Erdély tíz városában, köztük Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton is megtartották a múlt héten az Adj, király, katonát! elnevezésű, a család szerepét népszerűsítő versenyt. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett vetélkedőn háromfős csapatok alkottak egy-egy családot, amelyek változatos feladatokat kaptak. (kov): Vetélkedő Háromszéken is (A család mindenekelőtt). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Május 11-én rendezték meg Déván, a Téglás Gábor Iskolacsoportban az iskolanapot, az immár hagyománnyá váló Téglaporos napot, Volt ott anyanyelvi vetélkedő, a játékos matematika, az Európa-sarok, népdalvetélkedő és sok más is. /Gáspár-Barra Réka: Ismét Téglaporos nap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Az idei Bárdos Lajos–Nagy István kórusfesztiválon először lépett fel a nyárádszeredai Bocskai Dalkör Ferencz Csaba vezette női kara és a szovátai Intermezzo kamarakórus. A Bernády Művelődési Egylet kebelében működő Intermezzo kamarakórust alakulása (1995) óta Fülöp Judit vezeti. Az Intermezzo nevet 1996-ban vették fel, változatos repertoárukra való tekintettel. Egyházi kórusműveket és gregoriánokat, népdal- és gyermekdal-feldolgozásokat egyaránt énekelnek. 1999-ben Dona nobis pacem (Adj nekünk békét) címmel adták ki hangfelvételeiket, egyházi kórusműveket tartalmazó CD-jüket. /b. d. : Intermezzo. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

A Páli Szent Vince Társaság Resicabányán idén is megrendezte a hagyományos májusi nyitott kapukat, amelynek keretében magyar, német, román csoportban volt rózsafüzérezést követő szeretetvendégség. A vincés fiatalok és gyermekek kiállításon mutatkoztak be, amelyet műsoros délután követett. /Makay Botond: Nyitott kapuk a vincéseknél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Hogyan halt meg hárommillió német a győzelem napja után? címmel a brit lap ismerteti Giles MacDonogh gasztronómiai történész új könyvét, amely ezúttal nem saját területével foglalkozik, hanem azzal, hogy 1945 májusa nem hozott békét Hitler birodalmában, “hanem még annál is nagyobb szenvedést, mint amit a háború okozott”. MacDonogh alaposan dokumentált könyve bemutatja azt, hogy milyen bestialitással álltak bosszút a németeken. Egymillió katona tűnt el szovjet és angol–amerikai fogságban, kétmillió német polgár esett áldozatul betegségeknek, hidegnek, éhínségnek, lettek öngyilkosok és ölték halomra őket, a csehek negyedmillió szudétanémetet gyilkoltak meg. Felmerül a kérdés: a nyugati szövetségesek miért nem állították meg az ártatlanok öldöklését? Telegraph. /Világsajtó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Marosvásárhelyen Bernády Házban megnyílt Szabó Attila csíkszeredai fotóművész tárlata. Kis székely falvak emberei láthatók a fotókon. Szabó András főmuzeológus-kurátor, a kiállító testvérbátyja méltatta a kiállítást. /Nagy Botond: Világteremtő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

A közel két évtizede Magyarországra áttelepült Szávai Géza író, a Pont Kiadó vezetője Aletta bárkája című regénye a múlt ősszel jelent meg, azóta elfogyott, most újból kiadták. A szerző jelezte, május 16-án Marosvásárhelyen is bemutatja művét. Szávai Géza elmondta, hogy gyerekkorát Erdélyben több náció közötti konfliktusokban élte meg, most azt tapasztalja, hogy ugyanez mind elterjedtebb, csúnya szóval, globális életérzéssé terebélyesedik a világban. Budapesten nemegyszer mondták neki: „igen tájjellegű arcod van, Géza. ” Szávai Géza elmondta, van egy nemzetközi programjuk, amelybe tizenkét ország ugyanennyi kiadóját kapcsolták be. Amikor létrehozta a Pont Kiadót, a magyar Himnuszt, amit száz éve szidnak a románok, és rengeteg magyart meghurcoltak miatta, lefordította és kiadta románul. Kiadta Kölcsey válogatott műveit kétszer egymás után, magyarul és románul, hogy a román értelmiség szembesüljön a szöveggel. Szávai Géza regényeit is megjelentette román fordításban. /N. M. K. : Aletta bárkája Marosvásárhelyen. Interjú a regény szerzőjével, Szávai Gézával. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Gróf Bánffy Miklós politikusi és művészi tevékenységét egészen az 1989-es változásig lényegében negatívan ítélték meg, noha már a nyolcvanas évek elején megjelent egy könyve (a Reggeltől estig és a Bűvös éjszaka című kisregények) a Kriterion Romániai Magyar Írók sorozatában, s Magyarországon meghúzva, cenzúrázva kiadták regénytrilógiája első könyvét, a Megszámláltattált, de a teljes Erdélyi történet Nemeskürty István bevezető tanulmányával csupán a nyolcvanas évek végére jelent meg. Bánffy életművének feltámasztásában nem lehet eléggé hangsúlyozni Marosi Ildikó és Dávid Gyula szerepét. Kis Bánffy könyve után Marosi Ildikó a Polisnál meginduló Bánffy-életműsorozatban adta ki levelezését (Bánffy Miklós estéje), megjelent a trilógia, Huszonöt év címmel memoárjainak és memoár-töredékeinek, politikai tanulmányainak gyűjteménye, először válogatott, majd összegyűjtött elbeszélései, külön kötetben a Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja, s legújabban Politikusportrék címmel Dávid Gyula bevezető tanulmányaival. Bánffy Miklós világa címmel végre megjelent Takács Péter monográfiája (Budapest, Kisebbségkutatás Könyvek, 2006), amely nem is annyira a művész, mint a politikus rehabilitálásával foglalkozik. Bánffynak a húszas évek elején külügyminiszterként döntő szerepe volt abban, hogy a trianoni döntéssel megalázott Magyarország a Népszövetség tagja lett. Bánffy Miklós erdélyi magyar arisztokrata család tagjaként fiatal korától politizált. A húszas években hazatelepedett azzal a román királynak tett ígérettel, hogy végleg felhagy a politizálással. Hazatelepedése után egy ideig mecénásként és művészként is a kisebbségi kultúrában tevékenykedett. A vád, hogy műkedvelő, mindvégig feje fölött lebegett. A negyvenes évek végén mindenéből kisemmizve, földönfutóként menekült Magyarországra, ahol hamarosan meg is halt. Írói szerepének megítélését rossz irányba befolyásolta Illés Endre 1964-ben a Kortársban közzétett, A dilettante című esszéje. /Bogdán László: Bánffy-reneszánsz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Egy országos lehallgatási ügynökségre lenne szükség, amely tisztázná a telefonlehallgatással kapcsolatos kérdéseket, és elejét venné annak, hogy az emberi jogok sérüljenek, jelentette ki Cristian David belügyminiszter. A miniszter közölte: jogszabályt kezdeményezett ebben az értelemben, és reméli, hogy javaslata megfelelő támogatásra talál, mert a lehallgatással kapcsolatos mostani szabályozások hiányosak. /Országos Lehallgatási Ügynökség? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa hétvégi Szatmárnémetiben tartott ülésén ugyanazt sérelmezte, amit egy nappal korábban az ÚMSZ-ben megjelent interjúban: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) több RMDSZ-tisztségviselő ellen bűnügyi eljárást kezdeményezett azzal a váddal, hogy közpénzből etnikai és politikai alapon juttattak pénzt a magyar közösségeknek. „Oda jutottunk, hogy azt kérik számon rajtunk, amire a választóinktól felhatalmazást kaptunk. Bűnnek számít az is, hogy küzdöttünk, lobbiztunk az erdélyi utak feljavításáért, a magyar települések segítéséért” – fakadt ki Markó Béla. Markó Béla bejelentette, az RMDSZ tájékoztatni fogja az Európai Uniót az esetekről, „ez a helyzet ugyanis már tarthatatlan”. Cseke Attila államtitkár, kormányfőtitkár–helyettes nem érti, hogy „került be a képbe”. Magyarázata szerint feladatköre nem teszi lehetővé, hogy pénzeket irányítson településekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető leszögezte, puszta kitaláció az a vád, miszerint az RMDSZ vezetői személyes előnyök elérése céljából lobbiznak azért, hogy a magyarok lakta megyék, települések nagyobb arányban jussanak költségvetési támogatáshoz. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa kiadott nyilatkozatában felkérte a romániai magyarokat, hogy május 19-én vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent az államfő leváltására. /Cseke Péter Tamás, Sike Lajos: Korrupciós vizsgálat a lobbi „jutalma” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A brüsszeli politikusok nyílt aggodalommal beszélnek a romániai helyzetről. Kelemen Atilla – egyike az RMDSZ európai képviselőinek – felszólalt Brüsszelben azon az európai parlamenti meghallgatáson, amelyet az EP nemzeti kisebbségügyi frakciócsoportja tartott, bírálta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét ellátó biztosnak, Leonard Orbannak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kapcsán tett kijelentéseit. Kelemen Atilla elmondta, hogy hozzászólása előtt Gál Kinga képviselő asszony, továbbá egy észt és egy spanyol képviselő bírálta Leonard Orbant, ezután Kelemen hangsúlyozta, hogy a másfél milliós erdélyi magyarságnak joga és szüksége van egy államilag finanszírozott magyar egyetemre. Leonard Orban minderre nem reagált, nem adott választ a meghallgatáson jelen levő képviselőknek. /Lokodi Imre: Nem jó a régi lemezt hallgatni” Interjú Kelemen Atilla európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Deutsche Welle szerint Markus Ferber európai parlamenti képviselő javasolni fogja az EPP vezetőségének: a román parlamentben tanúsított magatartása miatt zárják ki az RMDSZ-t a politikai alakulatból, amiért Traian Basescu államfői tisztségből való felfüggesztésére szavaztak. „Markus Ferber nem tartozik az Európai Néppárt (EPP) vezetőségébe, és ő az az európai parlamenti képviselő, aki még tett RMDSZ-ellenes nyilatkozatokat 2004-ben is” – reagált Markus Ferber német EP-képviselő kijelentésére Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó többször is nyomatékosított: az RMDSZ Traian Basescu leváltására szavaz, és erre hívja fel szavazótáborát. /G G., B. A. : Hajthatatlan az RMDSZ Basescu menesztésében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Május 21-re kért eljárási javaslatokat Bogdan Olteanu képviselőházi elnök a kisebbségi törvénytervezet további sorsát illetően, a jogszabályt tárgyaló három házbizottság szavazóképes létszámhiány miatt ugyanis már hónapok óta tehetetlen. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kezdeményezésére a jogi, emberjogi és tanügyi bizottságok elnökeinek részvételével vitatták meg a kisebbségi törvénytervezet helyzetét. „Ha az a döntés születik, hogy a törvénytervezetet napirendre tűzzük a képviselőházban, akkor minden politikai frakció elmondhatja, hogy nincs politikai akarat, és lássuk, ki vállalja fel ezt ország-világ előtt” – fogalmazott Márton Árpád. /Gujdár Gabriella: Népszavazás után plénumba kerülhet a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A kormány céljai között nem szerepel Románia közigazgatási beosztásának reformja, ugyanakkor nem zárható ki teljesen a székelyföldi alrégió létrehozása – jelentette ki Cristian David belügyminiszter. David közölte, a 2007–2013-as időszakra Románia a jelenlegi régiók finanszírozásáról állapodott meg az Európai Bizottsággal. Az önálló székely régiót azt az általános decentralizációs folyamat részeként lehetne megvalósítani. /Balogh Levente: Székely alrégió? = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

A piac mindenhatóságát hirdető politika nem tudja helyettesíteni a közös társadalmi felelősségvállalást, valójában kiváltságokat biztosít egy szűk csoportnak Magyarországon – mondta Orbán Viktor május 12-én Kiskunmajsán, a Nemzeti Fórum országos gyűlésén. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a piaci dogma mindenhatóságába vetett politika, lebontja, legyengíti, végzetesen meggyengíti Magyarországot. Reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti Fórum képes megszólítani a „nemzeti szellem” azon szereplőit, akik készek részt vállalni ennek a dogmának a ledöntésében. A Fidesz elnöke szerint Magyarországon nem kívánatos jelenség az új arisztokrácia jelenléte. Ha az új arisztokráciát nem tudjuk politikai értelemben legyőzni, akkor nem tudunk változtatni azon a sorson sem, amely a rendszerváltás óta kísért bennünket – tette hozzá Orbán, aki felkínálta az új arisztokrácia legyőzéséhez szükséges segítséget, együttműködést, bajtársi elkötelezettséget a Fidesz Magyar Polgári Szövetség részéről. MTI. /Orbán Viktor harca az új arisztokráciával. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Nemzetgyilkossági kísérletnek és országrombolásnak nevezte a jelenlegi kormány tevékenységét Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Nemzeti Fórum II. országos gyűlésén tartott beszédében május 12-én Kiskunmajsán.,,Nemzetgyilkossági kísérlet, országrombolás történik körülöttünk, mert a családpolitika helyett betelepítés-politikáról készít terveket az MSZP-SZDSZ kormány, törvényesíti a művi meddővé tételt, a lágy drogok és a kábítószerrel kapcsolatos kormányzati álláspont bátorítást ad azok fogyasztására” mondta Lezsák Sándor. /Nemzetgyilkossági kísérlet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Jó úton halad a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálása – derült ki az intézmény által a hét végén először megrendezett Közgazdász Napokon. A kétnapos rendezvény keretében az egyetemi hallgatók versenyével egy időben gazdasági szakemberek tartottak előadást. Geréb Zsolt rektor elmondta, az uniós csatlakozás után a felsőoktatási intézménynek a versenyképesség és a fejlődés irányába mutató képességeket kell felmutatnia. Markó Béla kormányfő- helyettes arról tájékoztatta az egyetem vezetőségét, hogy az akkreditációs iratcsomót immár valamennyi illetékes intézmény jóváhagyta, így a román kormány várhatóan rövidesen napirendre tűzi a dosszié elbírálását. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a rendezvény fővédnöke megnyitóbeszédében az erdélyi gazdasági értelmiségi réteg kialakulásának fontosságát hangsúlyozta. A szakértői előadások keretében a vendéglátóiparról értekező Tolnai Istvánnak, a Sapientia-EMTE kuratóriumi tagjának javaslatára, miszerint a PKE és az OTP Bank együttműködéseként képezzenek bankszakembereket, /Gergely Gizella: Fejlődés, versenyképesség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

A hét végén rendezte meg a Temesvári Magyar Diákszervezet a 9. Műszaki Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK), melyen az ország főbb egyetemi központjából és Budapestről vettek részt leendő előadók és kutatók. Szakmai szempontból hasznos a részvevők tudásának és dolgozatainak megmérettetése, illetve kutatásaik, tapasztalataik összevetése, de emellett az anyanyelv és az anyanyelvi szaknyelv gyakorlásának is jelentős eseménye ez itt, a szórványban – emelte ki Delesega Gyula villamosmérnök, temesvári egyetemi tanár, a TDK elnöke. /Pataky Lehel Zsolt: 9. Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Magyar szó nem hangzott el ugyan a pusztinai templomban május 13-án a misén, a szertartás befejeztével azonban Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az Árpád-házi Szt. Erzsébet Római Katolikus Líceum igazgatója előbb románul, majd magyarul is megköszönte a pusztinaiaknak, hogy jó keresztény és jó katolikus gyermekeket írattak az általa vezetett iskolába. Így hosszú évtizedek óta először történt meg, hogy – bár a szentmise szertartásán kívül – felszentelt pap, hivatalos minőségében magyarul szólhatott a hívekhez a pusztinai templomban. A helybéliek elmondása szerint arra sem volt eddig példa, hogy magyar papot román nyelven engedjenek misézni. „Magyar szót a templomban utoljára leánykakoromban hallottam, pedig elmúltam már nyolcvanéves” – mondta egy botra támaszkodó néni. A pusztinaiak évek óta kérik a magyar misét a iasi-i püspökségtől és a Vatikántól, egyelőre azonban a háromszáz aláírással hitelesített kérvények nem jártak eredménnyel. „A faluban mindenkinek magyar az anyanyelve, mégis többen románnak tartják magukat. A fiatalokat csak románul tanítják, ezért sokan vannak, akik nem szeretik az anyanyelvüket” – mondta Bálint Marika. A pusztinaiak sajátos nyelvi önazonosságához legújabban a tömeges külföldi munkavállalás hozott újabb adalékot: 23 szülő az olasz nyelv anyanyelvként való oktatását kérte nemrég a megyei tanfelügyelőségtől, arra hivatkozva, hogy ők Olaszországban dolgoznak, és szeretnék magukkal vinni majd a gyerekeiket is. Az ünnepi miséről távozók azonban többnyire egyszerre beszéltek magyarul és románul. A templomban magyar nyelven elhangzott beszéd kapcsán többen elmondták: többet, esetleg magyar–román vegyes nyelvű misét vártak, de a mai napot is eredménynek tartják. A helybeliek büszkék voltak arra, hogy a Gyimesközéplokon tanuló diákok jól teljesítettek, és arra, hogy ez magyarul is elhangozhatott a templomban. Idén hat pusztinai diák érettségizik Gyimesközéplokon. Átadta a moldvai csángómagyarok anyanyelvű miséjéért megfogalmazott petíciót a Vatikánban Ferkó Zoltán. A Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke kerékpárral jutott el a Vatikánba, ahol Pietro Parolin szentszéki külügyminiszter-helyettes fogadta. Ferkó szerint Parolin részleteiben is ismeri a helyzetet, és arra biztatta a zarándoklat résztvevőit, hogy helyben, konfliktusok nélkül próbálják meg a kérdést rendezni. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy közvetíteni fogja a kérést a bukaresti nunciatúrára, illetve a jászvásári püspökségre. /Kovács Csaba: Mise helyett csak szavak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

A következő tanévben 30 háromszéki pedagógus marad munkahely nélkül, mivel felszámolják a vidéki iskolákban működő összevont osztályok egy részét. A Tanügyminisztérium nemrég jóváhagyta a következő tanévre vonatkozó pedagógusi állások számát, eszerint Háromszéken 4492 tanári vagy tanítói állás marad, vagyis a jelenleginél harminccal kevesebb. Az állás nélkül maradó pedagógusok azokban a vidéki iskolákban tanítanak, ahol összevont osztályok működnek. /Harminc oktató marad munka nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja az anyanyelvét – fogalmazódott meg az aggodalom a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) hétvégi, kovásznafürdői tanácskozásán. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően. Péntek János, az AESZ elnöke kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. /Kovács Csaba: Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Idén harminchat fiatal tehetséges alkotó részesül a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjaiban, a beérkezett pályázatok elbírálását követően az alapítvány ösztöndíjbizottsága véglegesítette az ösztöndíjban részesülők névsorát. /36 fiatalnak ad alkotói ösztöndíjat a Communitas. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Május 12-én zajlott le Gyergyószentmiklóson a VII. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumának díjátadó ünnepsége. Az oklevélosztást követően a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Diploma után című musicalje várta a megjelenteket, másrészt a közönség régi kedvenceinek tapsolhatott, a szentgyörgyi társulatban játszó régi figurásoknak. A marosvásárhelyi magyar társulat két rangos elismerést is besöpört: az Alexandre Colpacci rendezte Yvonne, burgundi hercegnő című előadás a nagydíjat, a legjobb női alakítás díját pedig a címszereplőt alakító Nagy Dorottya kapta. A legjobb rendezés díját a házigazda színház, gyergyószentmiklósi Figura rendező-igazgatója, Béres László nyerte el, a legjobb férfialakításért járó elismerést pedig az idén Uniter-díjra jelölt Hatházi Andrásnak, a kolozsvári magyar Színház művészének ítélték. /Rostás-Péter Emese: Diploma előtt és után. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Május 14-én kezdődik Csíkszeredában a Film. Dok román-magyar dokumentumfilm-fesztivál. A Romániában egyedülálló rendezvényt második alkalommal tartják a hargitai megyeszékhelyen. Idén mobiltelefonnal készült dokumentumfilmmel is nevezni lehetett. /Horváth István: Mától újra Csíkban a Film. Dok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Hagyományápoló maradjon, vagy élő legyen, s ha igen, hogyan éltethető tovább a népművészet? Erről volt szó május 12-13-án Csíkszeredában, az Erdélyi Népművészeti Tanács fórumán. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke jelezte, hogy a szövetség mozgalmas nyár elébe néz, tanulmányutak, rendezvények, kiállítások dúsítják programjukat. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, a székelyudvarhelyi Forrás Hagyományőrző Központ újdonsült igazgatója, a tanácskozás társszervezője ismertette új intézményük tevékenységét. Dr. Papp Kincses Emese A népművészet tetszhalála című vitaindító tanulmányában lesújtó képet vázolt fel a hagyományos népi kultúra jelenlegi állapotáról: romlásáról, értékvesztéséről, a kivezető út állomásait is felvázolva. Farkas Irén néprajzos-muzeológus – ellentmondva az előtte szólónak – kiemelte, hogy a magyar népművészetnek mindig voltak hanyatló és virágzó korszakai, viszont sikerült kilábalnia a válságokból. /Kristó Tibor: Quo vadis népművészet? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Nagyenyeden a Bethlen Napok keretében Bakó Botond ünnepélyes keretek között adta át a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárának Fenichel Sámuel hagyatékának három iratmappát kitevő részét. A főként leveleket, fényképeket, okleveleket és Naplójának kéziratát tartalmazó örökséget Bakó Botond rendszerezte, így adta át a kollégium könyvtárosának Ercsei Etelkának Fenichel Sámuel /Nagyenyed, 1868 – 1893/ a természettudományok és a nagy utazások elkötelezettje. Első útjára 1886-ban indul, a Bukarestig gyalog megtett utat, örökített meg Naplójában. A Duna-deltában megismerkedett Grubauer ornitológussal, akivel Új-Guineába utazott. Fenichel 14 hónapos ott-tartózkodás után maláriában elhunyt. A 16 ládát kitevő gyűjtése a Magyar Nemzeti Múzeum, később pedig egy része (rovargyűjtemény, paradicsommadár) a nagyenyedi Természetrajz, illetve az etnográfiai anyag a Történelmi Múzeum tulajdonába került. Levelezését, szakmai elismerő okleveleit, naplóját a család megőrizte. A hagyaték e részét Izsák Sámuel, az idős kolozsvári orvosi egyetem tanár 2006-ban a kollégiumnak ajánlotta fel. A Bethlen Napok alkalmával a diákok Szent Erzsébet legendáját felidéző várjátékkal emlékeztek meg iskolájuk alapítójáról. “Mondod még? Mondom! Azért is mondom! Csak azért is!”, állnak most fába faragottan Sütő András szavai a Bethlen Kollégium udvarán. Kopjafájának felállítását Horváth Vilmos és felesége, Ötves Erzsébet, az iskola belgiumi támogatói segítették, a faragó művész pedig László László, a kollégium tanára. Felavatása május 12-én volt, Tőkés László református püspök jelenlétében. /Takács Ildikó: Bethlen Napok Nagyenyeden. Fenichel-örökség tért haza. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Tizedik alkalommal szervezték meg a hét végén a petrozsényi Caritas házban a petrozsényi római katolikus ifjúsági találkozót, amelyen – elnevezése ellenére – vulkáni, aninószai, petrillai, pusztakaláni, vajdahunyadi, csernakeresztúri résztvevők is voltak. Kiscsoportos beszélgetés zajlott, majd tematikus előadások következtek. A cél a felebarát megsegítése, hangsúlyozta Dubik Nóra, a rendezvény főszervezője. /CH. A. : Ifjúsági találkozó Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Hattagú hivatalos küldöttség látogatott április végén Gyulafehérvár spanyol testvérvárosába, Alcala de Henaresbe. A 205 ezer lakosú spanyol városban 16 ezer román emigráns él. A Spanyol–Román Központban szervezett találkozón szó volt a rokonok vagy éppen az állam gondjaira bízott “itthoni” gyerekek sorsáról is. A spanyol városban élő romániaiak jól érzik magukat. A római katolikus egyház által átadott és a román közösség által felújított épületben ortodox templom működik, de az szűknek bizonyult. A spanyol város már telket is biztosított az új ortodox templom megépítésére. /Takács Ildikó: Elégedettek az Alcala de Henaresen élő románok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a hét végén Kolozsváron a Báthory István Gimnáziumban a Kurutty – Kisiskolások Általános Műveltségi Vetélkedőjének országos döntőjét. A rendezvényt a házigazda gimnázium, a Kolozs megyei tanfelügyelőség, a Napsugár gyermeklap és a Csíkszentdomokosi Kurutty Egyesület szervezte. A résztvevők kilenc témakörben mérték össze felkészültségüket és rátermettségüket: honismeretre, anyanyelvre, matematikára, környezetismeretre, művészetekre, híres emberekre s az EU-ra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk, ezenkívül háromperces jelenetet mutattak be németül vagy angolul, végül pedig kézügyességüket tették próbára. A legtöbb pontszámot a kézdivásárhelyi Forrás csapat szerezte, az egyhetes illyefalvi Napsugár-táborozást a nagybányai Szellő csoport nyerte el, de mindegyik csoport különdíjban részesült. /Kiss Judit: Kurutty-vetélkedő Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

„Az éneklés a legközelebbi út magunkhoz és a mindenséghez” – hangsúlyozta Lázár Nóra, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese a hét végén 19. alkalommal megszervezett Domokos Pál Péter Gyermekkórus- és Hangszeregyüttes-találkozón. A rendezvényen 11 gyermekkórus, illetve hangszeres együttes vett részt a környékbeli településekről. A vándorkórus-találkozót először 1935-ben, Mihály István kántortanító kezdeményezésére szervezték meg Gyergyószárhegyen, majd a következő évben Gyergyóditróban. 1981-ben szintén Ditróban próbálták újjáéleszteni, majd 1992-ben Gyergyószentmiklóson szervezték meg a találkozót. Azóta minden májusban a medence valamelyik településén találkoznak a gyermekkórusok. /Jánossy Alíz: Újjáélesztett találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Amerikában az esélyegyenlőség nevében sok középiskola laptoppal látja el a diákokat. Felmérések szerint azonban a számítógépektől nem javul a tanulmányi eredmény. Egyre több iskolában úgy döntenek, hogy felhagynak a költséges próbálkozással. „A New York állambeli Liverpool középiskolájában a diákok az iskolától kapott laptopokon pornográf internetes oldalakat nézegettek, feltörték helyi vállalkozások honlapját, és a dolgozatok megoldásait megosztották egymással. Az iskolakerület vezetése úgy döntött, hogy a jövőben nem ad laptopot a diákoknak” – írta a New York Times. Egyre több középiskolában döntenek úgy, hogy felesleges számítógéppel ellátni a diákokat. /Metazin. Lapok lapja, szemlék szemléje. Laptopot minden diáknak? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./