Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Az idei Széchenyi Emlékünnepség előtt az avasújvárosi rendőrség először nem adta meg a bálra az engedélyt, és többen látták, hogy a rendőr több, utcára kiragasztott plakátot letépett. – Még Iliescu idejében sem fordult elő ilyesmi – mondta Sike Lajos beszédében, hozzátéve: ez az egyik kézzelfogható jele annak, hogy az idei helyhatósági választásokkor a községi magyarság megosztott lett, Kőszegremetét egyetlen tanácsos sem képviseli a döntéshozó testületben. Csehi Árpád, Szatmár megye tanácselnöke felvette a kapcsolatot Radu Bud prefektussal és a megyei rendőrfelügyelőség vezetőjével, és a közbenjárása eredményeként a bált megtarthatták. Az ünneplők a falu határában álló, 1861-ben készült emlékoszlophoz zarándokoltak, amely Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi-emlékműve. Kiss László az Országos Széchenyi Kör Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete nevében mondott üdvözlő beszédet, kifejtve: a kör a kilencvenes évek elejétől figyelemmel kíséri a kőszegremetei ünnepségeket. Dr. Scholtz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal igazgatója a „legnagyobb magyar” munkásságáról beszélt. /Fodor István: Letépték a plakátokat, nem akarták engedélyezni a bált. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 8./ A rendőrségi betiltásról, a plakátok leszakításáról nem írt Sike Lajos A számlát benyújtják! című cikkében, az Új Magyar Szó szeptember 5-i számában.

Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 14. honismereti konferenciája zajlott a hétvégén, szeptember 5-7-e között Érsemjénben. Vendégük volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány. Házigazda a Kazinczy Ferenc Művelődési Központ, valamint a helyi önkormányzat volt. A rendezvény témái: A reneszánsz éve, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, valamint A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET alapítója és elnöke köszöntötte a vendégeket, meghívottakat. Sor került a Fényes Elek-díjak átnyújtására is. Az idén Antal Béla (Biharpüspöki), Pásztai Ottó (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár) munkásságát tüntették ki. Nem a társaság tagjaként kapta meg a PBMET díját Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, elismerve szobor- és emlékműállító törekvéseit. A rendezvény keretén belül került sor Érmihályfalván a Kuthy Lajos-emléktábla felavatására. Az emléktábla állítását a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány támogatta, és ennek elnöke, Révász Gizella, illetve Dukrét Géza leplezték le. /Sütő Éva: Honismereti konferencia Érsemjénben, Kuthy-emléktábla Mihályfalván. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

Gyergyószentmiklóson szeptember 7-én megemlékeztek a székesfehérvári Szent István magyar királyi 3. pótezred itt elhunyt 159 honvédjéről. A megemlékezés a város önkormányzatának támogatásával, Portik Csaba vállalkozó és Virág Zsolt kapcsolattartó szorgalmazására jött létre idén, amikor először vettek részt küldöttek a székesfehérvári önkormányzat, illetve az ottani Honvédség és Társadalom Baráti Kör részéről. Idén májusban a Honvédség és Társadalom Baráti Kör emlékkövet helyezett el a Gac-oldalban a már meglévő emlékmű szomszédságában, jelezve köszönetüket mindazon felszegi asszonyoknak, akik a hajdani nehéz idők ellenére is saját halottjaikként tisztelték a tömegsírokban örök álmukat pihenőket. /Bajna György: Főhajtás a Gac-oldalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Kisboldogasszonykor, Szűz Mária születésének ünnepén tartottak búcsús szentmisét és körmenetet a Bihar megyei Szentjobbon. A falu régi búcsújáróhely, Kisasszony napján határon innenről és túlról elzarándokolnak ide a római katolikus hívek. Szabó Ervin székelyhídi plébános köszöntötte a zarándokcsoportokat. A szentmisét Lőrincz Ottó apátkanonok, a nagyváradi Szent László-templom plébánosa celebrálta. /Fried Noémi Lujza: Mária-ünnep a szent földön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Hagyományteremtő céllal tartották meg a hét végén Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Lovasnapokat. A rendezvényen ezrek vettek részt. Több mint ötezren fordultak meg a gyergyószentmiklósi mocsári dűlőn található lovaspályán szervezett első Gyergyói Lovasnapok nyitónapján. „A lovassportoknak komoly hagyománya van a Gyergyói-medencében” jelentette ki Romfeld János veterán fogathajtó. A rendezvénysorozat első napján ugrólovas bemutatót, díjlovaglást, fogathajtást és a gyergyói sajátosságnak számító rönkterhelő versenyt láthatott a közönség. /Jánossy Alíz: Hagyományteremtő lovasnapok Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Táborzáró kiállítással, ennek keretében Tófalvi Zoltán író, történész előadásával ért véget szeptember 7-én, vasárnap az idei mezőmadarasi alkotótábor. A tábor szervezője Czirjék Lajos beszélt az idei, hetedik mezőmadarasi táborról, húsz művészt láttak vendégül. /Nagy Botond: Mezőségi (hangulat)képek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Szeptember 7-én zárult Mezőbándon az első alkotótábor, a mezőbándi Egerházi Képíró János Alkotótábor. Az egyhetes alkotótábor záró-kiállítására közel negyven grafika, festmény, kerámia és faalkotás készült el. Lukácsi Szilamér református lelkész, a tábor igazgatója pontosított: szervezésükben ez az első mezőbándi, de sorrendben a nyolcadik alkotótábor. Mezőbándi Egerházi Képíró Jánosnak (és családjának) művészeti munkássága elismeréseképpen Bethlen Gábor nemesi rangot adott. A tábor művészeti vezetője a csíkszentkirályi Szabó András grafikus, művészettörténész volt. /(kilyén): Tegnap zárult az első mezőbándi alkotótábor. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Drámapedagógiai képzést tartottak hétvégén magyar óvó- és tanítónők számára a Nagyvárad melletti Felix- és Május 1. fürdőn a Tanügyminisztérium és a megyei tanítók háza szervezésében. A képzés minisztériumi akkreditációt nyert, ami anyagi támogatást is jelent a tárca részéről, mondta el Nagy Enikő, a minisztérium kisebbségekért felelős osztályának alsó tagozatos oktatási szakértője. A képzésen 75 óvó- és tanítónő hallgathatott előadásokat neves drámapedagógusoktól. A nagyváradin kívül más helyszíneken is folynak továbbképzők, melyeken idén ezerötven pedagógus vehet részt abból a 17 megyéből, ahol tanítanak magyar pedagógusok, jelezte Nagy Enikő. /Mayla Júlia: Drámajáték tanítóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Díszpolgáravató, turulmadaras emlékmű állítása tette emlékezetessé a hét végén zajló Érmelléki Ősz városnapok fesztivált, melyet tizennegyedik alkalommal szerveztek Székelyhídon. A háromnapos rendezvény iránt már az országhatáron túl is érdeklődnek. Díszpolgárrá avatták Szabó József – becenevén Ódzsa – színházi rendezőt, a város szülöttét, aki nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. A nyugdíjas rendező kolozsvári, nagyváradi, majd győri és veszprémi színházakban dolgozott. Szabó József részletet olvasott fel most készülő, székelyhídi gyermekéveit megörökítő életrajzi regényéből. A városnapokon a kiállítások, és sportvetélkedők mellett, szépségverseny, divatbemutató, főzőverseny is szerepelt, a zárónapon a Beatrice koncertezett. /D. Mészáros Elek: Érmelléki Ősz. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Szakmai fórummá és baráti találkozóvá lett az eredetileg népszerűsítő rendezvény, melyet Kalotaszegi csillagok néven szervezett a Kolozs megyei Sztánán a Bokréta Kulturális Egyesület a Kékiringó panzióval és a sztánai elöljárókkal karöltve. A jó idővel indokolta az érdeklődés hiányát a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, Kovács Pali Ferenc bútorfestő. Máté Lajos magyarországi népkutató tartott előadást, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain elindult, hogy feltérképezze legközelebbi rokonainkat. „A Magyar Tudományos Akadémia a könyvekből tájékozódik, én a másik úton megyek. Részben a szájhagyomány alapján a magyarság gyökereit máshol keresem, mint a hivatalos akadémiai álláspont azt behatárolja” – fejtette ki a kutató. 35 kilónyi feljegyzésanyaggal tért vissza 21 éves expedíciós kutatóútjáról, ebből hatezer oldalnyi szájhagyományanyag, 341 ősmese, 250 eredetmonda, 9000 népdal és harmincórányi zenei, illetve harmincöt óra képanyag van. Elmondása szerint szándéka a Kárpát-hazában vetítéseket és előadásokat tartani, a rengeteg gyűjtött információ feldolgozásához munkatársakat, segítséget keres. Gaál János, a budapesti Néprajzi Múzeum restaurátora előadásában Kós Károlyt idézve értékelte a rendezvény jelentőségét: „»mert én csak folytatása akarok lenni apáimnak« – ez az, amit ti itt szerveztetek: folytatása és felelevenítése a hagyománynak. ” Kudor István fafaragó, a Bokréta Kulturális Egyesület alelnöke elmondta, a régiók találkozóját minden évben máshol szervezik. A kiállítás és az előadások révén a kiveszőfélben lévő népművészetet akarják ismertetni. Ehhez a törekvéshez csatlakozott Vas Géza kolozsvári fotóművész is, aki Kalotaszegi Madonnák címen állította ki 24 dokumentum-felvételét a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatal lányokról. /Varga Réka: Kalotaszegi csillagok. Szakmai fórummá alakult a Bokréta egyesület rendezvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A Klézse melletti Somoska csángó faluban egy hónapja, volt a IX. Somoskai Faluhét. Tiszteld múltad, őrizd a hagyományt, hogy tudd ki vagy! – ez volt a rendezvény mottója. Somoskán kiprédikálják a templomban, ha magyar órára jár a gyerek. Zajlottak a gyerekfoglalkozások, agyagozás, gyöngyfűzés, gyertyaöntés, bábjátékozás, ezt a cikkíró vezette, azért jött a csángó faluba, volt tánc- és ének tanítás is. A szomszédos falvak táncos bemutatót tartottak. A rendezvényekhez mindenféle engedély kellett, illetékkel, néhánynál kijelentették: nem lehet. /Demeter Ferenc: Somoskai csodahét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az év első hét hónapjában 5,8 %-kal nőtt az ipari termelés a tavalyi év hasonló időszakához képest. A növekedés a feldolgozóiparnak, a villamosenergia- és hőenergia-iparnak, a földgáziparnak és a víztermelésnek köszönhetően következett be. /Ipari termelés:+5,8% az első 7 hónapban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Romániában 2006 óta évi 2500-ról mintegy 1800-ra csökkent az emberkereskedelem áldozatává vált személyek szám, a jelenség továbbra is aggasztóan magas méreteket ölt. Országos szintű programot indítottak annak érdekében, hogy a helyhatóságok közreműködésével megfékezzék az emberkereskedelmet. /Csökkenőben Romániában az emberkereskedelem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A román szenátus jogi bizottsága salamoni döntést hozott, melynek értelmében az államfő helyett ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezné ki a főügyészeket, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és a legfőbb ügyészség vezetőit. Traian Basescu államfő így kommentálta a döntést: ,,Csak azt mondhatom, amit az alkotmány is mond. " Az alkotmány szerint az ügyészségek vezetőinek kinevezése az államfő jogkörébe tartozik. Ahelyett, hogy függetlenedne az igazságszolgáltatás, amit az unió joggal vár el, az új törvénymódosítással még átláthatatlanabbakká válnak a viszonyok. Az Európai Bizottság szóvivője, Mark Gray nehezményezte a döntést.,,Románia elkötelezte magát az EB együttműködési és ellenőrzési mechanizmusa keretében, hogy nem változtat a legfőbb ügyész, a DNA, illetve a DIICOT főügyészeinek kinevezési procedúráján, a román hatóságok teljesen tudatában voltak ennek a kérésnek. " A döntés könnyen védzáradék bevezetését is maga után vonhatja Romániával szemben. /Bogdán László: Harcban az Európai Bizottsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

A közös román–magyar kormányülésről is tárgyal Göncz Kinga magyar külügyminiszter szeptember 9-i bukaresti látogatásán. Göncz találkozik román kollégájával, Lazar Comanescu külügyminiszterrel, akivel közösen nyilatkoznak a sajtónak, majd Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is tárgyal. /Göncz Kinga Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Kétoldalú megbeszélést kezdeményezett szeptember 8-án Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a választási együttműködés tárgyában Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A református püspök még lát esélyt arra, hogy ha országosan nem is, helyi szinten létrejöjjön az összefogás a két politikai alakulat között. Arra kérte Markó Bélát, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptember 12-13-i budapesti tanácskozásán üljenek egy asztalhoz. „Figyelemreméltó, hogy az MPP konstruktív módon kinyilatkoztatta, nem akarja rontani az RMDSZ jelöltjeinek a parlamentbe való bejutási esélyeit. Én is szívesen támogatnám például az autonómia iránt elkötelezett RMDSZ-jelölteket, viszont el tudnám képzelni azt is, hogy helyi vagy megyei szinten megegyezés szülessen az MPP és az RMDSZ között a választási együttműködés terén” – nyilatkozta Tőkés László. Tőkés rosszhiszemű beállításnak nevezte azokat a nyilatkozatokat, miszerint az általa vezetett EMNT azért tárgyalt nemrég az RMDSZ-szel a választási összefogásról, hogy Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt alelnöknek bukaresti mandátumot, a püspöknek pedig újabb EP-jelöltetést biztosítson. Az EMNT elnöke elmondta: helyteleníti, hogy az MPP úgy döntött, nem rendez országos gyűlést idén, szerinte ugyanis a pártnak egy alakuló kongresszussal kellett volna letennie névjegyét a választók elé. /Rostás Szabolcs: Tőkés tárgyalna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) határon túli magyarság szekciója, a grémium elnökéül Kovács Kálmánt választották – jelentette be Szent-Iványi István, a párt külügyi kabinetjének vezetője. A szekció célja, hogy az SZDSZ külpolitikájában markáns, hangsúlyos szerepet kapjon a határon túli magyarsággal való foglalkozás. Kovács Kálmán kiemelte: pártja szakítani szeretne a túlságosan racionális határon túli politikával, amely nélkülözi a kulturális értékeket. Mint mondta, az SZDSZ határon túli politikája továbbra is az önrendelkezésre és a szabadságjogokra épít. A határon túli magyarság önrendelkezési igényével az SZDSZ egyetért. /SZDSZ: határon túli szekció alakul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Emlékeztető: 2004-ben a 168 Óra hetilap 38-as számában Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő így nyilatkozott: „Mert miért adna a Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?”

Bár július elején a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy szeptemberben megtartják a párt kongresszusát, mára, Csép Sándor Kolozs megyei elnök kivételével, valamennyien meggondolták magukat, és egyetértenek az elnökség döntésével, mely szerint a választások utánra halasztják az országos gyűlést. A párt területi szervezetei szeptember 24-ig döntenek, készítenek-e úgynevezett feketelistát RMDSZ-es jelöltek névsorával, illetve kit támogatnak megyéjükben. „Hargita megyében biztosan lesz függetlenként induló MPP-s jelöltünk, aki nem valaki ellen, hanem egy megfelelő parlamenti képviselet betöltése reményében méretkezik meg” – mondta Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke. Valószínűleg támogatni fogják Máté Andrást, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét, jelentette ki Csép Sándor, és „szíve szerint” Eckstein-Kovács Péter szenátorjelöltet is támogatná. Nem módosítja az RMDSZ kampánystratégiáját az, hogy az MPP függetleneket támogat a novemberi parlamenti választásokon, mondta Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese. /MPP: télen lesz kongresszus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Két Arad megyei településről is közvetlen átjárás lesz Magyarországra legkésőbb három éven belül. Kisiratos Dombegyháza felé szeretne határátkelőt nyitni, Almási Vince kisiratosi polgármester szerint a túlsó oldalon elkészült a projekt, most már a román félnek kell lépnie, az államközi egyezmény szerint legkésőbb 2011-ig meglesz az út. Amennyiben 2011 márciusától Románia is tagja lesz a schengeni térségnek, már szükség sem lesz határállomásra, csak az útra. Erre alapozva lát neki a Mezőhegyesre és Battonyára vezető kisperegi műút építésének jövőre a kisperegi községi önkormányzat. A pénzt európai uniós pályázatból teremtik elő, a román kormánytól pedig a Nagylak felé vezető 10 kilométeres út aszfaltozására remélnek támogatást. /Pataky Lehel Zsolt: Kisiratos, Kispereg: kis határ, nagy lépések. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

Bojkottal fenyegetnek a pedagógus-szakszervezetek, bojkottálják a tanévkezdést, ha a képviselőház nem fogadja el a pedagógusok bérét ötven százalékkal növelő törvénytervezetet. A megyei szakszervezeti elnökök óvatosan fogadták a kezdeményezést. Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Hargita megyei elnöke elmondta, az évkezdés bojkottálásába nem ugorhatnak bele anélkül, hogy kikérnék a tagság véleményét. /Bágyi Bencze Jakab, Cseke Péter Tamás: Tanévkezdés tanárok nélkül? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Horváth Gizellát választotta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorává a felsőfokú oktatási intézmény szenátusa. „Elsősorban a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) intézményes akkreditálását szeretném elérni, illetve felgyorsítani ezt a folyamatot” – nyilatkozta. A rektori megbízatást nem egy teljes mandátum idejére vállalta, mindössze addig, ameddig sikerült elérnünk az egyetem akkreditálását, de legtöbb két évre. Az intézmény a református püspöki székhelyből saját épületbe költözne, amelynek már le is tették az alapkövét. Az építkezés költségeit a Sapientia– PKE-hálózathoz tartozó ingatlanok értékesítéséből fogják fedezni. A júniusi felvételit követően a 475 meghirdetett helyből 287 betelt. Voltak szakok, amelyeken nem maradtak helyek, másokon ellenben a tandíjmentes helyek sem teltek be. Ezért meghirdették az őszi pótfelvételit. /Fried Noémi Lujza: Cél az akkreditáció megszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2003 óta zenepedagógia szak is működik, magyar tagozaton. Bentlakás, ösztöndíj, utazási kedvezmény is elérhető. A kar külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik, Erasmus ösztöndíjakat vehetnek igénybe a hallgatók európai egyetemeken. /Zenepedagógia szak magyarul, Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

A Babes Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan Karának nagyszalontai kirendeltsége még várja a beiratkozókat az idén induló két szakra. Magyar nyelven menedzsmentet, románul pedig vállalati könyvelést tanítanak. /Várják a beiratkozókat a BBTE szalontai kirendeltségén. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 9./

Uniós forrásokból finanszírozza a Szállításügyi Minisztérium a csíkszeredai és a gyergyószentmiklósi körgyűrűk megépítését – tájékoztatott Tánczos Barna. A tervezet szerint a két Hargita megyei város mellett Besztercebánya, és két Bihar megyei település, Élesd és Vaskohsziklás is körgyűrűvel fog rendelkezni. A jóváhagyott finanszírozásokon kívül a minisztérium elemzi, és hamarosan jóváhagyja Bánffyhunyad és Fogaras terelőútjának, valamint Temesvár déli körgyűrűjének megépítését. /Finanszírozási terv öt erdélyi körgyűrűre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Szeptember 5-én zárult Setétpatakon a HERMÉSZ-tábor. A Babes–Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi és módszertani tanszéke, a Baróti Szabó Dávid Középiskola magyar nyelv és irodalom katedrája és a baróti Boralt Közművelődési Egyesület által szervezett ötnapos szakmai képzés Művészetolvasás – a hermeneutikai szemlélet érvényesíthetősége az irodalom (művészet) oktatásában témakörben zajlott. Az egyetem tanára, dr. Orbán Gyöngyi jelezte, a tábor egyik célja volt, hogy az egyetemen tanítókat, egyetemistákat, középiskolai tanárokat és középiskolai tanulókat közelebb hozzák egymáshoz. Az előadások a szépirodalom mellett színházi, zenei, képzőművészeti témákat is érintettek. Kékesi Keresztes Lujza baróti tanárnő, a tábor egyik főszervezőjének elmondása szerint azért foglalkoztak ezekkel a területekkel is, mert úgy vélik, a diákságot tudatos és igényes olvasóvá kell nevelni. /Hecser László: Közelebb hozni az irodalmat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Az új tanévtől egyesül a Kolozsváron működő Báthory István Elméleti Líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium. Az új tanintézet megtartja a Báthory István Elméleti Líceum nevet, itt helyet kapnak majd mind a világi, mind a felekezeti osztályok. A líceum átveszi a katolikus gimnázium összes tanulóját és tanárát, akik közül néhányan eddig is oktattak mindkét tanintézményben. Ugyanakkor az osztályok létszáma változatlan marad, s mindegyik megőrzi eddigi entitását. Kovács Sándor római-katolikus főesperes és Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója úgy vélték: az egyesülés a katolikus oktatás minőségének javulását, és a keresztény értékek megerősödését szolgálja minden téren. Fenntartással fogadta viszont az egyesülés hírét a katolikus gimnázium igazgatója, Schuller Hajnal. „Egy éve vagyok Kolozsvárt, és ez idő alatt sikerült megismernem mindkét iskola életét. A római–katolikus egyház számára fontos, hogy az az iskola, amely jezsuita és piarista alapokra épült, folytassa ezt a szellemiséget. Ha elkülönülünk, akkor az egyházi hangulat és szellem elvész. Ezért Jakubinyi György érsek urat arra kértem, a Báthory-líceumba nevezzen ki egy iskolalelkészt, aki hetente egyszer foglalkozik a diákokkal, s lelki nevelői tevékenységet tölt be. Az iskolában létre szeretnénk hozni egy kápolnát is” – nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. Hozzátette: a tanfelügyelőséggel kötöttek egy húsz évig érvényes szerződést, miszerint az egyház biztosítja azt, hogy az ingatlanban magyar nyelvű oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy a visszaszolgáltatás alatt álló ingatlan helyrehozásához, felújításához, korszerűsítéséhez állami, illetve minisztériumi támogatást kaphatnak. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római–Katolikus Gimnázium igazgatónője szerint az iskolák egyesülésével megszűnhet a katolikus identitás. A Pázmány Péter Katolikus Gimnázium 1993-ban létesült, jelenleg közel száz tanulója van. A két tanintézet egyazon ingatlanban működött. /Nagy-Hintós Diana: Egyesül a kolozsvári Báthory-líceum a katolikus gimnáziummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Egy kormányprogram keretében októberben és novemberben 705 számítógépet telepítenek Hargita megye iskoláiba. Azok az iskolák kapnak az új gépekből, amelyeknél korábban egyáltalán nem volt, vagy pedig már régen kaptak informatikai felszerelést. Elkezdődött a számítógép-ellátásból részesülő iskolák tanárainak és tanítóinak felkészítése – közölte Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője. Hargita megyéből 197 iskola szerepel a listán, összesen 705 számítógéppel. Középiskolák is részesülnek a programból, Csíkszeredából például számítógépeket kap a Szent Anna, a Székely Károly, a Venczel József, a Kós Károly, a Kájoni János, a Nagy István, a Segítő Mária és a Márton Áron is. /Kiss Edit: Több száz számítógép érkezik Hargita megy iskoláiba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./

A romániai magyarság története és művészeti hagyományai címmel ötnapos továbbképző program indult középiskolai történelemtanárok számára. Szervezői és támogatói a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara, valamint a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Fogarasi-Rüsz Enikő dékán elmondta: huszonöt részvevő érkezett Erdély különböző vidékeiről erre az első alkalommal megrendezett tanfolyamra, amelyen neves történészek (Kovács András, Pál Judit, Vekov Károly, Sipos Gábor, Tóth Szilárd) előadásait hallgathatják meg. A tanároknak még nem volt alkalmuk tanulni a magyarság történetét, amelyet csak két esztendeje lehet oktatni a középiskola négy féléve alatt. A következő ilyen továbbképző programot jövő júliusában tartják. /Ö. I. B. : Magyarságtörténeti továbbképzés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./