Jún. 5-én Bukarestben Andrásfalvy Bertalan magyar és Andrei Plesu román művelődési miniszter aláírta a magyar-román kulturális egyezményt. Elhatározták a Román Kultúra Házának Budapesten és a Magyar Kultúra Házának Bukarestben való megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Váradhegyalján /Nagyvárad/ júl. 6-án ökumenikus templomot szenteltek fel, amelyet a jövőben katolikusok és reformátusok közösen fognak használni. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

"Szülőfalujában, Nagyajtán felavatták Kriza János szobrát, Jecza Péter /Temesvár/ alkotását. A szobrot közadakozásból emelték. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9.; Magyar Fórum (Budapest), aug. 22./"

Politikai párttá alakulásáról döntött a júl. 5-7-e között megtartó első kongresszusán a Polgári Szövetség. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ A mintegy 120 ezer tagot számláló új párt az értelmiséget tömöríti. Támogatói között van a legnagyobb példányszámú ellenzéki napilap, a Romania Libera. /AFP/

Iliescu elnök júl. 5-én Portugáliába látogatott, megbeszélést folytatott Soares államfővel, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. Ion Iliescu júl. 6-7-én Marokkóban, Rabatban tartózkodott, II. Hasszán királlyal a gazdasági együttműködésről tárgyalt, majd Venezuelába repült, Caracasba, ahol Carlos Anres Peres elnök fogadta őt. Az El National caracasi lapban megjelent interjújában kitért arra is, hogy Erdély a román nép kétezer évvel ezelőtti megszületésének bölcsője, amely néhány évszázadig idegen fennhatóság alatt volt. A magyarok csak ezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában és mindig kisebbségben voltak Erdélyben. A nemzeti kisebbségek kérdése belügy, jelentette ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Diószén /Gioseni/ moldvai csángó faluban új templomot szenteltek fel június végén. Õsz Erőss Péter, a Csángó Újság szerkesztője is jelen volt. Diószén zömében magyar lakossága románul hallgathatja a szentmiséket. Híre jött annak, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári püspök is jelen lesz, de ez az óhaj nem teljesült. Tavaly egy klézsei származású, Gyulafehérváron végzett pap primíciáját, első szentmiséjét szülőfalujában, Klézsén tartotta. Amikor magyarul megszólalt, két pap - mise közben - levette reverendáját és elhagyta a templomot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Kincses Előd Iliescu elnöknek és Petre Roman miniszterelnöknek június 8-án írt memorandumában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt is írt levelet, de arra nem kapott választ, közben népirtásra való felbujtásért indítottak ellene vizsgálatot. - Az 1990 márciusi események négy magyar halálos áldozatának /Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sípos Antal/ azonosított gyilkosait nem állították bíróság elé, ugyanúgy nem vonták felelősségre azokat, akik kioltották Sütő András bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak. Kincses Előd emlékeztette Iliescut, hogy akkor felkérte, személyesen jöjjön Marosvásárhelyre, de az elnök azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. Az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően szóbeli üzentet küldtek Kincsesnek, hogy népirtásra való felbujtással vádolják. Ez azért meglepő, mert Petre Roman 1991. jan. 29-i strasbourgi sajtóértekezletén azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan személy ellen sem indítanak büntetőeljárást, akiket Srieciu tartalékos tábornok bepanaszolt, vagyis Sütő András, Király Károly, Tőkés László, Kincses Előd és mások ellen. Kincses mellékelt egy bizonyítékot az igazi bűnösök azonosításához, egy megrendelést, amelyet a Vatra Romaneasca állított ki márc. 15-én, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre szállítását, a márc. 19-20-i támadásokhoz. /Kincses Előd: Levél az államelnöknek és a miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Gabriel Gafita ismertette az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó genfi konferenciáján a romániai kisebbségek helyzetét, a román alkotmánytézisekkel dokumentálva, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi előirányzatot. - A román küldöttség nyilvánosságra hozta a külügymisztérium fehér könyvét a romániai kisebbségek etnikai, nyelvi és vallási jogaira vonatkozóan. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke reagált Kincses Előd levelére. A főügyész - szóban - cáfolta, hogy Kincses Előd ellen vizsgálat indult. A Maros megyei RMDSZ 53 oldalas angol nyelvű dokumentációt küldött el az európai fórumokhoz Kincses Előd ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig interpellált Kincses Előd ügyében, de kitérő választ kapott a főügyésztől. Verestóy Attila Ulpiu Mihai Popa Cherecheanu legfőbb ügyészhez írt levelében kérte, tisztázza Kincses Előd ártatlanságát, ez különösen fontos a sajtóban megjelent gyalázkodó cikkek miatt. /Borbély László: Válasz egy levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Verestóy Attila: Levél Románia Legfőbb Ügyészéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Kincses Előd levele: 672. sz. jegyzet. Markó Béla interpellációja: Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

A II. János Pál pápa magyarországi látogatására érkező zarándokoknak 20 000 liter gázolajat ajánlott fel térítésmentesen az ÁFOR. A gázolajutalványok szétosztásáról a gyulafehérvári püspöki hivatal gondoskodik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

"Alexandru Todea görög katolikus bíboros nyilatkozott a bukaresti Cuvintul 95. számában, júniusban. Elmondta, hogy bíborossá kinevezése után nem változtat eddigi munkásságán, tovább fog harcolni a nacionalizmus eszméje ellen. A pápától jóváhagyó válasz érkezett Todea meghívására. A pápa Romániába látogatása akkor volna lehetséges, ha megjavulna a légkör a katolikus egyház szerepének megítélésében. Todea többször elmondta, hogy a görög katolikusoknak vissza kell kapniuk az 1948-ban elvett templomaikat. Nem voltak árulók, hangoztatta az érsek, visszautasítva a rágalmakat. Õt magát hétszer tartóztatták le, egyszer azért, mert nem volt hajlandó utasítani a papságot, hogy kérjék a templomokban Maniu halálra ítélését. Todea arra emlékezett, hogy 12 évig ült börtönben, közben többször magyar püspökökkel. "Kiszabadulva mi is, ők is a tolerancia szellemét próbáltuk ápolni". Az érsek az 1990-es marosvásárhelyi véres pogromról ezt mondta: "kihallgatáson voltam az elnöknél és még az első napon arra kértem, hogy avatkozzon közbe. Azt mondta, nem lép közbe, csak később, a végén. Ezt a kifejezést használta." Teoctist ortodox pátriárka II. János Pál pápával szemben ellenségesen nyilatkozott. Nyilatkozatától elhatárolta magát Corneanu Bánát ortodox mitropolitája. Todea érsek hozzátette, hogy Teoctist pátriárka a legkompromittáltabb főpap, kiszolgálta a Ceausescu-rendszert. Amikor 1989 decemberében Temesváron annyi fiatal meghalt, akkor Teoctist hűségét kifejező táviratot küldött Ceausescuhoz. /Alexandru Todea nyilatkozatának magyar fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

A lugosi Szombati Szabó István Irodalmi Kör az eltelt egy év alatt tizenhat összejövetelt tartott. /Évadzárás számvetéssel. = Új Szó (Temesvár), júl. 10./

Tasnádon nemrég megalakult Bíró Lajos Ökológiai Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

"A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jún. 26-án levelet küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy támogatja a két nemzet megbékélését, a magyar fél készen áll a tárgyalások megkezdésére. A levélben ismételten kifejtette a magyar álláspontot a kolozsvári konzulátussal, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közös dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszlevelében Nastase őszinte meggyőződésének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak új irányt kell szabni. A román fél máj. 11-én elküldte a kétoldalú szerződés tervezetét és szakértői tanácskozást javasolt. /Jeszenszky-Nastase levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A politika viharai nem kerülik el a tanügyet, állapította meg Gheorghe Stefan tanügyminiszter a Bihari Naplónak adott interjúban. Amint az RMDSZ tiltakozik valamiért, azonnal megjelenik a Vatra Romaneasca a miniszternél. Nem tud több helyi vitáról, például nem hallott arról, hogy Nagyváradon - helyhiányra hivatkozva - három román osztályt akartak a magyar középiskolában indítani, holott helyhiányról szó sem volt. Bogdán Ildikó megemlítette, hogy a miniszter nemrégiben Magyarországon járt, ahol egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a magyar osztályokban Románia földrajzát és történelmét anyanyelven tanítják. Gheorghe Stefan ezt elismerte, a riporter pedig elmondta, hogy a tanárokat megfenyegették: állásukkal játszanak, ha nem románul tanítják az említett tárgyakat, a tanfelügyelők pedig minisztériumi utasításra hivatkoztak. A miniszter nem tudott ilyen utasításról. /Bogdán Ildikó: A tanügyminiszter keze nem ér el a megyékig? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 11./

Az Ötödik Kerék /Sepsiszentgyörgy/ szatirikus lapot és főszerkesztőjét, Lukács Sándort beperelte L. Barbulescu /Bukarest/, mert a lap Iliescu elnököt sértő rajzot közölt. A bírósági tárgyalás júl. 9-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Brassói Lapok, júl. 5./ Barburescu feljelentő levele szerint az Ötödik Kerék karikatúrája az egész román nemzetet sérti és ez bűncselekmény. A júl. 9-re kitűzött tárgyalást elnapolták. /Brassói Lapok, júl. 12./

Iliescu államelnök júl. 11-én Venezuelából Costa Ricába utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

"Háromszéken az idei 1750 kilencedikes helyből 1230 jut magyar tanulóknak, szigorúan betartva, hogy a nyolcadikosok fele kerülhet középiskolába. A krónikus tanítóhiányt sikerült enyhíteni, az idén 90-nel több hely lesz a tanítóképzőkben, így sok képesítés nélkül tanító is szakképesítést szerezhet. A minisztérium jóváhagyta a középiskolák magyar elnevezését, végre hivatalosan is felvehették Gábor Áron /Kézdivásárhely/, Kőrösi Csoma Sándor /Kovászna/, Mikes Kelemen /Sepsiszentgyörgy/, Baróti Szabó Dávid /Barót/, Bod Péter /Kézdivásárhely/, Nagy Mózes /Kézdivásárhely/, és Puskás Tivadar /Sepsiszentgyörgy/ nevét. Az a rendelet, hogy románul kell tanítani a történelmet és földrajzot, azt jelenti, hogy tovább folytatódik román tanárok betelepítése Székelyföldre. Ráadásul ez a minisztériumi határozat alkotmányellenes. Nekünk nincs történelmünk? tette fel a kérdést Kovács András, hozzátéve. "Csak annyit kérünk, amit a moldáviai oktatásügyi miniszter, aki az orosz és a román nép történelmének elválasztásáról beszélt. A Mihai Viteazul román tannyelvű líceum /Sepsiszentgyörgy/ öt kilencedik osztályt kapott, holott nincs annyi román gyermek. Ezek szerint tovább tart a más megyékbeliek behozatala. Magyar részről sérelmezik, hogy a szakoktatás az összes iskolában románul folyik. /Kovács András: Tanügyi kérdések Kovászna megyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./"

Az 1990/91-es tanévben magyar nyelvű középiskolai oktatás folyt 136 iskolában, ebből 28 önálló magyar intézet, a többi pedig tagozat. 63 118 magyar tanuló részesült középiskolai oktatásban, közülük 41 367-en /65,5 %/ anyanyelvén, 21 751-en /34,5 %/ pedig románul tanult. A magyarul tanuló középiskolások az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkotják /1989/90-ben az arány 2,5 %-os volt. Idén 7812 tanulóval több végzi magyar nyelven középiskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű középiskolai oktatásban 1535 tanár tanít /az ország középiskolai tanárainak 3,6 %-a/, 681 román nemzetiségű tanár tanít magyar középiskolákban és 672 magyar nemzetiségű tanár román iskolákban. Az 1535 magyar nyelven tanító tanár 86,1 %-a szakképzett. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (IV). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1991. első felében 19037 fő hagyta el véglegesen Romániát, közülük 7587 német, 6420 román, 2284 magyar, 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A legtöbben Németországban telepedtek le, Magyarországon 1788-an. A Belügyminisztérium fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 román állampolgárt, akik látogatói útlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak visszatérni. /Erdélyi Híradó (Nagyvárad), júl. 12./

Brüsszelben döntöttek az Európai Közösségek pénzügyminiszterei a Romániának nyújtott kölcsön első részének összegéről: 125 millió dollár. Románia 500 millióra számított. /BBC, Panoráma, júl. 13./

1990-ben negyven főt vettek fel Kolozsváron az egyetemen a magyar szakra, idén ötven helyre hirdettek felvételit /beleértve a néprajzos másodszakot is/. - Hargita megye magyartanárai új szakmai folyóiratot adtak ki: NYIT /Nyelv-Irodalom-Tanítás/ címmel Csíkszeredán. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

"Tíz éve megjelenésre vár Erdélyi néző című, magyar művelődéstörténeti írásait tartalmazó kötete, tájékoztatott Katona Ádám, az Udvarhely széki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke. Katona Ádám megírta disszertációját Kemény Zsigmond 1848-ig címmel, de nem védhette meg, mert nem volt párttag. - Katona Ádám kezdettől fogva azon volt, hogy bekerüljön az önrendelkezés az RMDSZ dokumentumaiba, ezt a szervezet első, nagyváradi kongresszusán sikerült elérni, a második kongresszuson viszont ez kimaradt, annak ellenére, hogy Katona Ádám szorgalmazta, de nemcsak ő, hanem a székelyföldi RMDSZ-szervezetek is. Az önrendelkezés kimondása fontos, mert valamennyi kollektív jog levezethető belőle. Ezzel tehát egy alapjog maradt ki. Katona reméli, hogy majd a harmadik kongresszus programjában újra szerepelni fog az önrendelkezés elve. - Formálódik az a politikai platform az RMDSZ-en belül, amelynek az udvarhelyiek, Csík és Sepsiszentgyörgy szervezetei a tagjai. Az RMDSZ mérsékeltjeit a passzivitás, a jövőnélküliség, a hatalmi erőviszonyokhoz való alkalmazkodás jellemzi, álláspontjuk: majd kialakul a román demokrácia és akkor a kisebbség helyzete is megjavul. Katona Ádám csoportja viszont aktív politikát követel, mert a mai neokommunista valóság másfajta, "radikális" megoldásokat követel az RMDSZ-től. /Oláh István: Külön vagy magánvélemény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./"

Bálint Lajos püspök felszentelte Csíkcsomortány új katolikus templomát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

Sepsiszentgyörgyön megtartották júl. 13-14-én a nem hivatásos színjátszó csoportok második küldöttgyűlését, ahol felvették a Jádzó Társaság nevet. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./ Első találkozó: Temesvár, ápr. 20-21. - 337. sz. jegyzet.

Ismét megrendezték /júl. 14-én/ az Ezer székely leány napját Csíksomlyón. A Háromszékről, Brassóból, Udvarhelyszékről, a Nyárádmentéről, Marosvásárhelyről, Gyergyóból és természetesen Csíkból érkezett színes csoportok végigvonultak a Szék útján és a kegytemlpom előtt gyülekeztek. László Pál, Csíkszereda polgármestere és Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke üdvözlő szavai után került sor az ünnepi szentmisére. Ezután a csoportok a két Somlyó nyergében felállított szabadtéri színpadhoz vonultak ahol egész napos műsor szórakozatta a tízezernyi érdeklődőt. Először 1931. júl. 7-én tartották meg az Ezer székely leány napját, amikor népviseletbe öltözött lányok és legények gyűltek össze. /Birtók József: Együvétartozásunk öröme. Ezer székely lány napja Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Az erdélyi ferencesek Szent Istvánról elnevezett rendtartománya ápr. 24-26-a között Csíksomlyóban, az anyakolostorban tartotta meg káptalanját, vagyis rendi nagygyűlését. Dr. Harmath Károly /Újvidék/, a három magyar nyelvű ferences rendtartomány /két magyarországi és egy erdélyi/ vizitátor generálisa, egyben az újvidéki Hitélet főszerkesztője elnökölt a gyűlésen. A feloszlatás előtt, 1948-ban 217-en voltak ferences szerzetesek, jelenleg 36-an vannak. Vannak már papnak készülő erdélyi ferences klerikusok, mégpedig tízen, képzésüket magyarországi ferencesek vállalták. Nyolc laikus jelentkezőjük is van. A nagygyűlésen megválasztották az elöljáróságot, Benedek András P. Domokos dévai házfőnök lett a tartományfőnök, helyettese Papp Károly P. Leonárd kolozsvári házfőnök. - A második világháború után az akkori tartományfőnök, dr. Boros Fortunát körlevelében azt írta, hogy itt, Erdélyben átlag minden 50 esztendőben megismétlődik egy nagy tragédia. Ezért építeni kell magunkban és a nép lelkében, hangsúlyozta. Boros Fortunátot a kommunista hatóságok elhurcolták, a Duna csatornában halt vértanúhalált. A ferences megújulás keretében 1990. dec. 1-2-án Désen újjáalakult Szent Ferenc III. rendje, új nevén a Ferences Világi Rend. Ez független közösség a maga választotta vezetőség irányítása alatt. Reményük van arra, hogy a klarissza apácák rendje újra meggyökeresedik majd Erdélyben. /Daczó Árpád: Ferences megújulás Erdélyben. = Keresztény Szó (Kolozsvár), júl. 14./