Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. március 1.
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete nevében Borbély Ernő nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor Nagy Benedek kizárásáról döntöttek, ezt igazolta az Etikai Bizottság határozata és az SZKT döntése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 1.
"Inczefi Tibor, aki három évig volt a bukaresti Romania Libera, a legnagyobb ellenzéki napilap munkatársa, hangsúlyozza, hogy nem Funar hőbörgései aggasztják, hanem a román nyelvű sajtónak a kisebbségekhez való viszonyulása. A Romania Libera a demokratizálódásért való harc zászlóvivője, a legkorrektebb lap. Ennek ellenére ez az újság egyre gyakrabban támadja a kisebbséget, ebből már többször idézett Szász János. Anton Uncu már a tavalyi szept. 19-i számban Paradoxiális szimbiózis címen megírta, hogy "egy demokratikus államban etnikai alapon létrejött párt létezése anomália, illogikus..." "Normális körülmények között egy olyan párt, mint az RMDSZ - minden rokonszenvem ellenére, amit egyes vezetői iránt érzek - nem kellene létezzen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"
1995. március 1.
1995 decemberében immár hatodik alkalommal rendezik meg a Gellért Sándor szavalóversenyt Szatmárnémetiben. A városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság meghirdeti a Dsida Jenő költői versenyt, amelyre kisebbségi magyar költők jelentkezését várják eddig még nem közölt szonettel. A díjkiosztásra dec. 10-én, a Gellért Sándor szavalóverseny ünnepélyes eredményhirdetésekor kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 1.
"Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ "
1995. március 2.
Késve kezdődhetett meg a határon túli magyar szervezetek találkozója, mert Tőkés László püspök kocsiját feltörték és kirabolták. /Új Magyarország, márc. 2./
1995. március 2.
Márc. 1-jén a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták az 1995. évi költségvetést, az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak többsége tartózkodott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Február közepén, nyolcvankét éves korában elhunyt Domokos Sámuel professzor, aki közel fél évszázadon oktatta a román irodalmat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Tanszékét. Egy román többségű faluban született /Alsófüged, 1913. márc. 16./, tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, majd Kolozsváron a Ferdinánd Egyetemen szerzett magyar és román szakos tanári oklevelet. Doktori disszertációját a magyar eredetű román szavakról írta. 1945-ben áttelepedett Magyarországra, 1947-től 1983-ig volt a román tanszék tanára, majd tanszékvezetője. 1966-ban jelent meg legfontosabb munkája: Román irodalom magyar bibliográfiája. Kevesen tudják, hogy az arányokhoz mérten magyarul a legteljesebben a román irodalom olvasható. Az első kötetben 438, a másodikban 700 román író magyarra fordított műveinek adatait tartalmazza. Domokos monográfiát írt Octavian Gogáról, 1982-ben adta ki A budai egyetemi nyomda román kiadványainak dokumentumai című gyűjteményét. 1984-ben jelent meg a Magyar-román irodalmi kapcsolatok című munkája. /Magyar Nemzet, márc. 2./
1995. március 2.
Horn Gyula miniszterelnök márc. 2-án telefonon beszélt Vladimír Meciar szlovák kormányfővel és Iliescu román elnökkel, az alapszerződésről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., Magyar Hírlap, márc. 3./ Iliescu közölte Horn Gyulával, hogy minden feltétel adott az alapszerződés véglegesítéséhez. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1995. március 2.
Az RMDSZ Hargita megyei területi szervezetei, a Csíki területi, a Gyergyó területi és az Udvarhely széki Szervezet képviselői márc. 2-án Gyergyószentmiklóson tartott ülésükön elhatározták az RMDSZ Hargita megyei Szervezetei Egyeztető Tanácsa - röviden a Hargitai Egyeztető Tanács /HET/ létrehozását, elfogadták a működési szabályzatát. A HET a résztvevő szervezetek autonómiájának tiszteletben tartásával működik. A HET alakuló ülésén nyilatkozatot fogadtak el: szükségesnek tartják, hogy létrehozzák az RMDSZ székelyföldi szervezeteinek tanácsát. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 7., 486. sz./
1995. március 2.
Az alapszerződéseket a magyar kormány köti és nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok és nem a határon túli magyarság, nyilatkozott a BBC-nek Kovács László külügyminiszter. A nyugati országok azért sürgetik az alapszerződés megkötését, mert akkor az beépülne az európai stabilitási egyezménybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Emil Constantinescu, az /új nevén/ Román Demokratikus Konvenció elnöke a napokban Kolozsváron Románia megaláztatásaként értékelte az atlantai tanácskozást. Az RMDSZ kiválásával mi lesz az egymillió szavazattal, kérdezték tőle. Neki nem az egymillió magyar szavazata fáj, hanem azé a hárommillió románé, aki 1992-ben nem rá szavazott, felelte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége arra kéri Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy az emlékezés koszorúit csak jelképesen helyezzék el, a koszorúra, virágokra szánt pénzt fizessék be az idehaza tanuló fiatalok megsegítésére létrehozandó tanügyi alapba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
A brassói bíróság felfüggesztette a megyei prefektusnak Adrian Moruzinak, Brassó polgármesterének felmentésére vonatkozó döntését. A polgármester hivatalában marad, amíg kivizsgálják az ellene benyújtott vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Temesváron 1993-ban összetörtek, meggyaláztak egy 1848-as honvédemlékművet, amelyet a temesvári magyarság felújíttatott, így tiszteleg most a márciusi forradalom emléke előtt. Az emlékmű márványtábláját márc. 15-én leplezik le, ünnepélyes külsőségek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
György Béla Zsolt fiatal csíkszeredai vállalkozó az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője a főosztály eddigi munkájáról számolt be. A kárpótlási ügyben tájékoztatót adtak ki, továbbá a privatizációról, a Vállalkozni jó! című oktatási programot Erdély öt városában kezdték el és szeretnék kiterjeszteni további területekre, beleértve minden nagyobb iskolát. A szövetkezeti mozgalom múltját tanulmányozzák és újratanulását kezdik meg. Az anyagi eszközök korlátozottak, intézményeik nincsenek, befektetői társaság megalapításához nem tudták előteremteni a szükséges összeget. A társadalom önszerveződésére kell építeni. Diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek, a bankokban hitelkérelem esetén a magyar nevű vállalkozó háttérbe szorul, diszkriminatív a bánásmód is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Magyardécsén febr. 25-én rendezte meg Beszterce-Naszód magyarsága a kisgazdaköri találkozót, hogy létrehozzák a megyei egyesületet. A találkozót állatszemle előzte meg. A lovasparádét népviseletbe öltözött fiatalok tették színesebbé. Egykor nevezetesek voltak a gazdaköri rendezvények, ennek feltámasztását próbálták meg a találkozóval. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke is megjelent a rendezvényen, melyről Guther M. Ilona tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 3.
Az RMDSZ a múltban is folytatott konzultációt Budapesten az alapszerződésről, azonban a két ország kormánya határozza meg a tárgyalás tartalmát és ütemét, felelte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 1-jei sajtóértekezleten, akit az RMDSZ budapesti útjáról kérdeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1995. március 3.
Az emberi jogok védelmére alakult Temesvár Társaság szervezésében bírók, jogászok vitatkoztak az államosított házakat érintő kérdésekről. A Legfelsőbb Bíróság idei 1. számú határozatában az ítéletek megsemmisítéséért fellebbezett azon bírósági határozatok esetében, amelyek révén államosított házak tulajdonosait visszahelyezték jogos birtokukba. Azzal indokolják határozatot, hogy az államosítást kimondó 1950/92-s dekrétum nem mond ellent az alkotmánynak. Valójában ellentmond a magántulajdont garantáló alkotmánynak, állapították meg Temesváron a jogászok. A veszély abban rejlik, hogy a helyi bíróságok törvényes ítéleteit a Legfelsőbb Bíróság felülbírálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1995. március 3.
A Nyitott égbolt megállapodás keretében febr. 28. és márc. 3. között magyar ellenőrző csoport tartózkodott Romániában. /Új Magyarország, márc. 3./
1995. március 3.
A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./
1995. március 3.
Márc. 3-án a kormány tagjai, szenátorok és képviselők, pártok vezetői köszöntötték Iliescu elnököt 65. születésnapján. /MTI/
1995. március 4.
"Balladur francia miniszterelnök, Kohl német kancellár, González spanyol miniszterelnök és Jacques Santer, az Európai Unió brüsszeli bizottsága elnöke közös levelet intézett Horn Gyulához, Nicolae Vacaroiuhoz, valamint Vladimír Meciar kormányfőhöz, amelyben üdvözlik az alapszerződések megkötésére tett erőfeszítéseket, egyben ösztönzik az érdekelteket a tárgyalások mielőbbi eredményes lezárására. A levelet márc. 3-án adták át Vacaroiu miniszterelnöknek. Vacaroiu válaszában kifejezte reményét, hogy a szerződés aláírása kiküszöböli "a radikális alapú álláspontokról kiinduló megközelítéseket és szabad teret nyit a román-magyar kapcsolatok erősítésére." /Melegedik, melegedik...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./"
1995. március 4.
"Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke visszavonult a politikai élettől, de most terjedelmes nyilatkozatot adott, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva, melyben élesen bírálta Tőkés Lászlót és a köré gyűlő csoportot. Amennyiben az RMDSZ vezető testületei eltűrik Nagy Benedek képviselő kizárását, Domokos nem tudja, a jövőben lesz-e helye az RMDSZ soraiban. Szerinte az SZKT-ben vannak emberek, akik "belső ellenzékre vadásznak". A Tőkés László köré gyűlő csoport a kolozsvári RMDSZ-kongresszuson rendet akar teremteni, a város az erdélyi magyar radikalizmus győzelmének színtere lesz. Tőkés László és tanácsosai nem vették észre az atlantai találkozóval a román-magyar viszony nemzetköziesítését. A neptunosok, Tokay, Borbély László, Frunda túl nagy falatnak bizonyultak, nem sikerült őket eltávolítani, Nagy Benedek viszont "áldozatául esett az ezúttal jobban megszervezett lejáratási, elszigetelési erőfeszítésnek." Mindkét vád ürügy volt, állítja Domokos Géza, az igazi címzett a mérsékelt politika. /Hol tartjuk az eszünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., az interjú fontosabb részleteit idézi, ismerteti Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője: Magyar Nemzet, márc. 4./"
1995. március 4.
"A Collegium Transsylvanicum Alapítvány kétéves taktikai csomagtervvel készül az anyanyelvi oktatás legégetőbb gondjainak megoldására, mondta Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető, az alapítvány elnöke. Az alapítvány olyan háttérintézményt hozhat létre, amely megfelelő infrastruktúrával kiegészíti a munkafeltételeket. A minőségi képzést a szakkollégiumok pótolják, ilyen a Láthatatlan Kollégium, vagy a hat kis szakkollégiumból álló Tudományos Kutatási Programok Intézete. A Collegium Transsylvanicum képzett tanárok faluhelyen, a szórványiskolai központokban való letelepedését is segíti. Sántha Attila több hónapos New York-i irodaszervezési gyakorlat és kiadványok szerkesztése után került menedzserként az alapítványhoz. Megszületett a "Fogadj be egy diákot" program, melynek keretében egy külföldi magyar vállalja egy itteni diák támogatását. Az Illyés Alapítvány, a Soros Alapítvány, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány is segít. Ottlik Géza egész könyvtárát a Collegium Transsylvania Alapítványnak adományozta az író hagyatékát kezelő Lengyel Péter. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./"
1995. március 4.
"A Magyarok Világszövetsége budapesti székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek és pártok tanácskoztak az alapszerződésekről. A tanácskozás után a sajtóértekezleten a résztvevők hangsúlyozták: az alapszerződések megkötésénél a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségben élő nemzetrészek érdekeit. Élesen bírálták a szerződések megkötésére a márciusi dátumot. "Újratermelődhet az a Kádár-korszakbeli állapot, hogy nemcsak Bukaresttel, de Budapesttel is szemben állunk." - jelentette ki Tőkés László püspök. Pedig a kisebbségben élők kétszeresen is érdekeltek abban, hogy e kérdésben konszenzusra jussunk. Mégis, szinte zavaró tényezőnek számítunk - tette hozzá. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, márc. 4./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő, a sors a magyarságot, hogy elsietve alapszerződéseket kössön a kompromisszumokra nem kész szomszédokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./ A Kurír ilyen címen tudósított a tanácskozásról: Zsörtölődő határon túli kibicek. /Kurír, márc. 4./ "
1995. március 4-5.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője márc. 1-jén találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A megbeszélés tárgyát az RMDSZ-tanácsosok elleni felfüggesztési eljárás, valamint a más megyékben ugyancsak az RMDSZ-tanácsosok ellen tervezett eljárások képezték. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Romániai Megyei Tanácselnökök Egyesületének és az RMDSZ képviselői között Nagyszebenben megtartott találkozóról febr. 23-án kiadott közleményt, miszerint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ az RMDSZ belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy az eljárást leállítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., RMDSZ Tájékoztató, márc. 2., 483. sz./ A BBC márc. 4-i adásában Hrebenciuc azt mondta, hogy egészen másról beszéltek, mint ami az RMDSZ-tájékoztatóban áll. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./
1995. március 4-5.
A határon túli magyar egészségügyi szakemberek továbbképzési lehetőségeiről volt szó a Határon Túli Magyarok Hivatalában a szociális és egészségügyi munkacsoport márc. 2-i ülésén. Az együttműködés további lehetőségét az jelenti, ha minden meghívott szervezet elkészíti saját tevékenységének bemutatását, ennek alapján alakítják ki a térség jobb egészségügyi ellátását célzó koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./
1995. március 4-5.
Naponta érkeznek katonai helikopterek Székelyudvarhely és más székelyföldi városok fölé, alacsonyan repülve, nagy zajt csapva, ahogy tavaly és tavalyelőtt is, a március 15-e előtti időszakban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./
1995. március 6.
A Magyarok Világszövetsége székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek tanácskozása után az RMDSZ és a szlovákiai magyar pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban. A megállapodás értelmében támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát. A szerződő országokban élő magyar közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehetséges tényleges megbékélés, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett magyar közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./