Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1993. január 5.
Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott: megkapta Melescanu külügyminiszter válaszát, amelyben megerősítette meghívását egy romániai látogatásra. A békeszerződés garancia a határok tiszteletben tartása, s a magyar kormány többször megerősítette, hogy nincsenek területi követelései. A magyar fél a romániai magyar kisebbséget be akarja vonni az alapszerződés előkészítésébe, ahogy ez a német-román alapszerződésben megtörtént. /Füzes Oszkár: Interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Népszabadság, jan. 5./
1993. január 5.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere 30 ezer lejes pénzbüntetést szabott ki a Báthory Líceumnak, mert engedélye nélkül kétnyelvű névtáblát tettek ki. A középiskola vezetősége fellebbezett a törvényszékhez, igazat is adtak nekik, törölték a büntetést. Azonban Funar újabb jegyzőkönyvet készíttetett és - noha szövege azonos az előzővel -, ezt már helybenhagyták. Az iskola újból fellebbezést nyújt be. /B. Á.: Folytatódik a feliratháború a Báthoryban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
1993. január 6.
"Tőkés László püspök annak a "kétes kiválóságnak" örvend, hogy Románia egyik legtöbbet támadott polgára. Az utóbbi időben az ellenséges külső propagandát belülről jövő támadások egészítik ki. A Szabadság dec. 22-i számában megjelent cikk szerint a "minket képviselők" lesüllyednek a balkáni mocsárba. Ezt Tőkés László magatartásával illusztrálta a cikk szerzője: a püspök hevesen támadta Eckstein-Kovács Péter cikkét, majd a vitát megelőzendően távozott. Tőkés László tisztázta, mi is történt. A pusztaújlaki templom felszentelésére kellett sietnie, ezt a küldöttgyűlésen közölte. Eckstein-Kovács Péter cikkéből mint valótlanságot elutasította azt, hogy a szobor-ügy kapcsán az egész román társadalmat tették volna felelőssé. Ezzel szemben tárgyaltak a román demokratákkal, akik vállalták a Mátyás-szobor miatti tüntetésben való részvételt. A dec. 6-i tüntetés a legnagyobb közösségi megnyilvánulása volt a megalázott romániai magyarságnak. /Tőkés László: Nem hagyhatom szó nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ A jelzett cikkek: Király András: A tyúk és a tojás vitája avagy a december 6-i KOT. = Szabadság, 1992. dec. 22., Eckstein-Kovács Péter: A tüntetés szervezőihez. = Szabadság, 1992. dec. 5."
1993. január 6.
"Fey László szerint Tőkés László püspök nem alkalmas az RMDSZ vezetésére, mert a "hősre és politikusra jellemző személyiségjegyek nem fedik egymást teljesen." A cikkíró Tőkés László 1990-es /!/ nyilatkozatát hozza fel, amikor a Corriere della Serában félreérthetően nyilatkozott, az 1991-es egri tanácskozáson "végveszélyről" beszélve túlzásokra ragadtatta magát. Fey szerint Tőkés László éhségsztrájkja "mindenkit meglepett, mégpedig kellemetlenül, mert nem egyeztette az elképzelését sem az RMDSZ vezetőségével, sem a Demokratikus Konvencióval..." És tovább sorolja vádpontjait Tőkés ellen: nem jó munkatársakat gyűjt maga köré, óriási tekintélye "jócskán erodálódott", ha ő lenne az elnök, az RMDSZ-t újból keményen támadnák... /Fey László: Kongresszus előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"
1993. január 6.
"Cs. Gyimesi Éva szerint az RMDSZ fő irányvonala az egyoldalú nemzeti program, az önrendelkezésnek Borbély Imre által kidolgozott programja. Ez a program nem veszi figyelembe a társadalom valóságos helyzetét, a demokratikus hagyományok hiányát. A cikkíró szerint nem valósítható meg magyar autonómia, amikor az országban az önkormányzati autonómia sem vált gyakorlattá. Ezután jön Cs. Gyimesi Éva többször hangoztatott elutasító értékelése: az RMDSZ-vezetők messianisztikus küldetéstudattal nem figyelnek azokra, akiket képviselnek: "antidemokratikus szellemiséget" hordoznak. Nem világosítják fel a közvéleményt döntéseik indokáról, sem szándékaikról. Az RMDSZ-en belül szükség van a "nemzeti és demokratikus értékek egyidejű felvállalására", ezt képviseli a liberális közép az RMDSZ III. kongresszusán. /Cs. Gyimesi Éva: Félszárnyú madár. Az autonómia-program egyoldalúsága. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"
1993. január 6.
A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen jan. 5-én negyedszer hívták össze a megválasztott tanácsosokat, azonban még most sem alakulhatott meg a tanács, mert a Román Nemzeti Egységpárt soraiból választott tanácsosok ezúttal sem jelentek meg, továbbra is bojkottálják a tanács megalakulását. Az a céljuk, hogy Maros megye kormányozhatatlanná váljon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
1993. január 6.
Balázs Sándor közreadta a népcsoporti belső önkormányzat változatát, ez az autonómiának csak egyik, vitára bocsátandó formája. Előfeltétel a Kisebbségi Statútum /vagy más elnevezésű/ kerettörvény kidolgozása és elfogadása. Ehhez nyújthat támpontot dr. Csapó József dolgozata. /Balázs Sándor: A népcsoporti belső önkormányzat statútuma (Egy lehetséges modell) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
1993. január 6.
Bányai Péter több ponton vitatta Borbély Imre tanulmányának állításait. Bányai Péter leszögezte, hogy a marxista-leninista ideológia klasszikusainak szövegeit eléggé ismeri. Megalkotóinak eszméiről kiderült, hogy utópia. Borbély Imre elmélete és javasolt stratégiája első olvasatra meggyőző. Egy eszményi, civilizáltabb Romániában talán alkalmazható is lenne. Borbély Imre a mai romániai rendszert fasiztoid-kommunista féldiktatúrának ítéli meg, ebben egyetért vele Bányai Péter. Azonban Borbély alábecsüli a hatalom stabilitását. Ez a hatalom erős, változás nem várhat. A romániai magyar önkormányzat létrehozását Bányai komolytalannak érzi. Ki fog elmenni az önkormányzati választásra, ki fedezi a költségeket? ? tette fel a kérdést. Bányai Péter utóiratként megjegyezte, hogy amikor az RMDSZ elnökségében el akarták távolítani őt politikai tanácsadó státusából, egyetlen elnökségi tag védte meg, mégpedig Borbély Imre. /Bányai Péter: Most vagy soha? /Borbély Imre tanulmányának margójára/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ Borbély Imre tanulmánya: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 22.
1993. január 6.
Beder Tibor, a Hargita megyei főtanfelügyelő vázolta fel a megye oktatási helyzetét. Az anyanyelvi oktatást sikerült biztosítani, de kevés a szakképzett tanár, elavultak az iskolai épületek. A Gödöllői Egyetem kihelyezett kara második éve képez mezőgazdászokat Csíkszeredában. /B. Kovács András: Beszélgetés Beder Tiborral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1993. január 6.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor számolt be az elmúlt évi tevékenységükről. Tonk Sándor alelnökkel és Fülöp Géza főtitkárral arra törekedtek, hogy minél változatosabbak legyenek az estek. Az elmúlt évben többek között Izsák József Kortársunk Illyés Gyula címmel emlékezett. 1991-ben Benda Kálmán történész /Budapest/ a csángók múltját idézte fel. Havonta rangos rendezvényekkel jelentkeztek, kiemelkedő volt az októberi Sütő András-est. A helyi színészek, muzsikusok is közreműködnek az előadásokon. /Jászberényi Emese: KZST a mérlegen. Beszélgetés Oláh Tiborral. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
1993. január 6.
Lészpeden százan aláírtak egy kérvényt: szeretnék, ha gyermekeik néhány órát magyarul tanulhatnának az iskolában. Nincs akadálya, nyilatkozta a minisztériumi felelős a román tévé magyar adásában. Ennek ellenére nem kapták meg az engedélyt. Lészpeden Fehér Katalin munkásnő lakásán tizenkét, Fazakas József, szintén otthonában negyven gyermeket tanít magyarul írni, olvasni. Fehér Katalin elmondta, hogy kis gyermekcsoportját meghívták Borszékre kirándulni, útjukat a borszéki plébánia fizette. Bákó megyében kellene a csángó értelmiségi sejteket kiépíteni, állapította meg Sylvester Lajos, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület /EMKE/ ügyvezető igazgatója, de nincs helyben magyar értelmiség. A legértelmesebb csángó gyermekeket elhozzák Sepsiszentgyörgyre tanulni, külön foglalkoznak velük. Nem sajnálni kell a csángókat, hanem segíteni, vallja Ősz Erőss Péter, a csángó szövetség vezetője. /Tóth Erzsébet: Lesz-e magyaróra Lészpeden? = Magyar Nemzet, jan. 6./
1993. január 6.
A román hatóságok a Független Államok Közössége és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat léptettek életbe, jelentette be jan. 6-án a román külügyminisztérium szóvivője. Az intézkedés Moldova polgáraira nem vonatkozik. A rendelkezés szerint az érintett országok lakosai akkor kaphatnak román beutazó vízumot, ha egy román állampolgár közjegyzővel hitelesített meghívólevelét fel tudják mutatni, illetve igazolják, hogy menettérti jegyük van. /AFP, MTI/
1993. január 6.
Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című írását újraközölte a Köztársaság. /Köztársaság (Budapest), 1993/5. - febr. 5. Először: Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
1993. január 7.
1992. szeptembere óta gyűjt a romániai magyarság két ártatlanul elítélt sorstársa, Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc megsegítésére. Őket ugyanis nemcsak súlyos börtönbüntetésre ítélték, hanem pénzbüntetésre is. A gyűjtés a Maros megyei RMDSZ elnöksége felhívása alapján indult el. Eddig három millió lej gyűlt össze. A Legfelsőbb Törvényszék még mindig nem mondta ki az ítélet indoklását. Egyelőre a befolyt összegből havonta csomagot küldenek a két elítéltnek és segélyezik egyikük édesanyját, aki nincstelen. /Három millió. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én tíz év börtönre és több mint egymillió lej kártérítésre ítélték, az összeg kamatait is fizetnie kell. /Népújság, 1992. júl. 8./ Egy hónapon belül meg kellett volna hozni az ítélet indoklását, de ez még nem történt meg. Addig ugyanis nem lehet fellebbezni sem.
1993. január 7.
A román külügyminisztérium megelégedéssel nyugtázta Jeszenszky Géza külügyminiszter levelére adott Melescanu-válasz magyarországi visszhangját. - Traian Chebeleu külügyi államtitkárt felmentették hivatalából, mert kinevezték Ion Iliescu elnök külügyi tanácsosának. Chebeleu utóda Ion Gorita. /Mag Péter: Javul a román-magyar viszony. = Népszabadság, jan. 7./
1993. január 7.
Nagyon bonyolult Romániából külföldre csomagot küldeni, Marosvásárhelyen például egy héten csak egyszer, 8 és 12 óra között lehet feladni, a vásárolt áruról elismervényt kell hozni stb. /(végyé): A külföldi csomagküldés kálváriája, = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
1993. január 8.
"A román elnök véleményét tükröző Dimineata című lap ismét elmarasztalta Magyarországot: "Magyarország 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit." A lap szerint Budapest feszültségekre törekszik. /Bogdán Tibor: A Dimineata bírálja Antallat. = Magyar Hírlap, jan. 8./"
1993. január 8.
A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front, a volt kormánypárt közzétette árnyékkormányát. Petre Roman miniszterelnök lenne vagy külügyminiszter. A művelődésüggyel Andrei Plesu foglalkozna. /Petre Roman árnyékkormánya. = Magyar Hírlap, jan. 8./
1993. január 8.
"Csutak István Domokos Géza 1992. máj. 7-i nyilatkozatát idézte, melyet az erdélyi magyar sajtó nem közölt, a román lapok és a magyarországi lapok hozták. "Domokos elmondta...azért vállalkozott az RMDSZ létrehozására..." /Mag Péter: Domokos lemond de még marad. = Népszabadság, 1992. máj. 9./ Csutak szerint ez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ nem megalakult, hanem Domokos Géza megalakította. A Népszabadság közölte: "Ezzel elejét akarta venni annak, hogy esetleg több, különböző orientációjú magyar szervezete jöjjön létre?" /Csutak István: Az ördög nem alszik. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./ Csutak István indulatos hangú nyílt levelével támadta Domokos Gézát. /Csutak István: Nyílt levél Domokos Gézához. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./"
1993. január 8.
Bukarestbe látogatott Jean Pierre Massaret, az Európa Parlamentben részt vevő francia küldöttség elnöke. Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, majd nyilatkozott a román rádiónak. Románia stabilizáló tényező a nyugati és keleti határain túl folyó események között, állapította meg. - Európának fontos Románia integrálása. A francia delegáció szeretné, ha Románia 1993-ban csatlakozna az Európa Tanácshoz. /Francia vendég Romániában. = Pesti Hírlap, jan. 9./ Massaret tárgyalt a kisebbségi képviselőkkel is. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője erről nyilatkozott. Ismertették a magyar kisebbség helyzetét, a magyar egyetem hiányát, a szaporodó szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek ellen nem lép fel a hatalom. Massaret Funar polgármesterrel is találkozik. /Bogdán Tibor: Markó Béla szenátor nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap, jan. 8./
1993. január 9.
Buia Simon, a Hivatalos Közlöny magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elutasította Funar polgármester azon javaslatát, hogy ez a kiadvány ne jelenhessen meg magyarul. A közlöny 1951 óta létezik, magyarul hozza a legfontosabb törvényeket. /Nits Árpád: Véletlen időzítések? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1993. január 9.
Az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ diákjai az oktatási- és tudományügyi miniszterhez írt nyílt levelükben tiltakoztak Jankó Szép Sándor igazgató 1992. dec. 21-én történt jogtalan leváltása ellen. Mivel a tanári kar kérelme ellenére sem helyezték vissza hivatalába, és elfogadható indokot sem közöltek, a diákok egynapos figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyílt levél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./ Jan. 8-án az Ady Endre Líceum szülőbizottsága - a diákok képviselőivel - felkereste Bihar megye főtanfelügyelőjét, Viorel Sarcát, azonban a főtanfelügyelő elzárkózott Jankó Szép Sándor igazgató visszavételétől. /A főtanfelügyelő hajthatatlan. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./
1993. január 9.
Kolozsváron az ellenzéki tanácsosok tiltakoztak amiatt, hogy a Mátyás-szoborra elhelyezett tábla ügyét nem tárgyalták meg a tanácsban. Funar polgármester önkényesen cselekedett. /A KDNPP, NLP, RMDSZ, NLP Fiatal Szárnymunicípiumi tanácsosai: Közlemény.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1993. január 9.
"Domokos Géza, az RMDSZ leköszönő elnöke értékelte a szervezet tevékenységét. Visszatekintett a múltra, az indulásra. Romániában az új struktúrába beépültek a régi emberek. Az elmúlt három év alatt a romániai magyarság kiegyenesedett, megszólaltak az egyházak is. Nem az RMDSZ-en múlott, hogy nincs jogállam. A román nemzetállam gondolata asszimilációs tendenciát jelent. Sem a magyar kormányzat, sem a magyarországi politikai pártok nem szólnak bele az RMDSZ politikájába, az erdélyi magyarság ügyeibe. "Mégis, az ottani tendenciák átszűrődnek." - Elkerülhetetlen hogy az RMDSZ párttá szerveződjön, s lesznek ideológiai alapon szerveződő körök is. - Domokos Géza kijelentette, hogy a jövőben könyvkiadással akar foglakozni. /Mag Péter: KI kell lépni a félelmek sablonjából. Domokos Géza, az RMDSZ leköszönő elnöke értékel. = Népszabadság, jan. 9./ "
1993. január 11.
Kónya Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ kontra Funar. = Pesti Hírlap, jan. 11./
1993. január 11.
Nagyváradon az Ady Endre Líceum diáksága nyílt levélben fordult az Oktatási és Tudományügyi Minisztériumhoz, tiltakozva Jankó Szép Sándor igazgató törvénytelen módon történt leváltása miatt. A diákok és a szülőbizottság jan. 11-én tiltakozó nagygyűlést és figyelmeztető sztrájkot tartottak. /Egy mondatban. = Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 12./ Előzmény: jan. 9-i jegyzet.
1993. január 12.
Gheorghe Funar polgármester újabb átiratot intézett az ugyanabban az épületben, a városházán működő Korunk folyóirat szerkesztőségéhez, ebben figyelmeztette őket, hogy amennyiben nem költöznek el a városháza által felajánlott helyiségbe, jan. 15-től nem léphetnek be az épületbe. Kónya-Hamar Sándor képviselő, aki megválasztása előtt a Korunk szerkesztője volt, Grigore Zanc prefektus közbelépését kérte. A polgármester által felajánlott helység alkalmatlan a szerkesztőségi munkára. /Funar ultimátuma. = Pesti Hírlap, jan. 12./
1993. január 12.
"A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"
1993. január 12.
"Sokan támadják az RMDSZ-t, sok a vita, felbukkantak a karrieristák is, abcúg Kós Károly csődstratégiája, abcúg Domokos Géza megalkuvása... Meglobogtatják Tőkés László nevét. A püspök nem szólal meg, a cikkíró Marosi Barna szerint ez okozhatta Tőkés László népszerűségének csökkenését. Eközben "az erdélyi magyarságra szakadatlan propaganda pergőtűz zúdul." S tévében és a lapokban Vadim Tudor és Adrian Paunescu, ezek a félig kommunisták, félig fasiszták jelentkeznek. "Valahányszor egymást gáncsoljuk, a legnagyobb szolgálatot tesszük Ceausescu örököseinek." /Marosi Barna: Erdélyi aknamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"
1993. január 12.
Az RMDSZ kongresszusa előtti kerekasztal-beszélgetésre jöttek össze Kolozsváron az RMDSZ vezetői. Erről nyilatkozott Somai József elnökségi tag. Az RMDSZ elnöksége közleményt adott ki, ebben elhatárolták magukat attól, hogy ismeretlenek átfestették Kolozsvár román feliratát. Egyértelműen provokációnak tartják ezt az esetet. Az RMDSZ törvényes keretek között küzd a kétnyelvű helységnévtáblát intézményesítéséért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ-kongresszus előtti beszélgetés. = Pesti Hírlap, jan. 12./