Milyen volt az elsők között járni a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, erről beszélt két végzett öregdiák, Szabó Csongor és Kovács Zsolt automatizálási mérnök. Mindketten 2001-ben felvételiztek, ők még nem a bolognai rendszerben tanultak, ezért öt évig tartott a képzés, 2006-ban végeztek. Kovács Zsolt elmondta, hogy a diploma megszerzése után felvették egy céghez. Azóta második munkahelyén van, automatizálási mérnökként. Szabó Csongornak is hamar sikerült elhelyezkednie, rendszermérnökként. Az egyetemen tanultakkal jól elboldogultak. A magyar nyelvű, magas színvonalú oktatás miatt jó a Sapientián tanulni. A szakkifejezéseket románul és nemzetközi nyelveken is megtanítják. /Lepácsek Katalin: Öregdiákok, ha visszatekintenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 20./

A megyei csendőrség által szervezett nyílt napon Sepsiszentgyörgyön a szervezők csak román diákokat láttak vendégül. Az eset kapcsán a helyi sajtó által megkérdezett Sorin Barbu csendőrségi szóvivő rögtön megtalálta a választ: csak két iskolát tudtak meghívni, és ezeket teljesen véletlenül választották ki. A cikkíró az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult emiatt. /Blénessy Botond: Ne hagyjuk magunkat kiszorítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

A patikus, avagy gyógyír a szerelemre című Goldoni-bemutatóval fejezte be az idei évadot a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Nagy Pál igazgató átadta az évad legjobb női és férfi színészének járó díjat, amelyek nyerteseit a közönség szavazatai alapján választották ki. A nézők szerint Jakab Orsolya volt az idei évad legjobbja, akit a Sorin Militaru rendezte Elektrában nyújtott alakításáért a legjobb pályakezdő színésznő díjára jelölt legutóbb a Román Színházi Szövetség (UNITER). Szabó Jenő immár másodjára érdemelte ki a legjobb férfi színésznek járó elismerést. Az idei 16-os létszám helyett a jövő évadban valószínűleg csak 14 színésze lesz a színháznak. /Pengő Zoltán: Díjazás és létszámcsökkentés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata a közönség szavazatai alapján Lőrincz Ágnesnek és Rappert Gábornak adta át az évad legjobb színésznője és színésze díjat, az előadások közül a nézők többsége Georges Feydeau Bolha a fülbe című vígjátékát kedvelte. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a társulat tagjai és a helyi újságírók szavazatai alapján az évad legeredményesebb színésznőjének járó díjjal Szalma Hajnalkát, az évad színészének járó elismeréssel Bandi András Zsoltot tüntette ki. /Az évad legjobbjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

A boszorkányüldözés folytatódik – állapítja meg Vekov Károly Ercsey-Ravasz Ferenccel perelő vitacikkének már a címében (Szabadság, jún. 18.), a Wass Albert írói-emberi-politikusi habitusát érő bírálatok kapcsán. Még éveken át lehetne érvelni Wass Albert mellett és ellen, anélkül, hogy a szembenálló felek meggyőznék egymást. Az esztétikai, emberi és politikai értékek viszonylagosak. A vitához hozzászóló Bogdán Tibor újságíró szerint Wass Albert regényeit nem tartja többre példás előmenetelű tíz-tizenkettedikes tanuló hazáról ír önképzőköri dolgozatánál. Az újságíró szerint Wass valóságos keresztünk, Wasskeresztünk lett. Vekov Károly cikkében megírta, hogy Wass Albert soha nem volt szélsőjobboldali, továbbá nyilas tagsági kartotékot is hamisítottak a nevére. Bogdán Tibor véleménye: Wass Albert nemzeti-szocialista, a hungarista mozgalom elkötelezett harcosa, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának főmunkatársa volt, nyilas kiadványoknak is dolgozott. Wass hívei felhozhatják, hogy Antall József miniszterelnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta neki. Ez igaz, aminthogy Bogdán Tibor állítja: „az is tény, hogy az 1989 utáni demokratikus Magyarországon a beregszászi zsidók deportálását levezénylő Kecskési-Tollas Tibor csendőr-főhadnagy emléktáblát kapott, az újnáci Porubszky István ugyancsak köztársasági érdemrendben részesült, a fehérterrorista vérengzések vezetőjét, Francia Kiss Mihályt a Nemzeti Pantheonban, a hungarista mivoltára még a kilencvenes években is büszke, volt nyilaspárt-tag Bosnyák Imrét pedig parlamenti képviselők díszsorfala között temették Budapesten. ” /Bogdán Tibor: Wasskereszt(ünk) = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Emlékeztető: Tollas Tibor nem vezényelte a zsidók deportálását, költő volt, a Nemzetőr főszerkesztője. A róla terjesztett rágalmat már többen megcáfolták, köztük Juhász László a Kortárs folyóirat 2006/4-es számában, ugyancsak Juhász László az Új Horizont 2005/1-es számában Áruló írástudók címen.

Tatár Zoltán új könyve /A Békástól a Lupsáig. Kalauz Kiadó, Kolozsvár 2008/ ismerős a Szabadság hűséges olvasói között, mert találhatnak benne ismerős történeteket. Több közülük megjelent a lap hasábjain. Mindezeket újabb írásokkal kiegészítve jelent meg a szerző, sorrendben immár a harmadik, Kolozsvár külkerületeit bemutató kötete. Visszaemlékezik letűnt korokról, eltűnt emberekről. Megrázóak azok a fejezetek, amelyek az egykori Hóstát felszámolásáról szólnak. A könyv emléket állít a nemrég lebontott Szentpéteri malomnak és a Dohánygyárnak is. /S. B. Á. : Újabb kolozsvári emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Három könyvet jelentetett meg a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. Magyari Hunor fényképes útikalauzában mindenki megtalálhatja kedvenc református templomát. A legkisebb imaháztól a legrégebbi templomig, az egyházmegye istentiszteleti helyeit tartalmazza. Az Útravaló, az egyházmegye lelkipásztorai által írt imádságos könyv minden napszakra, élethelyzetre, ünnep- és hétköznapra. Juhász István A székelyföldi református egyházmegyék című könyve az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg 1947-ben. A mostani reprint kiadást Roth András Lajos ajánlja: „az erdélyi református egyház – hozzátehetjük, az erdélyi magyar népélet és művelődés – máig legismeretlenebb korszakának, a közelségénél fogva rendkívül figyelmet érdemlő utolsó két és fél száz esztendőnek a forrásai kezeink között vannak. Tudnunk kell velük – ma is – sáfárkodni!” /Ünnepi kiadványok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök június 20-án Sepsiszentgyörgyön kijelentette: az RMDSZ nagyon jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, s a romániai magyar közösség ismét bizalmat szavazott az általa vezetett szövetségnek és jelöltjeinek. – Szükségünk van azokra a szavazatokra is, amelyeket nem mi kaptunk, bár ezek száma nem nagy – mondta Markó Béla, aki ezúttal is meghívta az RMDSZ-en kívüli csoportokat, hogy jöjjenek és politizáljanak a szövetségen belül. /Markó: minden szavazatra szükségünk van. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Teljességgel téves az RMDSZ helyhatósági választásokkal kapcsolatos helyzetértékelése – szögezte le Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. Az RMDSZ vezetői képtelenek elfogadni, hogy demokratikus pluralizmus és a választás szabadsága az erdélyi magyarságnak is kijár. Az RMDSZ-től senki sem „vett el” semmiféle szavazatot, hanem a felnőtt korú választópolgárok maguk döntöttek arról, hogy kinek szavazzanak bizalmat. Az RMDSZ elhallgatja azt, hogy a 2004-es választásokhoz képest közel másfél százezer szavazatot veszített. Az RMDSZ szavazati aránya csökkenő tendenciájú: 2000-ben: 6,3%; 2004-ben: 5,7%; 2008-ban: 5,4%. Ez utóbbi százalékarány kerekedik ki idén 6,5%-ra az MPP adataival kiegészítve. A két pártnak, tehát, együttesen sikerült mozgósítania a magyar választókat. Tőkés megállapította: 2004-hez viszonyítva 2008-ban az RMDSZ mintegy 320 megyei és helyi tanácsosi mandátumot veszített el a 2300-ból. Ezzel szemben az MPP összesen 508 tanácsosi helyet szerzett, ami bőségesen pótolja az RMDSZ veszteségeit. A polgármesterek száma tekintetében igaz ugyan, hogy 2004-hez képest az RMDSZ két polgármesteri helyet veszített – ezzel szemben viszont az MPP színeiben 11 új polgármester nyert. Vagyis a volt 186-tal szemben 195 (184+11) település élén áll magyar polgármester. /Tőkés nem ért egyet az RMDSZ helyhatósági helyzetértékelésével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Június 20-án sajtótájékoztatón Kolozsvári Zoltán, Benedek István és Dávid Csaba városi tanácsosok elítélték Dorin Florea polgármester viselkedését és a marosvásárhelyi tanács alakuló ülésén használt alpári stílusát. Dávid Csaba kiemelte, az RMDSZ mindig civilizált hangnemet használt, remélve, hogy ezáltal előbbre vihetik a város ügyeit. Az RMDSZ-frakció elvárja, hogy a polgármester tisztelettel bánjon vele. Kolozsvári Zoltán szerint Dorin Florea „olyan kifejezéseket használt, amelyek semmiképpen nem megengedettek, nem egy tanácsteremben, hanem még egy szűkebb megbeszélésen sem”. Ezt a hangnemet visszautasította. Nem fogják eltűrni, hogy bárkit is megalázzon közülük, mert teljes legitimitással a város lakosságát képviselik, „azt a 75 százalékot, aki nem rá szavazott”. – Oda kell figyelni a magyarság speciális igényeire isA 10 RMDSZ-tanácsos és a két liberális többséget alkot a helyi tanácsban. A város közös problémáin túl oda kell figyelni a magyarság speciális igényeire is. /Mózes Edith: AZ RMDSZ elutasítja a polgármester alpári hangnemét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Marosvásárhelyen az önkormányzatban minden feltétel adott egy négyéves politikai állóháborúhoz. Dorin Florea polgármester és a demokrata képviselőcsoport számára nem volt könnyű elfogadni az RMDSZ–PNL-többség döntését. A demokraták összeesküvést emlegetnek a város ellen. Az önkormányzati döntéshozatal rendje szerint a tanács diktál a polgármesternek és nem fordítva. Ez az alakuló ülésen működött, kérdés hogy a továbbiakban hogyan lesz. /Benedek István: Új idők kezdete? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Június 20-án letette a hivatali esküt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács megválasztott elnöke, megalakult a megyei tanács. Lokodi Edit elmondta: az elkövetkező négy évben reméli, jól együttműködik a megválasztott polgármesterekkel. A normalitás felé vezető első lépésnek nevezte azt, hogy Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, is eljött az eskütételre. Az RMDSZ-frakció Szabó Árpádot, míg a PNL frakció Ciprian Dobrét javasolta az alelnöki tisztségekre, mindkettőjüket megválasztották. /Antalfi Imola: Lokodi Edit letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Kolozsváron a politológiai és kommunikáció karon nagy hangsúlyt fektettek a választási kampányok lebonyolításának oktatására. Kimondták: ott, ahol valaki leszerepelt, újat kell állítani, új vezetést. Az RMDSZ és az MPP marosvásárhelyi, kolozsvári vagy éppen pécskai vezetői nem tudták ezt? Az RMDSZ és az MPP pedig győzelmet hirdettek, holott együttes voksszámuk csak a négy évvel ezelőtti RMDSZ-szavazatok számát éri el. Lehoczky Attila leszögezte: „a győzelemtől nagyon messze állunk, az eredmények csak egy, talán négy évre bebiztosított túlélésre teremtenek lehetőséget. ” /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Szamosújváron újból magyar alpolgármestere lesz a városnak Török Bálint személyében. Az elkövetkező négy évben hat PD-L-s, négy RMDSZ-es, négy PSD-s, két PNL-s, három PRM-s tanácstag fog tevékenykedni a helyi önkormányzatban. Bánffyhunyadon nem alakulhatott meg a városi tanács, mert Vasas István RMDSZ-es tanácsos érvényességét megvétózták a liberális, a szociáldemokrata és az új generáció-párti tanácsosok, de ezt nem támasztották alá semmilyen indokkal. Erre az RMDSZ-es és a demokrata-liberális párti tanácsosok kivonultak a teremből, s az ülést elnapolták. Elképzelhető az is, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a törvényszékhez fordulnak jogorvoslatért. Désen megalakult a városi tanács, melyben az RMDSZ-nek két tanácsosa van. /Szamosújváron és Désen megalakult a városi tanács. /Mesteri szakok bemutatója a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Aradon 23 tagú önkormányzat alakuló ülésén bejelentették, hogy a PD-L 15 és az RMDSZ két tagjából közös frakció alakult. Bognár Leventét alpolgármesternek választották. A testületben Pénzes Gyula és Bognár Levente képviselik az RMDSZ-t. /Irházi János: PD-L–RMDSZ-uralom az aradi önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Beiktatták hivatalába Sófalvi Szabolcsot (RMDSZ), Marosszentgyörgy új polgármesterét. Megválasztották Birtalan Istvánt (RMDSZ) alpolgármesternek. Marosszentgyörgyön a helyi tanácsban a 15 tanácsos közül 10 az RMDSZ, 4 a Demokrata Liberális Párt és egy a Szociáldemokrata Párt színeit képviseli. /Beiktatták hivatalába Marosszentgyörgy új polgármesterét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Tőzmiskén harmadik mandátumát kezdi Haász Tibor polgármester. Nagyzerinden Simándi Sándor a polgármester, Komlósi Róbert maradt az alpolgármester, akit egyöntetű szavazással bízták meg újabb 4 évre. Nagyszintyén Ban Mihai polgármester, alpolgármesternek Erdős Bálintot (RMDSZ) választották meg. /Balta János: Önkormányzati alakuló ülések a Körös-közben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Gyorokon alpolgármesternek választották az RMDSZ jelöltjét, Lőrincz Istvánt. 1989 óta Gyoroknak nem volt RMDSZ-es alpolgármestere. /Sólya R. Emília: Magyar alpolgármester Gyorokon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Pécskán Iustin Cionca polgármester Antal Pétert javasolta alpolgármesternek, mondván, az elmúlt négy évben is remekül együttműködtek. A titkos szavazáson a 17 tanácsosból 16 voksolt Antal Péterre. A pécskai önkormányzatban 10 mandátummal a PD-L van többségben, az RMDSZ-nek pedig három tanácsosa van. /Irházi János: Megalakult a Pécskai önkormányzat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Sepsiszentgyörgyön június 20-án volt az önkormányzat alakuló ülése, az RMDSZ nyolc képviselője mellett szavazott a három román szövetségbeli és a független román tanácstag is. Az RMDSZ javasolta, hogy most ne válasszák meg az alpolgármestert és ne alakítsák meg a szakbizottságokat. Az RMDSZ javaslatát támogatták a román tanácstagok is, így 12–9 ellenében elodázták az alpolgármesterek megválasztását és a szakbizottságok megalakítását. /Váry O. Péter: Visszalépésekkel, alpolgármesterek nélkül (Megalakult Sepsiszentgyörgy új önkormányzata) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

A választáson az MPP, a frissen bejegyzett magyar párt nem szerepelt a várakozásnak megfelelően, még ott sem sikerült fontos funkciókat megszerezniük, ahol egyébként nagyon jó jelölteket indítottak. Azzal indokolják az eredményt, hogy a szervezetet alig két és fél hónappal a választások előtt sikerült hivatalossá tenni, nem tudták kiépíteni megfelelő struktúráit. Azonban évek óta készülnek a pártbejegyzésre. Ha acsarkodás helyett idejében munkához látnak, akkor talán nem kellett volna azzal szembesülniük, hogy sok ismeretlen, kétes értékű egyén próbál felkapaszkodni az új párt szamárlétráján, hogy az RMDSZ-ből (nem politikai nézeteik miatt) kikopott személyek hirdetik a megújulást. Az új párt ennek ellenére egy lépéssel közelebb vitt a romániai magyar politikai élet megújulásához. Most az alternatíva képviselőinek be kell bizonyítaniuk, képesek józan politizálásra. Ehhez kongresszust kell tartaniuk, hiteles vezetőket választaniuk. Ha ez nem történik meg, nincs esély magyar–magyar megegyezésre. /Farkas Réka: Újabb kihívás előtt az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Összehívják a székelyföldi megyei tanács-elnököket, alelnököket, a városok polgármestereit. A találkozó célja létrehozni a székelyföldi politikai testületet – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Tamás Sándor megyei tanács-elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.,,Az autonómia kivívásának lényeges oldala az egységes Székelyföld megteremtése érdekében új alapokra helyezni a kapcsolatot Hargita megyével” – szögezte le Tamás Sándor. Ha ez működik, igyekeznek bevonni Maros megyét is. Antal Árpád leszögezte, minden magyar vezetőt meghívnak, függetlenül attól, hogy RMDSZ-es vagy MPP-s színekben győzött a választásokon. /Farkas Réka: Összehívják a székelyföldi önkormányzati vezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Csíkszeredában az RMDSZ tizenkét, illetve az MPP hét tanácsosa letették az esküt, majd Ráduly Róbert Kálmán /RMDSZ/ polgármester is esküt tett. Alpolgármesternek Antal Attilát /RMDSZ/ választották meg. Az RMDSZ-frakció vezetője Xántusz Attila, az MPP-é Papp Előd lett. Gyergyószentmiklóson a testület 17 tagú, 10 MPP-s és 7 RMDSZ-es városatya alkotja. Mezei János /MPP/ polgármester letette az esküt. Az RMDSZ területi és megyei tisztségviselői nem jelentek meg az eskütételen. Mezei János polgármester és a képviselőtestület tagjai kitűzték a székely nemzeti zászlót. –Azért volt fontos kitűznünk e zászlót – mondta a polgármester, hogy minden gyergyói székely érezze: otthon van e hazában, egyenrangú annak minden polgárával. /Orbán Ferenc, Bajna György, Szász Emese: Önkormányzati testületek alakuló ülései. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Tőkés László püspök-képviselő és Csűry István helyettes püspök tiltakozó nyilatkozatot adott ki amiatt, hogy semmibe veszik az egyházak autonómiáját a román hatóságok. Bátori Gyula egykori gencsi lelkészt nagy összegű sikkasztás miatt palástvesztéssel sújtotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A nagykárolyi rendőrségen ugyanezen vétség miatt bűnvádi eljárás folyik Bátori ellen. Ennek ellenére Bátori számtalan pert zúdított az egyházközségre, az egyházmegyére és az egyházkerületre. Az egyházi autonómiát semmibe vevő döntéshozók pedig azt az ítéletet hozták, hogy az egyházkerület szabálytalanul járt el, amikor a bűncselekményt kimerítő tények ellenére elbocsátotta a papot állásából. A volt lelkész – mintegy ötven állig felfegyverzett karhatalmista gyűrűjében – június 19-én ismét megjelent a végrehajtóval a gencsi református gyülekezet parókiájánál. Szomor Attila kinevezett helyettes lelkészt erő gyakorlásával fenyegetve a kommandós alakulatok behatoltak a parókiára. A helyszínre siető reformátusokat a karhatalmisták kitessékelték. Bátori ezt követően a kommandósok fedezete alatt leszerelte a paplak zárját és újat szerelt a helyére, majd adott egy kulcsot a parókián jogosan lakó fiatal lelkész kollégájának. Ugyanaz a nagykárolyi rendőrség biztosította Bátorit, mely a sikkasztás bűncselekményének vádját hivatott vizsgálni. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Először szervezték meg a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) mesteri szakjainak bemutatóját. A bemutatón lehetőség nyílt a magyar nyelvű információ-szerzésre, a karok oktatóival, képviselőivel való közvetlen beszélgetésre. Szinte az összes BBTE-kar képviseltette magát, tanárok és diákok, magyar és román nyelven egyaránt segítettek az útbaigazításban. A kezdeményező Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint a jövőben is ragaszkodni kell az ehhez hasonló megmozdulásokhoz. A mesteri szakok bemutatója egyetlen terembe sűríti az összes BBTE-mesteri szakot, így a közel harminc, magyar nyelven ismertetett magiszteri program mindenki számára egy helyen elérhető. /Mesteri szakok bemutatója a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Június 19-én megkezdődött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Liliomfi című előadásával, Vidnyánszky Attila rendezésével. Az ünnepélyes megnyitón felolvasták Sólyom László köztársasági elnök üzenetét. „A nemzeti összetartozás, az annak átéléséért napról napra vívott küzdelem jubileumát ünnepeljük ma” – olvasható az államfő üzenetében. Emlékeztetett, az I. Nemzetiségi Színházak Találkozója 1989. június 23–29. között volt Kisvárdán, azóta tizenkilenc találkozót rendeztek. Sólyom László kiemelte, elsősorban nem kulturális fesztivál, „hanem a magyar nemzet határon túli és inneni része egységével és ennek az egységnek a működésével kapcsolatos elgondolások és elvárások találkozása is. ” Hegedüs D. Géza színművész, a MASZK – Országos Színészegyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd elismerő oklevélben részesültek mindazok, akik az évek során részt vettek a fesztivál szervezésében. Bemutatták Darvay Nagy Adrienne A kisvárdai fesztivál című, újabb kötetét, amely „a két évtizedes sikertörténet egyes felvonásait elemzi”. /Köllő Katalin: Kisvárda, huszadszorra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ) igazgatója elmondta, Shakespeare III. Richárdjának próbái folynak, ugyanis Nápolyba készül a Pantagruel sógornője című darabbal, és a Shakespeare-mű szereplői közül több személynek is el kell utaznia. A színház nemrég tagja lett az Európai Színházi Uniónak (UTE), így az egyetlen magyar nyelvű színháza az UTE-nak. Tompa Gábor tovább sorolta az elismeréseket, ennek ellenére idén a kolozsvári társulat egyetlen produkcióját sem hívták meg a pécsi POSZT-ra, de a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiváljára sem. – Anyaországi mellőzés? – kérdezte Tibori Szabó Zoltán. – Ennél több – válaszolta Tompa Gábor, szerinte „mára Magyarországon a színházi értékrend a feje tetejére van állítva”, belterjes „a kis magyarországi színházi társadalom”, lemaradt a világ legtöbb színházi dolgáról. Van egy neves színikritikus Magyarországon, aki a kolozsváriak előadásait mindig elmarasztalta. Tompa szerint a kolozsvári társulat nem szorul rá, hogy magyarországi fesztiválokról díjakat hozzon haza. Tompa elítélte a magyarországi színházi szakmát: „minimális színházi iskolájuk sincs, állandóan kioktatják a határon túli színjátszást”. /Tibori Szabó Zoltán: Teatrianon. = Népszabadság (Budapest). jún. 21./

Együtt koncertezett a Csíki Kamarazenekar és a Georgius Kamarazenekar a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, a harminckét zenész J. S. Bach, G. PH. Telemann és F. Händel műveiből adott elő. A két formáció gyakori közös fellépése nem véletlen, a zenészek célja megalakítani a székelyföldi kamarazenekart, amelyet Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda, valamint Kovászna és Hargita megye önkormányzata finanszírozna. /(r): Székelyföldi kamarazenekar alakulna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Múlt–jelen–jövő között hidat verni: ezzel a céllal hozták létre jó öt évvel ezelőtt a Kolozsvár Társaságot, írta Kántor Lajos, és most, a reneszánsz év keretében Kolozsvár reneszánszát is hangsúlyozni kell, a megújulás esélyét szóvá tenni. Egyfajta „Hívó Szóra” van szükség, ismét, ahogy ezt 1989 decemberében tették, Kolozsvár magyarságához intézve a felhívást. Akkor, a kommunista diktatúra pusztító évei után, a letargiából, a teljes kiszolgáltatottságból kellett kiszabadítani a várost, ma pedig a globalizáció adta lehetőségek és fenyegetések közepette kell tudatosítani: rajtunk is múlik, milyen lesz a város (és az ország) holnapja, hangsúlyozta Kántor Lajos. A Kolozsvár Társaság az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és más országos intézményekkel, civil fórumokkal együttműködve először június 27. és 29. között szervez Kolozsvár Napokat. A Kolozsvár Társaság kiadásában elkészült Reneszánsz Kolozsvár bemutatásával kezdődnek a Kolozsvár Napok. A Kolozsvárhoz kötődő portré- és játékfilmek lesznek műsoron a Győzelem moziban; a jeles irodalomtörténészt, az akadémikus Poszler Györgyöt, a szintén kolozsvári születésű, nemzetközi hírű fotográfus Korniss Pétert, valamint a közelmúltban elhunyt Domokos Gézát bemutató dokumentumfilmek. Érdeklődésre tarthat számot a Szabédi László életéből-művéből ihletődött Felmentő levél. És újra látható lesz a Dallas pashamende című, európai fesztiválokon sikerrel szerepelt játékfilm, a férfi főszerepben Bogdán Zsolttal. Június 28-án együtt láthatók lesznek a Kolozsvár Társaság Főtér 22. szám alatti székhelyén az elmúlt években megjelent, Kolozsvárhoz kapcsolódó könyvek, a meghívottak pedig a szerzők és szerkesztők, kiadók. Végül a Farkas utcai Református Kollégium ad otthont a Tarisznyás zenekar koncertjének, amelyen közreműködik a Zurboló Táncegyüttes; a műsor vendége lesz a Kossuth-díjas népzenegyűjtő, Kolozsvár egyik mai jelkép-embere, Kallós Zoltán. /Kántor Lajos: Kolozsvár reneszánsza – 2008. június 27–29. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Nem tudom, van-e ma nagyobb köztiszteletnek örvendő személyisége a Gyergyói -medencének, mint Ferencz Ervin ferences szerzetes, írta a lap munkatársa. Visszaemlékezésekben, könyvekben, dokumentumfilmekben szerepel. P. Ferencz Ervin /sz. 1920./ az 1989-es fordulat előtt nem Szárhegyen szolgálta Istent és az embereket. Amióta újra megtelepedett szülőfalujában, Gyergyószárhegyen, sok minden megváltozott a kolostorban és környékén. Naponta vívta csendes küzdelmét azért, hogy ami a ferencesek tulajdona volt, az is maradjon. Az állandóan mozgó Ervin atyát Turbó atyának becézik a háta mögött. Június 21-én tartja vasmiséjét, a még életben lévő egykori osztálytársak 70. érettségi találkozójukat is a kolostor templomában, szentmisével kezdik. /Bajna György: Hatvanöt év szolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./