"Iliescu elnök az 1989-es események évfordulója alkalmából rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. Öt évvel ezelőtt forradalom volt és nem összeesküvés, államcsíny, jelentette ki. Ismét visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, "az etnikai elszigetelődést", mert azok "sértik a román állam egységes alapon történő megszervezését és működését". A "román nép hagyományainál, kultúrájánál és vallásánál fogva toleráns", ezért Románia mindig az együttélés földje lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Népszabadság, dec. 23./ "

"Az RMDSZ Udvarhely széki szervezete dec. 22-i ülésén nyilatkozatban utasította vissza a Román Hírszerző Szolgálat jelentését és a "halállistát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., RMDSZ Tájékoztató 439. sz., dec. 23./ "

Bíró Béla kifogásolta, hogy a magyarországi sajtó nem vesz tudomást a román értelmiségiek által összeállított kisebbségi törvénytervezetről, holott ez még a Bolyai Egyetemet és a teljes körű anyanyelvhasználatot is garantálná. Igaz, az autonómiát nem említik, de ennek megvalósítása a román demokrácia távlati fejlődésétől függ, írja. A magyarországi sajtót csak Funar magyarellenes provokációi érdeklik, írja megrovóan a Magyar Hírlapban publikáló erdélyi Bíró Béla. /Magyar Hírlap, dec. 22./ Ugyanebben a számban ugyanezt jegyzi meg Bodor Pál Románia 1989 című cikkében. /Magyar Hírlap, dec. 22./ Bíró Béla fenti gondolatait ismételten kifejtette a Népszabadságban, újra védelmezve és propagálva Andreescu és két társa munkáját. /Népszabadság, dec. 23./ Andreescu tervezete: nov. 16-i jegyzet.

A dec. 23-i képviselőházi vitában a kormány ellen beterjesztett negyedik bizalmatlansági indítványt a képviselők 249:206 arányban elutasították. /Új Magyarország, dec. 24./

Megjelent a Temesvári Új Szó napilap utolsó száma. /Temesvári Új Szó (Temesvár), dec. 24./ Ezentúl hetilap lesz Temesváron.

A képviselőház kiszabadult a hatalom ellenőrzése alól, az utóbbi szavazás során a kormány és támogatói kisebbségbe kerültek. Dec. 21-én a privatizálást gyorsító törvény tervezetét sem tudták megszavaztatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24-25./

Németh János RMDSZ-képviselő szovátai pedagógusként vitatta Törzsök Erikának az Erdélyi Napló okt. 26-i számában kifejtett véleményét, hogy elhibázott volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ szovátai ingatlanvásárlása. A képviselő kifejtette, hogy kedvező áron vették meg a 80 fő számára szállást biztosító üdülőt, ahol az RMPSZ dokumentációs és továbbképző központot hoz létre, emellett kihasználtságát is biztosítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24-25./

"A pozsonyi Új Szó munkatársa, Miklósi Péter készített interjút Tőkés László püspökkel. Az elmúlt öt évre visszatekintve a püspök megállapította: "Tudatosan nemzetiségi síkra terelt restaurációs politikáról van szó, amelyben a magyarság csupán bűnbak..." A vegyes lakosságú területeken az együttélés a hagyomány, jegyezte meg az Új Szó munkatársa. Tőkés László egyetértett vele: "Erdély nacionalista tehertételét is az időközben betelepített 2-3 millió jövevény jelenti, elsősorban ők nem értik az együttélés természetes szabályait." Hozzátette: "mind román, mind szlovák részről a gyalázkodó, magyarellenes propaganda ugyanarról a tőről fakad." "Véleményem szerint két, korábban ország nélküli nemzet jutott nemcsak nemzeti öntudathoz, hanem mindkettőt - önvédelmi reflexeik révén - ingatag létükből fakadó kisebbrendűségi érzés diktálta gyűlölködés és ellenségeskedés is jellemzi. " "...ez már a kisantant szellemisége." "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." A felvidéki magyarság jobb helyzetben van. "...nekünk -az 1784 óta többször megismétlődött román vérengzések szem előtt tartásával - eleve több a félnivalónk..." /Vasárnap (Pozsony), dec. 25. - az Új Szó vasárnapi száma/"

Az RMDSZ Marosvásárhelyen 1989. dec. 25-én alakult meg. Erre emlékeztek dec. 25-én, egy gálaműsor keretében. Beszédet mondott Zonda Attila megyei elnök, Markó Béla szövetségi elnök és Sütő András, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /RMDSZ Tájékoztató 440. sz., dec. 27./

A napokban visszafogadták a Demokratikus Konvencióba /DK/ a Nemzeti Liberális Pártot /NLP/. Az NLP Radu Campeanu vezetésével az RMDSZ konvenciós tagsága miatt vált ki a DK-ból. Időközben változás történt az NLP vezetésében /jelenleg Mircea Ionescu Qintus az elnök/, azonban korábban a DK hajthatatlannak bizonyult az NLP visszatérési kérelmeivel szemben. Most viszont fordulat történt. /Új Magyarország, dec. 28./

A kormány támogatásával folyik Antonescu marsall rehabilitálása, a Piatra Neamt-i Antonescu-szoboravatáson részt vett a prefektus is, vagyis a kormány által kinevezett vezető. A marsall végzete című filmet mutatott be a televízió. Szász János rámutat arra, hogy azért folyik a háborús bűnös tisztára mosása, hogy érvelni lehessen: Romániát nem lett volna szabad területeitől megfosztani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A gödöllői Három Halom Alapítvány a határokon kívüli magyarság megsegítésére jött létre. Ecker Károly, az alapítvány képviselője elmondta, hogy több alkalommal vittek segélycsomagokat, többek között a csíksomlyói árvaházba, Kárpátaljára, Zentára. /Pest Megyei Hírlap, dec. 28./

"A határok védelméről szóló jelentést hallgatott meg dec. 27-én az Iliescu államfő elnökletével ülésező Legfelsőbb Védelmi tanács. A jelentés szerint titokban fegyvereket, lőszereket, továbbá "olyan nyomtatott anyagokat és irodalmat" juttatnak be a Romániába, amelyek "veszélyeztetik az ország biztonságát". A Tanács határozta szerint korszerűsíteni kell a határőr-csapatok felszerelését, növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron dec. 28-án tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinemara hetilapban fénymásolatban közöltek között van hamisítvány és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető alelnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselők szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., Magyar Nemzet, Új Magyarország, dec. 29./ Tőkés László sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. /MTI/ "

A képviselőházban dec. 28-án többen szóvá tették, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére a hatóságok továbbra is követelik a határátlépési illeték kifizetését. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az emberi jogok megsértéséről van szó, hanem az alkotmánybíróság döntésének semmibe vétele veszélyes precedenst teremthet.- Iliescu elnök beszédében szintén kiállt az illeték beszedése mellett. /Új Magyarország, dec. 29., Pest Megyei Hírlap, dec. 29./

Teodor Melescanu külügyminiszter szerint, ahogy a Vocea Romaniei lapnak nyilatkozta, a román diplomácia legnagyobb sikere 1994-ben az volt, hogy elérte: a különböző euroatlanti szervezetekkel kapcsolatos helyzete hasonló a többi közép-európai országéhoz. Elégedetlen azért mert egyes szomszédaival, Magyarországgal, Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos alapszerződések megkötése késik. Csalódásként élte meg a Moldovával kialakult helyzetet. /Vocea Romaniei, dec. 28., ismerteti: Új Magyarország, dec. 29./

Megjelent a Heti Új Szó első száma. Ez a hetilap váltja fel a városban eddig megjelent magyar napilapot. /Heti Új Szó (Temesvár), dec. 29./

"A román lapok dec. 29-i számaikban tovább támadják az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés Lászlót, hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ-en belül is ellentétek vannak a püspök megítélésében. A Ziua címében azt írja, hogy "az RMDSZ képviselői le akarják váltani" Tőkést. A Renasterea Banateana című lap megismételte az 1990. dec. 14-én egyszer már közzétett vádját, miszerint Tőkés László a Securitate informátora volt. Tőkés László elmondta, hogy hamisítvány a lapban közölt, általa aláírt kötelezvény. /Népszabadság, dec. 30./"

Temesváron a helyi tévé ötrészes interjúsorozatban sugározta Roland Vasilievci nyugalmazott szekus alezredesnek a Securitate munkájáról szóló vallomását. Õ volt 1987-ig a Temes megyei szekun belül az egyházak felelőse. Elmondta, hogy a papaok jelentős része együttműködött velük, kivétel volt Tőkés László és Neumann Ernő főrabbi. Vasilievci előre megírta, hogy milyen vádakkal fogják illetni a sorozat befejezése után. Valóban úgy is történt, a névtelen telefonálók szerint Vasilievci idegbeteg, homoszexuális stb. Az egykori szekust halálosan megfenyegette Pele ezredes, a Román Hírszerző Szolgálat aktív tisztje, akit nemrég váltottak le a Temes megyei hírszerzés éléről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Tőkés László püspök ellen valóságos hajtóvadászatot indított az év során a Tinerama hetilap, még azt is állította, hogy Tőkés László temesvári sajtóértekezletén beismerte: a Securitate ügynöke volt. A hatalom évek óta el akarja szigetelni Tőkés Lászlót a magyarságtól és a demokratikus ellenzéktől. Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Iliescu elnököt és Florin Georgescu külügyminisztert bírálta Frunda György szenátor szenátusi felszólalásában, mert mindketten felléptek az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illeték védelmében. /Magyar Hírlap, dec. 30./

"Az antiszemitizmust és a fajüldözést vizsgáló európai központnak az Európa Parlamentnél bemutatott jelentése szerint Romániában jelenleg kilenc szélsőséges párt és tömörülés működik. A jelentés első helyen a Vatra Romaneascát említi, majd a Nagy-Románia Pártot, a harmadik a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/. A többi hat jelentéktelenebb párt. Az RNEP a Vatrából született, sokan mindkettőnek tagjai, ezért a szélsőségesek "lándzsahegye" az RNEP és a Vatra keveréke. Corneliu Coposu, a Nemzeti és Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezetője elmondta, hogy az RNEP belépése a kormányba csökkentette a kormány hitelét. Nyugaton ezt a pártot szélsőséges fasiszta pártnak könyvelik el. /Új Magyarország, dec. 30./"

"Herédi Gusztáv összegezte az elmúlt évek tapasztalatait. A romániai magyarság demográfiai helyzete 1989-ben az összes régió magyarságához képest kedvező volt. Azóta sokan kivándoroltak, nagy a veszteség az értelmiség területén, orvosok, tanárok, mérnökök távoztak. "Fölemeltük a fejünket" , "megtanultunk szervezkedni" - emelte ki alcímekben a pozitívumokat. A falu azonban nagy gondban van. Az RMGE nem siet a segítségére gazdakörökkel, a szövetkezeti hálózat kiépítésével.- A gazdasági kérdésekkel többet kell foglalkozni. Meg kellene alakítani a magyar kereskedelmi és iparkamarát, a kisiparosok, kiskereskedők szövetségét. Szükség van arra, hogy a képviselők, jogászok járják a falvakat. Meg kell erősíteni az RMDSZ városi, falusi szervezeteit. - Bankot kell létesíteni, műhelyeket, gazdaboltokat. /Folytatásokban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28., 29., 30./ "

Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./

Valentin Gabrielescu szenátor a Kereszténydemokrata Párt szenátusi frakciójának vezetője, egyben az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke. A bizottság dec. 16-án - zárt ajtók mögött - meghallgatta Iliescu elnököt. Az államelnökség a bizottság megkérdezése nélkül a televízió rendelkezésére bocsátotta a meghallgatásról készült felvételt és azt dec. 27-én csúcsidőben sugározták. Gabrielescu pártjában nagy felháborodást keltett a szenátor szereplése az elnök meghallgatásával kapcsolatban, mert még azt is felvetette, hogy a legközelebbi elnökválasztáson az ellenzék támogathatná Iliescu jelölését. A parasztpárti vezetés dec. 28-i nyilatkozatában elítélte Gabrielescu szereplését, erre a szenátor lemondott a párt főtitkári tisztségéről, de tagja maradt a párt vezető testületének. /Új Magyarország, dec. 31./ A tévében vetített felvétel szerint Iliescu ahelyett, hogy rávilágított volna az 1989-es események hátterére, az ellenzéki sajtót és a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpártot igyekezett megbélyegezni. /Magyar Nemzet, dec. 31./

"Iliescu elnök a BBC-nek is nyilatkozott Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról: "Megállapítottuk: hiba volt, hogy a román forradalmat követő öt évben nem került sor ilyen találkozóra." Iliescu tagadta, hogy Eva Maria Barki, Tőkés László és Katona Ádám a román titkosszolgálat halállistáján szerepelne. /MTI/"

Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./

Horváth Antal luizikalugeri születésű pap /Csíkszentdomokoson katolikus plébános/ hosszú évek munkájával román nyelvű szöveggyűjteményt állított össze, amelyet Sepsiszentgyörgyön adtak ki /Stramosii catolicor din Moldova, Trisedes Press, Sfintu Gheorghe, 1994./ A címe magyarul: A moldvai katolikusok ősei. Könyvével azt bizonyította, hogy Moldva katolikusai nem elmagyarosodott románok, hanem őseik földjén élő magyarok. A szöveggyűjteményben kilencvenkét időrendbe sorolt szemelvény sorakozik, ismertette a könyvet Mezey László Miklós. /Honismeret, 6. sz./

"Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./ "

Az 1956-os forradalom után sok magyart letartóztattak és elítéltek Romániában. Egyiküket, a medgyesi Dobay Szilvesztert /sz. 1939/ 1958. okt. 30-án tartóztatták le és 1963. januárjában szabadult. 1957 tavaszán Medgyesre jött Lay György, a brassói illegális magyar szervezet, az EMISZ /Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége/ tagja, hogy tagokat toborozzon szervezetébe. Medgyesről Dobay négy barátjával csatlakozott. Egyetlen tevékenységük a fehéregyházi Petőfi emlékmű megkoszorúzása volt, 1958. márc. 15-én. Ezután kapcsolatuk megszakadt az EMISZ-szel. Ennek ellenére letartóztatták őket. Rengeteget verték, kínozták a fiatalokat, hogy írják alá a koholt vádakat: Erdély elszakítása, a kutak megmérgezése /!/, átszökés Magyarországra, hogy harcoljanak a szovjet csapatok ellen. A kínzás ellenére nem írták alá ezeket a kitalált vádakat, csak a tényeket /EMISZ-tagság és koszorúzás/. A tárgyalás 1959. márciusában volt Marosvásárhelyen, katonai bíróság ítélt el 74 magyar fiatalt, EMISZ-tagság vádjával. A legtöbbet, 25 év kényszermunkát Orbán Árpád EMISZ-elnök kapott, Dobayt 7 év súlyosbított fegyházra ítélték, majd Brailára vitték, munkatáborba. Napi négy köbméter földet kellett kiásniuk, nyáron naponta háromszor, télen kétszer kaptak enni. Szállásuk fabarakkokban volt, télen nem volt fűtés. Nagyon sokan meghaltak az embertelen bánásmód miatt. Azokat, akik este munka után nem tudtak bejönni a barakkokig, segítették, erre az őrök rájuk eresztették a farkaskutyákat. Aki nem tudta teljesíteni a normát, azt megverték. Dobay szabadulása után nem tudott elhelyezkedni, csak fizikai munkás lehetett. /Nagy-Küküllő (Medgyes), dec. - I. évf., 8. szám/