Júl. 28-án egy őrségben álló katona lelőtte a szintén szolgálatban levő Kispál Árpád /Apáca/ katonát, aki a kórházba szállítás közben meghalt. A tragikus esemény körülményeit a törvényesség előírásainak megfelelően kivizsgálják, adta hírül Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./

Nagyváradon 1991-ben két egyházi középiskola indult, a katolikus Szent László Gimnázium és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. Mindkettő - hely hiányában a 9. sz. Általános Iskolában kezdte meg működését, azonban ebben az évben a tanfelügyelőség nem engedélyezi ezt a megoldást. Még nem tudják, hol kezdik meg az új tanévet. Szeretnének épületet vásárolni. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

Szilágyi Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője az RMDSZ-ben egyúttal a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ is a képviselője. Szilágyi Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberjogi Intézet nyári egyetemén. Véleménye szerint a jövőben az RMDSZ-nek be kell tartani a frakció-szabályzatot. Szükség van a képviselők munkáját segítő adatbank létrehozására.- Az eddiginél támadóbb stratégiát kell kidolgozni, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

Mihály volt román király elfogadta Brassó, Temesvár és más városok aug. 15-étől kezdődő meghívását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 15.

A román kormány kérésére Mihály volt román király fogadta Teodor Melescanu külügyi államtitkárt, aki közölte vele, hogy a kormány nem adja meg a vízumot a királynak, majd egy későbbi időpontban szívesen látják. Mihály nem fogadta el azt az érvelést, hogy jelenléte megzavarná a közrendet és a politikai légkört. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Református egészségügyi iskola indul Kolozsváron és Marosvásárhelyen, 60-60 hellyel. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Megjelent a Magyarok Világszövetségének új lapja, a kéthetenként napvilágot látó Világszövetség első száma. Főszerkesztője Hornyik Miklós. /Világszövetség (Budapest), 1-2. sz., aug. 15./

"A magyar külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a Magyarok III. Világkongresszusa /aug. 19-21./ alkalmából. A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa. A külügyminisztérium kívánja, hogy a találkozó a magyar-magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt. "Az új, demokratikus Magyarország nemzetfelfogásának alaptétele, hogy mindazok a magyar nemzet tagjainak tekinthetik magukat, akik magyarnak vallják magukat, éljenek a világ bármely pontján." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ "

A tévében bemutatkozott a Nemzeti Jobboldal Pártja /Partidul Dreptei Nationale/, elnökük, Radu Sorescu a román nép ellenségeinek nevezte a kisebbségeket, elsősorban a cigányságot, akiket rezervátumba küldene, utánuk következnének a magyarok. /Tessék fogat mosni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./

Petru Gerghel iasi püspök meghívására magyar papok /Szőke János, Kozma Imre, Keglevich István és mások/ érkeztek Chaia moldvai csángó kegyhelyre és aug. 15-én először fordulhatott elő, hogy magyar nyelvű szentmisét mutattak be. A szentmisét Jáki Teodóz magyar énekek betanításával kezdte. Szőke János mondta a szentbeszédet. Szép gesztus volt a iasi püspök meghívása, ám lerontotta a szándék hitelét, hogy a magyar szentmisét az előre hirdetett délelőtt 10 óra helyett reggel 8 órára tették, ezért nagyon sokan lemaradtak róla. A mise színhelyéül a kegytemplom hátánál levő barlang-kápolnát jelölték ki, ahol a szűk tér miatt ezer-ezerötszáz hívő tudott csak összezsúfolódni. /Sike Lajos: Magyarul szólt az Úr Cacicában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Új Magyarország, aug. 17./

"Emil Constantinescu professzor, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje nyilatkozott a Népszabadságnak. Kifejtette, hogy a többségnek és a nemzeti kisebbségeknek a legtökéletesebb egyenjogúságot kell élvezniük. A nemzeti kisebbségeket védelmezni kell fejlődésükben, ez azonban nem jelent kedvezést. A kisebbségeknek meg kell adni az összes őket megillető jogokat. A Magyarországgal való szerződés aláírásának alapja "csakis az államhatárok sérthetetlenségének" elismerése lehet. - A Pruton túl élő románok tragédiájának megoldása: Románia kiteljesedése természetes határai között. /Népszabadság, aug. 17./"

A bukaresti Expres Magazin augusztusi száma részleteket közöl Mihály exkirállyal folytatott beszélgetésből. A kisebbségi kérdésről megállapította: a feszültséget azok idézik elő, akiknek van vesztenivalójuk. Nacionalista volt Iorga professzor és nacionalisták voltak a vasgárdisták, akik Iorgát megölték. Hazafiságból nem lehet megütni valakit, mert az más nemzetbéli. Most, hogy a dolgok rosszul mennek, bűnösökre van szükség. A bűnösöket nem a magyarok, zsidók, az ukránok és tatárok között kell keresni. /Népszabadság, aug. 17./

Még össze sem ült a Magyarok Világszövetségének III. Kongresszusa, máris heves magyarellenes kampány folyik Romániában, Románia újbóli feldarabolásának és megcsonkításának nevezve a kongresszust. Nem csak a szélsőséges Vatra Romaneasca és a Romania Mare Párt, hanem a Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front is részt vesz ebben. Az ellen is tiltakoznak, hogy az RMDSZ részt vegyen a tanácskozáson. Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem tagja a Magyarok Világszövetségének, továbbá Tőkés László és Szőcs Géza nem RMDSZ-képviselőként vesznek részt a találkozón. /Népszabadság, aug. 17./

A kormány aug. 12-én kelt határozata értelmében a görög- katolikus egyház visszakapja az államosítás során kisajátított javait. Murvai László a Romániai Magyar Szóban megjegyezte, hogy az 1948-as 176-os dekrétum alapján Romániában 1593 iskolát államosítottak, amelyből 1300 magyar tannyelvű egyházi iskola volt. Remélhető, hogy olyan kormányhatározatot is hoznak, hogy az akkor elvett 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus-lutheránus és 35 unitárius magyar tannyelvű, egyházi tulajdonban levő iskolát /épületet és felszerelést/ szintén visszaadják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Iliescu elnök autójával megállt egy elnökellenes jelszavakat skandáló csoport előtt Konstancán és egyiküket, Pavel Pirvut, a helyi Telegraful munkatársát megragadta, ráförmedve: mit kiabálsz, te állat. Ez az incidens azután a hírügynökségek témája lett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., hangfelvétel alapján közli a párbeszédet: Romania Libera (Bukarest), aug. 18./

Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

A lap hozta a választásról szóló törvény magyar nyelvű fordítását. /Törvény a Képviselőház és a Szenátus megválasztásáról 68/1992. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

A romániai magyar gyermekkönyvek kiadása jelenleg reménytelen helyzetben van. A Creanga Ifjúsági Könyvkiadó /Bukarest/ minisztériumi határozattal júl. 27-én kettévált, a kiadó egyetlen magyar szerkesztője, V. Gál Ilona az új Junior Klubhoz került. Egyetlen magyar gyermekkönyvre sincs megrendelés, nincs pénz sem. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

"Adrian Nastase külügyminiszter aug. 17-én levelet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszternek, kifogásolva azt, hogy az aug. 19-21-e között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az "erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot". A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére. Erdély román föld, hangsúlyozta, ezért a hangoztatott szempontok rágalmazó jellegűek, revizionista tételeket visszhangoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ "

Az RMDSZ Udvarhely Széki Választmánya közleményében a Csíkszerdában aug. 21-re meghirdetett megyei elektor-ülést illegitimnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa Székelyudvarhelyen, 1992. máj. 1-jén hozott határozata értelmében a parlamenti választásokra való jelöltállítás az RMDSZ megyei és területi /széki/ szervezeteinek hatáskörébe tartozik. A Csíki területi RMDSZ nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Bejegyezték Kézdivásárhelyen a népfőiskolát, amely a katolikus egyház keretén belül fog működni. Alapítói értelmiségiek, tanárok, szakemberek. Máj. 26-án tartották az alakuló ülést, júl. 15-én kapták meg a bejegyzésről szóló értesítést. A tervek szerint állattenyésztés, művészettörténet-esztétika és idegen nyelv szakon indul képzés. Lehetőségük lesz egy hároméves, üzemmérnöki szintű gazdaképzésre a Gödöllői Egyetem és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítségével. /Háromszék, aug. 20./

A Rompres jelentette: Funar pécsi látogatásra kapott meghívást. A pécsi Polgármesteri Hivatal pontosított: minden tesvérvárosnak küldtek meghívót egy nevelésügyi konferenciára. Kolozsvárról a Polgármesteri Hivatal válaszolt: sem a polgármester, sem a városi tanácsosok nem tudnak elmenni, de szakemberekből álló küldöttség létrehozását mérlegelik. A Rompres ezt ferdítette úgy, hogy Funart meghívták Pécsre. /T, Sz. Z.: Pécsi pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A tanügyminiszteri leirat szerint leváltották Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Líceum igazgatóját. Az iskola tantestülete tiltakozott a leváltás ellen a tanfelügyelőségnél és a minisztériumnál. Választ nem kaptak. /Makkay József: Egyelőre a tanügyminisztérium győzött. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

"Magyar kormánynyilatkozat jelent meg a magyar kisebbségekről. "Közép-és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozataivá. Térségünkben a 20. század során olyan erő- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden polgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend és az államegység elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya." A "nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellentmondanak az ENSZ alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi kartának." "Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út." A Kárpát-medencében élő magyar közösségek "nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azokon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájukhoz szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómia-elképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet." /Kormánynyilatkozat a magyar kisebbségekről. = Új Magyarország, aug. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

Tőkés László püspök nyilatkozatban utasította vissza, hogy a még meg sem kezdődött Magyarok Világkongresszusa kapcsán magyarellenes sajtóhadjárat kezdődött. Hangsúlyozta, hogy a Magyarok Világszövetsége a kormányzattól független társadalmi szervezet, melynek az RMDSZ nem tagja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

"Román ellenzéki politikusok is részt vettek az amerikai Republikánus Párt houstoni kongresszusán. Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje is csatlakozott a konvenció küldöttségéhez. A romániai ellenzéki küldöttség vezetője Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, tagjai között volt Tokay György képviselő, az RMDSZ elnökhelyettese. Tokay György az MTI-nek nyilatkozva elmondta, örvendetes, hogy a küldöttség egységes volt a kisebbségi kérdés tekintetében, Corneliu Coposu határozottan kiállt az erdélyi magyarság kérdéseinek megoldásáért. Az amerikaiak is úgy látják, hogy a kisebbségi kérdés európai biztonsági kérdéssé lépett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja elnöke az MTI-nek kifejtette, hogy pártja számára nincs "magyar probléma", azt azok csinálják, akiknek ez érdekükben áll, miként legutóbb, amikor indoklás nélkül leváltották Hargita és Kovászna magyar polgármestereit. /MTI/"

"Antall József miniszterelnök aug. 20-án megemlékezett Szent István királyról az államalapító király budavári szobránál /a Mátyás templom mellett/. Beszédében kitért a magyarság történelmi folytonosságára. "A mi történelmünk, a mi Szent Koronánk, az uralkodó jelvények nemcsak szimbólumok, ezek egy nemzet megtartó erejének fontos dokumentumai, az államalapító Szent István király intelmei." Igenis, "ahogyan a világtalálkozón kimondtam, Trianon minden magyar embernek tragédia, nemzeti és családi tragédia, amelyik fájdalmat okoz." Ugyanakkor a magyarság "szigorúan megtartja a helsinki és a párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal, hogy minden kisebbségnek, a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk." /Antall József Szent István napi megemlékezése a budai Várban. = Új Magyarország, aug. 22./"

"A Dimineata aug. 21-i számában nyolc cikk támadta a magyar világtalálkozót, továbbá hozta az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokrata Front elítélő közleményét, és más pártok hasonlóan éles hangú nyilatkozatait. A cikkírók szerint a puszta felől a nacionalizmus forró szele fúj. A két rendezvény "kalandor kongresszus"... Gheoghe Funar kolozsvári polgármester az UPI tudósítójának azt nyilatkozta, hogy a budapesti összejövetel kapcsán Erdélyben majd összecsapásokra kerül sor. Hasonlóan nyilatkozott Alexandru Mironov, Iliescu szóvivője az Universul Bucurestiilorban. /Magyar Hírlap, aug. 22./"

"A határon túli magyarok fórumának több mint háromszász résztvevője a világtalálkozó előtt ülésezett. Megfogalmazták közösen, Duray Miklósnak, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökének szerkesztésében, azt a nyilatkozatot, amelyet a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése elfogadott. Ezt a nyilatkozatot /Nyilatkozat a kisebbségekről/ felolvasták a Magyarok III. Világkongresszusának záróünnepélyén, és a kongresszus tudomásul vette. A nyilatkozat vázolta a jelenlegi helyzetet és megfogalmazta a követeléseket. A Magyarországgal szomszédos országokban a kisebbségben élő magyarok a maguk erejéből kiharcolták saját legitim parlamenti és helyi képviseletüket. Törvényes képviseletük útján mindenütt egyértelműen mindenütt kifejezték óhajukat, hogy ápolhassák saját nemzeti kultúrájukat, a magyar nemzet szerves részének tekintve magukat, Teszik ezt annak ellenére, hogy a kormányzatok a többségi nacionalista erők nyomására javaslataikat, követeléseiket lépten-nyomon elutasítják. Háromnegyed évszázada élnek elnyomott nemzetben, és ezen változtatni kívánnak. Ezért követelik: "legyen tiszteletben tartva joguk identitásuk védelmére, és erre legyenek törvényes keretei is; legyen biztosítva joguk a szülőföldre, és ott etnikai érdekeik védelmére; töröljenek minden olyan törvényt, amely a többségi nemzetekkel szemben őket bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozza; legyen biztosítva művelődési és területi önkormányzati joguk, azaz joguk az önrendelkezésre; mindeme jogokat szavatolják nemzetközi szerződések oly módon, hogy azokban Magyarország is vegyen részt." Javaslataink "egyúttal igényeinket is kifejezik. Ezzel fordulunk az Európa Tanácsban és az Európai Közösségben részt vevő összes ország kormányaihoz és parlamentjeihez, ahol a magyarság kisebbségben él. A kisebbségben élő népek ügye nemcsak a magyarok ügye. Éppen ezért javasoljuk a közép-és kelet-európai államok kormányainak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kisebbségi népcsoportok helyzetének rendezésére a kisebbségben élők törvényes képviselőivel ők döntsenek sorsukról és jövőjükről." /Nyilatkozat a kisebbségekről. A határon túli magyarok fórumának dokumentuma. = Magyar Nemzet, aug. 24./"