"Valami zászlóbontásra készül az RMDSZ, mert felismeri: új útra kellene lépnie. Az RMDSZ-nek épp ahhoz a kérdéshez kell visszatérnie, amelyet a Székely Nemzeti Tanács szegezett neki: az autonómiák kérdéséhez. Az RMDSZ a Csapó-féle autonómiatervezetek bírálatakor adós annak leírásával, hogy akkor miképp is néz ki Székelyföld korszerűen megfogalmazott területi autonómiája. /Bakk Miklós: Valami zászlóbontás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én Kolozsváron Sajtónk jelene címen szerveztek fórumot a Kolozsvári Rádió fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Dr. Péntek János nyelvész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: személy szerint a sajtó uniformizálása ellen van, mint mondotta, a stilizálás és az uniformizálás nem ugyanaz. Összhang a változatosságban, röviden összefoglalva ezt a tanácsot lehetne adni a sajtó munkatársainak, összegzett dr. Péntek János. Közhangulat és sajtó címet viselte dr. Szilágyi N. Sándor előadása, amelyben az ördögi körről beszélt: a sajtó teremtette a közhangulatot, vagy átvette az Erdélyben uralkodó rossz hangulatot. Szerinte az utóbbi tíz esztendőben a romániai magyar média elég sok embert üldözött el innen, következésképpen tehát a sajtó igenis alakítja a közhangulatot. Úgy látja, hogy az eltelt fél évben feltűnően megritkultak az újságokban az öncélúan siránkozó cikkek, a sajtó képes pozitív beállítottság felé terelni az embereket, de a sajtónak nem szabad a politika meghosszabbításaként működnie. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szerint az a médium, amely ismeri közönségét, tudja, hova fejlessze a vállalkozását. A tömegkultúra és a média viszonya címmel tartott előadást Magyari Tivadar szociológus. /Köllő Katalin: Összhang a változatosságban. Fórum a romániai magyar sajtó jelenéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én véget ért a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár rendezvénysorozata, amely több mint 60 könyvbemutatót, kerekasztal-megbeszélést, irodalmi estet, képzőművészeti kiállítást és rengeteg gazdasági, kereskedelmi jellegű megbeszélést foglalt magába. Aki a Kárpát-medence magyar irodalmában, könyvkiadásában és -terjesztésében érdekelt, az valamilyen módon képviseltette magát. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban eddig megjelent 8 kötet kiváltotta az olvasók, valamint a szakma elismerését. A nemzetközi seregszemle záró momentumaként a legsikeresebb kiadvány címet, illetve a kitüntetéssel járó 25 millió lejt nyújtotta át a Polis Kiadó igazgatójának, Dávid Gyulának a Bolyai című, Bolyai Jánosról szóló verseket tartalmazó verseskötetért Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. A díjjal járó összeget a nagyváradi Scripta, valamint az aradi Concord Media kiadók együtt ajánlották fel. /Véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./ A Pallas Akadémia új kötetei között volt Kovács András Ferenc verseskönyv, Dávid Gyula esszékötete (Írók, művek, műhelyek Erdélyben), Kozma Mária, a kiadó főszerkesztőnője regényekkel jelentkezett (Sárkányfogvetés, Asszonyfa). Pomogáts Béla kijelentette: "az erdélyi magyarok anyaországa nem Magyarország, hanem maga Erdély". A legfontosabb erdélyi magyar feladatnak azt tekinti, hogy "létre kell hozni az autonómiák rendszerét." Nov. 15-én a Romániai Magyar Könyves Céh égisze alatt kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, hogy a legutóbbi pályázati ciklusban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott kötetek mennyiben tesznek eleget a pályázati kiírás feltételeinek. A vitaindítót Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője tartotta, aki végigtanulmányozta a 2002-es könyvtermést, amikor 240 pályamunkából 107 kapott támogatást. Elrettentő példákat is bemutatott, egy kötet a maga 60 oldalas terjedelméhez ugyanannyi támogatást kapott, mint a háromszor vastagabb, hasonló tematikájú verseskötet. Van olyan könyv is, amelyhez a kiadó többet kapott, mint amit kért, és olyan is, aminek a teljes kiadási költségét fedezte a magyar szaktárca, holott ez a támogatás a veszteség megtérítése kellene legyen - és nem több. A kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó minden kérése teljesült, a nagyváradi Literátor, mely gyerekkönyveket ad ki, túltámogatott. Mondotta mindezt Burus Endre, amikor a támogatási összeg elosztását maga az erdélyi alkuratórium végzi el, amelynek ő maga is tagja, tehát egyszerűen nem érti, miként történhettek súlyos anomáliák. Káli Király István, az RMKC elnöke szerint túl kevés a hat hétnyi idő ahhoz, hogy mind a 240 kötetről érdemben döntsön a 2-2 lektor. Káli szerint súlyos gond a tőkehiány. Nincs miből gazdálkodniuk a kiadóknak. A maximális 1000 példányt alig tudják értékesíteni. Ugyanakkor felvetette: Erdélyben lényegében 12 profi kiadó létezik, mégis 28 intézmény között oszlott szét a támogatás. A kiadókon kívül alapítványok, egyesületek adnak ki néha értékes, de legtöbbször silány köteteket. 2002-ben a támogatott kiadványok 23%-a nem került könyvesboltokba! Káli és a kolozsvári Polis Kiadót vezető Dávid Gyula is azt javasolta: a jövőben legyen kötelező, hogy az alapítványok, egyesületek, szakmai szervezetek profi kiadón keresztül adhassanak ki köteteket, és azokon keresztül pályázhassanak, amivel biztosan nem fognak egyetérteni. Dávid Gyula irodalomtörténész azt is szorgalmazta: Magyarországon valakik szervezzék meg az erdélyi könyvek forgalmazását, és felvásárlási pályázatokat írjon ki a művelődési tárca. Szabó Gyula, a Kriterion vezetője a könyvekről szóló folyamatos információs anyagokat hiányolta. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója figyelmeztetett: Magyarország uniós csatlakozása után az onnan jövő támogatások egy csapásra elmaradhatnak, hiszen az unióban egészen más pályázati rendszerek lépnek érvénybe, amelyek alapja a PHARE-program. /(Máthé Éva): Véget ért a kilencedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"

"Nov. 16-án az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közösen szervezett konferenciát A közösségi rádiózás jövője Romániában címmel Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A 2002 szeptembere óta létező alapítvány célkitűzései a keresztény értékeknek a modern médiában történő terjesztése. A közel egy esztendeje működő Agnus Rádió ebben a szellemben készíti műsorait, amelyeket napi nyolc órán keresztül sugároz. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke előadásában úgy értékelte, hogy Romániában tulajdonképpen a háromféle rádiózás (kereskedelmi, közszolgálati és közösségi) egyszerre érvényesül, az erdélyi rádiók tehát megpróbálják egy időben ellátni mindhárom feladatot: tájékoztatni, szórakoztatni, építeni. Gáspárik felhívta a figyelmet arra is, mennyivel jobb a helyzete az erdélyi magyarságnak média szempontjából például Szlovákiához viszonyítva, ahol mindössze egyetlen olyan rádió működik, amely magyar nyelven is sugároz, elenyésző óraszámban. Somogyi Botond, az Üzenet című kéthetente megjelenő református lap főszerkesztője szerint az egyház sajtótevékenysége céltudatos, de nem öncélú igeszolgálat. A médiának pozitív irányba kellene befolyásolni az eseményeket, emelte ki előadásában Adorjáni László lelkész, az Agnus Rádió igazgatója. Szitnyai Jenő egy kárpát-medencei stratégia kiépítésének szükségességét elemezte. /S. B. Á.: Közösségi rádiók térhódítása. Erdélyi összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Stuttgarter Zeitung okt. 24-i számában átfogó cikket közölt Erdélyről, főként Kolozsvárról. Adrian Zielcke újságíró rávilágít Gheorghe Funar polgármester és Vasile Soporan prefektus között húzódó ellentétről, pozitív képet festett a Babes-Bolyai Tudományegyetemről és annak rektoráról Andrei Margaról, aki azt állította egyebek között, hogy Vasile Soporan spicli volt. A szerző hosszasan írt a városban uralkodó nacionalista hangulatról. Funar a német lapnak is elmondta véleményét a magyarokról. Funar azt állította, hogy Kolozsváron nem élnek magyarok, csak magyar származású románok, másrészt emlegette a magyarok barbár génjeit. - A magyarok nem vedlették le barbár génjeiket, szokásaikat, jóllehet már több mint ezer éve Európában élnek - mondta Funar. /Borbély Tamás: Andrei Marga: Soporan besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én kiosztották az idei Ezüstgyopár-díjakat a romániai magyar pedagógusoknak a szovátai Teleki Oktatási Központban. A 35 kitüntetett oktató között az óvónőtől a lelkipásztorig szinte minden pedagógusi kategória képviseltette magát. Meg kell ünnepelni azokat, akik vállalva mindenféle nehézséget, életpályájukat az oktatásra és a nevelésre szánták - mondta köszöntőbeszédében Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos elnöke. Balogh Gizella, kolozsvári magyar szakos tanárnő több mint két évtizeddel ezelőtt vonult nyugdíjba. A hetvenes éveit taposó tanárnő nemcsak diákokat készít fel a felvételire, hanem a Római Katolikus Nőszövetség Szent Raffael Köre elnökeként továbbra is a civil társadalom aktív tagja. Az immár hatodik alkalommal kiosztott Ezüstgyopár-díj létrehozására azért volt szükség, hogy a társadalom is vegye észre: a pedagógusokat meg kell becsülni. Az ünnepély végén a Gergely-Simon Ibolya által vezényelt csíkszeredai Harmónia Kamarakórus, és a nap egyik díjazottja, Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi karnagy és zenetanár lépett fel. /Szucher Ervin: Elismerés az oktatóknak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én énekkarok találkozója zajlott Csíkszeredában. Gergely Simon Ibolya csíkszeredai karnagyot, zenepedagógust Seprődi János-díjjal tüntette ki a Romániai Magyar Dalosszövetség. A kolozsvári Jakabffy Tamás Zsizsman Rezső-díjat kapott egyházzenei tevékenységéért. Az aranyosgyéresi Szabó Lőrinc Zsombor Jagamas János-díjat kapott kórusvezetői és szervezői tevékenységéért, a sepsiszentgyörgyi Sipos Zoltán és Kelemen Szilárd Markos Albert-, illetve Rónai Antal-díjban részesült. A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlésén a szövetség elnöke, Tóth Guttman Emese eredményesnek mondta a dalosszövetség által a legutóbbi egy évben kifejtett tevékenységet, hangsúlyozva, hogy valamennyi tervezett előadást, hangversenyt megtartottak. A szakbizottságok elnökei az intenzívebb és eredményesebb szakképzés megvalósítása érdekében emeltek szót. Szó esett továbbá a hangszerellátás javításának szükségességéről is. A közgyűlés nyitányaként kilenc Hargita megyei kórus hangversenyezett. A Bartók-Enescu Dalos Találkozó sikeres volt. /Sarány István: A Dalosszövetség díjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./"

"Gyergyócsomafalván, az értelmiségiek őszi találkozóján, nov. 15-én Frumósza, Pusztina és Gyergyócsomafalva, illetve a székelyföldi autonómia jövendőjéről beszélgettek A Frumószán tanító Vas Ibolya Emese, Kis Portik Irén néprajzkutató, Oláh Gál Elvira újságíró, Nyisztor Ilona néprajzkutató és előadóművész, Mirk Szidónia néprajzkutató, a Moldvai Magyarság szerkesztője vázolták a mai csángóföldi helyzetet. Az oktatás egyre javuló helyzete és a magyarságára mind jobban figyelő érdeklődése a magyar iskola iránt, biztató jelnek számíthat. Borsos Géza a székelyföldi autonómia-törekvések célkitűzéseivel ismertette meg a hallgatóságot. A NKÖM által támogatott rendezvényen sikert aratott az "élő népviselet-kiállítás", majd a közel 50 csángóföldi gyermek által bemutatott műsor. /Bajna György: Érdemes találkozás Csomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./"

"A dévai unitáriusok száz esztendős álma vált valóra nov. 15-én, amikor félezer erdélyi, magyarországi és amerikai hívő jelenlétében felavathatták a dévai unitárius templomot és lelkészi hivatalt. A vallás- és lelkiismereti szabadság kihirdetésének 435. évfordulóján fejet hajtottak a hitéért mártírhalált halt Dávid Ferenc vallásalapító unitárius püspök szelleme előtt. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök igehirdetése, Rázmány Csaba, a magyarországi unitárius püspök köszöntő szavai után a székelykeresztúri, illetve kolozsvári Unitárius Gimnázium és Kollégium énekkara és várjátéka következett. A dévai unitárius templomot az erdélyi unitáriusok, illetve az amerikai testvéregyházak segítségével építették fel. /Gáspár-Barra Réka: Százéves álom vált valóra. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. nov. 17./"

"Távolmaradtak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) képviselői a hét végén megszervezett Csomafalvi Csángó Napokról, a rendezvénysorozatra Frumószáról és Pusztináról negyvenöt gyerek és kilenc felnőtt érkezett a székely településre. A Czirják Árpád pápai prelátus által védnökölt fórumon a szatmári származású Vass Ibolya, jelenleg frumószai magyartanár tartott helytörténeti előadást. Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató a csángó és székely motívumrendszerről tartott ismertetőt. A csíkszeredai Mirk Szidónia, a Moldvai Magyarság folyóirat szerkesztője a lapot és a csángótémában megjelent kiadványokat ismertette, Oláh Gál Elvira pedig a Magyar Rádió, valamint a Bukaresti Rádió magyar adásának tudósítójaként elemezte a csángókról írt irodalom csángók általi olvasottságát. A csomafalvi rendezvényen Nyisztor Ilona frumószai óvónő, népdalénekes a Mi, moldvai csángók című népviseleti kiállítás anyagát ismertette. /Gergely Edit: Csángó Napok Csomafalván. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én falutalálkozót tartottak Mezőcsáváson. A vegyes lakosságú település ortodox temetőjében megkoszorúzták a világháborúkban elesett hősök emlékművét, ezt követően az ünneplők a helybéli rezesbanda kíséretében felvonultak a dombtetőn álló református templomhoz. A falu történetét Nagy Alpár történelemtanár, volt iskolaigazgató foglalta össze kétnyelvű beszédében. /Orbán Zsolt: Ünnep Mezőcsáváson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tagjai megrendezték a III. Nagykárolyi Táncháztalálkozót. Fülöp Gábor városi tanácsos, az egyesület és egyben a Rekettye tánccsoport alapító tagja közölte, a rendezvényre az anyagiakat részben sikeres pályázatok révén (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Communitas Alapítvány) sikerült előteremteniük. A Kolozsvárról érkezett Papp Emese, az Ördögtérgye néptáncegyüttes tagja nemezelésre Mészáros Magda nagykárolyi kisiparos gyöngyfűzésre, Orbán Erika pszichológus bútorfestésre, Kiss Zita csuhéfonásra, Reszler Aliz Csanálosról fonalcsomózásra tanította a gyerekeket. Az Üsztürü és a Fabatka zenekarok közreműködésével a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes tartott fergeteges sikert aratott. /Táncháztalálkozó Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./"

"Nov. 14-én harmincnégy fiú és lány ifjúsági és kulturális csoportot alapított Kökényesden, azzal a céllal, hogy összefogják a település fiataljait. Nevet is fognak választani a csoportnak A jelenlévők egy néptánc- és egy színjátszó csoport megalakulásáról döntöttek, és úgy határoztak, hogy a következőkben minden szombat este találkoznak. Kökényesden a diszkózáson és a kocsmázáson kívül másra nem nyílt lehetőség. Tóth Mária, a Faipari Iskolaközpont XII. osztályos tanulója és Filep Erika, a Közgazdasági Líceum X. osztályos tanulója hívta össze az alakuló ülést. Segített nekik Lukács Éva tanítónő, aki az általános iskolásokból álló néptánccsoport egyik vezetője. /Simon Levente: Péntek este ifjúsági csoport alakult Kökényesden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./"

"Nov. 15-én Marosvásárhelyen, Kultúrpalotában megnyílt a hajdani marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum gyűjteményéből összeállított kiállítás, ugyanakkor bemutatták Bónis Johanna történész-kutató Székelyföldi Iparmúzeumról írt kötetét. Bónis Johanna, a kiállítás megálmodója és szervezője elmondta, hogy Budapesten 1883-ban nyitották meg a technológiai iparmúzeumot, itt tanulhattak mindazok, akik az iparművészetet választották életpályájuknak. Mindössze három évvel később, 1886. júniusában Marosvásárhelyen megnyílt a Székelyföldi Iparmúzeum, ahova elsősorban erdélyi mesterek termékei kerültek, de voltak itt zsolnai porcelánok, és más iparművészeti alkotások is. A mostani kiállítás anyagát négy helyről, a marosvásárhelyi és kolozsvári történeti és néprajzi múzeumoktól kellett újraegyesíteni. Spielmann Mihály Bónis Johanna könyvét ismertette, hangsúlyozva, " Phoenix-könyvet" vehet kezébe az olvasó, mert egy olyan intézményről szól, amely valamikor létezett, s amelyet jó lenne újraéleszteni. /Vajda György: Tárlatnyitó és könyvbemutató. Székelyföldi Iparmúzeum- élesztgető. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./"

"Harmadik alkalommal tartották meg nov. 15-én a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében a Kolozsvári Ifjúsági Színjátszó Találkozót, melyen hét amatőr ifjúsági színtársulat vett részt. A kolozsvári egyházközségeket a belvárosi (Farkas utcai templom), felsővárosi (Kétágú templom), alsóvárosi (Kakasos templom), kolozsmonostori és hídelvi egyházközségek ifjúsági csoportjai képviselték, mellettük meghívottként az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszócsoportok is felléptek. Sebesi Karen Attila zsűritag elmondta, örültek annak, hogy a kolozsvári csoportok mellett az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszó csapatok is jelen voltak a rendezvényen, és reméli, hogy az elkövetkező években a kolozsvári találkozóból Kolozs megyei színjátszó találkozóvá növi ki magát a rendezvény. /Pap Melinda: Fiatalok színjátszó fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Irónia és önirónia jellemezte a Benajar Társaság Tolerancia (ta) című hétvégi kiállítását. Kolozsváron, a Bocskai ház alagsorában, a Sapientia EMTE támogatásával megszervezett kiállítás a Benajar Társaság bemutatkozása volt. A név szójátékot takar (béna jár), és a Minimum Party Társasághoz közeli körök állnak mögötte. Központi motívumuk a tolószékből felálló alak, amely a művészet erejét szimbolizálja. A tolószéktől már csupán néhány egyszerű lépés eljutni a nemzeti toleranciához, amelynek témakörét szintén körbejárták az alkotók installációi. /bpe: Tolószékes tolerancia. Bemutatkozott a Benajar Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetségen nov. 14-én dr. Vallasek István egyetemi oktató volt, a Sapientia csíkszeredai kirendeltségének tanára. Az egyetem gondolatának megszületésétől kezdve vázolta fel a Sapientia történetét, mai helyzetét. A Sapientia nem az első magyar egyetem, a maga nemében azonban egyedülálló. 2000. márc. 16-án jegyezték be a Sapientia Alapítványt. Az induló szakok meghatározásánál arra figyeltek, hogy azok hiánypótlók legyenek: közgazdaságtan, műszaki oktatás, kertészet, agrártudomány, társadalomtudományok, környezettudomány, filmművészet, média szak indult. Román nyelvű oktatás is folyik: jogszabály szerint nem működhet úgy egyetem Romániában, hogy az állam hivatalos nyelvén ne nyújtana képzést. Idén a Sapientián tanuló diákok száma Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron összesen 1600. Kiemelt jelentőségű a csíkszeredai egyetem, hiszen a város Székelyföld szívében fekszik, eddig azonban nem rendelkezett egyetemi hagyományokkal. /Farkas Imola: "Eső eshet, szél fújhat, csont törhet, de tanítani kell..." Újra az erdélyi magyar magánegyetemről, a Sapientiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője nov. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadást, amelyben a diákok kérdéseire válaszolva kitért a székelyföldi fejlesztési régió kérdésére is. Úgy vélte, hogy az etnikai alapon létrehozott régiók nem jelentenek megoldást Románia számára. - Veszélyes etnikai alapon kijelölni a régiókat, nem szerencsés, ha a fejlesztési kritériumokat az etnikai szempontok helyettesítik - szögezte le. Scheele szerint rövid távon Romániának nem érdeke módosítania a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határait, hosszú távon ez nem zárja ki a későbbi módosítást. /Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Kolozsvári terepszemlén Scheele. Magyarázzák bizonyítványukat az igazságszolgáltatók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Nagy port kavart a romániai politikai életben Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens állítása, miszerint az 1989-es forradalmat a szovjet KGB rendezte meg. Vlagyimir Bukovszkij a hét végén Brassóban, a Disszidens tevékenységek és mozgalmak a kései kommunizmusban című nemzetközi szimpóziumon azt állította, hogy "Moszkva már 1988-ban elrendelte a bukaresti hatalom megdöntését, majd tervet is kidolgozott erre. A kelet-európai államokban végbement forradalmak tulajdonképpen a KGB kezdeményezésére kezdődtek meg". Az orosz író elmondta, a volt kommunista országok hatalmon lévő politikusainak mintegy fele együttműködött a szovjet titkosszolgálattal. Bukovszkij állításaira reagálva Ion Iliescu államfő közölte: az elmélet szerinte nem az orosz disszidenstől származik, hanem azoktól az "ágrólszakadt románoktól", akik a 90-es évek elején már előhozakodtak ezzel. "Sztálin-ellenes kiállásáért tiszteltem Bukovszkijt, ám a romániai forradalomról tett kijelentései mélységesen kiábrándítanak.". Vlagyimir Bukovszkij "államellenes magatartásáért" már 16 évesen konfliktusba keveredett a KGB-vel. 1961-ben eltiltották az egyetemről, két évvel később rendszerellenes tevékenység miatt munkaszolgálatra küldték. Nyugati nyomásra 1976-ban hagyhatta el a Szovjetuniót. /R. Sz.: KGB-s puccs volt? = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot hibáztatja Vasile Soporan prefektus, akire ismét az egykori politikai rendőrséggel való együttműködés gyanújának árnyéka vetült. A Stuttgarter Zeitung nemrég Kolozsvárról közölt cikkében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, illetve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyaránt azt nyilatkozta, hogy a prefektus a rendszerváltás előtt besúgó volt. Soporan már ezelőtt három évvel is hevesen tiltakozott a megbélyegzés ellen. A stuttgarti lap írásában Andrei Marga részéről megfogalmazott vádat a rektor cáfolta, mondván, hogy az újságíróval csak az egyetem helyzetéről beszélgetett. - Az újságíró valóban beszámolt arról, hogy Gheorghe Funarnak mi a véleménye a prefektusról, de én nem nyilatkoztam neki ebben az ügyben - mondta a rektor. /Marga cáfol, Soporan perel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Az RMDSZ Gazdasági Fősztálya és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közös szervezésében EU-s képzéssorozat indul romániai magyar kis- és középvállalkozók csatlakozásra való felkészítésének érdekében. "Az EU házhoz jön" cím képzés bemutató konferenciájára nov. 21-én Kolozsváron kerül sor. A képzésen résztvevő vállalkozók a szemináriumon való részvételről szóló tanúsítványt kapnak. /Képzéssorozat a romániai magyar kis- és középvállalkozók számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

"A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ezen a héten honlapján közzéteszi a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek nyújtott idei működési támogatás elosztását. A pályázatok elbírálása idén még a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának a különböző, határon túli régiókat képviselő tagjainak az ajánlása alapján történt. Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter azonban kijelentette: jövőre a támogatási összegek elosztásáról szóló egyeztetés a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ifjúsági tagozatában történne, amelyiknek felállításáról nemsokára kormányhatározat születik. Az úgynevezett ifi Máértban Erdélyt az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) képviseli majd, amely nem tagja a Magyar Ifjúsági Konferenciának. A miniszter Kolozsváron úgy nyilatkozott, ez nem jelentheti azt, hogy a Miért előnyt élvezhet az erdélyi támogatások elbírálásánál. Az ifi Máért létrehozásának gondolatát helyeselték ugyan, de némi gyanakvással fogadták a MIK múlt hét végén a szlovéniai Lendván tartott ülésének résztvevői, amelyen Erdélyt az RMDSZ-szel szakító Magyar Ifjúsági Tanács küldöttei képviselték. Somogyi Attila, aki a MIK Állandó Bizottságának az erdélyi tagja elmondta: "Lendván Gyurcsány Ferenc nyilatkozatban biztosított minket arról, hogy a MIK-et továbbra is súlyának megfelelően kezeli." A Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina szerint a támogatások elosztásáról a MIK és az ifi Máért tagjaiból álló bizottságnak kell majd döntenie. /Cseke Péter Tamás: A MIK számára civil ifjúsági tevékenység a meghatározó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Az RMDSZ egy ideje tévúton halad. A Markó-ellenességgel aligha vádolható Gabriel Andreescu román létére kifejtette: az RMDSZ nem az egész erdélyi magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk csoportét, valamilyen klikkét. "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más kisebbségi szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből" - nyilatkozta a Duna Televíziónak. Barátilag figyelmeztetett: egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tart, hiszen a belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása. Az angol Románia-szakértő, Tom Gallaghe kívülálló, mégis a kolozsvári Szabadságban megjelent interjúban látleletet készített az RMDSZ tévelygéseiről. A külföldi politológus szerint a Markó-féle RMDSZ önérdekkereső elánnal halad vállvetve egy zsákutcában a Romániát rosszul kormányzó SZDP-vel, elvesztette demokratikus jellegét, egy kirekesztő, arrogáns, acsarkodó és hiperérzékeny román versenypártocskává silányult. Az RMDSZ-nek nincs és nem is lehet hiteles, érdemi válasza sem Andreescu, sem Gallagher kritikáira, de nem is foglalkozik ezzel. Médiabirodalmát építi - országos szórású önálló tévét ígért neki a minap az MSZP -, készül a választási kampányra, mindenáron nyerni akar, az SZDP oldalán szeretné megvalósítani a pártállamot. Amikor a volt politikai foglyok vitázni ültetnék le Szász Jenőt Markó Bélával, utóbbi azt üzeni: neki nem partner egy udvarhelyi polgármester./Dénes László: A diagnózis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"A volt RMDSZ-szenátor Csapó József, az erdélyi magyar önrendelkezés egyik teoretikusa és élharcosa nemcsak a román nacionalizmus kereszttüzébe került, hanem magára vonta az MSZP-SZDSZ- RMDSZ finanszírozta balliberális média ellenszenvét is. Nyilvánvaló politikai lejáratási célzattal készült terjedelmes összeállítás jelent meg az Erdélyi Riport című hetilapban, amely Csapó doktornak az 1989 előtti romániai magyar sajtóban megjelent, a Román Kommunista Párt agrárpolitikáját népszerűsítő propagandisztikus írásaiból tallóz. Az összeállítás aláíratlanul jelent meg, de a szövegösszefüggésből kiderül: Csapó egykori pártsajtóbeli kollégái állnak a háttérben, akik 1990 után pár évig a politikusi karriert az akkori RMDSZ-vezérkar kérésére és támogatásával felkaroló agrárszakember kegyeit keresték, ma viszont felsőbb utasításra, politikai megrendelésre annak sohasem titkolt múltjában vájkálva igyekeznek "leleplezni". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Ördögi terv a Duna Televízió ellen. Azok kívánják a halálát, akikért a rendszerváltozás egyik első, okos döntése értelmében megalapították: a határon túli magyarok. No nem mindnyájan, csak a bukaresti kötődésűek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke szerint "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként" működik az összmagyarság tájékoztatására rendelt magyarországi közszolgálati adó. Nyilatkozatából kihallható, szerinte szerencsés volna, ha azt a pénzt, amit a magyar állam a Duna Televízió fenntartására ad, az egész napos erdélyi magyar televízió létrehozására utalná át. Mert ennek a létesítménynek a világra jöttét - szerintük - "a Magyarországról műholdon sugárzott adások, a Duna Televízió és az M2 akadályozzák". Nem akarnak tudni róla, hogy a határon túli magyarok tájékoztatására rendelt anyaországbeli közszolgálati intézmények nemcsak az erdélyi magyaroknak szánják adásaikat, hanem a világon mindenütt jelen levő magyaroknak. - Monopolizálnák az érdekképviseletet. A román parlament kisebbségi frakciója elfogadott egy törvénymódosítás-tervezetet, amely szerint a kisebbségek érdekképviseletét felvállaló mai civil szervezeteket fel kell számolni. Kivételt képeznének a jelenleg is a parlamentben ülő képviselők szervezetei és az RMDSZ. A többiek újrabejegyeztetéséhez a tervezet olyan kritériumokat sorol fel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik más szervezetek megalakulását... A Helsinki Bizottság nevében Gabriel Andreescu romániai társelnök már tiltakozott a képviseleti monopólium törvénybe iktatása ellen. Gabriel Andreescu egy, a Duna Televíziónak adott interjújában (Közép-európai magazin, 2003. november 6.) a következőket mondta erről a kezdeményezésről: "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből. Egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tartok. A belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása." (Mediafax) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./"

"Az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy mivel megrendült bennük a bizalom, visszahívja Szilágyi Zsoltot az európai integrációs bizottságból, Pécsi Ferencet pedig a FUEV-ből. Pécsi Ferenc rámutatott, ő már 1989 előtt is végigjárt egy ilyen boszorkányüldözést. Miután elvégezte a külkereskedelmi fakultást, rövid minisztériumi kitérő után a szatmárnémeti Unió gépgyárhoz került. Járta a világot és végezte a teendőket. 1985-ben azonban a gépgyárhoz helyeztek egy román embert, aki őt akarta lejáratni, hogy magyar volta miatt lecserélhessék. Kutatott a papírjai között, másolgatta ezeket. Végül a szeku egy titkos levelet küldött a vállalatnak, közölve, megvonják Pécsitől a külföldiekkel való tárgyalás jogát. Most pedig Markó pártelnök kijelentette, hogy nem azért hívják vissza Pécsit, mert nem tevékenykedett volna jól, hanem mert a bizalom megszűnt. Tehát lényegében ugyanaz történt, mint akkoriban. Az RMDSZ addig süllyedt, hogy ugyanazt a módszert használja, amit a kommunista diktatúra. /R. Gy.: Régi módszerek köszönnek vissza. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Még egyszer sem ült össze, de dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága - derült ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatából. A hivatalban jelenleg az elvándorlás kérdéseit is vizsgáló korábbi szociológiai felmérések összegzése zajlik.Aug. 29-én jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy bizottságot hoznak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak felmérésére, a koordinációt pedig az ügyvezető elnökségre bízta. Takács Csaba kifejtette, az RMDSZ-nél zajlik ez a szociológiai munka, például a népszámlálás eredményeinek összesítésével. Magyari Nándorék, Veres Valérék, Horváth Istvánék munkáiban markánsan jelen vannak az identitás vállalása, megőrzése és a migráció kérdései is. Takács szerint nem baj, hogy nem üléseztek, neki koordinációs szerepe van ebben a kérdésben, és a szükséges lépéseket megtette. /Gazda Árpád: "Levelező" tagozat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Még jól meg sem alakult a Székely Nemzeti Tanács, már támadták őket a román nemzetféltők. Az élen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, aki szerint az említett tanács minden tagját bilincsbe kell verni. Egymást túllicitálva kérik, követelik az SZNT-vel való leszámolást, annak megszüntetését. Az RMDSZ vezetői különböző rész- és önérdekek miatt erről nem akarnak beszélni, tárgyalni erről. Romániában a nacionalista hang még mindig uralkodó, "államalkotó" gondolat. Románia nem demokrácia. A tévében a kormánypárti Adrian Paunescu, . Ceausescu udvari költője nacionalista tirádákkal, mítoszokkal szédíti az egyszerű emberek millióit. Több régi volt főelvtárs ma felsőházi tag, s a legvadabb nacionalisták közül valók. Azután a priuszos Pruteanu, a szovjet őrnagyból román honatyává avanzsált Ilie Ilascu, a folytonosan háttérügyek után kutató Sergiu Nicolaescu - így áll pillanatnyilag a román politikum.Az ország érdeke az, hogy a szélsőséges nacionalizmustól és nacionalista politikusaitól megszabadult korszerű, demokratikus Románia kopogtasson az Európai Unió kapuján. /Román Győző: Bilincszörgetés Bukarestben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"A Capital című bukaresti gazdasági hetilap tavaly még csak százas, idén már háromszázas listát állított össze a leggazdagabb romániaiakról. 80 millió dollárosra saccolt vagyonával továbbra is a kommunikációs szolgáltatóiparban utazó Teszári Zoltán a legtehetősebb magyar, ám a tavalyi második Verestóy Attila a harmadik helyre csúszott le. Megelőzte őt a marosvásárhelyi-bécsi illetőségű Prosszer kereskedő házaspár, de utolérte a kétes eredetű magyarországi pénzeket forgató Mudura Sándor is. Az RMDSZ szenátorát idén már csak 25 milliósra taksálta a bukaresti lap, ám még ez is több csekély ötmillióval, mint amennyit tavaly jeleztek. Verestóy egyébként csupán 172 ezer dollárt írt be a 25 millióból, amikor nemrég a honatyákat vagyonbevallásra kötelezték... /Szegény Verestóy. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"