Nagyenyeden a május 23–31-e között megszervezett hagyományos Bethlen-napok rendezvénysorozatot idén rendhagyó tevékenységek jellemzik. Lesz szó az egészséges táplálkozásról, szerveznek bábkészítést, bábozást, anyanyelvi és kommunikációs játékokat, sportnapokat, tornabemutatót, focimérkőzést. Más osztályok rendbe teszik a tanársírokat, meghallgatják Győrfi Dénes előadását. Május 24-én diáktudományos ülésszak kezdődik. A megnyitó előadás címe: Fenichel Sámuel az ember. Párhuzamosan vers és prózamondó verseny zajlik, amelyen minden versenyzőnek kötelező módon el kell mesélnie egy Mátyás királyról szóló történetet. /Bakó Botond: Bethlen-napok a nagyenyedi kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kolozsvár modernkori öröksége címmel Elkán György volt Kolozs megyei főépítész tartott előadást május 23-án a Klausen kávéházban, ahol ismét László Attila RMDSZ-es polgármesterjelölt töltötte be a házigazda szerepét. A 20–25 évvel ezelőtti kincses városban elkezdődött a kommunista ideológia szellemét idéző nagy lakónegyedek építése. Kevesebb a zöldövezet, a visszaszolgáltatások következtében gyakran az eredeti rendeltetésüktől eltérő célt szolgálnak az ingatlanok, megváltozott a közlekedés. /Kolozsvár modernkori öröksége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Május 26-án Aradon vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Ödön von Horváth: Férfiak nélküli falu című előadásával, Török Viola rendezésében. /Szekernyés Irén: A Férfiak nélküli falu az aradi színházban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Jelbeszéd jellemzi Burai István debreceni képzőművész művészetét, amely révén megjeleníti belső világának lélek-történéseit. Ezt mutatják vegyes technikában készült (tus, akril) alkotásai, mondta el Székely Géza Kolozsváron a művész kiállításának megnyitóján a Reményik Sándor Galériában, május 9-én. /Székely Géza: Jel-képzetek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kortárs erdélyi művészek munkáiból nyílik kiállítás május 29-én Debrecenben, a Modemben. A Természetes körülmények között címet viselő tárlat tíz romániai kortárs művész munkáit mutatja be, az alkotók – egyetlen kivétellel – Erdélyben élnek. A debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban sorra kerülő eseményről Bogdan Iacob, a Ion Andreescu Művészeti és Design Egyetem tanára, a kiállítás kurátora (egyben kiállító művész) elmondta: a kiállítók számára rendkívül fontos ez a tárlat. – A Modemben bemutatkozó művészek közül magyar Berszán Zsolt, Kudor Duka István, és Veres Szabolcs. /Köllő Katalin: Bemutatkozás a Modemben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Wass Albert-szobrát leplezték le május 16-án Zalaegerszegen, Marosvásárhely testvérvárosában. „Reménytelen vállalkozás lenne számba venni mindazt a rendkívüli kulturális kincset, amivel Erdély Magyarország szellemi vagyonát gazdagította: gondoljunk a kiemelkedő tehetségű fejedelmekre, a kultúrapártoló gazdag főurakra, a dolgos polgárokra és mesteremberekre, a művészekre és tudósokra, a sok kiváló festőre, a matematikus és nyelvész Bolyaira, és természetesen az irodalmárokra”, mondta dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere meghívással érkezett a testvértelepülésre: „Jöjjenek Erdélybe, fedezzék fel azokat a hegyeket, forrásokat, amikről Wass Albert írt. Mi vigyázunk hegyeinkre, forrásainkra, vigyázzunk együtt Wass Albertre. ” Az emlékezés a református templomban folytatódott, ahol Kilyén Ilka színművésznő Wass Albert alkotásaiból összeállított műsorát mutatta be. /Nagy Annamária: Marosvásárhelyi művész Wass Albert-szobra Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Vastapssal jutalmazta a közönség a sepsiszentgyörgyi Gyöngyvirág utcai református imaházban május 22-én a Wass-műsort. A láthatatlan lobogó című versösszeállítás Wass Albert születésének századik, halálának tizedik évfordulója alkalmából a Bod Péter Megyei Könyvtár égisze alatt az író műveiből készült. /Szekeres Attila: A láthatatlan lobogó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Temesvár nyújt otthont május 12-től Jakobovits Márta kerámiáinak. Metaterra című kiállítása különleges teljesítménynek számít. A művész 2007-ben elnyerte a Romániai Képzőművészek Szövetsége országos díját. Kolozsváron 2006 márciusában mutatkozott be egyéni kiállítással a Bánffy-palotában. Nagyszabású, több termet betöltő tárlata újszerűségével, letisztult, formailag maximális ökonómiával megkomponált tárgyaival emlékezetes maradt. /N. J. : Metaterra, avagy változatok kerámiára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Elhunyt dr. Kercsó Attila /1939-2008/ orvos-költő, aki Gyergyószentmiklóson élt, neki köszönhető, hogy a városban működő Salamon Ernő Irodalmi Kör működött a legnehezebb időben is. Megjelent a Találkozások című kötet, alcíme: A Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/. Kercsó Attila barátja, Bölöni Domokos búcsúzott az eltávozott költőtől. /Bölöni Domokos: Egy gyergyói költő halálára. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Imponáló műveltségű ember volt Rácz Lajos német nyelv szakos tanár, akinek otthonában irodalmi-művészeti szalon működött, emlékeztek tanárukra május 23-án a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban egykori tanítványai, kollégái, barátai, amikor leleplezték a város egykori jeles pedagógusa tiszteletére állított emléktáblát. Két esztendővel ezelőtt a Mikes Kelemen Főgimnázium németkabinetjét nevezték el Rácz Lajosról (1912–1980), ebben az iskolában kezdte sepsiszentgyörgyi pályafutását, hazatérve másfél évtizedes nagyenyedi oktatói munka után. A Székely Mikó Kollégiumnak 1958–1971 között volt tanára. Mindkét emlékállítás kezdeményezője Gajai Mária, a Mikes-iskola német szakos tanára. Albert Ernő és Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium egykori és jelenlegi igazgatója, valamint Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató a tanárt és az embert méltatta. 1995-től Rácz Lajos szövegmondó emlékversenyt tartanak, tíz éve pedig az egykori jeles tanár családja Rácz Lajos-díjat alapított, amelyet évente annak a mikós tanulónak – tavalytól pedig egy mikeses diáknak is – adnak, aki kiváló eredményeket ér el a német, valamint a magyar nyelv és irodalom terén. /Fekete Réka: Rácz Lajos-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Iskolaközpont iskolaheti rendezvényei közül egyik legjelentősebb volt a Bölöni Domokos íróval, a marosvásárhelyi Népújság napilap újságírójával, valamint Kedei Zoltán festőművésszel tartott találkozó. A beszélgetésen Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című, harminckét rövidprózai írást tartalmazó könyvét ismerhették meg a megjelentek. Bölöni Domokos Hullámok boldogsága című első könyve 1980-ban jelent meg, Bajor Andor és Szilágyi István írt hozzá ajánlást. 1995-ig még három kötete látott napvilágot, azután minden évben egy-egy rövidprózákat tartalmazó könyve. A vegyes lakosságú faluból, Szászdányánból származó Bölöni Domokos szeret terepre járni, ismeri a vidéki ember észjárását. Számára a szatíra az imádott műfaj. Eddig a rövidprózai írások mellett egy kisregényt is írt, de megjelent írásaiból össze lehetne válogatni egy nagy kötetre való, sziporkázó, vidám anyagot is. Bölöni Domokos vallja: „Megkeseredetten is kacagva írok”. Nincs jó véleménye a könyvkiadásról, úgy véli, e téren a kilencvenes évek végi partizánkodás még ma is tart. Olykor már visszatetsző, hogy bárki bármit kiadhat, ha pénze van hozzá. Elmondta, évente ír egy kis kötetre valót, amit a maga erejéből és jóindulatú barátai segítségével kiad. A másik meghívottja Kedei Zoltán, marosvásárhelyi festőművész volt, aki Székelykeresztúron járt középiskolába, és itt érettségizett. A találkozón bemutatták festményeinek reprodukcióit tartalmazó albumát. /László Miklós: Találkozás Bölöni Domokossal és Kedei Zoltánnal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Oláh Sándor társadalomkutató jegyzi a Kivizsgálás című tanulmánykötetet. Alcíme: Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940–1989. A tanulmányok két történeti korszakot vizsgálnak. Az egyik a „kicsi magyar világ”-ként emlegetett 1940–1944 közötti időszak, a másik a népi demokráciának nevezett korszak fél évszázada. Tivai Nagy Imre hagyatékában lévő közgazdasági írásokból készült válogatás jelent meg a Hargita Kiadóhivatalnál. A törzsanyagot a Csíkmegye közgazdasági leírása című monografikus munka képezi, ezt egészítette ki a szerkesztő, Nagy Benedek egy, a székely kivándorlás okait vizsgáló röpirattal, kisebb írásokkal. Kánya József adjunktus előszavában ma is időszerűnek tartja a száz évvel ezelőtt megfogalmazott következtetéseket. Az Alutus Könyvkiadó a bécsi dr. Száva Tibor-Sándor családtörténeti kutatásaiban gyökerező, a csíkszépvízi és a gyergyói örménységre kiterjedő kötetét adta közre. Szekértábor a Szármány hegyén címet viseli a Zöld Lajos és Dávid Gyula által szerkesztett kötet. A Zöld Lajos által létrehozott szárhegyi művésztelepen összegyűlt írók tanácskozásainak jegyzőkönyveit, sajtóvisszhangját tartalmazza. Ez a szekértábor a magyar kultúra önvédelmét jelentette. /Sarány István: Zöld olvasónapló zöld könyvekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Dimitrie Cantemir (1673-1723) nem kímélte honfitársait a Moldva leírása című könyvében, oldalakon át sorolta hibáikat, gyengeségeiket. Meglepő módon kijelentette, hogy tiszta moldovai paraszt nem létezik. Akiket találunk, vagy orosz, vagy erdélyi, vagy „amint nálunk mondani szokták, magyar származásúak”. Gyakran idézett művében – egyebek közt – az olvasható, miszerint Roman vidékét az Erdélyből visszatérő római telepesek Batu kán betörése után elsőnek vették birtokukba. Leszögezte, hogy a moldovaiak egy vallást sem gyűlölnek jobban, mint a rómait, bár ehhez tartozik csaknem valamennyi magyar alattvalójuk, akiknek Bákóban van püspökségük. Eszerint érdekes módon a volt római telepesek éppen a római vallást nem fogadták el. Cantemir fenntartotta: Erdély és Magyarország, ahol őseik Moldva alapítása előtt laktak, sohasem a konstantinápolybeli szentszéknek, hanem mindig a rómaiaknak engedelmeskedtek. Ezért, mielőtt Luther és a Kálvin „szektái” ellepték volna ezeket az országokat, azok valamennyi lakosa a nyugati egyháznak volt a gyermeke – állította. /Ajtay László: Magyarországon laktak a moldovaiak ősei? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24.

A Verespatakra aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nyomást gyakorol Korodi Attila környezetvédelmi miniszterre annak érdekében, hogy a tárca folytassa a projekt engedélyeztetését. Ezt a miniszter megerősítette. Korodi nem tartja véletlennek, hogy a Demokrata-Liberális Párt támadásai mindig a cég megnyilatkozásaival vannak összehangolva. A PD–L a múlt hét végén támadta a minisztert a verespataki kitermelés problémájával kapcsolatban. /Nyomás Korodin Verespatak miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Május 25-én Székelyudvarhelyen több mint ötezer ember, árpádsávos zászlók és „orbánok” (Orbán Árpád polgármesterjelölt és Orbán Balázs ügyvezető elnök) fogadták Orbán Viktort a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényén, miután a Fidesz elnöke Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kampányolt az MPP székelyföldi jelöltjei mellett. Orbán Viktor Szász Jenővel, az MPP elnökével millenniumi emlékművet avatott fel a város főterén. Értesülések szerint Orbán Viktor csak hosszas unszolásra tett eleget Szász Jenő meghívásának. „Nem örülünk, hogy Orbán Viktor kampány idején fejti ki álláspontját. Ám bármikor szívesen látjuk Székelyföldön, mert tudjuk, hogy értünk dobog szíve” – fogalmazott Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatása kapcsán. Bunta furcsállotta azokat a kijelentéseket, miszerint az MPP a Fidesszel és Orbán Viktorral, az RMDSZ pedig az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel egyenlő. „A szövetség az egész erdélyi magyarság ernyőszervezeteként alakult a baltól a jobbig és vissza, mindenkinek helye van benne” – mondta Bunta. Orbán Viktornak kellett emlékeztetnie Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, az RMDSZ polgármesterjelöltjét arra, hogy az éppen dúló választási kampány „levon a díjátadások értékéből”. Ráduly Pro Urbe-díjat ajánlott fel az RMDSZ ellenében a Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek kampányoló Orbánnak, az indoklás szerint „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért”. Orbán Viktor jelezte, a most visszautasított díjat szívesen átveszi egy későbbi időpontban, például a tusványosi nyári szabadegyetemen. Orbán Csíkszeredában részt vett az Egyház, közösségépítés, autonómia című konferencián, Szász Jenő, Papp Előd MPP-s polgármesterjelölt és Izsák Balázs SZNT-elnök oldalán. Orbán kifejtette, az RMDSZ mint ernyőszervezet jó elképzelésnek indult, azonban „ennek a fajta régi egységnek a korszaka lejárt, kimerültek a tartalékai, és az egység felbomlott. Onnan lehet ezt tudni, hogy nem volt képes integrálni olyan személyiségeket, mint Tőkés László, nem tudott befogadni olyan gondolatokat, mint autonómia, nem tudott kellő barátsággal viszonyulni az újonnan megalakult MPP-hez”. „Csak egy erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen” – fejtette ki a magyarországi politikus Sepsiszentgyörgyön. „Nem értem, hogy egy ilyen tehetséges költőnek, mint Markó Béla RMDSZ-elnök, hogyan lehet ekkora demokráciaiszonya” – jegyezte meg Tőkés László a május 23-án Nagyváradon tartott polgári fórumon, amelyen a résztvevők a romániai magyar többpártrendszer hatásait elemezték. Tőkés szerint az RMDSZ élvezi a Gyurcsány-kormány támogatását, „álságos módon elítéli” Orbán Viktor részvételét az MPP rendezvényein. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a Fideszt a magyar–magyar kapcsolatok alakításában soha sem pártpolitika, hanem a nemzetstratégiában való gondolkodás vezérelte. /(D. Mészáros Elek): Kis Orbánok közt Viktor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek meghívására Erdélybe látogatott Orbán Viktor. Látogatását a Fidesz elnöke nem érzi az erdélyi magyar politikai életbe való beavatkozásnak, hanem készen áll segíteni azokon, akik meghívták. Orbán Viktor nem kíván igazságot tenni Erdélyben a jelöltek és a pártok között, de segítene az embereknek a döntésben. A Fidesz elnöke kifejtette: lejárt a régi egység korszaka, de nem szabad feladni a magyarság egységének eszményét. Csak erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen – fejtette ki május 25-én Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Sepsiszentgyörgyön Orbán Viktor hangsúlyozta: az anyaország kötelessége, hogy védelmet, biztonságot és magabiztosságot adjon a határon túli magyaroknak. Orbán Viktor szerint Magyarország azzal is tartozik a határon túliaknak, hogy sikeres ország legyen. Kifejtette: az erdélyi magyaroknak az autonómia ügyét kell szem előtt tartaniuk. Az autonómia azt jelenti, hogy megmaradunk annak a nemzetnek a tagjaként, amelyikben születtünk, az autonómia vastagabb kenyeret, magasabb fizetést, jobb munkahelyeket és önbecsülést jelent – mondta a Fidesz elnöke. Orbán Székelyudvarhelyen részt vett a Millenniumi Emlékoszlop avatási ünnepségén. /Az RMDSZ az autonómia kérdésén hullott szét – mondta Székelyföldön Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

,,Mindig olyan embereket kell kitüntetnünk bizalmunkkal, akiknek megvan az egy igazsága. Ha jól értem én a XXI. század eleji Kárpát-medencei magyarság sorsát, akkor ezt az egy igazságot úgy hívják, hogy autonómia. Az autonómia azt jelenti, hogy megmaradunk annak a nemzetnek tagjaként, amelybe születtünk, az autonómia vastagabb kenyeret, magasabb fizetést, több munkahelyet jelent. Az autonómia sikeres Kárpát-medencei magyar közösséget jelent, de az autonómia önbecsülést is jelent” – emelte ki Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön az MPP választási nagygyűlésén. A szervezők tájékoztatása szerint a kampánygyűlésre érkezők közt több mint tízezer fenyőmagos borítékot osztottak szét. A fenyőmag mellett rövid üzenet is szerepelt: ,,Mi ültetjük a fát, nem vágjuk. Június elsején szavazz a fenyőre, szavazz a jövőre. ” Szász Jenő, az MPP elnöke, idézte Dávid Ferencet: ,,Senkit ne kényszerítsenek arra, amit a lelke el nem fogad”. Az unitárius egyház alapítója 440 évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal alapozta meg az erdélyi vallásbékét és lelkiismereti szabadságot.,,Erdély változást akar, Háromszék változást akar, Sepsiszentgyörgy változást akar, és önök változtatni fognak” – hangoztatta Szász Jenő. Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje szerint a változást akarók sokan vannak. Kovács István unitárius lelkész, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje megállapította: Közönybe és reménytelenségbe süllyedtünk, sok százezren elmenekültek innen, a ,sugárzó, jövőbe vetett hitet, a bizakodást akarják visszahozni. Orbán Viktor több millió jó szándékú magyar ember üdvözletét hozta, akiket érdekel, akik figyelnek arra, mi történik a határokon túl, és akik azt kívánják, hogy jövő vasárnap jól döntsenek az erdélyi magyarok.,,Megtanultuk már Tőkés László kampányában, az EP-választásokon is, hogy annyi jövőnk, annyi erőnk van, amennyit meg tudunk mutatni, ha elmegyünk választani” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kitért arra, hogy a székelyföldi magyarság az elmúlt hónapokban történelmi tettek sorát hajtotta végre: az autonómia-népszavazást, Tőkés EP-képviselővé választását és az MPP bejegyeztetését sorolta ezek közé. Hangsúlyozta: „Nekem nem tisztem sem itt, sem Budapesten, hogy igazságot tegyek jelöltek és pártok között. Az én tisztem segítséget nyújtani a döntésben, de szavazni, választani az itt élők joga”. Hangoztatta, hogy új egységet kell létrehozni, egy versengő, többszólamú, a különbözőségeket, az egymással vitatkozó nézeteket sokkal szabadabban felszínre hozó egységet. /Farkas Réka: Egyetlen igazság: az autonómia (Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Bárki utazik Erdélybe Magyarországról, bármit is mond ott egy választási kampány idején, utána hazamegy, és otthagyja az erdélyi magyar közösséget a gondjaival – fejtette ki május 24-én csángóföldi látogatásán Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Orbán Viktor székelyföldi látogatásával kapcsolatosan Kelemen Hunor felhívta a figyelmet mindazoknak a felelősségére, akik a kampányban bármilyen formában részt vesznek. „Nem fog megoldást találni az erdélyi magyar emberek gondjaira sem Orbán Viktor, sem más politikus. Ezért kértük a magyarországi politikusokat, hogy ezt a kampányt hagyják meg nekünk, hagyják, hogy ezt a versenyt mi vigyük végig” – mondta Kelemen Hunor. Orbán Viktor május 25-én, vasárnap Csíkszeredában erre reagálva így fogalmazott: „Amíg hívnak, és nem hívatlanul érkezem bármely magyar közösséghez, addig nem vagyok hajlandó magamat olyan személynek tekinteni, aki beavatkozik, hanem olyan személynek, akitől várnak valamit, és aki készen is áll arra, hogy segítsen azokon, akik meghívták. ” /Kelemen Hunor kifogásolja az anyaországi beavatkozást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Szégyellte magát, amikor Tőkés László többször is részt vett a Fidesz budapesti gyűlésein, és nyíltan a legnagyobb magyar ellenzéki párt mellett kampányolt, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. Az újságíró szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjei extraviagraként használják Orbán Viktort és a Fideszt. /Borbély Tamás: Budapesti extraviagra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje úgy érzi, képes legyőzni választási ellenfelét, az MPP-elnök Szász Jenőt. Szász eddig sorra legyőzte RMDSZ-es ellenfeleit a székelyudvarhelyi polgármesteri székért folytatott küzdelemben, de Borboly biztos benne, neki sikerülni fog, mert ő nem asztalon táncoló, drága pénzen Magyarországról idehozott énekesekkel járja a településeket, hanem párbeszédet folytat az emberekkel. Neki van programja. Összefogás, fejlődés, székely újjászületés, ez Borboly választási programja. Célja, hogy egy emberöltő alatt Székelyföld az ország legdinamikusabb térségei közé emelkedjen. /Horváth István: Nem zsoldosokkal járja a vidéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje Jan Sand Sorensennel, az ENSZ romániai nagykövetével találkozott Marosvásárhelyen. Borbély és a diplomata ellátogatott a nagyrészt kihasználatlanul hagyott, lepusztult Maros-partra. A politikus itt a mandátumuk végét járó és az új listán szereplő tanácsosokkal közösen hét fát ültetett a marosvásárhelyiek által kedvelt Hétfák nevű folyószakasznál. Borbély a nagykövettel ezt követően megtekintette az ENSZ Fejlesztési Programjába (UNDP) foglalt középkori vár felújításra váró központi épületét, amelyre a Maros Megyei Múzeum pályázott 1,8 millió új lejt. /L. I. : Hét fával gyarapodott a Hétfák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Szűk egy hét maradt a helyhatósági választásokig. Az RMDSZ-nek olyan kihívója van a Magyar Polgári Pártban (MPP), amely szinte minden jelentős magyarlakta megyében indított jelölteket. Korábban függetlenként vagy csak helyi szintű pártocskák színeiben indulhattak az RMDSZ ellenjelöltjei. A magyar pártpaletta kétpólusúvá válása azonban Székelyföldön kétségtelenül növelte a választások tétjét. Itt zajlik a magyarok lakta vidékek közül a legélesebb küzdelem. A jelöltek az elmúlt három hét alatt nem kímélték egymást. Súlyos vádak is elhangzottak. Az RMDSZ-szel együttműködő Itthon Fiatalon mozgalom összegyűjtötte a székelyföldi településen Szászról „közszájon” terjedő állításokat, amelyeket szerintük a polgármester soha nem volt hajlandó tisztázni. „A szóbeszéd azt tartja, a hulladékgazdálkodási magánvállalat eladásakor a polgármester feltételekhez kötötte a hulladékgazdálkodási koncessziós szerződés meghosszabbítását az új tulajdonossal, és ez a feltétel 700 ezer eurót jelent. Ez lehetséges?” – olvasható abban a nyílt levélben, amely több más ehhez hasonló kérdést intéz Szászhoz. Az MPP elnöke ezeket a vádakat spekulációknak nevezte, amelyek politikai lejáratására irányulnak. Vajna Imre, az MPP udvarhelyi szervezetének elnöke nevében Szászék hasonló kampányfogással vágtak vissza. Nyolc kérdést szegeztek Borboly Csabának, a Hargita megyei tanácselnök-jelöltnek és Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester-jelöltnek. A kérdések – akárcsak a Szász korrupciógyanúsnak vélt lajstroma – semmi bizonyítható adatot nem tartalmaznak. „Borboly Csaba Budapesten élő, MSZP-s pártmegbízásokat ellátó testvérének közvetítésével Önök nem nyilvános megbeszélést folytattak Gyurcsány Ferenccel. Miért nem tájékoztatják az ott elhangzottakról Székelyudvarhely és Hargita megye közvéleményét? Gyurcsány Ferenc és az MSZP által az RMDSZ-nek nyújtott politikai és médiatámogatásért cserében, miért ígérték meg: segédkeznek, hogy az egri kórházprivatizációs botrányban főszerepet játszó, szocialista kötődésű vállalkozás megszerezhesse a csíkszeredai és székelyudvarhelyi kórházak piacképes egészségügyi szolgáltatásainak üzemeltetési jogát? Miért akarnak az egyébként Magyarországon népszavazás által megbuktatott gyurcsányi egészségügyi privatizációs terveknek Hargita megyében és Székelyudvarhelyen teret nyitni?” – olvasható egyebek között a dokumentumban. Kovászna megyében úgy tűnik, hogy az RMDSZ áll nyerésre. Legalábbis ezt mutatja két RMDSZ-es közvélemény-kutatás. Román jelöltnek a győzelemre való esélye nagyobb Maros megyében, ahol a tanácselnöki tisztség megszerzését alapvető fontosságúnak tekinti az RMDSZ. Lokodi Edit Emőke esélyeit rontja azonban, hogy a magyar szavazatok megoszlanak, mivel Tőkés András MPP-s jelölt is megpályázta a tisztséget. /Borbély Tamás: /Egy héttel a helyhatósági választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A Házsongárdi temető nemzeti vagyonná való nyilvánításáért emelt szót május 23-án, kolozsvári látogatása során Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, felhívást intézve a helyi és bukaresti, illetve a magyarországi hatóságokhoz, hogy támogassák a Magyar Polgári Párt (MPP) erre vonatkozó tervezetét. Németh Zsolt az MPP meghívására érkezett a Házsongárdba, ahol leromlott állagú műemlék sírokat tekintett meg, illetve segített azok letakarításában. „A Házsongárdi temető állapota egyre elkeserítőbb, a városvezetés nem szentel elegendő figyelmet rá, akciónkkal erre próbáljuk felhívni a figyelmet” – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke. Az 1585-ben megnyitott Házsongárdi temető Európa egyik legrégebbi jelenleg is működő temetkezőhelye, amelyet az itt nyugvó jeles személyiségek miatt Erdélyi Panteonként is emlegetnek. Elmondta, ebben a temetőben nyugszik egyik felmenője, a néprajzos munkásságáról és balladagyűjtéséről ismert Kriza János. Arról is beszámolt, hogy 1985-ben titokban itt találkozott a kommunizmusellenességéről ismert Szőcs Géza költővel, akitől illegális dokumentumokat vett át, és vitt Magyarországra. Németh Zsolt erdélyi kampánykörútja keretében Nagyváradon részt vett az MPP szervezte Erdélyi magyar többpártrendszer és nemzetpolitika című fórumon. „Mi nem személyeket, pártokat, hanem hiteles programokat támogatunk” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentéseire reagálva, miszerint nem tesz jót az erdélyi magyar közéletnek, hogy a fideszes politikusok beleavatkoznak a kampányba. Felszólalásában a területi autonómia fontosságára hívta fel a figyelmet. /Óvnák a Házsongárdot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint Szász Jenőt és az MPP-t Traian Basescu államfő támogatja az RMDSZ ellenében. Netán ő is az új magyar egység harcosa? Tőkés László és Orbán Viktor, valamint még maga Szász Jenő is az erdélyi magyarság új egységéért száll síkra. Nehogy a magyarországi egységet akarja idehozni Orbán, mert abból nem kérünk, írta Ágoston. A nemzeti jövőkép valóban szükséges. Akkor Orbán Viktor miért pont az MPP autonómia törekvéseit támogatja? – kérdezte. /Ágoston Hugó: Új magyar kétség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Csehi Árpád Szatmár megye RMDSZ-es tanácselnökjelöltje rámutatott, megválasztása esetén legfontosabbnak azt tartaná, hogy szakemberek bevonásával kidolgozzon egy átfogó tervet a megye fejlesztéséről. Kezdeményezne egy tájékoztató és tanácsadó iroda létrehozását a megyei tanácsnál. Ez az önkormányzatokat, magánvállalkozókat és civil szervezeteket látná el naprakész információkkal, valamint segítené őket projektjeik szakszerű összeállításában. Szatmár megye a magyar–román–ukrán hármas határnál fekszik, ezért egy logisztikai park létesítése lenne az egyik legjobb befektetés. Szatmárnémeti repülőtere nagyméretű gépeket is képes fogadni. /Babos Krisztina: A cél: megyemarketing és logisztikai fejlesztés. Interjú Csehi Árpád Szabolcs tanácselnökjelölttel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármesterjelöltje legfőbb feladatának tekinti az infrastruktúra fejlesztését célzó programok befejezése. Folyamatban van a városi úthálózat felújítása. A régi városrész épületeinek felújítása is szerepel a tervei között. Strandokat és uszodát is építenek majd. /Babos Krisztina: Gyermekközpontú, élhető várost ígér. Interjú Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármesterjelölttel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Petőfi Sándor szobránál találkoztak a városi RMDSZ-es tanácsosjelöltek a marosvásárhelyi választókkal. „Mi képviseljük azt az erőt, amivel Borbély Lászlót és a tanácsos-csapatot, amely most önök előtt áll, győzelemre juttatjuk. A győzelemre szavazzunk! Azt hiszem, hogy ezt mindenki megteszi, akinek Marosvásárhelyért dobban a szíve” – jelentette ki dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. /Mózes Edith: „A győzelemre szavazzunk június elsején!” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Kolozsváron 1941-ben 16. 763 izraelita vallású személy élt, ez a város akkori összlakosságának 13–15%-át jelentette. A zsidóság gettósítását 1944. április 7-én belügyminiszteri rendelet határozta el, ennek alapján kényszerlakhelyre hurcolták a zsidókat a téglagyárba, onnan pedig, alig néhány hónappal a háború befejezése előtt, Birkenauba szállították őket. Csak néhány túlélő maradt, egyikük, Katz Márton 150 fényképet gyűjtött össze a deportáltakról, albumban megjelentetve próbálta kinyomozni: kik lehetnek a képeken. Az akkor sikertelen próbálkozást most a Tranzit Alapítvány által kezdeményezett Cine ii recunoaste? Tudsz róluk? Missing 1944–2008 című projekt értelmezi újra. Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke, a projekt vezetője elmondta: „bár tudjuk, hogy munkánk kései sirató, úgy gondoljuk, hogy egy egész város lakossága nem nyugodhat bele abba, hogy polgártársainak valamikori 15 százaléka szinte nyomtalanul eltűnjön”. Az egykori Katz-féle „album” mostani változata három tanulmánnyal – Gidó Attila, Lőwy Dániel és Tibori Szabó Zoltán tollából –, és Szilágyi Júlia esszészerű írásával egészül ki. /Missing 1944–2008 – fotókiállítás a kolozsvári deportáltak emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Május 24-én avatták fel a csángóföldi Magyarfaluban azt a közösségi házat, amelyet a magyar nyelvtanulásra használnak a falu iskolásai. A parányi falusi házban berendezett tanulóház felszentelését kétnyelvű csángómise előzte meg. A Gyermekek Háza előtt megtartott ünnepségen felszólalt Pogár László, az RMDSZ magyarfalusi polgármesterjelöltje is, aki azt panaszolta el, hogy a ház létrehozásának ügyében rengeteget kellett várakoznia a különböző bákói intézmények folyosóján.,,Egyetlenegy aláírásért többször kellett elmenjek, amíg végre megkaptam a jóváhagyást. Hogy ez többé ne történjen meg, olyan polgármestert kell válasszunk Magyarfaluban, aki nem akadályozza, hanem segíti a csángómagyarokat” ― mondta Pogár László. Megjelent Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is, aki megosztotta a megjelentekkel az immár féléves mandátuma alatt szerzett tapasztalatait. /Felavatták a Gyermekek Házát Magyarfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Levélben panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a iasi-i római katolikus püspökségen a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) Augustin Pascariu klézsei plébánost és Cristian Hodea káplánt, akik azzal fenyegették meg a gyermekeket, hogy nem engedik őket bérmálni, ha magyarórára járnak. Az MCSMSZ hírlevele szerint május 8. óta a papok a bérmálási felkészítőn és az iskolai hittanórákon is felszólították a gyermekeket, hogy kérvényezzék nevük törlését a magyarórát is hallgatók listájáról. „Határidőt szabtak a gyerekeknek. Leszögezték, kedden reggel nyolc órakor ők is ott lesznek az iskola titkársága előtt, hogy megnézzék, ki az, aki magyarórára megy, és ki az aki bérmálkozni szeretne” – áll a közleményben. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, 46 gyermek járt ebben a tanévben magyarórákra a klézsei iskolában. A következő tanévre beiratkozottakkal együtt számuk 55-re gyarapodott volna. A plébános fellépése azonban eltántorította a gyermekeket a magyaróráktól. „Ismereteink szerint már harmincan nyújtottak be visszavonó kérést” – jegyezte meg Hegyeli. Solomon Adrián, a MCSMSZ elnöke szerint sok múlik a plébános személyén. Példaként Magyarfalut hozta fel, ahol a hétvégén magyar közösségi házat avattak. A házat a magyarul nem is beszélő helyi plébános is megáldotta, és lehetővé tette, hogy a templomban is magyar misét celebráljanak. /Gazda Árpád: Bérmálás vagy magyaróra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./