Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. április 8.
"Fey László figyelmeztető cikkében /Ne ismételjük meg a hibákat/ azt javasolja, hogy időben kell kiadni az anyagokat, hogy a májusi RMDSZ-kongresszusig legyen idő mindegyiket áttanulmányozni. Szerinte az RMDSZ III. kongresszusán a tagság "úgyszólván ki volt rekesztve az előkészületekből." A küldötteknek nem volt elég idejük áttanulmányozni az anyagot. Az ellenséges hangot kerülnünk kell, írja. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1995. április 8-9.
Egyes román lapok támadják a szatmárnémeti Partium Alapítványt, nem a céljáért, hanem a nevéért. Az alapítvány célja a vidéken élő falusi fiatalok gazdaképzése, mondta Muzsnay Árpád, az alapítvány elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./
1995. április 8-9.
Az RMDSZ Bihar megyei választmányának a belső választásokkal kapcsolatos döntését ismertette Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nem tudják garantálni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokra voksolnak. A szórványban a hatalom olyan légkört teremthet, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni, érveltek. A tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség, a fásultság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./
1995. április 9.
Óriási szükség lenne nemzetközileg is számottevő kisebbségi szakértői kör kialakítására, mely az európai intézmények döntéselőkészítését megalapozott érvekkel, tanulmányokkal segítené. Ezt a feladatot kellene az 1991-ben létesített Teleki László Alapítványnak ellátnia. Az alapítványt joggal érheti bírálat, ismerte el dr. Diószegi László, az alapítvány ügyvezető igazgatója, de figyelembe kell venni, hogy itt tudományos kutatásról van szó, amely nem mindig egyezik a napi politika prioritásaival. Az alapítvány célja Magyarország nemzetközi kapcsolatainak kialakításának tudományos megalapozása, a világfolyamatok, integrációs tendenciák elemzése, a közép- és kelet-európai térség kapcsolatainak vizsgálata, az emberi jogok érvényesülésének irányzatainak és a kisebbségek helyzetének figyelése. Nem kevés az a feladat, amit az alapítvány három intézete, a Magyar Külügyi Intézet, a Közép-európai Intézet, a Könyvtári és Dokumentációs Szolgálat összesen hetven embert foglalkoztat évi nyolcvan /korábban száz/milliós keretből. /Vasárnapi Hírek, ápr. 9./
1995. április 9.
"Az új rendelt szerint bűncselekmény idegen állam zászlajának kitűzése és himnuszának eléneklése közterületen. A templom közterületnek számít? - kérdezte az Új Ember munkatársa Tempfli József nagyváradi püspököt. "Természetesen közterületnek számít. Tudjuk, hogy ez a törvény elsősorban ellenünk, magyarok ellen irányul. Ezentúl nem énekelhetjük el a szentmisék után a magyar himnuszt, s nem tűzhetünk ki ünnepkor magyar zászlót sehová." /Új Ember, ápr. 9./ "
1995. április 10.
Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 10.
Nagy Benedek képviselő reagált két őt elmarasztaló olvasói levélre, Lőrincz Lászlót felszólítja, adja meg a címét, a kongresszus után válaszol, Kálmán Gyulával viszont, aki őt senkinek nevezte, már nem hajlandó polemizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Előzmény: 794, 803. sz. jegyzet.
1995. április 10.
A Romániai Magyar Szó márc. 25-26-i számában Szász János arról ír, hogy milyen üldözött volt a Ceausescu-rendszerben. Gödri Imre másképpen tudja: amikor Sütő András, Méliusz József, Kányádi Sándor nem közölhettek, akkor Szász Jánosnak egymás után jelentek meg könyvei, külföldön utazgatott, ösztöndíjjal fél évig alkotott az USÁ-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 11.
Ápr. 7-én tartotta második ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök, az Önkormányzati Tanács elnöke beszámolójában foglalkozott az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével. A napirenden törvények, rendeletek ismertetése szerepelt, megvitatták az RMDSZ-program önkormányzati fejezete kidolgozásának módját, továbbá az önkormányzati munka feladatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
A kormány ápr. 7-i ülésén határozatot hozott azokról a mutatókról, melyek alapján emelni lehet az állami tőkéjű kereskedelmi társaságok alkalmazottainak fizetését. A mutatók a termelékenység növelését, a profit növelését tartalmazzák. Jórészt veszteséges nagyvállalatokról van szó, ezért tüntetnek a rendelet ellen a szakszervezetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
"Ápr. 10-én Luxemburgban tartották meg az Európai Unió és a társult kelet-közép-európai hatok külügyminiszteri értekezletét. Az értekezleten tárgyalt egymással Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter. A megbeszélés után Melescanu kijelentette, hogy optimista. "Néhány napon belül szakértői szinten folytatódik a tárgyalás, és nagyon remélem, hogy hamarosan véglegesíthetjük a magyar-román alapszerződés szövegét." - jelentette ki. Az esti órákban pedig Melescanu Alain Juppé francia külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtóértekezletet tartottak, ahol Melescanu kijelentette: a magyar-román alapszerződési tárgyalások hamarosan megkezdődnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Melescanu "megfeledkezett" a sajtóértekezlet előtt egy órával Kovács Lászlóval közösen elhatározott hírzárlatról. /Új Magyarország, ápr. 11./"
1995. április 11.
A kormány sürgeti a terrorizmus elleni törvényt. A sajtó kedvezőtlenül fogadta ezt a kezdeményezést, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában, mert nem a terroristák, hanem az ellenzék felé tartalmaz majd megszigorító intézkedéseket. /Magyar Nemzet, ápr. 11./
1995. április 11.
Ápr. 11-16-a között Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke vezetésével Erdélyben tesz látogatást egy MSZP-küldöttség. Ápr. 11-én Kolozsváron, ápr. 13-án Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, ápr. 14-én Csíkszeredában, ápr. 15-én Nagyváradon tartanak megbeszéléseket az RMDSZ képviselőivel, Nagyváradon Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspökökkel is találkoznak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
Több mint kéthónapos olaszországi vendégszereplésről tért vissza nemrég a kolozsvári Állami Magyar Opera. A 66 napos olaszországi turné 49 előadással az eddigi leghosszabb volt, tájékoztatott Simon Gábor, az operaház igazgatója. Olaszországban 25 városban léptek föl, a tévében kétszer szerepeltek, fő műsoridőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./
1995. április 12.
"Az elmúlt hetekben alakult meg Bukarestben az Armonia /Harmónia/ Alapítvány, amely ápr. 6-án országos találkozót hívott össze, hogy a vegyes házaspárok képviselőivel megvitassa idei munkatervét. Az összejövetelen 148 házaspár mellett jelen voltak román politikai vezetők, külföldi diplomaták és Iliescu elnök is, aki beszédében kijelentette, hogy a román politikai élet olyan demokratikus, hogy semmilyen megkülönböztetést nem tűr meg, elfogadhatatlannak nevezte az etnikai autonómiát. A Harmónia Alapítvány vezetője Matei Vintila mérnök kezdeményezését így indokolta: "A rádióban és tv-ben hallgatva az RMDSZ egyes vezetőinek a románokra szórt sértéseit, nagyon felháborodtam." Az alapítványban a Hajdu Győző vezette Együtt-Impreuna című, a román hatalom által támogatott magyar és román nyelvű kirakatlap szimpatizánsai foglalnak helyet. Vintila mérnök elmondta, hogy találkozott Viorel Hrebenciuc-kal, a kormány főtitkárával és Iliescu elnökkel is, akik támogatták az alapítvány gondolatát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8., Magyar Nemzet, ápr. 8./ Vajnovszky Kázmér hiába közölte, hogy az Erdélyi Napló munkatársa és ő is vegyes házasságban él, nem engedték be, csak Iliescu beszéde után. Az újságíró sok tartalékos ezredest látott a teremben. Az alapítvány elnöke, Vintila mérnök eddig munkásságát ecsetelte: moldvai diákoknak ad ösztöndíjat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"
1995. április 12.
Ápr. 7-8-án Csíkszeredán tanácskozott az RMDSZ SZKT rendkívüli ülésszaka. A napirenden a belső választások alapelveinek kidolgozása és az autonómia-statútumok kidolgozása szerepelt. A belső választásokról eltérőek voltak a vélemények. Markó Béla elmondta, hogy a belső választások és a statútumok kérdésében egyre halasztják a döntést. Vállalni kell a felelősséget, a józan döntést, sürgette. Végül abban állapodtak meg, hogy egy éven belül lesznek a belső választások. Hosszas vita után arra szavaztak, hogy a jelölés csak területi listákon történjék. Tőkés László javaslatára az SZKT határozatot fogadott el, szorgalmazva az Atlantában elkezdett román-magyar párbeszéd folytatását. Ezután az autonómia-statútumok megvitatása következett. Öt tervezet született /Dr. Csapó József, a statútum-bizottság, a politikai főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete, Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete/, az SZKT nem döntött, hanem a politikai főosztályt bízta meg a tervezetek további előkészítésével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"Az SZKT ülésének második napján Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtóértekezletet tartott. A román fél már nem érdekelt a párbeszéd folytatásában, jelentette ki, mert az atlantai találkozóval demonstrálta a világ előtt nyitottságát és a kisebbségek iránti pozitív magatartását. - A nemzeti kérdésben hatalom és ellenzék egyetért. A román ellenzék felkészületlen, kiszolgáltatott. Az SZKT tanácskozásáról megállapította, hogy a "belső választások megszervezésének tudatos akadályoztatásával állunk szemben". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Székelyföldnek a romániai magyar politizálás természetes politikai centrumává kellene válnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1995. április 12.
Miguel Ángel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 10-én Bukarestbe érkezett, fogadta Iliescu elnök. Martínez egy hetet tölt Romániában. Kijelentette, hogy a kisebbségi probléma Romániában jóval összetettebb kezelést igényel, mint más országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 12.
Iliescu szóvivője helyett ápr. 11-én maga jelent meg a sajtóértekezleten. Nem tartja jónak, hogy a politikai erők idő előtt kirobbantották a választási kampányt. Románia csatlakozni akar a NATO-hoz. Nagy teret szentelt a magyar-román alapszerződésnek, értehetetlennek nevezte, hogy a magyar fél ragaszkodik az 1201-es ajánláshoz. Elismerően szólt a Harmónia Alapítvány megalakulásáról. /Magyar Nemzet, ápr. 12./
1995. április 12.
Iliescu sajtóértekezletével egyidőben Bukarest utcáin 50 ezer /mások szerint 90 ezer/ ember tüntetett a Fratia szakszervezet felhívására a Vacaroiu-kormány bérbefagyasztó politikája ellen. A tüntetést 10 ezer rendőr, karhatalmista figyelte, este vízágyúkkal oszlatták fel a tömeget és a kormány ígéretet tett, hogy visszavonják a bérek befagyasztására hozott kormányhatározatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Népszabadság, ápr. 12./
1995. április 12.
Miguel-Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Romániában van kisebbségi probléma. /Magyar Hírlap, ápr. 12./
1995. április 12.
Ápr. 12-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben eltemették Sinkó Zoltán RMDSZ-képviselőt. Emlékbeszédet mondott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A sírnál Kónya Hamar Sándor képviselőtársai nevében búcsúztatta az elhunytat. A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József, a nagykövetség nevében Balázs Ádám sajtóattasé volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12., 511. sz./
1995. április 12.
Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa évek óta folytat magánnyomozást a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Ismeretei szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ Magureanuval az élen, az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével (ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Decebal Ilina tábornok irányításával, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, vezetőjük Victor Negulescu tábornok, Külföldi Hírszerző Szolgálat, élén Ioan Talpes altábornaggyal, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0215/ és a közelmúltban alakult Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügyminisztériumi szolgálat a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0400/, élén Chis vezérőrnagy, valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat, Coman ezredes irányításával. - Minden jel szerint most alakul a tizedik titkosszolgálat, az antiterrorista alakulat, bár az SRI-n belül is működik egy ilyen részleg. Tirgu-Jiuban beindult az SRI iskolája, a Hírszerzési Líceum. Ebben a kilenc szolgálatban több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozik. Cornel Ivanciuc szerint a primér információkat - minden állampolgárról - az SRI, illetve a katonaság őrzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"A 22 hetilap a Jane`s Intelligence Rewiev című lapból vette át Marko Milivojevicának, az amerikai bradfordi egyetem professzorának a tanulmányát. A szerző szerint a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t 1994-ben átszervezték: az alkalmazottak majdnem egynegyedét kicserélték. Virgil Magureanu igazgató menesztette mindazokat, akik utódaiként számba jöhettek volna és vezető állásokba a volt szeku /Securitate/ kemény magjának tagjait nevezte ki. A szeku rehabilitálásában nagy szerepet játszott a másik titkosszolgálat, az UM 0215, melynek alapítója Gelu Voican Voiculescu. Az UM 0215 titokban anyagi támogatást nyújt a szélsőséges nacionalista és neokommunista pártoknak, elsősorban az ellenzék diszkreditálása és a választások meghamisítása céljából. Az SRI Iliescu elnöknek tartozik engedelmességgel. Az UM 015-öt "megtisztították" Petre Roman szimpatizánsaitól. /22 (Bukarest), ápr. 12-18./ "
1995. április 12.
Székelyudvarhelyen felavatták a 130 ágyas Református Diákotthont, amely nemcsak református tanulókat fogad be. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
Márc. 5-én Csíkszeredában a rendőrök megállítottak egy autót is igazoltatták utasait. Péter Lukács és Csató Imre közölték, az autó papírjai nincsenek náluk, erre a rendőrök nekiestek a két fiatalembernek és összeverték őket, gumibottal és puskatussal, majd bevitték őket a rendőrségre, ahol tovább verték a két férfit. Törvényszéki orvoshoz fordultak és orvosi látleletet kaptak a verésről. Chicea Ioan ezredes, Csíkszereda rendőrparancsnoka Forró Miklós újságírónak erről azt mondta, hogy Csató Imre nekiment az igazoltató rendőröknek, akik ekkor avatkoztak közbe. A parancsnok szerint jogszerű volt az erőszak alkalmazása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"Szükség van az alapszerződésre, hangsúlyozta Smaranda Enache, nyugtalanító, hogy "öt év elteltével Románia nem írt alá egyetlen kétoldalú szerződést sem szomszédaival." A felhozott kifogások gyermetegek, tette hozzá. Iliescu bantusztanizálódás kifejezése elfogadhatatlan, hiszen a decentralizáció elutasítását jelenti, mely az egyesült Európa alapelvei közé tartozik. Az autonómia megvalósítása nem sérti az ország egységét, hiszen ez nem más, "mint a magyar kisebbség fennmaradásához szükséges biztosíték, olyan körülmények között, amikor Románia még nemzetállam." Elégedetlen az ellenzékkel. "Véleményem szerint tanúi vagyunk a Konvenció RNEP felé csúszásának." Létrejöhet "egy furcsa nacionalista ív, amely összekötné a szélsőbalt a szélsőjobbal." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"
1995. április 12.
Kilakoltatási per indult Vajdahunyadon a római katolikus plébánia, az RMDSZ és a Német Fórum ellen. Előzmény: 1948-ban a római katolikus iskolát államosították, majd az épület egy kisebb részébe 1990-ben beköltözött a plébánia és a két szervezet. Az épületben a Mérnökképző Kar működik és tanteremhiányra hivatkozva indítottak pert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 12.
Megjelent az Erdélyi Gyopár, az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönyének idei első két száma, felelős szerkesztője Ajtay Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./