Melkuhn Róbert sepsiszentgyörgyi szabadúszó zenész nem egy zenekart alapított, több együttesben zenél, filmzenét, színpadi zenét is szerzett, mégis a gyermektáncházra a legbüszkébb. A sepsiszentgyörgyi Míves Házban tizenkét éve működik gyermektáncház. Melkuhn Róbert tizenkét éve minden héten lelkesen fújja a talpalávalót az apróságoknak. Melkuhn 17 esztendővel ezelőtt alapította meg a Tilinkát – ez volt Erdélyben az első moldvai, gyimesi csángómagyar zenét játszó táncház-zenekar. Hat év után az együttes Melkuhn Róbert és barátai néven a sepsiszentgyörgyi gyermek- és felnőtt-táncházak állandó zenekara, 2001-től Folker néven zenélnek. A Folker részt vett a sepsiszentgyörgyi Mandala Színház A Menyegző című táncszínházi produkciójában is. Lakatos Róbert Ördögtérgye című filmjének a zenéjét is ők szerezték, mint ahogy Szabó Zenkő és Balázs Zoltán A zöld emberke című animációs filmjéét is. A Folker tavaly őszi nyugat-európai turnéján többek között felléptek Svédországban is. /Bíró Blanka: Szabadúszás és improvizáció. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

A temesvári Csiky Gergely Színház társulata október 31-én a szerző, Tasnádi István jelenlétében mutatta be a Titanic vízirevü című zenés szatírát. /Pataki Zoltán: Titanic vízirevü. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

Bartis Attila erdélyi származású író A séta regényének román fordítását mutatta be a Polirom Kiadó a hét végén Bukarestben. Bartis Attila 1968-ban született Marosvásárhelyen, a kommunista diktatúra éveiben el kellett hagynia az országot, de az 1989-es rendszerváltás óta sűrűn jár haza. A regényt Marius Tabacu fordította. Rendszeresen hazajár, mesélte Bartis Attila, két-három hónapot tölt évente Erdélyben. Bartis Attila fényképész is, fotósként elkezdte megteremteni azt a világot, amiről a regény egy része szól. /Székely Zita: Séta – több szűrőn át. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Nevetve Töprengő címmel új szórakoztató magazin jelent meg Székelyudvarhelyen. A környéken már bejáratott lap, most a háromszéki piacot próbálja meghódítani. Alapvetően rejtvénymagazin, de különféle történeteket, válogatott idézeteket és aforizmákat is tartalmaz. /Váry O. Péter: Új lap a piacon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

Civilek Székelyföldön című interjúkötetét mutatta be Baróton Daczó Katalin csíkszeredai újságíró. A könyvben szó esik a civil szervezetek mai gondjairól, illetve az önkormányzatokkal való kapcsolattartásról is. 1989-et követően elszaporodtak az egyesületek és alapítványok, jó néhány közösségét segítette. Ismert Kató Béla tevékenysége, vagy Gergely István plébánosé, aki létrehozta a Csibész Alapítványt. A Keresztyén Diakónia Alapítvány által működtetett házi beteggondozást annyira befogadta a közösség, hogy már megszokott, általános állami szolgáltatásnak gondolják. Vagy ott van Haáz Sándor, aki a Gyermekfilharmóniával Szentegyházát tette Európa-szerte ismerté. Ma már egy falunap sem képzelhető el anélkül, hogy legalább egy kulturális, ifjúsági, sport- vagy hagyományőrző egyesület ne venne részt az előkészítő munkában. Negatívum azonban, hogy inkább számtalan kis egyesületet hoznak létre, mintsem egyesítenék erejüket. A kizárólag anyaországi alapítványok pénzéből élők most tanácstalanul állnak, s jóformán megszüntették tevékenységüket. /Hecser László: Civilek Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

November 5-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában bemutatják a Kincses Képeskönyv sorozat második darabját. A kötet Marosvásárhely történetét és fejlődését meséli el tizenkét színes fejezetben nem csak gyerekek számára; a kiadványt Zágoni Balázs meseíró és Jánosi Andrea illusztrátor jegyzik. A történelmi hitelességért pedig öt fiatal marosvásárhelyi történész és művészettörténész vállalja a felelősséget. Karácsonyi István, Lázok Klára, Orbán János, Novák Zoltán és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kutatták és gyűjtötték össze a városra vonatkozó adatokat és dokumentumokat. /Kincses Képeskönyv – bemutató. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Traian Basescu államelnök kihirdette a törvényt, amely kötelezi a magán- és jogi személyeket arra, hogy a tulajdonukban levő házat/lakást bebiztosítsák természeti katasztrófák ellen. /Basescu kihirdette a lakásbiztosítási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Újratárgyalja a képviselőház szakbizottsága azt a nagy-romániás törvénytervezetet, amely „az 1989. december 21. után a magyar nemzetiségű sovének által elkergetett román családok visszatelepedését segítené elő Hargita, Kovászna és Maros megyébe”, valamint támogatná azokat a fiatal román családokat, amelyek ezekben a megyékben szeretnének letelepedni – döntött november 4-én az alsóház. „A magyargyalázó nyilatkozatok után az RMDSZ, a házelnök és néhány liberális képviselő kivételével valamennyi párt egyetértett a tervezet újratárgyalásával, így nincs kizárva, hogy az újonnan megválasztott parlament elfogadja azt, és akkor még nyilvánvalóbb eszközökkel támogathatja a kormány a románság Hargita és Kovászna megyébe való betelepítését” – nyilatkozta Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. /(O. M.): Románok székelyföldi betelepítését szeretné a PRM. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Közel 25 százalékkal nőtt szeptemberben a romániai nominálbér a tavalyi év szeptemberéhez viszonyítva, az országos bruttó átlagbér elérte az 1751 lejt, ami 1,3 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest is. /Bálint Eszter: Nőttek a fizetések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Az EU 6,5 milliárd euró sürgősségi hitelt hagyott jóvá Magyarország megmentésére. Hamarosan a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank további 13,5 milliárd eurós mentőövet nyújt Budapestnek. Az EU 27 tagországa közül Magyarország lett a nemzetközi pénzügyi válság első áldozata: az ország a pénzügyi csőd szélén áll. Senki sem gondolta volna, hogy éppenséggel Közép-Kelet Európa minta-országa kerül ilyen helyzetbe. Több mint egy évtizednyi elsőség után, 2002 óta „szakszerű” kormányzásával a szocialista /MSZP-SZDSZ/ hatalomnak „sikerült” sereghajtóvá degradálni Magyarországot. A magyarországi választópolgárok szavazataik emelték hatalomba a két pártot 2002-ben és 2006-ban egyaránt, továbbá dőltek be Gyurcsány Ferenc olcsó propagandájának a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazásnál, mély sebet ejtve ezáltal a határon belüli és határon túli magyarság testvéri viszonyában. /Chirmiciu András: Példakép. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

November 4-én megkezdődtek a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum munkálatai a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a térségfejlesztés informatikai támogatásáról értekeztek a résztvevők. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója ismertette a magyar kormány térségfejlesztési elvű nemzetpolitikáját és eszközei egyikeként a www.regions.hu weboldalt. Ennek segítségével elérhetővé válnak olyan eszközök, technikák, amellyel azok a szervezetek, önkormányzatok, vállalkozók, akik nagyobb összegű nemzetközi pénzalapok lehívását pályáznák meg, hozzájuthatnak indító forrásokhoz a Szülőföld Alapból. A Kárpát-medence fejlesztési szakembereinek nem ez az első ilyen jellegű találkozásuk, legutóbb Esztergomban idén májusban ültek össze. /Hompoth Loránd: Térségfejlesztői gyakorlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Közös projektet indít útnak Arad és Békés megye „Kreatív interkulturális fesztivál” címen, megvalósítását az EU finanszírozza. Az állami gondozásban nevelkedő gyermekekről és gyermekeknek szóló projekt célja az interetnikai kommunikáció ösztönzése a két intézmény személyzete, illetve gyermekei között. A projekt jövő tavasz végén valósul meg egy menyházai táborral, melyre a két megyéből 30-30 állami gondozott gyermeket visznek el. /Sólya R. Emília: Gyermekvédelmi projekt Arad és Békés között. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

A szlovák parlament november 4-én elfogadta azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, jelesül a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. Magyarország hosszú távú stratégiákkal a trianoni határrevízió megkerülésére törekszik, mondta a határozat szövegtervezetének vitáján Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. A szlovákiai magyar képviselőket megvádolták, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvételükkel „megszegték esküjüket, és idegen ország érdekébe szegődtek”. A vitán az MKP képviselői nem vettek részt, bohózatnak titulálva azt. Az MKP kezdeményezte a magyar és a szlovák parlamenti elnökök találkozóját még a végszavazás előtt. Közben a magyar parlamentben közös fellépésre készülnek a szlovák–magyar kapcsolatok mélypontra kerülése nyomán. „Magyarország készen áll arra, hogy tisztázza a két ország kapcsolatát terhelő kérdéseket. A Külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatja a parlamenti pártokat a fejleményekről, Göncz Kinga tárcavezető hamarosan a külügyi bizottság előtt is beszámolót tart a témáról” – jelentette ki Szabó Vilmos a külügyi bizottság kormánypárti alelnöke. /Kánya Gyöngyvér: Elítélte a szlovák parlament a Magyar Koalíció Pártját. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Olyan amatőr videofelvételeket mutattak be Dunaszerdahelyen a helyi futballcsapat vezetői és a város polgármestere, amelyeknek egyetlen jelenete sem igazolja a szlovák rendőrség állításait, ellenkezőleg: a képsorokon látható, hogy az egyik kommandós minden ok nélkül odalép egy békésen ácsorgó idősebb magyar szurkolóhoz, és megüti. A dunaszerdahelyi sajtóértekezleten levetített jelenet közvetlenül megelőzi azokat a pillanatokat, amikor a szombati Slovan–DAC mérkőzésen a népes rendőrosztag elkezdi kiszorítani a „magyar” szektorból az ellenállást nem tanúsító embereket. A szlovák rendőrség azt állítja, hogy ellenkező bizonyítékok vannak a birtokában, de ezeket egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Pázmány Péter polgármester sajtótájékoztatóján ismertették a DAC nyilatkozatát, melyben a klub vezetősége „teljes mértékben elhatárolódik” a mérkőzés 17. percében történt fejleményektől, „a rendőri alakulatok szurkolók elleni beavatkozásától”, nemkülönben a szlovák rendőrség minden megnyilatkozásától mindaddig, amíg alaposan ki nem vizsgálják a történteket. A klub vezetői jelezték: a szurkolók elleni rendőri fellépés indítékainak tisztázása érdekében jogi lépéseket tesznek, egyszersmind felszólítják a szurkolókat: bocsássák a klub rendelkezésére a birtokukban levő hang- és képhordozókat. Pázmány többek között arra vár választ a rendőrségtől, a beavatkozás előtt elhangzott-e a szükséges figyelmeztetés, és miért voltak leragasztva a rendőri sisakon feltüntetett azonosítószámok. /Bizonyíték a brutalitásra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Székedi Ferenc főmunkatárs vezércikkében a magyarországi drukkereket hibáztatta a Dunaszerdahelyen DAC– Slovan-labdarúgó-mérkőzésen történtek miatt. A magyarországi médiumok nagy teret szenteltek az ügynek, csupán a szlovákiai magyarokat nem kérdezték meg: hogyan látják a történteket? – írta. Ők is úgy gondolják, hogy a nehéz nemzetiségi küzdelmükben a magyar iskolákért, a megfelelő tankönyvekért az ilyen szabadcsapatok segítenek? A nemzetiségi kérdés jóval bonyolultabb annál, semmint az „elefánt a porcelánboltban” típusú átvonulásokkal, ilyen vagy amolyan zászlólengetésekkel valamiféle eredményt lehetne elérni. /Székedi Ferenc: Öngól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A képviselő- és a szenátorjelöltek mellett a helyi elöljárók is fogadták november 4-én az RMDSZ országos ifjúsági kampány-karavanját Szatmár megyében. A Szavazni menő elnevezésű turné zenészei, táncosai és humoristái Krasznabélteken, Erdődön, Szatmárhegyen, majd Szatmárnémetiben jártak. Sepsiszentgyörgyön is tart a kampány. Édler András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje elmondta, hogy a Kovászna megyei ellenőrző hatóságok túlkapásainak megszüntetését, befektetők vonzását, valamint a kormánypénzekért való lobbitevékenységet tartja legfontosabb célkitűzésének. „Nem szabad azt hinnünk, hogy a mi munkánk csupán a kisebb horderejű kérdések megoldására korlátozódik. Munkánk lényege, hogy a legfontosabb kérdésekben hozott döntéseket befolyásoljuk. Befolyásoljuk, ahogyan a magyarság érdekei kívánják Románia és Erdély sorsát, Erdélyét, ahol élünk” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Brassóban, az RMDSZ Brassó megyei kampányindítóján. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Menő a Szavazni menő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Várfalván is megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete. Az alakuló közgyűlés részevői megválasztották a tisztségviselőket: elnök Valentiny Attila, alelnök Létay Sándor. Valentiny Attila a tavaszi választások alkalmával függetlenként nyert mandátumot a helyi tanácsba. /Megalakult Várfalván az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Székelyföld területi autonómiája megszerzésére tett második sikeresnek tűnő próbálkozás vallott kudarcot. Nem a román hatalom fenyegetőzése miatt. Azok az emberek, akik júniusban még az „autonómia" szóval kampányoltak, most magára hagyták a kezdeményezést. November 30-án azért nem lesz népszavazás az autonómiáról, mert Székelyföld választott, döntő többségében magyar önkormányzati képviselői ezt nem szavazták meg. A nagy városok vezetőire hatalmas nyomás nehezedett „felülről", az RMDSZ képviselői különböző eljárásbeli furfangokkal botlasztották a határozattervezetet, a Magyar Polgári Párt sem volt elég határozott. Sok helyen bizony levizsgázott az SZNT is. Csíkszereda polgármestere például szavakban valóságos apostola a székely autonómiának. Azután Csíkszeredán a múlt heti tanácsülésen egyetlen RMDSZ-tanácsos sem volt hajlandó nemhogy az autonómiára voksolni, még azt sem engedték meg, hogy napirendre kerüljön a téma! A csíkszeredai tanácsülésen ott volt az SZNT városi elnöke, egyetlen szót sem mondott az általa városi szinten képviselt szervezet kezdeményezéséről. /Szondy Zoltán: Zsákmányőrző görcsben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Újra menesztették Vincze Jánost, a gyergyószentmiklósi GO Rt. közüzemek igazgatóját. Egy hónap alatt immár másodszor távolította el vezetői tisztségéből Vinczét a közüzemek közgyűlése, aki szerint politikai okok vannak a háttérben. Az igazgató október 7-i leváltását a csíkszeredai törvényszék érvénytelennek nyilvánította, de Vincze nem ülhetett vissza a székébe, mert a közgyűlés a napokban újra a leváltására szavazott. Hasonlóan az előző gyűléshez, a tanács RMDSZ színeiben megválasztott képviselői távoztak az ülésről, mivel nem értettek egyet bizonyos napirendi pontokkal, és ellenezték, hogy Árus Zsolttal kibővüljön a vezetőtanács. A többségben lévő magyar polgári párti tanácstagok újra megszavazták az igazgató menesztését, Vincze szerint ismételten törvénytelenül. Vincze úgy látja, hogy menesztését Árus Zsolt, az MPP-színeket képviselő megyei tanácsos tervelte ki. Mezei János polgármester szerint nem politikai döntésről, hanem a város érdekeiről van szó. Vinczét amiatt váltották le előzőleg, mivel nem végezte megfelelően munkáját. /Barabás Cs. Márti: Gyergyó: politikai okokat sejt a menesztett igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Kelet- és Közép-európai Stratégiai Tanulmányok Regionális Frankofón Intézete (IFRES-ECO) a teljes elnevezése annak az intézménynek, amely a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében elkezdte működését. Andrei Marga rektor a francia nyelv művelésének jelentőségére utalva kijelentette, hogy Franciaországgal a hagyományosan jó viszony most kezd eltolódni a tudományos együttműködés irányába. /Ö. I. B. : Regionális frankofon intézet alakult. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Számos új szak bevezetését tervezi a 2009/2010-es tanévtől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem. A tervek szerint jövő ősztől gazdasági matematika, városkép és városesztétika, urbanisztika, társadalomszervezés, kereskedelmi jog, ökoturizmus, muzeológia, reklám és alternatív energiaforrások szakra is felvételizhetnek majd a magyar diákok, közölte Magyari Tivadar rektor-helyettes. A magyar nyelven is elsajátítható 61 szak közül mindegyik iránt van kereslet. Az intézmény a közeljövőben mintegy 60 magyar tanerő alkalmazását is tervezi. Magyari szerint az elmúlt években félévenként csupán 8–10 magyar oktatót alkalmaztak vagy léptettek elő, így a magyar tagozaton a tanerőlétszám jóval alulmaradt a román tagozathoz képest. Magyari elérte, hogy tavasszal 26 új magyar oktatót vettek fel, és hamarosan újabb 55–60 pedagógus alkalmazására kerül sor. A fiatal oktatók alkalmazásával mintegy 400-ra növekszik a magyar oktatók száma, rajtuk kívül körülbelül 300 betanító tanár és 25–30 magyarországi vendégtanár tanít az egyetemen. /Pap Melinda: Új szakokat indítana a BBTE. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A november 4-i tanácsülésen külön költségvetési tételt jelentett a Mátyás-szobor restaurálási munkálataira kiutalt 1,6 millió lej. – A pénzt a román kormány utalta ki a polgármesteri hivatalnak azzal, hogy a rendelkezésre álló összeget a Mátyás-szobor restaurálására használják. A román kormány által kiutalt összeg, azaz mintegy 435 ezer euró a költségek felét fedezi. – A kormányközi megállapodás értelmében ugyanennyi pénzt utal majd ki a magyar művelődési tárca. /K. O. : Pénzkiutalás a Mátyás-szobor restaurálására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A tisztújításon újraválasztott Zsigmond József, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ elnöke sepsiszentgyörgyi. Verseket ír, megjelent már két önálló kötete, jövőre lát napvilágot Mosolyok címmel kisregénye. Blogja van, kiír mindent magából, mondta. A közéletre készül, a közéletet fontosabbnak tartja az írásnál. Elvégezett egy trénerképző tanfolyamot, azóta már tartott négy képzést. Trénerkedéssel és pályázatírással szeretne foglalkozni. Két egyetemet végez, az egyiket magyarul, a másikat románul, a jogon harmadéves, a politológián elsőéves. /Osváth Diána: Aki tudja, honnan jött és hová tart. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Október 27–31. között szakmai tanfolyamot és tréninget szervezett a Pro Libris Könyvtári Egyesület, amely a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárral, valamint a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületével karöltve évek óta szervez pályázatok révén szakmai képzéseket munkatársai számára, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár keretében működő Könyvtári Intézet szakemberei közreműködésével. A Kommunikációs ismeretek könyvtárosoknak című képzést és tréninget a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megvalósítani. /Kelemen Katalin könyvtáros, Csíkszereda: Szakmai tréning könyvtárosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Kovászna és Brassó megye elöljáróinak évek óta fennálló problémája a háromszéki Bölön és a Brassó megyei Szászmagyarós közötti területen, a két megye határán évek óta élő romák helyzete. A mintegy hatszáz fős roma közösség jobbára engedély nélkül épített házakban él. A romák személyazonossági igazolványaik szerint Brassó megyei, szászmagyarósi lakosok, de házaik Kovászna megyei köz- és magánterületeken állnak, törvénytelenül. Most azt találták ki az elöljárók, hogy medermódosítással eltérítenek egy patakot, ezzel pedig a romák lakhelye fizikailag is Brassó megyébe kerül át. Jóval egyszerűbb egy patakot eltéríteni, mint egy eszmei jellegű megyehatárt módosítani. Kovászna megye pedig nem veszít területéből, mert odébb visszakanyarítanak egy ugyanakkora területet Brassó megyéből. /Fall Sándor: Hidrodemográfia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A vita kedvéért képletesen két „szembenálló” tábor tagjaiként írók és újságírók vettek részt azon a Látó szépirodalmi folyóirat által szervezett marosvásárhelyi találkozón, amelyen a napi sajtó és a szépirodalom kapcsolatát elemezték a jelenlévők. A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc /KAF/, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra. Vita volt arról, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban. A Látó írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban. KAF ismertette a Látónál bekövetkezett változásokat: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. KAF szerint a lap megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte. /Máthé Éva: Ívlapról hírhasábra? = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Nagyvárad eddig a viszonylagos etnikai nyugalom szigete volt, ahol nem történhetnek meg a marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmárnémeti incidensekhez hasonló szembenállások a magyar és a román közösségek között. A mesterségesen román többségűvé tett Nagyváradról, Ady Endre városából nyugtalanító hírek érkeztek. Előzmények voltak, kemény harcot kellett vívnia a nagyváradi római katolikus püspökségnek, hogy elkobzott tulajdonának egy részét visszaszerezhesse. A református püspökségnek is évekig kellett küzdenie egykori székháza visszaszerzéséért, hogy berendezhessék a partiumi magyarság keresztény egyetemét. Gáncsoskodások tovább tartottak a főiskola állami hitelesítésének késleltetésétől a református egyház által újraalakított líceum vegzálásáig, sportpályájának elkobzásáig. Újabban két dolog borzolja a nagyváradi kedélyeket. Az ortodox egyház magának vindikálja az Ady Endre Múzeum épületét. A másik: Traian Stefet, a Bihar Megyei Könyvtár román nemzetiségű igazgatóját azért váltották le, mert ,,igazolatlanul" hiányzott. A munkatársak jól tudják, hogy franciaországi tapasztalatcserén járt néhány kollégájával. Traian Stef igazi ,,bűne" az volt, hogy magyarországi írókat is meghívott az intézménybe: Konrád Györgyöt és másokat. /Magyari Lajos: Nagyvárad nyugalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Kilencedik alkalommal tartottak megemlékezést november 4-én a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű együttesénél. A Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944―45 között több mint hatezer ember raboskodott, s közülük ezren odavesztek, mintegy hatvanan gyűltek össze. Nagy János hídvégi református lelkész házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket. A főszónok, Ungvári Barna András uzoni lelkész, az emlékhely megteremtője jelezte, idéntől a fogolytábor túlélőiről emlékezik meg. Ezúttal a Csíkszerdában élő Ivás Istvánról beszélt, aki Az utolsó székely határőrök című könyvében leírta a haláltábor borzalmait. Bálint László brassó-gyárvárosi református lelkipásztor, címzetes esperes a feldobolyi Bacsó Lajos visszaemlékezéseiből idézett. Akkoriban a foglyoknak felajánlották, ha áttérnek román vallásra, hazaengedik őket, de ők azt válaszolták: magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, s azok is maradunk. A bukaresti magyar nagykövetség nevében Alföldi László, majd RMDSZ-szervezetek, egyházak és volt politikai foglyok szövetségeinek képviselői koszorúztak. /Szekeres Attila: Magyarnak születtünk, s azok is maradunk! (megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

„Megzenésített” születésnapi bulira készül Marosvásárhely legrégebbi rockzenekara. A harmincéves banda frontembere, Novák József azt szeretné, ha az egykori rajongókkal együtt ünnepelhetnének. A vásárhelyi rockzenekart, a Nowáxot három évtizeddel ezelőtt alapította Novák József és fivére, László, a testvérekhez két gitáros, Kutas Sándor és Nagy Sándor csatlakozott. A Nowáx igazi berobbanása 1980-ban történt, amikor a csapat a város legnagyobb filmszínházában lépett telt házas közönség elé. A fiúkra a rádió és a televízió is felfigyelt, több felvételt is készítettek róluk. Az együttes saját dalai, a Levél és a Szeress, hogy szeresselek hónapokig vezették a Marosvásárhelyi Rádió slágerlistáját. Közben többször a rendőrségre, a Szekuritátéra és a párt kultúrbizottsághoz hívták be őket. A dalszövegeket cenzúrázták, a koncertjeket letiltották. Megfenyegették őket, ne menjenek el a csíkszeredai rockfesztiválra. Az együttes egyetlen Erdélyben maradt tagja, az időközben képzőművészi oklevelet szerzett Novák József elmondta, a fenyegetések ellenére részt vettek a fesztiválon. Másnap a Szekuritátén már arról számolhattak be, hogy övék lett az első díj. Az is előfordult, hogy koncertjüket akkor próbálták letiltani, amikor a közönség már tombolva várta a fellépés kezdetét. „Bejött egy szekus, és azt mondta, jelentsem be az Arta moziba begyűlt mintegy ezer nézőnek, hogy a koncert elmarad. Azt válaszoltam: jelentse be ő, ha van mersze kiállni a színpadra. Persze, hogy nem vállalta” – emlékezett Novák József. Az 1989-es rendszerváltást követően az együttes már ritkábban koncertezett, majd tagjai szétszéledtek. A 2001-es újjáéledéshez és lemezfelvételhez tizenkét évnek kellett eltelnie. November 7-én lesz a koncertjük. /Szucher Ervin: Toplistán és feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház is bemutatkozik Budapesten, a november 13aa és 17-e között első ízben megrendezésre kerülő dunaPart Kortárs Magyar Előadóművészeti Platformon. Magyarországon a Trafó – Kortárs Művészetek Háza és a Krétakör szervezésében a dunaPart célja a mai magyar független színház- és táncélet alkotóinak nemzetközi megismertetése, a lehetséges jövőbeli kapcsolatok kiépítése. Széles körű szakmai konzultáció után végül 25 alkotó/társulat mutatkozhat be a négynapos mustrán, melyre körülbelül hatvan külföldi menedzsert és intézményvezetőt várnak. Kroó Ádám, a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház vezetője és művészei november 13-án a Merlin Színházban mutatják be Love and money című darabjukat. A Göttinger Pál rendezte előadás sikeresnek mondható, folyamatosan játsszák. /Kánya Gyöngyvér: Világpiacra törő platform. Székelyudvarhelyi előadóművészek Nézőpontja érvényesült a dunaParton. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./