Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke június 29-én Chisinauban megegyeztek, hogy évente egy-egy közös kormányülést szerveznek. A román és a magyar kormány már rendszeresen szervez ilyen közös kormányüléseket. /Román–magyar példa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Példátlanul nagy összeget fordít a román kormány az erdélyi közutak felújítására, mondta el Tánczos Barna közlekedési minisztériumi államtitkár, miután a kormány majdnem egymilliárd euró értékű útrehabilitációs program megvalósításáról határozott. Az államtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte a sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében többnyire magyarok lakta erdélyi településeken áthaladó, összesen 1100 kilométer utat javítanak meg. A program összértéke 987 millió eurót, ebből 450 millió eurót az Európai Befektetési Bank, 537 millió eurót a román kormány fedez. A román kormány még soha nem szavazott meg ennyi pénzt erdélyi utak felújítására. Az államtitkár a megjavítandó utak közül kiemelte a mintegy 155 kilométernyi, Maroshévíz és Kökös közötti szakaszt. /Példátlanul nagy összeg az erdélyi utak felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Most kezdődik az egyhetes beiratkozási időszak a sikeresen záróvizsgázott nyolcadikosok számára. Hunyad megyében két elméleti kilencedik osztály várja a magyar végzősöket a Téglás Gábor Iskolaközpontban. A megyében a fellebbezések nyomán sem változott a magyar nyolcadikosok képességvizsgán elért átmenési aránya: a 68 végzősből negyvenöten kaptak valamennyi tantárgyból átmenő jegyet. Ők mától kezdődően iratkozhatnak a középiskolai osztályokba – mondja Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az a 21 diák, aki elbukott a képességvizsgát, júliusban beiratkozhat a szakosztályokba. Hunyad megyében két magyar tannyelvű szakosztály indul idén: a Téglásban egy nyomdaipari, a Szent Ferenc Alapítvány kollégiumában pedig egy faipari szakosztály. /Gáspár-Barra Réka: Két elméleti és két szakosztály várja a magyar nyolcadikosokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Ótelek önálló községgé alakulására kidolgozott törvénytervezet a végszavazáson nem kapta meg a minimálisan szükséges voksot a szenátustól, a parlamentnek az ügyben a döntő szót kimondó házától. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvény egyik kidolgozója szerint nem rosszindulatból utasították el, inkább figyelmetlenségből nem kapta meg a javaslat a kellő számú szavazatot. A jelenleg hat településből álló Újvár község lakosai 2005 áprilisában népszavazáson döntöttek Ótelek és Jánosfölde leválásáról, az Ótelek (amelyet majdnem kilencven százalékban magyarok laknak) központú új közigazgatási egység létrehozásáról. A közben rájuk zúdult pusztító árvíz miatt és az újjáépítés közben az önállósulás háttérbe szorult, de azután Toróék kijárták a kormány jóváhagyását, elfogadtatták a képviselőházzal a tervezetet, most meg elbukott az indítvány. Toró jelezte, megkeresik a módját annak, hogy szeptembertől miként indíthatnák újra a folyamatot. /Pataky Lehel Zsolt: Három szavazat hiányzott Ótelek önállósulásához. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Június 29-én az Arad megyei Kürtös önkormányzata adott otthont az Arad és Békés megyei határ menti települések polgármesterei több mint tízéves hagyományra visszatekintő találkozójának. A tanácskozás fő témáit a testvértelepülési kapcsolatok továbbfejlesztése, illetve a Lökösháza–Kürtös közötti közúti határátkelő megnyitása képezte. /(balta): Határ menti települések polgármestereinek 25. találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Hargita megye kistérségi társulásainak vezetői találkoztak június 29-én Tusnádfürdőn. – Tíz évvel a kistérségek megalakulása után még ott tartunk, hogy keressük azok helyét és létjogosultságát a megye életének körforgásában – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A tanácskozáson mindegyik kistérségi ügyvezető beszámolt az általa vezetett társulás tevékenységéről. Az intézményvezetők nagy része nehezményezte a polgármesteri hivatalok és a helyi cégvezetők érdektelenségét tevékenységük iránt. – Egy személyben viszont nem lehet maradandót alkotni, ezért a közeljövőben legalább öt-öt emberrel kellene gyarapítani a kistérségi irodák személyzetét – javasolta Gál Kálmán, a Felcsík kistérség ügyvezetője. A beszélgetésen a jelenlevők ez évi terveikről is szóltak. Homoródszentmártonban például a községközpontot akarják korszerűsíteni, a Pogány-havas kistérségben pedig a régi épületek rekonstruálásán és azok karbantartásán dolgoznak. Alcsíkon az ottani egyesület a csíkszentimrei Büdösfürdőn egy tanulmányi ház felújításán fáradozik. A mostani összejövetelen Bogos Zsolt, a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztériumának vezérigazgatója az önkormányzati társulások pályázati lehetőségeiről tartott előadást. /Kozán István: Helykereső kistérségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

Az anyaországi rendszerváltozás nyomán megszűnt a monolitikus régi képzőművészeti szövetség egyeduralma, az új törvények lehetővé tették új művészeti egyesületek alakulását. Az utóbbi években azonban a támogatások összege fokozatos csökkent, ez idén a mélypontra süllyedt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem írta ki a szokásos pályázatot, teljes egészében megszüntetve a körébe tartózó művészeti egyesületek támogatását. Mindezt a nyilvánosság megkerülésével, az érintettek tájékoztatásának mellőzésével tette. Amikor a több mint harminc szakmai egyesületet tömörítő, Butak András vezette Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége (MKITSZ), amelynek a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh is tagja, az ügyben felvilágosítást kért, a szakállamtitkár válasza kimerült a pénzhiány közlésében. A minisztérium kultúrátlanító intézkedése, a támogatások teljes megvonása következtében 2008-ban kétségessé válhat több kiállítás és tárlat. A megszűnő egyesületekkel sokrétű művészeti tér számolódik fel. A helyén nem lesz semmi. Ez lenne a minisztérium célja? – tette fel a kérdést Kováts Albert a magyarországi Műértő folyóirat legújabb számában. „Ez a jövő a legsötétebb múltat, azaz a Rákosi-korszakot idézi” – nyilatkozta a Magyar Nemzet május 30-i számában Stefanovits Péter Munkácsy-díjas. Az Ernst Múzeum megszüntetésével, „az értékek pusztításával” kapcsolatban pedig úgy vélte: „a nyilvánosság újabb lehetőségét veszítik el a művészek, hiszen olyan műhely szűnik meg, amely hét éven keresztül karakteres programot valósított meg. ” /N. J. : Kultúrtalanító kulturális minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kilenc új taggal bővült a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete, a június 29-én tartott évadzáró ülésen hagyta jóvá a jelentkezők felvételét. Az új tagok között egy magyar van, Eszteró István nyugalmazatott magyartanár, akiről az ülésen Pongrácz P. Mária, az Irodalmi Jelen főmunkatársa, az Írószövetség elnökségi tagja, valamint Gábos Ildikó műfordító mondott méltatást. Eszteró István két utóbbi kötete (Egy könnyű garni és Gondolatok a hölgytárban) az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg, jelenleg nyomdai előkészítés alatt áll a Serban Foartával közös fordításkötete. /P. L. Zs. : Új tagok az Írószövetségben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Két magyar és egy német katona nyugszik egy Kolozsvár belvárosában található telek kertjében. Sírhelyüket néhány kő jelzi, és minden évben november 1-jén három szál gyertya kerül a hantra. Méltó módon való újratemetésük akadályokba ütközik, mivel Magyarország és Románia tíz év után sem tudta megkötni a hadisírok gondozására vonatkozó megállapodást. A második világháborúban elesett honvédek felkutatására, az emlékhelyek állítására létrejött Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) 2000 óta fejti ki ez irányú tevékenységét. /Papp Annamária: Magyar katonák nyugszanak Kolozsvár belvárosában. Hatvanhárom éve történt ismeretlen tragédiára derült fény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kisborosnyó nemcsak vendégfogadásra készül, hanem emléket is állít a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója tiszteletére. E faluban található Erdély leggazdagabb történelmi emlékparkja. Az augusztusi történelmi találkozóra, melyre eddig még nem volt példa a történelemben, Kisborosnyón készül Háromszék nagyjainak Oktogonja is, tájékoztatott Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezetője. Betonba öntve áll az emlékparkban nyolc monumentális kopjafa – ezeket nevezzük Oktogonnak –, melyeket a világtalálkozó tiszteletére állít a faluközösség, de az egész község, mert augusztus 17–20-án együtt ünnepelnek Nagyborosnyóval. A nyolc kopjafát nyolc tehetséges faragómester készítette, ezekre helyezik el a fémplaketteket, melyeken a megye jeles személyiségeinek, nagyjainak névsora lesz majd olvasható. A hazaérkezett vendégek augusztus 20-án este őrtüzet gyújtanak, akárcsak az ősszékelyek, a falu fölötti Sóhely-tetőn. A tetőről egész Felső-Háromszéket belátni. /Kisgyörgy Zoltán: Kicsi falu nagy programmal (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Az állami fakitermelés megszűnése, illetve a fafeldolgozó üzem bezárása után a falusi turizmus és az erdei gyümölcs hasznosítása maradt Kommandó lehetséges jövedelmi forrása. Most viszont a szárazság miatt se gomba, se gyümölcs, így huszonhatan magyarországi munkára indultak. A napokban mentőövként érkezett egy ajánlat: a magyarországi Mezőkövesden kukoricahajat kell letépni mintegy háromezer hektáron. /Bodor János: Magyarországra indulnak a kommandóiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Teltházzal zárta 2006-2007-es évadját a Kolozsvári Magyar Opera társulata. A kétrészes műsor első felében opera-, a második felében pedig operett-részletek hangzottak el. /Varga Melinda: Teltházas évadzáró gála. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Itthagyott minket Domokos Géza is, írta Magyari Lajos, aki soha magáért, Erdély, Románia magyarságáért küzdött mindig. Elment Sütő András, az egyik legnagyobb magyar író és Beke György, Erdély legkiválóbb riporter-közírója. „Fogyunk-veszünk. ” Magyari Lajos szerint Domokos Géza Erdély magyarságának egyik legkiválóbb szelleme és leggerincesebb harcosa volt, a XX. század végének szellemi Bethlen Gábora. Energiáját arra fordította, hogy „újságszerkesztőként, könyvkiadóként mentse meg az erdélyi-romániai magyar kultúrát, nemzetrészünk eltiportatásra szánt szellemiségét. ” „A Szabó T. Attila, Sütő András, Szabó Gyula, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és társaik által összehordott kövekhez Ő adta az összetartó, forró mészkötést”. /Magyari Lajos: És mégis áll az Igevár... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Utolsó nyilvános szereplésén, március 21-én a sepsiszentgyörgyi sajtóklubban, a vádra, miszerint ő is azok közé tartozott, akik 1968-ban kompromisszumot, csúnyább szóval ,,alkut” kötöttek volna a hatalommal, Domokos Géza úgy vélekedett, hogy alkut csak egyenlő vagy legalábbis egyenlőnek tűnő felek köthetnek, a romániai magyarság pedig újabb kori története során soha nem volt olyan helyzetben, hogy alkukat köthetett volna. Legfeljebb kompromisszumokat. A hatalom akkor sok új intézményt engedélyezett, ezek közé tartozott az általa irányított Kriterion is. A sok új intézmény hamar kiürült, a Kriterion viszont legvégig folytatta tevékenységét. Domokos Géza ezt mindig tudta, meddig lehet elmenni. Kötéltáncos volt kultúrpolitikusként, s később RMDSZ-vezetőként is, háló nélküli kötéltáncos, írta róla Bogdán László. /Bogdán László: Kötéltánc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Domokos Géza 1989 decemberében a romániai magyarság hazai képviseletének első embere lett, az RMDSZ megalapítója. A romániai fordulat előtt évtizedeken át – ahogy lehet – a magyar érdekekért a bukaresti párt- és államvezetéssel, a románsággal kellett folyamatos harcot vívnia, 1989 után gyakran az övéivel, a romániai magyar érdekképviselet radikálisabb vezetőivel és csoportosulásaival is gyakran szembekerült. Életének minden kétséget kizáróan legnagyobb kulturális tette a Kriterion Könyvkiadó létrehozása és működtetése. Szinte a csodával határos, hogy a diktatúra éveiben egészen a könyvbetiltásokig a Kriterion-könyvek a nemzetiségi önismeret ösztönzőivé, az emberi tartás támaszaivá, a magyar megmaradás legfontosabb eszközeivé váltak. Erdélyben a magyarlakta vidékeken olyan könyvvásárlási szokások s olyan olvasáskultúra alakul ki, amely a hazai magyarság belső tartását és ellenállását erősítette. Az írástudók csapatainak útegyengetője, mentora volt. Alapozó ember, írta róla Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A szellemi építkezés példaértékű embere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Fodor Sándor igaz barátjától búcsúzik, Domokos Gézától, aki arra használta fel párttag-mivoltát, hogy segítsen, és akinek döntő része volt abban, hogy a Kriterion Kiadó sikerei a határokon túl is elismertekké váltak. Az egész magyar nyelvterületen tekintélyt szerzett kiadójának. Az RMDSZ elnökéül Domokos Gézát választották meg, mert senki úgy nem ismerte románok politikai észjárását, mint ő. Azután a fejére olvasták ellenfelei, hogy a kommunista nomenklatúra embere. Egyre hevesebben támadták. És Domokos Géza minden támadójának válaszolt, majd lemondott elnöki tisztségéről. Lassacskán mind elmegyünk, írta Fodor Sándor. Egy olyan történelmi korszak emberei, akiket a holnap nemzedéke már nem ért meg. De biztos, hogy mindig egyenes gerincű emberek. Olyanok, amilyen Domokos Géza volt. /Fodor Sándor: Búcsú egy igaz baráttól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Botka László színművész június 26-án töltötte be a 80. évét. A nyolc évtizedből több mint hatot a színpadon töltött el, most is játszik. Mindig a csúcson volt, elkényeztetve a nézők és a szakma által. Több mint húsz éve nyugdíjas, de a mai napig aktív. A hat évtizedből Botka László kisebb megszakításokkal ötvenhatot Sepsiszentgyörgyön töltött el. Szeretne még tovább dolgozni. Egy Wass Albert-műsort is összeállított, ezzel Bicskére hívták, Magyarországra. Az elmúlt évtizedekben vagy kétezer szerepelt játszott. /Váry O. Péter: …aztán lesz, ami lesz (Botka László nyolcvanéves). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat – főszerkesztő: Veres Péter – 25. számában Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra áttelepült Kádár Tibor festőművésznek a Duna Televízió székházában kiállított „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia a nemrég elhunyt jeles keramikus művészre, Szabó Bokor Mártára emlékezett és Jakobovits Márta nagyváradi képzőművész kolozsvári művészeti kerámia kiállítását méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatta be. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Haáz Rezső, valamint fia, Haáz Sándor néprajzi munkáiból válogatott kiállítást nyitottak meg június 29-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtárában. Elsőként a Haáz Rezső és fia által készített, népi motívumú akvarellekből, rajzokból, illetve néhány személyes tárgyból, különböző díszoklevelekből válogatott tárlatot nyitották meg a múzeum munkatársai. Az első nyilvános néprajzi kiállítást 1913-ban nyitotta meg Haáz Rezső, aki Udvarhelyszék területén több mint 1200 tárgyat gyűjtött össze, amelyek hűen tükrözték a székelység tárgyi és anyagi kultúráját. A székelyudvarhelyi múzeum 1990-ben vette fel alapítójának nevét. A múzeumban szintén megnyitottak egy új, időszakos néprajzi tárlatot, Asszony lesz a lányból címmel. Mindkét kiállítás-megnyitót a Haáz család leszármazottja, Haáz Sándor zenetanár, valamint tanítványai műsora színesítette. /Szász Emese: Névadójára emlékezett a múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

Megnyílt Fekete Zsolt tájképei, templomai, temetői, erdői, olajfestményei és pasztelljei, akvarelljei gyűjteményéből álló kiállítása Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tárlat közel fél évszázadot ölel fel. /Nagy Botond: Derű az erdélyi képeken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Nehéz dolog Miholcsa József szobrászművész tevékenységét áttekinteni. Művei a körülöttünk élő magyar hagyományból sarjadtak – a kopjafák, a faragott fejfák hagyományából. A nonfiguratív szobrászatától el tudott jutni a szimbólumalkotásig, újabban a historizmus és a térplasztika párhuzamos alkalmazásához. A népművészet és a tudatos alkotóművész találkozása érezhető munkáiban. Néhány éve fordulat jelentkezett műveiben, a magyar, ősi, kereszténység előtti korszak jegyei mellett megjelentek a keresztény szimbolika elemei is. A Csíksomlyói stációk utat nyitnak a kereszténység jelei számára. Krisztus szenvedéseivel párhuzamosan a magyar nép szenvedését akarja ábrázolni a 14 stációban. /Gáspár Sándor: Miholcsa József válaszútja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

A 20. század szégyenfoltjai közt a zsidó holokauszt mellett az örmény genocídium is ott van, csak kevésbé ismert. Az európai csatlakozásra s váró török állam még mindig nem ismerte el, hogy a népirtás bűnét elkövette. A 20. század első nagy népirtása az örményekkel történt meg, amikor a Törökországhoz tartozó részen élő örményeket, mintegy 1,5 millió embert irtottak ki a törökök. A már a 19. század végén megindult örményüldözésnek összesen mintegy 2,5 millió örmény esett áldozatul – írta Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Kulturális Gyökerek Egyesület elnöke a genocídiumnak emléket állító könyv bevezetőjében. A népirtásról szól Nikolaj Hovhanniszján jereváni történészprofesszor könyve, amelyet az Erdélyi Örmény Kulturális Gyökerek Egyesület adott ki magyar fordításban. /Bodó Márta: Nikolaj Hovhanniszján: Az örmény genocídium. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

A gyulafehérvári székesegyházban az idén öt fiatalembert szentelt pappá Jakubinyi György érsek. /Bodó Márta: Papszentelés Gyulafehérváron 2007. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./ Schönberger Jenő római katolikus püspök június 23-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban két fiatalt szentelt pappá. /Papszentelés a szatmári székesegyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

A választók 47 százaléka a Demokrata Pártra (PD) szavazna, amennyiben jövő vasárnap előrehozott választások lennének, és a lakosság több mint fele (54 százalék) nagyon elégedett, illetve elégedett az államfő, Traian Basescu tevékenységével, derült ki a felméréséből. A demokratákat a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 18, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13, a Becali féle Új Generáció Pártja (PNG) és a Nagy Románia Párt (PRM) 6 százalékkal. A felmérés szerint az RMDSZ, a konzervatívok és a liberális-demokraták nem érik el a bejutási küszöböt. Basescu után Theodor Stolojanban bíznak a legtöbben (28 százalék), majd Gigi Becaliban (27 százalék). /INSOMAR: Vezetnek a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Alternatívák a magyar érdekképviseletben címmel kerekasztal-megbeszélést rendezett a hét végén, Marosvásárhelyen a Szabadelvű Kör, melyen meghívottként részt vettek Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke, Magyari Nándor László szociológus és Ovidiu Pecican történész. Ezt megelőzően Marosvásárhely főterén a szimpatizánsok vagy érdeklődők találkozhattak, érdeklődhettek, és aláírásukkal támogathatták a Szabadelvű Kör platformként történő újra bejegyzését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke szerint a magyar közösség csak úgy tud a továbbiakban politizálni, ha „abszolút regionáliscentrikus” politikát dolgoz ki. „A régiókon belül létre kell hozni a helyi parlamenteket. Erdélyben a magyarság 20-22 százalék, egy regionális parlamentben lesz helye több magyar pártnak is” – mondta Eckstein. /Bögözi Attila: „Régiókban kell gondolkozni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A kormány sürgősségi rendelettel több olyan intézkedést hagyott jóvá, melyek az államosított lakások visszaszolgáltatása nyomán kilakoltatott bérlőket szociális lakáshoz juttatná. Sürgősségi kormányrendelettel szociális lakásalapot hoztak létre. /S. L. : Lakásalap „földönfutóknak” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen is megszervezi a belső népszavazást a székelyföldi autonómia tárgyában. A referendumot támogatja az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba is. Kelemen Atilla az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke közölte: a szervezet nem támogatja a referendumot, de nem is fogja akadályozni ennek megszervezését. /Népszavazás Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

A nagykárolyi RMDSZ elnöke, Visnyai Csaba a hét végén Bekő Tamás polgármesterrel együtt bemutatta Nagy Zsoltnak, a szövetség európai parlamenti jelöltjének a Transylvania Egyesület és a Progress Alapítvány által Nagykárolyban létrehozott e-Magyar pontot. A Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület által működtetett központ Csajkos Szabolcs vezetésével hetekkel korábban megkezdte tevékenységét. Nagy Zsolt elindítója volt annak az információs programnak, amely ma 171 erdélyi magyar településre terjed ki és mintegy 400 ezer embernek kínál internet-hozzáférhetőséget. Zömében olyan településekre került e-Magyar pont, amelyek távolabb esnek a forgalmasabb utaktól. /Újabb e-Magyar pontot avattak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Aláírta a koalíciós szerződés mellékletét Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke Budapesten. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a dokumentum aláírása után azt mondta: a megállapodás világos programot ad a következő egy-két év kormányzásához. /MSZP–SZDSZ megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./