„Itt bujkáltok szabadkőművesek”, „Halál”, „A gárda figyel titeket” feliratokat, továbbá horogkeresztet és Dávid csillagot festettek vandálok március 26-ra virradó éjszaka a kolozsvári Zsidó Hitközség székhelyének a falára. Rózsa Imre, a kolozsvári Zsidó Közösség elnöke elmondta: értesítették a rendőrséget. „Teljes mértékben elítéljük az ilyen antiszemita megnyilvánulásokat. Úgy vélem, hogy ez is a március 15-i események következménye” – vélte az elnök, utalva a március 15-én Kolozsváron megvert 17 éves magyar fiú esetére. /(D. I.): Antiszemita feliratok a Zsidó Hitközség épületén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Precedenst teremthet a szerbek koszovói autonómiája a határon túli magyarok szempontjából – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után. Az ülésnek két témája volt, tájékoztatott Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke: Koszovó függetlensége a vajdasági magyarok biztonsága szempontjából, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kulturális autonómiatervezete. Az MKP nem tagja a tanácsnak, Duray csak megfigyelőként vett részt rajta. „Az ülésre Csáky Pál kapott meghívót, de megegyeztünk, hogy én veszek rajta részt” – mondta Duray Miklós a pozsonyi Új Szónak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a közelgő bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul, kérve, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő tanács elnöke. /Székelyföld–Koszovó párhuzam. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés László szerint a KMAT tanácskozásának különös aktualitást adott a koszovói helyzet, amely „a maga módján a kollektív jogok fontosságára helyezi a hangsúlyt”. „A koszovói példa bizonyítja, hogy nemzetközi együttműködéssel érvényesíthetőek a közösségi jogok, ezért szeretnénk nemzetköziesíteni az autonómia-képviseletet” – szögezte le. A Vajdasági Magyar Szövetséget az ülésen vette fel tagjainak sorába a KMAT. „A vajdasági magyar politikai pártok ehhez a munkához értékes adalékokkal tudnak hozzájárulni, hiszen három pártnak éppen a közelmúltban sikerült összefésülnie az autonómiával kapcsolatos elképzeléseit” – hangsúlyozta Pásztor István a VMSZ elnöke. A KMAT állásfoglalást fogadott el, ennek értelmében a tagszervezetek szolidárisak egymással nemzetpolitikai küzdelmeikben, melyek közös célja a nemzeti önazonosság megőrzése és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítése. A Tanács úgy döntött, munkacsoportot hoz létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából. /KMAT: a Magyar Koalíció is belépett. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhelyen kijelentette, azt szeretnék, ha az Európa Tanács (ET) „foglalkozna a Székelyföld helyzetével”, és ilyen vonatkozásban határozatot fogadna el. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta: az SZNT nem politizál, az SZNT „értékeket, elveket” fogalmaz meg, és azokat a jelölteket támogatja, akik vállalják az autonómia-törekvéseket. Izsák Balázs a múlt héten Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést, illetve Budapesten részt vett a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/ ülésén. Az elnök a legfontosabbnak a KMAT azon határozatát nevezte, amellyel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit egyhangúlag támogatják a határon túli magyar szervezetek. Az SZNT az Európa Tanácsban is szeretné elérni, hogy egy Székelyföldre vonatkozó határozat szülessen, ehhez egy kisebbségi biztos kinevezését kezdeményezte, akinek jelentését az ET napirendre tűzné. A Népújság kérdésére, hogy kit támogatnak a polgármesteri tisztségre Marosvásárhelyen a júniusi helyhatósági választásokon, Izsák Balázs kijelentette: „Nem veszünk részt a politikában. A helyhatósági választásokra is csak olyan mértékben készülünk, hogy bizonyos elveket megfogalmaztunk. A jelölteknek vállalniuk kell az autonómia- törekvéseket, reméljük, ha polgármesterek lesznek, kiírják majd az autonómia-referendumokat, fölvállalják a székely jelképek használatát”. /Antalfi Imola: Az Európa Tanács támogatására számít az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Egyedül a vajdasági magyarok tudtak reális, létező autonómiát kivívni maguknak a környező országokban, másutt egyelőre csak koncepciók vannak – állapította meg március 26-án Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány elnöke Budapesten, a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen. A konferencián részt vett Korhecz Tamás, a Vajdasági Tartományi Kormány államtitkára is, aki a beszélgetést követő sajtótájékoztatón az említetteket három okra vezette vissza. Egyrészt Szerbiában több évtizedes hagyománya van a területi autonómiának, továbbá a vajdasági vezetőknek az elmúlt nyolc évben sikerült bizalmon alapuló összefogást létrehozniuk a szerb politikai erőkkel, illetve a történelmi, politikai körülmények is kedvezőek voltak. Ez a fajta autonómia a romániai magyarság számára Varga Attila, bukaresti parlamenti képviselő (RMDSZ) szerint ugyan tanulságos lehet, de a törvényi és egyéb környezet miatt teljes egészében nem alkalmazható. /Egyedül a Vajdaságban valósult meg reális autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

A gyimesi települések – köztük természetesen Gyimesközéplok – a Kárpát-medencei magyarság keleti kapujának bástyájává váltak. Az utóbbi években mintha új életerővel telne meg ez a vidék. A több mint 5300 lelket számláló Gyimesközéplok község irigylésre méltó demográfiai mutatókkal büszkélkedhet. 2007-ben megháromszorozódott a házasságkötések száma, és a születések száma is meghaladja az elhalálozásokét. Elvándorlás gyakorlatilag nincs, a fiatalok közül is sokan hazatértek a Tatros völgyébe. A minden esztendő július havának utolsó hetében megrendezett tánctábor a település egyik leghíresebb „márkája”. Ugyancsak népszerű a kétévente megrendezett, a Tatros forrásánál elnevezésű csángófesztivál is. A Hidegségben működő neves Csángó Panzió is bővül. Gyimesközéploknak is voltak peres ügyei a Neamt megyei településekkel, szerencsére azok Gyimesközéplok javára dőltek el. A középloki fiatalok pezsgő ifjúsági életet szerveznek, működik az Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Nagy probléma viszont a szakemberhiány, kiváltképp az oktatásban. Gondot jelent a pedagógushiány abban a községben, amely 9 általános (I–IV. osztályos), három felső tagozatos (V–VIII. osztályos) iskolát tart fenn. /Orbán Ferenc: Gyimesközéplok – magyar életkedv keleten. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

Idén januárban Gernyeszegen a református templom kertjéből ellopták Bethlen István volt miniszterelnök mellszobrát. A politikus gróf a falu szülötte volt. A falu lakossága büszke volt a szoborra, amelyet a Piliscsabáért Alapítvány adományozott a gernyeszegi református egyházközségnek. Veress Róbert lelkész elmondta, hogy többször érdeklődött, a rendőrség mindig ugyanazt a szóbeli választ adta: a nyomozás folyamatban van. A budapesti Blaskó János szobrász megígérte a falubelieknek, hogy a mellszobrot újraöntik, és úgy rögzítik a talapzathoz, hogy ne lehessen elmozdítani. /(kilyén): Nemcsak a szobornak, a tolvajoknak is hűlt helye. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Erőszakkal levágták egyik iskolatársnőjük haját, cigarettával égették meg az arcát Bukarestben az egyik iskola diáklányai. Az oktatási-nevelési intézményekben a kortársak közt tapasztalható agresszivitás egyre elterjedtebb jelenség, mondta el Wolf Rudolf, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatója. Egyfelől a családi fészek elhidegülése felelős az ügyben, a szülők elfoglaltsága vagy külföldi munkavállalása, másfelől a média negatív hatása a fiatalokra. Az iskolai erőszak reális probléma. „Nem gyakoribb a jelenség, mint eddig, csak a megnyilvánulása extrémebb” – mondta el Róth Szamosközi Mária gyermekpszichológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociális Munkás Tanszékének vezetője. /(T. A.): Dzsungeltörvény uralkodik az iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Négy újabb Maros megyei helységben indították el a közelmúltban otthoni beteggondozói programjukat a történelmi magyar egyházak. A római katolikus egyház keretében működő Caritas marosvásárhelyi szervezete Gyulakután, Erdőszentgyörgyön és Szovátán avatott szociális központot, az Erdélyi Református Egyházkerület által másfél évvel ezelőtt létrehozott Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete pedig Szentgericén létesített rendelőt. Egész Erdélyt átszövő hálózat keretében az utóbbi szervezet immár a megye kilenc településén, a Caritas pedig több mint nyolcvan helységben van jelen. Ludescher László, a Caritas marosvásárhelyi ügyvezetője elmondta, egy beteg gyermek mellett mindenki ott terem, amikor pedig egy idős személyt ér baj, a segítőkészség sokszor elmarad. A házi beteggondozók szakképzett asszisztensek, olyan idős személyekhez látogatnak el, akik orvosi ellátásra szorulnak. Elbeszélgetnek a többnyire magányosan élő személyekkel, kisebb házimunkákban segítik őket, olykor a bevásárlásról is gondoskodnak. Backamadarason és a hozzá tartozó Szentgericén az önkormányzat, az egyház és a civil szervezet összefogásának köszönhetően már hónapokkal ezelőtt sikerült beindítani a szolgálatot. A marosvásárhelyi önkormányzat is azok közé tartozik, amelyeket hidegen hagy az idős, magukra maradt személyek ügye. A Diakónia Keresztyén Alapítvány fiókszervezete, a Református Asszisztensképző Főiskola első- és másodéves diákjai által próbál minél több – református, unitárius és evangélikus – rászorulóhoz eljutni. /Sz. E. : A szó és a törődés gyógyító ereje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy rendezze az otthoni beteggondozás kérdését. Ha sikerül megnyugtató megoldást találni erre a gondra, ezzel a kórházak költségvetési megterhelését is csökkenthetik. A gyulafehérvári Caritas szervezet 1990 elején, dr. Jakab Antal néhai római katolikus megyés püspök rendeletére jött létre. A mai struktúra a főegyházmegye nagy kiterjedésére való tekintettel területi központokat jelent, ahol felmérik a rászorulók szociális jellegű igényeit, és lehetőség szerint segítik őket. A magukra maradt idősek számára öregotthonokat és nappali foglalkoztató-központot hoztak létre. Jelenleg Erdély hét megyéjében – Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna és Maros megyében – van jelen a Gyulafehérvári Caritas szociális programjai révén. A szervezet 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, jelezte Szász János, a gyulafehérvári központ igazgatója. A református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdély-szerte több településen biztosítja az otthoni beteggondozást. /Szucher Ervin: Otthoni gondozás: EU-s kötelezvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Március 26-án ismét fölzaklatta Gencsen a kedélyeket a falu volt lelkésze, Bátori Gyula és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület között évek óta folyó pereskedés újabb fejezete: a parókiára ismét kiszállt a végrehajtó, hogy visszahelyezze a papilakba a kilakoltatott lelkészt. Bátorit sikkasztás miatt az egyházkerület felfüggesztette hivatalából, majd kilakoltatta. A volt pap világi bíróságon nyert pert az egyház ellen, így a végrehajtónak vissza kellene őt helyeznie állásába, és vissza kellene költöztetnie a papilakba. A református egyház többször tiltakozott, hogy a világi hatóságok törvénytelenül beavatkoznak belügyeibe. Most megint sikerült megakadályozniuk a határozat végrehajtását. /Szatmár megye. Ismét Gencsen járt a végrehajtó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2008-tól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület április 12-ét az Erdélyi Magyar Közművelődés Napjává nyilvánítja. 2008-tól az EMKE országos tavaszi közgyűlését mindig az ehhez a dátumhoz közeli szombaton fogja megtartani. Azt szeretnék, hogy a hazai magyar művelődési intézmények, szervezetek valamint az EMKE társszervezetei minél több rendezvénnyel tegyék emlékezetessé ezt a napot. /Közművelődés Napja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Húsvét vasárnapján, március 23-án emlékezett meg az 1848–49-es szabadságharcról Magyardécse lakossága, konfirmálást tartottak a református templomban. Az istentisztelet után a décsei kultúrotthonban folytatódott az ünnepi megemlékezés. A közönség vers-, ének- és táncműsornak tapsolhatott, Fekete János református lelkész összeállításában. A Cseresznyevirág tánccsoport három és fél éve alakult, vezető felkészítői, Joó Kinga és Dezső Attila Désről járnak ki. /L. É. : Konfirmálás Décsében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Percekig tartó vastapssal jutalmazta a budapesti Thália Színház közönsége a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadását. Kolozsvár a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei vendégvárosaként több más produkcióval együtt ezzel az előadással képviseli az erdélyi művészetet Budapesten. /Kiss Judit: Vastaps a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Székely János Caligula helytartója című drámájával lép színpadra március 27-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, Kincses Elemér rendezésében. /Antal Erika: Régen várt premier. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Az idei esztendő „legnagyobb romániai magyar kulturális eseményeként” reklámozza a Szomszédnéni négy előadásból álló sorozatát az azonos nevű produkciós iroda és a Mosaic Communications. 2008-ban az évszakoknak megfelelően négy rendezvényt szerveznek, három különböző helyszínen. A kolozsvári januári Szomszédnéni XL sikerén felbuzdulva ezt az előadást Marosvásárhelyre is elhozzák. A második, csíkszeredai rendezvény a „komolyabb” humor kedvelőinek szól, ez a Szomszédnéni XXL. A harmadik, nyári előadással újra Marosvásárhelyen lesz, ez a Szomszédnéni XXXL, míg a Pimasz Szomszédnéni XXX-tabuk nélkül záróelőadásra Kolozsváron kerül sor – ismertette a terveket Bálint Ferenc. /Király K. László: „Szomszédnénis” est. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Ünnepi előadást tart március 26-án Szatmárnémetiben, a Művelődési Házban Cserey Csaba dobos, Dobtúra nevű egyéni produkciójának tizedik évfordulója alkalmából. A zenét, színpadi játékot, pantomimet ötvöző darabbal Cserey Csaba több mint százötven alkalommal lépett fel hazai és külföldi fesztiválokon. A jellegzetes ritmusok megidézik egy-egy ország hangulatát, a játék és a pantomim pedig elmélyítik az utazás élményét. /Cserey egyszemélyes dobszínháza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Kétszeresen tisztelgett a dettai városvezetőség Büchl Teréznek, a település néhai jeles személyiségének, a szegény sorsúak jótevőjének emléke előtt: post mortem díszpolgárrá avatta, és március 26-án emléktáblát állított abban az utcában, amely egykoron az ő jóvoltából épülhetett fel, és amely 1964-ig a Büchl Teréz sor nevet viselte. Büchl Teréz 1845-ben született, előkelő családból származott. 1920-ban, halálos ágyán meghagyta fiának, hogy földjükből 38 házhelynyi területet adományozzanak a szegényeknek, ha azok vállalják, hogy öt éven belül házat építenek ott, és tíz évig nem adják el a telket. Ennek állít emléket a felavatott – román nyelvű – tábla. A kitüntetést és az emléktábla-állítást a dettai RMDSZ-szervezet kezdeményezte. /Pataky Lehel Zsolt: Emléktábla a dettai szegények jótevőjének. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

Március 30-án, Csíksomlyón rendezvénysorozattal ünneplik a Mária Rádió második születésnapját. Jelen lesz dr. Jakubinyi György érsek, valamint az erdélyi egyházmegyék püspökei, a pápai nuncius és számos meghívott. A Mária Rádió, amelynek szerkesztősége Nagyváradon van, a 89,7 FM-en fogható. A műsorok a www.mariaradio.ro internetes honlapon is hallgathatók. /(m. s.): Kétéves a Mária Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Miután március 26-án zsidóellenes feliratok jelentek meg a kolozsvári Zsidó Hitközség bejáratánál, március 27-én magyarellenes feliratokra figyelhettek fel a járókelők a belvárosban: ismeretlen tettesek két épület falára is felírták fekete festékkel: „Moarte ungurilor” (Halált a magyarokra). Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője elmondta, senki sem jelentette az ügyet a rendőrségen, viszont hivatalból kivizsgálást indítottak. Az unitárius templom falát is összefirkálták, oda fekete festékkel egy rács-szerűséget festett valaki. /Újabb falfirkák: Halált a magyarokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ „Fel vagyok háborodva, és meg vagyok lepődve azon, hogy Kolozsváron ilyen feliratok jelennek meg” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Ugyanakkor több gépkocsi szélvédőjére is Nagy-Románia térképeket ragasztottak. /Halálos fenyegetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

Az „elüldözött” románok Székelyföldre való visszaköltöztetésének és újabbak betelepítésének lehetőségéről beszélt március 27-én Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, valamint a Románia és a románok nyugalmáról szóló jogszabály-kezdeményezésről, amelyben az RMDSZ törvényen kívül helyezését kérik. Előbbiben szorgalmazzák, a kormány biztosítson ezer négyzetméteres területet és munkahelyet minden Székelyföldre költöző román családnak, illetve garantáljon számukra 300 ezer lejt házépítésre és 30 ezret költözésre. Gheorghe Funar szerint Kovászna és Hargita megyéből mintegy 50 ezer román családot üldöztek el. Ugyanakkor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseire hivatkozva azt állította, hogy magyar állami támogatással több fegyverraktár is épült Erdélyben. Emellett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy nem „öltözött ünneplőbe” a háromszéki megyeszékhely Besszarábia Romániához való csatolásának 90-dik évfordulóján. /Pap Melinda: Gheorghe Funar románokat telepítene a Székelyföldre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Bár az etnikai alapú választás nem a mi módszerünk, hanem az RMDSZ névre hallgató terrorista szervezeté, az idei helyhatósági választásokon néhány erdélyi megyében mi is kénytelenek vagyunk ezt alkalmazni, ezért közös román jelöltek indítását szorgalmazzuk – jelentette ki Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Jelezte, ha pártja hatalomra kerül, magyar nyelvű feliratokat csak Magyarországon lehet majd látni. Kijelentette, hogy a románoknak nincs szükségük az országukban olyan kisebbségre, amely nem ismeri el az egységes román nemzetállamot, és újabb ígéretet tett: „ha hatalomra jutunk, végzünk ezzel a nemzetiséggel is”. Egyik törvénytervezete szerint már a jövő tanévtől betiltanák a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, de betiltanák a közszolgálati adók magyar nyelvű tévé- és rádióadását is, továbbá a magyar személyiségek köztéri szobrai eltűnnének, élen az aradi Szabadság-szoborral, mert az Funar szerint gyilkosok szobra. /Forró-Erős Gyöngyi: Funar etnikai voksot akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Kolozsváron Emil Boc polgármester március 27-én Besszarábia Romániával való egyesítésére emlékezve megkoszorúzta Onisifor Ghibu egykori kolozsvári egyetemi tanár szobrát. Ghibu az 1920-as években folyamatosan támadta az erdélyi katolikus státust, majd annak a bizottságnak az elnöke volt, amely a Státus ügyeinek kivizsgálására alakult, és amely a szervezet megszüntetését és vagyonának elkobzását javasolta. Az Új Jobboldal, a március 15-i magyarellenes tüntetés szervezői Nagy Románia térképét ábrázoló szórólapokat tettek a parkoló autók ablaktörlői alá. Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Gyergyószentmiklóson hívta fel a románok figyelmét, hogy a magyarok ördögien, Budapestről irányítva 90 éve dolgoznak Románia területi feldarabolásán. /Nagy Romániát ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Átadhatná az immár kilencven esztendeje tartó kesergésnek a tapasztalatait, amelyet a magyarság a trianoni országcsonkítást követően begyűjtött, írta Tibori Szabó Zoltán, de nem teheti meg, mert akkor azonnal irredentának minősülne, szemben Basescu államfővel, akinek Besszarábia fáj. Az új Európában lehetőség nyílik arra, hogy a vegyes lakosságú vagy pedig közigazgatásilag más államhoz tartozó területek azoké legyenek, akik az adott térségben élnek vagy pedig ott kívánnak a jövőben élni. Ma már magyarországi munkások ingáznak át naponta Aradra meg a Partiumba dolgozni, határ menti román családok Magyarországon vásárolnak maguknak vidéki ingatlanokat, az évtizedekkel ezelőtt távozott családok visszatelepülnek Erdélybe. Azonban a román Új Jobboldal irredenta alkalommá változtatja Besszarábia Romániával történő 1918-as egyesülésének március 27-i évfordulóját, legionárius szimbólumokat támaszt fel. Az újságíró szerint az állami vezetőknek nem az lenne a kötelességük, hogy a Besszarábia-emlékünnepélyeken vagy pedig a trianonozásos alkalmakon „megjelenjenek, és ott olyan fájdalmakról beszéljenek, amelyeket a történelem már rég túlhaladott, hanem elsősorban az, hogy népeik figyelmét a megoldásokra, a jövőbe vezető utakra felhívják. ” A fájdalom megőrzéséhez joguk van ugyan, de „ne mérgezzék azokkal újabb generációk lelkét”. /Tibori Szabó Zoltán: Fájó Besszarábia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A magyar és a román határ menti munkaügyi kirendeltségek kölcsönösen meghirdetik ezentúl a szomszédos országban a határ közelében kínált álláslehetőségeket, illetve felmérik a munkavállalásra jelentkezők igényeit, segítve elhelyezkedésüket – olvasható a magyarországi Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. A szlovákiai munkaügyi intézménnyel már több éve áll fenn hasonló együttműködés. Magyarország Románia európai uniós tagságával együtt ugyan nem biztosított automatikusan szabad munkavállalást a román állampolgároknak, de több intézkedéssel könnyítette a munkavállalást. Idén január elsejétől már csak a szakképesítést nem igénylő foglalkozásokra kell a román állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük. A felsőfokú, középfokú végzettséget, vagy szakmunkás bizonyítványt igénylő munkakörben ez nem szükséges. /Magyar-román munkaügyi együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Aradra ingáztatja munkásait az a magyarországi útépítő cég, amely az aradi polgármesteri hivatal által kiírt közbeszerzési pályázat nyomán kapott megbízást útjavítási munka elvégzésére. /Aradra ingáznak a magyar munkások. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Tőkés László független európai képviselő NATO támogatásától várja a Székelyföld autonómiájának megvalósulását, a lap szerint ez eléggé naiv gondolat. Tőkés a koszovói precedensre hivatkozik és „fenyegetőzik. ” Szőcs Levente a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot gittegyletnek nevezte, Tőkés László felhívását pedig kampányfogásnak. Tőkés „az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, vagyis éppen a békés jogkövetelés lehetőségét aknázza alá. Más szóval bort iszik, s vizet prédikál. ” /Szőcs Levente: NATO-tól autonómiát? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Tőkés Andrást jelölte a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete megyei tanácselnök-jelöltnek. Függetlenül attól, hogy az RMDSZ részéről megkeresés érkezik-e vagy sem egy esetleges saját jelölt támogatására, Tőkés András minden körülmények közepette fenntartja a jelölését. Az MPP ugyanakkor Donáth Adél közgazdászt és Berekméri Sándor agronómust javasolta megyei tanácsos-jelölteknek; a többi jelöltről az elkövetkezőkben döntenek. Az MPP korábban Bölöni László neves marosvásárhelyi származású labdarúgó-edzőt kérte fel arra, hogy legyen a polgármesterjelöltje. /Tőkés András Maros megyei tanácselnök-jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Március 27-én megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete. A Kolozs megyei kezdeményező csoport javaslatára Gergely Balázs régészt választották meg a kolozsvári szervezet elnökévé, alelnök Kosztin Ildikó teológiai tanár, elnökségi tag Szász Csaba egyetemi tanár, míg megyei küldött Juhász Péter lett. Elhatározták, hogy indítanak jelölteket Kolozsvár a helyhatósági választásokon, de nem az RMDSZ listáján. Az eseménynek eredetileg a Szent Mihály Római Katolikus Egyházközség Nőszövetségének tanácstermében kellett volna sorra kerülnie, azonban Kovács Sándor kanonok főesperes visszavonta az engedélyét, ezért a gyűlést az unitárius egyházközség gyülekezeti termében tartották. – Egyelőre nem voltak konkrét tárgyalások Kolozs megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, csupán tapogatózások – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szász Alpár Zoltán politológus szerint amennyiben a két szervezet nem ismeri fel egymásrautaltságát, megcsappanhat az erdélyi magyarság képviselete. Az olyan régiókban, mint például Kolozs megyében Aranyosszék, vagy Kőrösfő magyar többségű vidéke, nem jelentene különösebb veszélyt az MPP-RMDSZ versengés. /Sz. K. : Megalakult az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Március 27-én sajtótájékoztatót tartottak Marosvásárhelyen, a Magyar Polgári Párt székházában, bejelentették, hogy Tőkés András tanárt, az MPP országos alelnökét jelölik a Maros megyei tanács elnöki tisztségébe. Kelemen Ferenc építész, a városi szervezet elnökségének tagja elmondta, szakemberekből álló csapatot állítanak a jelölt mögé, akik kidolgozzák a választási programot. Donáth Adél, a Magyar Polgári Szövetség vezetőségi tagja elmondta, a párt vezetői most járják a falvakat, hogy megalakítsák a helyi szervezeteket. Minden községben dokumentációs központokat hoznak létre, amelyeket bekötnek az internetes hálózatba. Azokban a községekben, ahol az RMDSZ polgármesterei jól gazdálkodtak, folytatni kell a megkezdett munkát, ott az MPP támogatja az RMDSZ tisztségviselőjét. Nyáron az MPP Markó Bélának, az RMDSZ elnökének nyolc pontból álló együttműködési protokollumot ajánlottak, azóta is várják az RMDSZ válaszát. /Vajda György: Tőkés András az MPP megyei tanácselnökjelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./