"Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./"

A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

Helsinkiben az EBEÉ-parlament tanácskozásán a Moldovai Köztársaság - Románia támogatásával - felvetette a Dnyeszteren túli terület konfliktushelyzetét, a 14. orosz hadsereg visszavonását és a határozati javaslathoz csatolt dokumentum kérte, hogy a Tiraszpolban bebörtönzött hat román ügyét utalják át a Moldovai Köztársaság hatóságaihoz. /Moldávia az EBEÉ előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10-11./

Véget ért a kormánypárt országos konferenciája, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja helyett felvette a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nevet. Az elnök és az ügyvezető elnök személye változatlan, a főtitkár Alexandru Lupusan. A kormánypárt miniszteri csoportjának élére Liviu Maior tanügyminisztert választották. /Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja. Új név- régi kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 12./

A Zsil völgyében feszült a hangulat, a bányászok leálltak a munkával, tárgyalni kezdtek a kormány sietve helyszínre érkezett képviselőivel. /Feszültség a Zsil völgyében. = Magyar Hírlap, júl. 12./

"Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt tagja terjedelmes levelet juttatott el több bukaresti laphoz, amelyben azt állította, hogy júl. 7-én Budapest határában egy magyar rendőr halállal fenyegette, elvette minden pénzét és megalázta. A levél kísérlet a magyarság kollektív bűnösségének igazolására, szövegét több lap, köztük az ellenzéki Romania Libera is közölte. /(gyarmath): Egy magyar rendőr "megalázta" Paunescut és Romániát. = Magyar Nemzet júl. 12./"

Sütő András Az ugató madár című drámájának ősbemutatója volt a hétvégén Gyulán, a Várszínházban. Sík Ferenc rendezésében. A darab a gyulai társulat és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója, a drámát ősszel Budapesten is bemutatják. /Fekete Péter: Az ugató madár Gyulán. = Pesti Hírlap, júl. 12./

Bihar megye magyar nyelvű oktatásáról olvashatunk adatokat: a megye magyar lakosságának aránya az 1992-es népszámlálás szerint 28,5 %, magyar iskolába jár a tanulók 20 százaléka, a többi románul tanul. Az utóbbi három évben a megyében megszűnt a magyar nyelvű szakmunkásképzés. Nagy F. István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: a diktatúra idején a beiskolázási adatokat a beiratkozás előtt csak néhány nappal tették közzé. Bihar megyében tovább él ez a ködösítő gyakorlat, a beiskolázási létszámokról szinte lehetetlen adatokat szerezni. Az 1992/93-as tanévben Bihar megyében 149 óvodai csoportban 3654 gyermek részesül magyar nyelvű képzésben, az elemi /I-IV./ 343 osztályában 6778 tanulót oktatnak, 373 általános iskolai osztályban 8050 diák tanul anyanyelven, középiskolában 92 nappalis osztályban 2707, míg esti tagozaton 18 osztályban 570 tanuló tanul magyar nyelven. Bihar megyében összesen 21 759 gyermek jár magyar osztályokba. /Rais István: A Bihar megyei magyar tannyelvű oktatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

Júl. 22-én 22. napja tart éhségsztrájkot Bajnyik László Nagyváradon, így követelve az egészségügyi viszonyok javítását, az egészségügy átszervezését. Sem a minisztérium, sem a kormány nem reagált az éhségsztrájkoló követeléseire. /Halász Erzsébet: Nincs válasz az éhségsztrájkolónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

Az Amnesty International Romániával foglalkozó jelentése konkrét esetek egész sorával bizonyítja, hogy a rendfenntartó erők nem riadnak vissza a kínzástól, a veréstől, olykor a gyilkosságtól sem. A rendőri önkény elsősorban a cigányság esetében súlyos. Rendőrök magánlakásokba hatoltak be és eszméletlenre verték lakóit. /Elmarasztaló Amnesty-jelentés Romániáról. = Magyar Hírlap, júl. 14./

Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSZ, mondta a magyarellenességéről ismert Ion Coja, a Demokrata Agrárpárt szenátora, a Vatra Romaneasca bukaresti vezető politikusa. /Bodgán Tibor, Bukarest: A gyulafehérvári nyilatkozat nem szerződés. = Magyar Hírlap, júl. 14./

Teodor Melescanu külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában nem ismerte el, hogy Horn Gyulának 1989. decemberi látogatása idején ígéretet tettek a Bolyai Egyetem és a kolozsvári főkonzulátus visszaállítására. Nincs jegyzőkönyv a találkozóról, mondta. A konzulátus csak konfrontációt okozna, vélekedett Melescanu. Magyarország azonos forgatókönyvet alkalmaz az összes szomszédos országokban élő kisebbségek tekintetében, egységes politikát folytat az e célra létrehozott összehangoló szervezetek révén, akkor nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országok maguk is egyetértésre jussanak. A külügyminiszter megismételte javaslatát, hogy a két ország elnöke találkozzon egymással. /Baracs Dénes: Teodor Melescanu külügyminiszter interjúja az MTI bukaresti tudósítójának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A Nemzetközi Valutaalap /NVA/ küldöttsége Bukarestben tárgyal a román kormány képviselőivel az ősszel esedékes újabb egymilliárd dollár körüli újabb kölcsönről. /NVA-küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Kolozsváron a magyar líceumokba román osztályokat akarnak betenni. /(molnos): Mégis lesz iskolaháború? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Romania Libera című bukaresti román lap is elítélte Funar polgármester újabb ötletét: a Brassai Líceumban akarja elhelyezni a közgazdasági kar egy részét. /I.Ionescu: Funar lámpással keresi a bajt /a cikk magyar fordításban:/ Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége nyilatkozatban utasította vissza a volt megyei RMDSZ-elnök, Nagy Béla ex-képviselőnek a romániai magyar sajtóban megjelent rágalmazó, becsületsértést súroló cikkeit. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./

A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetségének kezdeményező bizottságát 1993. márc. 19-én Marosvásárhelyen alakították meg, majd jún. 16-án a helyi törvényszéken bejegyezték a szövetséget. Több mint ezer volt hadifogoly iratkozott be a szövetségbe, az ország több városából. Első közgyűlésüket júl. 16-án tartják, Marosvásárhelyen. /Nuridsány Tibor, Marosvásárhely: Több mint ezer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

"Kádár Gyula felidézte az 1784-es parasztlázadást, melyet Benkő József történész /1740-1814/ "oláh zenebonának" nevezett. A román történetírás túlzott jelentőséget tulajdonít ennek a parasztlázadásnak. A Horea vezette lázadást gyakran mint az erdélyi románság nemzeti felszabadító harcát tálalják. A lázadás kezdetén, az eskütétel alkalmával Horea és Closca kereszttel a kezükben hirdették: "Az Isten akarja, a császár parancsolja, hogy a magyarok mind megölessenek." A lázadók elpusztították Verespatakot, majd lerohanták a védtelen Abrudbányát. A lázadók kihirdették: aki ortodox vallásra nem tér át, "és oláh köntösben nem jár, vagy nyársra húzzák vagy fejét veszik." /Kádár Gyula: Az 1784-es "oláh zenebona". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./"

Alain Juppé francia külügyminiszter Budapestre látogatott, fogadta Antall József miniszterelnök, Juppé átadta a kormányfőnek Édouard Balladur kormányfő meghívását. Alain Juppé kollégájával, Jeszenszky Gézával áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és nemzetközi problémákat is megvitattak. Juppé részletesen ismertette a Balladur-tervet. Ennek értelmében Párizsban átfogó európai konferencia összehívását szorgalmazza, amely egyezmény aláírásával zárulna. E megállapodás rögzítené az elmúlt években kialakult új európai helyzetet. Jeszenszky szerint különösen fontos, hogy a Balladur-terv nagy súlyt helyez a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására. /K. T.: Francia-magyar egyeztetés kisebbségi ügyekben. = Népszabadság, júl.14./ A Balladur-tervet nagymértékben az erdélyi feszültség ihlette. Látták, hogy Budapest és Bukarest remény nélkül elhúzódik. /Balladur-terv az európai stabilitásra. Erdély volt az ihletője. = Magyar Hírlap, júl. 14./

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa júl. 14-i ülésén olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő oktatási törvényhez, amely lehetővé tenné magyar egyetem létrehozását. /Új Magyarország, júl. 15./

"Mircea Geoana külügyi szóvivő júl. 14-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy mélységes aggodalommal értesült a magyarországi agresszióról: magyar rendőrök "fizikai megsemmisítéssel fenyegettek meg egy román szenátort". Adrian Paunescuról van szó. Az utóbbi időben több hasonló incidens történt, ezek hozzájárulnak a románellenes légkör fenntartásához, "amitől nem idegenek egyes magyar politikai pártok és erők, illetve tömegtájékoztatási eszközök sem". /A román külügyi szóvivő készpénznek veszi a szenátor rémtörténetét. = Népszava, júl. 15./ Budapesten az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy Paunescu esetéről csak a sajtóból értesültek, mert azt a román szenátor nem jelentette. /Magyar Hírlap, júl. 15./"

Ion Iliescu elnök levelet írt Románia főügyészéhez Vasile Manea Dragulinhoz, egybehangolt akciókat sürgetett a fasiszta és vasgárdista erők térhódítása ellen, kérte a Mein Kamf betiltását, meglepődve állapította meg, hogy a főügyészség beszüntette az eljárást ebben az ügyben. Iliescu felszólította a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t, hogy vizsgálja felül a vasgárdista eszméket hirdető, bejegyzett pártokat, így a Nemzeti Jobboldal, a Mindent a hazáért és a Mozgalom Romániáért elnevezésű pártokat. A sajtóban megjelenő antiszemita és soviniszta cikkek szerzőit törvény elé kell idézni. A főügyész júl. 14-én a rádióban válaszolt a levélre, ígéretet téve, hogy eleget tesz az abban foglaltaknak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu a szélsőjobbot támadja. = Magyar Hírlap, júl. 15./

A román sajtó a jövőben nem vesz tudomást a kormányról, hasábjain nem tükrözi tevékenységét, ez a romániai újságírók bizalmatlansági szavazata, olvasható a Román Újságírók Szövetségének közleményében. A sajtó tiltakozását a korrupciós ügyek váltották ki. Vacaroiu miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a sajtó feltárásai kormányellenes forgatókönyvnek minősíthetők. Több nagy lap csatlakozott a felhíváshoz, így a Romania Libera, az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Romániai Magyar Szó. /Gyarmath János, Bukarest: A román sajtó bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. = Magyar Nemzet, júl. 15./

A Brassó megyei RMDSZ közgyűlésén megállapították, hogy a megválasztott tanácsosokban nincs kezdeményezőkészség, a tagszervezetek nem eléggé aktívak, néhány önkéntes végzi csak a munkát. Bordos Mária, a brassói Tulipán vezetője beszámolójából kiderült, hogy veszteséggel vette át az üzletet és nyereséggel zárta, a bevételből segítette az RMDSZ-t. A megyei RMDSZ-nek nem jó a viszonya a Brassói Lapokkal, a hetilap kevés RMDSZ-hírt közöl. Ezért indították el az Értesítőt, az meg sok pénzt emészt fel.Gellérd Lajos, a Brassói Lapok főszerkesztője szerint az RMDSZ néha ellenük dolgozik. Reif István tanár /aki rövid ideig az RMDSZ Brassó-megyei szenátora volt/ szerint a megyei RMDSZ a munkát elhanyagolta, nem voltak rendszeres ülések. Mina László megyei elnököt végül újraválasztották. Mina elmondta, hogy két éve készül visszavonulni egészségi állapota miatt, de nincs aki átvegye munkáját. /Demeter J. Ildikó: Nincs aki átvegye a stafétabotot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Az ukrajnai románok Kereszténydemokrata Szövetsége román nyelvű egyetemet követel, a cernauti román egyetem visszaállítását. Memorandumukat eljuttatták a román sajtóhoz. /Botos László: Román egyetem Ukrajnában? = Új Magyarország, júl. 15./

Hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a Vacaroiu-kormány teljesítette a Petrozsény-környéki bányászok követelését, duplájára emelte fizetésüket. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

"A román sajtó rémhírekkel riogatja olvasóit. P. Leonard a Desteptarea lapban kifejtette: "a magyarok a Szeretig terjedő Nagy-Magyarország megalapozásáért tevékenykednek, amikor a csángókat segítik." Ugyanezen lap másik cikkírója a magyarosítás vádjával illette a csángókat felkaroló magyarságot, míg a Romanul Liber Szabófalvi feltételezések és ellenvetések címmel a moldvai katolikusok magyar eredetét is megkérdőjelezte. Hasonló cikkek gyakran napvilágot látnak. A román szélsőségesek azt állítják, hogy a magyarok segélyszállítmányokkal szédítik a csángókat. Hogy mennyire nem így van, azt igazolja például az a tény, ami még a hetvenes években történt: Székelyudvarhelyen évente megrendezték a Kalála elnevezésű folklórfesztivált. A csángó vidékeket erről csak titkokban lehetett értesíteni. A csángók, kikerülve a milícia által ellenőrzött utakat, erdő-mezőn át érkeztek a fesztiválra. Nem volt segélycsomag, de volt nemzeti öntudat. Érdemes idézni egy megható levélből. Székelyföldön táborozó csángó gyermekek írtak a vendégül látó családoknak: "Kedves nenic es bacsic! Ne horögudunoc hodi nem tudoc modorul irnii es socon cozolunc nem tudunc modorul beselni. Nodon sepen cosonom hod mii Dormaner és Szotomaro dermechec i tonultunc" enechelni is imadkozni modorul." - A székelyudvarhelyi Bálint Mózes, a Csángó Szövetség tevékeny tagja naplójában megjegyezte, hogy a magyar sajtóban is találni nívótlan írásokat a csángókról. /Dunától Szeretig. = Magyar Fórum (Budapest), júl. 15./"

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa júl. 14-i ülésén olyan módosított javaslatot fogadott el a készülő oktatási törvényhez, amely lehetővé tenné a magyar nyelvű egyetem létrehozását. A javaslatot a kormány képviselője is felvállalta, a sorsát azonban a parlamenti szavazás fogja meghatározni. A javaslatot az RMDSZ és más kisebbségi szervezetek együtt terjesztették be. /Lehetőség magyar egyetemre. = Új Magyarország, júl. 15./

Fazekas János, aki Ceausescu idején egy ideig miniszterelnök-helyettes volt, majd a magyarság melletti kiállása miatt kegyvesztett lett, 1989 után az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapárthoz csatlakozott, de annak magyarellenes állásfoglalásai miatt kilépett a pártból. Most a Romániai Humanista Pártba lépett be. /Fazekas János pártot vált. = Pesti Hírlap, júl. 15./

A Fidesz által szervezett erdélyi nyári szabadegyetemet Bálványosfürdőn rendezik meg júl. 20-24-e között, ahol neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és politikusok szólnak a közép-kelet-európai társadalmak helyzetéről. /Fidesz-táborok Erdélyben. = Magyar Nemzet, júl. 15./