányt, hogy bátran szembenézhessenek a tudományos körök tagjaival, és az utcán is felemelt fővel járhassanak. A székelység cicomázatlan történelme is van annyira érdekes, tanulságos, hogy a könyvet a siker útjára viszi – mondotta.
Kádár Gyula hangoztatta, a székelység története oktatásának össznépi feladatnak kell lennie. Úgy véli, két év alatt – VI. és VII. osztályban – az anyag elsajátítható, és más tanárok is besegíthetnek, hisz a bevezetőt földrajz-, az olvasmányokkal tarkított részeket magyar szakos tanárok is leadhatják. A könyv a nemzettudat erősítését szolgátja, s erre manapság nagy szükség van.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A levéltárak visszaszolgáltatásáért tüntetettek Kolozsváron
A kolozsvári Állami Levéltár épülete előtt szerveztek figyelemfelkeltő akciót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi vezetői.
A hétfő délután tartott megmozdulás keretében Ne lopj!, Magyar tulajdon és Mindent vissza! feliratú táblákkal próbálták felhívni a figyelmet a magyar történelmi egyházak, a magyar intézmények, a civil szervezetek és a magyar iskolák pártállami rendszer idején elkobzott levéltárainak a helyzetére.
Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei elnöke újságíróknak elmondta, hogy az elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatását az állam többek között azért utasítja el, mert úgy véli, a visszaigénylők nem tudnák ezeket megfelelő körülmények között tárolni.
Szász Péter abszurdnak találta az érvelést. Rámutatott: a levéltári anyagokat olyan egyházi, civil és oktatási intézményektől vették el, amelyek évszázadokon át gyűjtötték, rendszerezték és tárolták a dokumentumaikat.
“Az erdélyi magyarságnak joga van tudni, hogy miért, milyen érdekektől vezérelve őrzik lakat alatt azokat a levéltárakat, amelyek a történelmünket dokumentálják” – jelentette ki Szász Péter.
erdon.ro

Újra a magyarkakucsiak között jártunk!
Évente általában egyszer, az elszármazottak találkozója alkalmából van alkalmam arra, hogy eljussak Magyarkakucsra, ahol egy maroknyi magyar, egy maroknyi református tesz mindennap valamit annak érdekében, hogy bizonyítsa, hogy szórványban is meglehet maradni magyarnak.
Az elmúlt hét vasárnapján a helybeliek meghívásának eleget téve újra a Sebes Körös völgyi településen jártam. Ünnepre készültek a település reformátusai, hiszen az ünnepi istentisztelet keretében tették le az esküt az egyházközség október 7-én megválasztott presbitériumi tagok. A nem legmegfelelőbb időjárás – zuhogó eső – ellenére, ha nem is telt meg teljesen a templom, de sokan jöttek el, hiszen nemcsak eskütétel volt, de az Úr asztala is megvolt terítve. A Magyarkakucsi Református Egyházközség magyarkakucsi tagjai 102 lelket számlálnak, mindössze 77-en fizetnek egyházfenntartói járulékot. Vannak viszont más településről érkezettek is az egyházközségben, közülük 34-en járulnak hozzá, hogy az egyházközség működőképes legyen. Ezek a hivek Vársonkolyosról, Élesdről, Váradról, Marosvásárhelyről, Örgetegről és Szászfalváról erősítik a gyülekeztet, összesen 47-en. Minderről Barabás Imre az egyházközség főgondnoka tájékoztatott.
Figyelembe véve a fentieket, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem is olyan egyszerű dolog az, hogy az egyházközség normálisan működjön, hogy az Istenháza, a parókia és a gyülekezeti ház olyan szépen rendben legyen téve, hogy sokan megirigyelhetnék.
Igehirdetés
Az ünnepi istentiszteleten az egyházközség parókus lelkésze Szilágyi Gyöngyi hirdette Isten igéjét. Alapigének prédikációjában Ezsdrás Könyve 10 részének, 7-10.ig tartó versét választotta. Prédikációjában kiemelve azt a tényt, hogy sokunkban megingott a hit. „Szeretnénk mi is mai emberek, ha alkalmunk volna találkozni Jézussal, ha ez megtörténne talán több lenne a hitünk is”, – hangzott el. Majd arról szólt, Jézus mielőtt elment volna azt mondta, hogy menjetek Jeruzsálembe, menjetek a templomba ott várjatok rám. Úgy értékelte, hogy az egyháznak szüksége volna, hogy visszatérjünk az alapokhoz és arra, hogy mindenki megértse a templom nemcsak az épületet jelenti, hanem mindent ami a hitet jelenti, mondta többek között az igehirdető.
A továbbiakban az úrvacsorához megterített asztal köré vonult a jelenlévő presbiterek – nyolcan voltak. A tiszteletes Szilágyi Gyöngyi A királyok első könyve 19-ik részének, 4-8 közötti versét idézte: „Ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre (…) szólt Isten igéje. Beszélt arról, hogy a presbiternek akkor is kell tenniük, ha már úgy érzik, hogy nagyon nehéz, mint történt az Illés prófétával is.
Az istentisztelet további részében a jelenlévő presbiterek letették a hivatali esküt, melynek szövegét az egyházközség lelkipásztora olvasta fel a gyülekezet előtt. A választott elöljárók ezt követően a szent vacsora sakramentumában részesültek, hasonlóan a jelenlévő gyülekezeti tagokkal, a meghivott vendégekkel.
A presbiterek névsora
Barabás Imre – tizenöt éve – főgondnok; Faragó Gyula gondnok; Vince Gyula presbiter; Szilágyi Zoltán presbiter (Élesd); Cseri Zoltán új presbiter (Vársonkolyos); Vince Sándor új presbiter; Balajti István (Szászfalva); Szilágyi Levente pótpresbiter (Élesd).
Dérer Ferenc
erdon.ro

EMNP-tervek: tehénfejés helyett haladást
Folytatta a december 9-i parlamenti választásokra állított itteni jelöltjeinek bemutatását az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete.
Fejőstehénként kezelnek több ágazatot is Romániában ahelyett, hogy tervszerűen, logikusan használnák a forrásokat – ezen is változtatna az EMNP, ha bejut a parlamentbe. Többek között ezt mondták kedden azok a honatyajelöltek, akik a bemutatkozó sajtótájékoztatók záró eseményén voltak jelen.
Török Sándor szenátorjelölt a Várad déli részét, valamint Szalonta, Tárkány, Várasfenes térségét is magában foglaló szavazókörzetben indul. Az 56 éves politikus energetikus mérnök alapképzettségű, az EMNT megyei elnöke, a Lorántffy központ vezetője. Kiemelte: szenátorként célja lenne bevinni a köztudatba Románia új területi felosztásának szükségességét. „A világ államainak 60 százaléka föderáció. Ennek jó oka van, így ugyanis minden jobban működik, még anyagilag is. Minden olcsóbb, a megtermelt pénz helyben marad, a korrupció is csökken. Ha ezt Románia is meglépte volna 23 éve, már jelentősen előrébb tartanánk. Sokszor az az érzésünk, Erdélyt nem is akarják fejleszteni, csak fejőstehénnek jó, s ezt meg kell változtatni” – mondta. Hangsúlyozta még: fontosnak tartja az idősek méltó ellátásának kiépítését.
Egyéb tervek
A 46 éves Tóth Zoltán jogász és külker-végzettségű, Szalontán, valamint a környékbeli 12 községben és 31 faluban kijelölt 6-os körzet képviselőjelöltje. Ő is a föderalizáció fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy Erdély gazdagabb, mint Románia többi része, mégis innen viszik el a pénzt oda. Hozzátette még: „A legnagyobb magyar pártot nem is érdekli valójában az autonómia, sőt engedtek a magyar ügyekből mindig, hogy kormányzati pozíciókat kapjanak”.
Dr. Balogh Árpád orvos, a 7-es számú körzet képviselőjelöltje az egészségügy szétziláltságát szeretné megszüntetni honatyaként. Az 56 éves jelölt célja törvényjavaslatokkal javítani a rendszeren, kiiktatni belőle a politikát, lebontani a bürokráciát, és helyi szintekre levinni sok döntést. Kifogásolta, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár önállóságát soha nem tartják tiszteletben, folyamatosan dézsmálják az ott összegyűlő, 5-6 milliárdnyi befizetéseket. Hangsúlyozta: fontos lenne az egészségügyi alapcsomagot is precízen meghatározni, s a tájékoztatást mindenkinek kiküldeni, évente.
Moldován Lajos 47 éves, teológus végzettségű, az Ady Endre Líceum tanára. Élesd, Belényes, Vaskohsziklás zónájában indul szenátorjelöltként. Ő azt emelte ki, az orvosi ellátást minden faluba be kellene vinni, uniós források bevonásával kiépíteni a víz- és csatornarendszert vidéken, felújítani az úthálózatot. Ideje lenne megoldani az évtizedek óta húzódó, és korrupciótól terhes földügyeket is. Emellett szorgalmazza, hogy a vidék számára hozzanak létre magyar líceumot Belényesben – lehetőleg államit, de ha nem megy, akkor egyházit.
Szeghalmi Örs

erdon.ro

Felkapta a Tőkés Lászlóról írt könyvet a román sajtó
„Ráharapott" a román sajtó a választási kampány indulásának hetében a Tőkés László magánéletéről tavasszal megjelent könyvre. Andrassew Iván Ne vígy minket a kísértésbe című dokumentumgyűjteményéből több hazai portál és hírtelevízió közölt részleteket.
A Realitatea Tv internetes oldalán az európai parlamenti képviselő volt feleségének válókeresetéből idézett hétfőn. Többek között azt a részletet, amelyben Joó Edith arra panaszkodik, hogy kislányuk születésékor férje két napig a szülőszoba felé sem nézett, mert családja sorsánál jobban érdekelték a bukaresti bányászjárások eseményei.
A hírtelevízió vitaműsort is sugárzott Andrassew Iván könyvéről, Tőkés Lászlót azonban nem szólaltatta meg az ügyben. Az európai parlamenti képviselő sajtósa, Demeter Szilárd Facebook-oldalára azt a bejegyzést írta: „Nagyon átlátszó, karaktergyilkosságnak készült, de >>rossz<< megmondókat hívtak meg. És el is szólták magukat, hogy közeledik a decemberi évforduló. Minden évben van valamilyen támadás, az aljasság különböző fokán tolják."
Tőkés sajtósa egyébként tudni véli, hogy a román sajtónak Hajdú Győző román nyelvű könyvismertetője szolgáltatta az alapanyagot. Ebből idézett részleteket a Ziaristonline és az Evenimentul Zilei is.
Az európai parlamenti képviselő korábban pert is kilátásba helyezett Andrassew Iván, a Népszava munkatársa ellen a könyv megjelentetése miatt. Értesüléseink szerint azonban Tőkés László mindeddig nem fordult bírósághoz ebben az ügyben. Október közepén a volt püspök gyermekei is tiltakoztak a könyvről írt egyik recenzió ellen.
Mint korábban megírtuk, a Tőkés házaspár válását jogerősen a férj hibájából mondta ki korábban a bíróság.
Maszol.ro

Kárpát-medencei médiaműhelyek találkozója
Kétnapos konferenciát tartanak szerdától Esztergomban a Kárpát-medencei médiaműhelyek munkatársai, a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) rendszeresen kapcsolatban álló külhoni tudósítók és televíziós műsorkészítők.
A november 7-én kezdődő, a Szent Adalbert Konferenciaközpontban tartandó rendezvény célja kötetlen találkozás keretében megteremteni a szakmai tapasztalatcsere és az MTVA műhelyvezetőivel való találkozás lehetőségét.
Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója nyitja meg a rendezvényt, majd Barlay Tamás, a Kós Károly Kollégium elnöke köszönti a megjelenteket. A közmédia külhoni stratégiájáról és a pályázati lehetőségekről Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgató-helyettese, a stratégiai és projektiroda igazgatója és Néder Sarolta vezérigazgató-helyettes tart tájékoztatót.
Délután Böjte Csaba ferences szerzetessel találkoznak a résztvevők, majd Czakó Gábor író, publicista tart előadást a magyar nyelv rendszeréről, ezután a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán ismerteti a Kárpát-medence magyarságának aktuális állapotáról szóló felmérés eredményét.
Csütörtökön ülést tart a Kós Károly Kollégium, utána a résztvevők kötetlen formában találkoznak az MTVA főszerkesztőivel, a külhoni műsorok felelős szerkesztőivel, majd a Parlamentbe látogatnak, ahol fogadja őket Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A Kós Károly Kollégium a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete. Feladata a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok és hírügynökségi tartalmak elemzése. A testület figyelemmel kíséri a határon túl élők sokszínű megjelenítését, valamint a külhoniak tájékoztatásának szempontjait.
A testület javaslatokat tehet és véleményezheti a közmédia műsorpolitikájának egészét, de az egyes műsorokat is. Tagjainak célja a külhoni és az anyaországi magyarság kapcsolatának erősítése, ehhez javaslatokkal látják el a közmédiát. A Kós Károly Kollégium ugyancsak feladatának tekinti a külhoni médiaműhelyek és a közmédia kapcsolatának erősítését.
A tizenegy tagú testület elnöke Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője, titkára pedig Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, határon túli különmegbízottja. A testületben hét tag a külhoni magyarságot képviseli, három az MTVA-t, egy pedig a Duna Televíziót.
rtve.hu

OGY - nemzeti összetartozás bizottság - Hoffmann: kiemelt terület a külhoni oktatásának támogatása- Az oktatási államtitkár kiemelt kormányzati célnak nevezte a külhoni magyarság oktatásának támogatását az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén.
Hoffmann Rózsa kiemelte az elmúlt időszak intézkedései közül a nyelvvizsga-rendelet elfogadását, amit beszámolója szerint igen pozitívan fogadtak a külhoni magyarok. Ezzel megszűnt az a diszkriminatív állapot, amely szerint a magyar felsőoktatás preferálta azokat, akik horvát, román, szerb vagy ukrán középiskolában érettségiztek.
Az oktatási államtitkár elmondta: húszezer külföldi diák tanul a felsőoktatási intézményekben, és közel 5 ezer a külhoni magyar.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a kormány nemzetstratégiájának megfelelően a külhoni magyarság támogatására fordítható forrásokat kismértékben sikerült növelni idén.
A közoktatás pályázati úton történő támogatására 221 millió forint jutott, 36 millióval több mint előző évben. Hasonló a növekedés az itthoni felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj-támogatásában, ez 267 millió forint, ami 50 millió forinttal magasabb mint előző esztendőben. A szülőföldi intézményekben tanulók számára 43 millió forinttal növelték az ilyen jellegű kifizetéseket - jelezte.
A diplomák kölcsönös elismerése területén is elég jól állunk - folytatta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: megkönnyíti és gyorsítja a folyamatot, hogy a szomszédos államok közül négy már tagja az uniónak.
Kitért arra, hogy tavaly ősszel járt Ukrajnában, és a tárgyalások eredményeként felgyorsult az ekvivalencia folyamata, de van még tennivaló. Szerbiával összefüggésben elmondta: remélik, hogy a szerb elnök novemberi látogatása szintén meggyorsítja majd a folyamatot.
Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke az oktatási-nevelési támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte: bevezetése óta tizenegy év telt el, és egyre több jel utal arra, hogy meg kellene fontolni átalakítását.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a magyar nyelvű szakképzés felkarolása rendkívül fontos lenne. Ennek hiánya segítheti az asszimilációt - állapította meg.
Kalmár Ference (KDNP) azt mondta: az elmúlt időszakban több levél érkezett a komáromi Selye János egyetem esetleges átminősítéséről. Az ügy nincs nyugvóponton, mi jelenleg a helyzet? - kérdezte. Frakciótársa, Stágel Bence a PhD fokozatok honosítását vetette fel, és kitért arra, hogy a folyamat rendszerint nagyon hosszú ideig tart, a költségeket pedig az egyes intézmények eltérően állapítják meg.
Szávay István (Jobbik) azt rótta fel, hiába van a szakmai apparátus részéről erős elhatározás a külhoni magyar oktatás kérdéseiben, ha a magyar külügy ezeket a kérdéseket nem tartja fontosnak. Példaként a Selye akkreditációját említette. A hallgatói szerződések kapcsán jó lenne tudni, a külhoni magyar hallgatók esetében mit szándékoznak tenni. Szintén felvetette az oktatási-nevelési támogatás átalakítását.
Hoffmann Rózsa válaszában kiemelte: az anyagi természetű problémákat ismerik, a megoldás kulcsa azonban nem csak az államtitkárság kezében van. Hozzátette: a honosítási eljárások elég sok munkaórát vesznek igénybe, és ezért vannak ezek a magas összeget.
A Selye János egyetem akkreditációjáról azt mondta, hogy a vegyes bizottság legutóbbi ülésén egyik kiemelt téma volt, és annyit tudtak elérni, a jegyzőkönyvben szerepel, mindkét fél dolgozik azon, hogy az egyetemi akkreditáció megvalósulhasson.
Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szakképzésre nagyobb erőket kell koncentrálni, és mint mondta, ismeri az oktatási-nevelési támogatások problémáját. Hoffmann Rózsa ugyanakkor egy egyszer megállapított kedvezmény átalakítását csak a külhoni magyar szervezetekkel együtt látta lehetségesnek. A hallgatói szerződésekről azt mondta: a külhoni magyarok esetében az otthon töltött munka érvényes. Az a szándék, hogy a szülőföldjükön dolgozzanak - jelezte.
(MTI)

Pályázati támogatás a határon túli magyar közoktatás megerősítésére - Tanulmányi versenyek, anyanyelvi táborok, magyar nyelvű iskolai programok szervezését és testvériskolai kapcsolatok ápolását szolgálja az a 82 millió forintos pályázati támogatás, amelynek odaítéléséről az oktatási államtitkárság a napokban döntött.
A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a szülőföldön és Magyarországon megrendezett regionális, illetve országos tanulmányi versenyek és szemlék támogatására kiírt 22 millió forintra 87 pályázat érkezett.
A 2012-es megvalósítású szülőföldi, anyanyelvi, tematikus szaktáborok megszervezésére rendelkezésre álló 15 millió forintos keretösszegre 27 millió forintnyi kérelmet nyújtott be 49 pályázó.
A nyugati - kizárólag európai - szórványterületen működő szervezetek közül egy pályázott a magyar nyelv fejlesztésére irányuló tábor költségeire.
A szórványban végzett oktatás támogatására kiosztható 22 millió forintos keretre - pedagógusok és diákok ösztöndíjára, útiköltségére, illetve a kollégiumi költségekre - 37 pályázó küldte el igényét.
Ötvennégy pályázat érkezett a meglévő 18 millió forintos keretösszegre 36 millió forint igénnyel a tanórán kívüli, az önazonosság-tudat megerősítését, a magyarság szellemi értékeinek megismertetését szolgáló magyar nyelvű iskolai programok támogatására.
A Julianus Testvériskolai Program keretében 36, határon túli magyar vagy magyar tagozattal rendelkező közoktatási intézmény kért támogatást a testvériskolai kapcsolatok megerősítését is célzó, Magyarországra vagy a Kárpát-medence egyéb országaiba szervezendő osztálykirándulások útiköltségéhez, erre 10 millió forint állt rendelkezésre.
(MTI)

A sajtó is segíthet a magyar közösségek szellemi gyarapodásában
A sajtó is segíthet a magyar közösségek szellemi gyarapodásában erről is szó volt a Kárpát-medencei médiaműhelyek Esztergomban szerdán megkezdődött kétnapos találkozóján, amelyen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) rendszeresen kapcsolatban álló külhoni tudósítók és televíziós műsorkészítők vesznek részt.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője erdélyi magyar példák alapján arról beszélt, a médiának is biztatnia kell a nézőket, hallgatókat és olvasókat, hogy nehéz körülmények között is meg tudják őrizni az emberi méltóságukat, bízzanak magukban és merjenek jó cselekedetekre vállalkozni.
„Miért lennénk kicsinyhitűek, miért ne bátorítanánk egymást, miért ne sikerülne nekünk egymásban hitet támasztani? Jó szóval bárkit jobbá lehet tenni" – mondta Böjte Csaba.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a Kárpát-medence magyarságának aktuális állapotáról szóló előadásában ismertette az általában létszámcsökkenést mutató népesedési adatokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alapos felkészítéssel, jó oktatási és közösségszervező programok indításával, valamint összefogással meg kell próbálni változtatni a negatív folyamatokat. Mindezekre a sajtó is fel tudja hívni a külhoni magyar közönség figyelmét tette hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy minél több külhoni magyar gyermeket próbáljanak bevonni a magyar nyelvű oktatás-nevelésbe, elsősorban az oktatás színvonalának növelésével érdekeltté téve a szülőket, gyerekeket.
MTI
Erdély.ma

Rektorválasztás lesz a Sapientián
Dávid László egyedüli jelentkező a Sapientia –Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székére. A funkciót eddig is betöltő egyetemi oktató célja a „minőségre törő, versenyképes, a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő egyetem működtetése”.
Az egyetem intézményi akkreditációját követően, a törvényes előírásoknak megfelelően belső választásokat kellett tartani. A választások során először a tanszéki, a kari, majd az egyetemi szintű döntéshozó testületek kijelölésére került sor. November 16-án pedig a rektorválasztásra is sor kerül: a funkcióra november 2-áig lehetett jelentkezni, ám egyedül a jelenlegi rektor, Dávid László jelentkezett. A kinevezésére igennel, vagy nemmel szavazhatnak a főállású oktatók a Sapientia három erdélyi városban levő egyetemén.
Dávid László 2007-től rektor, azelőtt, 2005 és 2007 között rektorhelyettes volt, előtte  pedig a villamosmérnöki tanszék vezetőjeként dolgozott 2003 és 2006 között. A rektori tisztségre egy kilencoldalas menedzsmenti  koncepcióval pályázik Dávid, amelyet meg is lehet tekinteni a www.ms.sapientia.ro honlapon.
Szász. Cs. Emese
Székelyhon.ro

Újabb magyarellenes kirohanások a kolozsvári tanács ülésén
A temetőszabályzat helyett a Bob utcai iskola ügye fulladt botrányba
Több szempontból is magyarellenes hangulatkeltés jellemezte a tegnapi kolozsvári tanácsülést, ugyanis várható volt, hogy az ellenzékben visszatetszést vált ki a napirendre tűzött új, jobb és szigorúbb temetőszabályzat. Sőt, a magyarellenességéről ismert egykori kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar is nyílt levelet fogalmazott meg az ügyben, a temető „elmagyarosításától” tartva. A napirendi pontot végül elhalasztották, de ekkor újabb botrány robbant ki: Steluţa Cătăniciu tanácsos indított nyílt támadást a katolikus egyház ellen, amely szerinte nem hagyja játszani a gyermekeket a Bob utcai iskola udvarán. A római katolikus egyház elleni kirohanásairól is ismert liberális párti tanácsos „200 gyermek nevében” kért szót, és arra kereste a választ: az épületet ugyan visszaadták a római katolikus egyháznak, ám ma sem tudja megmagyarázni, hogy a városháza miért nem támadta meg a törvényszéken a visszaszolgáltatási döntést.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Startolt az RMDSZ parlamenti választási kampánya
Az ország összes választókerületében megméretkeznek
Együtt Erdélyért jelszóval Marosvásárhelyen hétfőn megkezdte választási kampányát az RMDSZ, amely az ország mind a 452 egyéni választókerületében indít jelölteket a decemberi parlamenti választásokon.
A szövetség kampányrendezvényeinek sorát a Maros megyei szervezet nyitotta meg, amely ismét Markó Bélát és Frunda Györgyöt indítja a megye magyar szempontból befutónak számító szenátori körzeteiben, Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét pedig a túlnyomórészt magyar lakosságú Nyárád menti képviselői választókerületben.
Szabadság (Kolozsvár)

Elegáns, őszinte, barátságos kampányt ígér az EMNP
Rendhagyó, sajtóreggelivel egybekötött kötetlen beszélgetésen mutatkoztak be tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei jelöltjei.
Szenátorjelöltek: Jakab István (1-es kollégium), Tőkés András (2-es kollégium), Máté János (3-as kollégium), Varga Loránd (4-es kollégium).
Képviselőjelöltek: Portik Vilmos (1-es körzet), Boros Zoltán (2-es körzet), dr. Pálosi Csaba (4-es körzet), László György (5-ös körzet), Ölvedi Zsolt (6-os körzet), Barabás Tibor (8-as körzet).
Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke szerint őszinte, barátságos, elegáns kampányt szeretnének folytatni, amely során azokat a magyar embereket szeretnék megszólítani, akik az elmúlt években elfordultak a politikától, és arról beszélnének, hogy egészséges versenyről van szó, az RMDSZ mellett, nem ellene akarnak bejutni a parlamentbe. Ez matematikailag lehetséges, és a választási törvény is megengedi, jelentette ki a megyei elnök. Ugyanakkor bejelentette, hogy Kali István lesz a megyei kampányfőnök.
A találkozón felvetődött a Néppárt listáján szereplő MPP-tagok helyzete, különösen a László Györgyé, aki a Magyar Polgári Párt megyei elnökeként már korábban erős jobboldali koalíciót sürgetett, és aki, miután az EMNP listáján kívánt indulni a decemberi parlamenti választásokon, az országos elnök nyilatkozata értelmében "felfüggesztette saját párttagságát", illetve Ölvedi Zsolté, aki az MPP megyei szóvivője.
Dr. Pálosi Csabának, az MPP marosvásárhelyi elnökének, illetve Máté Jánosnak, a párt balavásári elnökének a helyzete más, mert mindketten a saját szervezetük támogatásával kerülhettek fel a listára.
Kártyák az asztalon
László György elmondta, hogy a helyhatósági választások eredményeinek nyomán az MPP-tagok nagy részében az a vélemény alakult ki, hogy csak egy erős jobboldal lehet életképes alternatívája az RMDSZ-nek. Ezt a lépést azért tette meg, hogy létrehozzák a jobboldal egységét. (Egyébként tegnap este ült össze az MPP megyei küldöttgyűlése, amely arról is döntött, hogy a szervezet támogatja-e az indulásukat. A küldöttgyűlés határozata függvényében dönt a további lépésekről László György, aki nem zárta ki az esetleges visszalépés lehetőségét sem.)
A kérdésre, hogy miért nem tartották meg ezt a küldöttgyűlést a jelöltlisták benyújtása előtt, László György kijelentette: Az országos tanács bizonyos érdekek kapcsán késleltette a határozat meghozatalát, holott a tárgyalásokat az országos tanács ülése előtt jóval megkezdték. Mivel gyorsan kellett dönteni, az alapszabályzatban előírt procedúrák betartása időben lehetetlen lett volna. "Meg kellett lépni ezt, mert a többség véleménye az, hogy a parlamenti választásokon indulni kell, és egységes jobboldali erő kell jelen legyen a parlamentben". Ezért került sor csupán tegnap a határozathozó küldöttgyűlésre, amelyen, mint mondta, a kártyák az asztalra kerülnek, és amelytől azt remélte, hogy megszületik a támogató döntés, és erős jobboldalként állhatnak szembe az RMDSZ jelöltjeivel.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Pályázati támogatás a külhoni magyar közoktatás megerősítésére
Tanulmányi versenyek, anyanyelvi táborok, magyar nyelvű iskolai programok szervezését és testvériskolai kapcsolatok ápolását szolgálja az a 82 millió forintos pályázati támogatás, amelynek odaítéléséről az oktatási államtitkárság a napokban döntött.
A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a szülőföldön és Magyarországon megrendezett regionális, illetve országos tanulmányi versenyek és szemlék támogatására kiírt 22 millió forintra 87 pályázat érkezett.
A 2012-es megvalósítású szülőföldi, anyanyelvi, tematikus szaktáborok megszervezésére rendelkezésre álló 15 millió forintos keretösszegre 27 millió forintnyi kérelmet nyújtott be 49 pályázó.
A nyugati – kizárólag európai – szórványterületen működő szervezetek közül egy pályázott a magyar nyelv fejlesztésére irányuló tábor költségeire.
A szórványban végzett oktatás támogatására kiosztható 22 millió forintos keretre – pedagógusok és diákok ösztöndíjára, útiköltségére, illetve a kollégiumi költségekre – 37 pályázó küldte el igényét.
Ötvennégy pályázat érkezett a meglévő 18 millió forintos keretösszegre 36 millió forint igényel a tanórán kívüli, az önazonosság-tudat megerősítését, a magyarság szellemi értékeinek megismertetését szolgáló magyar nyelvű iskolai programok támogatására.
A Julianus Testvériskolai Program keretében 36, határon túli magyar vagy magyar tagozattal rendelkező közoktatási intézmény kért támogatást a testvériskolai kapcsolatok megerősítését is célzó, Magyarországra vagy a Kárpát-medence egyéb országaiba szervezendő osztálykirándulások útiköltségéhez, erre 10 millió forint állt rendelkezésre.
Népújság (Marosvásárhely)

Strasbourgban keres vigaszt Csegzi Sándor
A strasbourgi emberjogi bírósághoz készül fordulni Csegzi Sándor, miután a román igazságszolgáltatás elgáncsolta abban a szándékában, hogy függetlenként pályázza meg a parlamenti képviselői tisztséget.
Mint ismeretes, a Maros megyei törvényszék, majd a táblabíróság azzal a formai kifogással utasította el az RMDSZ-ben betöltött tisztségeiről lemondott volt alpolgármestert, hogy az általa leadott támogató aláírások nem felelnek meg a törvény előírásainak. Csegzi egy eredeti példányt és három, közjegyző által hitelesített fénymásolatot mutatott be a választási irodában.
A nyáron Smaranda Enache független polgármesterjelölttől még csak az ívek hitelesítését sem kérték. Négy évvel korábban azonban egy másik Maros megyei független jelöltet, Kincses Elődöt is a volt alpolgármester ívei ellen felhozott kifogással próbálták elutasítani. Akkor a bíróság az ügyvéd-politikusnak adott igazat.
„Ezúttal nem számított a jogprecedens, a bírók ellenem döntöttek. A tárgyalás után azonban sajnálatukat fejezték ki, mondván, hogy azért ilyen kíméletlen a törvény a függetlenekkel szemben, mert így alkották meg a pártpolitikusok” – fejtette ki Csegzi Sándor. Szerinte, ha az igazságszolgáltató szervek méltányosan is ítélkeztek, érveik sántítanak, ugyanis a közjegyzők törvénye tisztán leszögezi, hogy az általuk hitelesített okiratok egyenértékűek az eredeti dokumentumokkal.
Csegzi, aki a kialakult helyzet miatt a továbbiakban is Dorin Florea polgármester tanácsosa marad, a jövőben a választási törvény módosítása mellett fog lobbizni. A négy példányban gyűjtendő aláírásokon kívül teljesen logikátlannak tartja, hogy a független jelöltek csak akkor juthatnak be a törvényhozásba, ha körzetükben úgy nyerik el az első helyet, hogy a szavazatok felét plusz egyet szereznek.
Ezzel szemben a pártpolitikusok esetében teljesen mindegy, hogy az első helyezett milyen arányban diadalmaskodott. Csegzi azt is méltánytalannak tartja, hogy míg a szavazóíveken a pártok sorsolás alapján eldöntött sorrendben jelennek meg, a függetlenek csakis utolsó helyen szerepelhetnek. A választási jelvényhez való jog is csak a politikai alakulatokat vagy szövetségeket illeti meg.
A matematikus és fizikus Csegzi kiszámította, a támogató aláírások beszerzéséhez, ha egy kéttagú családnál tíz percet tölt, egy független jelöltnek napi 34 órára lenne szüksége. Még nehezebb helyzetbe kerül az, aki a parlament felsőházába szeretne bekerülni, az ő esetében ugyanis kétszer annyi aláírásra van szükség.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Helyreállították a bögözi műemlék templom falfestményeit
Majdnem 800 év után ismét eredeti pompájában tekinthető meg a bögözi református műemlék templom értékes falképegyüttese. A megújult freskókat a november 24-én megszervezendő, Épített örökségünk védelme a Kárpát-medencében című konferencia keretében adják át ünnepélyesen, egyben további támogatókat keresnek a felújítási munkálatok folytatásához.
A Hargita megyei templom leginkább középkori falképei révén került a művészettörténeti kutatások érdeklődési körébe. A szakirodalom szerint az Árpád-kori templomban található például a Szent László-legenda legkorábbi ábrázolása, keletkezését a 13. század végétől a 14. század közepéig terjedő időszakra teszik. Jelenleg a templombelsőben a hajó nyugati és északi falát díszítik a két vagy esetleg három periódusban festett falképek.
Az egyházközségnek 1865 óta tudomása volt a falfestményekről, de csak Csehély Adolf udvarhelyi tanár figyelt fel a templom 1898-as tatarozása során az újra előbukkanó figurális ábrázolásokra. 1930-ban a nedvességtől lemálló meszelés alól előtűntek az alsó képszalag egyes jelenetei, ekkor figyeltek fel a Krisztus mandorláján vörössel írt rovásírásos feliratra. 1942-ben került felszínre az utolsó ítélet és a Szent Margit-legenda ábrázolása, valamint a Szent László-legenda 2. és 3. jelenete. A nyugati falképet 1966-ban tárták fel. 1943 novemberében készült egy restaurálási javaslat és értékbecslés, de a terveket a háborús események meghiúsították.
A templom átfogó restaurálási tervének elkészítését még 2009-ben kezdeményezte az Új Ezredév Alapítvány. Az ehhez szükséges támogatások begyűjtését egy 2010-ben a helyszínen megrendezett konferencia szolgálta, amelynek nyomán a magánszemélyektől, cégektől és a Hargita megyei önkormányzattól kapott összegek után az akkor még Kelemen Hunor vezette művelődésügyi és műemlékvédelmi tárca is jelentős összeggel járult hozzá a teljes körű felújításhoz, amely az idei év elején kezdődött el.
A román állam 1 768 240 lejjel járul hozzá a templom megújulásához 2012 és 2013 folyamán, a keretösszegből 2012 végéig 900 ezer lejt folyósít a szaktárca. A hónap végén megszervezésre kerülő konferencián a templom teljes restaurálásának programját is ismertetik, és további támogatókat keresnek a munkálatok zavartalan folytatásához.
Krónika (Kolozsvár)

A magyar ál-baloldal természetrajza
A magát baloldalnak nevező politikai amőba annak köszönheti többek között választói bázisának viszonylagos stabilitását, hogy a választók nagy része a baloldallal a szociális érzékenységet társítja. Miközben a baloldal egy ennél szélesebb politikai-politológiai fogalom, melynek a politikai elit szintjén sokkal inkább meghatározó az eszmei-ideológiai dimenziója.
A baloldal ideológiai síkon gyökereiben internacionalista, azaz nemzetellenes, hagyományellenes, azon belül vallás- és egyházellenes, voluntarista, hisz az állami erőszakban, többre tartja a „társadalommérnökséget” a kipróbált hagyományos intézmények működésénél, a szerves fejlődés helyett a múltat „végképp eltörölni” igyekszik. Mindez éppen úgy áll a liberalizmusra, mely áldott emlékű püspökünk, Márton Áron szerint is megágyazott eszmeileg a bolsevizmusnak, mint szociál-demokráciára, a szociál-liberalizmusra, szocializmusra és kommunizmusra. Az eszmei gyökerek közösek.
Mégis az emberek nagy többsége a „baloldal” kifejezés hallatán a szociális háló sűrű szövésére gondol, az elesettek felemelésére, az esélyegyenlőséget célul kitűzőkre. Miközben ezeket a programpontokat a keresztény szocializmus és a nemzeti szocializmus is zászlajára tűzte. A nemzeti szocializmus szókapcsolat közép-, de lehet, hogy hosszú távon diszkreditálódott azzal, hogy a Harmadik Birodalomban összekapcsolták a rasszizmussal és egy embertelen diktatúrával. Ami nem jelenti azt, hogy ez a politikai program-kapcsolódás szükségképpeni lenne, mint ahogy a katolicizmus sem jelent szükségképpen inkvizíciót s a liberalizmus sem jelent feltétlenül anarchiát. Mi több, a következetes nemzeti alapállás, a gazdasági síkon értelmezett baloldaliságból, a szociális érzékenységből szükségképpen kell valamennyit integrálnia.
A nemzet-centrikus gondolkodásmód ugyanakkor nem szükségképpen irányul bárki más ellen: az erdélyi magyarság megszokhatta, hogy ha egy román politikai erő a nemzet fontosságát hangsúlyozza, akkor az létében támadja közösségünket. Ennek a sajátos román történelemfejlődés az oka, azon belül elsősorban Erdély sikeres elorzása a Magyar Királyságtól. Emellett a nemzeti gondolat szalon-képtelenítésére a baloldal tudatosan törekszik, s előszeretettel, tudatosan mossa össze a nemzeti öncélúságot a sovinizmussal, idegen-ellenességgel, rasszizmussal, antiszemitizimussal, nácizmussal és fasizmussal. Többnyire alaptalanul.
A posztkommunista baloldal a rendszerváltás után lényegében ideológia nélkül maradt. Tellér Gyula, az egyik leglényeglátóbb magyar közgazdász megfogalmazásában „ideológiájuk egyik fele a kapitalista magántulajdonra áthangszerelt szocialista internacionalista hatékonyságideológia. A társadalom többi részére nézve pedig a nyitott társadalom és a másság tisztelete ideológiai zászlaja alatt tovább folytatták az elődcsoportjaik által már a szocializmusban megkezdett támadást a nemzeti öntudat és önbecsülés, az önálló magyar történelemkép, a keresztény alapú közmorál ellen, illetve ezek reprodukciós intézményei és folyamatai ellen.” Mindemellett a magát baloldalnak nevező politikai konglomerátum a világot globalizáló s térségünket gyarmatosító Új Birodalom helyi adminisztrációjaként működik, azaz segédkezik az ország kifosztásában, a pénzszivattyúk működtetésében, hogy Bogár László professzor szóképével éljek, főszerepet vitt a nemzeti vagyon kiárusításában, és mindent képvisel, csak az elesetteket, a bérből és fizetésből élőket nem.
Mindaz, amit eddig leírtam, nem mond semmit az alternatíváról és semmiképpen sem értelmezendő a Fidesz burkolt reklámjának. Ha a Fideszből kivonjuk az Új Birodalom intézményei és politikusai által legtöbbet támadott Orbán Viktort, és helyettesítjük mondjuk valakivel az alvezérek közül, a különbség a globalizáció szempontjából a baloldalhoz képest elenyésző lesz. S a Fidesz Orbán Viktorral az élen is követ el hibákat, amint azt Ángyán professzor feltáró munkája vagy a kulturális finanszírozás keretében a nemzetellenes orgánumok pénzelése is igazolja, hogy most ne beszéljek arról, hogy az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban nemzetgyalázó darabokat lehetett bemutatni a 2010-es kétharmados győzelem után.
Visszatérve a „baloldalra”, e társaság most készül egy olcsó trükkel harmadszor is beetetni a magyar választópolgárokat. 2002-ben az esetlen, kommunikáció-képtelen Medgyessyből emberközeli, szerethető figurát csináltak médiaerejükkel és választást nyertek vele. Miután kiderült, hogy ezt nem tudják megismételni, előhúzták a tarsolyból a kiemelkedő színészi és retorikai képességekkel bíró Gyurcsányt, akivel az élen megnyerték a 2006-os választásokat. A nyolcéves szocialista-szabaddemokrata szabadrablás annyira lepusztította az országot, hogy a 2010-es vereség kódolt volt. Ebbe hagyták belefutni a mindenféle karizmának híján való Mesterházyt. Most pedig azt remélik, hogy a beszállítóit a Hajdú Bét vezetőjeként ki nem fizető és ezzel több embert öngyilkosságba kergető korábbi MSZP-s miniszter, majd miniszterelnök Bajnai Gordont külső és belső globalista erőösszefogással sikerül felépíteni 2014-re.
Meglátjuk, hogy a magyar választók hagyják-e magukat ugyanazon politikai bűnszövetkezet által ugyanazzal az olcsó trükkel harmadszor is megtéveszteni.
Borbély Zsolt Attila
Nyugati Jelen (Arad)

Szegényednek a háromszéki családok
Közel kilencszáz háromszéki rászoruló középiskolás diák kap folyó tanévben havi 180 lejes tanulási támogatást, az oktatási minisztérium minden jogosult kérését jóváhagyta. A benyújtott igénylésekből kiderül, a kérvényezők 90 százaléka faluról származik.
Az iskolapénzre azok a középiskolások jogosultak, akiknek a családjában százötven lejnél kevesebb az egy főre eső jövedelem, magyarán, ha egy négytagú család összbevétele nem éri el a minimálbért sem, a gyermek kaphat tanulási támogatást. Háromszéken hétezerszáz nappali tagozatos elméleti és szakközépiskolás, valamint szakiskolás tanul most, nyolcszázhetvenhárman kérelmezték és kapják meg a támogatást, közülük tízből kilencen faluról származnak. Az elszegényedés nyomon követhető az I–VIII., valamint előkészítő osztályos diákok családjainak jövedelmi szintje alapján is, idén több mint hétezer ingyenes tanszercsomagot osztottak szét az iskolákban a szaktárca vonatkozó programjában, amit azok a tanulók kapnak tanévkezdéskor (egyszeri támogatásként), akiknek családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a háromszázötven lejt. Szintén négytagú családra vonatkoztatva, ha mindkét szülő dolgozik, és fejenként kevéssel többet keresnek a minimálbérnél, elesnek a támogatástól.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Valós és virtuális cégkatalógus
Az OMNIBUS katalóguscsalád 1995 óta áll a székelyföldi lakosság rendelkezésére. A katalógust haszonnal forgathatja bárki, aki valamely termék, szolgáltatás, vállalkozás, intézmény iránt érdeklődik. Gyorsaság és hatékonyság a felhasználásban: ezt a kívánalmat igyekeznek a szerkesztői elgondolásban érvényesíteni. Fontos szempont továbbá, hogy a katalógus fő nyelve a magyar, de odafigyel a kétnyelvűség követelményére is.
Az Omnibus-füzetek szűkebb régióknak, otthoni vagy irodai használatra készülnek. Célközönségük elsősorban Hargita és Kovászna megye lakossága, illetve öt kisebb régió lakossága: Alsó- és Felső-Háromszék, Csíkszék, Gyergyószék és Udvarhelyszék, eszerint állítják össze a két megye vállalkozásainak minél teljesebb jegyzékét. A kiadó felmérései szerint háztartásonként legalább két-három személy naponta használja a katalógusokat, így több mint 40 ezer aktív felhasználóra számíthatnak. Az azonos nevű kiadó sajátos terjesztési stratégiája is segít abban, hogy a kiadvány minél szélesebb körben, minél frissebb változatban eljusson az érdeklődőkhöz – mondta Vass Dénes igazgató. Az előző évben kiadott katalógusokat például ingyen becserélik a legfrissebb kiadásra (ezt november folyamán a Háromszék lapterjesztő trafikjaiban is meg lehet tenni), a hirdetők tiszteletpéldányt kapnak. A terjesztési kör szélesítésére gyakorta célzott szórást is végeznek: iskolák végzős diákjainak, munkanélküliek részére, konferenciák résztvevői számára. Ugyanakkor a katalógus legfrissebb példányai az átutazók által legtöbbet látogatott üzletekben megvásárolhatók. Az adatgyűjtés módszere is sajátos – mondja az igazgató. Nagy hangsúlyt fektetnek a személyes megkeresésekre, az ügynökök bejelentkeznek a vállalatokhoz, intézményekhez, bemutatják a katalógust, és egyeztetik a megjelentetni kívánt adatokat. Azon cégektől, intézményektől, amelyekhez nem jutnak el személyesen, telefonos kampány során kérik be az adatokat, ellenőrizetlen adat nem kerül be az adatbázisba, de arra is lehetőséget kínálnak, hogy a cégvezetők saját vállalkozásuk adatait az omnibus honlapján töltsék fel. Az úgynevezett online jelenlét tavaly szeptembertől vált hangsúlyossá, akkor indították a webes online keresőt, amely elérhető a www.omnibus.ro címen magyar, román, illetve angol nyelven. Kifejlesztettek a kis adatforgalommal bárhol elérhető smartphone-os mobilkeresőt is. Ezzel arra törekszenek, hogy a felhasználó a legegyszerűbben, közvetlenül és azonnal rátaláljon a keresett termékre, szolgáltatásra. A honlap összesíti mind az öt katalógusban szereplő vállalkozások, intézmények, alapítványok és egyesületek adatait. Ezenkívül marosszéki intézmények, vállalkozások adataival is folyamatosan bővítik adattárukat. A webes felületen a felhasználók könnyedén megtalálják a cégek, intézmények, alapítványok és egyesületek elérhetőségeit, elhelyezkedésüket térképes bejelölés segíti, termékismertetőket, akciókról szóló hirdtéseket, bemutatkozó videófilmeket lehet elérni, e-mailen vagy telefonon pedig azonnali kapcsolatot lehet létesíteni. Fontos információkat, fotókat, híreket, beszámolókat a katalóguscsalád facebook-os oldalán is találnak az érdeklődők, a www.facebook.com/katalogus oldalon.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)