Feszült a hangulat Kisiratoson, miután a PNG-CD jelöltjei szó szerint rátelepedtek a szavazókörzetre. Kint ülnek a folyosón, beleszólnak a választásba. Almási Vince polgármester, és az RMDSZ mostani jelöltje elmondta, előzőleg a PNG-CD őt mocskoló leveleket dobott be a kisiratosiak postaládájába. Kisiratoson több száz olyan ember szerepel a listákon, aki lakhelyük szerint kisiratosaki, de évek óta elköltöztek. /Irházi János: Feszült hangulat Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Lippán Ioan Micle, a PNG-CD polgármesterjelöltje (volt helyi rendőrfőnök) busszal vitte szavazni a romákat, akiket voksolás után élelmiszeres csomagokkal jutalmazott. Szintén Lippán egy cég autójával vittek romákat szavazni, sőt elmagyarázták nekik, hogy hova tegyék a pecséteket. /Sólya R. Emília: Választási incidensek. Busszal vitték a romákat szavazni. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Bihar és Arad megyében gondok merültek fel reggel, a szavazólapok megszámolásánál. /Cédulás zavarok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Közel harminc kolozsvári közéleti személyiséget – politikust, üzletembert, művészt, sportolót, civil szervezet vezetőjét – díjaztak a kincses városi írott és elektronikus média képviselői közelmúltban kifejtett tevékenységükért. A Krónika napilap Cseh Áronnak, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzuljának adományozta a Médiakiválóságért elnevezésű kitüntetést Románia és Magyarország, valamint a két nép közötti kiváló kapcsolatok érdekében tett erőfeszítéseiért. A sajtógálán öt másik magyar személyiséget is díjaztak: Kundi Enikőt, az Életfa Családsegítő Egyesület elnökét, László Attila megyei RMDSZ-elnököt, Pászkány Árpád üzletembert, Tompa Gábor rendezőt és Ambrus Ádám menedzsert. /Rostás Szabolcs: Krónika-díj Cseh Áronnak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Szatmárnémeti díszpolgári címét ítélte meg dr. Bura László nyelvész, tanár számára a városi tanács. Az RMDSZ-frakció kezdeményezte kitüntetéssel Bura László életművét kívánják méltatni, aki tanárként több generáció oktatásában-nevelésében vállalt fontos szerepet, íróként és publicistaként pedig a város és a megye művelődéstörténetének, egyháztörténetének és néphagyományainak kutatásában és megismertetésében szerzett érdemeket. „Nagyon kellemes meglepetés ez számomra, bár nem szeretem a címeket. Én a közösségért dolgoztam” – jelentette ki Bura László. A nyelvész élete egyik legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy 1990-ben az akkori 5-ös számú vegyes tannyelvű ipari líceumból sikerült megszerveznie Szatmár megye magyar elitiskoláját, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumot. A gimnáziumban igazgatóként dolgozott 1994-ig, majd a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot vezette három évig, amely – a Református Gimnáziummal együtt – a Kölcsey falai között kezdte meg működését. Bura László később a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tanítóképző tagozatának vezetőjeként tevékenykedett. A 76 éves pedagógus jelenleg is tanít a BBTE pszichológia és pedagógia szakának szatmárnémeti tagozatán. Bura László 1955 márciusa és 1956 májusa között – amikor a kolozsvári egyetem nyelvészeti szakán dolgozott – államellenes szervezkedés vádjával börtönbe került, az ítélet ellen azonban fellebbezett, így kikerült a börtönből. /Babos Krisztina: Bura László Szatmár díszpolgára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Újabb csángóföldi településen derült fény arra, hogy a helyi román pedagógusok és a polgármester megfélemlíti az iskolán kívüli magyaroktatásban részesülő diákokat és szüleiket. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tájékoztatása szerint Klézséhez hasonlóan Lujzikalagorban is nyomás nehezedik a csángó szülőkre annak érdekében, hogy ne járassák magyar nyelvű magánórákra a gyermekeiket. Lujzikalagorban tavaly 40 kisdiák kezdett magyarórára járni iskolán kívül, az MCSMSZ által bérelt házban. Idén 15 szülő terjesztette be anyanyelvoktatás biztosítását célzó kérvényét a román állami iskolában, a tanintézet igazgatójának és tanárainak nyomására azonban négyen már visszavonták a kérelmet. Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási programfelelőse elmondta, volt olyan másodikos kislány, akit tanárai hazaküldtek az iskolából, és azt mondták neki: az édesanyja és egy visszavonó kérvény nélkül ne is jöjjön többé. „Pellengérre állítják, állandóan gúnyolják a magyarórára járó gyerekeket” – számolt be a lujzikalagori állapotokról Hegyeli Attila. A csángószövetség Pásztor Gabriella oktatási államtitkár segítségét kérte az ügyben, aki kabinetfőnökét küldte bákói terepszemlére. Látogatása során Murvai László államtitkár elképedve vette tudomásul, hogy a lujzikalagori iskola tanárai megfenyegették: értesítik a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik, hogy a gyermekek ne tanuljanak magyarul. Az MCSMSZ panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál amiatt, hogy Augustin Pascariu, a szintén Bákó megyei Klézse katolikus plébánosa azzal fenyegette a helyi diákokat, nem engedi őket bérmálkozni, ha magyarórára járnak. /Veszély a nemzetbiztonságra? = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

„Nem annyira az ünnepségen van a lényeg, hanem nyílt napokon szülők, tanárok, érdeklődők részt vehettek a délelőtti oktatáson, délutánonként pedig közös tevékenységeket szerveztünk” – fogalmazott Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója a múlt heti ünnepség alkalmából. A Bethlen-napok keretében Fehér megye összes nyolcadik osztályos gyerekét pedagógusaival együtt vendégül látták, hogy bemutassák nekik a tantermeket, laboratóriumokat, bentlakásokat, étkezdét, azzal a nem rejtett szándékkal, hogy a következő tanévtől a Bethlen Gábor Kollégiumot válasszák. A kollégium hatodikos tanulói az Itt járt Mátyás király című színdarabot mutatták be, a Collegium Gabrielense régizene-együttes pedig reneszánsz táncokat lejtett a várban. /Tamás András: Tornabemutató és reneszánsz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Hosszas kutatás, a történészekkel való konzultálás után készültek el a huszárruha-rajzok – hangoztatta Somogyi Győző magyarországi Munkácsy-díjas grafikus gyergyóditrói kiállításának megnyitóján. A szabadságharc hadserege című, negyven színes grafikából álló tárlatanyag csupán ízelítő abból a terjedelmes sorozatból, amelyet a művész az 1848–49-es szabadságharc katonai egyenruháiról készített. „Az 1980-as évekig senki nem rajzolta meg ezeket az egyenruhákat. Ezekből a rajzokból keltek életre azok a mai huszárok, akik a ‘48-as katonai hagyományokat ápolják” – indokolta a művész történelmi alapossággal végzett munkáját. A gyergyószentmiklósi Földváry Károly Egyesület 11. Székely Határőr Huszárezredének egyenruhái is Somogyi rajzai alapján készültek, és az ezred zászlóját is a veszprémi művész tervezte. Somogyi Győző témáit a magyar történelemből és vallásból meríti. A történelmi hősök megformálásában figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt – hangzott el a Jézus Szent Szíve nagytemplom búcsújának időpontjára időzített tárlat megnyitóján. A képeket hamarosan Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön is kiállítják. /Jánossy Alíz: A szabadságharc hadserege vonult fel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Visky András író, dramaturg, a Koinónia Könyvkiadó vezetője és Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt Marosvásárhelyen a május végi Látó Irodalmi Színpad vendége. Kovács András Ferenc és Láng Zsolt Látó-szerkesztők faggatták a meghívottakat színházról, rendezésről, irodalomról, a közös versírásról. /Antal Erika: Szerepcserés barátságok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Május 31-én Kisiratoson irodalmi estet tartottak. Dr. Almási Béla körzeti orvos, a Kisiratosi Máltai Segélyszolgálat elnöke köszöntötte az érdeklődőket és a szerzőket, Pávai Gyulát (Mesélő aradi házak), Csanádi Jánost és Réhon Józsefet (Ahol a patika áll), továbbá Ujj Jánost (Arad építészeti emlékei). A szerzők ismertették kiadványaikat, végül az erdőhegyi Körös-mente Irodalmi Kör tagjainak szavaltak. /Balta János: Rendhagyó irodalmi est Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Május 31-én Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház mögötti kis parkban felavatták Aranka György szobrát. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke elmondta: néhány éve fogalmazták meg, hogy Aranka Györgynek szobrot kellene állítani Marosvásárhelyen, aki kétszáz éve fogalmazta meg azt, ami ma is érvényes: mindannyiunk felelőssége ápolni a nyelvet. Nem véletlenül tart Aranka György szobormása könyvet a kezében. Marosvásárhelyen 1990-ben százezer magyar vonult az utcákra békésen tüntetni. Kezükben könyv és gyertya volt. Borbély László a népviseletbe öltözött széki fiatalok díszőrsége előtt Markó Bélával leleplezte Aranka György szobrát, Gyarmathy János vásárhelyi szobrászművész alkotását. Markó Béla hangsúlyozta, Aranka bebizonyította, hogy lehet a humán tudományosság fellegvárává tenni ezt a Pesttől és Budától távol fekvő kis várost. Hogy központtá lehet tenni a perifériát. Aranka György megteremtette főművét, a Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Gyarmathy János szobrászművészt segítői voltak Kiss Levente, Sánta Csaba és Szőcs Zoltán szobrászművészek, illetve Balogh „Cubi” József öntőmestert. /Nagy Botond: Aranka György visszatérte. Szoboravató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

A második világháború sötét időszakával kapcsolatos két kötetet mutattak be a Kolozsváron, két különböző rendezvény keretében: az egyik az erdélyi szász SS-katonákkal kapcsolatos, és a Német Kulturális Központban ismertették, a másik pedig az erdélyi zsidóság holokauszt utáni identitásválságát járja körbe, a Tranzit Alapítvány által szervezett beszélgetéssorozat részeként. Bemutatták Paul Milata romániai születésű, berlini történész a Hitler, Sztálin és Antonescu között. Romániai németek az SS-csapatokban című német nyelvű könyvét. „A romániai németek indítékainak megértéséhez figyelembe kell vennünk a másik két nagy hatalom létezését. Az erővonalakat három személyiség: Hitler, Sztálin és Antonescu határozták meg. ” A romániai németek azért léptek be – a professzor fejtegetése szerint – az SS soraiba, mert féltek Sztálintól, és mert volt jó pár negatív tapasztalatuk Antonescu politikájával kapcsolatban, valamint bizonyos módon imponált is nekik a nemzetiszocialista Németország. A szerző könyvének román fordítását szorgalmazza. Tibori Szabó Zoltán újságíró legutóbbi kötete, az Árnyékos oldal /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ volt a másik kiadvány. „Az erdélyi zsidóság történetének legizgalmasabb témája az identitáskeresés, és ez a könyv pontosan azt a témát járja körül” – indította a bemutatót Gidó Attila, a romániai Kisebbségkutató Intézet munkatársa. /Darvas Beáta, Fleischer Hilda: Sötét múlt nyomában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Május 31-én Csíkszeredában a Megyei Sürgősségi Kórháznál letették az elmegyógyászati osztály új épületének alapkövét. Dr. Bachner István menedzser elmondta: két évvel ezelőtt indították el a csíkszeredai kórház korszerűsítésének folyamatát, ennek része az elmegyógyászati osztály új épületszárnyának felhúzása. Az alapkőletételt követően a kórház Dr. Kelemen József főorvosról elnevezett szakkönyvtárában bemutatták Dr. Bachner István, Balog László, Málnási Levente: Fejezetek a csíki egészségügy történetéből című kötetét. Balog László elmondta: űrt pótol ez a kiadvány, amelynek megírásánál nem az akadémiai alaposságot tartották szem előtt, inkább Székelyföld, Erdély egészségtörténete alapos feltérképezésének fontosságára kívánták felhívni a figyelmet. /Forró-Erős Gyöngyi: Alapkőletétel és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Románia gazdasága 8,2 százalékkal erősödött az idei első három hónapban az elmúlt év azonos időszakához képest. A szakértők lassúbb, 6,4 százalékos bővüléssel számoltak. Reuters-elemzők véleménye szerint idén 6,5 százalékkal nő a román gazdaság. /8,2 százalékos a gazdasági növekedés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Az eddigi hat helyett csupán öt városi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek Kolozsváron: László Attila, Csoma Botond, Molnos Lajos, Szenczi Bianka és Somogyi Gyula. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 16 mandátumot szerzett, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 3-at, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén 3-at. A PRM nem jutott be az önkormányzatba. Kolozs megyében 2004–2008 között az RMDSZ-nek 11 polgármestere volt. A nem végleges adatok összesítéséből az derül ki: négy jelölt – Kalotaszentkirályon, Magyarszováton, Buzán és Bálványosváralján – már az első fordulóban nyert, további nyolc pedig bekerült a második fordulóba, valamennyi román jelölttel versenyez. /Öt városi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Bár a Maros megyei önkormányzat vezetőjére leadott szavazatok összeszámolása gyanúsan sokáig tartott, a közzétett adatok szerint a következő négy évben is az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke áll a megye élén. Lokodi 35,55 százalékot ért el az őt követő Ciprian Dobre (PNL) előtt, aki 33,74 százalékot ért el. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje az 5,07 százalékos eredménnyel a negyedik. Az önkormányzati testületbe is az RMDSZ küldheti a legtöbb képviselőt, 31,57 százalékos eredménnyel. A PNL, a PDL és a PSD nagyjából hasonló, 19 és 14 százalék közötti eredményt ért el. Az MPP nem érte el az 5 százalékos küszöböt. /A végleges eredmény szerint is Lokodi Emőke Maros megye tanácselnöke. = Erdély. ma, jún. 3./

Kolozsváron az RMDSZ 5 mandátumot szerzett a városi tanácsban, a szövetség tanácsosi listájára leadott szavazatok aránya 15,6 százalék volt. Az RMDSZ egy tanácsosi helyet veszített az előző négy évhez képest. – Számítottunk erre az eredményre – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. – Ezért próbáltuk mindenkinek elmagyarázni, hogy a magyarság nem osztható meg, és minden egyes szavazat számít – szögezte le a megyei elnök. /Papp Annamária: Öt mandátum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Szász Jenő szerint az MPP a helyhatósági választások győztese. Pártja teremtette meg a választás szabadságának jogi és intézményes kereteit. Az erdélyi magyarság győzött, ugyanis most először választhatott, nem csak szavazhatott – állapította meg a pártelnök, hozzátéve: most következik a munka, új, erkölcsi többséget kell építeni. /Szász Jenő szerint ez győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnökének a pártnak a helyhatósági választásokon elért sikeréhez. Gyurcsány hangsúlyozta: már az eddig közzétett, nem végleges adatokból is látható, hogy az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint az európai parlamenti választásokon, amihez gratulál. A miniszterelnök a beszélgetésben fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyar szervezetek működjenek együtt. Leszögezte: nem használ, ha a magyarországi pártok saját vitáikat kiviszik a határon túli magyarok közé. /Gyurcsány gratulált Markónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A helyhatósági választások nem végleges adatai szerint a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) szoros versenyben áll egymással. A megyei önkormányzati listákra leadott szavazatok esetében a két párt szinte egyenlő eredményt ért el: a PD-L a voksok 28,55 százalékát gyűjtötte be, a PSD 28,31 százalékát tudhatja magáénak. Harmadik a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely 17,74 százalékos eredményt ért el. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a voksok 6,09 százalékát szerezte meg, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 1,45 százalékát gyűjtötte be. A demokraták és a szociáldemokraták hasonlóan szoros küzdelmet vívnak a megyei tanácselnök-jelöltekre leadott voksok esetében is. A PD-L előnye valamivel nagyobb a helyi tanácsosokra leadott voksoknál: 28 százalékot gyűjtött össze, míg a PSD 26,63 százalékos eredményt ért el. Az RMDSZ a szavazatok 6,01 százalékát szerezte meg, az MPP pedig 1,40 százalékát. /Szoros verseny a demokraták és szociáldemokraták között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Töröltetné a marosvásárhelyi polgármester-választás eredményét Borbély László. Az RMDSZ jelöltje szerint Dorin Florea csalással győzött. A PD-L jelöltje, Dorin Florea a polgármester-választás a szavazatok 52,52 százalékával nyerte meg, az RMDSZ jelöltje, Borbély László 44,86 százalékot szerzett. Az RMDSZ Marosvásárhelyen a városi tanácsban 10 helyet szerzett meg a korábbi 12 helyett. Valószínűsíthető, hogy a két alpolgármesteri tisztség közül csak az egyiket szerzi meg az RMDSZ. Nem világos, hogy erre Csegzi Sándort vagy Bakos Leventét jelölik. Szászrégenben Nagy András, az RMDSZ jelöltje megszerzett egy újabb mandátumot 53 százalékkal, akárcsak Szováta polgármestere, Péter Ferenc, aki elsöprő, nyolcvan százalékos győzelmet aratott. Ugyancsak az RMDSZ színeiben első fordulóban nyert Sófalvi Szabolcs Marosszentgyörgyön. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte, az RMDSZ nagyon jól szerepelt, biztosított a romániai magyar közösség képviselete az önkormányzatokban. „Megnyertük Hargita és Kovászna megye tanácselnökségét, olyan jelentős székely városok polgármesterségét, mint Székelyudvarhely vagy Csíkszereda. Maros megyében eddig 30 polgármesterünk volt, most van 34. Ezek között Szászrégent ismét megnyertük, ami azt bizonyítja, a magyaroknak van üzenete a románok felé” – összegzett Markó. /Lokodi Imre: Eredményt óvna Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 9/ Marosvásárhelyen a végleges adatok: a választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 132. 826. Szavazáson részt: 77. 595. Érvénytelen: 987. Érvényes szavazatok száma: 76. 608 1. Dorin Florea: 40. 241; 2. Borbély László: 34. 374; 3. Ichim Marius: 1. 156. A városi tanács összetétele: 1. RMDSZ 10 tanácsos (30. 931 szavazat – 40,8%): Dávid Csaba, Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor. 2. PD-L 8 tanácsos 3. PSD 2 tanácsos. 4. PNL 2 tanácsos. 5. PRM 1 tanácsos. Borbély László, az RMDSZ polgármester-jelöltje a választási törvényt sértő események miatt óvást nyújt be a Központi Választási Irodához. /Borbély László óvást nyújt be a Központi Választási Irodához . = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Hunyad megyében nem sikerült átlépni az etnikai küszöböt – nyilatkozta Winkler Gyula Hunyad megyei RMDSZ elnök, EP-képviselő. A demográfia nem kedvez az itt élő magyar közösségnek. A népszámlálási adatok szerint a megye magyarsága 4,8 százalék. Az RMDSZ nem tudott visszajutni a megyei tanácsba és a Zsil völgyében sem sikerült megtartani az önkormányzati jelenlétet. Ez Lupényban összesen 22 szavazaton múlott. A független jelölt indulása megsemmisítette a magyar képviselet esélyét, hiszen így sem az RMDSZ, sem a 300 szavazatot elnyerő független jelölt nem jutott mandátumhoz. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Megbotlottak az etnikai küszöbben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

A magyar közösség egy kicsit nagyobb arányban ment el szavazni, azonban a PD-L fölénye egy tanácsosi helybe került, így Aradon az RMDSZ-nek csak két tanácsosa lesz. Mindegyik elvesztett mandátum fáj, állapította meg Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, a hibát csak magukban kell keresni, nem külső körülményekben. Ara megyében három polgármesteri helyet megtartottak, Zimándon bravúrosan teljesítettek. Nagyiratoson a második fordulóban van esélyük. Borosjenőben megmaradt, Pankotán lett egy tanácsosi helyük, és Székudvaron is szereztek egy helyet. Vereséget szenvedtek Nagyszintyén. Kisjenőben sem sikerült előrelépni, maradt a két tanácsos. Pécskán két helyet veszítettek. Tőzmiskén az MPP vittek el szavazatokat, Szapáryligeten egy mandátumba került az MPP-lista, de nekik ebből nem volt hasznuk. /Irházi János: Király András értékel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Székelyudvarhely 32 648 szavazásra jogosult polgárának mintegy 47 százaléka járult az urnák elé a választáson. Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje a leadott szavazatok több mint 51 százalékával győzött. Az RMDSZ jelöltje 12 év után első alkalommal nyerte meg a helyhatósági választást. Riválisa, az MPP színekben induló Orbán Árpád a leadott voksok valamivel több mint 40 százalékát tudhatja magáénak. A listákra is az RMDSZ kapta a legtöbb szavazatot, várhatóan kilenc mandátumot szereztek a városi tanácsban, míg az MPP listájáról nyolcan, az újdonsült Zöld Párt színeiben pedig ketten kerültek be a 19 fős testületbe. /Szász Emese: RMDSZ-többség Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Alsó-Háromszéken a huszonkilenc településből tizenhatban RMDSZ-es polgármestert választottak már az első fordulóban – ismertette az RMDSZ által összesített adatokat Albert Álmos. Nyolc településen lesz második forduló. /Farkas Réka: Sok helyen nyertek az RMDSZ-es jelöltek (Háromszéki választási körkép) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Kézdivásárhelyen Rácz Károly, a Magyar Polgári Párt polgármester-jelöltje győzött, a szavazatok 52,81 százalékával. Török Sándor, az RMDSZ jelöltje 40,58 százalék bizalmat kapott. Kézdivásárhely városi tanácsában az MPP-nek tíz, míg az RMDSZ jelöltjeinek kilenc képviselői szék jut. /Iochom István: Kézdivásárhelyen az MPP győzött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./