MOGYE-ügy kipipálva
Elfogadta tegnap a kormány a marosvásárhelyi magyar karról szóló határozatot
„Az RMDSZ kitartó és következetes politikai küzdelme nyomán a kormányülésen elfogadtuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározatot” – jelentette be az Ungureanu-kabinet tegnapi ülése után Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kormányhatározat elfogadására tíznapos közvita után került sor. Mint ismeretes, a koalíciós pártok március 12-i, hétfői találkozása után egyeztek meg a felek abban, hogy a március 13-i, keddi kormányülésen első olvasatban elfogadják azt a kormányhatározatot, amely a magyar kar létrehozását biztosítja a vásárhelyi egyetemen. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor személyesen találkoztak Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, hogy a kormányhatározat szövegéről, tartalmáról egyeztessenek.
Kelemen Hunor: csak a törvény betartását kértük
„Minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasználtunk annak érdekében, hogy a MOGYE-n megalakulhasson az önálló magyar kar, ezt szavatolja a most elfogadott kormányhatározat. Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetősége miatt történt, hiszen ők voltak azok, akik nem akarták a törvényt alkalmazni. Az önálló kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és a szövetség nevében viszszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A kormányhatározat a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a kezébe adja sorsuk alakítását, az RMDSZ minden olyan feladatot elvégzett, amire egy politikai alakulatnak lehetősége volt” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, köszönettel tartozik az RMDSZ minden képviselőjének és szakemberének, akik szívós, rendületlen munkája nélkül nem alakulhatott volna meg az önálló magyar kar a marosvásárhelyi egyetemen.
325 magyar hely
A kormányhatározat az alkotmány 108-as cikkelyének, illetve az oktatási törvény 132-es paragrafusa 5. bekezdésének szellemében született meg. A MOGYE-n belül megalakul egy új, önálló kar, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar és angol nyelven, gyógyszerész-képzés magyar nyelven, valamint nővérképző magyar és román nyelven. A kormányhatározat előírása szerint az új kar köteles lebonyolítani a belső választásokat, illetve megtenni azokat az adminisztrációs lépéseket, amelyek során elfoglalják az üres állásokat. Az új, önálló kar esetében is a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Intézmény állapítja majd meg a maximális diáklétszámot. A karon 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Baba: német is lesz
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter a kabinet ülése után azt mondta: a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézményen belül szervezeti önállóságot ír elő a romániai többnyelvű egyetemeken. A tárcavezető szerint a kabinet német nyelvű orvosképzést is indítana a MOGYE-n, ez azonban távlati terv, tette hozzá.
Markó: győzött a józan ész
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint a kormányhatározat hosszú viták eredménye. „Mégiscsak a józan ész győzött és nem azok, akik minden módon feszültséget akartak kelteni románok és magyarok között, és akiknek részben sikerült is elrontani a közhangulatot” – mondta Markó. Hozzátette, a karnak költségvetési önállósága lesz, és az is fontos, hogy a magyar oktatói közösség maga gondoskodhat az utánpótlás kineveléséről. Király András a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal meg kell kezdenie az új kar megszervezését. A határozat határidőket is megállapít, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyetem és az új kar vezetőségének megválasztása után ősszel már különálló kar keretében folytatódjék a magyar orvos- és gyógyszerészképzés a MOGYE-n.
Markó Béla és Kelemen Hunor együttes erővel győzködték a kormányfőt a törvény betartásának fontosságára
Kierőszakolt kar
Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézmény vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával. A törvény 132. paragrafusa kimondja, alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése azonban arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetemen belül.
Az USL támadni készül
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta bejelentette, hogy a szociálliberális pártszövetség bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen, ha etnikai szegregációt vezet be a MOGYE-n.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Határtalan Hírhatár Erdélyben
Az egész Kárpát-medencére kiterjeszthető online lapcsoport romániai egységét mutatta be kedden Stanik István, a projekt romániai szakmai tanácsadója. Mint elmondta, több hónapos teszt-időszakot követően már nyilvánosság elé bocsátható a www.hirhatar.ro webcímen elérhető országos hírportál és a hozzá csatlakozó nagyváradi és nagyszalontai helyi oldal (www.nagyvaradi-hirhatar.ro és www.nagyszalontai-hirhatar.ro).
A nagyváradi sajtótájékoztatón elhangzott: a Hírhatár Online Lapcsoport működése arra a felismerésre épül, hogy minden településnek szüksége van a helyi nyilvánosságot megteremtő médiumra, annak ellenére, hogy a hagyományos formákban egy kisközösség nem tudja biztosítani az ehhez szükséges anyagi és szakmai feltételeket. Ezt a problémát oldja meg a Hírhatár, amely egy, különböző településenként multiplikálható internetes hírportált hozott létre, amely közös szerveren, de saját domain név alatt működteti a helyi lapokat. Ezek a helyi oldalak rendkívül alacsony költséggel működő, független gazdasági vállalkozások, amelyek a helyi reklámpiacon szerzett részesedésből, illetve pályázati finanszírozásból, adományokból, támogatásokból biztosíthatják a működésükhöz szükséges bevételeket.
A helyi portálok elindítását bárki megpályázhatja, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik, és jogi személyként franchise szerződésben vállalja a Hírhatár Lapcsoport szakmai, etikai és üzleti feltételeit – mondta el Stanik István. A helyi hírportál tulajdonosa, az éves franchise díj megfizetése ellenében, kulcsrakész hírportált kap: domain nevet, szervertárhelyet, dizájnt, portált működtető optimizált szoftvert, a működés újságírói-szerkesztői, marketing és értékesítési dokumentációját, valamint a tartalom nyolcvan százalékát és a reklámfelület bérbeadásának jogát. Terveik szerint egymillió potenciális olvasóhoz kívánnak szólni 75, de legkevesebb 50 helyi lap csatlakozásával.
A helyi lapok beindulása után a különböző városok Hírhatár oldalainak fontosabb hírei a www.hirhatar.ro központi oldalon futnak egybe, amely aztán lehetővé teszi az olvasók számára, hogy az országos és nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális témák mellett, a csatlakozott városok helyi híreiről, eseményeiről, történéseiről szóló tudósításokat is böngészhessék – hangzott el Hírhatárt bemutató tájékoztatón. Stanik szerint a Hírhatár egyszerre a legkisebb és a legnagyobb szerkesztőség, hiszen minden lapot egyetlen személy szerkeszt, de úgy, hogy rendelkezik még másik 49 újságíró kolléga szakmai teljesítményével.
Monostori Károly médiaszakember, aki Benczi Boglárkával együtt vállalta fel a Nagyváradi Hírhatár működtetését, elmondta, hogy a februári tesztidőszakot követően, másfél hónap alatt 300 hír került fel a www.nagyvaradi-hirhatar.ro-ra és a Facebook profil tanulsága szerint egyes hírek már átlépték a 100-as „like” számot, ami ilyen rövid idő alatt igen jó eredménynek minősül. A honlap látogatottsága pedig meghaladta a kétezret, és napról napra nő.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Erősít a „Tőkés-tröszt”
Beigazolódtak az ÚMSZ év eleji értesülései, miszerint a Tőkés Lászlóék politikai érdekeltségébe tartozó Udvarhelyi Híradó Kft.-hez készül átigazolni Dénes László újságíró. A Reggeli Újság volt főszerkesztőjét a kiadóvállalat az Udvarhelyi Híradó napilap lapigazgatójává nevezte ki – írta kedden az MTI. Lapunk idei január 4-i számában A „Tőkés-trösztnél” Dénes? címmel közölt írást név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva arról, hogy a nagyváradi napilap főszerkesztője megválik tisztségétől és tárgyalásokban áll az Udvarhelyi Híradó kiadóval. Dénes Lászlót akkor nem tudtuk elérni, ám másnap a Reggeli Újságban dörgedelmes írásban cáfolta az ÚMSZ értesüléseit.
Változások történtek az Udvarhelyi Híradóhoz tartozó másik sajtótermék, az Erdélyi Napló élén is. A kiadó Csinta Samut nevezte ki a hetilap főszerkesztőjévé. Az új főszerkesztő az MTI-nek elmondta, elvileg március 19-től érvényes a kinevezése, de április elsejétől veszi át Makkay József leköszönő főszerkesztőtől a hetilap irányítását. Hozzátette, nemcsak személyi változás történik az Erdélyi Naplónál. Egy olyan színes magazin kialakítására kapott megbízást, amilyen még nem létezett az erdélyi magyar sajtópiacon. Hozzátette, az új lap a jobboldali konzervatív értékek mentén szeretne igényes, tartalmas olvasnivalót nyújtani az erdélyi magyar közönségnek. Csinta Samu 2008-ig a Krónika napilap főszerkesztője volt, azóta a Háromszék napilap újságírójaként dolgozott. Kijelentette, több hónapos átmeneti időszak következik az Erdélyi Napló életében, ősz elején jelenik meg az A4-es formátumú színes magazinná alakult Erdélyi Napló, amely a Heti Válasz példáját szeretné követni Erdélyben.
Az Udvarhelyi Híradó Kft. – amely eredetileg az azonos nevű udvarhelyszéki napilap kiadására alakult – a magyarországi kormányváltás után az egyik legjelentősebb erdélyi magyar lapkiadóvá nőtte ki magát. Kiadja az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap és Gyergyói Hírlap napilapokat, az Erdélyi Napló hetilapot és januártól a Krónika napilap kiadását is átvette. A kiadóhoz tartozik ugyanakkor a Székelyhon hírportál is. A kiadóvállalatban 2011 júniusában a Magyarországon bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány szerzett többségi tulajdonrészt, az ügylethez a Szerencsejáték Rt. biztosított 250 millió forintos támogatást.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Végleg eltűnhet a magyarság a nagyvárosokból
Egyre nagyobb bajban van a romániai szórványban élő magyarság, mivel az ő esetükben áll fönn leginkább az asszimiláció és a nyelvváltás – mondták el szakértők annak kapcsán, hogy a Székelyföldet leszámítva jelentős veszteségeket szenvedett el az erdélyi magyarság a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. Úgy látják, vannak pozitív példák a folyamatok megfordítására, de ezek száma sajnos elenyésző.
194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képest a magyarok száma Romániában: 2002-ben még 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt keleti szomszédunknál. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék, ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva.
Sajnos a magyarok aránya a „széleken” fogyott, ami azt jelenti, hogy van olyan megye (régió), ahol a fogyás az elmúlt húsz évben megfelezte a magyarság számát (Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Bukarest). A másik legfőbb tendencia, hogy az erdélyi magyarság egyre inkább elszékelyesedik.
Vannak pozitív példák is
A szórvány fogalom sem a román, sem a szlovák, sem a szerb, sem az ukrán nyelvben nem létezik, ez a kifejezés mindenképpen „hungarikum” – mondta el Bodó Barna egyetemi oktató. Románia mindig területalapú politikát folytatott, de a Szerbiában élő vlach szórvány esetében a közösség elvét követték, hasonlóan a magyar nemzetpolitikához – tette hozzá. „Szórványban a magyar elit román vicceket mond, ami már egyfajta átlépést jelent, megkettőződik a személyiség.”
A szakértő pozitív példaként emelte ki a dévai központot és a válaszúti iskolát, mivel ezekben valamilyen mértékben sikerült megfordítani az asszimilációs folyamatot. Temesvárról az utóbbi időben egyre többen költöznek Székelyföldre, így biztosítják azt, hogy magyarként maradhassanak fenn – mutatott rá Bodó.
A lakótelepek a legveszélyeztetettebbek
A magyarság fogyása sajnos a nagyvárosokban is megfigyelhető, amely a Székelyföldtől távolodva drasztikus méreteket ölt. Míg Sepsiszentgyörgyön 2002-ben 74,92, addig most 76,9 százalék volt a magyarok aránya, de ezen kívül csak Nagykároly, Nagyszalonta és Kézdivásárhely esetében látható arányjavulás a javunkra. Kolozsváron és Nagyváradon három-, Marosvásárhelyen kétszázalékos csökkenés figyelhető meg, de a többi nagyvárosban sem kedvezőbb a helyzet.
Az asszimiláció szempontjából a legnagyobb problémák az erdélyi nagyvárosokban és azok lakótelepein figyelhetők meg, mivel a magyarok ott vannak legjobban kitéve a nyelvváltás veszélyének – mutatott rá Székely István. Az RMDSZ munkatársa példaként hozta föl a kolozsvári monostori lakótelepet, ahol bár 10 ezer magyar él, de nincs komolyabb integráló intézmény.
Kovács András
MNO

Iancu Laura: magánvéleményem az, hogy nincsenek csángók. – Interjú
Iancu Laura (1978-, Magyarfalu) költő, író, óvópedagógus, hittantanár, politológus és a közelmúltban szerezte meg a doktorátusát a PTE néprajz szakán. A következő könyve az Ünnepi Könyvhétre várható, március 15-én József Attila-díjjal jutalmazták – „…A magánvéleményem az, hogy nincsenek csángók. Persze, dehogyis nem, hogyne volnának, vannak. Az én értelmezésemben moldvai magyarok vannak, a csángóság pedig állapot. A népcsoport s ezáltal a nyelv, a kultúra valamikor leszakadt, és elindult a saját útján, minden természetes és nem-természetes hatás, inspiráció a román közösségből, nyelvből, kultúrából érkezett. A moldvai csángók Moldvába települt – többnyire – erdélyi magyarok és székelyek. Mint földrajzi kategóriát, kulturális jegyet kifejező fogalmat elfogadom a csángó szót, de tudjuk, hogy csángóknak nevezik a gyimesieket, a barcaságiakat, olykor a Déva és Bácska térségében élő menekült vagy telepes székelyeket, tehát azokat, akik kiszakadtak a tömb magyarságból. A csángó problematikához, a probléma gyökeréhez az is hozzátartozik, hogy a másság jegyét és fogalmát kívülről ragasztották a moldvai magyar népcsoportra…” (univpecs.pte.hu)
Erdély.ma

Zaklatják a vármegyéseket – Államellenes a rovásírás-oktatás?!
Felkeltette a román titkosszolgálat érdeklődését a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagszervezete által útjára indított rovásírás-tanfolyam. Az első kurzus után Szőcs Zoltánt, a mozgalom helyi elnökét telefonon vonták kérdőre, illetve a helyi rendőrség is ellátogatott a tanfolyamnak helyet biztosító tanintézménybe.
A HVIM kézdivásárhelyi szervezete szombaton tartotta első rovásírás-tanfolyamát a céhes városban. A négy hétvégére tervezett, ingyenes rendezvény első felvonásának a Turóczi Mózes 1–8. Osztályos Iskola adott otthont, amelyen húsz résztvevő – különböző korosztályt képviselve – kapcsolódott be a rovásírás és -olvasás alapjainak elsajátításába.
Szőcs Zoltán HVIM-elnöknél akkor telt be a pohár, amikor a rendezvényt követően, hétfőn egy telefonhívást kapott a román titkos-szolgálattól.
– Az illető magyarul beszélt, kissé udvarhelyies akcentussal, és Kovács Ferencként mutatkozott be, a román titkosszolgálattól – részletezte Szőcs. – Elmondta, bukaresti parancsra érdeklődik, és arra kíváncsi, hogy mit tanítottunk a rovásírás-tanfolyamon, ki tartott órát, hányan voltak, és ezekhez hasonló kérdésekkel bombázott. Meglepődtem, egyrészt mert titkosított számról hívtak, de hát azért titkosszolgálat, aztán azt válaszoltam, ha ennyire érdekli, akkor jöjjön el a következő kurzusunkra, mert mindenkit szívesen látunk.
Szőcs elmondta, tudja, hogy a vármegyések tevékenysége szálka a hatóságok szemében, pedig soha semmi törvény- vagy államelleneset nem tettek, rendezvényeket, segélyakciókat, koncerteket hoznak tető alá, ennek ellenére állandóan megfigyelés alatt állnak.
– Ez utóbbi eset felháborító, hiszen a rovásírás-oktatás tudtommal nem államellenes cselekedet – fakadt ki Szőcs. – A telefonhívás pedig értelmezhető fenyegetésnek, ugyanis mivel nem adtam kielégítő választ a titkosrendőrnek, az illető félreérthetetlen hangnemben jelentette ki, hogy majd találkozunk.
A rendezvényen nem történt rendbontás, a szervezet az iskola vezetőségétől kért és kapott engedélyt a tanfolyam megtartására. Ennek ellenére a rákövetkező napokban valaki vagy valakik a helyi rendőrség munkatársait is kiküldték az eseménynek otthont adó tanintézménybe.
A HVIM-elnök szerint az egész akció célja az, hogy megfélemlítsék a tagokat, illetve azokat az embereket, intézményeket, akikkel együtt dolgoznak.
– El akarják lehetetleníteni az egész mozgalmat. Azt, hogy minden egyes rendezvényünkön megjelennek, filmeznek, jegyzetelnek, megszoktuk, de ez az utólagos kikérdezés, túlzott érdeklődés aggasztó – fogalmazott Szőcs. – Hangsúlyozom, a tanfolyamon bárki részt vehet, jöjjenek el a rendőrök is, civilben vagy egyenruhában mindegy, úgyis felismerjük őket, legalább látni fogják, hogy milyen ártalmatlan dolgot fújtak így fel.
A vármegyések panasza kapcsán a megyei rendőrség szóvivőjétől, Buzsi Andreától érdeklődtünk, aki elmondta, nem ismeri a titkosszolgálat módszereit, azt viszont megjegyezte, a rejtett számú hívás lehet egy egyszerű tréfa is, vagy netán provokáció.
Nagy Sz. Attila
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Nyárádszereda: továbbra sem kerülhet a főtérre Csaba királyfi
Nyárádszereda városi tanácsának RMDSZ frakciója újra kinyilvánította: nem engedi, hogy Csaba királyfi szobra Nyárádszereda főterét díszítse. A szoborkitevés tervezete 7 NEM (mind RMDSZ-esek) és 6 IGEN vokssal sajnos újra megbukott 2012. március 28-án a városi tanács havi ülésén, ahol a kormányzó tulipánosok megvétózták az ügy napirendre tételét.
A Magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak az adománya azért került 2010 novemberében a kerítés mögé, a helyi református templom elé, mert a város RMDSZ-es tanácstagjai akkor is megakadályozták azt, hogy Blaskó János szobrászművész alkotása méltó helyre kerülhessen. Tettüket akkor azzal az ürüggyel indokolták, hogy azért nem engednek köztéri szobrot kihelyezni a főtérre, mert attól félnek, hogy akkor a helyi ortodoxok is elkezdnek mozgolódni: hogy felépíthessék végre harmadik templomukat a fejedelemválasztó város vitatott telekkönyvű főterére.
Miután idén, március 15-én a városi tanács egy Deák Farkas mellszobrot állított a történelmi főtérre, néhány lépésre az ortodoxok által elorzott, a város leltárából immár kivett, idegen kézbe került parcella közelébe, az MPP frakció elérkezettnek látta az időt, hogy beterjessze tervezetét. Az RMDSZ szoborellenes lépése azért is szomorú, mert a polgári frakció ezúttal azt a tervezetet nyújtotta be, amelyet a székely város RMDSZ-es polgármestere javasolt 2010-ben, mely szerint Csaba királyfi mellszobra álljon a Polgármesteri Hivatal előtti kicsi parkban, a székely lobogó alatt. Az akkor (3 havi) közszemlére tanácsolt alkotás 2 éve „közszemlén” áll, a tulipánosok mégse akarják azt méltó helyre kiemelni. Pedig a javasolt helyszín jogilag tiszta. Miképp az adományozó FIDESZ-esek s a befogadó MPP-sek lelkiismerete is tiszta Csaba királyfi kiszorított szobra ügyében.
Csíki Sándor
Erdély.ma

Borbély: az RMDSZ-nek elemeznie kell az előre hozott parlamenti választásokat
A jelenlegi megváltozott romániai társadalmi-politikai helyzetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy nem lenne-e jobb előre hozott parlamenti választásokat tartani – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
A politikus az Erdélyi Magyar Televízió egyik adásában utalt arra, hogy az utcai tüntetések nyomán megváltozott társadalmi-politikai helyzet mellett a román alkotmánybíróság döntése is szükségessé teszi az előre hozott választások lehetőségének elemzését.
A taláros testület a héten alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a romániai önkormányzati és parlamenti választások egy időben való megtartását. A kormány tervei szerint novemberben kellett volna sor kerülnie az összevont választásokra. A testület döntésének indoklása még nem ismert, de egyes politikusok valószínűnek tartják, hogy a helyhatósági választásokra így várhatóan júniusban kerül sor.
Pénteken Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke is kijelentette, hogy az elmúlt hetekben felerősödött társadalmi elégedetlenségek miatt támogatná az előre hozott parlamenti választásokat.
Borbély szerint az előre hozott választások előnye az lenne, hogy az utcai tüntetések is elcsitulnának, de konszenzusra juthatnának a kormánypártok az ellenzéki erőkkel is, hiszen ez utóbbiak javasolják az előre hozott választásokat. A politikai alelnök szerint az erdélyi magyar politikában is elejét vennék a „parttalan vitáknak”, ha nem novemberben, hanem korábban lennének a parlamenti választások.
Borbély a többi romániai magyar politikai szervezettel való együttműködés lehetőségéről kifejtette, hogy az önkormányzati választásokon szó lehet esetenként közös jelöltek állításáról, de azzal nem értenek egyet, hogy a parlamenti választáson pártkoalícióként induljanak. Ez utóbbi esetben ugyanis nem 5, hanem 8 százalékos parlamenti küszöböt kell elérni.
A politikus élesen bírálta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Döntsünk közösen! nevet viselő közösségi tanácskozási kezdeményezését. Borbély szerint „fölösleges pénzpazarlás” a mintegy négyszázezer kérdőív postai úton való kiküldése, és szerinte nincs egyéb szerepe azon kívül, hogy célzottan RMDSZ-ellenes.
MTI
Erdély.ma

Baba: A MOGYE-nek gyorsan ki kell dolgoznia egyetemi chartáját
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek (MOGYE) sürgősen ki kell dolgoznia egyetemi chartáját, a megválasztott rektor elismerése jogi kérdés, amelyről a következő napokban tárgyalunk, nyilatkozta Catalin Baba tanügyminiszter.
Catalin Baba elmondta, hogy a MOGYE orvosi és gyógyszerészeti magyar karának létrehozataláról szóló kormányhatározat elfogadása után az intézménynek sürgősen ki kell dolgoznia a multikulturális egyetemi chartát. Ha a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem dokumentumát vennék alapul, akkor munkájuk nem tartana hat óránál tovább.
”A MOGYE új karának létrehozatala nem etnikai elszakadás, hiszen az intézménynek jelen pillanatban is vannak magyar, angol és román oktatási programjai. Az intézménynek sürgősen ki kell dolgoznia az egyetemi chartát, hogy törvényesen működhessék, és ez hat óra alatt megvalósítható, ha alapul veszik a két multikulturális intézmény, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dokumentumát” – fejtette ki Catalin Baba.
A MOGYE-n megválasztott rektor személyének elismeréséről, akit nemrég fő hitelutalványozónak is kineveztek, a miniszter elmondta, hogy ez jogi ügy, amely rendezésén dolgoznak. “Ha elfogadják a chartát, következhet az újabb lépés, azaz a választások, a prodékán, a kari tanács tagjainak és a prorektor-jelölteknek a kiválasztása. Keressük a jogi megoldást a megválasztott rektor esetében” – mondotta a miniszter. Elismerte: gond lehet a humán erőforrással, de ez a román és az angol szakokon is felmerül, nemcsak a magyar oktatásnál, és emlékeztetett, hogy kötelező módon öt diákra kell egy tanárnak jutnia.
Leonard Azamfirei, a MOGYE választott rektora közölte, kikéri az egyetem szenátusának véleményét a keddi kormányhatározatról, mondván, hogy azt alkalmazni kell, de kérdés, hogy ki által, mert “adminisztratív űr” támadt, ugyanis a tanügyminisztérium nem ismerte el a választásokat.
Népújság (Marosvásárhely)

Előkerült Kossuth mellszobra
(vajda)
Szenzációs alkotásra bukkantak a megyei múzeum munkatársai a néprajzi részleg felújítási munkálatai közben. Tekintettel arra, hogy a tatarozás során az épület helyiségeit is átrendezik, a raktárakban és a pincékben évtizedekig heverő tárgyakat is elköltöztették. Így fedezték fel Kossuth Lajos 1892-ben készített mellszobrának gipszmintáját, amely Pokorny Attila restaurátor műhelyébe került.
A szobrászművész lapunknak elmondta, a kiváló alkotás siralmas állapotban volt. Avatatlan kezek barbár módon megrongálták. A feje le volt törve, a szemét kiszúrták, a ruha díszítőelemei hiányoztak, a patinája is igen megkopott. Alig néhány napja fogott hozzá a restauráláshoz. A megtisztítás után kiderült, hogy a szobrot 1892-ben az 1852–1919 között élt Kiss György készítette. A művésznek olyan alkotásai ismertek, mint a budapesti Hősök terén álló Millenniumi emlékmű Károly Róbert király szobra. Ő volt az, aki az Országház Építési Bizottságának megbízásából mintázta meg a Parlament számos kül- és beltéri szobrát, többek között a Képviselőház társalgótermének több mesterségszobra is neki köszönhető. A Parlament külső szobrai közül a Zrínyi Miklósról, III. Ferdinándról, Jurisits Miklósról és Erdődy Tamásról megmintázott alkotásai is jelentősek. Nagy valószínűséggel az Iparművészeti Múzeum tetején lévő apródszobrokat is ő készítette. Gyakran nyúlt történelmi jellegű témához, kiemelkedők alkotásai Vörösmarty Mihályról, Kossuth Lajosról, Zrínyi Miklósról, Szondi Györgyről, továbbá Berzsenyi Dániel, Arany János és Kisfaludy Károly mellszobra, melyet a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készített el. Budapesten kívül jelentős műveket alkotott Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban, Szlavóniában, Felvidéken és Erdélyben. Hogy miként került a gipszminta Marosvásárhelyre, nem lehet tudni, valószínű, hogy a köztéri szoborpályázat egyik alkotása lehetett.
A néhány napja napvilágra került műről restaurálás után szilikonminta készül, majd Pokorny Attila szerint jó lenne, ha kerülne anyagi támogató ahhoz, hogy akár bronzba is kiöntsék a mellszobrot. A helyreállított gipszmunka mindenképpen a megyei múzeum kiállítótermébe kerül majd, Ferenc József és Sissi mellszobra mellé.
Népújság (Marosvásárhely)

Alkotmányellenes a lusztrációs törvény
Alkotmányellenesnek minősítette szerdán az alkotmánybíróság a parlament által február végén elfogadott lusztrációs törvényt. A jogszabály értelmében szankcionálhatóvá váltak volna a kommunista rendszert működtető apparátus tagjai, miután kedden a képviselőház döntéshozó kamaraként elfogadta az átvilágítási törvényt. A 167 támogató szavazattal, négy tartózkodás mellett, a parlamenti sztrájkot folytató ellenzék távollétében elfogadott jogszabály értelmében az 1945 március 6 és az 1989 december 22 közötti időszakban a kommunista rendszer működtetésében részt vett személyektől ötéves időtartamra megvonhatók lettek volna bizonyos jogok.
A taláros testületet a legfelsőbb bíróság kérte fel a parlamentben február végén elfogadott jogszabály alkotmányosságának megvizsgálására, mivel a törvénybe – az RMDSZ-es Máté András javaslatára – az is bekerült, hogy a kommunista rendszer idején tevékenykedő ügyészekre is vonatkozzon. Ezt egy szakmai szervezet és a legfőbb ügyész is kifogásolta.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint a törvény azért nincs összhangban az alaptörvénnyel, mert kollektívan bélyegzi meg az ügyészeket, másrészt pedig azért, mert sérti azt az elvet, miszerint egy jogszabály hatálya nem lehet visszamenőleges.
A jogszabály értelmében a kommunista rendszer működtetésében, vagy a kommunista elnyomó gépezetben közreműködő személyek kategóriájába a pártaktivisták – a Román Kommunista Párt és a Román Munkáspárt központi, regionális és járási vezetői, az RKP központi bizottságának tagjai és póttagjai, az államtanácsosok, a miniszterek, a kiadványok és kiadók vezetői, valamint – az RMNDSZ javaslatára – az ügyészek is beletartoztak volna. Számukra öt évre megtiltotta volna a törvény, hogy köztisztség viselésére pályázzanak vagy azt betöltsék. Ion Iliescu, aki tagja volt az 1989 előtt a kommunista pártvezetésnek, majd 1990 után több ízben is köztársasági elnökké választották, diszkriminatívnak, őrültnek és haszontalannak nevezte a jogszabályt, amelynek szerinte legfeljebb közvetlenül a diktatúra bukása után lett volna értelme.
A alkotmánybíróság döntései jogerősek, így a lusztrációs törvény visszatér a parlamentbe, ahol módosítani kell a kifogásolt részeket.
A korábbi, 2010 májusában elfogadott lusztrációs törvényt, amelyet még a PDL és a PNL szavazataival fogadtak el, az alkotmánybíróság utólag egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért volt szükség az újabb a módosításokra. A most elvetett módosító javaslatok kidolgozásához a Temesvár Társaság és a December 21. Egyesület ajánlásait is fölhasználták.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kevés pénz jön vissza a behajtott adókból a Székelyföldre
Hargita és Kovászna megyének a kormány a befizetett összeg mintegy 80 százalékát utalta ki, Fehér, Hunyad és Beszterce-Naszód megyében ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Vaslui megyében a hatóságok az elmúlt évben több mint 66 millió euróval járultak hozzá az államkasszához, a kormány által fizetett összeg pedig meghaladta a 104 millió eurót.
Jelentős mértékben meghaladta az államkasszából a megyéknek kiutalt pénzösszeget az államnak befizetett adók és illetékek összege 2011-ben – derült ki a pénzügyminisztérium által a Gândul.info hírportálnak eljuttatott adatokból. A kormány az elmúlt évben összesen több mint 25,5 milliárd eurót kapott a megyéktől, illetve a fővárostól, míg a jövedelemadóból, valamint az általános forgalmi adóból a megyéknek visszaszolgáltatott alap mindössze 6,5 milliárd euró volt.
Az összesített adatok szerint így országos szinten minden, az állam által beszedett 100 euró után a kormány 25 eurót fizetett vissza 15 megyében – többek között Máramaros, Krassó-Szörény, Teleorman, Călăraşi, Vrancea és Suceava megyében – ezzel szemben a helyi költségvetésbe utalt összeg meghaladta az államnak fizetett adók és illetékek értékét. A legnagyobb különbséget egyébként Vaslui megyében jegyezték, ahol a hatóságok az elmúlt évben több mint 66 millió euróval járultak hozzá az államkasszához, a kormány által fizetett összeg pedig meghaladta a 104 millió eurót.
Vasile Mihalachi Vaslui megyei tanácselnök a hírportálnak elmondta, az állam által kiutalt összeg sem bizonyult elégségesnek a költségek fedezésére, a hatóságok így kénytelenek voltak 35 millió eurós kölcsönt igényelni az elmúlt években lehívott európai uniós alapok által finanszírozott projektek kvótájának kiegyenlítésére. A különböző megyék által befizetett alap egyébként egyenesen arányos a lakosok, illetve az alkalmazottak számával és az illető megye üzleti környezetének nagyságával.
Kolozs megye a befizetett összegnek kevesebb mint felét kapta vissza az államkasszából 2011-ben, így minden 100 euróra 44 eurót utalt ki az állam. Alin Tişe megyei tanácselnök ezzel kapcsolatban a hírportálnak úgy nyilatkozott, természetesnek tartja a jelenséget, egy egységes államban ugyanis így működik a pénzügyi közigazgatás. „A megyei tanácsoknak elsősorban a pénzöszszegek bevonzására kellene összpontosítaniuk alternatív finanszírozási megoldások keresésével, ahelyett, hogy kitárt karokkal várják az állami támogatást” – vélekedett Tişe.
Hargita és Kovászna megyének a kormány a befizetett összeg mintegy 80 százalékát utalta ki, Fehér, Hunyad és Beszterce-Naszód megyében ez az arány meghaladta a 90 százalékot. A Szatmár és Bihar megyei tanácsok a befizetett alapnak valamivel több mint 60 százalékát kapták meg, míg Maros megyében az állam az adók és illetékek 70 százalékát utalta ki az elmúlt évben. A legkisebb értéket egyébként a fővárosban jegyezték, a hivatalos adatok szerint Bukarest a befizetett összegnek mindössze 11 százalékát kapta vissza a kormánytól.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Az Ady-emléktábla feliratát is ellopták Temesváron
A Mária emlékmű meggyalázása után újabb magyar emlékművet csonkítottak meg Temesváron. A Ion Ghica utcában (Józsefváros) álló házon egy Ady-dombormű (Gallas Nándor szobrászművész és grafikus alkotása) és alatta kétnyelvű felirat jelezte, hogy „Itt lakott Ady Endre, a magyar forradalmár költő 1897 októberétől 1898 januárjáig.”
A napokban fedezte fel Szekernyés János helytörténész, hogy a dombormű alól eltűnt a magyar és román nyelvű feliratot tartalmazó bronzból készült tábla. Az emlékmű-rongálók célja ezúttal valószínűleg a bronztábla beolvasztása lehetett, tehát közönséges lopásról van szó.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Támogassa a román állam is közösségi egyetemeinket
Az Erdélyi Magyar Néppárt örömmel vette tudomásul, hogy a Képviselőház tegnapi ülésén elfogadta a SAPIENTIA – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet – áll Toró T. Tibor sajtóközleményében.
Az állami akkreditáció újabb fejlődés lehetőségét nyitja meg a Sapientia-EMTE előtt, a tegnap szavazás megelégedéssel tölthet el mindenkit, akinek szívügye a közösségünk jövője szempontjából kiemelt jelentőségű nemzeti intézményünk sorsa.
Üröm az örömben azonban, hogy a Parlament határozatára a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) jóváhagyó döntése után 2010 júliusától több mint másfél évet kellett várnunk. Sajnálatos módon a törvényhozási huzavona miatt fontos lehetőséget halasztott el közösségi egyetemünk: ha az akkreditációs jogszabály még az új tanügyi törvény érvénybe lépése előtt megszületik – és ennek a normális parlamenti ügymenet szerint meg is kellett volna történnie –, akkor a szakmai akkreditációt a legmagasabb osztályzattal teljesítő és a romániai magánegyetemek között piacvezető Sapientia-EMTE magasabb rangsorolásba kerül. Így, frissen elismert oktatási intézményként, közösségi egyetemünknek a legalacsonyabb kategória hátrányos helyzetéből indulva kell végigjárnia a mesterképzés és a doktori iskola indításának jogához vezető lépcsőfokokat, ami újabb elvesztegetett esztendőket jelent. Ám legyünk optimisták, és értékeljük a fejlődést. A „Tőkés egyetemeként” nyilvántartott Partiumi Keresztény Egyetem esetében a szakmai és a törvényi akkreditáció között teljes négy esztendőnek kellett eltelnie. Akkor is egy választási kampány kényszerítő közelsége hozta meg az áttörést. Most erre elegendő volt másfél esztendő. Gyorsuló időket élünk…
Miközben hálásan gondolunk az alapítókra, a magyar történelmi egyházak elöljáróira és az első polgári kormány illetékes döntéshozóira, továbbá az elmúlt évtizedben a kurátorság felelősségteljes munkáját felvállaló jeles közéleti személyiségeinkre, kívánjunk további erőt, hitet és kitartást a Sapientia-EMTE mindenkori vezetőinek és oktatóinak a további építkezéshez, megerősödéshez és fejlődéshez. Reménykedünk, hogy közösségi egyetemünk nem válik soha többé obskurus pártpolitikai csatározások szenvedő alanyává vagy olcsó választási propaganda eszközévé, hanem az erdélyi egyetemek közösségépítő hagyományait folytatva megőrzi vezető helyét kiemelt nemzeti jelentőségű intézményeink sorában.
Ugyanakkor emlékeztetünk mindenkit arra, hogy 2005. október 20-án Románia és Magyarország kormányainak együttes ülésén szándéknyilatkozat született közösségi egyetemeink – a Sapientia-EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem – paritásos alapon történő állami finanszírozásáról, amennyiben elnyerik törvényi akkreditációjukat. Elérkezett hát a pillanat, hogy a dicséretes szándékot tettek is kövessék. Amíg a magyar állam számára új alaptörvénye is előírja a határain kívül élő nemzetrészei iránti cselekvő felelősségviselést, addig a román államnak ez a felelőssége adófizető állampolgárai iránti kötelességéből fakad. Elvárjuk tehát, hogy a Răzvan Mihai Ungureanu mininiszterelnök és a Markó Béla miniszterelnök-helyettes által vezetett kormány mielőbb dolgozza ki és ültesse gyakorlatba közösségi egyetemeink állami finanszírozásának rendelkezéseit.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében
Toró T. Tibor
elnök
erdon.ro

Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Nagyváradon
A Nagyváradi Magyar Diákszövetség Tanügyi Szakosztálya május 4-én, immáron tizenegyedik alkalommal szervezi meg az ETDK a Környezetvédelmi, Agrármérnöki és a Kereskedelemi, turisztikai, és szolgáltatói egységek gazdaságtanának szekcióit Nagyváradon.
A konferencia célja minél több egyetemi hallgató motiválása, hogy az általuk választott szakterületen kutassanak, fejlődjenek. A tanulmányozás, kutatás által minden egyén fejlesztheti tudását, nemcsak elméleti, hanem főleg gyakorlati téren is. A jelentkezőknek nem kell mást tenniük, mint megírni egy 10 oldal terjedelmű dolgozatot, amelyet április 23-ig, a jelentkezési lappal együtt leadnak az NMD Ifjúsági Központjában. Mindamellett, hogy a konferencián való részvétel során a diákok szakmai tapasztalatra tesznek szert és a sikeres dolgozatokat készítők pénznyereményben részesülnek, az ETDK az egyetlen olyan konferencia, amelyen tovább lehet jutni az OTDK -ra (Országos Tudományos Diákköri Konferencia), ahol már a legjobbak versengenek. Az érdeklődők bővebb információkat a www.tanugy.nmd.ro oldalon találnak.
erdon.ro

ÚJ FORMÁTUM, RÉGI ELVEK
Interjúk, kulturális témák kerülnek előtérbe az Erdélyi Naplóban
Csinta Samu váltja az Erdélyi Napló élén Makkay Józsefet. Nemcsak főszerkesztő-csere megy végbe a jobboldali hetilapnál: ősztől a kiadvány teljesen új ruhát ölt.
Az Udvarhelyi Híradó Kft. lapkiadó megbízatásából április elsejétől Csinta Samu veszi át a Kolozsváron szerkesztett Erdélyi Napló hetilap főszerkesztői tisztségét Makkay Józseftől. SMS-interjúnkban az előtte álló munkáról, a lap szerkesztésében végbemenő változtatásokról kérdeztük.
Miért vállaltad el az Erdélyi Napló főszerkesztői tisztségét?
Csinta Samu: – Nagy kihívásnak érzem hozzájárulni az első hazai magyar nyelvű magazin típusú hetilap megteremtéséhez. Ősztől ennek megfelelő formátumban, világszínvonalú kivitelezésben jelenik meg.
Mit értesz az alatt, hogy világszínvonalú?
- Csúcsminőségű papírt és nyomdai kivitelezést, teljes színességet.
5 jelző segítségével “rajzold meg” az Erdélyi Napló olvasójának a fantomképét. Ugyancsak öt jelzőben: hogyan módosul ez a robotkép a lap formátumában bekövetkező változtatást követően?
- Érett felnőtt, konzervatív értékrendű, széles látókörű, érdeklődő, hűséges. Másrészt: egyre fiatalabb szellemű, konzervatív értékrendű, nemzeti érzelmű, érdeklődő, hűséges.
Rád mennyire jellemzőek az imént felsorolt értékek?
- Vallom őket.
Milyen lesz ugyanabban az irodában dolgozni a Krónika szerkesztőségével, aminek néhány éve a felelős szerkesztője voltál?
- Remek.
Magazinszerű hetilap szerkesztését vállaltad. Miért távolítanád el a hetilap küllemtől az Erdélyi Naplót?
- Éppen ezáltal kapja meg a hetilapos köntöst.
A lap tartalmában milyen típusú változások várhatóak?
- A legfontosabbak: előtérbe kerülnek az interjúk, kulturális témák, hasznos olvasnivalók.
Lesz valamilyen személyi változás a szerkesztőségben? Hány személy szerkeszti a lapot, és mikor jelenik meg az első általad szerkesztett lapszám?
- Az átlényegülés az ősz folyamán következik be, az állománybővítés azt követően válik aktuálissá.
Mekkora lesz a példányszám és mennyibe kerül majd egy példány a standoknál?
Ezek a közeljövő megválaszolandó kérdései. Most az átmenet előkészítésének periódusa kezdődött el.
(Csinta Samu 2003 és 2008 között a Krónika napilap felelős szerkesztőjeként tevékenykedett, korábban sportújságíróként dolgozott. 2008-ban azt fontolgatta, politikai pályára lép: MPP-s színekben megpályázta a sepsiszentgyörgyi polgármesteri tisztséget. A választásokból vesztesként került ki, ezt követően a Háromszék napilapnál vállalt újságírói állást.)
Kertész Melinda
Transindex.ro

Elhunyt Fodor Sándor, a Csipike, az óriás törpe írója
„Elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, műfordító; az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyéniségét életének 85. évében március 29-én, csütörtökön hajnalban érte a halál” – közölte a kolozsvári Szabadság című napilap internetes oldalán (HVG)
Hvg.hu

A román ellenzék bíróságon támadja meg a MOGYE-határozatot
A kormányhatározat egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy az egyetemnek választásokat és versenyvizsgát kell szerveznie az új kar vezető tisztségeinek betöltésére.
Az új karhoz tartozó magyar, angol és román tannyelvű szakok ideiglenes akkreditációval működnek.
A határozatot – Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök mellett – a román oktatási miniszter és a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) elnöke is aláírta.
A hallgatói helyek számának meghatározását a kormányhatározat az ARACIS hatáskörébe utalja. Gabriel Ispas, a Szociáldemokrata Párt (PSD) oktatási kabinetjének alelnöke még a dokumentumnak a közlönyben való megjelenése előtt bejelentette, hogy pártja közigazgatási bíróságon támadja meg a kormányhatározatot, és büntetőeljárás indítását is fontolgatja Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök ellen, valamint a határozatot jegyző tisztségviselők ellen. Ispas hozzátette: pártja még a tavaszi parlamenti ülésszak vége előtt bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen a MOGYE ügyében.
A Mediafax értesülése szerint a bizalmatlansági indítványt az ortodox húsvét után, április 17-én terjesztik be. A magyar szakokat különálló karba szervező kormányhatározatot a többi ellenzéki párt is támadja. Ciprian Dobre, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei képviselője közölte, hogy elsőként írja alá a határozat felfüggesztését kérő közigazgatási panaszt, és beadványát az interneten fogja népszerűsíteni, hogy mintaként szolgálhasson mindazoknak, akik csatlakozni akarnak a kormányhatározat elleni közigazgatási eljáráshoz.
Az ellenzéki szociálliberális szövetség politikusai etnikai elkülönülésnek, „szegregációnak” minősítik a MOGYE magyar-angol karának megalakítását és amiatt bírálják a román kormánypártokat, hogy nem tudtak ellenállni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „zsarolásának”.
A MOGYE román oktatói az egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadták a magyar orvosképzés szervezeti önállóságának biztosítását, amit az oktatási törvény egy éve előírt és büntetlenül dacoltak a minisztériummal is. A bukaresti kormány közbelépését az RMDSZ a kormánykoalícióból való kilépésének kilátásba helyezésével érte el.
MTI
Erdély.ma

Kezdődhet az intézményépítkezés a MOGyE-n
A bukaresti kormány a napokban elfogadta azt a kormányhatározatot, amely egy új kar létrehozásával lehetőséget teremt a teljeskörű magyar orvosképzésre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGyE). Az RMDSZ nyomására elfogadott dokumentum közel egyéves patthelyzetet zár le, ugyanis az egyetem román vezetősége a végsőkig akadályozta a magyar oktatás szervezeti önállóságát. A magyarok azt remélik, mostmár kezdődhet az intézményépítkezés.
Az új kar tömörítené majd a magyar orvos-, gyógyszerész- és asszisztensképzést. De helyet kapna benn angol nyelvű orvosképzés, román és magyar nyelven bábaképzés is lenne.
Az elfogadott kormányhatározat háromnegyed éve tartó patthelyzet után született meg. Az egyetem román vezetősége a tavaly megjelent oktatási törvény előírásait nem tartotta be, amely önálló magyar tanszék alapítására kötelezi, sőt többszöri minisztériumi felszólításra sem módosították az egyetemi chartat. Öntörvényűen, a régi alapdokumentum szerint tartottak tisztújító választásokat. Most pedig azt mondják, hogy az oktatási tárca szemszögéből érvénytelennek vélt szenátusnak nincs módjában megalapítani a magyar kart.
Az oktatási tárca RMDSZ-es államtitkára, Király András szerint az egyetem vezetése újabb kibúvókat keres, a kormányhatározat pedig határidőket szab a magyar orvosképzés helyzetét rendező kar létrejöttének. Magyarán, áprilistól szeptemberig ki kell alakítaniuk az új struktúrát.
A román diákok az elmúlt hónapban háromszor is az utcára vonultak a magyar kar létrehozása ellen. az egyetem jövőjét féltették az etnikai elkülönüléstől. Most is bejelentették a kormányhatározatot a közigazgatási bíróságon támadják meg.
Romániában csak a marosvásárhelyi egyetemen van magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti képzés. az egykoron tiszta magyar intézetben 1960-ban alapítottak román nyelvű évfolyamokat, aminek eredményeképpen minden diák számára román nyelven zajlott a gyakorlati oktatás és ez azóta sincs másképp.
Az erdélyi magyar orvosképzés tudatos leépítése leginkább az oktatói utánpótlásban mutatkozott meg. Ameddig a rendszerváltáskor a tanári kar negyven százaléka magyar volt, mára ez az arány húsz százalékra csökkent.
Magyarország négy orvosi egyeteme máris felajánlotta a segítségét a helyi magyar kar számára. A vendégtanári program nem jelentene újdonságot. 1945-ben, az egyetem alapításakor szintén magyarországi professzorok segítségével indult el az intézményben az oktatás. Az ötlet tehát nem ördögtől való.
Duna Tv
Erdély.ma

Tőkés László: vigyék dűlőre az átvilágítási kérdést!
Vigyék dűlőre Magyarországon is az átvilágítási kérdést, megfelelő módon és megfelelő hangsúlyokkal, a megújuló társadalom érdekében – hangsúlyozta Tőkés László korábbi Királyhágó-melléki református püspök, európai parlamenti képviselő pénteken Budapesten, a Terror Háza Múzeumban könyvbemutatón.
Tőkés László emlékeztetett arra, hogy Joachim Gauckból, az egykori keletnémet lelkipásztorból, aki a titkosszolgálati múltat feltáró intézet alapító vezetője volt, államelnök lett. Kitért arra is, hogy a genfi székhelyű Reformátusok Világszövetségének két évtizedig cseh főtitkára volt, akiről – a cseh átvilágításnak köszönhetően – kiderült, hogy besúgó volt a korabeli Csehszlovákiában.
Beszédében örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Mindszenty József bíborost a napokban végérvényesen rehabilitálta a Legfőbb Ügyészség.
Utalt arra, hogy az egyik bemutatott könyv szerzője, Molnár János egyháztörténész , aki családjával 1989-ben elhagyni kényszerült Erdélyt, ahol az Ellenpontok című szamizdat folyóiratot szerkesztette, az évfolyamtársa volt.
Tőkés László szólt arról is, hogy a kommunizmussal megalkuvó magatartásra oktatták a teológiákon a leendő lelkészeket. A rendszerváltás után óriási volt a lelkészhiány, 15 év alatt sikerült csak betölteni a státuszokat a püspökségében – tette hozzá.
Demeter Szilárd író, filozófus, Tőkés László irodájának vezetője Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című kötetével kapcsolatban elmondta: azok az egyháztagok, akik emberileg gyengék voltak, vállalták, hogy jelentést készítenek az állambiztonságnak. Annak a meggyőződésének adott hangot: „nem igaz az, hogy nem volt alternatíva”, lehetett nemet mondani az ügynöki felkérésre.
Az ügynökök rossz utat választottak, amikor a diktatúra kiszolgálása mellett döntöttek, de azok is rossz úton jártak, akik elhallgatták múltjukat az elmúlt 22 évben. Közelebb vinne a megoldáshoz a múlttal való számvetés, hogy soha többé ne forduljon elő a diktatúra kiszolgálása. Aki ma „diktatúrát vizionál Magyarországon”, az relativizálja a kommunista rendszert – jegyezte meg.
Elmondása szerint Erdélyben a szembenézés a kommunista múlttal „terhes számunkra, mert kiszolgálták sokan”, és „kétszeresen fájó, hogy magyar emberek magyar embereket jelentettek fel”. A kötet érdeme, hogy nemcsak a megfigyelők-megfigyeltek párosításában szól a témáról, hanem az erdélyi tartótisztek névsorát is közzéteszi.
Beszámolt arról, hogy a belső átvilágítási folyamatot sikerült elindítani, és a tényfeltáró bizottsági munkálatok a református, evangélikus és unitárius vonalon is beindultak. és az egyházak között rendszeres a konzultáció. Azt is közölte, hogy a magyarországi Ügynökök és hitvallók című filmnek leforgatták az erdélyi vonatkozású részeit, az egyik Márton Áron püspökről, a másik Tőkés Lászlóról szól majd.
Molnár János arról beszélt, hogy korábban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát rámutatott: nincs „semleges információ”, amelyet az ügynökök adtak tartótisztjeiknek, mert amikor a kommunikáció megtörténik, nem lehet tudni, hogy az abban rejlő információkat ki vagy kik és hogyan használják fel. A könyv igyekszik a „politikai huzavona” végét kijelölni, de „magát a kérdést nem kezeli”, ahhoz a politikumnak sokkal több szabadságot kellene adnia a kutatóknak – mondta.
Zsumbera Árpád író Szabó Gyula történész A Pápai Magyar Intézet, mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája című könyvéről elmondta: a szerző több tízezer oldalt kutatott az állambiztonsági levéltárban és más közgyűjteményekben, és megjelenik benne, hogy a Pápai Magyar Intézet irányítását a magyar püspöki kar 1964-ben vette át. A kötet jól dokumentált, színes, olvasmányos könyv, gazdag illusztrációkkal és tanulságos életrajzokkal, és forrásértékű, mert eddig nem ismert iratokat hoz nyilvánosságra.
Szabó Gyula közölte: a Magyar Országos Levéltárban 30 ezer oldalnyi, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 200 ezer oldalnyi iratot fénymásoltak számára, de „nem arra törekszünk, hogy ügynökvadászok legyünk”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházi levéltárak ugyanakkor nem nyíltak meg előttük.
A Pápai Magyar Intézetnél – amely a római magyar nagykövetséggel egy épületben foglalt helyet – sok kollaboráns dolgozott, „itt mindenki mindenkit lehallgatott” – mondta.
Hozzátette: kutatásai alapján a Pápai Magyar Intézet vezetői, a rektorok az állambiztonság beszervezett emberei voltak, közülük később többen püspökök lettek Magyarországon a múlt rendszerben. Véleménye szerint az ott tanulók között is fennáll a gyanú, hogy az állambiztonsági hálózat emberei voltak, mert „nem akárki kerülhetett ki Rómába”.
MTI
Erdély.ma

Búcsú Csipike bácsitól
A legszebb mesék mindig a nagy-nagy fájdalomból születnek, mondja Csipike, mindannyiunk gyermekkorának bölcs törpéje. Az erdélyi magyar irodalmi élet is fájdalommal búcsúzik a mesefigura megalkotójától, Fodor Sándortól. A József Attila-díjas író, életének 85-ik évében csütörtökön hajnalban hunyt el.
Orbán János Dénes író, költő
„Egy csodálatos embert veszítettünk el ma éjszaka. Azért nem mondom, hogy az írót veszítettük el, hiszen a remekművek azok megmaradnak és Fodor Sándort mindig olvasták, most is olvassák és olvasni fogják és pedig tömegek viszont személyisége, egyénisége, karizmája lenyűgöző volt. Azt hiszem életemben nem találkoztam egy ennyire kedves, kellemes alkotó emberrel, aki írói nagyságát ilyen szerénységgel tudta hordozni.”
1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője. 1956-ban a Napsugár gyermekirodalmi folyóirat alapítói közé tartozott és 55 évig, a legutolsó lapszámig, úgyszólván a halála percéig írt a Napsugár gyermeklapnak. Csipike, a kedves törpe itt válaszolt a Csipike postája rovatban a gyermekek leveleire.
Fodor Sándor író (1927-2012)
”Tündéri leveleket kaptam. Az egyik azt mondja, gyere el Csipike,vágunk disznót meg még ki tudja mi minden jóval várnak, s aszondja, mondom Csipike, gyere el, nem fogod megbánni, hahaha S akkor mindig azt válaszolom, hogy én mennék, mennék csak mindig attól tartok, hogy valami rossz felnőtt zsebretesz vagy egy kutya felkap és elvisz, éppen ezért helyettem az íróbácsik, írónénik mennek..hát így szórakozom én is miközben írom a Csipike postáját.”
Az ember, akinek finom humora, szellemessége és műveltsége lenyűgözte fiatalabb írótársait is, elment, Csipike viszont itt marad közöttünk, mondja a Napsugár főszerkesztője, Zsigmond Emese.
Zsigmond Emese főszerkesztő, Napsugár, Szivárvány
”A gyermekek, akik nagyon bátrak és néha hajmeresztő kérdéseket is fel tudnak tenni ezt is megkérdezték leveleikben Csipikétől, hogy Csipike te hogyan születtél, hol van az anyukád és hogy fogsz meghalni. Sanyi bácsi nagyon szellemesen és diplomatikusan azt válaszolta, hogy én nem anyától születtem, engem az íróbácsi fantáziája teremtett meg és nem fogok meghalni úgy, mint az emberek, hanem elmegyek a lomhullással és akkor megyek el, amikor ti már engem nem olvastok.”
Fodor Sándor írót hétfőn délben kísérik utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
Székely Blanka
Erdély TV
Erdély.ma

Elhunyt Fodor Sándor író, a Csipike szülőatyja
Életének 85. évében, szerdán éjjel elhunyt Fodor Sándor József-Attila díjas író, műfordító, az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja. 1927. december 7-én született Csíksomlyón; a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a Bolyai Tudományegyetemen államvizsgázott román–német szakon.
1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott, 1957-től 1989-ig a Napsugár folyóirat belső munkatársa, a rendszerváltás után pedig a Keresztény Szónak és a Szabadságnak is munkatársa volt. Első novelláskötete, a Fehérfenyő1954-ben látott napvilágot, majd egymás után jelentek meg elbeszéléskötetei, regényei, kisregényei, műfordításai. Nagy sikert a Csipike meseregény-sorozat hozott számára, amelyet több nyelvre lefordítottak. Számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült, nyugdíjas éveiben is aktívan közölt
Szabadság (Kolozsvár)

Marosvásárhelyi oktatási problémákra hívták fel a figyelmet az erdélyi képviselők az EP-ben
A marosvásárhelyi magyar oktatással kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül elmondott szerdai felszólalásában Sógor Csaba és Tőkés László EP-képviselők.
Úgynevezett egyperces – régebben napirend előtti – felszólalásában Sógor Csaba hangoztatta: Marosvásárhelyen a román és a magyar közösség fele-fele arányban alkotja a lakosságot, de az etnikai arányok ellenére egyetlen olyan általános iskola sincs, amelyet magyar történelmi személyiségről neveztek volna el. Egy nemrégiben indult szülői kezdeményezéssel a város egy magyar nemzetiségű volt polgármesteréről szeretnének elnevezni egy intézményt, a kezdeményezést azonban az iskola vezetősége és a helyi képviselőtestület román többsége minden eszközzel akadályozza.
A képviselő úgy vélte, a népek békés egymás mellett élését biztosító kölcsönös megértés és tisztelet első lépése lehetne, hogy a szimbólumok szintjén is érvényesülni hagyják a többnyelvűséget.
Tőkés László, az EP volt alelnöke arra hívta fel a figyelmet: tavaly óta az új román tanügyi törvény lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar ifjúság három multikulturális egyetemen önálló magyar karokon tanuljon, ám a marosvásárhelyi orvosi egyetem román vezetősége szembeszegül a törvénnyel, és román pártok támogatásával akadályozza az önálló magyar kar felállítását. Mint mondta, a magyar tanárokat megfélemlítik, Brassai Attila professzort pedig – aki tavaly Strasbourgban nyújtott tájékoztatást a törvénytelen egyetemi állapotokról – a vezetés fegyelmi büntetéssel szankcionálta.
Tőkés László arra kérte Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, továbbá a teljes EP-t és az Európai Bizottságot, hogy „védelmezzék meg a marosvásárhelyi magyar tanárokat, és támogassák az Ungureanu-kormány törvényes intézkedéseit a magyarellenes választási kampányeszközökhöz folyamodó utódkommunista politikai erők obstrukciója ellenében”.
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ és az MPP Kolozs megyei szervezeteinek figyelmébe
Tisztelt Máté András Levente elnök úr! Tisztelt Csép Sándor elnök úr!
A közelgő helyhatósági választások ritkán tapasztalt, kiélezett román–román politikai versengést ígérnek, így talán mindannyian egyetértünk abban: idén rendkívül fontos, hogy magyar közösségi képviseletünk a Kolozs megyei és a kolozsvári testületekben is a lehető legnagyobb számban jelen legyen, illetve a mérleg nyelvét jelentse. Politikai szervezeteink együttműködésének erejében bízva, közös mozgósító erőnk tudatában, a tárgyalási szándékunkról kívánunk újfent tanúbizonyságot tenni.
Tiszteletben tartjuk és elismerjük az RMDSZ és az MPP választói bázisát. Ugyanakkor, arra kérjük Önöket, ne tévesszék szem elől: az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését megelőző aláírásgyűjtés is igazolja, hogy jelentős támogató tömeg sorakozik fel a Néppárt mellett. Olyan magyar emberek sokaságáról van szó, akik az elmúlt két évtizedben elfordultak az RMDSZ-től és a MPP mögé sem tudnak jó szívvel odaállni. Jogos elvárás részükről, hogy képviselőik ott legyenek az önkormányzatokban. Meggyőződéssel állítjuk, hogy együtt, a három párt összefogva jóval több magyar választópolgárt képes megszólítani, mintha erőinket külön utakon, önös érdekeket képviselve vezetnénk.
Éppen ezért, az egyik legutolsó lehetőséget kihasználva, tisztelettel kérjük Önöket, vizsgáljuk meg közösen a helyi választási együttműködés lehetséges formáit. Mi a magyarság érdekeit szem előtt tartva, a közös munkához keresünk partnert. Nyitottak vagyunk a méltányos együttműködésre, ahogyan ezt már számos alkalommal elismételtük és bizonyítottuk. Bár kérésünk jobbára válasz nélkül maradt, még bízunk az építő szándékban. Hiszünk abban, hogy tárgyalóasztalhoz ülhetünk, és közös céljainkat felismerve segítő kezet nyújthatunk egymásnak.
Meggyőződésünk szerint a felajánlásunk egybecseng a kolozsvári és Kolozs megyei magyarok túlnyomó többségének elvárásával.
Várjuk megtisztelő válaszukat!
Kolozsvár, 2012. március 29.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke
Szabadság (Kolozsvár)

Az én hazám akasztat?”
Az idei március 15. után egészségügyi okok miatt ugyancsak szobafogságra ítélt idős értelmiségi barátom megkeresett, és felháborodva tolmácsolta rokoni, baráti és ismeretségi körének rosszallását amiatt, hogy az ünnepi műsorban a főtéri nagyszínpadon az egyik sepsiszentgyörgyi líceum tehetséges diáklánya Gábor Andor – 1919-ben a bolsevistákhoz csatlakozott művelt és tehetséges prózaíró, kabarészerző, újságíró és osztályharcos verselő – Az én hazám című versével “tisztelgett” a nemzeti ünnep előtt.
Megjegyzendő, a múlt század elején nem elszigetelt eset, hogy tehetséges baloldali értelmiségiek Kun Béla, Rákosi Mátyás és eszmetársaik táborában kötnek ki. És életpályájuk alakulásában az is közös vonás, hogy a vörös diktatúra bukása után börtönbe kerülnek vagy emigrálnak, elsősorban Bécsbe, Berlinbe, ahonnan a háború utáni békeszerződésekben darabokra szaggatott Magyarország és kormánya ellen gyilkos hadjáratot indítanak.
Gábor Andor – a későbbi moszkovita író – 1919-ben, a tanácsköztársaság 133 napos vérengző tombolása alatt a művelődési népbiztosság sajtó- és színházi ügyeivel foglalkozott. A kommün bukása után őt is lecsukták, gyors szabadulása után pedig Bécsbe, majd Berlinbe emigrált, ahonnan a moszkvai Pravda tudósítójaként Hitler hatalomátvétele után pánikszerűen Moszkvába tette át hadiszállását, majd 1945-ben, hosszas távollét után, újra Magyarországot boldogította. Emigrációs évei alatt a legvadabb propaganda-hadjáratot indítja a budapesti kormány és a magyar hadsereg ellen. (A mára gondolva jut eszünkbe: nincs semmi új a nap alatt.)
Nos, eddig érthető és értelmezhető az életútja. De hogyan és miként kerülhet a március 15-i sepsiszentgyörgyi programba Az én hazám című verse? És egyáltalán Gábor Andor neve?
Meggyőződésem, hogy tájékozatlanságból. A vers címe – Az én hazám – az általánosságok szintjén kapcsolódik nemzeti ünnepeinkhez. A mozgalmi költemény szövegértelmezése strófákra és verssorokra bontva a mai fiatalok számára, akik nem eléggé jártasak a kor történe­tében, és nem ismer(hetik) ennek eszmei “húzóembereit”, megtévesztő lehet. Különösen a kisebbségben élőknek. Erre egyetlen példát idézek: S az én hazám mégis hazám, A vérem és a nyelvem / Mindig hozzá fog szítani, / Át vágyon, célon, elven / S bár szégyen és bár iszonyat / Ma­gyarként állni gáton: / Azt is, hogy nem vagyok magyar, / Csak magyarul kiáltom! Az én ha­zám fekete föld, / Amely véres vigaszt ad: / Ma­gyar leszek még akkor is, / Ha érte felakasztat.
Az utolsó két patetikus verssor, a magyarság melletti kiállás nálunk – bár túlzás lenne azt állítani, hogy valakit magyarságáért felakasztanának – március 15-én “jól hangzik”.
Gábor Andor újabb erdélyi “karrierje” arra a tudat alatti megérzésre is alapozódhat, hogy Magyarországon még ma is egyféle kultusza van – szobrát ugyan a bronz miatt ellopták –, és a vörös terror többi szereplőjének többnyire megvannak az emlékjelei.
Egyébként érdemes felfigyelni arra is, hogy ha a magyar baloldal “otthon” bajba kerül, vereséget szenved, mint manapság a balliberális és szocialista erők, akkor prominens képviselőik a szomszédos országokban keresnek és találnak “politikai menedéket”.
”Orosz, ne kíméld, öld a honfitársam!” – írta az egyik propagandaversében.
Leghírhedtebb Horthy-ellenes agitáló verse az Orgovány.
Reméljük, nálunk nem kerül valamelyik ünnepünkön színpadra.
Magyarországon viszont az emlékművek, emléktáblák, utca- és köztérnevek őrzik az 1919-es vörös terror “dicsőségét”.
A hiányos szövegértelmezés ráértéssel áthelyezheti, mint esetünkben is, egy alkotás eredeti üzenetét. Azért magyarként mi ne Gábor Andorral álljunk azon a bizonyos gáton.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Itthon az otthonunk
Népek hazája, nagyvilág – írta százötven éve a költő, s meghatározása ma új értelmezésre szorul. A polgári világrend olyan nyitottságot teremt, amelyben az egyszerű egyén is hazájának érezheti a globális rendet.
Rokonom Dél-Koreában keresi kenyerét és találta meg állítólag boldogságát már évtizede, osztálytársaim zöme Magyarországon él, egy kisebb csoport Ausztriától és Svéd­országtól Pennsylvaniáig, sőt, Colorado államig szóródott szét a földabroszon. A környezetemben élő fiatalok gondolkodása gyökeresen átalakul, olyik a villámgyorsan legyőzhető távolságok, a világháló folytán akár amolyan európai, sőt, már világpolgárnak érzi magát.
Hogy ez mit is jelentsen, azon, persze, régóta töri a nemzetekre oszló emberiség a fejét. A nagy lélekszámú és történelmileg érthető okokból kialakult magyar diaszpóra tagjai közt gyakran találni kettős identitású, többes kötődésű személyeket. Aztán hogy ki vallja magát amerikainak, svédnek, dánnak, és ki csak ott élőnek, de magyarnak, annak persze van jelentősége, de hogy utódaik már inkább a befogadó nemzethez tartoznak, annak nyelvi stb. okai mellett nyilván érzelmi alapja is van. Persze, nem kell oly messzire menni, közvetlen környezetünkben, ahol közösségek érintkeznek, élnek “ide is, oda is” vagy inkább “ide, mint oda” húzó emberek, akik származásuk, vonzalmaik, önmeghatározásuk sajátosságainak tulajdoníthatóan összetettebb identitásúak.
No de én a világpolgárokról szeretnék most írni. Azokról, akik nemzetet cserélnek, és átmeneti vagy tartósabb állapotként egy ideig e közösségek fölött lebegve kívánnak élni, megkönnyítve ezáltal elszakadásukat valami hagyományostól, melybe beleszülettek. Ők választás útján szereznek új identitást, illetve tagadják minden ilyen azonosság szükségességét. Világpolgárság? Létezhet-e egyál­talán ilyesmi? Szerintem kisebb létszámban már ma is létezik, s ezért meggondolkodtató.
Hogy van-e jövője, s hogy az miben áll, nem tudom, de most nem is akarom firtatni. Az emberiség egysége és tagoltsága egyaránt új formá­kat ölt majd nyilván a távoli jövőben, engem a közeli holnap eshetőségei izgatnak.
Hasonlóképpen családi utánpótlásunk sorsa.
Fiaim nemsokára felnőnek, és bevallom, nem szeretném, ha egy székely kisvárosból kellene valahol levelezés vagy akár mobil és skype – bármilyen elemi hatású is az eleven szó – útján tartanom velük a kapcsolatot, hallgatnom beszámolóikat, hogy a Duna vagy a Rajna, netán a Temze, a Mississippi vagy a Rio Grande partján hogyan alakul sorsuk, miként boldogulnak egy számomra örökké idegen és távoli, elérhetetlen, de nem is vágyott közegben.
Hogyan szocializálódnak gyermekeink? Vajon fordítunk-e gondot arra, hogy felelősségérzet ébredjen bennük a mi erőfeszítéseink iránt, melyek azt szolgálják egy életen át, hogy itt teremtsünk megélhetést magunknak és persze nekik is? Milyen sorsra jutnak ezek, hiszen azt, hogy mi kevés hasznát fogjuk venni, már bizonyos. De elvész-e élettapasztalatunk ehhez fűződő része, szociális kapcsolataink támasza, létünk egész idefűző problematikája, melynek kibogozására évtizedeket fordítottunk – csak azért, mert a nagyvilág csillogása elhalványítja az otthonit, mert az itthoni érvényesülési lehetőség egy napon sem említhető állítólag az ottanival? Ezrével tódulnak értelmiségiek, százezrével kétkézi munkások a külső munkaerőpiacokra, s tulajdonképpen demográfiai katasztrófával ér fel mindez – bár politikai okokból e tragikus, de a realitásokat híven kifejező hangot óvakodnak megütni közéleti szereplőink. Túl nagy a honi kudarc, hogy bevallják, helyette a kivándorlás előnyeit sorolják, és a szükségmegoldást méltatják benne. Holott ekkora emberveszteség nem fenyegette e kisebb nemzeteket évszázadok óta, mely most érheti őket a nagy európai békében és e nyitott világban, ha nem sikerül e kivágyó tömegeket bár részben visszavonzani.
Itt a családi érvágásról kívánok elsősorban szólni. Bevallom, nem kívánom, hogy öreg koromra faképnél hagyjanak fiaim és unokáim, ha lesznek, tört magyarsággal értekezzenek majd velem, vagy akár helyes magyarsággal, de egy olyan világ élményével lelkükben, mely nélkül egészen jól megvoltam életem során, s legfeljebb turistaként vagy időszakos lakójaként vagyok kíváncsi rá.
A nemzeti sorsközösségből kiválni sosem akartam, mi több, megélése által lettem azzá, ami vagyok. Emberré, aki az általános emberihez is apróbb-nagyobb közösségei közvetítésével próbáltam és talán sikerült is közelítenem. A családnak, úgy vélem, joga marasztalni a belőle származót, hasonlóképpen a nagyobb “családoknak” is, de a legszorosabb, legközvetlenebb kötelékek a legtartalmasabbak, ezért óvakodnék azok teljes feloldása, elszakítása felé tolni a dolgokat.
Maradjatok itthon, keressétek itt a jövőt! – biztatnám őket ama reményben, hogy akkor, satnya körülményeink dacára, ama jövőre valóban nagyobb eséllyel lehetne itthon is rálelni.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elsőbbséget a szórványnak
A Communitas Alapítvány kuratóriuma arra kéri a pályázatok elbírálását végző szaktestületeket, hogy kiemelten támogassák a szórványban működő civil kezdeményezéseket és programokat – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter kuratóriumi tag, az RMDSZ főtitkára. A politikus elmondta: a tapasztalat szerint a szórványokban gyakran csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatása áll a szervezetek rendelkezésére, nincsenek magyar vállalkozók, a román többségű önkormányzatok nem elég nyitottak, ezért számos civil kezdeményezés léte függ ettől a segítségtől. „Nem azt kérjük a szaktestületektől, hogy ne támogassák a tömbmagyar vidékek pályázatait, hanem arra szeretnénk figyelmeztetni, hogy a szórvány részesüljön pozitív diszkriminációban” – hangsúlyozta Kovács, majd kijelentette: Székelyföldön vagy más vidékeken, ahol nagyszámú magyarság él, a helyi közösségek képesek fenntartani a társadalomszervező munkát végző egyesületeiket, a szórványban azonban külső segítségre van szükség. A Communitas Alapítvány pályázati rendszere több mint egy évtizede működik, nyolc szaktestületéhez az idei évben mintegy 2500 pályázat érkezett, amelyet közel nyolcvan szaktestületi tag bírál el.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Április bolondjai
Lánc, lánc, imalánc
Mindenhato.hu, Subba.blog.hu
Nagyon kérlek benneteket, hogy ezt a láncot ne szakítsátok meg, inkább tegyétek hozzá a saját kis láncszemeteket, saját kis imátokat is, ami a szívetekből jön! Ha van rá módotok, adjátok tovább, akit jónak találtok erre, és persze imádkozzunk, amennyit csak lehet.
HAZÁNKÉRT és ORBÁN VIKTORÉRT
Édes Jó Istenünk, Jóságos mennyei Atyánk!
Hiszünk abban, hogy Te az akaratodat embereken keresztül, emberek közvetítésével valósítod meg. Valamennyien gyarlók vagyunk, de akinek feladatot adsz, és olyan szerencsés, hogy jóságodat közvetítheti felénk, az nagyon szerencsés ember. S aki méltóan tudja ezt tenni, méltó a te szeretetedre is, a miénkre is.
Amikor a Te küldöncödet szeretjük, nem bálványt imádunk, hanem a Te jóságodért vagyunk hálásak, még akkor is, ha nem is mondjuk ezt ki minden szavunkkal.
Most, amikor Orbán Viktorért imádkozunk Hozzád, hisszük, hogy imádságunk Krisztus szavaival így hangzana. „Legyen meg a Te akaratod hiszen a te akaratod” – csak jó lehet.
Hisszük, hogy Orbán Viktort azért segítetted Országunk vezető pozíciójába, hogy jót tegyél ezzel az oly sokat szenvedett magyar néppel. Jóságod nemcsak azt jelenti, hogy azt akarod, hogy jobban és könnyebben éljünk, hanem azt is, hogy erkölcsileg megtisztuljunk.
Nem elpusztítani akarod ezt a mi immár csaknem-Sodománkat, hanem azt akarod, hogy lakói Lótok legyenek, Téged követő, hozzád hű emberek, gyűlölettől, gonoszságtól mentesek.
Orbán Viktor ezt igyekszik közvetíteni felénk: legyünk jobbak, legyünk méltóbbak Hozzád. Amikor azt mondja, hogy a Család a társadalom lényege és alkotó eleme, ugyanazt próbálja nekünk elmondani amit Te a Szentírásban, az Ó-Szövetségben, Dávid zsoltáraiban, az Új Szövetség Evangéliumaiban, János és Pál apostolok tanításaiban.
Orbán nem pap, és nem is bálvány.
Orbán kormányzása, tiszta szándékai a te üzenteidnek a napipolitika nyelvére fordítása. Az elesettek megsegítése – lásd a devizahiteles-ügyek kezelése – egy emberi kísérlet Krisztus tanításának napi gyakorlattá tételére.
Drága Mennyei Atyánk!
E napokban megpróbálod Viktort, és megpróbálsz valamennyiünket. Ahogyan megpróbáltad Jóbot, és megpróbáltad a te Szent Fiadat is. Mert ez is része a Te irgalmadnak, hozzánk való kapcsolatodnak, szeretetednek.
Talán azért vannak e próbák, hogy a próbát kiállva, azzal megbirkózva és nem átkozódva bizonyítsuk hűségünket irántad, de talán leckeként is, hogy soha ne feledjük nélküled, semmik vagyunk, ha viszont velünk vagy, akkor minden lehetséges.
Gyarlók vagyunk, hogy a próbát kiálljuk. De meg kell kísérelnünk, s akkor Te is megsegítesz.
De Te nem teszel olyan „lécet” elénk, amit, ha benned bízunk, ne tudnánk – sportnyelven szólva „átugorni.” Kérünk, ne tégy átugorhatatlan lécet Viktor elé!
Add, hogy sikerüljön felülkerekednie azon a feneketlen gonoszságon, amellyel ellenségei, Hazánk esküdt ellenségei egymással és a Sátánnal kart karba öltve most nekirontanak.
Adj bölcsességet Fellegi és Martonyi miniszter uraknak a tárgyalásokon, s űzd ki a Sátánt legalább egy időre tárgyalópartnereiből, akik arcát, szavát – úgy tűnik – eltorzítja a magyargyűlölet.
Add, hogy a Sátán lelke helyett a Te Szent lelked legyen ott, ahol ma a magyar Nép és Orbán Viktor sorsától döntenek. Ne engedd szavadon a gonoszt.
Természetesen mi csak kérhetünk, s a Te Szent lelked az, ami dönt kérésünkről. De Te azt üzented: „A reménység meg nem szégyenít”. És azt is: „Kérjetek és megadatik néktek, zörgessetek, s megnyittatik néktek.”
Kérünk most és alázattal zörgetünk. Kérve kérünk, s tisztelettel zörgetünk: hallgasd meg kérésünket, valamennyiünkét, katolikusokét, protestánsokét, izraelitákét – valamennyiünkét, aki azt kérjük, hogy mentsd meg Orbán Viktort és Magyar Hazánkat, gyarló népünket, sokat szenvedett nemzetünket.
Szent Fiad,
az Úr Jézus nevében,
Ámen
Eddig megfogalmazott kéréseink a Jó Istenhez
Az Úr legyen előtted, hogy jó utat mutassa néked!
Az Úr legyen melletted, hogy téged karjába zárjon és megvédjen a veszedelmektől!
Az Úr legyen mögötted, hogy megvédjen a gonosz cselvetésétől!
Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel!
Az Úr legyen tebenned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy!
Az Úr legyen körülötted, hogy megvédjen, ha mások rád rontanak!
Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon téged!
Így áldjon meg téged a jóságos Isten ma, holnap és minden időben! Ámen
Új Magyar Szó (Bukarest)

Sengenileg jób lesz
Úz Bence, varia.huhu
Kelt Erdéjben az Úr 2012dik évének január utoján
Tisztelt ország gyüllés,
én a temetkezési anya könyv mián fordullok a tisztelt parlamenterekhez, mert nagy bajom van, s asztat kérdezném, hogy há meghott a komám, arany kallászos gazda, ha teccetek ismerni Józsa Jeremiás, s reám hagyta vég rendeletileg mindenét szavazati joggal egyben. Én asztat meg is igirtem, esketni se kelletett engemet, hogy miko harmadjára fordulok a választás napján, mert néhai kománém férje, teccik-e tudni özvegy Bilibókné ura Tordeánra adta von szavazattyát, s neki es leadom a szavazattyát, szoval akko, miko harmadjára megyek, akko biza leadom az övét es, a Józsa Jeremiásét, kárba ne essék, merhogy mind a kettönknek Gyurcsnyányi Ferenc vot a választásunk régröl.
Meg jelentem asztat, hogy levelem irása közepete meghalt kománém es.
Azzal a kéréssel fordulok a T ország gyülléshez, nemkülömben parlameneter urakho, hogy tessék megmondani nekem igaz szívvel, mink akko es magyarok vagyunk holtunkban es, ha más a választási izlésünk? Vagy csak abba az esetben valos a halottaknak a szavazattya, ha Orbán Gyözö úrra akarna szavazni a magyar buletinjával a család?
Itten a hejji ujságba ugy irják a nevit, hogy Viktor, mert amilyen keresztnevet a jedzö le tud fordítni, aszt mindétig románul irja be. Az én onokámat es Gyözönek kereszteltük, de csak Victor lett papiron.
Teccik tunni, az asszony a fekete fökötöjébe szavazva Orbán urat akarja majd, de Bilibókné komaszony neviben kék kötöben, fejin a lánya kalapjával megy, hogy ne ismerszék fel.
Aszondja a Forró komám, hogy vot itten egy másik párt es, nemcsak a fidész, aki megigérte a magyarságunkat, az a más párt má szavazat gyüteni jöt, s azok minden voksra egy millio lejt igértek, még annak es megadják, aki már hótt ember, mer itten az anyakönyvbe nem akarja a romány származék jedzö átalvenni a magyar aktákat, aszondja, hogy az ki magyar, hajjon meg ottan nekik is, s ijetén az ember itt már hott ember rományosan, de ott magyarban pedig még vállaszto lehet Aszt monta az a jobik ember, s meg igirte, hogy erdéjt vissza lehet foglalni, ha rájuk szavazna a nép.
Asztat jelenteném még, hogy szomszédságunk bizonyos Naste Ilie, elvite a papirokat, miket magyaridöben csináltak még s abba Násztya Illés van béirva, mer akkó a magyar jedzö átalirta a Radu neveket Rádulyra, a Neagu neveket Nyágujra, igy oszt Neagu Mircea apja es ugy van irva, hogy Nyáguj Ábrahám, nem penig Neagu Avram ami oszt a sirjára van irva rományosan. Láthassa aki nem vak.
Há ez a magyarul Násztya Illés, valosan Ilie Nastea, szoval ez asszondja, hogy sengenileg jób lesz neki ha van magyarsága is Násztya néven, de ö akko es a romunia máré pártra szavaz.
Há illendö az ijesmi?
Iten mink ugy elvagyunk öregedve, hogy az es meglehet, hogy esztendöre vagy 10 szavazo leszek egyedül a falubol, s asztat szeretném megtunni, hogy az a jobik úr akko nekem tizet fizet?
Tudatom továbá, hogy mink nem akarjuk, hogy a reformáta püspök legyen otan az álam ellnök, mer Tökés jo ember de mink iten csupa katolikuság kérdjük, hogy nem lehetne a nyugalmazot plé bános urat megteni Pesten.
Mer ha lehet, ako mink iten mindenki más pártya hejet reá szavazznánk.
Továbá tudattom, hogy járt iten a megyénél egy más Orbán, asztat Ludoviknak hijják, tán nem rokonysága Gyözö urnak? Mer ez se szereti az eremdéeszeseket, mindétig rományul szitta, hogy aszondja udéméré, s asztat is monta, hogy ha miniszternek szavazuk ötet, ako jo világ lészen.
Kérdezem én, ha ténleg rokonysága Orbán miniszter ellnök úr enek az Orbának?
Hidjünk-é nekije?
Zárom sorimat, jo egésséget kivánva maradok tisztellöjik
Úz Bence
Új Magyar Szó (Bukarest)

A nemzetpolitikai helyettes államtitkár a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta
A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a II. hungarológiai kongresszuson pénteken a fővárosban.
Répás Zsuzsanna az MTI-nek a tanácskozáson általa elmondottakról közölte: a kormányváltás után újjáépítették a kapcsolattartást a külhoni magyarsággal.
Állandó a párbeszéd a határon túli magyarság szervezeteivel, és ennek egyik legfontosabb fóruma a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amely a legfelsőbb szintű politikai dialógust biztosítja a magyarországi külhoni szervezetek között. Működik a Máért szakbizottsági rendszere is, amely szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kabinet a diaszpóra felé is odafordult. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az elmúlt 20-22 évben nem volt megoldott a diaszpórával való kapcsolattartást. Ennek orvoslására hozták létre a Diaszpóra Tanácsot tavaly év végén – idézte fel.
Az államtitkár a konferencia résztvevőinek figyelmét felhívta a külhoni magyar óvodák éve programra. Kifejtette: az első pontra igyekeztek fókuszálni, ahol a gyermekek belépnek az oktatási rendszerbe.
A programra a kabinet 100 millió forintot különített el – jelezte, hozzátéve: zajlik a részprogramok kidolgozása, hogy népszerűvé tegyék a külhoni magyar óvodákat.
Répás Zsuzsanna beszélt a Határtalanul! programról is, amelynek keretében arra nyílik lehetőség, hogy diákok külhoni magyarlakta területekre ellátogassanak.
A Bethlen Gábor Alapkezelő a Határtalanul! program keretében március 9-én tett közzé pályázati felhívást a Kárpát-medence magyarlakta területeire irányuló iskolai utazásokról. A 2012/13-as tanévben mintegy ötszáz iskola, az iskolákon keresztül pedig csaknem tizenötezer diák kapcsolódhat be a programba.
II. Hungarológia és információtechnológia konferenciát és továbbképzést csütörtök és vasárnap között rendezik. A konferencia célja a külhoni magyar pedagógusok megismertetése az információtechnológia nyújtotta legújabb lehetőségekkel.
MTI