"A magyar egyházak és az RMDSZ a tanügyi törvény módosítására tesznek javaslatot.Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője nemrég Kolozsváron egyeztetett a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó módosításairól. "Az oktatási törvényben rögzíteni kell az államilag elismert felekezetek intézményalapítási jogát, ezek állami finanszírozását, valamint a felekezeti oktatásnak az állami szerkezetbe való illeszkedésének módját" - közölte Kötő József. Rendkívül bonyodalmasnak ítélte a törvénymódosítás folyamatát. "Döntő szerepe lehet ebben az ortodox egyháznak, és természetesen a kormánypártnak is, akikkel egyeztetéseket kell majd folytatni" - vélekedett Kötő. Valamennyi püspökség megfelelőnek találja az elveket, de javítana a javaslatcsomagon. A 2004/2005-ös tanév beiskolázási tervére vonatkozó módszertanban továbbra is olyan előírás szerepel, hogy a felekezeti oktatáson csak teológiai képzés értendő. Bihar megyében például magyar nyelven a római katolikus és a református, román nyelven pedig az ortodox, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház működtet felekezeti iskolát, illetve osztályokat. A világi iskolák mellett azonban eddig csak a belényesi ortodox iskola kapta meg a minisztérium által is megígért, az ország valamennyi iskolájának kijáró 25 számítógépet. A nagyváradi Szent László Gimnázium igazgatója, Zalder Éva úgy tudja, a nekik, valamint a többi felekezeti iskolának járó gépeket másutt szerelték fel. /Benkő Levente: Alkotmány van, törvény kell a felekezeti oktatáshoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács dec. 12-én tartotta soros küldöttgyűlését Kolozsváron. A tagszervezetek képviselői az általános szervezeti életről szóló beszámolókat követően tárgyaltak a Magyar Ifjúsági Konferencia legutóbbi ülésén vállalt feladatokról, melynek részeként a MIT a konferencia kommunikációs stratégiájának tervezetét készíti elő. A MIT küldöttgyűlése hosszasan tárgyalt a romániai és magyarországi támogatási rendszer hiányosságairól. A küldöttek többsége elégedetlenségét fejezte ki az Illyés Közalapítvány szaktestületei és az erdélyi alkuratórium részrehajló, igazságtalan működésével szemben. A Communitas Alapítvány támogatási rendszerének átláthatatlanságát ugyancsak bírálta a küldöttgyűlés. Felavatták az önállósult MIT-irodát Kolozsváron a Petőfi (ma Avram Iancu) utca 27. szám alatt. /Szókimondó MIT. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

"Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, az RTV Igazgatótanácsának tagja a vele készült interjúban rámutatott, meglepte az audiovizuális szakmát, de még inkább az erdélyi magyarságot az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány anyagilag is támogatni fogja a magyar nyelvű erdélyi televízió alapítását, beindítását. Többen mondják, hogy mivel ez az RMDSZ bábáskodásával születne meg, emiatt nem lenne semleges. Célszerű lenne egy műholdas sugárzású televízió megteremtése. Szükséges szakembergárda kinevelése. Tárgyilagos műsor szükséges, emellett a televíziónak szórakoztatnia is kell. Mindemellett a romániai adófizető magyarságnak az az igénye, hogy a román közszolgálati televízió számarányának megfelelő adásidőben szolgálja őt ki. A törvény szerint a területi stúdióknak önálló frekvencia járna, de ennek alkalmazására most kerül sor. Ezután tehát elméletileg akár 24 órán át sugározhatnak önálló műsort. Azt tervezik, hogy a kolozsvári és a temesvári stúdió magyar adásának idejét megkétszerezik. Temesvár esetében ez csak azt jelenti, hogy nem fél-, hanem egyórás lesz a magyar nyelvű műsor. Kolozsváron viszont három óráról hatra emelkedhet az adásidő, ami azt jelenthetné, hogy mindennap legyen egy egész órás műsor, ehhez majd társítani lehet a marosvásárhelyi eleve egyórás adást. /Gyarmath János: Erdélyi tévé: A kínálat nagyobb lesz, a versenyhelyzet is megnövekszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"A jövő évben valamivel több mint 2 milliárd forintot fordíthat az oktatási tárca a határon túli magyar oktatás támogatására, ami kismértékű emelkedés 2003-hoz képest - közölte Szabados Tamás az Apáczai Közalapítvány konferenciáján, Budapesten, dec. 12-én. 2004 szeptemberétől minden határon túli magyar oktató teljesítményarányos bérkiegészítésben részesül, e célra a szaktárca 40 millió forintot különített el. Az Apáczai Közalapítvány költségvetési támogatása növekedett, e célra az oktatási tárca büdzséjében 200 millió forint áll rendelkezésre. Jelenleg 1400 alapképzésben részt vevő hallgatót támogatnak ösztöndíjjal, a kiegészítő juttatás összege idén a korábbi 15.600 forintról 19 ezer forintra nőtt. Kőnig Sándor, a közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: idén mintegy egymilliárd forintot juttattak határon túli intézményeknek ingatlan-beruházási, eszközvásárlási célokra. Ezek között megemlítette a Marosvásárhelyen 2003 októberében átadott tanári lakásokat és a felsőoktatási szakkollégiumot. A szakképzési alaprészből közel 700 millió forintos támogatást kaptak. A közalapítvány öt év alatt 321 szervezet 726 projektjét támogatta, több mint 3,5 milliárd forinttal. /Anyaországi támogatás a határon túli magyar oktatásra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Kétévenként szervezi meg választmányi ülését a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régebbi nevén Anyanyelvi Konferencia - továbbiakban AK/. Az idei, Budapesten tartott választmányi gyűlésen a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői mellett a nyugati magyar "szigetek" vezető egyéniségei is megjelentek. Pomogáts Béla, a társaság elnöke, valamint Komlós Attila ügyvezető elnök újból kinyilvánította az AK politikai semlegességét. Tavaly az AK 45 millió forintnyi állami támogatást kapott, jövőre öt millióval kevesebbet irányoztak elő számára a költségvetésben. Tavaly az AK önállóan konferenciákat, különféle tanfolyamokat, nyelvőrző táborokat, ifjúsági programokat szervezett, határon túli magyar szervezetekkel együtt pedig szintén számtalan rendezvényt, ifjúsági programot bonyolított le. Ezen kívül 2003-ban több kötetet adtak ki, és folyamatosan megjelentetik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. A nov. 12-i választmányi gyűlés után, délután tartották a "Nemzet, nemzettudat, nemzeti kisebbség, Európai Unió - magyar kulturális stratégia" című konferenciát. Szabó Vilmos, a MeH kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára szerint a kettős állampolgárságról és az autonómiáról higgadtan, indulatmentesen kell tárgyalni. Az MSZP a FIDESZ nemzetegyesítés fogalma helyett a nemzeti kapcsolatépítés fogalmat használja akkor, amikor az anyaország és a határon túli magyarság közös jövőjének a stratégiáját építi. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, a magyar parlament integrációs bizottságának szocialista alelnöke úgy véli: igen jelentős lépés az, hogy első ízben sikerült bevinni egy nemzetközi dokumentumba, jelesül az uniós alkotmány tervezetébe a kisebbségi jogok fogalmát, anélkül, hogy kollektív jogokról lenne benne szó. Tabajdi kíváncsian várja, hogy ha életbe lép majd az EU-alkotmány, akkor mitévő lesz annak a 15 eddigi tagországnak némelyike, amelyek még annyi jogot sem adnak kisebbségeiknek, mint azok az államok, amelyek most készülnek csatlakozni az Unióhoz. Tabajdi szerint "kiváló autonómiatervezetet lehet gyártani 3 nap alatt, de egyetemet és más intézményeket csak évek alatt lehet kiépíteni, és azok mind az autonómia mozaikkövei. Én a megapásztoroknál sokkal merészebbeket tudok álmodni, csakhogy az álmokat valóra kell váltani" - üzent leplezetlenül a konferenciáról Tabajdi Tőkés László püspöknek. A magyarságpolitikáról átfogó elemzést tárt a hallgatóság elé Bárdi Nándor szociológus, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Egyetlen adat tanulmányából: 1989 óta a magyar kormányok csaknem 50 milliárd forintot fordítottak a határon túli magyarság támogatására, de ennek az összegnek a fele Magyarországon maradt. Ebből finanszírozták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványokat, amelyeknek tevékenysége e közösségekhez kapcsolódik, a Duna Televíziót, a státustörvény végrehajtását stb. Bárdi Nándor bírálta az Új Kézfogás Közalapítvány tevékenységét, illetve azt mondta: nem lehet nyomon követni, mire is ment el az általa kezelt pénz, nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban 30 ezer munkahely teremtődött a vállalkozások támogatása révén. Bárdi azt sem tartja helyesnek, hogy a magyar állam sok pénzt költ egy bizonytalan jövőjű Sapientia Egyetemre, ahová a gyengébben felkészült fiatalok jelentkeznek, miközben a több ezer magyar diákot oktató Babes-Bolyai Tudományegyetemet, az oktatókat szinte egyáltalán nem támogatja. Az Anyanyelvi Konferencia égisze alatt lezajlott rendezvény tanulsága az, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügyével kapcsolatban az anyaországban politikai konszenzusnak kell kialakulnia. A határon túlra induló támogatásokkal 2004 májusa után, amikor Magyarország uniós tag lesz, nagyon pontosan el kell majd számolni, miközben jelenleg igencsak szabálytalan, laza, szakszerűtlen a pénzekkel való elszámolás. /(Máthé Éva): Anyanyelvi Konferencia. A kettős állampolgárság és az autonómia is szóba került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"Rendhagyó szórványtalálkozót szeretett volna szervezni Szabó Csaba újságíró. Azért rendhagyót, nem viselte magán sem az RMDSZ, sem az ismertebb hazai magyar civil szervezetek védőjegyét. Négy olyan magyar közösségszervezőt szeretett volna kerekasztal mellé ültetni, akik egymástól távol, de ugyanolyan sajátos gondokkal küszködve dolgoznak. Mind a négyen úgy gondolják, hogy munkájukkal egyedül vannak Erdélyben, és nemigen hisznek abban, hogy van még felmentő csapat. Nem volt könnyű meggyőzni őket, hogy nem kell kötelezően RMDSZ-ernyő. Szabó Csaba határon belüli testvérkisvárosi kapcsolatok kialakítását szorgalmazta, diákcserét, közös fellépést, állásfoglalást, EU-irányba való együttpályázást a szórványt érintő ügyekben. Tervbe vettem ezen kisvárosok magyar vállalkozóinak "összeültetését" is. Nem bejegyzett egyesület, nem "hivatalos" fórum, hanem "csak" működőképes civil szerveződés-kezdemény lett volna. Egyik kisváros RMDSZ-e sem vállalta a társ-főszervezést. Mindegyik megyei RMDSZ-vezetőjétől, püspökétől félt, arra gondolva, majd megkérdezik tőlük, hogy milyen alapon szerveznek ők olyan civil fórumot, ahol nincs ott a Nagyfőnök. Aztán jött a másik üzenet: ha X-et nem hívjuk, akkor a markóisták, ha Y-t, akkor a tőkésisták fognak hümmögni. "Fentről" jön a pénz, ott futnak a pályázatok - nem jó ujjat húzni sem ezekkel, sem azokkal. A szórványnak mindig lapulnia kell. A pártfegyelem az pártfegyelem, és egyetlen politikai tömörülés sem működhet úgy, hogy tisztségviselői összevissza járnak mindenféle fórumokra. Szabó Csabát nem törte le a Szóban-képben Kolozsvár rendezvénye elmaradása. Belátta, nekik van igazuk. Azonban most, amikor a "vagy Tőkés vagy Markó" kizárósdi-politika dívik, mi lesz azokkal, akik középen vannak? /Szabó Csaba: Csakmagyar sors. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Dec. 14-én A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című előadással folytatódott a Kolozsvár Társaság rendezvénye. A színházi előadás után megnyitották Maksay Ádám Képek Kolozsvárról című fotókiállítását, amelyen bevezetőt mondott Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Este Selmeczi György A függő város (zenemű képsorokkal, Kolozsvár arcairól) című produkciója következett, amelynek ősbemutatóját Párizsban tartották /(köllő): A függő város - képek Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Dec. 13-án Marosvásárhelyen, a Vártemplom diakóniai otthonában hagyományteremtő rendezvénysorozat első estéjét szervezték. A MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezésére havonta, rövid előadással egybekötve, olyan filmek bemutatására kerül sor, amelyek elsősorban a magyar történelmet népszerűsítik, illetve a kultúrát, hagyományt ápolják. Az ötletadó Farczádi Attila elmondta, azt szeretnék, hogy a globalizációs törekvésekkel szemben a fiatalokkal olyan filmeket is megismertessenek, amelyek rólunk szólnak. Elsőnek Koltay Gábor 1991-ben készült filmjét, a Julianust mutatták be. A Domonkos-rendi szerzetes, Julianus barát társaival együtt 1235-36-ban elindult, hogy megkeresse Volga menti őseinket. A Kodolányi János regényéből írt közös magyar-olasz produkció vetítése után Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár reflektált a korra és arra a történelmi elméletre, amely az ősmagyarokat a Volga-Káma vidékére helyezte. A történészek, antropológusok egyre inkább hitelt adnak Julianus barát feltevéseinek, a finnugor eredetet fenntartókkal szemben. A következő alkalommal a Szent Koronáról mutatnak be filmet, s az előadás az államalapító korát idézi fel. /-vagy-: Julianus barát és az őstörténet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közgyűlése nov. 30-án Bákóban az elnöki teendők végzésével Bilibók Jenőt, a szervezet alelnökét bízta meg, ideiglenesen. Elmondta, hogy Bartha András elnök lemondásával a szövetség egyik pillérét veszítette el. Eddig Bartha adta a pénzügyi és jogi biztonságot, és mindenki végezte a dolgát a maga területén. Az MCSMSZ-nél soha nem dolgozott egy mérlegképes könyvelő, a pénzügyi dologban tanácstalanok voltak. Több ember kellett volna, ezért távozott Bartha és ezért fog távozni Bilibók is mandátuma lejárta után. Lelkes és lelkiismeretes a csapat, de komoly pénzügyi támogatás, optimális irodaműködési feltételek nélkül nincs jövője. Újabb fiatalokat kellene idehozni a munka végzésére, de ez azt jelenti, hogy életfeltételeket és anyagi biztonságot kell nekik biztosítani. Az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése szerint a csángóság ügyében nagy előrelépés, javulás történt. Bilibók nem látja ezt az előrelépést. Egyelőre annyi történt, hogy sikerült elfogadtatni: Moldvában is léteznek magyarok. Hivatalosan már nem tagadják, hogy jogosak az itt élők oktatási kérelmei. Ehhez természetesen kellett az RMDSZ politikai támogatása is. /D. L.: Hiányos a csapat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

"Idén ötvenfős, gyermekekből és felnőttekből álló pusztinai csoport érkezett Sepsiszentgyörgyre, a csángó napra, dec. 6-ra Nyisztor Tinka, a Szent István Társaság vezetőjével az élen. A vendégek egy része meglátogatta egykori falustársuk, ifj. Erőss Péter nyomdáját, aki munkahelyet is kínált egy olyan pusztinai fiatalnak, aki magyar nyelven végezte tanulmányait. Az est során a csángó karácsonyi énekek és szokások csokrát nyújtották át a nagyszámú érdeklődőnek. Nyisztor Ilona új, sorrendben ötödik hanglemeze is - Tánczos Vilmos néprajzkutató bemutatása szerint - e páratlan világ rejtelmeibe nyújt betekintést. /Csáky D. Tibor: Hogy egy ideig jó magyarok lehessünk... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

"Kovács Júlia, az óvodákért felelős tanfelügyelő elmondta, hogy Mezőpaniton két-három éve járt a polgármesteri hivatalban, mivel tudomására jutott, hogy az óvoda egyik termében fagypont alatt volt a hőmérséklet, s szivárgott a gáz is. A polgármester arra hivatkozott, hogy nagy a község, sok a gond, kevés a pénz, s a Panithoz tartozó falvakban is rendbe kellett tenni az óvoda- és iskolaépületeket. A több mint százéves, s az árvíz által is megrongált épület falairól körös-körül mállik a vakolat, mellmagasságban nedves, salétromos alatta a tégla. Mezőpaniton 105 gyerek jár hat csoportban óvodába. Szükség lenne egy új óvodára. Be kellene vezetni a vizet is. A kút vize fogyasztásra nem alkalmas. A mezőpaniti tanács másfél milliárd lejes költségvetésének 50 százalékát a tanerők fizetésére fordítják, a többiből pedig csak a közintézmények fenntartására futja, ennek ellenére, a polgármester ígéretet tett, hogy a 2004-es büdzsébe belefoglalják egy új óvodaépület előtanulmányának költségeit. Pitó Antal református lelkész elmondta, lehetőségük szerint támogatták az óvodát. /(bodolai): Mezőpanithoz méltó óvodát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Bélzerindi olvasóikkal találkoztak a Nyugati Jelem munkatársai. A mintegy százkilencven lakosú színmagyar falu ifjú lelkésze, Futó Ferenc elmondta, hogy a bélzerindiek többsége egyelőre nem lát sok hasznot az állattartásban. Tanász István szerint az eddigi felvásárló most Magyarországról hozza a disznóhúst, mert állítólag ott még olcsóbb. De nem csak az állattartás nem jövedelmez, a növénytermesztésbe befektetett pénz és munka sem térül meg. A falu kiöregedőben van, az elemi iskolába négy gyerek jár, az óvodába pedig öt, s félő, hogy a következő években utánpótlás miatt megszűnik a magyar oktatás. Sokan eladják földjüket, hektáronként potom ötmillió lejért. Többnyire az olaszok fektetik pénzüket a földbe, hiszen ha Románia csatlakozik az Európai Unióhoz, felértékelődik a most értéktelennek tűnő föld. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ne adják el földjeiket a bélzerindiek, hiszen azé a haza, akié a föld. /(Nagyálmos): Ne adjuk el földeinket. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./"

"A Communitas Alapítvány támogatásával, az EMKE besztercei szervezete, valamint az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar tagozatának tanári kara közös szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg dec. 13-án A nyelv csak élve tündököl című, az V-VIII. osztályos diákok megyei vers- és prózamondó vetélkedőjét. Több mint 90 diák vett részt a megmérettetésen. Minden résztvevő emléklapot, a díjazottak könyvjutalmat kaptak ajándékba a besztercei EMKE-től. /A nyelv csak élve tündököl. XI. vers- és prózamondó vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"A 2002/2003-as évad művészeti díjait osztották ki dec. 14-én, vasárnap Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban Tompa Gábor, a színház igazgatója elmondta, a díjak anyagi értékét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM), illetve Ambrus Csaba kolozsvári vállalkozónak köszönhetik. A díjazottak: Hatházi András, Kali Andrea, Visky András /szerzői és dramaturgi munkájáért/, Molnár Levente /debüt-díj/, Bíró József, Nagy Dezső, Kézdi Imola. Fődíjak: Dimény Áron, Salat Lehel, Csíky András, Bogdán Zsolt. Bánffy-vándordíj: Bács Miklós. /Köllő Katalin: Művészeti díjak kiemelkedő teljesítményekért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Sok látogatót vonzott a Szilágysági Advent Budapesten. Alig egy hónap alatt ez a második szilágysági rendezvény a magyar fővárosban. A gazdag kulturális műsorkínálat, táncházak, kórusmű-koncertek, könyv- és lapbemutató sok érdeklődőt vonzott az Uránia Filmszínházba. Kisfilm pörgött az elmúlt év kulturális eseményeiről is, a zilahi szüreti báltól, a szilágysomlyói Báthori-napokon és a tövisháti napokon át a szilágykrasznai napokig. Szilágy megyében pedig jövőre Budapesti Napokat szerveznek. /(ke): Szilágy megye. Népszerű a Szilágyság Budapesten. Jövőre Budapesti Napok Zilahon? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Starmüller Katalin grafikai kiállítása nyílt meg dec. 13-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Gábor Dénes megnyitóbeszédében elmondta: a képzőművésznő szuverén alkotó, nem követi semmilyen áramlat sémáit. /F. I.: Világok és virágok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Vajdahunyadon megnyílt vajdahunyadi Fazakas Tibor grafikus tárlata. Tájképrajzai mellett bemutatta román és magyar írók, költők arcképeinek sorozatát is. Elhatározta, hogy megrajzolja a magyar irodalom jeles alakjait. Első nekifutásra 12 arckép született, majd a Corvin Kiadó ösztönzésére még négy portrét készített el, melyeket ki is nyomtattak. A portrésorozat azóta számos erdélyi iskola folyosóinak, osztálytermeinek falát díszíti. Az évek során elkészítette román írók és 20 magyar tudós arcképét is. A marosvásárhelyi Appendix Kiadó megígérte egy kis könyv kinyomtatását a 20 magyar tudós, köztük a 13 Nobel-díjas portréjával. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./"

"Dec. 15-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Csegzi Sándor alpolgármester, az EMTT marosvásárhelyi fiókjának elnöke ünnepélyesen átadta Sebestyén Mihálynak, a Teleki Téka vezetőjének azokat a könyveket, okiratokat, tanácskozási dokumentumokat, amelyeket a jubileum alkalmával adtak ki. Budapestről eljött Kitzinger Dávid, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Politikai Államtitkári Hivatalának főosztályvezető-helyettese, aki elmondta, a minisztérium jövőben beindít egy olyan határokon átnyúló programot, amelynek keretében el szeretnék készíteni a magyarság kulturális, tudományos adattárát. Erre a tárca a költségvetésből már kiutalt 200 millió forintot, amiből 97 milliót határon túli szervezetek kaphatnak meg pályázat útján. Folyamatban van az adattár elkészítési módjának a kidolgozása. A következőkben mintegy 1,5 milliárd forintot szán majd a minisztérium az adattár elkészítésére, bővítésére. A Bolyai-hagyatékot valószínűleg az elsők között rögzítenek majd digitális formában, és lehetővé teszik, hogy a dokumentumok interneten is hozzáférhetőek legyenek. /Vajda György: Digitalizált Bolyai-hagyaték. Bővül a Teleki Téka Bolyai- tára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Váratlanul elhunyt dr. Török István /sz. Szatmárnémeti, 1951. júl. 29./ fogszakorvos helytörténész, tudományos kutató. Az egyetem elvégzése után kihelyezték Jászvásárra (Iasi), majd Avasújvárosba, 1989-től élt Szatmárnémetiben. A Szent-Györgyi Albert Társaság aktív tagja volt. Megírta Szatmár megye fogászatának történetét. Elkészítette az Irgalmas rend szatmári kórházának történetét. Számos szakdolgozat szerzője, melyek egy része szaklapokban jelent meg, illetve tudományos ülésszakokon mutatta be azokat. A helyi könyvtárak és levéltárak mellett kutatott a kolozsvári, nagybányai, debreceni, szentendrei, budapesti intézményekben is. Évtizedes munkával összehordott hatalmas orvostörténeti kötete kéziratban készen áll. Címe: Szatmári orvosok az évszázadok folyamán. Ebben az anyagban fellelhető a megye területén 1948-ig tevékenykedő összes orvos és a róluk összegyűjtött minden adat. A szerző tervei szerint jövőre lett volna a közel ötszáz oldalas könyv bemutatója, így tervezte ezt, alig egy hónapja. /Csirák Csaba: Búcsú dr. Török Istvántól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./"

"Tíz éve távozott az élők sorából Siposs Árpád /Fehéregyháza, 1923. febr. 13. - Nagyenyed, 1993. dec. 17./, a nagyenyedi Bethlen Kollégium matematikatanára. Csefó Sándor, a kollégium nagyhírű igazgatója hívta meg őt mintatanítónak. A tanári diploma megszerzése után mint matematikatanár tanított. 1953-tól 1956-ig a tanítóképző igazgatója volt. Mindenütt remek munkát végzett. Mindenütt ott volt, a színjátszócsoportban, a dalárdában, a társadalmi munkában. Életműve a sok enyedi diák, aki szétvitte az egész magyar nyelvterületre Siposs tanár úr áldozatos munkáját. /Józsa Miklós: Siposs Árpád hűsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./"

"Vincze Gábor szegedi történész Nagy Mihály Zoltán kollégájával írott, rövidesen megjelenő újabb kötete: Autonomisták és centralisták. Észak-Erdély a két román bevonulás között (1944. szeptember-1945. március). Ez egy bevezető tanulmányból és 48 mellékelt dokumentumból áll. A dokumentumokból kiderül, hogy Erdély sorsa más alternatívák szerint is alakulhatott volna, ha a magyarság egyes vezetői, a kommunista csoportosulásai másképpen viselkednek. Ezek azután a romániai kommunista diktatúra áldozatává váltak. Szolgálataikra csak addig volt szükség, amíg Erdély státusát a nagyhatalmak, a békecsináló nagyhatalmak eldöntötték. /Sylvester Lajos: Világháború utáni autonómiakísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./"

"Szatmárnémetiben bemutatták az Ifjúság- és kisebbségpolitika című tanulmánykötetet. A Partiumi Magyar Napok keretén belül megszervezett ifjúsági kerekasztal-megbeszélés előadásait feldolgozó kiadványt a szerkesztők, dr. Kereskényi Gábor és Kovács Máté mutatták be. A könyvet a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Profundis Kiadó adta ki, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet támogatta. /Könyvbemutató: Ifjúság- és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./"

"Gazdag a 2004-es Hargita Kalendárium, a Hargita Népe című lap kiadványa. Sütő András, Pomogáts Béla, Beke György, Kányádi Sándor mellett olyan csíki, gyergyói, udvarhelyszéki alkotók jelentkeznek, mint - a néprajzosok, kutatók, közgazdászok, helytörténészek közül - dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula, Gálfalvi Gábor, Gagyi József, Mirk László, Oláh Sándor, Miklós István, dr. Garda Dezső és Zepeczáner Jenő. A hargitai szépírók közül Ferenczes István, Kozma Mária, György Attila, Ferencz Imre, Zsidó Ferenc, Molnár Vilmos, Gál Éva Emese és Oláh István. /b. d.: Hargita Kalendárium. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Dec. 15-én több mint százan vettek részt a Kosztándi Jenő életművét bemutató képzőművészeti album bemutatóján, illetve a Kosztándi-életművet szemléltető tárlat megnyitóján, Sepsiszentgyörgyön. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta: egy hete ugyancsak egy kézdivásárhelyi születésű, Brassóban élő képzőművész, Olsewsky Jakabos Imola életművét bemutató album jelent meg a Műterem sorozatban, jövőre pedig Kosztándi Katalin-album kiadását tervezik. A Kosztándi Jenő albumot a Csíkszeredában élő és alkotó Márton Árpád festőművész méltatta. /Iochom István: Kosztándi-albumbemutató és -tárlatmegnyitó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./"

"Péter Miklós lelkész-professzort 1959. márc. 22-én tartóztatták le és 1964. aug. 2-án szabadult. Az egész időt a szamosújvári börtönben töltötte. A többi börtönben embertelenebbek voltak a körülmények. Olyanokat hoztak vissza Szamosújvárra, akik vagy sárgaságba vagy tífuszba estek. Az utókezelésüket itt tudták megoldani. Péter Miklósnak letartóztatása után egy évig szintén része volt a borzalmas nyomorúságban, például hetekig nem láttak vizet. Nemcsak mosakodásra, de ivásra sem jutott. A börtönben a papokat elkülönítették, így ők valóságos intézetet hoztak létre. A különféle felekezetű lelkészek majdnem másfél évig voltak együtt. Külön csoportban voltak az ortodox lelkészek, de köztük is külön a szerzetesek. A másik csoportot a görög katolikusok képezték, köztük is külön csoportot, akik engedve a nyomásnak, áttértek ortodoxnak. ők valahol a kettő között voltak - egyik közösség sem fogadta be teljesen őket. Aztán voltak a római katolikusok és a protestánsok abban az ökumenében, ahogy a teológián voltak együtt. Mindenki a saját hite szerinti imádsággal, áhítattal, igehirdetéssel kezdte és zárta a napot. Napközben voltak kis csoportos foglalkozásaik is közös ülések is, amikor közös volt a téma. Az egyháztörténelmi előadásokat egy ortodox pap tartotta. A világirodalom történetével egy szász evangélikus lelkész foglalkozott. Voltak nyelvkurzusok, angolt, németet, franciát lehetett tanulni. A cellában megismétlődött az egyháztörténet: kirobbant egyik oldalon a reformátusok-evangélikusok, másik oldalon az unitáriusok részéről a vita. Később a református közösségen belül kezdődtek el a súrlódások, a hagyományos kálvinisták és a pietista irányzat követői között. A görög katolikusokat azért ítélték el, mert 1948 óta tiltott volt számukra az egyházi tevékenység, amelyet ők lelkiismeretük, meggyőződésük szerint titokban, illegálisan is folytattak. Az ortodox papok közül főleg azok kerültek be, akik az üldözött partizánoknak lelki vagy egyéb segítséget nyújtottak. Voltak akik a háború után hosszú-hosszú ideig bujkáltak a hegyekben. Időnként be-bementek egy-egy közeli faluba orvosi segítséget kérni. Az őket ellátó orvosok is börtönbe kerültek emiatt és a papok is, akik meggyóntatták őket. A katolikus és protestáns lelkipásztorokat, magyarokat és szászokat a lehető legkülönfélébb indoklással ítélték el. A cél talán fontosabb volt, mint az ok: "megverni a pásztort, és szétszéledjen a nyáj". Visky Ferenc könyvében megállapította, hogy szinte minden egyházból voltak börtönbe zárt püspökök, csak éppen a református egyházból nem. Péter Miklós szerint ennek az az oka, hogy két püspökük közül az egyiket már az a rendszer "teremtette", a másiknak, Vásárhelyi Jánosnak pedig akkora volt a tekintélye, emellett idős volt, hogy nem volt tanácsos "hozzányúlni". A papokkal való bánásmódban 1960-ban éreztek változást. Egy Párizsban tartott nemzetközi kongresszusnak volt erre hatása, és a Szovjetunió Kommunista Pártja akkori kongresszusának is. Péter Miklós azon mérhette le a változást, hogy volt egy őr, aki pusztán azért, mert ő pap, minden alkalommal, amikor szolgálatban volt, megverte. Ennek 1960-ban lett vége. Akkor civilizáltabb körülményeket teremtettek a börtönben. Az ellátástól kezdve minden javult és emberségesebben viselkedtek velünk. A börtönben a magyar nyelv használatát igyekeztek korlátozni.Péter Miklóst szabadulása után Nagyváradon Buti Sándor püspök fogadta, az a Buti Sándor, aki annak idején személyzeti előadóként éppen az ő a letartóztatását segítette a szekusoknak megszervezni. Péter Miklóst Belényesre nevezték ki, ahol nagy szeretettel fogadták. Miután megtudták, hogy börtönből jött, a tenyerükön hordták és igyekeztek minden elképzelhető testvéri szeretettel kárpótolni őt. A börtönből szabadulásukkor a börtönparancsnok elmondta, hogy nagyon kiéleződik a nemzetiségi kérdés, és ha vitákba merülnek, könnyen visszakerülhetnek ide.A börtönből szabadultak minden lépését figyelték. /Fábián Tibor: Börtönévek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./ "

"A Fidesz a leghatározottabban visszautasítja a román kormányzópártnak, a Szociáldemokrata Pártnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülésével és annak elnökével, Tőkés László református püspökkel kapcsolatban tett, "a Ceaucescu-i időszakot idéző nyilatkozatát" - közölte a párt országgyűlési képviselőcsoportja dec. 16-án az MTI-vel. "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával nem történt más, mint hogy az erdélyi magyar társadalom kinyilvánította autonómia iránti igényét" - olvasható a párt külügyi kabinetjének vezetője, Németh Zsolt által jegyzett közleményben. A romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) előzőleg közleményben tudatta, hogy az EMNT megalakulása kapcsán tájékoztatni kívánja az európai fórumokat a "magyar irredenták provokációiról", és tiltakozni készül a magyar Országgyűlésnél amiatt, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség "megengedhetetlen módon beavatkozik a román politikai életbe". A román kormánypárt közleménye szerint az EMNT megalakítása, Tőkés László református püspök elnöki minőségben, illetve Kövér László Fidesz-alelnök meghívotti minőségben elhangzott nyilatkozata "a magyar irredentizmus rendkívül agresszív és veszélyes megnyilvánulása Románia területén". A Fidesz-frakció közleményében kiemelte: a jogaiért több mint 80 éve békésen küzdő erdélyi magyarságnak jogában áll az autonómiáért és a kisebbségi önkormányzatiságért fellépnie. Európa számos országában erre van példa, s az Európa Tanács kisebbségi autonómiáról szóló jelentése is alapot ad erre. "Emlékeztetjük a román kormányzópártot, hogy a Fidesz mind kormányzópártként, mind ellenzéki pártként támogatta, illetve támogatja Románia Európai Uniós integrációját" - közölte a frakció. A majdani csatlakozás előfeltételeként azonban Romániának be kell tartania a jogállamiság alapvető normáit. "Így a román hatóságoknak azonnal fel kell hagyniuk azon erdélyi magyarok erőszakos zaklatásával, akik az ország törvényeinek betartása mellett gyakorolják alapvető emberi és politikai jogaikat" - olvasható a közleményben. A kisebbségek emberi jogainak védelme nem belügy. "A Fidesz felkéri a magyar kormányt, hogy kísérje figyelemmel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjait érő atrocitásokat és a rendelkezésére álló eszközökkel mindent tegyen meg azok megelőzéséért és megszüntetéséért" - zárul a közlemény. /A Fidesz visszautasítja a román Szociáldemokrata Párt nyilatkozatát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./"

"A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szolidaritást vállalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és támogatásáról biztosítja Tőkés László elnököt a helyi hatalommal folytatott küzdelmében az autonómiáért. A VMDP dec. 16-i közleménye szerint jó jel, hogy az EMNT alakuló ülését egyaránt övezi az RMDSZ és a helyi hatalom rosszallása. Ez azt bizonyítja, hogy az autonómia eszméjének megvalósítása nemzeti érdek. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./"

"Dec. 16-án a szenátusban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakció elnökei, dr. Verestóy Attila és dr. Kelemen Atilla, valamint Kereskényi Sándor, a szenátusi frakció titkára fogadták dr. Csapó Józsefet, Bán Istvánt és Ferencz Csabát, akik átnyújtották a székelyföldi autonómiára vonatkozó tervezetet. Dr. Csapó József részletesen ismertette a tervezet koncepcióját. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ vállalta a székelység közképviseletét, akárcsak az egész erdélyi magyarságét és a szövetség folyamatosan dolgozik a programjába foglalt autonómia megteremtéséért. Ilyen értelemben az elmúlt hét év eredményei jónak nevezhetők. A különféle civil társadalmi és szándékuk szerint közéleti irányultságú "műhelyek" munkáját az RMDSZ figyelemmel kíséri, és javaslataikat tanulmányozza - mondta dr. Verestóy Attila szenátor. Kelemen Atilla képviselő jelezte, hogy nem szabad engednünk a megosztást sugalló belső és külső érdekeknek, amelyek veszélybe sodorhatják az immár több mint egy évtizedes parlamenti politizálás tagadhatatlan eredményeit. /Átnyújtották a székelyföldi autonómiára vonatkozó tervezetet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./"

"A román politikai pártok Kolozs megyei szervezetei nyilatkozatban tiltakoztak az EMNT alakuló ülése ellen. "A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", jelentette ki közleményében Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) Kolozs megye szervezetének elnöke. Az SZDP Kolozs megyei szervezete is közleményt adott ki, amelyben elítélik az etnikai alapon való enklávék létrehozását, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezete pedig az autonómiáról szóló megbeszélések beszüntetését kéri. Gheorghe Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanácshoz írt levelében kérte, hogy a megye sürgősen fogadjon el határozatot "a Románia területét szétzilálni szándékozó kezdeményezés ellen". Funar közölte, hogy Románia összes megyei tanácsához hasonló levelet fog intézni. Funar több, a valóságnak meg nem felelő érvelést használt. Így Funar szerint Tőkés László, az EMNT elnöke azt állította, hogy a romániai magyarság egyedüli alternatívája a határmódosítás. Ezzel szemben Tőkés László a fórumot követő sajtótájékoztatón többször is így fogalmazott : a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Funar sajátosan értelmezte azt a szintén Tőkés Lászlónak tulajdonított mondatot is, amely szerint "a romániai magyar közösség saját értékeivel együtt teljes értékű autonóm közösségként kíván csatlakozni Európához." Az elöljáró ebből arra következtetett, hogy a romániai magyarság csak Erdéllyel kíván integrálódni az európai közösségbe. /Ellenzik az EMNT megalakulását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Köszönteni kell azokat a nem RMDSZ- és RMDSZ-tagokat egyaránt, akik a hétvégi, kolozsvári RMDSZ-fórumon felvállalták azon autonómiajogot, amelyeket románok 1918. dec. 1-én gyulafehérvári határozatukban megígértek. Az RMDSZ-nek ez a szárnya-arculata - nevezetesen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - nyíltan kimondta az autonomiajogokról, hogy a cselekvés útjára kell lépni, írta Újvári Ferenc. A dr. Csapó I. József volt RMDSZ-szenátor által kidolgozott önkormányzati stratégiát megküldik Bukarestbe, a román kormánynak és a parlamentnek, hogy szembesüljenek ünnepélyes gyulafehérvári ígéreteikkel. A kérés azonos azzal, amit a román memorandisták fogalmaztak meg az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Bátorságukért Kolozsvárott emlékoszlopot emeltek. Kolozsváron két társnemzet műveli a civilizációt, a kultúrát. A magyar önkormányzati igény legitimizálja azt a joggyakorlatot, amely Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban működik. /Újvári Ferenc: Az EMNT az RMDSZ új arca. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"