Fegyelmi eljárást kezdeményez a Zöld Párt Dósa Barna ellen, és akár a pártból is kizárhatják, mert megszavazta a székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen az autonómia-népszavazás kiírását. A határozatot a Magyar Polgári Párt (MPP) jelen lévő hét képviselőjének igen szavazatát két RMDSZ- és egy zöld párti képviselő is támogatta, hat RMDSZ- és egy zöld párti tartózkodás mellett fogadták el. A Zöld Párt Dósa Barnát elmarasztaló közleményében elutasított és az európai normákkal ellenkezőnek nevezett bármilyen, etnikai alapú területi autonómiáról szóló népszavazást. Hajdó Csaba, a Zöld Párt Hargita megyei elnöke szerint legfennebb írásbeli megrovást kaphat Dósa. Dósa Barna nemcsak önkormányzati helyét kockáztatná a kizárással, de a parlamenti választási részvétele elveszne. Szenátorjelöltként Verestóy Attilával mérkőzik. Hajdó szerint a helyi szervezet és az országos vezetés között nézetkülönbség van autonómiaügyben. /Kovács Csaba: Megrovás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Fontosnak tarthatja a székelyföldi autonómia ügyét Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, ,,egyéb elfoglaltságaik miatt" nem vettek részt azon a gyergyói tanácskozáson, amelyet ők kezdeményeztek. A jelenlevők döntöttek: támogatják az autonómiáról szóló népszavazás kiírását, és erre buzdítanak minden székelyföldi polgármestert. A két RMDSZ-es vezető másfél hónapja keresi a kibúvót az autonómia-népszavazás kiírása alól, legutóbb a székelyföldi önkormányzati vezetők sepsiszentgyörgyi találkozóján találták ki: el kell napolni a tanácsi határozatok megszavazását, előbb egyeztetniük kell Izsák Balázs SZNT-elnökkel, és közösen kell megkeresniük azt a jogi utat, amelyet RMDSZ-es, MPP-s önkormányzati képviselők, polgármesterek egyaránt járhatónak találnak. A lépés eredményes volt, a sepsiszentgyörgyi testület nem szavazott a kérdésről. Azok, akik néhány hónapja az autonómiaharc felvállalásával, támogatásával nyertek választásokat, most azt mondják, hogy az MPP „kampánytémává zülleszti a nagy és szent ügyet". /Farkas Réka: Kinek fontos? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Ingyen kapják meg a már használatukban lévő ingatlanokat a nagyváradi egyházak, jelentette be Delorean Gyula tanácstag, a tanács megszavazta a határozatot. A törvény szerint a felekezetek megvásárolhatják vagy tanácsi határozattal megkaphatják az eddig ingyenesen használatukban lévő területeket. A várad-csillagvárosi református egyházközség ily módon kapott a közelmúltban 1400 négyzetméternyi területet, de több nagyváradi református egyházközség is telekhez juthat. Ez azért fontos, mert a különféle szociális célú pályázatok elbírálásánál előnyt jelent, ha a pályázó egyház tulajdonosa, nem csak használója a területeknek vagy az ott lévő épületeknek. A határozat életbe lépése után a felekezetek képviselőinek kérvényezniük az ingatlanok tulajdonjogának megváltoztatását. /Fried Noémi Lujza: Ingatlan az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Hasznos volt az Aradon megtartott megyei magyar pedagógusfórum. Huszonkét oktatási intézmény képviseletében több mint száz óvónő, tanító, általános és középiskolai tanár vett részt a szakmai találkozón. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy rendkívül fontos jelen lenni az RMDSZ országos oktatási adatbázisában, mert a jövőben ez feltétele lesz a különböző pályázatokon való részvételnek. Kiss Anna megyei RMPSZ-titkártól a hazai és magyarországi szakmai továbbképzési lehetőségekről adott tájékoztatást, Hadnagy Éva pedig az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásáról. Szakács Ferenc, a Csiky igazgatója elmondta, hogy minden általános iskolának lesz egy „felelőse” a Csikyben, azaz a tanári karból egy-egy pedagógus fogja tartani a kapcsolatot a megadott intézménnyel. Könyvbemutató is volt: Nagy Gizella és Szabó László magyartanárok Jobb egy példa száz leckénél– magyar nyelvi gyakorlatok 10–14 éveseknek című segédeszköz az első ilyen jellegű aradi kiadvány, a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jelent meg. /Pataky Lehel Zsolt: Pedagógusfórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

November 12-én Budapesten aláírták a román–magyar megállapodást a Mátyás-szobor felújítási munkálatinak közös finanszírozásáról. A jegyzőkönyvet Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, valamint László Attila, Kolozsvár alpolgármestere látta el kézjegyével. 2009. június 30-áig befejezik a felújítási munkát. /Elkezdődhet a Mátyás-szobor felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Demeter András művelődési államtitkár az új stúdióépületet felavató beszédében összehasonlította Kolozsvár két színházi intézményének törekvéseit, és úgy vélekedett: míg a magyar színház minden követ megmozgatott, hogy célját – a stúdió felépítését – elérje, a román színház, a rossz menedzselés miatt, az olyan európai pénzalapok elveszítését kockáztatja, amelyeket az épület felújítási munkálatainak befejezésére fordíthatna. Ion Vartic, a kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház igazgatója cáfolta Demeter András művelődési államtitkár vádjait. Szerinte a Nemzeti Színház restaurálási munkálatai a minisztérium hibájából maradt abba. Bogdan Trimbaciu minisztériumi igazgató Demeternek adott igazat. A román színház, a Lucian Blaga Nemzeti Színház épülete magyar állami támogatásból épült 1904-1906 között; a tervező és kivitelező a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége volt. A teátrumot 1906 szeptember 7-én nyitották meg, majd szeptember 8-án Janovics Jenő magas rangú vendégek jelenlétében vette át. 1918-ig működött itt a magyar társulat. 1940 és 1945 között ismét visszaköltözhetett a magyar színház ebbe az épületbe, de1945-től pedig ismét a Szamos parti épületben játszanak. /Darvas Beáta: Vartic vádra váddal válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Továbbra is egyetlen újságíró dolgozik a Realitatea hírtelevízió szeptember 12-én indult marosvásárhelyi területi stúdiójának magyar szerkesztőségében. Bartha Zsuzsanna, a magyar szerkesztőség vezetője szerint a jelentkező személyek nem váltak be. Ennek ellenére Bartha haladásnak tartja, hogy november 10-től az adó magyar nyelvű híreket is sugároz. Egyelőre a román kollégák híranyagát fordítják magyarra. Marosvásárhelyen egymás után jelentek meg a részben vagy teljes egészében magyar nyelvű tévéstúdiók: a korábban már meglévő Maros Tévé mellett beindult az Erdély tévé és a közszolgálati televízió területi stúdiója, valamint a Realitatea hírtévé területi stúdiója. /F. H. : Rideg valóság a Realitatea TV-nél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Az utóbbi időben több szerző foglalkozott a különböző magyar kisebbségek történetével és az 1918-at követő kilencven évben a többségi országban betöltött szerepükkel. A Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László által szerkesztett Kisebbségi magyar közösségek a 20. században /Gondolat Kiadó, Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete, Budapest/ című kötetet múlt héten mutatták be Kolozsváron. Ez az első olyan munka, amely együtt tárgyalja a hét határon túli magyar kisebbségi közösség történetét, összehasonlítja azokat, illetve egy magyarországi és egy közép-európai viszonyrendszerben helyezi el. A kötet célja a jelenlegi kutatások minél színvonalasabb összefoglalása. A könyv forrásokat, kislexikon magyarázatokat, kronológiát és irodalomjegyzéket is hoz – mondta el Bárdi Nándor, a kötet egyik szerkesztője. A 29 szerzőből 18 határon túlról származik, tehát nem jogos az a kritika, hogy ez a könyv miért Budapesten készült. Budapesten van egy olyan intézet, amelynek a kisebbségkutatás fő profilja. Problémaként merült föl az, hogy a kötet túlságosan a nemzetállamok történetén keresztül látja a kisebbségek történetét. Ezek a nemzetépítések voltak azok, amelyek meghatározták a közösségek létrejöttét és fejlődését. Ténykérdés, hogy a határon túli magyar kisebbségi közösségek kulturális öröksége alapvetően az 1918 előtti Magyarország történeti örökségén alapul. A ’90-es években a határon túli magyar közösségek egyik kulcsproblémája, hogy a nagyvárosi közegben jelentősen csökken a közösségek pozíciója és a magyar kulturális, közösségi élet egyre inkább kisvárosokba szorul, megnő a falusi életvilágok szerepe. A másik változás, hogy az adott országon belüli középosztályosodásban, a magyarok alulreprezentálnak tűnnek. Fontos probléma a migráció kérdése. Magyarország nem tudja megtartani a jól képzett migráns munkaerőt. Társadalmi probléma a magyarul beszélő romák integrációjának problémája. Kelet-Szlovákiában, Kárpátalján és a Maros és Kovászna megyében a magyar oktatási intézményrendszernek ez a legnagyobb kihívása. Bárdi Nándor szűkebb kutatási területe a két világháború közötti romániai magyar kisebbség története, a kötetben emellett az 1989 utáni romániai magyar kisebbségekkel, illetve a budapesti kormányzatok különböző korszakokban lejátszódó magyarságpolitikájával is foglalkozott. László Mártonnal vizsgálta a kollektivizálás és a mezőgazdaság átalakulását, Fedinec Csillával és Papp Z. Attilával pedig a ’89 utáni tudományos élet, irodalom és kultúra változását. 2009-re várható a könyv angol nyelvű változata. Az Európai Unióban a kollektív jogok felvetése az iszlám fundamentalista törekvéseket juttatja a politikusok eszébe. A kettős állampolgárság kérdése pedig az oszétiai beavatkozás után egyértelműen biztonságpolitikai, destabilizációs félelmeket vet fel. Az EU-nak nincs kisebbségpolitikája, ezen a területen lehet valamit kezdeni. Ha valaki kérne egy listát arról, hogy a kisebbségeket Romániában vagy Szlovákiában milyen nyelvi diszkrimináció érinti, nem tudnánk előállni vele, a román vagy szlovák jogszabályokat ilyen szempontból nem dolgozták fel. A másik kulcsterület az önkormányzati mező. Ma a romániai magyarság jelentős része magyar vezetésű önkormányzatok hatókörében él. Milyen ezeknek a hatékonysága és problémamegoldó képessége? -Bárdi Nándor felhívta a figyelmet a romániai magyar kutatók, Gagyi József, Hermann Gusztáv, Horváth István, Kiss Tamás, Oláh Sándor, Papp. Z. Attila, Pozsony Ferenc, Péter László, Tánczos Vilmos, Veres Valér és mások kutatásaira. /Ferencz Zsolt: Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Interjú Bárdi Nándor történésszel, a Teleki László Intézet munkatársával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nem vár áttörést a szlovák-magyar viszonyban a november 15-i Gyurcsány Ferenc – Robert Fico találkozótól a Magyar Koalíció Pártja (MKP), de örömmel vették, hogy a magyar miniszterelnök rugalmasan kezelte az MKP kérését – mondta Csáky Pál, a szlovákiai magyar párt elnöke. Elsősorban a szlovák kormánypolitikának kell egyfajta önvizsgálat nyomán valamiféle önkritikára is elszánnia magát – fogalmazott Csáky Pál, az MKP elnöke. Sólyom László magyar köztársasági elnök is hamarosan kialakítja álláspontját Ivan Gasparovic szlovák államfő javaslatával kapcsolatban. A magyar államfő részt vett a függetlenség napja alkalmából rendezett központi varsói ünnepségeken, a szlovák államfő átadott egy dokumentumot Varsóban Sólyom Lászlónak, aki ezt tanulmányozni fogja. A pozsonyi Új Szó november 12-i számában Öllős László szlovákiai magyar politikai elemző szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök valószínűleg arra törekszik, „hogy a felelősség rá eső részét elsumákolja”. A politológus emlékeztet: Ficónak eddig is az volt a stratégiája, hogy kimagyarázza azt, amit saját kormánya csinál. /Gurcsány–Fico: nem várnak áttörést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Az októberi magyarországi találkozó során leszögezett időpontban a három – Bihar, Szatmár és Szilágy – megye prefektusa vendégül látták az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal három vezetőjét. A hivatalos látogatás november 12. és 14. között, Szatmár és Szilágy megyékben zajlik. A helyi problémák megvitatásán túl az adott települések nevezetességeit is meglátogatták a magyarországi elöljárók. /Prefektustalálkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 13./

A gazdasági világválság Kolozsváron is egyre inkább érezteti hatását: az elmúlt időszakban bekövetkezett elbocsátások miatt Kolozs megyében év végéig kétszeresére nő a munkanélküliség aránya, távol maradnak a külföldi befektetők. Kolozsváron a már elkezdett beruházások befejezését a cégek 2009 tavaszára vagy nyarára halasztották. A jelentős visszaesés elsősorban az ingatlanfejlesztést érinti, egyre kevesebb magánszemély vásárol telket vagy lakást. A szakemberek szerint Kolozsváron jelenleg 7 ezer lakás vár gazdára. /Kiss Olivér: Egyre több a válság miatt eladatlan lakás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Alig huszonöt katolikust tartanak nyilván az egykori jeles fürdőhelyen, Előpatakon, ahol most újították fel 1881 után első alkalommal a kápolnát. Előpatak a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia filiája, s mert kevés a lelkek száma, a kápolnát az anyaegyház, a Szent József-plébánia tataroztatta önerőből és adományokból. /Kisgyörgy Zoltán: Megújult az előpataki római katolikus kápolna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Kolozsváron az Insomnia kávéházban megnyílt Márkus Barbarossa János Anti-Art elnevezésű tárlata. A kiállító elmondta, hogy a lehető legkülönlegesebb, „univerzális-hiperbolaid” alkotási forma megnyilvánulásában lesz része a közönségnek, majd felolvasta egy „anti-versét” is. /Potozky László: Az „anti-művészet” estje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a budapesti Wekerle-telep centenáriuma alkalmából idén már másodjára látogat a száz éve egységes stílusban épült városrészbe. Első ízben a Wekerlei Székely Kapu Napok rendezvény meghívottjaiként léptek színpadra, ez alkalommal viszont a Wekerle 100 címet viselő rendezvény keretében. A Wekerlei Társaskör szervezésében Wekerle Sándor – a telep megálmodója és névadója – születésnapján, november 14-én egész napos ünnepi programra kerül sor. A másfél órás ünnepi műsorban a wekerlei művészek, valamint a Wekerlei Társaskör szerteágazó határon túli kapcsolatainak köszönhetően Magyarország határain túli előadók is szerepelnek. Felvidékről a Ghymes együttes, Kárpátaljáról a Credo együttes, Erdélyből a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes képviseli az anyaország határain kívül rekedt magyarságot. /Magyarországra látogat a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./

Bözödi György /1913-1989/ a romániai magyar irodalom méltatlanul mellőzött alkotója volt, 1945 után mindössze három könyve jelenhetett meg, 1958-ban Hazafelé címmel egy elbeszéléskötete, amelynek Nyugtalan pásztorok címmel kibővített változata következett 1968-ban, a Romániai Magyar Írók sorozatban. 1979-ben adták ki Nap és árnyék címmel egy versgyűjteményét. Bözödi György, a Termés folyóirat körének megbecsült alkotója fiatalon felhívta magára a figyelmet a székelység múltját és jelenét ábrázoló, nagy hatású szociográfiájával, a Székely bánjával /1938/, amely csak az 1989-es változás után jelent meg új kiadásban a Mentor Kiadónál 1997-ben, a Pallas-Akadémiánál pedig Nagy Pál fáradhatatlan szerkesztői munkájának köszönhetően két nagy tanulmánykötetét is kiadták (Földre írt történelem, Székely századok), s újra megjelentették Romlás című regényét. Hogy mi maradt a hagyatékban, pontosan nem tudni. Egész életében, házkutatások, betegségek kényszerszüneteiben a székelység múltjával és különösen a negyvennyolc-negyvenkilences forradalom történetével foglalkozott. Az Igaz Szóban több részlet is megjelent készülő, Gábor Áronról szóló történelmi regényéből. Nem lehet tudni, mennyi készült el a regényből, mint azt sem, hogy megmaradt-e a hagyatékban Jónás Ninivében című, negyvenes években írt regénye. Bözödit koholt vádak alapján bebörtönözték a negyvenes évek végén. Haláláig fáradhatatlanul dolgozott, a megjelenés legkisebb esélye nélkül. /Bogdán László: Bözödi György sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó november 12-én újabb négy kötetét mutatta be a sepsiszentgyörgyi olvasóközönségnek: Cseke Gábor regényét /A bozót/, Tapodi Zsuzsa irodalmi tanulmányait /A soha el nem vesző könyv nyomában/, dr. Nagy Lajosnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet egy korszakáról szóló monográfiáját /Életünk kórtörténete/ és László-Herbert Márknak az I. Mihály román király végnapjait feltáró tanulmánykötetét /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról?/ Sarány István csíkszeredai újságíró ismertette. /Váry O. Péter: Újabb négy Pallas-Akadémia-könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Kocsis Károly, a Székely Hírmondó főszerkesztője a Háromszék november 13-i számában megjelent Hírsaláta első anyagára reagált: téves a tájékoztatás. A Székely Hírmondót kiadó Profiton Kft.-nek jelen pillanatban két tulajdonosa van, Fazakas István Baranya megyei vállalkozó és Kocsis Károly főszerkesztő. A lap tulajdonosszerkezete 1996-os megalakulása óta sokat változott, utoljára ez év júniusában, amikor Tamás Sándorné eladta tulajdonrészét Fazakasnak, illetve Kocsisnak. /Hírsaláta. A főszerkesztő pontosít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./ Előzmény: Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

A Részvételi Demokráciáért Európai Intézete értékelte a szenátorok és képviselők 2004–2008 közötti időszakban kifejtett tevékenységét. Ebből a Kolozs megyei RMDSZ-es honatyákra vonatkozó értékelés szerint Eckstein-Kovács Péter szenátor rendszeresen élt az interpelláció, illetve a kérdésfelvetés lehetőségével. Gyakran találkozott választóival. Közepesnek minősítették Máté András Levente képviselő munkáját. Nagyon ritkán élt a politikai nyilatkozatok, interpellálás, kérdésfeltevés lehetőségével Kónya-Hamar Sándor képviselő. Tevékenysége a magyar kisebbség gondjaira terjedt ki. /Kolozs megyei parlamenti képviselők toplistája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt /PD–L/ elnöke mondott kortesbeszédet Nagyváradon, kikelt egykori szövetségesei ellen, a kormányfőt Ceausescunál is rosszabbnak nevezte. Legnagyobb ellenségnek a szocdemeket tartja, de kikelt az RMDSZ ellen is, amelynek vezetői Boc szerint közönséges árulók, tartás nélküli, gerinctelen alakok. A pártelnök különösen attól a szerinte pofátlan ötlettől ingerült, hogy a románok magyarul tanuljanak, ezt úgy értelmezi, hogy a magyar lenne a hivatalos nyelv Erdélyben. /Szűcs László: Marad a nehéz kő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Az RMDSZ menjen haza, vagy ellenzékbe, és tanulja meg az alkotmányt, amelyet Romániában nem vitatunk, hanem tisztelünk – mondta Emil Boc Nagyváradon, pátja tizenhárom parlamenti jelöltjének bemutatásakor. A pártvezér szerint az RMDSZ olyan sokáig volt kormányon, hogy vezetőinek fejébe szállt a hatalom, és azt hiszik, bármit megtehetnek az országban az alkotmány és a törvények semmibevételével. Boc ordenáré pofátlanságnak minősítette Markó Béla ötletét a magyar nyelv oktatásáról a vegyes vidéken lakó román anyanyelvűek számára, mert szerinte egyetlen országban sem kötelező a hivatalos nyelven kívül mást is tanulni. Hogy a románon kívül ki milyen nyelvet szeretne megtanulni, az egyéni döntés kérdése – szögezte le a pártelnök –, s felháborodott azon is, hogy ,,az RMDSZ autonómia-népszavazást ütemezett be a román nemzeti ünnepet megelőző napra". Ezt Boc szemtelenségnek nevezte. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Az Országgyűlés egyelőre nem fogad el politikai nyilatkozatot a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról – közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Megállapodtak abban, hogy ez a kérdés addig nem kerül napirendre, amíg a köztársasági elnök, a miniszterelnök és ő maga nem találkozott szlovák partnerével. Szili bejelentette: kezdeményezi a szlovák házelnöknél, vonják vissza azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. /Elszigetelt az MKP? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Szlovákiában kormányzati szintű, hivatalos diskurzusi rangra emelkedett a magyargyűlölet, amely olyan megalázó helyzetbe kényszeríti a felvidéki magyarságot, amit a romániai magyaroknak a Ceausescu-éra utolsó sötét évtizedében kellett elszenvedniük. A szlovák–magyar viszony pattanásig feszülése vészjelzés lehetne az Európai Unió számára. Az EU azonban a kisebbségi kérdéskört a tagállamok belügyének tekinti. Pozsony megmutatta: vissza lehet térni állampolitikai szinten az 1989 előtt és közvetlenül utána tomboló vérgőzös nacionalizmushoz. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Szlovákiában, Magyarországon is vészesen teret nyert az elmúlt években a nacionalizmus. Persze, van különbség a szlovák állampolitikai szintű, hivatalos kormányzati nacionalizmusa és a magyar szélsőségesek akciói között, nem lehet őket egy lapra helyezni. ” Hozzátette: a Jobbik, a Magyar Gárda és egyéb szélsőséges szervezetek „szégyenletesen mélyre züllesztették Magyarország tekintélyét a nagyhatalmak körében. ” /Borbély Tamás: Saját nacionalizmusunk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Több marosvásárhelyi közintézményt is meglátogatott Borbély László miniszter és Frunda György szenátor, hogy tájékozódjanak a kétnyelvű táblák meglétéről, a lakossági kapcsolatokkal foglalkozó alkalmazottak magyar nyelvismeretéről, a magyar nyelvű formanyomtatványok használatának lehetőségéről. Bejelentették, hogy beadvánnyal fordulnak Felicia Pop prefektushoz, amelyben felkérik: tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a minisztériumoknak alárendelt intézményekben érvényesüljön a kétnyelvűség. Az anyanyelv-használati jogot az alkotmány is szavatolja. „Az ilyen irányú előírások be nem tartása önkényes magatartásnak minősül és büntetendő” – jelentette ki Frunda György szenátor. A területi munkafelügyelőségen kizárólag román nyelvű felirat jelzi a hivatalt. A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökségen egyetlen magyar felirat sem található. „Nagyon kevés magyar nyelvű levelet, beadványt kapunk, azokat lefordítjuk, s válaszolunk rájuk” – magyarázta az igazgató. Meglepetés érte a szenátor- és képviselőjelöltet, valamint a sajtósokat a megyei pénzügyi igazgatóság székhelyén, ahol csendőrök kijelentették: tilos az épületben fotózni, filmezni. A vezető nem ígérte, hogy kiteszik majd a kétnyelvű feliratokat. /Máthé Éva: Ritka a magyar tábla. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Saját kényelme jobban foglalkoztatja, mint a sepsiszentgyörgyiek jóléte, vádolta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert a Dan Suciu, Demokrata-Liberális Párt egyik Kovászna megyei jelöltje. A városi költségvetésből 42 ezer lejt költöttek a helyiség korszerűsítésére, holott Antal elődje, Albert Álmos két esztendővel ezelőtt már felújíttatta azt. A román politikus kifejtette, az RMDSZ eredménytelen politizálásának köszönhető, hogy a lakosok szegények. Antal Árpád elmondta, nem a saját kényelméért, hanem az intézmény pozitív megítéléséért újíttatta fel az irodát. /Bíró Blanka: Sokat költött az irodára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának 5. évfordulója alkalmából november 15-én ünnepi ülést tartanak Kolozsváron. Ezt készítette elő a november 12-i rendezvény az arad-belvárosi református egyházközség imatermében, amelyen az EMNT aradi szimpatizánsai találkozhattak egymással, és meghallgathattak egy előadást a történelmi Magyarország széteséséről. A rendezvény szervezője Borbély Zsolt Attila, az EMNT jegyzője volt. Elmondta, hogy az EMNT a kitűzött célokból a következőket valósította meg: „Egyrészt az erdélyi magyarság autonómia-statútumainak a megfogalmazását, amit az EMNT képviselői benyújtottak a román parlamentnek. Másrészt olyan konferenciák szervezését, amelyen nemzetközi tekintélyű szakemberek beszéltek az autonómiáról, és adtak útmutatást az erdélyi magyarság számára, hogy miként küzdhet az önrendelkezéséért. ”Az EMNT nem jogi szervezet, nincs bejegyezve, így eszközei szűkösek. Ezek egyikének a nyilvánosság erejét tartotta Borbély, egy másik fontos eszköznek meg azt nevezte, hogy a tanács elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő, méghozzá a legaktívabbak egyike. A találkozón Vincze Gábor történész, a Hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum egyháztörténeti referense tartott előadást Erdély és Kelet-Magyarország elvesztése történelmi szükségszerűség, vagy történelmi baleset? címmel. Kifejtette: „Arra hívtam fel a figyelmet, hogy nem fátum volt, hogy a történelmi Magyarország megszűnt létezni 1919–1920-ban, hanem megnevezhető emberek sorozatos hibái, bűnös nemtörődömsége, hazaárulása miatt keletkezett az a folyamat, ami Trianonhoz vezetett. A marxista történetírás azt sulykolta belénk, hogy a történelmi Magyarország szétesése szükségszerű volt, hiszen a Monarchia a népek, nemzetiségek börtöne volt, és a szabadságvágyó nemzetek el akartak szakadni. Ez nem igaz! Ha balesetnek tekintjük, hogy valakit belelöknek egy gödörbe, amiben kezét-lábát töri, akkor baleset volt Erdély és Kelet-Magyarország elvesztése. De inkább tudatos bűncselekménynek nevezem, amit Magyarországgal elkövettek 1919–20-ban. ” /Pataki Zoltán: Ötéves az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

Csalódottan veszi tudomásul az MPP, hogy az autonómia és a népszavazás ügye Háromszéken a legkevésbé fontos a különböző tisztségben lévő vezetők számára – jelentette ki Csinta Samu, a párt megyei ügyvezető elnöke. Hargita megyében több RMDSZ-es többségű tanács elfogadta az autonómia-népszavazás kiírását, Háromszéken a néhány kezdeményezés is a prefektúra akadékoskodásába ütközött. Eredményes volt az RMDSZ két körlevele – a pénzosztásról tájékoztató Markó-levél és a másik, amelyben óvják és nem ajánlják az önkormányzatoknak a referendum kiírását – mondta Gazda Zoltán alelnök. Tájékoztatása szerint Háromszéken eddig hat önkormányzat – Kézdivásárhely, Kőröspatak, Barót, Árkos, Zabola és Nagyborosnyó – döntött a népszavazás megszervezéséről, még a kommandói, a kökösi és uzoni tanács napirendjén szerepel a kérdés. Csinta Samu bízik benne, eredményes volt a székelyföldi önkormányzati vezetők gyergyói tanácskozása Izsák Balázs SZNT-elnökkel, az ígéret szerint Csíkszeredában hamarosan napirendre kerül a népszavazás ügye. Elvárják az RMDSZ-től, ha jogi kifogásaikat megalapozottnak tartják, fogalmazzák meg konkrét javaslatukat, amellyel javítható a határozat. /Farkas Réka: Akadozó népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Hatalmas veszteségként minősítette Ráduly Levente, Maros megyei MPP-elnök tragikus halálát Csinta Samu, a párt háromszéki ügyvezetője. A 34 éves politikus és felesége autóbalesetben vesztette életét. Csinta elmondta, az egyik leghitelesebb, legtehetségesebb politikusuk távozott. Ő volt az első, aki magyarul szólalt fel a marosvásárhelyi tanácsban, tette akkor, amikor ez még hatalmas botrányt kavart. Ráduly Levente politikai pályafutását az RMDSZ-ben kezdte, a Maros megyei szervezet alelnöke volt, 2000–2004 között pedig Marosvásárhely helyi tanácsában tevékenykedett. Az MPP Maros megyei szervezetének megalakulásakor, közel egy éve a szervezet elnökévé választották. A 34 éves politikus pszichiáterként dolgozott a Marosvásárhelyi Megyei Kórházban, felesége, Ildikó szintén orvos volt. Ráduly Leventét és feleségét november 14-én helyezik örök nyugalomba Marosvásárhelyen. /Farkas Réka: Elhunyt Ráduly Levente. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Ismerem az RMDSZ programját, amivel nagy vonalakban egyetértek, és ismerem az engem támogató Magyar Polgári Párt programját is, amiről szintén jó a véleményem, jelentette ki Kincses Előd független Maros megyei szenátorjelölt. A választási törvény hátrányosan megkülönbözteti a független jelölteket. Az egész országban mindössze harminc független jelölt vállalkozott megméretkezésre. A függetlenek nem állíthatnak megfigyelőket, a médiában is kisebb a lehetőségük. Lokodi Imre, a lap főmunkatársa a magyarság megosztásáról kérdezte Kincsest, hozzátéve: jelentkezése pusztán ambíció? A magyarságot már nagyon régóta megosztották, reagált Kincses, a megosztás az RMDSZ szatmári kongresszusán intézményesült, amikor Tőkés Lászlót kitették a tiszteletbeli elnöki tisztségből. Az újságíró szerint közszájon forgó vélemény, hogy Kincses Elődöt elsősorban a revansvágy hajtja. Ha revansvágyról lenne szó, mondta Kincses, akkor 2000-ben nem állt volna fel helyéről, amikor a helyhatósági választások előtt mintegy harminc nappal leváltotta őt az Operatív Tanács. Az egység a csúcsvezetés szóhasználatában a politikai monopóliumot jelenti, tette hozzá. /Lokodi Imre: Aki nem lép egyszerre… Interjú Kincses Előd független Maros megyei szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A Magyar–Román Turisztikai Vegyes Bizottság Gyulán ülésezett a múlt héten. Tavaly 8,8 millió román látogató érkezett Magyarországra, 2,1 százalékkal többen, mint 2006-ban. A beutazó turisták közül 199 ezer fő vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, ez 43,3 százalékkal több az előző évihez képest. A Romániából érkező turisták által Magyarország kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 349 875 volt, ez 42,5 százalékos növekedést jelent 2006-hoz viszonyítva. /Ülésezett a Magyar–Román Turisztikai Vegyes Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Kolozsváron az UPC analóg változatában megszüntette a Minimax magyar nyelvű adását, továbbá a magyar nyelvű Hálózat Tv és a német RTL adását. A bukaresti nyilatkozat értelmében a megszüntetett adók igény szerint visszakerülhetnek „abban a pillanatban, amikor Kolozsvárott lehetséges lesz a műsorrács bővítése. ”Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mindazok, akik diszkriminatívnak ítélik meg az UPC eljárását, feljelentést tehetnek náluk és az Audiovizuális Tanácsnál (CNA) is. Hasonló a véleménye Szász Attilának, a CNA alelnökének is. A hivatalosan is 18%-os magyar lakosságú Kolozsvár esetében egyértelműen rossz szándékról tanúskodik az, hogy éppen a magyar nyelvű adókat helyettesítették más román adókkal. 2004 végén a Szabadság aláírásgyűjtést kezdeményezett a magyar műsorajánlat szélesítése érdekében. Az RMDSZ és a Kolozsvár Társaság segítségével lebonyolított akció során több mint ötezer aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtésnek csak 2006-ban lett hatása, akkor még csak a külön fizetős részbe tették be a magyar Minimaxot, a film+ tévéadót és a Hálózatot. Jelenleg az UPC analóg műsorrácsában több mint 60 csatorna vételezhető, ha az etnikai arányokat tekintenénk, akkor is 11–12 magyar nyelvű adónak kellene lennie a keretben. Jelenleg azonban csak három magyar adó maradt. /P. J. A., S. B. Á. : Merénylet a kolozsvári magyar tévénézők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Hamarosan országos program indul a „sorsukra hagyott” kastélyok és udvarházak rehabilitációjára, ezt Borbély László fejlesztési miniszter jelenti be a jövő héten. Nincs központi nyilvántartás arról, hány kastély került magántulajdonba, hány maradt köztulajdonban. Bánffy Béla 2006-ban kapta vissza családja aranyosgyéresi kastélyát az államtól. Akkor nagyon romos állapotban volt, hiányoztak az ablakok, az ablakkeretek, felszedték a padlót, a tető beázott. Azóta kijavíttatta az épületet. A papíron állami tulajdonban maradt épületekre azonban nem költenek a hatóságok, állapotuk tovább romlik. Az Országos Régészeti Adattár körülbelül hatvan kastélyt, tizenkilenc palotát, nyolc udvarházat tart nyilván Romániában. Sokuk nagyon leromlott állapotban van, megmentésüket csak magánszemélyektől és alapítványoktól várhatják, az állam egyelőre nem hajlandó erre pénzt költeni. A legtöbb Kolozs és Maros megyében van: tíz, illetve tizenhét. Erdélyben körülbelül harminc család kapta már vissza kastélyát, udvarházát a Castellum Alapítvány adatai szerint. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány a bonchidai kastély felújításába kezdett bele néhány éve. Az épület restaurálásához legalább tízmillió euróra van szükség. Mostanáig az összeg tizenöt százalékát sikerült a pályázatokon elnyerniük. Kovászna megyében négy nagy család kapott vissza kastélyt, illetve kúriát. „A Mikesek mindkét ága – a zabolai és az uzoni Béldi is – visszaszerezte tulajdonát” – nyilatkozta Hlavathy Izabella építész, a Kovászna megyei művelődési igazgatóság tanácsosa. A zabolai épület felújítása megkezdődött, körülbelül tízmillió eurós befektetés kell a teljes helyreállításhoz. Az uzoni Béldi-kastély visszajutott Mikes Zsigmond családjának tulajdonába. A kastély elég jó állapotban van. /Fleischer Hilda, Szávuj Attila: Omladozó „állami” kastélyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./