"Nagyszabású ünnepéllyel emlékezett meg Arad maroknyi magyar közössége a szabadságharc kirobbanásának évfordulójáról. Az eseménysorozat a vesztőhelyen való megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött. Tokay György parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az emlékművet. Délután folytatódott a megemlékezés a Szabadság-szobornál való tisztelgéssel. A szoborcsoport immár negyedik éve áll rácsok mögött a Minorita rendház udvarában. Az aradiak remélik, hogy az idén utoljára kényszerülnek a rácsok mögött felkeresni a szoborcsoportot. Matekovits Mihály, aradi főtanfelügyelő helyettes mondott beszédet. A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány égisze alatt műkődő Horváth Béla Stúdiószínpad két tagja adott elő egy-egy alkalomhoz illő verset és éneket. A társulat előadására a minorita kultúrotthonban került sor. Az Erdély harangoz című előadást Fenyák Magdolna, a stúdiószínpad vezetője állította össze. /Valkai Krisztina: Tisztelgés a rácsok mögötti Szabadságnál. Aradon lépett fel a Horváth Béla Stúdiószínpad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Évről évre mind kevesebb aradi, temesvári magyar fiatal választja a Babes-Bolyai Egyetemet, pedig a karok 70 százalékán lehet magyarul tanulni. Többségük magyarországi egyetemen szeretne tanulni, pályaválasztásukat első lépésnek tekintik az áttelepedéshez. Az újságíró reménykedik, hogy meg lehet megállítani a szürkeállomány exodusát. /Puskel Péter: A szürkeállomány exodusa. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./"

"Márc. 15-én Temesváron felavatták a Kós Károly Közösségi Központot, a Temes megyei civil szervezetek központját. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében arra buzdította a megye létező és ezután alakuló civil szervezeteit, hogy éljenek minél gyakrabban az új hajlék nyújtotta lehetőséggel. Halász Ferenc hangsúlyozta: az RMDSZ-szervezet nem mondott le az elődök építette Magyar Ház visszaszerzéséről. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja kiemelte a mindenkori magyar kormányok törődését a határon túli magyarság sorsa, jövője iránt. A temesvári civil szervezetek új otthona ennek a törődésnek egyik kézzelfogható jele. /Sipos János: Építkező civil szervezetek. Kós Károly Közösségi Központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./"

"Egy kezdeményező csoportot elindította az Aradi Szabadság-szobor Egyesület bejegyeztetését. A csoport tagjai Bognár Levente, Bölöni György, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Király András, Nagy István, Matekovits Mihály, Pávai Gyula, Tokay György és Ujj János. Mindenkire számítanak, aki részt kíván venni munkájukban. Gyűjtést akarnak kezdeményezni a szobor helyreállításához. /Bölöni György: Bejegyzés előtt a Szabadság-szobor Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./ Aradon a Szabadság-szobor Egyesület segíteni fogja a helyreállítást. Márc. 15-én Bálint György mérnök emberei lerakták a szobortalapzat utolsó kövét is a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarára. Kocsis Rudolf szobrászművész, a talapzat restaurálási munkálatainak vezetője közölte, hogy egyetlen gránittömb se sértetlen. /Puskel Péter: Befejeződött a talapzatkövek kiszállítása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./"

"Megváltoznak a postai irányítószámok. A változtatást elsősorban a küldemények elektronikus feldolgozásának bevezetése indokolja. Május 1-től hatszámjegyűek lesznek a postai irányítószámok a jelenlegi négyszámjegyűek helyett. - Az új irányítószámok első számjegye a postai tartomány számát jelenti, mivel Romániát 10 postai tartományra osztották fel. A második a megye száma, a következő négy pedig a helységé. Hargita megye a brassói tartományhoz tartozik, ennek az 5-ös szám felel meg. A megye helységeinek irányítószámai tehát ötössel kezdődnek. A megyét a 3-as szám jelenti, azaz a második szám a 3. Az új rendszerben az 50 000 lakosnál nagyobb városokban az utcák is külön kódot kapnak, így a számok városon belül is különböznek. Csíkszereda, bár nincs 50 000 lakosa, megyeszékhelyként a megyében egyedül kerül ebbe a helyzetbe. Így például a csíkszeredai Virág utca postai irányítószáma 530130, a Jégpálya negyedé 530133 lesz. Hargita megye többi városában és községében településenként egy-egy irányítószám lesz, amelyek szintén 53-mal kezdődnek. A levelek kézbesítési ideje jelenleg a postai tartomány területén belül a feladás után egy nap, amennyiben a küldeményt a postakocsi indulása előtt teszik postára, a tartományon kívül pedig két nap. Ezek a határidők a munkanapokra vonatkoznak. Márc. 1-től a székelyudvarhelyi 1-es postahivatalban is feladhatók és átvehetők a külföldi csomagok, feladni szerdán 10-12 óra között lehet, átvenni kedden és csütörtökön. /Kovács Attila: Változnak a postai irányítószámok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./"

"Gyergyóalfaluban a Sövér Elek Alapítvány tisztújító gyűlést tartott. Gál Mihály, az alapítvány alelnöke beszámolt az eredményekről: az alapítvány volt a fő támogatója és szorgalmazója a Sövér Elek Galéria és a Sövér Elek-emlékszoba létrehozásának. Gazdanapok, falunapok szervezésében vállalt szerepet, épületet és telket vásárolt a községbe érkező tanerők számára, ahol olyanok kapnának helyet, akik szerződést kötnek az alapítvánnyal, hogy legkevesebb 5 évig a faluban tanítanak. Öt tagból álló új kuratóriumot választottak. A kuratórium elnöke Gál Mihály lett, alelnöke Pál Csaba, titkára Lőrincz Erzsébet. /(Bajna György): Tisztújító és beszámoló alapítványi gyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./"

"A Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának idei 1. számában /főszerkesztő: Horváth Arany/ az erdélyi, vajdasági és budapesti napilapokban és folyóiratokban (Hitel, Szabadság, Korunk, Erdélyi Napló, Reformátusok Lapja, Hargita Népe, Hét Nap, Erdélyi Riport, Partiumi Közlöny) megjelent írásokat is közöltek. Többek között Egyed Ákos Kolozsvár történelmi örökségéről, Sylvester Lajos a csángómagyarság múltjáról, jelenéről írt. Interjút közölt a lap a csángó énekes, Petrás Máriával és gróf Kálnoky Tiborral. Helyünk a jövő Európájában címmel Orbán Viktor gondolatait ismerheti meg az olvasó, Csoóri Sándor pedig többek között a nagytőkéről és a globalizációról fejtette ki véleményét. /Transsylvania. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete márc. 14-én immár második alkalommal szervezte meg a Fiatal tehetségek tavasza című seregszemlét. Színpadra léptek a legtehetségesebb szavalók, énekesek, muzsikusok és táncosok Marosvásárhelyen. A fiatalok s az őket elkísérő szülők, pedagógusok ezzel az ünnepi műsorral tisztelegtek március 15. szelleme előtt. /(mezey): Fiatal tehetségek tavasza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"

"Márc. 15-én Székelyhídon immár harmadik alkalommal került megrendezésre a Szabadságharc zászlaja alatt elnevezésű történelmi verseny. A vetélkedő a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, annak szülőbizottsága és a Székelyhídi Ifjúsági Szövetség szervezésében zajlott. A versenyen Értarcsa, Érmihályfalva, Hegyközszentmiklós, Székelyhíd, Margitta és Monospetri háromfős csapatai mérték össze tudásukat a magyarság történelméből. /Cservid Levente: Történelmi vetélkedő. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./"

"Jubileumi tárlattal jelentkezett Marosvásárhelyen a hetven éves Orbán Fülöp Irma textilművész. Pályájának jelentős része, közel két évtized az egykori Székely Népi Együtteshez kapcsolódik, ahol kosztümtervezőként dolgozott. Az akkori igazgatónak, Hajdú Zoltánnak sikerült a legkedvezőbb munkakörülményeket megteremtenie az együttes működéséhez. Hatalmas gyűjtőmunkát végzett akkoriban, ma is többnyire abból él. 1975-ben váratlanul elbocsátották. Orbán Fülöp Irma félszáznyi faliszőnyeget szőtt eddig. /Sz. L.: "Célom a rácsodálkoztatás lenne..." = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./"

"A nagyszalontai MIDESZ évekkel ezelőtt a Hasbeszélő című periodikával lépett az olvasók elé. Most új kiadványt jelentettek meg Demokrata címmel. A négyoldalas kiadvány legszembetűnőbb érdekessége a nemzetiszín kokárda, amelyik nemcsak nyomtatott formában látható a címlapon, hanem szalagként rátűzve is. A Demokrata első oldalán olvasható a szalontai nép 2003-as követelése, a mai 12 pont. Ezek között a sajtószabadság mellett felelős városvezetőket, beruházásokat követelnek, olyan elöljárókat, akik a nép közül emelkedtek ki, akik szolgálnak, de nem kiszolgálnak, nem kótyavetyélik el a város vagyonát, s határozataikban a fokmérő csakis a nép érdeke lehet. A szerzők gyűjtést kezdeményeztek a város jelképe, a Csonkatorony restaurálása érdekében. A Demokrata példányait a március 15-i ünnepség idején ingyen osztották a fiatalok. /C. Patócs Júlia: Gondolatok a forradalom jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./"

"A Megy a gyűrű kis füzetecske. Hiánypótló könyvecske. Daloskönyv, játékoskönyv. Hetvenhét dallama a kántor-tanítóképző főiskolai szakkörök eddigi repertoárjából állt össze. A füzetben Szabó Éva a dallamok gyűjtője, Sinkó András a kották szerkesztője, az EMKE Maros megyei szervezete adta ki. Szükség van erre, mert "dallamkárosult" és "játékvesztett" nemzedékek hagyják el a szülői ház és az iskola kapuit. /(lokodi): Új kis daloskönyv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"

"Veres Kovács Attila nagyváradi református lelkipásztor meghívásnak eleget téve néhány hetet töltött az Egyesült Államokban és Kanadában, hogy a magyar diaszpóra életét közelebbről megismerje. Az Egyesült Államokban két magyar református egyházkerület van: a Krisztus Egyesült Egyházán belül a Kálvin, illetve a Független Magyar Református Egyházkerület. Az első napokban a Kálvin Egyházkerület lelkészeivel találkozott. Nehéz helyzetben van mindkét egyházkerület, mert fokozatosan kiszorul az életükből a magyar nyelv. Két istentiszteletet tartanak: egy magyar és egy angol nyelvűt. Az angolon általában többen vannak. A kanadai Montrealban a Székely Egyesület 70. évfordulóján is részt vehetett, majdnem 300 elszármazott székellyel együtt. Az ottani kis magyar sziget igyekszik fenntartani önazonosságát. A fiatalok a Gyöngyösbokréta Együttesben táncolnak, a népdalokat szakemberektől tanulják. Kanadában jobban őrzik az identitásukat a magyarok, mint az USÁ-ban. Az anyaországi egyházak elhanyagolják a diaszpórát. Nincs koncepciójuk vagy kidolgozott stratégiájuk a diaszpórára vonatkozóan. A régi óriási nagy magyar közösségek, mint a clevelandi vagy a Detroit környéki volt autógyári kolóniák fokozatosan felbomlanak. /Fábián Tibor: Nagy magyar közösségek helyett kis nyelvi szigetek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./"

"Németh Zsolt, a Fidesz Polgári Párt alelnöke megfázására hivatkozva nem mondta el a brassói magyaroknak március 15. alkalmából üzenetét. Előzőleg fel sem merült, hogy Verestóy Attila jelen lesz. "Jelenléte annál inkább meglepett, mert nem kifejezetten vallunk azonos politikai nézeteket" - jelezte Németh Zsolt. Titkárnője közölte, hogy Németh Zsolt megbetegedett. A Romániai Magyar Szó minderről Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióját kérdezte. Verestóy hangsúlyozta: "én sem akartam, és nem is szeretnék együtt szerepelni, méghozzá sehol Németh Zsolttal." Németh Zsolt "ne hozza ide azt a gyalázatos szokást, ami ott dívik. Azt, hogy még a nemzeti ünnepen is kétfelé szakad a magyarság." Verestóy leszögezte: "magyarországi politikus, legyen az bárki és bármilyen pártból, vegye csak megtiszteltetésnek azt, hogy egy RMDSZ-rendezvényre meghívják! És ne támasszon feltételeket". Verestóy szerint a brassóiak a "szeretett Dávid Ibolyát látták volna legszívesebben", de az MDF elnöknője elfoglaltsága miatt ennek nem tudott eleget tenni, és akkor Németh Zsolt "gyorsan bejelentkezett". Az ünnepségre megérkezett Németh Zsolt titkárnője, hogy ő beolvasná a beszédet. Verestóy szerint sajnálatos, "hogy éppen azok, akik a magyar nemzet határokon átívelő egységéről szónokolnak nap mint nap, ma nem tesznek mást, mint keményen támogatják azt a mozgalmat, azokat a fórumokat, melyek célja megtörni magyarságunk egységét, valamiképpen létrehozni az RMDSZ úgynevezett alternatíváját." /Gyarmath János: A "pótszónok" begorombult... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"A Polgári Szövetség (az Alianta Civica) Országos Igazgató Tanácsa állásfoglalása szerint az RMDSZ és az SZDP szövetsége akadályozza az igazi demokráciáért, a politikai osztály megreformálásáért, a korrupció ellen folytatott harcot. Az RMDSZ bizonyos előnyök érdekében elárulja a demokrácia ügyét, a politikai erkölcs minimumát. Kántor Lajos ehhez hozzátette: romániai magyarként nem könnyű megválasztani a többségi barátot és megnevezni az ellenséget. /Kántor Lajos: Barát és ellenség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz gátlástalan propagandája, amelyet Erdélyben a magyar kormány ellen folytat - jelentette ki az MTI-nek Kovács László. A magyar külügyminiszter a Krónika Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel készített, márc. 18-i számban közölt interjúra reagált. "Mostani erdélyi utam, az RMDSZ vezetőivel és egyszerű emberekkel folytatott beszélgetéseim arról győztek meg, hogy az előző kormányt súlyos felelősség terheli azért, hogy a magyarországi viták Erdélybe is behatoltak, veszélyeztetve a magyarság egységét" - jelentette ki Kovács. Leszögezte, Németh Zsolt állításával ellentétben a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatások elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúraépítésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. "Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott" - vélekedett a miniszter.Kovács László hozzáfűzte, azok az erdélyi magyarok, akik hallották vagy olvasták az ő marosvásárhelyi, illetve fehéregyházi március 15-i ünnepi beszédeit, és összehasonlították azokat Németh Zsoltnak, Kövér Lászlónak és más fideszes politikusoknak "a magyar kormány ellen uszító megnyilatkozásaival", le tudják vonni a következtetést: ki az, aki az erdélyi magyarság ügyét, az annak érvényesítésében elengedhetetlen összefogást szolgálja, és ki az, akit pártpolitikai érdekei vezetnek. /G. Á.: Beszédes ünnepi beszédek. Külügyminiszteri válasz a Krónika-interjúra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"

"Tizenhárom évvel ezelőtt, 1990. márc. 19-20-án, Marosvásárhely tragikus etnikai konfliktusoknak volt színhelye. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének operatív tanácsa kiadott nyilatkozata szerint "szilárdan meg van győződve arról, hogy a tizenhárom évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg." /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"

"Rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 20-ra Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt hétvégi rendőrségi razzia kapcsán, amely során több tíz fiatalt állítottak elő. A városi rendőrség alakulata márc. 14-én este szállt ki a Sláger szórakozóhelyre, és igazoltatták a vendégeket. Harminchét, személyazonossági igazolvány nélküli fiatalt betuszkoltak a kint várakozó autóba, és a parancsnokságra vitték. A fiatalok szerint néhányan kabát nélkül kényszerültek a távozásra; akadt, aki nyaklevest is kapott, mert nem verte le a havat a lábáról, mielőtt beült az autóba. A városi parancsnokságról a megyei rendőr-főkapitányság Kőrösi Csoma Sándor utcai épületébe vitték a fiatalokat, és mivel egyszerre csak két személy mehetett be a terembe, ahol az ujjlenyomatokat vették, a többiek órákig kint fagyoskodtak az udvaron. Orbán Barra Gábor, akinek 14 éves fia 11 óráig volt "kimenős", kétségbeesve rohant a városi rendőrségre, ahol azt mondták, a gyerekeket hazaengedték. Ám a fiú nem volt sem otthon, sem a Slágerben. Orbán ismét visszament a rendőrségre, ahol ekkor már ordított, szedjék elő a fiát, így derült ki, a gyerekek a megyei rendőrség udvarán tartózkodnak. Constantin Scurtu megyei parancsnok szerint rutinellenőrzésről volt szó, semmilyen törvénytelenség nem történt. "A jogszabály nem tiltja, hogy ujjlenyomatot vegyünk, és fényképet készítsünk" - fejtegette. Hozzátette, a március 14-i dátum véletlenszerű, hetente tartanak hasonló ellenőrzéseket. A rendőrségi beszámoló szerint éjjel egy órakor fogták el az alkoholt fogyasztó kiskorúakat, a szülők a hibásak, akik nem ügyelnek gyermekeikre. A rendőrökkel folytatott beszélgetés előrehaladtával előbb éjfél, majd tizenegy óra, sőt fél tizenegy lett a razzia időpontja. Bodeanu zavaros magyarázkodása során elmondta, az elmúlt másfél hónapban hat éjszakai rendbontást jelentettek a különböző szórakozóhelyekről. Elismerte azonban, hogy egyetlen esetben sem a Slágerben történt a verekedés, rendzavarás. A városi rendőrség vezetői tagadják, hogy kabát nélkül hurcolták volna el a gyerekek egy részét. Szerintük nem igaz az sem, hogy nem engedték telefonálni őket, és nem csattant el egyetlen tasli sem. "Bizonyítsák be, hogy nem így volt" - hangzott az indulatos válasz, amikor a gyerekek vallomásaira hivatkoztunk.A behurcoltak nemzetiségi hovatartozásáról a városi rendőrparancsnok azt állította, 27 százalékuk román volt, "ami megfelel a város lakossági arányának". Ioan Bodeanu tájékoztatása szerint a harminchét előállított közül tizenhármat azonnal elengedtek, mert már szerepeltek nyilvántartásaikban. Közülük hat volt román nemzetiségű. Egy fiatalt autólopás gyanújával visszatartottak, 23 esetében (közülük két román) pedig elvégezték a bűnügyi nyilvántartásba vételhez szükséges procedúrát. Albert Álmos polgármester találkozott a városi és a megyei rendőrkapitányokkal. A polgármester az alkalmazott módszert elfogadhatatlannak tartja, és ígéretet kapott, hogy ha a jövőben ismét sor kerülne hasonló rendőrségi razziára, értesítik a város vezetőjét is erről. Puskás Bálint szenátor márc. 17-én parlamenti interpellációban fordult a belügyminiszterhez az ügy kapcsán. A szenátor elmondta, három kérdést fogalmazott meg Ioan Rusnak: mi a véleménye arról, hogy kiskorúakat visznek be a rendőrségre, és nem értesítik azonnal a szülőket; mi az oka, hogy bűnügyi nyilvántartásba kerülnek azok, akiket egy razzia során bevisznek; hozzá kell szoknunk a hasonló rendőrségi zaklatásokhoz, vagy véletlen esetről van szó? Puskás Bálint elmondta, felszólalását pozitívan fogadták kollégái, akik politikai hovatartozástól függetlenül elítélték a történteket. A sepsiszentgyörgyi ügyben érintett gyerekek szülei közül tizenketten a szenátus emberjogi bizottságához fordultak beadvánnyal, amelyben kérik, vizsgálják ki az ügyet. A dokumentum tegnap reggel került a bizottság asztalára. A szenátor hangsúlyozta, az emberjogi bizottság alelnöke, Frunda György ígéretet tett arra, hogy kiemelt figyelemmel követi az ügyet. /Farkas Réka: A szenátusban a razzia ügye. Megfélemlítő rendőrségi akció Sepsiszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Sepsiszentgyörgyön Constantin Scurtu főkapitány indokoltnak, jogosnak és törvényesnek tartotta a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi akciót és az utána történteket. Ezzel Ioan Bodeanu és Corneliu Campeanu, a városi rendőrség parancsnoka, illetve helyettese, és igencsak helyeselték a román sajtó képviselői. Azt állították, hogy egy ujjal sem nyúltak az ifjakhoz, senkit sem vittek el kabát nélkül, megengedték, hogy telefonon értesítsék a szülőket. Az ellenvetést - miszerint a Háromszék lapnak többen az ellenkezőjét jelezték: hogy látták, amint egy társuk nyaklevest kapott, egyikükkel fekvőtámaszt végeztettek, néhányukat kabát nélkül vitték el, nem engedték telefonálni - azzal hárították, hogy mivel bizonyítják? Az akciót indokolták, hogy január 20. és március 12. között hat botrányos eset történt szentgyörgyi mulatóhelyeken. A Slágerben nem történt semmilyen rendzavarás, de a rendőrök hozzátették, éppen ideje volt itt is ellenőrizni. Tagadták, hogy az esetnek köze lett volna a március 15-i ünnepségekhez, aztán később azt állították, hogy ezáltal is meg akarták előzni a zavargásokat a másnapi rendezvényeken. A rendőrfőkapitány szerint természetes, hogy felvonult a rendőrség, nem várhatták meg - mondotta -, hogy egymás torkának essenek (!). Kimutatásuk szerint a 37 őrizetbe vett fiatalnak háromnegyede magyar, a többi román és cigány. Puskás Bálint Zoltán szenátor az üggyel kapcsolatban politikai nyilatkozatot tett a felsőházban, és kérdést intézett Ioan Rus belügyminiszterhez. /Szekeres Attila: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége márc. 17-én, Kolozsváron tanácskozást tartott az erdélyi magyar társadalom önszerveződő mozgalmának állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről. Kötő József, az EMKE elnöke a "fehér folt" mozgalomról beszélt. Ennek célja, egyrészt felmérni azokat a magyarlakta településeket, ahol nem működik kisebbségi civil szervezet, másrészt pedig serkenteni ezeknek a megalakulását és létrejöttét. /Erősödik a Fehér folt mozgalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"

"Márc. 17-én megkezdődött a 9. alkalommal megrendezett Tolerancia Hete Marosvásárhelyen. A szervezők az idei rendezvénysorozaton elsősorban a művelődési eseményekre fektetnek nagyobb hangsúlyt. Szokoly Elek, a Pro Europa Liga ügyvezető igazgatója ismertette a jelenlevőkkel a Tolerancia Hete elnevezésű rendezvénysorozat programját, ebben szerepel roma képzőművészeti kiállítás, klezmer hangverseny és orgonaest a segesvári szász templomban.Márc. 21-én a Bernády Házban Metamorphosis Transylvaniae - Az erdélyi magyar értelmiség és a sorsközösség kérdése témájú kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A magyar nyelven zajló vitaestet Csíky Boldizsár, a Pro Europa Liga társelnöke irányítja. /Antal Erika: Elkezdődött a Tolerancia Hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karára látogatott márc. 13-án Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. A Reform Mozgalom szervezte találkozón Györffy Jenő, az egyetem kancellárja és Papp Előd alpolgármester köszöntötték a magyarországi vendéget, aki az egyetem létrehozása fölött bábáskodott. Németh Zsolt hangsúlyozta a státustörvény fontosságát, amely nem függetleníthető az egyetemtől sem. Az EMTE kapcsán a politikus megfogalmazta, hogy az elkövetkező években nagyobb támogatásra lesz szükség, mint az eddigi 2 milliárd forint. /Daczó Dénes: Alapító vendég a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Márc. 13-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a Szociológia Nyílt Estek előadását Veres Valér szociológus tartotta. Egy 1997 őszén végzett kutatás, a Kárpát-projekt eredményeit mutatta be. Az összegzett tanulmány, a Nemzeti identitás és társadalmi rétegek Erdélyben az előadó doktori disszertációjának legfontosabb része. A kutatást végzők az erdélyi magyar és román nemzetiségűek nemzeti identitástudatát vizsgálták. Veres Valér szerint a Kelet-Európában élők közösségi önazonosság-tudatát elsősorban kultúrnemzeti és államnemzeti identitástudatuk határozza meg. Az erdélyi magyarok esetén az előző kettőt erős kisebbségi identitástudat egészíti ki. A magyarok és a románok egyaránt büszkék a saját hovatartozásukra, ugyanakkor mindkét csoport kisebb része úgy érzi, hátrányban van, mivel Romániában él. Az erdélyiek nemzeti szimbólumai között vezető helyen áll a magyar, illetve a román zászló, a történelmi személyiségek közül pedig Petőfi Sándor és Szent István király, illetve Mihai Viteazul és Stefan cel Mare a legnépszerűbb. A románok sokkal optimistábban vélekednek a magyarság számának növekedéséről, mint a magyarok ugyanerről. /Kónya Klára: Porlik, mint a szikla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre idén ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A kör jelenlegi elnöke, Czika Tihamér emlékezett: a kört 1993-ban az akkori joghallgatók egy csoportja hozta létre, majd 1996 őszétől vált a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szakosztályává. 1996-tól kezdődően évente ötven helyet biztosítottak az egyetemre felvételiző magyar diákok számára. Az eredeti cél a jogi szakmában már tevékenykedő szakemberekkel való tapasztalatcsere volt. Később lehetőség nyílt nagyobb rendezvényekre is. 1999-ben sikerült megszervezni az első parlamenti látogatást. 1996-tal kezdődően az ELTE Jogi Karának nyári egyetemeire küldenek diákokat. Idén márc. 25-én szeretnének Bukarestbe látogatni, és a parlamenten kívül megnéznék az Alkotmánybíróságot és az RMDSZ központi székházát is. /Varga Zsuzsa: Feltette az első X-et a Jurátus Kör Feltette az első X-et a Jurátus Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A budapesti Kós Károly Kollégium 1990 óta minden évben, közvetlenül márc. 15-ét megelőzően egyhetes hagyományápoló és kulturális rendezvénysorozatot szervez a többi fővárosi kollégium bevonásával. Idén mintegy kétezer diák kapcsolódott be a programba, köztük határon túli magyar középiskolások is. A rendezvénysorozat hagyományosan márc. 9-én kezdődik, a fővárosi nemzetiségi iskolák fesztiváljával, másnap a fővárosi kollégiumok versmondó versenyével folytatódik, illetve a harmadik és ötödik napon népek, nemzetek kultúrájából ihletődött színpadi produkciókkal, vetélkedővel, végül 14-én a színpadi produkciókat bemutató gálával és az ünnepélyes díjkiosztóval zárul. A Kós Károly vetélkedő az író életéhez és munkásságához kapcsolódik. Határon túli középiskolások 1993 óta kapcsolódtak be a programokba. Az idén Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Székelyudvarhelyről és Beregszászról jöttek diákok. Április 8-án újabb hagyományos rendezvény lesz, a történelmi verseny, erre is várnak kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és a székelyföldi csapatokat, illetve Szlovákiából négy, Kárpátaljáról és Vajdaságból két-két, Horvátországból és Szlovéniából pedig egy-egy csapatot. /Guther M. Ilona: Erdélyieket is meghívnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Jakobovits Miklós /sz. Kolozsvár, 1936/ festőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagyváradra költözött, ahol kiteljesedett művészi tevékenysége és szervezői képessége. Rendszeresen jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt, külföldi csoportos kiállításokon is. Esszéivel művészeti íróként is sokat tett az erdélyi képzőművészet népszerűsítéséért. 1993-tól 1996-ig a Barabás Miklós Céh alelnöki, 1997-től pedig elnöki tisztét tölti be. 2003. március 15-én a Magyar Köztársaság kiemelkedő munkásságát Munkácsy-díjjal jutalmazta. /Németh Júlia: A titkokat keresem - vallja a Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A kolozsvári Történelmi Múzeum egyik tagja beszámolt arról, hogy a dákok milyen élelmesek voltak, bátran hamisították a római birodalom ezüstpénzeit. Kérdés, hogyan tudott egy olyan nép pénzt hamisítani, amelynek még nem voltak meg a kellő eszközei a pénzveréshez, azonkívül pedig nemesfémüket eladták a rómaiaknak. A szerző, Tóth József /sz. Arad, 1915/ évtizedeken át a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára volt a Politikai Gazdaságtan katedrán. Egy alkalommal Bukarestben a hírneves történész, Zaharescu professzor előadást tartott a különböző történelmi elméletekről. Ezután Zaharescu professzor bemutatott egy érdekes dokumentumot, előrebocsátva, hogy a dolog bizalmas természetű, és ne beszéljenek róla senkinek. Elvitte őket egy bukaresti múzeum laboratóriumába, ahol alaposan felszerelt római kori pénzverdét láttak, annak kellékeivel, a pénzverés folyamatának összes állomásával, emellett igen nagy mennyiségű, a római birodalom korából való ezüstérmét láttak, amelyeket különválasztottak történelmi korokra, római császárok idejére. Olyan ügyes hamisítások voltak, hogy még nagyítóval sem lehetett megkülönböztetni őket az eredeti érméktől. A professzor elmagyarázta, hogy gondos kutatás, analízis alapján állapították meg az ezüst eredetét, annak megfelelően verték a pénzérmét. Az elkészült érméket öregbítették, hónapokig tárolták, hogy megkapják megfelelő színüket. Nagy mennyiségű pénzt hamisítottak. /Tóth József: Nem csak a dákok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Márc. 15-én Vajdahunyadon Kovács Eszter és Veress Julianna nyugalmazott tanítónőket életpályadíjjal tüntette ki a pedagógus szövetség helyi szervezete. Szívvel-lélekkel győzték meg a szülőket az anyanyelvű oktatás előnyeiről - méltatta munkájukat Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. /GBR: Életpályadíj pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./"

"Ion Iliescu államfő márc. 18-ra összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését, amelynek egyetlen témája az iraki helyzet és a küszöbön álló katonai beavatkozás. - Válaszoltunk egy felkérésre, amely nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktusokban veszünk részt, hanem támogatást nyújtunk a szövetségeseknek - mondta az államfő. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács az iraki helyzetről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Románia támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót és azt az ultimátumot, amelyet George Bush amerikai elnök intézett Szaddám Huszein iraki vezetőhöz - jelentették be Bukarestben a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését követően. /Támogatás és óvintézkedések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./ "

"Gyergyóditróban tartotta újabb bemutatóját a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/. Szerelmi történet zenében és táncban Frank Wedekind Pandora szelencéje című műve alapján. /Bajna György: Ditróban tartott bemutatót a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20"

"Gabriel Andreescu ismert emberjogi szakértő azokkal az amerikai elemzőkkel ért egyet, akik szerint az intervenció nyomán hamar bekövetkezik az iraki rendszer összeomlása, és ezt az iraki lakosság gyors átállása követi. Andreescu szerint Románia jól döntött, amikor ez Egyesült Államok oldalára állt. Miközben Magyarországon, a magyar politikai elitben nem tapasztalható egyértelmű lelkesedés a NATO iránt, akárcsak Csehországban, Románia és Bulgária stratégiai és - talán - gazdasági jövőjét sokkal inkább az Egyesült Államokhoz köti. /Bakk Miklós: Andreescu: Románia jól döntött. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./"