Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, RMDSZ-es polgármesterjelöltje hangsúlyozta, a törvénynek szeretne érvényt szerezni a városban, a tervek megvalósításához két mandátum kell. Szeretné elérni, hogy a város Székelyföld oktatási, kulturális és közigazgatási centruma legyen, az erdélyi magyarság legfontosabb vallási központja, Csíksomlyó is itt található. Ráduly az RMDSZ-en belül a konzervatív, keresztény értékeket tartja szem előtt. A két székely megyét, Kovásznát és Hargitát egyesíteni kell, nem Csíkszereda-központú megyeegyesítés volna a cél, csak eszköze lenne a térség közigazgatási összenyalábolásának, mutatott rá. /Horváth István: „A törvény és rend híve vagyok” . = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Elindította megye szintű kampányát Háromszéken a Magyar Polgári Párt. Kovács István, a szervezet tanácselnökjelöltje lelkész-politikus szerint az MPP programja radikális össztársadalmi változásokat, alkotmány-módosítást helyez kilátásba. Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy MPP-polgármesterjelöltje bejelentette, a párt városfejlesztési stratégiája nyolc pontban foglalja össze azokat a tennivalókat, így gazdaság, egészségügy, oktatás, közművelődés, kultúra, sport, közbiztonság és ifjúság témakörök köré építettek programot. Az MPP ezentúl heti rendszerességgel megjelenő kampányújságot juttat el a háromszékiek postaládájába. Az MPP Sepsiszentgyörgyre várja Tőkés László EP-képviselőt. A Bihar megyei MPP kampány-nyitóján Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere is jelen volt. Elsőként Orbán Mihály országos alelnök szólalt fel. Biharban az MPP-nek 12 helyi szervezete alakult, 8-an a polgármesterségért, 320-an pedig tanácsosi tisztségért szállnak ringbe. /Illyés Judit, D. Mészáros Elek: Mától Tőkéssel erősít az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A sárdobálás az első demokratikus választás, 1990 tavasza óta szünet nélkül tart. Újdonság annyi, hogy az alkotmány szerint a helyhatósági választásokon pártsemleges államfő is célba vette a Szociáldemokrata és a Nemzeti Liberális Pártot, amiért azok nem mocskolják egymást eléggé. A romániai magyarság új helyzet előtt áll: egy érdekvédelmi szövetség és egy politikai párt, az RMDSZ és az MPP jelöltjei versengenek bizalmáért. /Ambrus Attila: A sárdobálók miattunk vannak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A magyar nyelv: érték. Az erőszak lényege a szerzés, megszerzés. Kilencven év sem volt elég ahhoz, hogy elvegyék kedvünket a magyar nyelv használatától – szülőföldünkön, írta Sebestyén Mihály. Kolozsvárott azért vernek magyarokat (fiatalokat, lányokat, egyetemi hallgatókat vagy újságírókat), mert el szeretnék tőlük venni a magyart. Nagy érték ugyanis. Nem enged elveszni, elkeveredni, szétszóródni. Megbélyegez, kiválasztottá tesz. Kolozsvárott azok vernek, akik érzik, még kilencven év után sem urai rögnek, kőnek, léleknek, emléknek, múltnak és persze ebből következően a jövőnek. /Sebestyén Mihály: A nyelv értéke. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Csángóföldön járva kijelentette: Olteanu, a román házelnök kezdeményezte, hogy együtt kérjék a pápától a magyar mise engedélyeztetését. Ismerni kell a furfangos román politika természetét, a magyar csángómise kérdése ugyanis nem annyira Vatikánban, hanem Romániában dől el. A pápa engedélyezheti, mint már II. János Pál is tett erre tétova lépést, de csak Robu érsek mondhatja, hogy mehet! A pápa tiszteletben tartja a döntését. Kevesen tudják, hogy van egy hely Moldvában, ahol már 1992 óta tartanak magyar misét. A Radócz melletti Kacsikán, melynek kegytemplomát odatelepült lengyel sóbányászok alapították egykor. Évente csupán egyszer, augusztusban, Nagyboldogasszony napján, van egy magyar mise is. A mise jogát húszezer román nyelvű bibliával vásárolta meg a nyugati magyarság Gherghel jászvásári püspöktől. A bibliákat Szőke János páter, a nyugati magyarok akkori püspöki helynöke vezetésével Kacsikába szállították. A magyar misét reggel nyolcra tették, hogy minél több messziről jött zarándok lekésse. /Sike Lajos: Csángómise. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvoskongresszust rendezett Nagyváradon. A kongresszussal párhuzamosan magyar nyelvű továbbképző előadás-sorozatok is folytak az immunológia, gyógyszerészet, fogászat és radiológia tárgykörében, előadásait a marosvásárhelyi orvosi egyetem tanárai mellett debreceni, pécsi és szegedi professzorok tartották. A budapesti segítséggel most megnyitott – Romániában első – pozitronemissziós tomográfia-központot (PET) is bemutatták. A kongresszus ünnepélyes megnyitóján az ülésszak fővédnöke, Biró Rozália alpolgármester üdvözölte a városban összegyűlt szakembereket. A szakosztály elnöke, Kovács Dezső professzor mondott megnyitó beszédet, majd átadták az életpályát elismerő diplomákat. A Lencsés Györgyről elnevezett díjban Gyéresi Árpád marosvásárhelyi gyógyszerész professzor, a Pápai Páriz Ferenc-díjban Borsa István csíkszeredai főorvos és Sipos Emese gyógyszerész előadótanár, szakosztályi titkár részesült. Az ülésszakra 450 résztvevő jelentkezett, 13 szekcióban 117 előadás hangzott el, 27 posztert mutattak be. Budaházy Istvánt gyógyszerészet-történeti kutatásaiért Spielmann József-díjban részesítették, s mindegyik szekció egy-egy fiatal előadóját jutalmazták. Az utolsó napon pedig az eurorégiós együttműködés keretében Debrecenbe látogatott a résztvevők többsége. /G. Gy. : EME-Orvoskongresszus Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A karhatalmi erők segítségével sem tudott beköltözni május 6-án a gencsi parókiára Bátori Gyula. A Szatmár megyei falu volt lelkészét korábban sikkasztás miatt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megfosztotta palástjától, azonban a lelkész bírósági per révén megszerezte a paplak használati jogát. E bírósági végzésnek próbált meg érvényt szerezni Bátori mintegy hetven rendőr és fegyveres terrorelhárítótól kísérve. Május 6-án Csomay Árpád generális direktor és Máthé Edit jogtanácsos, Nagy Sándor esperes és több környékbeli lelkész, Tőkés László EP-képviselő küldötteként pedig Antal János előadó-tanácsos is csatlakozott a gencsi gyülekezet parókiája előtt tiltakozókhoz. A felfegyverzett álarcos kommandósok élén Ioan Vasile Sabau végrehajtó bemutatta a birtokában levő végzést, melynek értelmében Bátorit vissza kell hozni a parókiára, majd kijelentette, hogy ha kell, fizikai erőt alkalmaznak a kirendelt fegyveresek. A lelkészek azzal érveltek, hogy Szomor Attila, jelenleg Gencsen szolgáló segédlelkész kilakoltatására nem létezik felszólítás vagy végzés. A végrehajtó ezek után elhagyta a parókiát, a kivezényelt karhatalmi erők is elvonultak. /Sike Lajos: Ostrom alatt a gencsi parókia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Egyes hírek szerint Ferenczy Károly székelyudvarhelyi üzletember, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógora az elmúlt napokban megvásárolta a Gyergyó Tv-t. Ferenczy Károlyt nem volt hajlandó konkrét választ adni, a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Az 1990-es évek elején indult Syn Tv-t először egy brassói befektetői csoport, majd Hodgyai Géza, a Kabelkon Kft. tulajdonosa vásárolta meg. Hodgyai Fény Tv néven indított új adót, ami a mai napig sugároz. A szerkesztőség néhány kivált tagja létrehozta az Objektív Tv-t. Ez utóbbit megvásárolta Bajkó Tibor, a Tigard System Kft. tulajdonosa, átvéve a stúdiófelszerelést és az engedélyek jogát. A nagy tervekkel induló Gyergyó Tv 2007 márciusában kezdte el a műsorszórást. /Jánossy Alíz: Gazdát cserél a Gyergyó Tv? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Csíkszeredában május 7-én megnyílt A nagybányai művésztelep című kiállítás. A nagybányai festőiskola mintegy húsz művészétől válogatott több mint félszáz remekművet bemutató kiállítás a Csíki Székely Múzeumban látogatható. – A tavalyi Munkácsy-tárlat során idelátogató 62 ezer ember igazolta, hogy szükség van hasonló volumenű kiállításokra, hangsúlyozta Gyarmati Zsolt. /Antal Ildikó: Varázslatos szín- és fényimádat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Sok program zajlik a Hargita Megyei Napok során. A népi fafaragásból nyújt ízelítőt a szentegyházi Tamási Áron Iskolában nyílt kiállítás, Székelyudvarhelyen az udvarhelyi népiskolások adtak hangulatos koncertet. Róth András történész bemutatta a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadványait. Szemlézték az Örökségünk címmel megjelenő folyóirat eddigi négy számát is. Székelyudvarhelyen megnyílik a fotókiállítás Nagy Béla fotóművész képeiből, majd bemutatják az Udvarhelyszéki olvasókönyv című összeállítást. A „hazatérők” ünnepi estje május 9-én lesz. /Bágyi Bencze Jakab: Megyenapok hazatérőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Székelyudvarhelyen Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta: az egy évvel és négy hónappal ezelőtt létrehozott Forrásközpontnak még nincs múltja, ez idő alatt azonban szép számú kiadványt sikerült megjelentetniük. A kötetek között van Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kistükre 1848, illetve P. Buzogány Árpád: A bogáncs kivirágzik című műfordítása. A Forrásközpont vállalta fel az Aeropolisz hetedik tanulmánykötetének kiadását. Ezek mellett egyéb kisebb kiadványok is megjelentek: egy anyák napi kisfüzet, a Kodály év tiszteletére szerkesztett kottás kiadvány, a Hargita megyei tájházakat bemutató képes levelezőlapok is napvilágot láttak. Az Udvarhely Kulturális Egyesület segítségével jelennek meg a kötetek. /Szász Emese: A forrásközpont mint kiadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Szép Ernő Lila ákác című szerelmes históriáját mutatja be a Csíki Játékszín Parászka Miklós rendezésében május 9-én. A színmű dramaturgja Budaházi Attila, zenei munkatársa Köllő Ferenc és Szabó Zsolt, a díszletet és a jelmezeket Kelemen Kata tervezte. /Székely Zita: Békebeli szerelmi história. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozata május 12-22-e között dél- erdélyi szórványturnét szervez Arany János A fülemüle című költeményéből készült előadásával. Segesváron május 19-én lépnek fel. /Segesváron A fülemüle. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Nyolcvanegy éves korában május 7-én elhunyt az erdélyi népzene egyik legkiemelkedőbb alakja, Zerkula János gyimesközéploki prímás. A legendás hírű muzsikus már fiatalon elveszítette a látását, a Gyimesekben élte le egész életét. A kommunizmus idején ő volt az első csángó zenész, aki Budapesten fellépett. Játékával meghódította a magyarországi közönséget is. Nyaranta fiatalok keresték fel, hogy hallgassák és eltanulják dallamait. Zerkula János zenéjét és az általa mesélt lenyűgöző történeteket számos film és hanglemez őrzi. A szívben még megvan címmel Halmos Béla és Szomjas György 1994-ben portréfilmet készített a vak prímásról, aki feltűnik Bereczki Csaba idén bemutatott Életek éneke című filmjében is. Zerkula Jánost május 9-én temetik. /Elküldték a behívót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Rendhagyó könyvbemutatóra volt május 7-én Aradon az evangélikus-lutheránus templom imatermében. Pávai Gyula legújabb kötetét, a Mesélő aradi házak címűt eredetileg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság adta ki, azonban a szerzőnek nemigen tetszett a cím- és a hátlap, valamint az illusztrációk elhelyezése, ezért az Aradi Evengélikus-lutheránus Egyházközség támogatásával kihozott egy aradi változatot is. Ez utóbbi cím- és hátlapján a kötetet illusztráló Szűcs Sándor grafikái láthatók. Az aradi változat címoldalán méltán és jogosan szerepel a „Ficzay Dénes emlékére” ajánlás, az esemény végül Szűcs Sándor képzőművész életművének a méltatása is volt, aki éppen a bemutató napján halt meg. Szűcs Sándor /Arad, 1934. jan. 10. – Arad, 2008. máj. 7./ az aradi Kölcsey Egyesület házi grafikusának is tekinthető, hiszen valamennyi kiadványát illusztrálta. /Kiss Károly: In memoriam Szűcs Sándor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Kós Anna könyve premier a román könyvkiadásban egy olyan pillanatban, amikor a román politikának nagy szüksége van szakértelemre – méltatta az Imagológia és választási kampány című tanulmányt Dorina Gutu, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben tartott bemutatón. A román nyelvű munka részletesen elemezte az RMDSZ választási kampányának valamennyi aspektusát. A szerző közölte: a kötet hamarosan magyar nyelven is megjelenik. /Oborocea Mónika: Kampánytanácsok Kós Anna kötetében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A sportban és a politikában egyaránt hozzá kell szokni ahhoz, hogy döntéseket és eredményeket egy-két hangadó vagy központi politikus megpróbálhat befolyásolni, de eredményhez az összehangolt csapatmunka, kitartás, szorgalom és tisztességes játék vezet – fejtette ki Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő május 8-án a brüsszeli plenáris ülésen elhangzott felszólalásában. Az Európai Parlamentben az európai sportról tárgyaltak. Az RMDSZ-es EP-képviselő elmondta: ,,Reméljük, a fő gond nem az volt, hogy a kolozsvári csapatban kevés a román játékos, és magyar a tulajdonos. A rendőrök és szurkolók összecsapására abban a városban került sor, ahol az utóbbi két hónapban menetrendszerűen vertek magyarokat azért, mert anyanyelvüket használták. Mindez összefügg azzal, hogy szélsőséges politikusok folyamatosan uszítottak a kisebbségek ellen. ” /A szélsőségesség ellen szólalt fel Sógor Csaba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A Szülőföld Alap kulturális, egyházi és médiakollégiuma közzétette az idei év első pályázati kiírásának eredményeit. Az erdélyi pályázók a pénzkeret csaknem ötszörösét igényelték, a pályázaton részt vevő programok összköltségvetése pedig majdnem tízszerese az elnyert összegnek. Kárpát-medencei kitekintésben ezek az arányok kedvezőbbek, hiszen az igényelt összeg mintegy 44 százalékát, a programok összköltségének pedig 22 százalékát állja a Szülőföld Alap. /Ferencz Csaba: A programok felét támogatják (Szülőföld Alap). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Május 7-én Kézdivásárhelyen tartotta közgyűlését az Egyesület az MTS Rt. Vagyona Megmentéséért. Ráduly Baka Lajos, az igazgatótanács elnöke rendkívül éles hangon támadta Török Sándor kézdivásárhelyi polgármestert, Tamás Sándor parlamenti képviselőt és az RMDSZ csúcsvezetőségét, amiért kampánycélokra használják fel a csavargyár megvásárlásáról szóló ,,maszlagot”. Ráduly Baka Lajos szerint az államnak még mindig harmincöt százalékos tulajdonjoga van a csavargyárban, és mégis tétlenül nézik annak kifosztását. A teremben lévő volt csavargyári alkalmazottak Németh Csaba szenátort marasztalták el, aki szerintük itthon fűt-fát megígért, de amikor pár csavargyári képviselő Bukarestbe ment, gyáva módon nem mert velük mutatkozni. Ráduly Baka Lajos felolvasta a kisrészvényesek nevében megfogalmazott nyilatkozatot, melyben arra szólítják fel a céhes város vezetőit, hogy hagyjanak fel a diverzióval, és ne használják kampánycélokra a csavargyárat. A gyűlésen a legtöbb elmarasztalás és támadás Markó Béla, a város nagy szülöttje ellen szólt, a jelenlevők arra kérték, ne jöjjön többet Kézdivásárhelyre, mert köze van a csavargyár kirablásához. /Iochom István: ,,Markó ne jöjjön többet Kézdivásárhelyre!” (Csavargyári közgyűlés) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Markó Béla mondott beszédet az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének május 8-án tartott kampány-nyitó rendezvényén. Kolozsvár RMDSZ-es polgármesterjelöltje, László Attila bekonferálta a városi tanácsosjelölteket és kifejtette, hinni akarja, hogy Kolozsvár magyar-vár lesz. Ezt követően Máté András megyei tanácselnökjelölt mutatta be a megyei tanácsosjelölteket és a Kolozs megyei polgármesterjelölteket. /László Attila: „Hinni akarom, hogy Kolozsvár magyar-vár!” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Tőkés László csalódottságát fejezte ki bukaresti sajtótájékoztatóján amiatt, hogy az államfő nem tett eleget ígéretének, miszerint közbenjár EP-tagságáért. A független európai parlamenti képviselő emiatt kénytelen volt korábban a baloldali pártokat is magában foglaló zöldek frakciójához csatlakozni. Tőkés azért is elégedetlen, mert az államfő eddig nem válaszolt a román-magyar párbeszéd serkentésére vonatkozó javaslatcsomagra. /Tőkés csalódott Basescuban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

„Semmiféle kötelezettségem nincs a zöldekkel szemben. Az Európai Szabad Szövetség – Zöldek európai parlamenti frakció nem ideológiai alapon szerveződött, hanem gyakorlati megfontolásokból alakult eggyé” – mondta Tőkés László EP-képviselő. Megismételte korábbi tézisét, miszerint a romániai magyar közösségnek az izraeli–palesztin viszony mintájára a „területért jogokat” elvet kellene követnie a román többséggel szemben. Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnökeként azokat a határon túli magyar közösségeket is képviselni kívánja az Európai Parlamentben, amelyeknek nincs brüsszeli képviseletük. /S. M. L. : Tőkés – zöld szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

„Ne csak szavazzatok, hanem választani is tudjatok” – buzdított május 8-án Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a Magyar Polgári Párt jelöltbemutató kampányrendezvényén Sepsiszentgyörgyön. Tőkés László beszédében megköszönte, hogy Erdély legtöbb magyar lelket számláló városa rá adta voksát az EP-választásokon. Székelyföldnek mozdonyszerepet kell betöltenie, hogy megteremtse az új erdélyi jövőt, az önrendelkezést” – jelentette ki. A Magyar Polgári Pártnak nincs esélye megismételni az általa a novemberi európai parlamenti választásokon elért szavazatarányt – vélte Tőkés László. /(S. M. L.): Mozdonyszerep Székelyföldnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Bűnvádi panasszal fordult a bukaresti táblabíróság ügyészségéhez Rodica Stanoiu egykori igazságügyi miniszter, hivatali visszaéléssel vádolva Csendes Lászlót, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnökét és Mihai Ionescut, a testület jogi tanácsadóját. Stanoiu szerint Csendes és Ionescu megakadályozták a kriminalisztikai intézet munkatársait abban, hogy elvégezzék a CNSAS ellen indított perében elrendelt íráspróbát annak kiderítésére, hogy az irattárban található dokumentumokon valóban a volt miniszter kézírása található-e. „Stanoiu módszerére vall ugyanakkor az is, hogy a sajtó útján értesültem a panaszról, ezért az egészet a miniszter szereplési vágyának tekintem” – mutatott rá Csendes. /N. B. I. : Stanoiu offenzívája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

A Sapientia EMTE csíkszeredai Gazdasági- és Humántudományi Kar keretében működő Humán tanszék testülete, valamint a kari tanács titkos szavazata alapján a Sapientia szenátusa április 25-i ülésén Dr. Balázs Lajos egyetemi docenst kinevezte a kar kancellári beosztásába, május 1-jei hatállyal. /Kancellári kinevezés a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

A Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című nemzetközi konferenciát a csángóvidék központjában, Bákóban tartják a napokban, a Teleki László Alapítvány szervezésében. Bár az elmúlt időkben haladás történt csángóügyben, még mindig nem veszélytelen egy ilyen vállalkozás – állítják a szervezők–, hiszen a helyi nacionalista erők újra és újra próbálják megakadályozni a csángóvidéki magyar nyelvű kezdeményezéseket. A konferenciára Németországból, Angliából, Olaszországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek szakértők, és részt vesz Tőkés László református püspök, EP-képviselő valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is. Első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a csángók középkori jelenlétének bizonyítékait is bemutató kiállítást nyissanak meg Bákóban, a pusztinai templomban pedig magyar nyelvű mise lesz. Sólyom László köztársasági elnök levelet intézett a konferencia résztvevőihez, kifejtve, a moldvai csángó kultúra a középkori európai kultúra gyöngyszeme, az európai katolicizmus keleti végvára. A csángók nyelve, zenéje, táncai, viselete a magyar kultúrának nemcsak egyik legszebb része, de a leginkább veszélyeztetett része is. /Európa nem uniformizálódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A nemzetközi tudományos konferenciát a csángó vidék központjában, Bákóban rendezi meg a – magánalapítványként újjászervezett – Teleki László Alapítvány. /Veszélyeztetett örökség. Csángó konferencia Bákóban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Május 9-én délután öt órakor kezdődött a szentmise Pusztinán, melyet Pogár Róbert csángó származású kaposvári egyházmegyés pap celebrált a templomot megtöltő 250 helybelinek és a „Veszélyeztetett örökség” konferencia résztvevőinek. Ez az esemény még nem jelenti azt, hogy a helyi egyház hozzájárulna a magyar nyelvű misékhez, a helyi pap sem vett részt rajta, de mégis elmondható: Moldvában sor került az első az elejétől a végéig magyar nyelven hangzó templomi szentmisére. A helybeliek és a konferenciára érkezettek a mise végén a Himnuszt is elénekelték a Szent István király nevére szentelt pusztinai templomban. /Erdely. ma, máj. 9./

Hargita Megye Tanácsának május 8-án Székelyudvarhelyen tartott dísztanácsülésén életműdíjban részesült Bajna György, a Hargita Népe nyugalmazott újságírója, továbbá dr. Huszár György gyergyószentmiklósi sebész főorvos, Basilides Csaba gyergyószentmiklósi jégkorongedző, Mohácsek Ákos maroshévízi iskolaigazgató, Zsigmond Márton csíkszeredai képzőművész, valamint Vaipan Florina székelyudvarhelyi pedagógus, post mortem Hargita Megyéért-díjjal tisztelegtek dr. Vofkori László pedagógus, a földrajztudományok doktora emléke előtt. /Szász Emese: Dísztanácsülés Székelyudvarhelyen – Életműdíjban részesült Bajna György. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Sovinizmussal, valamint az ukrán kisebbség jogainak eltiprásával vádolja az RMDSZ-t a Romániai Ukránok Egyesületének Szatmár megyei vezetősége. A szövetség képviselői tagadják az ellenük felhozott vádakat, állítva, hogy az ukrán szervezet elnöke, Mihai Macioca kirohanásaival román politikai érdekeket szolgál. Macioca bejelentette: az ukránok egyesülete az RMDSZ-ellenes koalíció néven megalakult román pártszövetség jelöltjét, Valer Mariant támogatja a megyei tanácselnök-választáson. A botrány Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő szobrának elhelyezése kapcsán pattant ki. A kezdeményezők ragaszkodtak ahhoz, hogy az emlékművet az István téri parkba, Petőfi szobra mellé helyezzék, ahol a magyarság a március 15-i megemlékezést tartja. A helyi tanács februári ülésén más helyszínt jelölt ki, a Petőfi-szobortól mintegy száz méterre, az István tér átellenes sarkában. Alternatívaként pedig felajánlottak egy részt a Kossuth-kertből is. Az ukrán szervezet vezetője azonban kijelentette, csakis az eredetileg kért hely felel meg nekik, mert a szobrot mindenképpen az „ukrán templom” elé akarják helyezni. Macioca elmondta: „válaszként a sovén magyarok irritációjára” eldöntötték, hogy visszaszerzik ősi templomukat, a Szent Miklósról elnevezett görög katolikus kegyhelyet, amelyet szerinte jogtalanul bitorolnak a magyarok. A város legrégebbi templomát valóban „rutén templomként” emlegetik, azonban ez – Szőcs Péter történész, a megyei múzeum igazgatóhelyettese szerint – csakis azért van így, mert a görög katolikus egyházközség régen a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, amely többségében rutén ajkú gyülekezeteket foglalt magába. A Szent Miklós-templom gyülekezetét azonban – az egyházi iratok tanúsága szerint – körülbelül kétszáz éve többségben magyarok alkották. Pallai Béla lelkész szerint jelenleg az ötezres gyülekezetet kizárólag magyarok alkotják. Macioca-t, az ukrán egyesület elnökét az sem tántorítja el szándékától, hogy a Szatmárnémetiben élő mintegy 300 ukrán ortodox vallású. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje szerint nem az a gond, hogy az ukránok nem rá szavaznak, hanem az, hogy negatív színben tüntetik fel a szövetséget. /Babos Krisztina: Ukrán vádak az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

Több mint egy évtizedes áldozatos munka után május 4-én, vasárnap egyházi és világi elöljárók jelenlétében felszentelték a Donát úti református templomot. A Makovecz Imre világhírű építész tervezte istenháza kétségkívül Kolozsvár egyik legfigyelemreméltóbb épülete. A 2350 lelkes gyülekezetben a kilencvenes évek elején fogant meg a templomépítés gondolata, mesélte Bibza István lelkész. Makovecz Imre tervei alapján Müller Csaba kolozsvári építész rajzolta meg a templomot. A terv megvalósítására évekig várniuk kellett, ugyanis – bár 1993 óta folyamatosan kérték – csupán 1998-ban kapták meg az építési engedélyt. A templomépítésre hollandiai és németországi testvérgyülekezetek, alapítványok, illetve a helyi tanács és a kormány támogatásával szereztek pénzt. A templom jó akusztikája révén hangversenyek tartására is alkalmas, a tanácsterem kiállításoknak, egyházi rendezvényeknek adhat helyet. A 300 férőhelyes templom sajátossága a centrális tér, amelyet a négy torony fog közre, és amelynek középpontjában a szószék áll. A természetes anyagokból, főleg fenyőfából készült épület elemei élő szervezetre emlékeztetnek. Az épületbe négy egymás után következő, egyre nagyobbodó székely kapun lép be az érkező. Makovecz Imre már tervezett egyházi épületeket Erdélyben: az ő alkotása a vargyasi református templom, a sepsiszentgyörgyi református ravatalozó és a csíkszeredai milleniumi római katolikus templom. /Papp Melinda: Világ ég és föld között. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

Nyolc évtized után ismét felcsendült a Beszterce-Naszód megyei Óradnán a római katolikus plébánia orgonája. Takács Noémi besztercei zenetanárnő és orgonista szólaltatta meg az első világháború idején károsodott hangszert. A gróf Zichy Domonkos püspöktől 1873-ban adományként kapott hangszer restaurálását a mintegy hatszázötven katolikust számláló közösség plébánosa, T. Kovács Attila kezdeményezte. „Ebben a hatalmas ortodox román tengerben, az orgona nemcsak a katolicizmus egyik jelképe, hanem egyben olyan eszköz is, mellyel hangosan hirdethetjük: mi, magyarok is létezünk” – vallja a T. Kovács Attilát néhány hónapja felváltó Timár Zoltán plébános. /Szucher Ervin: Kántorért imádkoznak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./