Százezres tömeg gyűlt össze máj. 21-én a hagyományos pünkösdi csíksomlyói búcsún, Moldvából és Amerikából is érkeztek elcsángáltak egyaránt. Az ünnepélyes szentmisét a szabadban, a Somlyó nyergében felállított oltáron mondta Miklósházy Attila, a nyugaton élő magyarok püspöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Este hétkor tartották a moldvai csángók miséjét. /Kistestvér /Csíksomlyó, római katolikus plébánia értesítője/, máj. 22./

Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ máj. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen. Az Európai Stabilitási Egyezmény nyitókonferenciájára az RMDSZ-állásfoglalást dolgozott ki. Az SZKT tiltakozott Antonescu mellszobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Az Ügyvezető Elnökség főosztályai beszámoltak az elvégzett munkáról. A Politikai Főosztály beszámolt a Tusnádon tartott román-magyar civil társadalmi dialógusról, az önkormányzatiságra épülő belső választások tervéről, a Művelődési- és Egyházügyi Főosztály a több mint 300 egyesület és alapítvány életéről, intézményesült a Sajtókuratórium, az Országos Könyvtanács /a pályázatra beérkezett 208 kéziratot bírált el/, az Erdélyi Közművelődési Kuratórium. Az Oktatás- és Ifjúságügyi Főosztály elkészítette oktatásügyi memorandumot, a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalása eljutott az Európa Tanácshoz. A Szervezési Főosztály az Egyeztető Tanács létrehozását készítette elő. Az Önkormányzati- és Reformügyi Főosztály önkormányzati konferenciákat rendezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban az RMDSZ-állásfoglalás kérte, hogy az RMDSZ-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének, ezenkívül az RMDSZ Franciaország kormányát, mint vendéglátót és szervezőt kérte, tegye lehetővé az RMDSZ részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Bethlenben a református parókia udvarán máj. 22-én leleplezték Bethlen Béla /1888-1979/, Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. Az avatáson a város román polgármestere is beszélt, méltatva Bethlen Béla jelentőségét. A rendőrség riadókészültségben ügyelt fel a rendre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya állásfoglalásában védelmébe veszi Tőkés László püspököt és elmarasztalja elsősorban a Népszabadságban cikkező publicisták azon próbálkozásait, hogy leválasszák az erdélyi magyarságot az RMDSZ-től és az RMDSZ-t Tőkés Lászlótól. Az Állásfoglalás Szász János Tőkés-ellenes írásait méltánytalannak tartja. Szász János elgondolkozhatna arról, hogy aligha a mai Adynk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

"Szász János visszautasította a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya álláspontját: ő nem támadta Tőkés Lászlót, hanem vitatkozott vele, emellett tiszteli és szereti a püspököt. Szász János szerint "a román demokrácia győzni fog és akkor rendeződik az erdélyi-romániai magyarság teljes jogegyenlősége." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Gyergyószentmiklósi RMDSZ állásfoglalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24. "

Máj. 23-án Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen a megyei Háborús Veteránok Egyesülete a tiltás ellenére fel akarja állítani Antonescu mellszobrát. 1993 júniusában adták be kérésüket a polgármesteri hivatalhoz a szoborállítás ügyében. A tanács nem adott engedélyt, ennek ellenére 1993 októberében hozzáfogtak a szobor felállításához. A polgármesteri hivatal leállíttatta a munkát, ugyanakkor jelezte a történteket a kormánynak és Iliescu elnöki hivatalának. A Veteránok Egyesülete beperelte a tanácsot, a megyei törvényszék olyan döntést hozott, hogy folytathatják a szoborállítási munkálatokat. A Maros megyei Táblabíróság elutasította a városi tanács fellebbezését, így a döntés véglegessé vált. A polgármesteri hivatal memorandumot küldött a Legfelsőbb Ügyészségre, arra kérve a főügyészt, hogy utasítsa a bíróságot a döntés felfüggesztésére. 1994. máj. 16-án mégis újrakezdték a munkálatokat, a polgármesteri hivatal újabb büntetést rótt ki, de a munkát folytatták. Borbély László kérte a kormányt, fejtse ki álláspontját Antonescu rehabilitálása ügyében, mert a törvényszéki döntés szerint a 29/1990-es törvény értelmében Antonescut az egyik legnagyobb hadvezérnek és politikusnak nevezik. Akik ellenszegülnek a szobor felállításának, azokat a nép és a haza ellenségeinek tekintik. Borbély László interpellációjának szövegét eljuttatta Iliescu elnöknek azzal, hogy írásbeli választ vár. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A tanügyi szakszervezeti döntés értelmében máj. 25-étől befagyasztják a tanévet: az oktatás nem szünetel, de a tanárok nem írják be az osztályzatokat a naplóba és nem végzik el a tanulók osztályzatainak lezárását. Előzőleg a tanárok 73 százaléka támogatta ezt a tervet. A tanügyiek az oktatásra szánt pénzeszközök 500 milliárd lejes emelését követelik, azonban a kormány ezt nem teljesítette, további követelésük Liviu Maior tanügyminiszter leváltását. /Új Magyarország, máj. 25./

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság jún. 1-jén tartja következő összejövetelét a Kultúrpalotában, dr. Ferenczi István egyetemi tanár tart előadást Szent László, a lovagkirály címmel. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Máj. 25-től új hetilap jelenik meg Marosvásárhelyen, egy szórakoztató lap, a Tabu Magazin. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Dicsőszentmártonban a helyi Sipos Domokos Egyesület máj. 29-én a Magyar Házban találkozót szervez Tollas Tibor Münchenben élő költővel. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

"Balog Edgár A magyarországi változásokra címmel megfogalmazta az új körülmények melletti elvárásokat: biztosítékokat kell találni a magyar anyanemzet kisebbségi részei iránti eddigi felelősség további fenntartására, sőt fejlesztésére. "Érvényesítenünk kell ama elvárásunkat, hogy a leendő magyar kormány is vállalja a környező népekkel-államokkal való békés megegyezést, s annak keretében a törzsükről leszakadt magyar kisebbségek társnemzetekké alakulását korszerű autonómiák létformájában." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21., ismerteti: Pesti Hírlap, máj. 25./ 4/ Az Európai Demokrata Unió vezető tanácsa máj. 19-20-án tartotta Münchenben tanácskozását, az ülésen az RMDSZ-t Bodó Barna képviselte. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 291. sz., máj. 26./"

Máj. 21-24-e között rendezték meg Székelyudvarhelyen a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület első övezeti történész találkozóját, romániai, egyesült államokbeli, svájci, kanadai és magyarországi előadók részvételével. A résztvevők elhatározták, hogy minden évben, pünkösd táján megrendezik a találkozót, évenként váltakozva Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 291. sz., máj. 26./

Máj. 24-én Sinaia kaszinójában megkezdődött a hazai és külföldi román értelmiség első jelentős fórumának munkálatai, amely a tudomány, a kutatás és a technika terén neves személyiségek valóságos kongresszusa. Az összejövetel fő célja, mondta George Emil Palade Nobel-díjas tudós, a kapcsolatteremtés és állandó együttműködés létesítése a diaszpórában és otthon élő román tudósok között, egyben a román tudomány és kutatás stratégiáját szeretnék kidolgozni. /Román értelmiségi világfórum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Teodor Melescanu külügyminiszter máj. 25-én Párizsba utazott, az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Párizsban csak államok vesznek részt a konferencián, reagált Simona Miculescu asszony, külügyi szóvivő máj. 25-i sajtóértekezletén az RMDSZ nyilatkozatára, amely az RMDSZ részvételét is szorgalmazta. A szóvivő hozzátette, hogy Melescanu kapcsolatban áll a pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. Ugyanezen a napon Markó Béla elmondta, hogy a párizsi értekezlettel kapcsolatban találkozót kért a külügyminisztertől, de erre csak a többi párttal együtt került sor, nem külön megbeszélés formájában. /Új Magyarország, máj. 26./

Nem vagyunk kétségbeesve akkor sem, ha az MSZP és az SZDSZ lesznek a kormányalakítók, jelentette ki Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Nem tetszett, tette hozzá, Kuncze Gábor kijelentése: a határon túli magyarok ne szóljanak bele az anyaországi eseményekbe. /Pesti Hírlap, máj. 26./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./

"Máj. 29-én ünnepelte fennállásának 675. évfordulóját a Maros megyei Sáromberke község. Erre az alkalomra jelent meg Sáromberke történetéről egy kötet /Sáromberke 1319-1994, kiadja a Sáromberki Református Egyházközség/ szerzője Szabó Miklós, a Román Akadémia Társadalmi és Humán Tudományi Marosvásárhelyi Intézetének főkutatója. Ez az ünnepi alkalom egyben tisztelgő főhajtás volt a településhez kötődő Teleki család emléke előtt. Leleplezték Teleki Sámuel kancellár emlékére a református templomban elhelyezett emléktáblát a következő szöveggel: "Római Szent Birodalmi Gróf Széki Teleki Sámuel /1739-1822/ kancellár, a marosvásárhelyi Téka alapítója, az erdélyi magyar tudományosság, egyházak és iskolák pártfogója emlékére állították a falu lakói 1994 május havában". Felolvasták a külföldre kényszerült gróf Teleki Károly üzenetét, majd tudósok emlékeztek Teleki Sámuelre. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./ Szabó Miklós Sáromberkéről szóló munkájával elnyerte az Erdélyi Múzeum-Egyesület honismereti pályázatának harmadik díját. Az ünnepi emlékezésen előadást tartott még dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az EME országos alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkutatója. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./"

Máj. 20-23-a között a KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ küldöttsége az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. Közös közleményükben /Kolozsvár, máj. 23./ leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A szövetségek reményüket fejezik ki, hogy a mindenkori magyar kormány fontos kérdésnek tekinti a magyarság határokon kívülre került egyharmadának sorsát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Máj. 28-án Székelykeresztúron az árvaház ünnepélyesen felveszi Zeyk Domokos, a fehéregyházi csata hősének nevét. Az árvaházban 3-18-éves korig 128 gyermek él. Az árvaház magyar nyelvű állami intézmény, amelyben a református, római katolikus és unitárius vallásoktatás folyik. Zeyk Domokos életét Vita Zsigmond idézte fel: 1816-ban született Diódon, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd hazament Diódra gazdálkodni. Az 1848-as szabadságharcban beállt Bem tábornok seregébe. Bem a kiváló katonát maga mellé vette, hadsegédnek. Kolozsvárról Zeyk Domokos űzte ki a császári hadsereget. Bem csapatai nem állomásoznak Nagyenyed közelében, így sikerült a várost és vidékét feldúlni, lakosait megölni Axente román csapatainak. Zeyk Domokos a fehéregyházi csatában is hősiesen harcolt a túlerővel szemben. Az orosz csapatok felszólították a megadásra, ő azonban nem tett eleget a felszólításnak, hanem főbe lőtte magát. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Belső viták eszkalációja címmel figyelmezetett: a református egyházon belüli viták elmérgesednek, károsak ezek az egységbontó viták, nem szívesen vállalják a replikák közlését, azonban erre a sajtógyakorlat kötelezi a lapot. Ezután közlik az egyházi tájékoztatást /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./:

Melescanu Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezleten máj. 27-én elmondott beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Melescanu Párizsban tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Jeszenszky elmondta, hogy román kollégája nem zárkózott el attól, hogy a román kormány párbeszédet folytasson az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, máj. 28./

Tavaly óta küzd a Háborús Veteránok Szövetsége azért, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Antonescu szobrát. A cikkíró összefoglalja az eddig történteket, az RMDSZ harcát, hogy megakadályozzák a háborús bűnös szobrának felállítását. A törvényszéki tárgyaláson /1993. dec. 10./ a megyei bíróság kiállt Antonescu mellett /akik megakadályozzák a marsall mellszobának felállítását, úgy kell tekinteni, mint nemzet- és országidegeneket, stb./ és kötelezte a megyei tanácsot az építési engedély kiadására. A fellebbezést elutasította a megyei, majd 1994. márc. 7-én a Táblabíróság, az utóbbi döntése végleges. Nagy Győző polgármester és az RMDSZ Maros megyei szervezete a főügyészhez benyújtott memorandumban tiltakozott ez ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány részt vállal a pedagógusok szakmai továbbképzése erdélyi feltételeinek megteremtésében, konferenciák megszervezésében. E program összehangolója a Tankönyvtanács. A másik program a felsőoktatás munkájának ösztönzése, ennek vezetői között van Cs. Gyimesi Éva, Pálfalvi Attila és Székely Győző. Kolozsváron 4200 magyar nemzetiségű hallgató van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is./Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 28-29./

Máj. 27-én rendkívüli ülést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége, meghívták Nagy Győző polgármestert is. Napirenden szerepelt az Antonescu-szobor ügye. 1993 őszén sikerült leállítani a munkálatokat, azóta viszont törvényszéki ítélettel kötelezték a városi tanácsot az építkezési engedély kiadására, máj. 16-án a munkálatokat újrakezdték. Az elnökség újabb ellenlépéseket tesz, a kormányhoz fordul./RMDSZ Tájékozató (Bukarest), máj. 30./

Az MSZP programjában éles kritika fogalmazódott meg a Határon Túli Magyarok Hivatalával /HTMH/ kapcsolatban, kimondták a HTMH gyökeres átszervezésének szükségességét, fejtette ki Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértője. A HTMH jövője ma bizonytalan. /Pesti Hírlap, máj. 30./

Az MSZP jún. 2-ára tanácskozásra hívta meg a határokon túli legitim magyar szervezetek vezetőit, máj. 30-án azonban úgy döntöttek, hogy elhalasztják a találkozót. Tabajdi Csaba a halasztást azzal indokolta, hogy az MSZP-nek a vártnál nagyobb sikere új helyzetet teremtett és fel kell készülniük a koalíciós tárgyalásokra. A kormányalakítás után megtartják a találkozót. /Magyar Nemzet, máj. 31./

Kolozsvár főterén római kori település maradványaira bukkantak. Liviu Medrea, megyei prefektus-helyettes közölte, hogy a Mátyás-szobor elütne a feltárt település környezetétől, ezért el kell költöztetni a szobrot. /Magyar Hírlap, máj. 31./

Gratulálnak a győztes MSZP-nek, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, egyben köszönetet mondanak a távozó MDF-nek mindazért, amit az elmúlt négy évben a határon túli magyarságért tett. Az RMDSZ jó kapcsolatot kíván kiépíteni a mindenkori magyar kormánnyal, szükségük van az anyaország támogatására. Téves lenne a mindenáron megkötendő alapszerződésre, a magyar közösség érdekeit kívül hagyó dokumentumra alapozni. /Magyar Hírlap, máj. 31./