Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. augusztus 20.
Brassóban 1990 óta kérik, de nem sikerült elérni, hogy az Áprily Lajos Középiskola magyar iskolává váljon, itt működik ugyanis egy román általános iskola is, a túlzsúfoltság miatt három váltásban folyik az oktatás, nincsenek laboratóriumok és helyhiány miatt hittanoktatás sincs. A helyi román nacionalisták, a Nagy-Románia Párt tagjai újra és újra megakadályozzák a helyzet rendezését. Madaras Lázár parlamenti képviselő elmondta, hogy a nacionalisták követelték az egyetlen magyar tanfelügyelő-helyettes, Kiss Magda leváltását is. /Ambrus Attila: Gondok a magyar oktatás körül. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 20./
1993. augusztus 20.
Csökkentették a kolozsvári tanfelügyelőség létszámát. A két főispektorból egy maradt meg: a magyar nemzetiségűt elbocsátották. Felszámoltak hat körzeti felügyelői állást is. /Leépítések a tanfelügyelőségnél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1993. augusztus 20.
Szilágyi N. Sándor nem érti, miért kavart ekkora indulatot az, ami a Neptunon történt. Hosszadalmas fejtegetésében kiállt amellett, hogy az esetnek van egy jóhiszemű értelmezése. Amíg nincs biztos tudásunk arról, hogy ez a három ember rosszhiszeműen, az RMDSZ-t elárulva vett részt a találkozón, addig vélelmezni kell a jóhiszeműséget. A cikkírót aggasztja a Neptun-ügyben megjelenő cikkek ingerült hangneme. Idézett az egyikből, hozzátéve: a sztálini korszak rémképei jelennek meg előtte, a kirakatperek hangulata kísért. /Szilágyi N. Sándor: Nem értem, mi van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., folyt.: aug. 21./ Szilágyi N. Sándor nem jelezte, de az általa elítélt idézet Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ c. írásából való
1993. augusztus 20-26.
Az 1993. máj. 17-én bejegyzett, a Székely Faluért Alapítványról beszélt Király Károly, alapítványi elnök. Az alapítvány segít megszervezni az önsegélyezést, a faluközösségek működését. Felmérésekre, tanulmányokra van szükség. /(balázs): Beszélgetés Király Károllyal. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 20-26./
1993. augusztus 21.
"Funar polgármester az alkotmányra hivatkozva hangoztatta, hogy az egységes nemzeti államban csak egyetlen hivatalos nyelv létezik, a román, így a kétnyelvű feliratok elhelyezése alkotmányellenes. /Alkotmányellenes kormány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Funar, a Románok Egységpártjának elnöke rádiónyilatkozatában "aljas románellenes tettnek" tartotta már a gondolatot is, hogy a románon kívül más nyelv is érvényesülhet az országban. A BBC román nyelvű adásában Funar kérte a Nemzeti Kisebbségi Tanács betiltását és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárnak, a tanácsot koordináló vezetőnek a menesztését. /Cseke Gábor: A parlamentnek kell határoznia. Funar románellenesnek tartja a többnyelvű feliratok gondolatát. = Magyar Nemzet, aug. 21./"
1993. augusztus 21.
Aug. 20-án beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt vezetőségi tagját. Az RMDSZ nem volt hajlandó betölteni az alprefektusi státust. /Botos László: Az időzített bomba. = Új Magyarország, aug. 21./
1993. augusztus 21.
Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
1993. augusztus 21.
"Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa találkozott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, előzőleg az RMDSZ vezetőivel és részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén. Max van der Stoel elmondta, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak. Tapasztalatairól beszámol az EBEÉ szeptemberi összejövetelén. "Úgy vélem, mindenütt, ahol kisebbségek élnek, problémák is felmerülnek, melyeket meg kell oldani" ? mondotta. A megoldás az emberi jogok tiszteletben tartása. /Ahol kisebbségek élnek, problémák is vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa elismeréssel beszélt a kisebbségek kérdésének kezelésében tapasztalható fejlődésről. /EBEÉ-elismerés Bukarestnek. = Népszabadság, aug. 21./"
1993. augusztus 21.
Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával, Teodor Melscanuval, és tájékoztatta őt, hogy a magyar kormány bármely tagjának részvétele Horthy Miklós újratemetésén szigorúan magánjellegű. /Jeszenszky és Melscanu beszélgetése. Telefonon a temetésről. = Pesti Hírlap, aug. 21./
1993. augusztus 21.
Bíró István, a Bolyai Nyári Akadémia fő szervezője foglalta össze a történteket. Az anyagi fedezetet az erdélyi magyar történelmi egyházak és az anyaország /Művelődési és Közoktatási Minisztérium/ vállalták. A tanítók továbbképzési programját a békéscsabai Tanítóképző Főiskola, az óvónőkét a hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola, a magyar irodalom, biológia és testnevelési tanfolyam anyagát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a történelemtanárokét a pécsi Janus Pannonius Egyetem, az ének-, zene-, és rajztanárok oktatását a Magyar Művelődési Intézet, a matematika, fizika, kémia anyagát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság vállalta, így tovább - mindegyiknek volt gazdája. Jövőre is megszervezik a Bolyai Nyári Akadémiát. /Gyarmath János: A Bolyai Nyári Akadémia tapasztalataiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1993. augusztus 21.
"Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglakozó főbiztosa aug. 18-án Bukarestben az RMDSZ központjába látogatott, az RMDSZ képviselőivel tárgyalt. Kifejtette, hogy fontos lépés lenne a megfelelő kisebbségi és tanügyi törvény elfogadása. /Az EBEÉ kisebbségi főbiztosa az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Max van der Stoel értésére adta az RMDSZ képviselőinek, hogy Románia felvétele az ET-be eldöntött dolog. Tudomása van arról, hogy "egy országnak szándékában áll meggátolni Románia bejutását, de ez mit sem számít, mert a kétharmados többség elég a felvételhez". /(cs. g.): Az EBEÉ főbiztosának véleménye: Bukarest ET-felvétele eldöntött dolog. = Magyar Nemzet, aug. 21./ "
1993. augusztus 23.
"Traian Chelebelu elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján külön foglalkozott a neptuni találkozóval. Cáfolta, hogy titkos tárgyalások lettek volna, a találkozót párbeszédnek mondta. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány elhatárolódik a "szélsőséges és revizionista jellegű" rendezvényektől. /Budapest határolódjon el a revizionistáktól. = Népszabadság, aug. 23./"
1993. augusztus 24.
Ártatlanságukat bizonyító dokumentumok bemutatására szólította fel a bukaresti ügyészség a mozdonyvezetők sztrájkját irányító hét szakszervezeti vezetőt, akiket aug. 23-ára beidéztek az ügyészségre. /Magyar Hírlap, aug. 24./
1993. augusztus 24.
A bukaresti rádió vitaműsort sugárzott a volt román nemzeti ünnep, 1944. aug. 23-a megítéléséről. Megszólaltatták a Svájcban élő volt román királyt, Mihályt is. Cristian Popisteanu román történész szerint Antonescu marsall tetteit méltósággal kell és lehet értékeli. /B. L. : Romániai vita egy évfordulóról. = Új Magyarország, aug. 24./
1993. augusztus 24.
Megindult a hétnapos sztrájk miatti felelősségre-vonás. A szakszervezi vezetőket a nemzetgazdaság aláaknázásáért, szolgálati kötelezettség elmulasztásáért, a vasúti forgalom veszélyeztetéséért jelentette fel a vasúti társaság. Az ügyészség beidézte a szakszervezi vezetőket. /B. T., Bukarest: Retorziók a mozdonyvezetők ellen. = Magyar Hírlap, aug. 24./
1993. augusztus 24.
"Larry Watts, a PER /Project on Ethnic Relations/ munkatársa bemutatta a PER-t, melynek közép-európai központja Bukarestben működik. Vezető tanácsának tagjai között van Harry Barnes /Egyesült Államok/, Bronislaw Geremek /lengyel parlamenti képviselő/, Donald Horowitz /amerikai egyetemi tanár/, Allen Kassof /a PER igazgatója/, Pók Attila /magyar egyetemi tanár/, Elie Wiesel és Cyrus Vance /volt amerikai külügyminiszter/ is. Gyarmath János a beszélgetést úgy vezette be, hogy lassan kötetnyivé kerekedik a neptunfürdői "titkosnak kikiáltott" tanácskozás körüli vita. A PER úgy vélte, hogy Romániában léteznek a párbeszéd feltételei. Az első megbeszéléseken tudták meg a kormány képviselői, hogy 1989 előtt az I-IV. osztályban a történelmet és földrajzot anyanyelven tanították, a fordulat után visszalépés történt még a diktatúrához képest is, állította Watts. Az első találkozón Domokos Géza, Borbély László és Ioan Talpes /aki akkor még elnöki tanácsos volt/ vett részt, de akkor még messze estek egymástól az álláspontok. A második találkozón az autonómiáról volt szó. Larry Watts dicsérte a megbeszélésen megjelenteket: bátor emberek. Vállalták megbélyegzést, hogy szóba álltak ez "ellenséggel". A PER úgy látja, nyíltabbá kell válniuk. Larry Watts aggasztónak találja az RMDSZ köreiben az általános reakciót- Watts szerint David Binder a közép-európai helyzet jó ismerője, nem ő írta a kifogásolt részt, hanem a szerkesztője változtatott a cikken. Watts is elismételte azt az állítást, hogy a megbeszélések után a résztvevők részletesen nyilatkoztak a történtekről. /Gyarmath János: "Megpróbáltunk egy kommunikációs csatornát nyitni." Beszélgetés Larry Watts-szal, a PER közép-európai irodájának munkatársával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
1993. augusztus 24.
Dan Mircea Popescu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter bejelentette, hogy szept. 1-jén lemond. Ugyancsak lemondási szándékot tulajdonítanak Misu Negritoiu államminiszternek, a gazdasági reform felelősének is, aki még nem nyilatkozott erről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. augusztus 24.
A Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint, melyet az Evenimentul Zilei (Bukarest), aug. 19-i száma közölt, a kelet-európai országok közül Románia halad a leglassabban a reformok útján. A privatizálás csak 1992 augusztusában kezdődött. Az inflációs ráta 1992-ben 200 százalékos volt, de ebben az évben valószínűleg eléri az 500 százalékot. A nemzeti össztermék csökkenése 1991-ben és 1992-ben 15 százalékos volt, idén is 5 százalékkal csökken. Az állami költségvetés 1993-as deficitjét előzőleg a nemzeti össztermék 4 százalékára becsülték, de ha az állami jövedelmek tovább csökkennek, elérheti a 8-10 százalékát is. /Sz. P.: Gazdasági körkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. augusztus 24.
Az 1992/93-as tanévben Romániában magyar nyelven összesen 1070 óvodai intézmény és tagozat működött, ebből 589 önálló magyar nyelvű óvoda volt. A magyar nyelvű óvodai intézmények és tagozatok száma 1990-hez viszonyítva 20-szal csökkent. Az ország óvodáiba 56.251 magyar gyermek járt, az ország óvodásainak 7,4 %-a, közülük anyanyelvű óvodában oktatták 87,6 %-ukat, 49.255 óvodást, román nyelvűbe 6.996-ot írattak. A magyar anyanyelvű csoportokat a jelzett /1992/93-as/ tanévbe 2371 óvónő vezette. A magyar óvónők 53,3 %-a /1264 fő/ szakképzett. A tanévben 280 magyar nemzetiségű óvónő foglalkozott román csoportokkal. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az óvodai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
1993. augusztus 24.
1949. márc. 3-án éjjel erőszakkal elhurcolták az erdélyi magyar arisztokratákat, elvették minden vagyonukat és az 1945-ben még meghagyott 50 hold földjüket is. A deportáltakat kényszerlakhelyre vitték, a kijelölt települést nem volt szabad elhagyniuk. Személyazonosságijukba megkülönböztetésként bepecsételték a D. O.-t /Dominiciu Obligatoriu - kényszerlakhely/. A háromszéki földbirtokosoknak jutott a legkegyetlenebb soros, őket dobrudzsai kényszermunkára vitték. Szenvedésük 14 évig tartott, 1963. aug. 23-án felszámolták a kényszerlakhelyt. De őket a sárga csillag, a káderlap tovább kísérte. /Gál Mária: A törvény nevében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. augusztus 24.
"A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ "
1993. augusztus 24.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő aug. 20-i sajtóértekezletén elmondta, hogy a Neptunon tartott tanácskozások nem voltak titkosak. A tanácskozást bíráló RMDSZ-vezetőkről megállapította: vélekedésük szélsőséges álláspontnak minősíthető. A kétnyelvű feliratokról kifejtette, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács csak ajánlást fogalmazott meg, döntés még nincs. /Ferencz L. Imre: "Szélsőséges álláspontnak minősíthető". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ "
1993. augusztus 24.
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy részletesen tájékoztatták Max van der Stoelt, az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a romániai magyarság helyzetéről. Kitértek arra is, hogy az egyetemen biztosított 300 hely nem jelent megoldást, ez egyszeri ígéret, nem épül be a rendszerbe. A főbiztosnak kifejtették a jogi helyzetet is hiányzik a kisebbségi törvény, az oktatási és önkormányzati törvény pedig hézagos. Minden magyar nemzetiségi problémát felsoroltak, erről összefoglalót is átnyújtottak. Mindnyájan megdöbbentek, hogy mindezek ellenére Max van der Stoel a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén a legnagyobb elismeréssel beszélt a nemzetiségi helyzetről. Egyetlen kritikus megjegyzése nem volt. Tőkés László püspök fölvetésére /hogy a Neptunon tárgyaló Borbély László ne vegyen részt a Nemzeti Kisebbségi Tanács munkájában/ hosszasan magyarázta, hogy ezt nem akadályozhatta meg és Borbély László szereplése a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén megfelelő volt. Takács Csaba szerint eddig az RMDSZ nem tudta eldönteni, mit akar. Emiatt nagyon lemaradt a magyarság. Fölhozta, hogy mintegy száz román magánegyetem alakult, "de a romániai magyarság egyet sem alakított meg, mert nem tudta eldönteni, kell-e neki vagy sem." /Cseke Gábor: Többlépcsős beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21., folyt.: aug. 24./"
1993. augusztus 24.
A román sajtóban felvetették /például a Tineretul Liber napilapban/, hogy a román szélsőség - Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar - véleménye nagyon közel áll Tőkés László püspökéhez, ők azok, akik ellenzik a megegyezést, a kisebbségi tanácsot. /Cseke Gábor, Bukarest: Terebélyesedő RMDSZ-vita. = Magyar Nemzet, aug. 24./ Cseke Gábor nem tette hozzá, hogy Tőkés László évek óta kérte a román-magyar kerekasztal összehívását.
1993. augusztus 25.
Az aug. 24-i román sajtó közölte a Gallup Közvéleménykutató Intézet felmérésének eredményét. A megkérdezettek jelentős hányada lát fenyegetést a szomszédos országokban, Magyarországot 57 százalékuk tartotta veszélyesnek, Ukrajnát 13, Szerbiát 9, Moldovát 5, Bulgáriát 4 százalékuk. A megkérdezettek 89 százaléka ért egyet azzal, hogy a kisebbségeknek a románokkal egyenlő jogokat kell biztosítani, az ellenzők 7 százalékot képviselnek, 4 százalék határozatlan. /Egy Gallup-felmérés tanulságai. = Új Magyarország, aug. 25./
1993. augusztus 25.
Aug. 24-én befejezte kétnapos romániai látogatását Elizabeth Dowdeswell, az ENSZ helyettes főtitkára, a környezetvédelmi program ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy a helyszínen kívánt tájékozódna Románia jelenlegi problémáiról. Folyamatban vannak különböző projektek a Duna és a Fekete tenger környezetvédelmi problémáival kapcsolatban. /Az ENSZ helyettes főtitkára Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Nyílt levélben válaszoltak a Neptun-tárgyaláson részt vett RMDSZ-képviselők Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ című írására, mely már-már vádiratnak is beillik. Elutasították a vádakat, továbbra is azt állították, hogy megbeszéléseikről tájékoztatták Markó Béla elnököt és a parlamenti frakció tagjait. Tőkés László és Szőcs Géza sem számolt be több tárgyalásáról, érveltek. Arra a kérdésre, hogy volt-e mandátumuk az RMDSZ-től, elismerték, hogy nem volt, de megmagyarázták: nem volt szó alkuról, csak eszmecseréről. Azt is fölvetették, hogy az ET 1201-es ajánlásáról nem tudtak. - Nem kötöttek egyezséget, nem kötöttek alkut, hangoztatták. Szerintük David Binder szándékosan írta rágalmazó cikkét a New York Timesban, tiltakozó nyilatkozatukat viszont nem közölte a lap. /Lármafák égetése (Válasz Tőkés Lászlónak). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Megjegyzés: az ET 1201/1993-as ajánlásának szövege ismert volt, közölte a Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21-i száma.
1993. augusztus 25.
Az 1992-1993-as tanévben 570 magyar tanítási nyelvű általános iskola működött, emellett 53 iskolában volt magyar tagozat. Évről évre csökken a magyar általános iskolások száma, az országosan tapasztalt csökkenésnél magasabb arányban. Az 1990/91-es tanévben 142.321 magyar gyermek járt anyanyelvű iskolába, a következő évben 134.486, 1992/93-ban pedig 128.879 tanuló. Az idei tanévben 156.015 magyar általános iskolás közül 27.395-en /17,5 %/ jártak román iskolába. Több megyében /Hunyad, Krassó-Szörény, Máramaros, Temes/ a magyar tanulóknak több mint fele román iskolába jár. Az I. ?VIII. osztályos magyar oktatásban összesen 8904 tanító, tanár és mester dolgozik. Közülük 3239 tanító, 5559 tanár és 106 mester. Gondot okoz a magyar nyelvű oktatásban a szakképesítés nélküliek magas száma, ez a tanítóknál a legmagasabb, 24 %-uknak hiányzott a szakképesítése. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az általános iskolai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ aug. 5-8-a között Réven tartotta meg II. Országos Turista Vándortáborát. Aug. 5-6-án zajlott le az EKE országos közgyűlése, ahol szó volt az Országos Vezető Tanács felépítéséről és jogköréről, az egyesület Gyopár című közlönyéről. Új vezetőtanácsost választottak. Elnök: Imecs László /Kolozsvár/, alelnökök: Dukrét Géza /Nagyvárad/ és Jablonovszky Elemér /Kolozsvár/, titkár: Martonossy Magda. Elhatározták az EKE új alapszabályzatának kidolgozását. - A táborban összesen 172-en voltak, Erdély minden megyéjéből. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Balázs Sándor emlékezett Tóth Sándorra, a Bolyai Egyetem Diákszövetségének egykori alelnökére, az egyetem párttitkár-helyettesére, akit megrázott a magyar egyetem megszüntetése. Egyszer kijelentette román kollégái előtt, hogy Lenin óta nem volt a nemzetközi munkásmozgalomnak igazi vezetője. Feljelentették a Securitatén, azt állították, hogy ezzel lebecsülte Gheorghiu-Dej szerepét. Kihallgatták, zaklatták. Az utcán egy milicista molesztált egy magyarul beszélő idős nőt. Tóth Sándor a nő védelmére kelt, erre őt is lebangyinozta a milicista. Tóth Sándor rájött, hogy a szép elmélet és a valóság összeegyeztethetetlen, később öngyilkos lett. A Babes-Bolyai Egyetem párttitkár-helyettesét csendben temették el, az egyetem vezetősége nem képviseltette magát. 1990-ben az RMDSZ négytagú küldöttsége tárgyalt az akkor még elnökjelölt Iliescuval. Balázs Sándor, a küldöttség tagja a Bolyai Tudományegyetem megszüntetését hozta fel, mint hibás döntést. Iliescu azonban helyesnek tartotta az egyetem megszüntetését. /Balázs Sándor: A Bolyai Egyetem megszüntetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./