Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

A marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány szept. 11-én második alkalommal rendezte meg a helikoni leszármazottak találkozóját. Marosvécsen. A művelődési házban Csutak Levente, a Brassói Lapok munkatársának jóvoltából a Helikon 55 hajdani írójának képei sorakoztak. A Helikoni arcképcsarnok című kiállítás portréit CD-lemezen is kiadták. Sztánán készül a Szentimrei Jenő-emlékház, Ádámovits Sándor pedig bejelentette, hogy jövőre a Kuncz Aladár-emlékasztal felállításának 70. évfordulójára emlékeznek. /(bodolai): Helikoni leszármazottak találkozója Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Szept. 11-én megnyílt az ötödik Magyar Világ kiállítás a 108. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) keretében. A Magyar Világ kiállítás, a regionális piac bemutatása mellett, a határon inneni, illetve túli magyar kultúrát is felvonultatja – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin meglátogatta Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és a határon túli magyar képviselőkkel közösen a 23-as pavilonban a Magyar Világ – Határok nélkül kiállítást, és megtekintette a határon túli magyar vállalkozások, vállalkozásfejlesztési képviseletek standjait. /Magyar Világ kiállítás a 108. BNV-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Winkler Gyula parlamenti képviselő tevékenységi beszámolója, illetve az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében megszervezendő előválasztásról szóló határozatok szerepeltek a Hunyad Megyei Küldöttek Tanácsának Petrozsényban megtartott ülésén. Winkler Gyula sikerként említette a civil szervezetek közvetlen finanszírozásának elérését. A kisközösségek számára lényeges probléma a Communitas Alapítvány utólagos elszámolási rendszere, sokszor nincs pénz a pályázati támogatást elnyert tevékenység lebonyolítására. – A megyében közvetett előválasztás lesz. /Gáspár-Barra Réka: Számadás és előválasztás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Szept. 12-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában zajlott a XXII. Öregek Tánca Fesztivál. Elsőként a felsőrépai néptáncegyüttes lépett színpadra, követték őket aztán a Maros, a Nyárád, a Küküllő ill. a Beszterce vidéke néprajzi tájegységeinek pompás viseletbe öltözött táncosai. /Járay F. Katalin: XXII. Öregek Tánca Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Szept. 12-én, vasárnap avatta a szászrégeni magyarság Radnótfáján, a református templom udvarán felállított emlékoszlopot, a 60 évvel ezelőtti bombatámadásra emlékezve. Az istentiszteleten Pap Géza református püspök és Székely György helybéli lelkész szolgált. Nagy András, Szászrégen polgármestere elmondta, az oszlop nem csak a múltnak állít emléket. A polgármester emlékeztetett, szeptember 11-e a szászrégeni németeknek is szomorú dátum, hiszen 60 évvel ezelőtt ekkor kezdték meg deportálásukat a szibériai munkatáborokba. – A megbékélés jegyében állítottunk emlékoszlopot mindkét nép áldozatainak – mondta a polgármester. Radnótfáját 1965-ben csatolták Szászrégenhez, s e városon belül is megőrizte identitását a település. Az emlékoszlopot alkotó Baróthi Ádám elmondta, a tizedik ilyen jellegű hagyományos obeliszkjét állították fel. /Vajda György: Emlékoszlop Radnótfáján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A Mária nevenapi búcsús ünneplés hagyomány a gyergyószentmiklósi Világosító Szent Gergely-templom híveinek. Szept. 12-én a szentmiseáldozatot örmény és magyar nyelven Puskás Attila plébános mutatta be, Jakubinyi György érsek, örmény katolikus kormányzó tartotta a szentbeszédet, majd elvágta el a szalagot a leendő örmény katolikus múzeum bejáratánál. A múzeumban az értékes, XII–XVI. századból származó örmény kódexek miniatúráinak másolatából nyílt kiállítás. /Bajna György: Mária-napi búcsús szentmise és múzeumalapítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Helyi művészek kiállítása szerepelt a Tusnádfürdői Városnapok programjában, bár a képek alkotója, a sepsiszentgyörgyi Deák Károly csak gyógykezelésre jár a fürdővárosba. Az egyik teremben festett bútorok idézték a régi házak hangulatát, a másikban a székely táj képei sorakoztak. A városnapok keretében folklórtalálkozóra is sor került, néptánccsoportok részvételével. /Székely Judit: Ünneplés Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Még 1999-ben Tima Mária-Magdolna tanítónő kezdeményezésére alakult meg a kászonaltízi Bóbiska (nevét Kászon legmagasabb hegyéről vette) 39 tagú gyermek-néptáncegyüttes. A tánccsoport az ország határain túl is népszerű. Májusban Belgiumban vendégszerepeltek. A néptáncegyüttes külföldi elismertetésében nagy szerepet játszik Tomory Gábor, a magyarországi gyöngyösi Ördögszekér koreográfusa. Szept. 11-én ünnepelték a Bóbiska fennállásuk 5. évfordulóját. /Kristó Tibor: Ötéves a kászoni Bóbiska. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Kolozsváron Nagy Levente íriszi református lelkész a nemzedékek találkozóját hirdette meg az Oasului utcai templomban, és meghívta a tíz, huszonöt és ötven éve konfirmáltakat is. A sikeren felbuzdulva a lelkipásztor a nemzedékek találkozóját okt. 31-én, a reformáció ünnepén szeretné megismételni. /Makkay József: Nemzedékek egyházi találkozója az Írisztelepen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A temesvári Dómot 1803-ban szentelték fel. A Szent György Székesegyház jubileumáról közös szentmiséken, zarándoklatokon emlékeztek meg. A jubileumi rendezvényekre több ízben Temesvárra látogatott dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, valamint Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. Ily módon Temesváron együtt ünnepelhettek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. Szept. 11-én a hálaadó jubileumi misén szentbeszédet mondott dr. Gyulai Endre püspök, majd román és német nyelvű beszédében Roos Márton temesvári megyés püspök a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. /Sipos Enikő: A jubileum üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Végre Székelyudvarhelyen kitették a kétnyelvű vasúti helységnévtáblát, az Odorhei és Székelyudvarhely feliratú táblát. /Kétnyelvű helységnévtábla a vasútállomáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 13./

Szept. 11-12-én rendezték meg Kisperegen a falunapokat. Megszervezték a népművészeti kiállítást. Sportvetélkedők voltak, majd számos népi táncegyüttes lépett fel. A templomkertben kopjafát avattak. Lovasbemutatót és lovasversenyt is szerveztek. /Nagyálmos Ildikó: Pergő hétvége Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Szept. 12-én egész napos ünnepségen Simonyi Imre Általános Iskola névre keresztelték a simonyifalvi oktatási intézményt. Előcsarnokában leleplezték a falu szülötte, Simonyi Imre költő bronzból készült mellszobrát, amelynek elkészítési költségeit – 2,5 millió forintot – Gyula város önkormányzata fedezte. Az életnagyságú dombormű a gyulai Kiss László György szobrász- és éremművész munkája. /Névadó ünnepség, szoboravató Simonyifalván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

A hír, hogy Sinka Károly színművész, a Temesvári Csiky Gergely Színház egykori igazgatója rövidesen betölti hetvenedik életévét, Svédországból érkezett. Lakatos Júlia, aki 1972-től tizenöt éven át volt a színház titkárnője, míg Svédországba ki nem telepedett, összetelefonálta a fél világot, hogy készüljenek az ünnepre. Be is szerzett egy csokornyi köszöntőt, többek között a Németországban élő Kiss Erzsébet és Gáspár Marietta színművésznőktől. Színésztársai, ismerősei elhatározták, hazahívják Sinka Károlyt Szegedről, lépjen színpadra egy előadáson. Szept. 16-án így ismét tapsolhat neki a közönség. /Pongrácz P. Mária: Régi jó színészek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ kolozsvári osztálya és a Művelődés folyóirat közös rendezésében Torockón megtartott III. Nemzetközi Fotó-Videó Alkotótáborban húsz személy vett részt. Az alkotótáborban készült felvételekből dr. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője rendezésében Torockón, majd Kolozsváron lesz kiállítás. /Torockói fotós alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1996-ban, a Bihar megyei Árpádon indult útjára az Erdőháti Napok rendezvénysorozat, amelyet azóta évente más-más település szervez. A hét végén Bélzerind adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amely ifjúsági találkozóval indult. Másnap az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. Alapgondolata a református és a magyar közösségek megmaradása volt. Ujj János történész előadást tartott Rákóczi gyermek- és ifjúkora címmel. A felújított, zsúfolásig megtelt kultúrotthonban folytatódtak a rendezvények: a Körösmente Irodalmi Kör versműsort adott elő. Csanádi János és Fazekas József bemutatták Olosz Lajos: Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A nagyterem falain Szegedi János helybeli és Vajda Ildikó kisjenői amatőr festők munkáit lehetett megtekinteni. Fellépett a simonyifalvi Leveles felnőtt és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes. /Balta János: Erdőháti Napok Bélzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

A közös múltat idéző előadássorozaton vehettek részt a hét végén a Hunyad megye különböző helységeiben letelepedett bukovinai székelyek. A szintén Bukovinából, 1941-ben elszármazott tolnamözsiek lelkes népi tánccsoportja és székely baráti köre végiglátogatta a dévai, csernakeresztúri, sztrigyszentgyörgyi magyar közösségeket, hagyományőrző táncos, zenés, verses műsorral ajándékozva meg őket. Déván, a zsúfolásig telt Magyar Ház színpadán léptek fel először bukovinai és székely táncokkal. Tavaly a tolnamözsiek aratóünnepségre hívták a csernakeresztúri hagyományőrzőket, akiket a dévai Segesvári Miklós Pál és a Magyarok Nagyasszonya kollégium népi tánccsoportja is elkísért. Így sikerült újjáéleszteni a kapcsolatot a Bukovinából elszármazottak között. /Gáspár-Barra Réka: Tolnamözsiek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Boros Zoltán: Fekete vasárnap című dokumentumfilmjét vetíti a Duna Televízió szeptember 24-én. Gyantán, a Fekete-Körös völgyében elterülő erdélyi magyar faluban 1944. szeptember 24-én román katonák ártatlan magyar embereket gyilkoltak meg, nőket erőszakoltak meg és felgyújtották a lelkészi hivatalt. Az igazságszolgáltatás nem ítélte el a bűnösöket, a túlélők pedig évtizedek elteltével sem mertek beszélni a történtekről. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

 Szept. 11-én Kézdivásárhelyen megnyílt a csernátoni Haszmann Júlia Réka – Haszmann József lánya – első egyéni tárlata. Réka a Haszmann nemzedék első, képzőművészeti főiskolát végzett tagja. A teremben harmincöt alkotását, közöttük államvizsga-dolgozatként készült és régi kályhákat megjelenítő installációját láthatja a művészetkedvelő közönség. /Iochom István: Haszmann Réka első tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

A Liberális–Demokrata Szövetség szóvivője kijelentette, a nemzeti kérdésről nincs tárgyalnivalója az RMDSZ-szel, ha a magyarok érdekképviselete szövetségre kíván lépni velük, vállalnia kell a két politikai alakulat kormányprogramját. A kijelentés válasz volt Markó Bélának az SZKT-ülésen tett ama kijelentésére, hogy az RMDSZ el tud képzelni egy választások utáni együttműködést a liberális–demokrata szövetséggel. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Az Országgyűlés szept. 13-án egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében. A referendumot azt követően kell kiírni, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze. A népszavazáson arra a kérdésre kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A Fidesz és az MDF nem csupán a kiíráskor szavaz igennel, hanem a választóktól is azt kéri majd, hogy támogassa a határon túli magyarok igényét. Az SZDSZ nem támogatja a kezdeményezést. Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus úgy nyilatkozott, hogy a határon túli magyarok egy részének a helyzetét a majdani uniós tagság rendezi majd, a kárpátaljaiak és a vajdaságiak számára pedig az utazást kell megkönnyíteni. Szabó Vilmos kisebbségekért felelős politikai államtitkár elmondta: a kormányzatnak nincs ellenvetése az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése ellen, de választani kell: az autonómia vagy a kettős állampolgárság fontosabb. Markó Béla elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarság túlnyomó többsége helyeselné a kettős állampolgárságot, ugyanakkor a felmérések aggasztó adatokat is tartalmaznak, hiszen elég sokan azt mondják, hogy kitelepülnek, ha megkapják a magyar állampolgárságot. Az RMDSZ egyetért a Magyar Demokrata Fórum által javasolt változattal, miszerint a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok könnyebben kapják meg a magyar állampolgárságot, mint a nem magyar nemzetiségűek. /B. T.: Elfogadták a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. Az RMDSZ is az állampolgárság könnyebb megszerezhetőségét támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A román belpolitikába való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője Németh Zsolt Fidesz-képviselő bírálatát a román választási törvényről. Németh Zsolt nehezményezte, hogy a jogszabály "megnehezíti az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását" a választásokon, és hogy ez a törvény az RMDSZ támogatásával született meg. A szóvivő szerint Németh Zsolt ismételten a "politikai zsarolás határát" súrolja azzal, hogy kilátásba helyezte, a kérdés Románia EU-csatlakozását is befolyásolhatja. /Román felháborodás a fideszes vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Magyarországon az október 15-ére, a nyilas hatalomátvétel 60. évfordulójára tervezett és rendőrségileg egyszer már jóváhagyott tüntetés okán a Magyar Jövő Csoport pár nap alatt sikeresen a figyelem középpontjába került. Az SZDSZ ifjúsági szárnya ellentüntetést helyezett kilátásba a helyszínen, a Terror Házánál. /Cseke Gábor: Megemésztetlen múlt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Magyarország és Románia közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom 2004. I. félévének végén újabb rekordszintet ért el 714,4 millió euró értékkel. 2004. június 30-ig 4678 magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektető Romániában. A bejegyzett cégek törzstőkéje 273,3 millió USD volt, ez a 13. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában, de valójában mintegy 550-600 millió USD-re becsülhető a ténylegesen befektetett össztőke értéke. Ugyanakkor említést érdemel a román származású tőke magyarországi jelenléte, amely 50-55 millió USD jegyzett tőkét képviselt. /A magyar–román gazdasági kapcsolatok alakulása 2004 első felében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Terényi János szept. 13-án átnyújtotta megbízólevelét Ion Iliescu államfőnek. A diplomata közölte, hamarosan bemutatkozó látogatást tesz az RMDSZ elnöki hivatalánál, emellett erdélyi körutat is tervez. Ennek keretében az erdélyi magyar egyházfőket, polgármestereket, valamint a romániai magyarság identitása megőrzésében jelentős szerepet betöltő civil szervezeteket kívánja felkeresni. A 46 éves diplomata március óta intenzív román nyelvtanfolyamon vett részt. /Rostás Szabolcs: Terényi János átvette hivatalát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Toró T. Tibor képviselő a vele készült beszélgetésben rámutatott: a választási törvény elfogadásánál a román parlament nagyon kis mértékben vette figyelembe az ő és képviselőtársa, által megfogalmazott módosítási indítványokat. A választási törvény antidemokratikus, Romániában újból törvény szentesíti az etnikai diszkriminációt. A román választási törvényhez az RMDSZ frakció is hozzájárult. Ezzel bebetonozzák a kisebbségek körében az egypártrendszert, és a kisebbségek a mindenkori román kormány klienseivé válnak. Svájcból, Portugáliából, Spanyolországból, Finnországból és Európa több más vidékéről is érkeznek a választási törvény kitételei elleni tiltakozások. /Román Győző: Beszélgetés Szilágyi Zsolt független képviselővel, az EMNT elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 14./

Naponta több száz autóbusz közlekedik Budapest s Románia közötti utakon, ugyanis sok tízezer vendégmunkás ingázik az anyaországba a mindennapiért. A buszjáratokat az erdélyi vendégmunkások tartják fenn, talán ezért is hiánycikk a legtöbb járaton a tisztaság, az udvariasság, a pontosság, a megbízhatóság. /Fábián Tibor: Pompásan buszozunk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 14./

A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság minden második évben megszervezi a honismereti népfőiskolát. Idén „A kommunikációs készségek fejlesztése” címmel megtartott rendezvénynek Szováta nyújtott otthont, a népfőiskola társszervezője volt az EMKE Maros megyei szervezete. Dr. Ábrám Zoltán szervező, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket. Haller István (Marosvásárhely) a kultúrák közötti kommunikáció zavarairól, Dósa Zoltán (Székelyudvarhely) pedig a kommunikáció szociobiológiájáról és az élővilágban tapasztalható kommunikációs hatékonyságról beszélt. A délutáni csoportos tevékenységeket a Sapientia-EMTE harmadéves marosvásárhelyi hallgatói irányították. /Dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező: VI. Honismereti népfőiskola. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Sárosmagyarberkesz fogyó magyarsága lassan kezd beolvadni a Kővárremete községközponthoz tartozás eredményeként. A faluban már csak az óvodások és az I–IV. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön, s azok létszáma is évről évre csökken. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör néhány tagja, Kiss Kornél, dr. Pohl Antal és Farkas E. Zoltán rövid összeállítást mutatott be a templom és az iskola szerepe, a magyar irodalom nagy költőinek szemléletében témakörben. A rendezvényt folytatni fogják az övezet többi, magyarok által kisebb számban lakott településein is. /Farkas E. Zoltán: A sárosmagyarberkeszi magyar iskoláért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./