A képviselőház a napokban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely megszabja, hány hektárnyi területet juttat vissza az ország mezőgazdasági kutatóállomásainak, így a kolozsvári kertészeti kutatóállomásnak is. Ezen törvénytervezet elfogadása – miszerint a 366 hektárból 171,7 hektárnyi marad a kutatóállomásnak – kétségbe ejtette a hóstáti gazdákat, akik több éve próbálják visszaszerezni jogos tulajdonukat. A hóstátiaknak nincs birtoklevelük, nem történt meg a birtokba helyezés. /Nagy-Hintós Diana: Ismét kisemmizték a hóstátiakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Az „ordonánca, csirkulára vagy referent ágrikol” és hasonló kifejezések jövőbeni elkerülése érdekében hivatásos fordítókat alkalmaz a Kovászna Megyei Tanács határozatainak fordítására, jelentette be Tamás Sándor tanácselnök. A közigazgatási törvény szerint magyarul is közzé kell tenni a határozatokat azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar, ennek ellenére egyelőre csak belső használatra, a tanácsosok számára készülnek rossz minőségű fordítások. „Jóváhagyják a Reklám Panó Felállítás, A1 Tipus, Kökös, Kovászna Megye nevű beruházás elhelyezését Kökös község területén, a 35-ös tarla, 148-as parcelán, a 22/19. 02. 2008 számú szerzödés alapján. Kovászna Megye promoválása mint turisztikai termék, szükséges egy turisztikai brend megvalósítása... ” – így szól például a Kökös határában újra elhelyezendő Székelyföld tábláról szóló tanácsi határozat fordítása. A hivatal alkalmazottainak egy része még 1989 előtt, román tannyelvű osztályokban végezte tanulmányait, és ezért nehezebben fogalmaznak anyanyelvükön. A Kovászna Megyei Tanács internetes oldalán csak román nyelven jelennek meg a tanácshatározatok. A jövőben a tanács magyarul is közzétenné döntéseit. A Hargita Megyei Tanács magyar nyelvű közleményeiben szintén magyartalan megfogalmazások vannak. Megoldásként a megyei tanács közleményeit a jövőben a Hargita Népe napilap szerkesztői fordítják, a szerkesztőséggel között szerződés keretében. A szatmárnémeti önkormányzatnál már évek óta kétnyelvűek a tanácsi határozatok, a tanács hivatalos közlönyében is így jelennek meg. /Fordítókkal a „csirkulára” ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Feljelentették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál Tamás Sándort, a Kovászna megyei tanács elnökét. A FACIAS nevű civil szervezet vezetője, Dan Tanasa – több hasonló feljelentés szerzője – azt kifogásolta, hogy a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgán a feltételek között szerepelt, hogy a jelentkezőknek beszélniük kell a magyar nyelvet. Tamás kijelentette: vállalja a versenyvizsga kritériumait, hiszen meggyőződése, hogy egy olyan intézménynél, amelynek látogatói elsöprő többséggel magyarok, az igazgatónak is beszélnie kell a magyar nyelvet. /Tamás Sándor nyelvi alapon diszkriminál? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A szeptember 29-i, harmadik perújrafelvételi tárgyalás a bukaresti legfelsőbb bíróságon, akárcsak az első kettő, alig pár percig tartott. Héjja Dezsőt Constantin Nicolae fővárosi ügyvéd hivatalból, a Magyarországon tartózkodó Paizs Ottót a fia által fogadott ügyvéd, Szász Ferenc képviselte. A per tárgya az 1989-es események miatt elítélt Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása. A bíró bejelentette: hamarosan dönteni fog az ügyben, s a következő tárgyalás időpontját jövő év január 26-ra tűzte ki. Iochom István: Harmadszor is halasztottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyet fizetett közleményként adott közre a Népújságban. Florea polgármestereként várta, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői tesznek-e valamit a marosvásárhelyiekért. Az RMDSZ galádsággal, képmutatással, ordináré politikai lobbival jelentkezett. Florea szerint az RMDSZ-t nem foglalkoztatta a város ügye, majd sorolta a problémákat, mindenért az RMDSZ-t okolva. Borbély László miniszter „felfuvalkodva dicsekedett az ANL-lakásokkal és a sporttermek megvalósításával”, holott ez a helyi tanácsok dolga. „Sajnos, Borbély Lászlóra bízták Románia fejlesztését, aki cserébe zsigeri gonoszsággal és rosszindulattal fizetett” – írta Florea. Büszkén számolt be saját megvalósításairól, ezzel szemben az RMDSZ vezetése nem tud maradandót felmutatni. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ (Fizetett közlemény)

Tizenegy esztendeje negyvenöt tanulni akaró alkotta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának diákságát, most pedig 310 egyetemista vett részt az új tanévköszöntő rendezvényen. A szellemi tőke fontosságáról szólt beszédében Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az egykor főiskolaként indult, ma egyetemi rangú képzést nyújtó Csiky-kerti tagozaton a turizmus földrajza mellett idéntől beindult a geodézia szakoktatás is; az intézményvezető, dr. Dombay István elmondta, a geodézia a turizmus után a leginkább keresett gazdasági ágazat, több ezer ilyen szakemberre lesz szükség országos szinten a következő évtizedekben. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Csiky-kerti tanévkezdés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Olvasva az RMDSZ elnökének, Markó Bélának egy elmaradt egyezségről szóló írását, nem hittem a szememnek, hogy a nemrég történtekről ennyi valótlant írhasson valaki, írta Román Győző. Markó be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. Az RMDSZ megalakulása utáni „első” években nem voltak sem mérsékeltek, sem radikálisok, amint azt a szövetségi elnök állítja. Akkoriban Tőkés Lászlónak olyan befolyása volt az egész szervezetre, hogy a diktatúra felszámolása ellen semmit nem tett személyek meg sem mertek mukkanni. Az RMDSZ vezetésében bőven voltak olyanok, akik a sokszínűségben és az erdélyi magyarság szolgálatában hittek – Tőkés László mellett Szőcs Géza, Borbély Ernő, Kónya-Hamar. A mérsékelt–radikális ellentét később, a neptunosok külön utasságának kitudódása után jelent meg. Ekkor dolgozták ki az úgynevezett kis lépések politikáját. Markó Béla úgy lett elnök, hogy kívül maradt a csoportok vitáján, függetlennek tartották. Markó Verestóy Attila hatása alá került. Lekerült a napirendről az állami magyar egyetem újraindítása, de még az erdélyi magyarság megszámlálása is. Az RMDSZ-ben a mérsékeltek kezdték előbb a szélre, majd a szervezeten kívülre szorítani a radikálisokat. Sokakat – különböző manőverekkel –eltávolítottak, legutóbb Garda Dezsőt, aki már terhükre volt. Az MPP elég későn alakult meg. Az erdélyi magyarság hosszú távú érdeke a különféleképpen gondolkodó embereknek a nemzet létkérdéseiben való együttműködése. Markó Béla írása szerint az egyezség megkötésének elmaradása miatt mindenki hibás, csak éppen ők nem. /Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19

Az RMDSZ hosszú időn keresztül takargatta a magyarországi baloldalhoz fűződő kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan a szervezet sajtóholdudvara egyfajta konszolidált, finoman nemzeti hangvételt ütött meg. Az RMDSZ szemérmeskedése megszűnőfélben van. A választók nagy részét csak az olyan direkt kitételek sokkolják, mint Szent István jobbjának tetemcafatként való említése, vagy esetleg a Szent Korona tökfödőnek csúfolása. (Majsai Tamás írása a Magyar Narancsban). Másrészt egyre kevesebben olvasnak írott sajtót. E helyzetben az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. Mindeközben az RMDSZ egyre nyíltabban kokettál az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, írta Borbély Zsolt Attila. Ide illeszkedik az is, hogy Markó Béla az Élet és Irodalomban írta meg vallomását az RMDSZ és az MPP viszonyrendszeréről. Ebben Markó kifejtette, hogy Tőkés Lászlóval azért nem jött létre a megegyezés, mert az ő lételeme az ellenkezés. Borbély Zsolt Attila emlékeztetett: mindaddig, amíg az RMDSZ az autonómia építésének útján haladt, addig Tőkés László és Markó Béla együttműködése kifogástalan volt. A Neptun ügyben sem ők feszültek egymásnak, Azután jött Nagy Benedek támadása a tiszteletbeli elnök ellen, amit a hivatalos vezetés hátulról fedezett, majd Markóék balfordulata. Tőkés László az autonómia markói tagadására mondott csak mindenkoron nemet, éppen az autonómia igenlésének jegyében, hangsúlyozta a cikkíró. Markó azt akarja igazolni, hogy Orbán Viktor nem is a magyar egységet, hanem valójában a magyar széthúzást kívánta elősegíteni. Ez a belemagyarázás arra a kérdésre is választ ad, hogy Markó Béla miért az Élet és Irodalomban s nem a Heti Válaszban közölte pamfletjét. /Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Majsai írása: „El lehet temetni példának okáért a náci Horthyt, kísérgetni lehet István király tetemcafatját és soha nem használt tökfödőjét, kongatni lehet a vészharangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- /veszélyben az utolsó kenet!/ és hálószobakérdésekben. ” /Majsai Tamás: Dávid és Jonatán. Egyházak, keresztények, Biblia és homoszexualitás, Magyar Narancs, 2001. aug. 30./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19.

Szatmár megyében Toma Betea júniusban megválasztott polgármester a magyar Avasújváros községből a szomszédos románlakta településre, Ráksára költöztetné Avasújváros polgármesteri hivatalát. A szociáldemokrata párti elöljáró azért szeretné átköltöztetni a községi székhelyet a román faluba, mivel a települések két éve népszámlálás útján szerettek volna különválni, és a referendum sikerében bízva Ráksán korszerű infrastruktúrát létesítettek. Idén májusban adták át az országosan is egyedülálló felszereltségű polgármesteri hivatalt és rendőrséget. A lakosság érdektelensége és a referendum sikertelen parlamenti szereplése miatt meghiúsult a terv, így Ráksa lett az egyetlen olyan falu Romániában, amely korszerű épülettel rendelkezik ugyan, de nem községközpont. Avasújváros magyar lakossága azonban ellenzi a tervet. „Avasújváros lakossága nevében kijelenthetem, semmilyen módon nem egyezünk bele a községközpont elköltöztetésébe” – nyilatkozta az egyik helyi román lapnak Majláth Gábor, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott községi tanácsos. Az RMDSZ szerint kompromisszumos megoldás szükséges. Csehi Árpád megyei tanácselnök megállapodott Toma Betea polgármesterrel, hogy a polgármesteri hivatal felújításáig az alkalmazottak egy részét áttelepítik Ráksára, Újvárosban pedig továbbra is fenntartanak egy munkaközpontot az itteni lakosság és a távolabbi falvak, Kőszegremete, Negyhegy, valamint Muzsdaj számára. /Végh Balázs: Községközpont máshol? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Két hete avattak emlékoszlopot a bonchidai református temetőben a tordai csatában súlyosan megsebesült, és a Bánffy-kastélyba berendezett 25. hadikórházban elhunyt 109 magyar honvéd emlékére. Most pedig az aranyosegerbegyi református templomkertben avattak kopjafás emlékoszlopot az itt elesett 64 magyar katona tiszteletére. Mindez Solt Péter budapesti lakosnak köszönhető, akinek édesapja, dr. Solt Kornél zászlós részt vett a tordai csatában az aranyosegerbegyi vonalon. Élve hazakerült, s fiának, Péternek ő beszélt az iszonyú véres harcokról, aki ezért fontosnak tartotta emléket állítani az itt életüket vesztett katonáknak, saját költségén kopjafát és emléktáblát készíttetett. Szeptember 28-án volt az avatás a református templomkertben. Mihály Lajos esperes prédikációjában a hősökre emlékezett, hangsúlyozva, hogy felejtenünk nem szabad. Fábián Zsigmond történelemtanár az akkori háborús eseményekről tartott előadást, majd Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke ismertette a civil szervezet szerepét a hadisírok létrehozásában és rendezésében. Aranyosegerbegy határában a harcok után a helyi magyar lakosság közös sírba temette az elhunyt honvédeket. Időközben az ortodox egyház saját területévé nyilvánította ezt a részt. 2001. november 1-re a helyi RMDSZ támogatásával sírkövet emeltek az elhunytak emlékére. Hamarosan a román veteránok a sírkő lebontását és a holtak magyar temetőbe való átszállítását követelték, mondván, román temetőben nincs helye magyar katonáknak és magyar feliratoknak. A polgármesteri hivatal egyeztetni próbált, sikertelenül. Az ortodoxok drasztikus lépést tettek: a sírkövet betonnal bevonták, eltüntetve a magyar feliratot, a betonkeretet pedig cementréteggel öntötték le. A THHB emiatt a templom falán helyezett el emléktáblát a hősök névsorával. /Pataky József, a THHB elnöke: Múltidéző. Honvédek emlékére avattak kopjafát Aranyosegerbegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A nyelvtudomány születőben lévő új ága a nyelvrégészet. Lényege – szabatos fogalmazással – „a nyelvben megőrzött fogalmak, képek, elképzelések, eszmék stb. alapján következtetni régmúlt dolgok meg-, illetve hogyanlétére”. Nem a szavak eredetét kutatja, hanem a jelentéseket, a bennük megőrzött szemléletet, összefüggéseket. Czakó Gábor a nyelvrégészet magyarországi meghonosítója a budapesti Hitel szeptemberi számában kifejtette, hogy a módszer alkalmas a hagyományos régészettel feltárt tudás gazdagítására. A nyelvrégészet újabb bizonyítékkal szolgál ezeréves ittlétünkre. A székelyföldi falvak, városok többségének román elnevezése tükörfordítás a magyarból, vagy pedig hatósági úton megállapított. Így lett Nyárádszentlászlóból Sanvasi, Nyárádtőből Ungheni (Szöglakó?), Csíkszentlélekből Leliceni. Gazdagíthatnák vizsgálódási módszereiket a nyelvrégészettel a Székelyföldet kizárólagosan ősi román földnek vélő történészek, írta Borbély László. /Borbély László: Nyelvrégészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Két gyermekfolyóirat főszerkesztője Zsigmond Emese, aki a kisiskolásoknak szóló Napsugár és az óvodásoknak összeállított Szivárvány szerkesztőségét vezeti, mint minden tanév elején, most is levélben fordult az óvónőkhöz, tanítókhoz. Nem reklámfogás ez a levél, hanem meghívás az együttmunkálkodásra a gyermekek érdekében. /Takács Éva: Egy főszerkesztő levele. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum bérleti szerződése jövő év márciusában jár le, és azután nem tudni, mi lesz a Székely Nemzeti Múzeumnak alárendelt tájmúzeum sorsa. A Kovászna megyei önkormányzat székházvásárlással kívánja megoldani a csernátoni Haszmann Pál tájmúzeum sorsát. A csernátoni kulturális intézménynek otthont adó épületet mintegy hatévnyi pereskedés után 2006-ban kapta vissza a Damokos család. Haszmann Pál a pereskedés során mindvégig hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a gyűjtemény helyben maradna. /Kovács Zsolt: Kilakoltatás fenyegeti a csernátoni tájmúzeumot. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Illyés Gyula nevezte a fiatal Sütőt a magyar irodalom egyik legnagyobb vigaszának. Életműve azóta beért, kiteljesedett, ő pedig búcsút mondott e földi világnak. Szeptember 30-án virággal borították Sütő András kopjafás sírját, halálának második évfordulóján tisztelői a marosvásárhelyi református temetőben. A nevét viselő baráti egyesület nevében Nagy Pál elnök helyezte el a kegyelet koszorúját. Elmondta: minden évben a születésnapon (június 17-én) ünnepi rendezvénnyel tisztelegnek a nagy író életműve előtt, halála napján, szeptember 30-án pedig megkoszorúzzák a sírt. /(bölöni): Vigaszunk, Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Két éve hunyt el Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író, az évforduló alkalmából, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának képviselői koszorút helyeztek el az író sírjánál. Sütő András halálával a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor erdélyi magyar közösség egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök két évvel ezelőtti részvétnyilvánításában. /Két éve hunyt el Sütő András. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

A magyarországi Színházi Kritikusok Céhe Pálffy Tibornak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Yvonne, burgundi hercegnő című előadásában nyújtott alakításáért ítélte oda a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat. /Forró Eszter: Színikritikusok díja Pálffy Tibornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) fotó szakosztályának fotókiállítást nyílt meg Kolozsváron, az Octavian Goga Megyei Könyvtár előcsarnokában. A tárlatot az EKE újraalakulásnak ötödik évfordulója alkalmából rendezték meg. Tizennégy alkotó munkáját láthatták érdeklődők. /Varga Melinda: A természet lencsevégen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Szeptember 20-án a Békési Kulturális Központ aulájában felavatták Wass Albert szobrát. A műsorvezető bemondta: ,,Most fővédnökünk, Gál Kinga következik, aki Európa Parlamenti néppárti képviselő, bizottsági alelnök, Erdély szülötte, a Wass Albert Védnöki Kör tagja, és aki kizárólag azért repült ma Brüsszelből haza, hogy szobrunkat felavassa, és az ünnepség után azonnal utazik is vissza. ” Gál Kinga belevágott: ,,Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt, és népem a magyar... ” Beszédében 2004. december ötödike egyik előjeleként említette a magyar állampolgárság meg nem ítélését az író számára, beszélt a népszavazást követő Wass Albert-reneszánszról, a szinte dermedten egymásra tekintő emberek nemzeti öntudatra. Példának állította a hallgatóság elé az erdélyi költő-író műveiből kisugárzó ember- és hazaszeretet, a nemzetért való elkötelezett, kitartó munkát. Gál Kinga leleplezte mellszobrot, Lipovics János munkáját /Pálmai Tamás: Wass Albert-szobrot avattak Békésen (Békési levelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Bemutatták Nagy László Mihály első kötetét: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A novellafüzér és a kisregény között kapcsolatot teremtő művet tervezek, melyben a kommunizmus évtizedeitől a demokrácia koráig próbálnám meg feltérképezni az emberi lét apró győzelmeit, vallotta a szerző. /Nagy Székely Ildikó: Könyvcseppek délutánja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

A pákozdi csata 160. évfordulója alkalmából az 1848–49-es szabadságharc eseményeit, történéseit feldolgozó négy könyv jelent meg. A Molnár András által szerkesztett Pártvezér, miniszterelnök, vértanú – Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére című tanulmánykötetet a Zala Megyei Levéltár adta ki. Herman Róbert A Drávától a Lajtáig /Balassi Kiadó, Budapest/ című könyvében tanulmányokat gyűjtött össze a Batthyány-kormány által megszervezett fegyveres erőről. Szintén Batthyány Lajos miniszterelnök tevékenységeit öleli fel Csikány Tamás–Demeter Lajos–Egyed Ákos–Kedves Gyula–Urbán Aladár Székely határőrök /Timp Kiadó, Budapest/ című munkája; a könyve kiemeli az első független, felelős magyar miniszterelnök törekvéseit a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezésében, megvalósításában. Német György Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötetből az olvasó megismerheti a honvédezredes élettörténetét. /Könyvek az 1848–49-es szabadságharcról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A 15. évét betöltött csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó tartott csoportos könyvbemutatót szeptember 30-án Sepsiszentgyörgyön. A kiadó az 500. címhez van közel, Pomogáts Béla romániai magyar irodalomtörténetének még idén megjelenő első részével érik meg a félezredik kiadványt. A mostani bemutatón négy szerző négy külön műfajban írott könyvét indították útjára: Fekete Vince gyerekverses /Csigabánat/, Bogdán László prózai kötetét /A felesleges utazás/, Albert Ildikó útleírását /Egy görög, egy török... / és Bíró Béla irodalomelméleti kötetét /Eszmélet és körkörösség/. /Váry O. Péter: Négy szerző, négy műfaj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete válaszolt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelére. Dorin Florea nyílt levele arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak. A polgármester levele a durva, negatív, lejárató kampány hangját tükrözi. Nehéz a rosszindulatú rágalmakra észérvekkel válaszolni. A levelében felsorolt kudarcok – melyeket az RMDSZ-nek ró fel –a városgazda illetékességét kétségbe vonó sikertelenségek. Dorin Florea, önkényes vezetési módszerével ellehetetlenítette az RMDSZ frakciója által fémjelzett városfejlesztési döntéseket. Az RMDSZ kormányzati politikusai több ízben is kezdeményezték a város fejlődését szolgáló programok és stratégiák megtervezését, illetve kivitelezését. Markó Béla volt miniszterelnök-helyettes, Borbély László miniszter és az RMDSZ többi marosvásárhelyi kormányzati tisztségviselői és képviselői több ízben is szorgalmazták, hogy Florea terjessze elő a fejlesztési programokat. A polgármester eddig egyetlen ilyen megkeresésre sem válaszolt. Dorin Florea az elmúlt tizenkét évben botrányt botrányra halmozva „párbajozott” a megyei tanáccsal, a különböző állami és önkormányzati hatóságokkal. Marosvásárhelyen továbbra is rengeteg a tennivaló. Az RMDSZ a megyében elsőként nevezte meg szenátor- és képviselőjelöltjeit, idejében megfogalmazta választási programját. Ezért méltatlan, hogy egy olyan párt megyei elnöke vonja kérdőre Markó Béla szövetségi elnököt, aki eddig még a jelöltjeit sem tudta megnevezni, és programját sem fogalmazta meg. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Állandó Tanácsa: Válasz Dorin Florea nyílt levelére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez /Népújság, okt. 1./

„Marosvásárhely polgármesterének úgynevezett nyílt levele sajnos arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak” – áll az RMDSZ Maros megyei szervezete állandó tanácsának Dorin Florea nyílt levelére adott válaszában. A marosvásárhelyi polgármester Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levelében azzal vádolta meg a romániai magyar politikusokat, hogy a választások közeledtével megint megkezdik az ígérgetéseket, hazudozásokat, és nemhogy nem tesznek semmit a városért, de még ahhoz is hozzájárulnak, hogy a város vagyonát elidegenítsék. Florea szerint az RMDSZ csúcsvezetősége miatt nincsenek még a Maros megyei városoknak terelőútjaik, nincs Marosvásárhelynek saját ipari parkja, korszerű hulladék-feldolgozója, sportrepülőtere, illetve sportbázisa, nem épült egy híd sem. -A város magyar tanácsosai korábban már több alkalommal is figyelmeztették a sajtóban a lakosságot, hogy a polgármester vádjai valótlanok. /Antal Erika: RMDSZ: Dorin Florea polgármester ismét rágalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1.

Markó Béla RMDSZ-elnök Egy elmaradt egyezség története címmel hosszabb írást jelentetett meg a magyarországi Élet és Irodalom című hetilapban, megpróbálta a magyarországi olvasó számára is értelmezni azokat a folyamatokat, amelyek a romániai magyar politizálásban az utóbbi közel két évtizedben végbementek. Markó felvázolta a magukat racionálisnak tartó politizálók és a nemzeti retorikájú radikálisok közötti véleménykülönbségeket. Markó úgy látja, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő az örök ellenzéki szerepében érzi magát a legjobban, Orbán Viktor Fidesz-elnök legfontosabb érdekének pedig azt tartja, hogy „az erdélyi MPP-nek RMDSZ-ernyő alatti parlamentbe juttatásával saját politizálása számára barkácsolhatna össze olyan eszközt, amellyel esetleg még az ágakat is el lehetne fűrészelni az RMDSZ alatt. ” Markó azt mondta ezzel, hogy az RMDSZ-t egyik magyarországi párt sem tudta becsábítani kizárólag a saját holdudvarába. Erdélyben elsősorban az MPP-tábor próbálta ízekre szedni az RMDSZ-elnök írását. Az Erdélyi Riport hetilap sorra vette és elítélte azokat, akik Markó írását támadták. Papp Kincses Emese szerint, ha a szellemi és anyagi kultúrjavak elosztási szintjén keressük az erdélyi magyar egységet, csalódni kell, hiszen szakadék tátong a szűk gazdasági és politikai elit és a nemzeti közösség többi része között. Papp Kincses Emese pedig olyan társadalmi egység, egyenlőség, illetve egyenlőtlenség nevében írta sorait, amelyen a különbségek megszüntetését célzó diktatórikus és utópisztikus társadalmi berendezkedés sem tudott segíteni, írta az Erdélyi Riport. Az erdélyi magyar politikai, gazdasági és társadalmi elit azonban nem csupán kiváltságosabb helyzetbe került RMDSZ-es tisztségviselőkből áll, hanem legalább ugyanilyen arányban találni magas polcra került személyeket a másik oldalon is, érvelt a hetilap. Érdekcsoportok szövetkeznek egymással, „befolyásukat a közpénzekről döntéseket hozó országos és helyi vezetőségekre már nem is tagadja senki”, olvasható az Erdélyi Riportban. Papp Kincses Emese szerint az RMDSZ nem foglalkozik az autonómiával, illetve ha igen, akkor demagóg célokból. Az Erdélyi Riport szerint a dr. Csapó József-féle autonómia tervezet „központosított, diktatórikus rendszert, egyfajta nemzetállamot szeretne meghonosítani egy olyan országban, amely ha lassan is, de demokratizálódik”. Vannak azután olyan cikkek, amelyek Markó Bélát személyesen támadják. Az egyik írás szerint „Be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. ” Egy másik, Markó írásának ürügyén, bizonyos erdélyi magyar lapokat vádol: „…az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó vagy a nagy múltú, de szellemileg teljesen lepusztított A Hét nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. A majdani vélemény-multiplikátorokét. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már csak merő véletlenségből beszélnek magyarul, primer értékiránytűik teljesen függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. ” Az Erdélyi Riport válaszol erre: „Alighanem a szerző úgy gondolja: a magyar nemzeti értékrendbe nem fér bele a nyitott, európai, a más népeket is megbecsülő gondolkodás, ahogyan az erdélyi fiatalok jelentős része teszi, hanem csak az ős- vagy a búsmagyarkodás. ” /Székedi Ferenc: Elvek és elvtelenségek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 9. Papp Kincses Emese: Erdélyi kecske és káposzta – Reflexió Markó Béla helyzetelemzésére. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. szept. 26., 27. Székedi Ferenc nem nevezte meg, milyen cikkeket ítélt el, ezek között van: Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1. Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1.

Október 1-jétől 20 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, 50 százalékkal az oktatói fizetések, és 8 százalékkal lett magasabb a minimálbér – utóbbi januártól ismét nőni fog, a kétlépcsős emelés mértéke húsz százalékot tesz ki. A jobbközép kormány szavazatvadászatról van szó. Nem kérdezte senki, hogy miből fogják ezt kifizetni. /Benedek István: A számla mikor jön? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Nem örülnek a kis pártok – köztük az RMDSZ – annak, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében ezentúl a politikusoknak fizetniük kell a kereskedelmi rádió- és televízióadókon lejátszott kampányműsorokért. Ezentúl csak a közszolgálati adók kampányműsoraiban, illetve a vitaműsorokban történő szereplés marad ingyenes. /Fleischer Hilda: Kis pénz, kis politika. A pártoknak ezentúl fizetniük kell a kampányműsorokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

„Az akkreditálás egy nehéz út vége, és egy nehéz út kezdete is, az új lehetőségek új feladatokat is jelentenek. Rövid időn belül kérvényezhetjük a mesterképzés akkreditálását, és idénre tervezzük a menedzsment és az angol nyelv és irodalom szakok akkreditálását is” – közölte az intézmény akkreditációja kapcsán Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint mondta, a PKE immár megszervezheti az államvizsgát. Tőkés László, az intézményt alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az elmúlt négy évben az akkreditálás elérését, név szerint említve Markó Béla RMDSZ-elnököt, illetve Asztalos Ferenc és Toró T. Tibor képviselőket, de hozzátette: nem engedik, hogy bárki is kampánycélokra használja fel az akkreditálást. „Nem kételkedünk abban, hogy az RMDSZ is tett lépéseket, de ezzel a négy évvel nem lehet dicsekedni. Szili Katalin az elmúlt héten többször is közbenjárt Bogdan Olteanunál, és én magam hívtam fel Victor Hrebenciucot, aki a napirendi bizottság elnöke” – árulta el Tőkés. Elmondta, hogy a magyar kormánnyal még folynak a tárgyalások a Sapientia-EMTE–PKE hálózatnak nyújtandó támogatásról, és a román kormánytól is kérnek támogatást, például az új székház felépítésére. Arra is kérik a magyar felet, hogy a román–magyar közös kormányülésen járjon közben annak érdekében, hogy a román fél tartsa be ígéretét, amely szerint az akkreditáció elnyerése után anyagi támogatásban részesítik a PKE-t. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: A Sapientián a sor. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ További szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését sürgeti a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), élve a parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel. Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora Nagyváradon sajtóértekezleten beszéltek a végleges akkreditációról. Felidézték, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1990-ben megalapította a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), majd közel egy évtizedig tartó, eredménytelen küzdelem után létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, amely 1999-ben a SIRF jogutódjaként hívta életre a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az ennek nyomán megalakult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egyazon magánegyetemi hálózatban működő PKE létrejöttében és fenntartásában meghatározó szerepet játszott és vállal Magyarország, amelynek a folyamatos költségvetési támogatása biztosítja ennek az egyetemi rendszernek a létét és fejlődését – olvasható a dokumentumban. Az aláírók emlékeztettek: a PKE felsorolt három szakja 2004 júniusában nyerte el az Országos Akkreditációs Tanács szakmai elismertetését, ami lehetővé tette az intézmény törvény általi akkreditációját. Ez azonban több mint négy évet váratott magára.,,Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán »ügyrendi«, hanem elsősorban politikai okai voltak” – állapították meg a nyilatkozók, akik szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. Az elért eredmények tehát az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek gyümölcsei. /Élni a lehetőségekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Négy gazdasági és a környezetmérnöki szak közös tanévnyitóját tartották október 1-jén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A tizenkettedik tanévet több mint ezerkétszáz hallgatóval kezdi a helyi egyetem, közülük százharmincegyen az idén indult mesteri képzésen vesznek részt. Dr. Fazakas József főigazgató vetített képes visszapillantóban mutatta be a tagozat fejlődését, a kezdeti főiskolai korszakot és a 2005-ös áttérést az egyetemi képzésre. Jelenleg négy gazdasági szakon – vállalat-gazdaságtan, kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana, agrártudományi és környezet-gazdaságtan, valamint menedzsment –, közigazgatási szakon és környezetmérnökin folyik a tanítás nappali és távoktatásban, magyar és román nyelven. Évente több mint négyszázan szereznek oklevelet, az eddigi tapasztalat szerint mindannyian kapnak munkahelyet, a diplomás szakemberek képzésével az egyetem jelentősen hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez – hangsúlyozta az igazgató. /Fekete Réka: Idéntől mesteri képzés is (Egyetemi tanévnyitó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Szeptember 30–án megnyitotta kapuit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Karának Szatmárnémetibe kihelyezett közigazgatás szaka is. A háromnyelvű – magyar, román, német – oktatásra idén 150 diák jelentkezett nappali tagozatra, míg 50-en távoktatásra. Beszédet mondott az iskola igazgatója, Suta Stefan. /GHL: Még egy egyetemi tanévnyitó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 2./