Két napig szólt a muzsika a TatrospArt Feszten
Második alkalommal szervezték meg a hidegségi Fatányéros és Csángó Panziónál a TatrospArt Fesztet a hétvégén. A kétnapos rendezvénnyé bővült eseményen többek között kerekasztal-beszélgetést, gyermekprogramokat és népviseleti bemutatót tartottak. A fesztivál szerves részét képezte a gyimesi zenészek találkozója.
A tavalyihoz képest, az idei TatrospArt Feszten annyi változás történt, hogy most két napossá bővült a rendezvény. Az első nap a gyermekekről és a barátkozásról szólt. A vajdasági, felvidéki és magyarországi barátainkkal kerekasztal-beszélgetést tartottunk a fiatalok elvándorlásáról. Ennek a beszélgetésnek nagy sikere volt, sokan részt vettek ezen, olyanok is eljöttek, akik kint dolgoznak külföldön. Ők elmondták, pénzt lehet kint keresni, de nem találtak új hazára, aki innen elment, visszavágyik” – osztotta meg a fesztivál első napjának részleteit Antal Tibor gyimesi zenetanár, a fesztivál egyik szervezője.
Antal Tibor szerint idén többen jöttek el a gyimesi zenészek találkozójára, mint a tavaly. „Azt akartuk, hogy akik valamikor itt mulatatták a csángó embereket, azok kapjanak lehetőséget, hogy megint megcsillogtathassák, mit tudnak” – ismertette a találkozó megrendezésének szándékát a szervező. Blága Andor gyimesfelsőloki zenész sokat harmonikázott fiatalkorában. „Régóta nem muzsikáltam, de a vérből nem megy ki” – fogalmazott, majd hozzátette, jó együtt lenni a barátokkal, a zenészkollégákkal, felidézni a múltat, zenélni, mulatni és énekelni.
A gyimesi zenészek vasárnapi műsorát megelőzően a színpadon a jászberényi, a vajdasági és felvidéki népviseleteket mutatták be a közönségnek, majd a muzsikálásé lett a főszerep. Az esti programban szerepelt továbbá a Budapesti Válaszút táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadása, valamint Szalonna és bandája koncertje.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató
A Keresztény Értelmiségi Kör Kolozsvár (KÉKK) június 23-án beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót szervezett a Szent Mihály plébánia hittantermében. A kerekasztal-beszélgetés a következő cím alatt zajlott: Keresztény értelmiségiek egykor és ma Kolozsváron (és Erdélyben). 16–18. századi „keresztény értelmiségiekkel” foglalkozó keresztény kutatók és kön1yveik.
A beszélgetésen jelen volt dr. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudomány Karának előadója, akit a nemrég megjelent Laus et polemia: Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban (Debreceni Egyetemi Kiadó – Egyetemi Műhely Kiadó, Debrecen–Kolozsvár 2015) című könyvéről kérdezett Balla Lóránt, a KÉKK titkára, illetve beszélt dr. Papp Kinga –, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársa, aki a Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015) című kötet szerzője is kutatásáról s annak eredményeiről. Az eseményen szó esett még dr. Farmati Anna, a BBTE Bölcsészettudomány Karának egyetemi adjunktusa Szeráfi kalandok: Értelem és értelmezés: régi szövegek új kontextusban (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár 2015) és dr. Kónya Franciska posztdoktoris kutató, PPKE BTK, Tarnóczy István és a kora újkori meditációs irodalom (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár 2015) című kötetéről.
A beszélgetés és a kötetek közös vonása, hogy különböző korok értelmiségieit és a hozzájuk köthető szövegeket vizsgálják. A beszélgetésben arra keresték a választ, hogy ma miként definiálhatjuk, látjuk, láttatjuk a középkor és a kora újkor értelmiségeit. Gábor Csilla és Farmati Anna kötetében számos tanulmányában középkori szövegekkel foglalkozik. Mindkét kötet olyan szövegeket értelmez s gondol tovább, melyek mára az irodalom számos esetben elfeledett, régiesnek tartott s így mellőzött darabjai. Ezek legjava a középkori és a kora újkori, úgynevezett devóciós irodalom részei.
Papp Kinga kötetében a Kálnoki család négy férfitagjának íráshasználatát követi nyomon a 17–18. században. A szerző arra világít rá, hogy ebben a korban miben látta a vizsgált személyeket értelmiségieknek, illetve milyen volt a viszonyuk az egyházzal, az egyháziakkal.
Kónya Franciska monográfiájában Tarnóczy István, a 17. század második felében író jezsuita szerzetes, tanár munkásságát mutatja be, főleg az elmélkedésgyűjteményét, a jezsuita ugyanis a korabeli irodalomban „mestere” volt a meditációnak.
A jelen levő szerzők végezetül kötetükből egy-egy érdekesebb részt mutattak be, ezzel is közelebb hozva a sokszor megfoghatatlannak ítélt középkort és kora újkort.
Az évadzáró eseményen az értelmiségi és a keresztény értelmiségi kifejezések meghatározásai is körvonalazódtak. Értelmiségi és keresztény értelmiségi az, aki tudását és ismeretanyagát kommunikálni tudja az emberek, a világ és az egyház felé, javára. Igazán értelmiségi az, aki nem rejtőzik el, nem bújik elefántcsonttornyába vagy szobájába, hanem az igazságot keresi és tanítja, kapcsolatot tart az élet valóságával, az emberekkel, az egyházzal és a világgal. Keresztény értelmiségi az, aki mer gondolkodni és értelmesen hozzászólni a dolgokhoz keresztény értékeket közvetítve. Értelmiségi az, aki mindennel kapcsolatban képes reflexióra. Nem csak az értelmiségi, aki szellemi pályán dolgozik. Az értelmiségi lét teljesítményt, mintaadást, viselkedésmódot és nyilvános szerepet jelent. A keresztény értelmiségi tanúságtevő a saját szakterületén a keresztény értékekről.
Fábián Róbert
Vasárnap (Kolozsvár)

A tudománynak a nemzet felemelkedését kell szolgálnia
Fényes Elektől az Európai Statisztikai Rendszerekig címmel rendezett Kárpát-medencei kitekintésű statisztikai konferenciát a Magyar Statisztikai Társaság és a Partiumi Területi Kutatások Intézete július 1-jén délután és 2-án délelőtt Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Plenáris üléseken és szekciókban zajló kerekasztal-beszélgetéseken járták körbe a meghívott szakemberek a magyar és a nemzetközi statisztika aktuális kérdéseit, különös tekintettel egyrészt e tudomány oktatásának helyzetére és perspektíváira, másrészt a modernizációban és területfejlesztésben betöltött szerepére. Az előadások rendjén a történeti visszatekintésre is gondot fordítottak, már csak azért is, mert e hónap 23. napján lesz 140. éve annak, hogy a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, az Országos Statisztikai Hivatal elődjének, az 1848-as Központi Statisztikai Hivatalnak a megalapítója, Fényes Elek földrajztudós visszaadta a lelkét Teremtőjének. A nagy előd a Bihar vármegyei Csokalyon született, tanulmányai egy részét Váradon végezte. Szülőfalujában szobra áll, a PKE-nek helyet adó Nagyváradi egyházkerületi székház udvarán pedig 2013-ban emléktáblát avattak a tiszteletére, a konferencia részvevői mindkettőt felkeresték és megkoszorúzták.
Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke emlékeztetett a konferencia elején, hogy a rendezvényre éppen a köztisztviselők napján kerül sor, hiszen július 1-je 1997 óta a közalkalmazottak törvényes ünnep- és pihenőnapja Magyarországon, márpedig a statisztikusok zöme ebben a státusban munkálkodik minden civilizált országban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az általa vezetett szakmai szervezet képviselői mellett hat magyarországi és három határon túli magyar anyanyelvű egyetem szakemberei emelik részvételükkel a Nagyváradi konferencia ázsióját, méltatva egyúttal a vendéglátó tanintézetet. Ez utóbbi nevében ifj. Szilágyi Ferenc docens köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót Tőkés Lászlónak, a Partiumi Keresztény Egyetem elnökének.
Megnyitó beszédében európai parlamenti képviselőnk a Szentírásból vett idézet – „elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” – mentén vázolta az erdélyi magyar tudományosság dicső múltjára rákövetkezett keserű közelmúltat, a kommunizmus idején végbement szellemi-lelki-tárgyi pusztítást külön kiemelve, aminek csak egy töredékét sikerült jóvátenni a diktatúra bukása után eltelt negyedszázadban. S bár a bibliai ige kifejezetten az isteni tudományokra vonatkozik, nyugodt szívvel általánosíthatunk – mondta a püspök –, hiszen Isten nélkül és az ő tudománya nélkül elvész a nép, és elvész akkor is, ha a nemzeti-keresztény tudományosságunk nem tudja betölteni a maga hivatását országaink, közösségeink, népünk életében. Tőkés László röviden vázolta a Partiumi Keresztény Egyetem történetét, amely e történelmi régió reneszánszának bölcsőjeként nemzetfenntartó szerepet tölt be a Sulyok István Egyházi, Felsőoktatási és Művelődési Központ egységében. A magyar statisztikai tudomány kialakulása és fejlődése, intézményesülése, illetve Fényes Elek élete és munkássága is sok tanulsággal, példázattal szolgál a ma embere számára – jelentette ki az EP-képviselő. A magyar nemzet viszontagságos történetébe szervesen beleillik a sorscsapások utáni örökös újrakezdés, ami oly jellemző tudományosságunkra, egészében és részeiben egyaránt. Mindig az Értől kellett eljutni az Óceánig – mondotta Adyval szólva.
S bár tudomány nélkül elvész a nép, de csupán a tudományosságban, annak művelésében és az öncélú kutatásban nem merülhet el. A cél ugyanis a nemzet felemelése, lám, maga Fényes Elek is ezt az utat kereste a tudományban – mutatott rá Tőkés László. És ezt szolgálják az utóbbi évekbe létrehozott partiumi intézmények is, a kutatóintézettől az autonómiatanácsig. A tudományt eszközként tudjuk felhasználni politikai céljaink elérésére is, ezek pedig a nemzet megmentésében, megtartásában és megerősítésében konvergálnak.
A jelen statisztikai konferenciának hozzáadott értéke a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében zajló tudományos együttműködés, de a regionális kollaborációnak is nagy a tétje a régiók Európájában – zárta beszédét az egyetem elnöke, azt kívánva, hogy a tudomány megfelelő eszközöket adjon mindazok kezébe, akik akár szűkebb, akár tágabb pátriánk felemelkedéséért tenni akarnak.
tokeslaszlo.eu

Huszár- és néptáncfesztivált tartottak Sárpatakon
Egyszerű falunapként indult, majd huszár- és néptáncfesztivállá nőtte ki magát az a július első hétvégéjén megszervezendő rendezvény, amelyen a sárpatakiak bemutatják mindazt, amire büszkék: híres táncrendjüket, huszáraikat, varrottasaikat és egyedi szoborparkjukat.
Hétvégén kilencedik alkalommal szervezték meg Marossárpatakon a Huszár- és Néptáncfesztivált, változatos programmal. Pénteken a lovak, lovasok kerültek előtérbe. A településen 2011-ben alakult a Nyereg lovasklub, amely elsősorban a gyermekekkel igyekezett megszerettetni a lovakat és a lovaglást, a spanyol lovasiskola módszereit alkalmazva. A fesztivál első napján az ifjú lovasok mutatták be, milyen ügyesen ülnek a nyeregbe, s milyen mutatványokat tudnak lovaikkal együtt. A kisebbeknek kézműves-foglalkozások voltak, amelyeket Cozma Erzsébet Andrea irányított. A felnőttekről sem feledkeztek meg a lelkes szervezők, pénteken délután megtartották a Maros menti fogathajtó gazdák szekeres versenyét. A napot közös nótázás és szalonnasütés zárta. Kozma Barna polgármester büszkén mesélte, hogy két fiatal vállalta, elkészíti a szalonnasütéshez szükséges nyársakat. Hat órán keresztül dolgoztak, háromszáz darabig meg sem álltak. A községvezető szerint a közös éneklés és sütögetés nagyon jó hangulatban telt, igazi közösségformáló ereje volt. Egy prímás és a harmonikás biztosította a zenei aláfestést, az öt tűznél sütögető, nótázó közösségnek.
A huszárok és néptáncosok szombaton délután vonultak fel, hívogatva a helybélieket a szabadtéri rendezvényekre. A lovaikon büszkén ülő, posztóruhát viselő Mátyás-huszárokat a helybéli és meghívott néptáncosok követték. A hívogató ellenére a nagy melegben csak kevesen jöttek a templom háta mögé felállított színpad elé, ahol a hivatalos megnyitót tartották, és oklevéllel díjazták az ötven éve egymás mellett kitartó házaspárokat, valamint a kiváló eredményeket elért sportolókat. A legtöbben csak a kora esti órákban merészkedtek ki otthonaikból, meginni egy pohár sört, megtekinteni a helybéli termelők standjait, vagy a régi Marossárpatakot bemutató fényképekből készült kiállítást, amelynek az óvoda adott ideiglenes otthont. A helyi termelők között voltak varrottasokat készítők, faragászok, zöldségtermesztők és pálinkafőzők is.
Kozma Barnától, akinek újból bizalmat szavaztak a helybéliek, megtudtuk, a kétnapos rendezvény célja, hogy megmutassák, mi mindenre büszkék a sárpatakiak. „Már a hetvenes években három generációs tánccsoportja volt Sárpataknak. A táncrendünk is igen híres, sok helyen oktatják. Huszáraink is vannak, akikre szintén büszkék vagyunk, és fontosnak tartjuk, hogy az általuk képviselt értékeket újra és újra felmutassuk. A fesztivállal az a célunk, hogy hagyományainkat továbbadjuk, legalább ilyen alkalmakkor bemutassuk, és arra biztassuk a gyermekeket, fiatalokat, hogy ők is csatlakozzanak kultúránk ápolóihoz, a néptáncosokhoz vagy a huszárokhoz” – mondta a községvezető.
A néptánccsoport tevékenységének fellendülését reméli a községvezető az elkövetkező időszakban, hiszen, mint mondta, megnyertek egy 360 ezer eurós uniós pályázatot, amelyből teljesen felújítják a kultúrotthont. „A felújított kultúrotthon alkalmas lesz a próbákra és a néptáncelőadásokra. A csaknem háromszáz férőhelyes otthon sokkal jobb hely lesz a kulturális rendezvényekre, mint az eddigi helyszín, a sportcsarnok” – mondta el lapunknak Kozma Barna.
A kétnapos fesztivált a Bojtorján együttes koncertje és utcabál zárta, amelyen a Vis Major együttes biztosította a zenei aláfestést.
Simon Virág
Erdély.ma

Ezrek az Ezer Székely Leány Napján
Több ezren látogattak idén a csíksomlyói hegynyeregben tartott Ezer Székely Leány Napjára, a 85 éve meghirdetett hagyományőrző mozgalom felhívására 1775 leány és 800 legény öltött magára székely népviseletet – közölte a Székelyhon.ro hírportál.
A két világháború között indult, majd a kommunizmus bukása után újjáélesztett székely népviseleti seregszemle Csíkszereda főterén közös tánccal kezdődött, majd Hargita és Kovászna megye, illetve a meghívott testvérmegyék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megye közgyűlése önkormányzati vezetőinek beszéde után a tömeg Csíksomlyóra vonult, és felkapaszkodott a pünkösdi búcsúk helyszínéül is szolgáló hegynyeregbe. Idén Csíkszentimre volt a házigazda, jövőre pedig Tusnádfürdő látja el ezt a szerepet, ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón. „Itt, nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmAradt, megtartottuk, bár komolyan dolgoztak azon, hogy elvegyék tőlünk ezt a létfontosságú alappillért” – hangoztatta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az ünneplőkhöz intézett beszédében.
A Domokos Pál Péter néprajztudós által kezdeményezett Ezer Székely Leány Napját 1931-ben tartották először. A kommunista diktatúra idején betiltott közösségi rendezvényt 1990 óta ismét évről évre megszervezik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Unitáriusok a Vadas-tetőn
Hogy mikor vette kezdetét, nem tudni, de egy 1948-ban keltezett feljegyzés szerint akkor már hagyománya volt az árkosi, sepsikőröspataki, kálnoki, bölöni és nagyajtai unitáriusok közös határon, a Vadas-tetőn való találkozásának. A szokást – vélhetően a kommunista rendszer tiltására – évtizedekig nem gyakorolták, s valószínűleg el is veszett volna, ha Sepsikőröspatak lelkésze, a jelenleg Nagyajtán szolgáló Fekete Levente nem veti fel újra megtartását, terve megvalósításában nem támogatja presbitériuma, s nem kapcsolódik be a munkába lelkesen utódja, Czire Szabolcs is. A hamvaiból újjászülető eseményt végül 1996 július első szombatján tartották. Az időpontot annyira megfelelőnek találta a résztvevők népes serege, hogy „az unitárius búcsút” azóta is akkor ülik meg.
Az első „újkori” vadasi találkozó szervezését a Háromszék kérésére a sepsikőröspataki unitárius egyház gondnoki tisztségét huszonegy esztendőn keresztül ellátó idős Költő Sándor elevenítette fel. 1995-ben merült fel a találkozók újbóli megszervezése; a tető alá hozást nehezítette, hogy Fekete Leventét Nagyajtára hívták lelkésznek, helyét Czire Szabolcs vette át, s így – a nehézkes kommunikációs eszközökre támaszkodva – a két településről kellett az ügyet előmozdítani. Az első találkozó helyszínét nagybátyjával és unokaöccsével, idősebb és ifjabb Költő Károllyal és Bedő András állatorvossal, valamint Nagyajtáról Péter Gézával és Kisgyörgy Lászlóval választották ki: úgy okoskodtak, a tető ezen a részén éppen elég lapos, hogy az asztalokat el lehessen helyezni, elég árnyékos is, hogy a júliusi tűző naptól védve legyenek, s ott, alig kődobásnyira a forrás, hogy a vizet ne kelljen messziről hozniuk – elevenítette fel idős Költő Sándor. A szószékről idejében kihirdették, mikor és hol kerül sor a találkozóra, de azért figyelemfelkeltés céljából az árkosi fúvósokat előbb otthon, majd Sepsikőröspatak utcáin hordozták végig traktoron, hogy zenéjükkel juttassák az emberek eszébe, milyen jelentős napra virradtak. „A találkozó előtt napokkal nekifogtunk a munkának. Kenyeret nem vettünk, mert magunk sütöttük, s hogy a flekkennekvaló meglegyen, disznót vettünk és öltünk le, a zöldséget pedig összeadtuk, egyedül a sört kellett máshonnan hozatnunk. Annyian jöttek el, hogy ez a hely, ahol most állunk, szinte szűknek bizonyult, pedig akkor az autók nem jöhettek be az árnyékba, mert mindenhol asztal volt” – mesélt az új kezdetekről Költő Sándor. Idén a szervezői feladatok ellátása a bölöni egyházközségre hárult, az istentiszteletet is az erdővidékiek lelkésze, ifjabb Kozma Albert tartotta. Az Egyesült Államokból a napokban hazatért lelkész Lukács evangéliumából vett igére alapozott beszédében úgy fogalmazott: egyetértésre, békességre és szeretetre van szükség ahhoz, hogy az unitárius közösség, illetve a szélesebb értelemben vett családunk, az erdélyi magyarság erős tudjon mAradni. Erőre van szükségünk ahhoz, hogy céljainkért, megmAradásunkat szavatoló értékeinkért – az életet adó földünkért és erdeinkért, fontos ingatlanjainkért, iskoláinkért és egyetemeinkért – tenni tudjunk, nem szabad tehát hagynunk, hogy sértődöttségeink haraggá és gyűlöletté fajuljanak. „Évente egyszer találkozunk itt, a Vadas-tetőn. Ilyenkor azt szeretném látni, hogy szemünkben nem a gond, hanem az öröm csillan fel, kinyújtott kezek és ölelő karok fonódnak egybe, sikerekről és eredményekről számolunk be egymásnak” – mondotta.
A bölöni egyházközség gondnoka, Uzoni István a Vadas-tető egyesítő erejét emelte ki: az elmúlt két évtizedben csak öt település szervezte az eseményt, ám úgy vélte, eddig sem kifejezetten az övék volt az, hiszen számos más település unitáriusa, illetve más vallású is részt vett azon. Arra kérte a Sepsiszentgyörgyi, szentivánlaborfalvi és szentkirályi egyházközségeket, kapcsolódjanak be, vegyék ki ők is részüket a szervezésből.
A Háromszék–felsőfehéri Egyházkör esperese, Török István beszédében – bevallottan a labdarúgó Európa-bajnokságon remekül szereplő magyar válogatott szereplése hatására – az öt falut nagy csapatnak nevezte, s azt kívánta, éltetőerejük ne csak megmAradjon, hanem erősebbé váljon. A bölöni kis táncosok fellépését követően a szórakozásé lett a főszerep. A kosarakból előkerültek az otthonról hozott falatok, a bográcsban bárány főtt, a lacikonyhásoknál flekkent és italt lehetett vásárolni, így a délutánba nyúlóan lehetett egymás társaságának örülni.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jubileumi nagybúcsú
A hagyományokhoz híven, július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján a közigazgatásilag Torjához tartozó Futásfalván 25. alkalommal tartottak fogadalmi nagybúcsút az 1851–56 között épített kegytemplom kertjében. Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította Mária-kegyhellyé Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke. Az ünnepi főpapi szentmise 11 órakor a szabadtéri oltárnál kezdődött, a környékbeli papság mellett Berszán Lajos aranymisés kanonok, ny. plébános, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum alapító igazgatója is jelen volt. Az előző egy-két évhez viszonyítva sokkal több moldvai csángó – zömében lujzikalagori – jött el Futásfalvára.
Az idei búcsú főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. Házigazdaként Tifán Lajos plébános köszöntötte a jeles vendégeket, Tamás József segédpüspököt, az aranymisés Berszán Lajos kanonokot, a környékbeli papságot, a határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a moldvai csángó magyar testvéreket. Az egyházfő a boldogságos Szűz Máriát állította követendő példaként a mai nemzedék elé. „Mária élete példa volt és példa ma is minden édesanyának. Ma is kiválaszt Isten olyan nőket, asszonyokat, akik papokat, püspököket hoznak a világra. (...) Vállaljuk az imát, az áldozatot gyermekeinkért, hogy szülessenek új Márton Áronok, jó orvosok, jó tanárok, becsületes mesteremberek” – hangsúlyozta ünnepi szentbeszédében Berszán Lajos kanonok. A szentbeszédet követően a búcsún első alkalommal jelen levő Kanalas Éva magyarországi népdalénekes, énekművész, az Ojánna Hangszínház alapítója egy ősi Mária-éneket adott elő. A püspöki áldás után nemzeti imánk hangzott el. A zarándokok a nagy meleg miatt nem mentek fel a Golgotára, csak a kegytemplomot kerülték meg engesztelő körmenettel, élükön két lovassal és egyházi lobogókkal. A fatimai szűzanya szobrának másolatát két székely lány és két csángó assszony vitte. A szentmise főpapi áldással, elbocsátással és a régi székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
A búcsú ideje alatt elsősegély-ellátást, valamint az ingyenes vérnyomás- és vércukorszintmérést a Sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület biztosította a templom bejárata mellett felállított sátorban.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ünnepeltek a reformátusok
Gyülekezeti nappal zárult a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye által hetedik alkalommal szervezett Kálvin-hét rendezvénysorozat. A kiemelkedő esemény szombaton Zágonban zajlott. Legalább ezer személy vett részt a változatos programokon, a helyi református egyházközség és a polgármesteri hivatal dicséretesen tett eleget vendéglátói feladatainak. Az egyházmegye 27 gyülekezetének tagjai mellett a nagykanizsai és túrkevei gyülekezetek képviselői is jelen voltak, a magyar miniszterelnöki hivatal megbízásából dr. Dávidné Hidvégi Júlia és dr. Dávid Sándor vett részt az eseményen. A megyeházát Tamás Sándor tanácselnök képviselte.
Már kora reggel a barátosi és zágoni gyerekzenekarok tagjai fújták a toborzót. Sorra érkeztek a vendégek, a hivatalos megnyitót az egyházi és magyar zászlók felvonása jelezte. A nap csúcseseménye volt a szabadtéri istentisztelet, melyen nt. Besztercei András, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye magyarországi, nagykúnsági testvér egyházmegyéjének esperese hirdetett igét. Az idei Kálvin-hét egyfajta ráhangolódás a jövő évi, a reformáció 500. évét ünneplő rendezvénysorozatra, melynek Magyarországon kiemelt figyelmet szentelnek, kormánybizottság is alakult a szervezésre – mondta az esperes. Az ünneplésben azonban vigyázni kell, nehogy az ökumenikus összefogás áldozatai legyenek a reformátusok. Nemcsak külső ellenségek vannak – utalt a tridenti (vagy trentói – szerk. megj.) zsinat ma is érvényes dogmáira – belső árulók is léteznek, habár őket nehéz nevesíteni – hangoztatta. Az istentisztelet kiemelkedő eseménye volt az úrvacsoraosztás, melyet követően a népes hallgatóság szétszéledt, a Mikes–Szentkereszty-kastély udvarán berendezett sátortáborba sietett. Az áldást sem várták meg, ezt Dezső Tibor Attila helyi lelkész is szóvá tette.
Az istentiszteletet követően nt. Balogh Zoltán esperes mondott köszönetet a rendkívüli szervezésért. A nagy megvalósítás három pillérét Isten kegyelme, a befogadó gyülekezet és önkormányzat, a megyeháza támogatása jelentette – hangoztatta.
Kis József polgármesterként és presbiterként köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a zágoniak büszkék arra, hogy vegyes nemzetiségű közösségként – habár vannak köztük árulók – egyetértésben élnek, dolgoznak. Együtt részesei a múltnak, alkotói a jövőnek – mondta. Tamás Sándor megyeitanács-elnök további támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Nemcsak törvényes lehetőség, hanem hivatás is a hasonló rendezvények felkarolása – szögezte le. A szombati napot változatos programok fűszerezték. Értékelték a gyülekezet főztjeit, volt táncház, a gyerekeknek külön foglalkozásokat tartottak. A református templomban kórustalálkozó zajlott (sajnos, a zágoni dalárda fellépése nélkül), a focipályán a gyülekezeti csapatok mérték össze tudásukat, keresztény zenei koncertre is sor került. A napot az ünnepélyes zászlóbevonás zárta – de a hivatalos zárás után is sokan mAradtak a kastély udvarán, szórakoztak, ismerkedtek, régi barátoknak örvendtek a gyülekezetek képviselői.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Torockó: fesztiválozás napfelkeltétől napfelkeltéig
Jöttek, láttak, szórakoztak a Double Rise-on – vendégek is, helybéliek is
Egész Torockó fesztivállá alakult az elmúlt néhány napban, „Erdély első összművészeti fesztiválján, a Double Rise-on”, ahova több ezren ellátogattak: az utcán ismerősökbe, rég látott barátokba botlott az ember, valahonnan mindig hallatszott a zene, így bárhol táncra perdülhettek, vagy rázendíthettek kedvenc nótájukra/dalukra.
A fesztivál négy napja alatt a több mint tíz helyszínen zajló rendezvényen száznál is több programból választhattak a résztvevők. Nem csak a kis- és nagyszínpad előtt vagy a Folkudvaron szórakozhattak a fesztiválozók, hanem: az Eb-sátorban, chillzone-ban, Márton Áron Agorában, a Költőfészek irodalmi udvarban, party sátorban, filmklubban, a legkisebbek pedig a fesztivál-óvodában. Mi is ott voltunk, hogy megtapasztaljuk a helyszínen a hangulatot, belekóstoljunk a programokba, és elbeszélgessünk nem csak a fesztiválozókkal, hanem a helyi lakosokkal is – hogyan élték meg ők ezt az újszerű napfelkeltét.

Szabadság (Kolozsvár)

Közös kincsünk, zenei anyanyelvünk Közös kincsünk, zenei anyanyelvünk
Erdély több településén lépett fel a napokban a Budapesti Monteverdi kórus.
A hangversenykörút célja Márton Áron római katolikus püspök életműve előtti tisztelgés a püspök születésének 120. évfordulója alkalmával. Első állomásuk július 1-jén, pénteken, a Kolozsvári Szent Mihály templomban volt. A kórus műsorán a cappella és orgonakíséretes művek szerepeltek a magyar és az egyetemes kórusirodalomból. Az énekkart az alapító karnagy, Kollár Éva vezényelte. Orgonán közreműködött: Krasznai Gáspár.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Hungarikum magyaroknak, románoknak
Színvonalas néptáncelőadások és operettgálák ide, érdekes gyermekprogramok, konferenciák és kiállítások oda, mégiscsak a gulyásfőzés és főként -kóstolás tette igazán emlékezetessé meg vonzóvá a nagyszebeni Hungarikum Napokat.
A péntektől vasárnapig, immár hetedik alkalommal szervezett fesztivál azon túl, hogy megmozgatta az egykori szászváros maroknyi magyarságát, ismét kiváló névjegykártyának bizonyult a helyi románság felé.
„Ha egyéb haszna nem is lenne a fesztiválnak, akkor már az is nyereségnek számít, hogy míg hét évvel ezelőtt alig három szebeni vendéglőben lehetett gulyást rendelni, ehhez képest ma három olyan étterem lehet, amelynek az étlapjáról hiányzik a jellegzetes magyar eledel” – állítja büszkén Serfőző Levente főszervező, a fesztivál ötletgazdája.
Bár a zsűri elnöke, a Szolnokról érkezett, Magyarország Gulyáskirálya címet viselő Csányi Sándor szerint a versenybe nevezett tizenhat csapat közül egyetlen egy sem főzte azt az igazi, az anyaországban ismert gulyást, a rendezvény több száz résztvevője mégis megnyalta a száját. A rendezvénysorozat harmadik és egyben utolsó napján a világ legnagyobb gulyásfesztiváljának a főszervezője, Csányi Sándor maga mutathatta be, miként főzik a magyarországi nagyok az alföldi marhagulyást csipetkével.
A Hungarikum Napokról az idén sem hiányoztak a különböző bemutatók, gyermekelőadások, a hangulatteremtő népzene- és néptáncelőadások, de jurtaépítés, íjászat, kőleves főzése is szerepelt a műsoron.
Krónika (Kolozsvár)

„Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!" a Tusványos idei mottója
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – ez a mottója az idei XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjának, amelyet július 19-24. között rendeznek Tusnádfürdőn. A rendezvényre idén is várják Orbán Viktor miniszterelnököt.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a nyári szabadegyetemről tartott hétfői Budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: napjainkban a bel- és külpolitika határvonalai feloldódtak, és ez azzal függ össze, hogy Európában úgy tűnik, valódi válsághelyzet alakult ki.
Kitért a migráció mellett az újjáéledő orosz birodalmi ösztönökre, arra, hogy Oroszország és Ukrajna között állandó háborús helyzet van, s értékelése szerint ide tartozik a Brexit is. Ezek közül egy is elég lenne – állapította meg a bizottsági elnök, hozzátéve: ezek most összeadódnak, illetve köztük ok-okozati összefüggés van. „Az összhatás pedig az, hogy Európában ezek a jelenségek az emberek körében félelmet ébresztenek, a félelem érzése általánossá vált" – hangoztatta Németh Zsolt. Az Európai Bizottság ugyanakkor szerinte nem találta meg a megfelelő választ, és agresszív, zsaroló magatartással kívánja kezelni ezt a helyzetet.
Németh Zsolt szerint a magyar társadalom úgy ítéli meg, ez egy rossz válasz. Mint mondta, Magyarország jövője elválaszthatatlan Európa jövőjétől, de mindenképpen változtatásra van szükség. Ezért mond a magyar társadalom nemet a félelemkeltésre és a fenyegetésre, s erről szól az őszi népszavazás is. „A voksolás ugyanakkor nem az ország az uniós tagságáról szól" – jelentette ki. A fideszes politikus azt mondta: Magyarország uniós tagságára ő adott esetben igennel szavazna. Ennek azonban fontos összetevője, hogy világos jövőképet kell hazánknak megfogalmaznia és ennek érdekében szövetségépítésére van szükség.
„A határon túli magyarokkal egyetértés van, és számos közép-európai országgal is sikerült közös nevezőt kialakítani erről a jövőképről" – mutatott rá a bizottsági elnök. Németh Zsolt a táborról szólva úgy fogalmazott: Tusványos titka, hogy a nyári szezonban szerencsésen ötvözi a szabadegyetem és a fesztivál jelleget. „Tusványos a leglazább szabadegyetem és a legizgalmasabb fesztivál, kulturális „a la carte" jellemzi a rendezvényt" – mondta és kitért arra, hogy idén fellép mások mellett Ákos, Rúzsa Magdi, a Kiscsillag.
Németh Zsolt összegzése szerint egyfajta nemzetpolitikai, ágazatközi „brainstorming" helye is a tábor, ami egyhetes Magyar Állandó Értekezletként is értékelhető. Hozzátette, idén a rendezvényre a parlamenti pártok frakcióvezetőit és az összes határon túli magyar párt elnökét is várják.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arról beszélt, hogy a nyári egyetem céljait nem adta fel az elmúlt több mint negyedszázad során. Ezek között említette a magyar, a közép-kelet európai és az uniós integrációt. A cél mellett az értékrend is változatlan – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Kiemelte: három nemzetpolitikai sátorban zajlanak majd előadások, s idén több program járja körül az autonómia kérdéskörét. Szólt arról is, hogy a gazdasági sátorban a nemzetpolitika gazdasági vetületeit tekintik át, megosztva a tapasztalatokat. Szó lesz a délvidéki, gazdaságfejlesztési programról, illetve a kárpátaljai programról. „Nem titkolt szándék, hogy Felvidéken és Erdélyben is hasonló kezdeményezések induljanak" – jegyezte meg a politikus.
Toró T. Tibor kitért arra is, hogy a volt kommunista országoknak megoldatlan problémája az erkölcsi jóvátétel. Ennek témája szintén szerepel majd a nyári egyetem programján, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform a kommunizmus és nácizmus bűneiről tart kiállítást. Közölte: az idén is a nyári egyetem vendége lesz Orbán Viktor miniszterelnök. Tárnok Mária, a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte: 24 programsátor várja a helyszínen a látogatókat, a megszokott programok mellett újdonság többek között a Kriza János népzenei sátor. Közölte, a szervezők 35 partnerrel valósítják meg a programokat.
MTI

Krónika (Kolozsvár)

Meglovagolnák Erdélyben a turisztikai trendeket
Dübörög a dél- és kelet-európai turzimus, a terrorfenyegetettség miatt egyre népszerűbbek a biztonságos úti célok, és ebből Románia, Erdély, ezen belül a Székelyföld is nyerhet – vélik a turisztikai szakemberek.
„A belföldi turizmus a fénykorát éli" – szögezte le a Krónika megkeresésére László Endre. A turisztikai irodákat tömörítő egyesület (ANAT) Székelyföldi regionális elnöke, a Transilvania Tourist Service utazási iroda ügyvezető igazgatója elmondása szerint a román tengerpartnak sok év óta az idei a legjobb idénye, de a bálványosi Grand Hotel is igen keresett, szeptemberig egyetlen hétvégére sincs már üres hely. Hasonló kihasználtságra évek óta nem volt példa. Magyarországon is megerősödött a belföldi turizmus, a Balatonon szintén alig van már üres szálláshely.
László Endre érdeklődésünkre kifejtette, hogy a külföldiek is egyre nagyobb számban választják a kelet- és közép-európai országokat. Ugyan még csak most készülnek a féléves statisztikák, de már az első öt hónap adatai is azt mutatják, hogy ugrásszerűen megnőtt a beutazók száma, és az országon belül Brassóba és környékére érkeznek a legtöbben. László Endre szerint a romániai idegenforgalmi szolgáltatásokra az jellemző, hogy vannak nagyon jó helyek és nagyon rosszak is, de ez a kettőség máshol is előfordul.
Külföldre, csak a közelbe
A romániai turisták körében különben még mindig nagyon népszerű Bulgária, de Görögországot is még mindig sokan választják, és bár Horvátország továbbra sem olcsó, ott is sokan szívesen nyaralnak. Egyre többen kérnek ajánlatot az olasz és a spanyol tengerpartra, ott a strandolást városnézéssel is összekötik. „A menekültáradat egyre kevésbé befolyásolja az idegenforgalmat, az emberek megszokták, már együtt tudnak élni vele" – véli a turisztikai szakember, aki szerint ugyanakkor a terrorfenyegetettség nagy vesztese Törökország, ahol már évek óta mélyrepülésben van az idegenforgalom.
Idén mintegy 35-40 százalékot esett vissza, ami rengeteg elmAradt turistát jelent, hiszen sok a török szálláshely, és ezek egyharmada 2016-ban kihasználatlanul mArad. „Romániából egyelőre még nem indultak el a menetrend szerinti repülőjáratok Egyiptomba, bár Magyarországról már lehet repülni, Romániából valószínűleg szeptemberben indulnak az első charterek, ha addig nem történik újabb terrortámadás, akkor valószínű megtelnek a Hurghadába és Sharm-el Sheikh-be induló járatok" – válaszolta kérdésünkre László Endre.
Vissza nem térő esély
„Romániának, Erdélynek, ezen belül a Székelyföldnek is jó piaci lehetőség a jelenlegi konjunktúra, hiszen minél eldugottabb egy hely, annál biztonságosabbnak számít" – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Albert Zoltán, a Székelyföld desztinációmenedzsment klaszter elnöke, a Csomád–Bálványos Kistérségi Társulás munkatársa. Meglátása szerint mindenképpen pozitív hozadéka lesz a romániai idegenforgalomban a változó irányzatoknak, de valószínűleg sem az ország, sem a térség nem lesz képes ezt maximálisan kihasználni. „Túl lassú a reakció, későn ismerjük fel a trendeket, akkor körüljárjuk, hitetlenkedünk, majd túl későn lépünk. Másrészt a tőkehiány is hátráltatja a gyors reakciót" – véli Albert Zoltán, aki szerint ez az egész országra és a Székelyföldre is jellemző.
Az idegenforgalmi szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon jól jöttek ebben az időszakban – amikor úgyis változnak az úti célok – az Erdélyt dicsérő és ismertető, világszerte sugárzott dokumentumfilmek, az ország és a térség egyre „láthatóbb", de nincs meg a kapacitás, hogy erre megfelelően reagálni tudjon a turisztikai szolgáltatói ágazat. „Már nem lehet csak a szálláshelyet eladni, programot, élményt kell kínálni a turistának" – szögezte le Albert Zoltán. Mint hangsúlyozta, az általa vezetett klaszter is arra törekszik, hogy az országon belül is minél láthatóbbá tegye a Székelyföldet, de a szolgáltatóknak, a vállalkozóknak is fel kell zárkózniuk a kínálatukkal, reagálniuk kell a megnövekedett keresletre. A klaszter elnöke leszögezte, az ország és a Székelyföld is mindenképpen nyerni fog a változó irányzatokból, a forgalom növekedésére lehet számítani, még ha nem is tudják kihozni a maximumot a lehetőségekből.
Minimális növekedés a Partiumban
A Nagyvárad melletti Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát üzemeltető Turism Felix Rt. munkatársai a Krónika kérdésére arról számoltak be, hogy a tavalyi „szezonhoz" képest idén csak minimális növekedést tapasztaltak, és meglátásuk szerint ez nem is annyira kirívó, hogy összefüggésbe lehessen hozni kül- és belpolitikai eseményekkel. A több vendéget inkább az üdülőtérségben végzett fejlesztéseik és népszerűsítési munkájuk számlájára írják.
Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Winkler: egyenes beszédre van szükség
Egyenes beszédre van szükség a felelős politikusok részéről, arra, hogy őszintén vállalják elveiket, meggyőződéseiket osszák meg a választókkal, így lehet hatékony választ adni az egyre nagyobb teret nyerő populizmusra – fogalmazott Winkler Gyula azon a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának bővített büróülésén szerveztek a horvátországi Splitben. A populizmus veszélye a demokráciára és a jogállamiságra nézve címmel megszervezett kerekasztal-beszélgetésre rányomta bélyegét a múlt heti Brexit, hiszen a brit népszavazás eredményét jelentősen befolyásolta a kilépést szorgalmazó politikusok megtévesztő, durva kampánya, az EP- képviselők ilyen szempontból is elemezték az elmúlt napok történéseit.
"A populista politikusok álmegoldásokat mutatnak fel, amelyeket hamisságuk ellenére is elhisznek a választók, hiszen a populisták számtalan eszközt bevetnek, hogy megvezessék az embereket, gátlástalanul élnek a demagógia eszközeivel, fenntartások nélkül korbácsolják fel a nacionalista és idegengyűlölő érzelmeket a társadalomban. Ezzel szemben kell nekünk az Európai Néppárt értékeit felelős módon és következetesen képviselni, és sokszor nem elég az elvi érdekképviselet, hanem sokkal hatékonyabban kell kommunikálni a politikai döntéseket a választók felé" – hívta fel képviselőtársai figyelmét Winkler Gyula, aki kitért Brüsszel megítélésére is. "Úgy érzem, eljött annak is az ideje, hogy a Brüsszelben eluralkodó politikai korrektség gyakorlatát felülvizsgáljuk és valóban érdemben válaszoljunk az elégedetlen állampolgároknak, akik azt hangoztatják, hogy az EU túl gyakran avatkozik bele apró dolgokba, miközben nem eléggé hatékony a nagy és fontos ügyek kezelésében" – mutatott rá az EP- képviselő, aki szerint a fordulópont előtt álló Európai Unióban meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet, ehhez pedig őszintén kell tájékoztatni az embereket az alternatívákról és a különböző politikai döntések következményeiről. "Itt van alapvető kérdésként, hogy milyen Európai Uniót akarunk felépíteni, az alapító atyák által elképzelt politikai uniót vagy inkább a nemzetállamok laza szövetségét? Amikor az Európai Unióról beszélünk, mit szeretnénk látni: egy 28 darabból álló mozaikot – jelenlegi állás szerint 27 darabos lesz ez a mozaik –, egy olyan kisebb darabokból álló építményt, amelyet a 350 európai régió alkot, vagy esetleg egy még finomabb, ezernél is több darabból álló struktúrát, amelynek összetevői a régiók és helyi közösségek, beleértve az etnikai kisebbségeket, nyelvi és nemzeti közösségeket is" – emelte ki Winkler Gyula.
Az Európai Néppárt parlamenti frakciójának büróülését annak apropóján szervezték Splitben, hogy Horvátország most ünnepli uniós csatlakozásának harmadik évfordulóját. A büró ülésével párhuzamosan zajlik az EPP háttérintézményének, az EIN (European Ideas Network) nyári egyeteme is.
Népújság (Marosvásárhely)

Ha a támogatók és a szervezők összefognak
A X. Nagyiratosi Falunapok sikere
Péntektől vasárnapig került megszervezésre a X. Nagyiratosi Falunap. A rendezvénysorozat pénteken 18.30 órától a helybeli kultúrotthonban, nyugdíjas-találkozóval indult, amelyen Papp Attila polgármester köszöntötte románul és magyarul a mintegy 180 nagyiratosi, nagy- és kisvarjasi, a volt kendergyár, illetve a pártfarm nyugdíjasait. Együtt elfogyasztották a háromfogásos vacsorát, közöttük tombolanyereményeket sorsoltak ki, majd Czank Miklós (Öcsi) és zenekara szórakoztatta őket 23 óráig.
Köszönet a támogatóknak, útravaló
Amint 17 órakor Juhász Rozália programvezető a szabadtéri színpadról a nagy számú közönségnek kifejtette, a porcelántányér és a kristálypohár elmArad, de az ínycsiklandó finomságok az idei falunapon sem hiányozhatnak. A falunapi menü a teljesség igénye nélkül, birka- és sertéspörkölt, túrós csusza, mititéj, halászlé, fánk és kürtőskalács, hogy a „folyékony kenyérről” szó se essék. A rendezvény támogatói Nagyiratos Község Polgármesteri Hivatala és Tanácsa, az Agrocaritas, Musca Călin, a nagyiratosi sertésfarm tulajdonosa, a kisvarjasi Varga Gábor Társulása, Benke Szabolcs, az Arad Megyei Kulturális Központ és természetesen a sok önzetlen segítő, akiknek támogatása nélkül nem jöhetett volna létre az idei rendezvénysorozat. Mindenképp köszönetet érdemel a Forray Népdalkörnek és háttércsapatának a munkája. Miután köszöntötte jelenlévőket, a közelmúltban újra-, vagy most megválasztott elöljáróknak szánta üzenetét: Martin Luther King mondta az 1960-as évek Amerikájában: „Van egy álmom” –, s bár a folytatás más, és nem vagyunk Amerikában, és én sem vagyok Martin Luther King, de fekete néger annál inkább: az én álmom az, hogy azok is büszkék legyenek rám, akiknek nem piros-fehér-zöld a színük. Ez nem elidegenedés, nem elhatárolódás, hanem a mi levegőnk, a lételemünk. A mi elöljáróink ebben a szellemben kell, hogy képviseljék a teljes közösségünket. Ez pedig csak több munka, néha több sikertelenség, de több kompromisszum is, ám ha jól csinálják, nagy elégtétel, büszkeség. Érték a többségi nemzetnek is, nem veszély. De érték kell, hogy legyen és nem sérelem és szégyen a magyarnak is! Vállalja és vallja meg magyarságát alázattal, nagysága tudatában, de határozottan egy maroknyi ember iránt érzett felelősségtudattal! Ehhez kívánok sok sikert minden jelenlévőnek – indította mélyenszántó gondolatokkal útjára a X. Nagyiratosi Falunapoknak a programját Juhász Rozália programvezető. Az üdvözleteket és a programot románul Kővári Mónika tolmácsolta.
A programot egyik házigazdaként a nagyiratosi Garofiţa gyermek tánccsoport nyitotta meg alföldi román táncokkal. Utánuk az ugyancsak helybeli, Aranyeső magyar gyermekcsoport 8 párja magyar néptáncokat adott elő nagy sikerrel, majd a gyoroki Junii Podgoriei román néptánccsoport 8, illetve 9 párja mintegy félórás román néptánc-egyveleggel szórakoztatta közönséget.
Köszöntők
18 óra tájban a műsorvezetők Papp Attila polgármestert kérték a színpadra, aki magyarul, illetve románul köszöntötte az egyre gyarapodó közönséget. Miután megköszönte az elmúlt választáson elnyert újabb bizalmat, a színpadra kérte Nagyiratos Község politikus barátait: Iustin Cionca megyei tanácselnököt;
Traian Igaş szenátort; Ion Şcheau parlamenti képviselőt; Florin Baniciu alpolgármestert; Kelebia község képviselőjét, Varga Sándort, Kisiratos tanácsosát, Lőrincz Lajost, Dombegyház polgármesterét, dr. Varga Lajost, Faragó Péter RMDSZ megyei elnököt, megyei tanácsost és Kovács Imre nagyperegi polgármestert.
A színpadra hívottak közül elsőnek Iustin Cionca frissen megválasztott megyei tanácselnök köszöntötte az egybegyűlteket. Bevallása szerint megválasztása óta első alkalommal vesz részt falunapon, ezért köszönetet mondott a bizalomért. Tekintve, hogy e bizalom jóvoltából a választók azt is eldöntötték, hogy nemcsak Aradot és a megyét, hanem Nagyiratost is a PNL és az RMDSZ szövetségével vezessék, maga mellé hívta Faragó Péter RMDSZ megyei elnököt, akivel együttműködve nemcsak a megye, hanem a község is ígéretes jövőnek néz elébe. Ehhez a parlamenti képviselők jóvoltából Bukarestből is megkapják a támogatást, de igen komoly projekteken is dolgoznak. Faragó Péter RMDSZ megyei elnök is a bizalom megköszönésével kezdte mondanivalóját, majd ígéretet tett: a következő években mindent megtesznek azért, hogy minden magyar a szülőföldjén találja meg a boldogulás lehetőségét. A jelenlegi és a holnapi programon is érezzék: jó itthon, Nagyiratoson is magyarnak lenni! Mindezért köszönet a szervezőknek.
A továbbiakban Traian Igaş Nagyiratos igaz barátjaként beszélt a Nagyitratos–Dombegyház közötti határátkelő végleges megnyitásáért tett közös erőfeszítésekről – magyarul maga mellé híva dr. Varga Lajos dombegyházi polgármestert –, majd abban a reményében zárta, hogy a mostani választási ciklusban a községbeliek régi vágya beteljesül. Ehhez kívánt mindnyájuknak sok sikert. Jó magyar kiejtéssel köszöntötte a nézőket Ion Şcheau parlamenti képviselő is, aki ugyancsak támogatásáról biztosította a községet. A köszöntőket Papp Attila polgármester zárta, aki köszönetet mondott magas rangú vendégeinek a megtiszteltetésért, de megköszönte a fellépőknek, a nézőknek a jelenlétet, a segítőknek a közreműködést a háromnapos program megszervezésében.
Színes program
A köszöntők után mintegy 20 percig az Aradi Zumba moderntánccsoport 5 tagja mutatta meg, hogyan kell táncritmusban testmozgást végezni. Utánuk Engi Márta betanításával a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes Kisboglárka csoportjának 7 párja, majd a Búzavirág 4 párja adott számot magas színvonalú tánctudásáról.
Utánuk a román sztárvendég, Gabi Bârsoan és négytagú zenekara tartott kiadós román népzenei koncertet, amit a színpadra hívott Papp Attila polgármester tiszteletére, az Az a szép, az a szép… kezdető magyar nótával zárt, vastaps közepette.
A továbbiakban a nagyiratosi Rozmaring néptánccsoport fellépése emelte magasba a tetszésindexet, majd a mácsai Edera néptánccsoport mintegy 40 perces román néptáncbemutatójának tapsolt a közönség. Utánuk Amalia Georgeta énekelt román népdalokat, majd a kisiratosi Kisgyöngyvirág fellépése aratott nagy sikert. A nagyvarjasi Fresch Color moderntánc-csoport lendületes táncai, a kisperegi Napraforgó tetszetős magyartáncai következtek. Más stílust képviselt, de hasonló sikert aratott a nagyvarjasi és tornyai asszonykórus 10 tagjának Iacsity Florentina vezetésével bemutatott nótacsokra. Utánuk újra a pécskai Nagyboglárka szépen kidolgozott koreográfiára előadott magyartánca következett. A színes zenés programot a nagyiratosi X Time moderntánc csoport sikeres fellépése zárta.
Szinte pontosan a meghirdetett időpontban, 21.30 órakor, Papp Attila polgármester, miután megköszönte a délutáni fellépőknek a színes programot, illetve megígérte, hogy a magyarországi sztárvendég után Baniciu Alexandru és népizenekara lép felé, a magyarországi sztárvendéget, Koós Jánost és kísérő billentyűsét, a vadászi születésű Kertész Istvánt kérte a színpadra.
Koós János a nála szokásos, bohókás, tréfás viccekkel, történetekkel vezette fel koncertjét, majd a zsúfolásig megtelt udvar közönségének elénekelte majd összes slágerét, kedvenc énekeit, parázs hangulatot teremtve. Utána a jelzett román zenekar, majd a Partium együttes zenéjére szabadtéri bál következett éjjeli 2 óráig, amit csak a 23 órakor szervezett pazar tűzijáték szakított meg.
A tegnapi program 10 órakor a templomokban ünnepi szentmisékkel indult, majd 14 órától a futballpályán szervezték meg a Nagyiratos–Dombegyház örökrangadót. 18 órától a szabadtéri színpadon zenélt a Partium, a Mikró öregfiúk csapata, illetve a kisperegi Roulette zenekar. Ugyancsak a szabadtéri színpadon 21 órától adott nagy sikerű élő koncertet a magyarországi Beatrice együttes.
A nagy sikernek örvendett X. Nagyiratosi Falunapok vasárnapi programja egybeesett a II. Nagyiratosi Magyar Napok programjával, amit az Arad Megyei Kulturális Központ támogatott. A sikeres rendezvényért köszönet jár minden támogatónak és segítőnek, kiemelten a Forray Népdalkör tagjainak és háttércsapatának.
Balta János
Népújság (Marosvásárhely)

Régészekké válhatnak egy hétre Vajdahunyadon a fiatal táborozók
Régészeti tábort szervez az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kulturális főosztálya Vajdahunyadon július 4–13. között a Hunyad Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a Communitas Alapítvány, valamint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő támogatásával. A régészeti szakgyakorlaton 18 fiatal fog leletanyagokat gyűjteni Vajdahunyadon, Erdély egyik legjelentősebb és impozánsabb várának árkát kutatva.
Winkler Gyula a kezdeményezésről elmondta: nagy fantáziát lát azokban a programokban, amelyek a fiatalokat szólítják meg, megismertetik velük a műemlékvédelmet. „Úgy vélem, a szórványnak épp ilyen kezdeményezésekre van szüksége, hiszen ha bekapcsolódnak a fiatalok ezekbe a programokba, az garanciát is jelent arra, hogy lesz magyar élet a szórványban évtizedek múlva is” – jelentette ki a képviselő, majd hozzátette: „a dél-erdélyi szórvány és Hunyad megye különösen gazdag az épített örökség vagy akár a feltáratlan történelmi emlékhelyek szempontjából is. Mind olyan értéket hordoznak, amelyet érdemes megismerni, ezért igyekeznünk kell, hogy feltárjuk, megmentsük és értékesítsük ezt az örökséget.”
A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumból öt diák, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről négy hallgató érkezik a gyakorlatra, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonából pedig nyolcan vesznek részt a dr. Csók Zsolt régész vezette ásatáson.
„Úgy gondolom, hogy a múlt feltárásával, a régészet lebilincselő tudományának megismerésével egyben a jövőjüket, szülőföld iránti ragaszkodásukat is építik a táborban résztvevő fiatalok” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a tábort megelőzően. Rámutatott: „a diákok kultúránk, épített örökségünk iránti érdeklődésének felkeltésére Vajdahunyad remek helyszíni választás. Az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom fiatal győztesei is a napokban vesznek részt egy hasonló elgondolású táborban Kalotaszentkirályon, ahol a műemlékekkel való foglalkozás mellett kommunikációs képzést szervezünk nekik. Bízom benne, hogy mindkét tábor eredményes lesz, és a szakmai alapok elsajátítása mellett a történelem iránti szeretetüket is megalapozzuk.”
A diákokat beavatják a fotózás rejtelmeibe, megtanulhatnak műszaki rajzot készíteni, megismerhetik a tudományos kutatás munkafolyamatait, valamint leletanyagok tisztítását, fényképezését, rajzolását is gyakorolhatják. A tábor célja a résztvevők képességeinek, szakmai és helytörténeti ismereteinek fejlesztése mellett a várárokkal kapcsolatos régészeti anyagok gyűjtése, fényképes dokumentáció készítése, topográfiai mérések elvégzése.
Nyugati Jelen (Arad)

Tíz éves a Halmos László-kórus
Vasárnap este a Szent László plébániatemplomban fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a Kribus Mónika kántor-karnagy alapította Halmos László-kórus. Koncert és könyvbemutató volt. Vasárnap este a Szent László plébániatemplomban fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a Kribus Mónika kántor-karnagy alapította Halmos László-kórus. Koncert és könyvbemutató volt.
Szépen koreografált műsorral ünnepelt vasárnap este a várad-újvárosi Szent László plébániatemplomban az alapító Kribus Mónika kántor-karnagy lelkesedésének, kitartásának és szorgalmának köszönhetően fennállásának tizedik évfordulójához érkezett Halmos László-kórus. A sok próba és tanulás eredményei egy, az alkalomhoz méltó koncert formájában mutatkoztak meg. 2006 óta végez teljes értékű kántor-karnagy szolgálatot a Szent László-templomban Kribus Mónika, mely esztendőben az akkori plébános, Lőrincz Ottó kanonok felkérte őt, hogy alapítson kórust. Idegen közösségbe kerülve senkinek se könnyű, hiszen szinte a nulláról kell kezdeni, de a nehéz és egyúttal megtisztelő feladatnak sikerrel tett eleget. A toborzásban segítségére volt Hetzke Jenő, aki akkoriban karbantartói szerepet töltött be a templomban. Jöttek-mentek a tagok, és lassan formálódni kezdett a kórus. Voltak, akik hosszú ideig mAradtak, másoktól különböző okok miatt elbúcsúztak, és olyanok is akadtak, akik más énekkarokból jöttek át tapasztalatszerzés céljából, s végül ott ragadtak. Végül kialakult egy önkéntesekből álló kis csoport, akiket az éneklés utáni vágy, szeretete tart össze, ösztönöz. Napjainkban nem csak a szentmiséken működnek közre, hanem koncerteken, kórustalálkozókon, fesztiválokon is fellépnek, együttműködnek a kibővített VAradinum vonósnégyessel.
Egyébként id. Thurzó Sándor zenetudós javasolta, hogy a kórust Halmos Lászlóról nevezzék el. Ő egy Nagyváradi zeneszerző, zenekritikus, aki Nagyváradon született 1909-ben egy pedagógus családban. Édesapja, Halmos András, kántortanító volt Újvároson. László Budapesten végezte a zeneakadémiát, 1931-ben pedig Győrbe költözött, ahol 1997-ben bekövetkezett haláláig élt. Az ottani Székesegyház karnagya lett, és megalapította a Palestrina kórust. Több elismerésben, kitüntetésben részesült élete folyamán. Körülbelül 1000 szerzeménye van, melyek közül 700 egyházi vonatkozású, és 530 művét adták ki.
A rendezvényen bemutatták a Kribus Mónika szerkesztésében, Pék Sándor esperes-plébános anyagi támogatásával megjelent, a Voiticsek-házaspár nyomdájában készült A Halmos László-kórus története 2006-2016 című, igényes kivitelezésű kötetet, melyben számos hivatkozás is található azon vonatkozó cikkekre, melyeket e sorok szerzője írt a Bihari Naplóba, illetve az erdon.ro honlapnak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Átadták a Bocskai Díjakat
Igazán kivételes eseményre került sor vasárnap délelőtt a Nagykárolyi református templomban, ahol a Bocskai István Társaság képviselői és a Nagykárolyi Belvárosi Református Egyházközség képviselői díjátadó ünnepséget tartottak. A ünnepség a Bocskai szabadságharc és a bécsi béke 410. évfordulójának állított emléket.
Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, európai parlamenti képviselő hirdette az igét. Beszédében kiemelte Bocskai István Erdély történelmében játszott jelentős szerepét, és a bécsi béke jelentőségét.
Az egybegyűlteket a különleges alkalmon Tukacs József Sándor, a belvárosi református gyülekezet lelkipásztora köszöntötte. Az ünnepség Nagy Csaba, Bartók díjas tárogatóművész, a Rákóczi Tárogató Egyesület elnökének előadásával folytatódott, amelyet Erdei József előadóművész szavalata következett, melyben Csengey Gusztáv Bocskairól szóló verse a hangzott el. A továbbiakban Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke szólalt fel, aki a bécsi béke 410. évfordulójáról beszélt. Nagy Csaba újabb produkciója után, Bakó Blanka előadásában hallhattuk Wass Albert - Üzenet haza című versét.
Ezután került sor magára a díjátadó ünnepségre. Dr. Bollobás Béla matematikust Kaiser Ernő, a Bocskai István Társaság elnökhelyettese laudálta, Muzsnyai Árpád újságíró érdemeiről pedig Balogh Zsigmond beszélt, aki szintén a Bocskai István Társaság elnökhelyettese. A díjakat Sárkány Viola, a társaság elnöke adta át.
Zárásként Nagy Csaba előadásában meghallgathattuk a régi magyar himnuszt, majd az üdvözlő beszédek után Erdei József újabb szavalata következett, ezúttal a Magyarnak lenni című vers hangzott el.
Az ünnepélyes díjátadó után koszorúzásra került sor Károli Gáspár szobránál, illetve a Trianoni emlékműnél. A rendezvényt szeretetvendégség zárta, melyet a meghívott vendégek részére szerveztek
Bagosi Andrea
szatmar.ro

Névadó ünnepség Gidófalván
Emlékplakettet és -táblát lepleztek le
Tegnap emlékplakett leleplezésével tartottak faluünnepet Gidófalván, megtörve a 12 éve megrendezett falunapok hagyományát. Kövér György fafaragó művét a helybeli református tiszteletes, Bereczki László és Berde József polgármester leplezte le.
A nemrégiben teljesen felújított kultúrotthon és községi könyvtár épületét annak idején a faluban lelkészi szolgálatot teljesítő Erdős Gábor tiszteletes álmodta meg, és a Hangya szövetkezet, illetve a Matild borvízforrás anyagi hozzájárulásával építették meg, a református egyház pedig örökös haszonbérleti jogot kapott.
A 89-es fordulat óta kultúrotthonként fungáló épület már régóta viseli Erdős Gábor nevét, de most ezt hivatalos névadó ünnepséggel és az agyagból megmintázott, majd bronzból kiöntött domborművű portré és a tervező és építtető nevét tartalmazó tábla leleplezésével nyomatékosították.
Ez alkalommal Berde József polgármester az újra neki szavazott bizalomért is köszönetet mondott, majd Kisgyörgy Zoltán újságíró tett még néhány javaslatot, kiről s a falu melyik nevezetességéről lehetne, illene még megemlékezni. Az ünnepséget a református kórus és a Sándor Sándor fúvószenekar, valamint a gidófalvi iskolások kis műsora színesítette.
B. T.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kiállítások és mesejáték
Mozgalmas hétvége a Haszmann Pál Múzeumban
A Haszmann Pál Közművelődési Egyesület és a pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvány által elindított KaPoCs, amely összeköt – Élő népművészet a Kárpát-medenceében elnevezésű program keretében a hétvégén kiállításokkal, kitűnő koncerttel, mesejátékkal és játszóházzal várt kicsiket és nagyokat a Haszmann Pál Múzeumba.
Szombat délután a múzeumkertben az Isten veletek és velem! című kiállítás megnyitóján D. Haszmann Orsolya muzeológus házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, majd a KaPoCs, amely összeköt közös programról szólt. A levelek, naplóbejegyzések és fényképek segítségével az első világégésben harcoló katonák és szeretteik háborús élményeit megmutató kiállításról elmondta, bár nem volt előzetes egyeztetés, közös tervezés, az egyértelműen összecseng a Haszmann Pál Múzeum gyűjteményéből két éve Tudatom, hogy én még jól vagyok… címmel összeállított I. világháborús tárlattal. „Valójában egy szép levél, amit ma közösen megírhattunk, hiszen, míg a mi tárlatunk címe egy levél kezdő sora, addig a pécsi kiállításé egy levél lezárása.”
Dr. Bokor Béla az általa vezetett, több mint húsz éve létező pécsi alapítvány célkitűzéseiről, valamint a csernátoni múzeumhoz fűződő kapcsolatról szólva elmondta, igyekeznek olyan módon cselekedni, hogy a nemzeti összetartozást erősítsék. „Mintegy tíz évvel ezelőtt jutottunk el erre a szintén hazai földre. Örülünk, hogy befogadtak bennünket, és bízom benne, hogy ez a rendezvény is tovább erősíti a lelkünkben is a kapcsolatot, a kapcsot.”
Ezt követően Minorics Tünde etnográfus a tárlat anyagát méltatva kifejtette, az I. világháború századik évfordulója apropóján az alapítvány egy konferenciát szervezett, amely hangsúlyosan a Délvidéket vette célba, ezért pécsi, vajdasági, drávaszögi és muravidéki kutatók, levéltárosok, muzeológusok mutatták be kutatásaikat. „Naplókat, levelezéseket dolgoztak fel, és a konferenciához kapcsolódva hoztuk létre azt a kiállítást, amelynek egy részletét elhoztuk Csernátonba. A kiállítás azt hivatott kifejezni, hogyan gondoltak egymásra a háborúban elszakadt családtagok. Ezért az említett vidékről kiválasztottunk néhány katonasorsot, illetve családtörténetet, ahol a katonának vonult családtag levelezései nagyon fontos kortörténeti dokumentumokká váltak.”
A megnyitó részeként a Boja zenekar katonadal-feldolgozásokból összeállított mintegy egyórás műsorát is végighallgathatták az érdeklődők. A vasárnapi családi nap keretében előbb a Hangerdő Társulat A szamárfüles varázskönyv című mesejátékát mutatták be, majd a kicsik a Míves Mag Műhely játszóházában szórakozhattak kedvükre.
A múzeum udvarán még ma látogatható a Határon Túli Magyarságért Alapítvány Szakrális értékek a Kárpát-medenceében című vándorkiállítása, csakúgy, mint az Isten veletek és velem! című tárlat.
A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Daczó H. Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Budakalászon találkoztak a kisebbségi magyar civilek
A Budakalászon 2016. június 17–19. között megtartott XIII. találkozón 7 ország (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) civil szervezeteinek 61 képviselője volt jelen, és vitatta meg az általa képviselt szervezetek megvalósításait, problémáit, az együttműködés lehetőségeit és eredményeit, a Budakalászi Találkozók örökségét, folytatásának lehetőségeit és célkitűzéseit. Nagyváradról jelen volt dr. Fleisz János, Fleisz Judit és Dukrét Géza.
A találkozó résztvevőinek nagy örömére szolgált, hogy két év kényszerkimAradás után a szervezőknek sikerült megrendezniük a XIII. Budakalászi Találkozót.
Az ünnepélyes megnyitón Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg a jelenlevőket. Az üdvözletek után Csűry István püspök tartott egy szívhez szóló, érdekes előadást A magyarok megújulásának pászmái – egy ökumenikus közegben élő lelkész látása szerint címmel. Útmutatást nyújtott a mai nehéz világban élő civileknek hangsúlyozva a szeretetet és az összetartozást. Délután a találkozó főszervezője, Romhányi András beszélt közös ügyeinkről, beszámolva a szervezés nehézségeiről. Ezután megkoszorúztuk Parlagi Endre hajdani polgármester sírját, aki éveken keresztül volt házigazdája e találkozóknak.
Másnap dr. Lánszki Imre számolt be a Budakalász környéki kutatásainak legújabb eredményeiről. Dr. Záhonyi András tartott előadást a magyar nyelvben előforduló nevekről, azok jelentéséről és eredetéről. Délután szekcióülések voltak: a Budakalászi Találkozók öröksége, valamint Léteznek-e kultúrahatárok a Kárpát-medenceében? címmel. E szekcióülések következtetései szerint a magyar közművelődés határai nem Magyarországon, de nem is a Kárpát-medenceében vannak. Magyar kultúra létezik Európán kívül is, s bár közhelynek számít, hogy ilyen szempontból a határok légiesek, most mégis a meglevő, sokszor nagyon is tapasztalható fizikai határoktól beszélünk. Ezek természete, átjárhatósága, vagy fékező ereje akár rövid idő alatt is változhat az aktuális politikai viszonyok függvényében.
A tanácskozáson a fő hangsúlyt a kapcsolatteremtés bővítése és állandósítása kapta. Kijelenthetjük, hogy a Budakalászi Találkozókon a résztvevő szervezetek többsége kiterjedt kapcsolathálózatot hozhatott létre szűkebb és tágabb hazájában és a határokon túl, amelyek serkentőleg hatnak tevékenységükre. A találkozó szekcióülésein megvitatott, majd a plenáris ülésen a résztvevők által elfogadott javaslatok szerint ennek megvalósítása létrejöhet internetes közösségi oldalak révén (kiemelkedően a facebook és levelező listák); egy levelező csoport létrehozása (amely akár a Kalászosok nevet is viselheti); nyomtatott és elektronikus művelődési tájékoztatók révén (lapok, rádió, tévé); személyes kapcsolatok révén, amelyek közművelődési, vagy más találkozókon alakulnak ki a kultúra menedzserei között; egy fizetett állás létrehozása, amelynek munkaköre az állandó figyelés, továbbítás és a rendszeres kapcsolattartás lenne. Ez utóbbi javaslat gyakorlatba ültetését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületek (EMKE) elnöksége tanulmányozná, és a kialakuló lehetőségekről tájékoztatja a budakalászi találkozó résztvevőit.
A résztvevők örömmel tapasztalták, hogy egyre több fiatalt és önkéntest sikerül bevonni szervezeteik munkájába, és ennek a fiatalítási folyamatnak a folytatását továbbra is szükségesnek tartják. Egybehangzó vélemény, hogy szükséges és érdemes a gyerekekkel foglalkozni, hiszen van érdeklődés, lelkesedés a részükről is. Ennek egyik legfontosabb eszköze lehetne a pedagógusokkal és oktatási intézményekkel való szorosabb együttműködés.
Egyik legfontosabb feladata az EMKE-nek az Erdélyi Magyar Értéktár összeállítása. Ez tartalmazna építészeti örökségeket, jellegzetes szokásokat, mezőgazdasági és ipari értékeknek számító tárgyakat és megoldásokat, természeti környezetet, turizmust, művelődési értékeket. A helyi javaslatok alapján ezeket az országos bizottság helyi, megyei vagy régiós értékekké nyilváníthatja. Az Értéktár kérdéskörének koordinálását a Kriza János Néprajzi Társaság (www.kjnt.ro) végzi, dokumentumait ennek honlapján lehet tanulmányozni. Jó lenne, ha az értéktár összeállításában más régiók egyesületei is bekapcsolódnának a megadott honlap segítségével.
A XIII. Budakalászi Találkozó résztvevői támogatják az Erdélyi Magyarok Egyesületének azon kezdeményezését, hogy az Alaptörvénybe foglaltaknak megfelelően a magyar kormány hozzon létre Budapesti székhellyel egy erdélyi központot, és nyújtson rendszeres normatív támogatást működtetéséhez.
Az összmagyarság nemzettudatának erősítésében továbbra is fontos szerepet kell vállalniuk a civil szervezeteknek, az egyházaknak, iskoláknak, valamint a magyar államnak.
A találkozó szép mozzanata volt a szombat esti, úgynevezett közös Kárpát-medencei kenyér felmutatása és elfogyasztása. E nagyméretű lepényt a Kárpát-medence különböző településeiről hozott lisztből és kovászból készítették. A találkozó másik érdekessége volt résztvevők saját maguknak előadott műsora.
Dukrét Géza
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nyolc évtized zenetörténeti emlékei
Különleges és egyedi zenetörténeti kiállításnak adott otthont a hétvégén a Nagyváradi vár fejedelmi palotája (A szárny), melyet csütörtök délután nyitott meg a helyi zenei élet, a Thurzó család két képviselője, Thurzó Zoltán és Thurzó Sándor József.
A „Jegyzetek, fények, jellemzők, … – Egyedi, eddig be nem mutatott zenei dokumentumok a Thurzó család archívumából” címet viselő tárlat hivatalos megnyitóján, melyet Nagyvárad lakossága először láthatott az elmúlt hétvégén, a vár kulturális menedzsere, dr. Dumitru Sim köszöntötte az érdeklődő közönséget, tiszteletre méltó emlékállításnak titulálva a jelentős kiállítást. Sim köszöntő beszéde után Thurzó Zoltán népszerű zongoraművész vette át a szót, aki nagyapja nyolcvan évet felölelő zenetörténeti kutatásairól, és az ezek során fellelt, Nagyvárad történelméhez kapcsolódó hiteles, klasszikus zenei dokumentumok archiválásáról, osztályozásáról beszélt. Elmondta azt is, hogy a kiállítás megrendezésének ötlete Dumitru Simé, akivel hosszas tárgyalások után sikerült létrehozni azt, egy Paulo Coelhótól, az álmok megvalósulásáról szóló idézettel alátámasztva a jó szándékot: ha valóban el akarunk érni valamit, akkor minden összejátszik azért, hogy ez megtörténhessen, és bevallása szerint pontosan ez volt a helyzet ezzel az álmával is, a nagyapja emlékének szentelt kiállítással.
Köszönetét fejezte ki továbbá nagybátyja, Thurzó Sándor József brácsaművész iránt, aki maga is szenvedélyes gyűjtő lévén fellépéseivel is támogatja a helyi kulturális kezdeményezéseket, eseményeket, és aki meglepetésként a megnyitó végén át is vehetett egy tevékenységét elismerő emléktablót. Közölte továbbá, hogy a kiállítás tíz kategóriában mutat be 708 személyes tárgyat, levelezéseket, plakátokat, kitüntetéseket, amelyek a múlt század azon jelentős vendégművészeinek a nevéhez kötődnek, akik látogatás és koncertadás végett ebben az időszakban megfordultak Nagyváradon. „Történelmi pillanat ez a mai” – mondta Thurzó Zoltán –, hiszen a nagyapám dokumentumai a város egy sajátos hangulatát, lelkiállapotát tükrözik, amelyeknek a tanulmányozására időt kell szánni.”
A megnyitó után a zongoraművész a vár Lapidáriuma felett elhelyezett pianínón Bartók és Schopen dallamokat adott elő, majd ezt követően a közönség megtekinthette a tárlat anyagát.A kiállítást a szervezők természetesen a közeljövőben is hozzáférhetővé teszik majd.
Szamos Mariann
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Születésnapi beszélgetés Nagy Antal tanárral
Szenvedélyem a tudomány népszerűsítése
Hetvenöt éves születésnapját ünnepelte június 22-én Nagy Antal, az egykori Csíkszeredai Matematika–Fizika, mai Márton Áron Gimnázium nyugalmazott fizikatanára, aki máig sem hagyott fel hivatásával, a tudomány népszerűsítésével. Ezúttal egy hosszabb beszélgetésből közlünk részleteket.
– 75 év. Sok ez vagy kevés?
– Attól függ, hogy miként vesszük. Kozmikus időszámításban, csillagászatban kevés, emberi életben sok. Sok minden történt ez alatt a 75 év alatt, jó is rossz is, minden…
– Melyik éveket nevezné meg, mint legszebbeket?
– Nagyon szépek voltak a diákévek, az itthoni – lévén Csíkszeredai születésű vagyok – és a Kolozsvári évek. Utána az volt a probléma, hogy sok olyan dologgal is kellett foglalkozzak, amit most visszatekintve a magam szempontjából fölöslegesnek tartottam. Voltam hét évig tanfelügyelő, nem nagyon tetszett az a munka. Amikor oda becsaltak, ’68-ban, a megyésítéskor, akkor azt hittem, hogy Isten tudja, milyen nagy dolgot lehet tenni mint tanfelügyelő. De odakerülve az ember rájött, hogy sokat nem tehet, megvannak a tanügynek a lassan őrlő kövei. 1975-ben visszamentem az iskolába. Három év után megválasztottak aligazgatónak. Az sem az volt, amit szerettem volna. Aztán 1986-tól kezdve dolgoztam teljes egészében tanárként, s azt végeztem, amit tényleg szerettem. Bár én a középiskola elvégzésekor nem tanárnak készültem, habár édesapám tanár volt, mert én akkor úgy képzeltem, hogy a mérnökség jobb. Végül nem bántam meg, mert nincs nekem annyi gyakorlati érzékem és olyan vénám, ami szükséges egy mérnöknek. Jobban megtaláltam a helyemet mint tanár. Ebbe közrejátszott a környezet is, mert a feleségem szintén tanár. Az iskolában is rendkívül jó kollégákkal dolgoztam együtt. Főleg az idősebbektől sokat tanultam. Akkor az volt a fokmérője a tanári munka sikerének, hogy ki hány gyereket tudott főiskolára, egyetemre küldeni, és ilyen szempontból is eredményes voltam. Nem bántam meg, hogy végül is így alakult.
– Miért éppen fizika?
– Ez a lényemmel összefügg, mindig is ez érdekelt. Gyermekkoromban is a természettudományoknak egyik szelete, a csillagászat kezdett nagyon érdekelni, és megint csak a körülményeknek nagyon rossz közrejátszásának az eredménye volt, hogy nem hivatásos csillagász lettem. Amikor végeztük az egyetemet, egy nagyon súlyos betegségen mentem keresztül. Több mint két hónapot kórházban voltam, mondhatni az orvosok lemondtak rólam. Nem tudtam elmenni a betegségem következtében a kihelyezésre, csak annyit tudtam megtenni, hogy a kar prodékánjának egy kérést adtam, hogy engem Csíkszeredába helyezzenek, de tulajdonképpen a Kolozsvári Csillagvizsgálónál szerettem volna elhelyezkedni. De mert én ezt kértem, ezért a bizottság nem azt adta, hanem azt, amit kértem. Lehet, ha később utánajártam volna, elmehettem volna, de közben megszerettem a tanári munkát is, meggyökeresedtem Csíkszeredában, ez így elmAradt. De azóta is különleges passziómmá vált, hogy a természettudományokat, s ezen belül a csillagászatot népszerűsítsem, előadásokat tartsak.
– Mit tartott szem előtt fizikatanárként?
– Arra törekedtem, hogy én is értsem meg és értessem is meg a gyerekekkel a fizikát. Általában a természettudományoktól viszolyognak a gyermekek, hogy nehéz, érthetetlen. Ez nem igaz. Ha próbáljuk a gyerekekkel a természeti jelenségek lényegét megértetni, s nem veszünk el a képletekben, akkor sikerülhet. Láttam egy 1926-os tankönyvet, amely képletek használata nélkül magyarázza meg a természeti jelenségeket. Én ilyen tankönyvet adnék most is, különösen az általános iskolások kezébe. Szerencsém volt azzal, hogy jó növendékeim voltak, akikkel meg tudtam találni a hangot, és különösen szerencsés voltam, hogy olyan növendékem volt, mint Barabási Albert-László. (…)
– Több kitüntetésben is részesült az évek folyamán…
– Valóban, különböző fórumokon értékelték a munkámat, azt, hogy próbáltam úgy tanítani meg nevelni is, hogy annak eredménye, látszata legyen. A legnagyobb, amit kaptam, az egy rendjel, a „Meritul pentru Învățământ” rendjelnek a lovagi fokozata. Magyarországról kaptam a Fényes Imre-díjat, a Gábor Dénes-díjat, itthoni az Ezüst Gyopár-díj, a Pro Urbe-díj, Hargita Megye Tanácsának az Életmű-díja… mindez elégtételt jelent.
– Úgy tudom, hogy szigorú tanár volt…
– Nem azt mondanám, hogy szigorú, hanem következetes. Nem voltak hullámzások, megvoltak az elveim, így a szigorúság abban mutatkozott meg, hogy egyenletesen ugyanazok voltak a követelmények. Például rögzítettem a diákokkal íratott ellenőrző dolgozatok rendszerét, még most is őrzöm a pontozásokat. Év végén pedig vizsgáztattam: volt egy nap, amikor mindenki kellett az egész évi anyagból feleljen. Az én szigorúságom az volt, hogy mindig minden ismeretet újra és újra kérdeztem. Hát persze ez nem mindenkinél ment, és úgy fogták fel a diákok, hogy túl szigorú vagyok.
– Ezt az egzaktságot, amely magához a fizika tudományához is illik, nem érezhették a diákok merevségnek? – Sohasem voltam olyan, hogy csak a népszerűség kedvéért engedjek a követelményekből. Lehet, hogy merevségnek tekintették, de utólag rájöttek, hogy nem volt rossz dolog, mert amit ők szigorúságnak tartottak, az kamatozódott, kénytelenek voltak tanulni és megtanulni a dolgokat. Kányádit parafrazálva, próbáltam megérteni és megértetni. Sohasem egy leckében gondolkoztam, nem az volt a cél, hogy óráról órára kikérdezzem a leckét. Nem az volt a cél, hogy óráról órára tanuljon, hanem hogy a tanulóban kialakuljon egy egységes kép, hogy mit kell fizikából tudni, s ehhez azt is kellett tudni, amit ezelőtt két hónappal tanultunk.
– Mai napig foglalkozik a tudomány népszerűsítésével…
– Igen, az utóbbi két évben a megyei könyvtárban előadássorozatot tartottam, amelyre nemcsak diákok jöttek, hanem felnőtt érdeklődők is. Még egy ciklust szeretném folytatni az előadásokat. Ennek most nem lesz meghatározott témája, hanem inkább érdekességek tudományos magyarázatát ismertetném: a betlehemi csillagról és hasonló jelenségekről beszélnék. Úgy látom, sok a hiányosság a tudományos ismeretterjesztés terén. Tavasszal volt például az erdélyi kiadók könyvmustrája. Nézegettem a sok szép könyvet, de egyetlenegyet sem találtam természettudománnyal kapcsolatban. (…) Egyébként Bay Zoltán jelmondatát magaménak érzem: Sic itur ad astra – Egészen a csillagokig. (Dante: Isteni színjáték).
– Milyen viszonyban van a számítógéppel?
– Én a számítógéppel sokáig semmiféle viszonyban nem voltam. A szükségességét belátom. Munkám során megtanultam türelemmel végezni a számításokat. Megírtam egy többkötetes fizika példatárat, és annak a mintegy 1600 példáját többször is megoldottam: egyszer, amikor megírtam a kéziratot kézzel, s aztán amikor átmásoltam – mert annyit azért megtanultam, hogy beépítettek a számítógépembe az iskola informatikusai egy matematikai nyelven író programot, a Mathtype-t, és azt használom – és még egyszer megoldottam az egész 1600 példát, amikor újranéztem. Volt egy szerződésem a Kolozsvári Ábel Kiadóval, de közben nyugdíjba ment az az illető, akivel egyeztettem. Most itt Csíkszeredában keresek kiadót a példatárra, és úgy tűnik, a Gutenberg kapható lesz rá…
– Milyen viszonyban van a Fennvalóval?
– A Fennvalóval, azt hiszem, jó viszonyban vagyok. Annak idején az egyetemen egy csomó politikai jellegű előadásunk volt: politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus, filozófia, nyomták belénk a tudományos és történelmi materializmust, és nem mondom még azt sem, hogy kételkedő voltam, hanem inkább átbillentem a materializmusnak az oldalára. Például akkoriban Somlyón laktunk albérletben, és a háziasszonyunk, aki rendkívül vallásos volt, jó kapcsolatot tartott P. Daczó Árpáddal, Lukács atyával, aki akkor a somlyói rendházban élt. Én mindig szerettem volna, hogy a háziasszonyunk hozzon össze vele, hogy egy kicsit vitatkozzak vele a materializmusról és a vallásról. Nagyon fiatal tanár voltam, azt hittem, hogy amit nekünk tanítottak, az igaz kell hogy legyen, de fokozatosan rájöttem, hogy a fizika nem összeegyeztethetetlen a vallással, csak az embernek meg kell találnia a kapcsolatot a vallásosság és a fizikai szemléletmód között. Valamikor azt bizonygatták nekünk, hogy a vallás, az egyház mennyire tudományellenes volt, lásd Copernicus, Galilei, Giordano Bruno esetét, habár akkor is rájöhettem volna, hogy kizárólag a tudományos elveiért soha senkit ki nem végeztek. Sem Giordano Brunót, sem Galieit, és most próbálom az emberekben tudatosítani, hogy pl. Galiei saját magára hozta a bajt az ő lehetetlen természetével… Ma már tudom, hogy a valódi életnek két oldala van: vannak a fizikai világ ismeretei, és a fizikán túli, a metafizikai világnak a megállapításai. A kettő nem egymással ellentétben van, a kettő egymást kiegészíti. Mert már maguk a legnagyobb fizikusok is mondják, hogy a fizikával nem lehet bizonyítani, hogy van Isten, s azt sem lehet bebizonyítani, hogy nincs. A kettő külön dolog. Nem szembeállítani kell a kettőt, hanem egymás mellett elfogadni, hogy van egy olyan világ, amelyet az istenlét kormányoz, és van egy olyan világ, amit a természet kormányoz. A kettőt nem összekeverni és egymással szembeállítani, hanem elfogadni kell.
– Mivel tölti a napjait?
– Az említett tudománynépszerűsítésen kívül mindig szerettem a sporteseményeket követni, és a mai napig is szenvedélyes sportrajongó vagyok, ez az egyik. A másik a klasszikus zene iránti szeretetem. Nagy klasszikus zenei lemezgyűjteményem van, mostanában több időm van, rengeteg zenét hallgatok, nagyon szeretem. Emellett a feleségem, a gyerekek, az unokák foglalnak le, a hat unoka főleg nyaranta érkezik, van egy kicsi házunk Piricskén, sokat időzünk ott. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a feleségem és a családom nélkül nem lehettem volna az, aki lettem.
Daczó Katalin
Hargita Népe (Csíkszereda)

Erdélyi turizmus: Brassó megye a legnépszerűbb
Brassó megyeként és városként egyaránt az első számú idegenforgalmi célpont Erdélyben. A másik véglet a Szilágyság: a teljes megyébe alig valamivel több turista látogatott el, mint Tusnádfürdőbe.
Bármily meglepő is, Románia első számú idegenforgalmi célpontja Bukarest, ahol az elmúlt évben 1,72 millió turista töltött el minimum egy éjszakát. Az biztos, hogy a fővárosba látogatók tetemes hányada nem kéjutazásra ment a Dâmbovița partjára, hanem üzleti útra, esetleg ügyintézés céljából valamelyik hivatalba, ugyanakkor tény, hogy a főváros lóhosszal előzi meg a második leglátogatottabb megyét, Konstancát, ahol az Országos Statisztikai Hivatal adati szerint 1,02 millióan fordultak meg.
A külföldi vendégek számát tekintve még nagyobb a különbség, Bukarestbe ugyanis 991 ezren érkeztek a határon túlról, míg a tengerparti megyébe csupán 58 ezren, ami sokat elmond a román tengerpart vonzerejéről.
A harmadik legnépszerűbb megye Brassó, ahova 2015-ben 992 ezren látogattak el, köztük 117 ezer külföldi. Brassót egy másik erdélyi megye, Maros követi, 490 ezer turistával, akik közül 90 ezer érkezett idegenből, majd Prahova, Szeben és Kolozs következnek, 465 ezer, 436 ezer és 428 ezer látogatóval. Az erdélyi megyék közül Bihar tartozik még a népszerű idegenforgalmi célpontok közé, 340 ezer látogatóval.
Hargita megye ugyanannyi turistát vonzott, mint Máramaros, 152 ezret. Kovászna megyének van még hova fejlődnie a turizmus tekintetében, évi 97 ezer vendéggel az országos rangsornak a második felében tanyázik. Az erdélyi megyék közül Szilágyra voltak kíváncsiak a legkevesebben, mindössze 37 ezren, ezek egytizede volt külföldi.
Călărași és Teleorman megyékben idegenforgalom tulajdonképpen nem létezik, előbbiben tavaly 17, utóbbiban 13 ezren fordultak meg. A külföldi látogatók tekintetében országos viszonylatban Szeben megye áll a harmadik helyen, Bukarest és Brassó után, 109 ezer turistával, majd Temes és Maros következik, 91 ezer, illetve 90 ezer fővel.
Félmillió turista Brassó megyében
Az erdélyi városok közül Brassó a legnépszerűbb, 514 ezer látogatóval, bel- és külföldieket is beleértve, majd Szeben (320 ezer), Kolozsvár (319 ezer), Marosvásárhely (180 ezer) és Nagyvárad (163 ezer) következik. A 2014-hez viszonyított legnagyobb arányú, 20 százalékos növekedéssel Kolozsvár büszkélkedhet, amiben minden bizonnyal jelentős szerepe volt az Untold fesztiválnak. Segesvár egymaga több turistát vonzott, 94 ezret, mint a teljes Szatmár megye.
Az erdélyi üdülőhelyek és faluturisztikai célpontok közül valószínűleg a Félix-fürdőt kereste fel a legtöbb vendég, 105 ezer. Azért csak valószínűleg, mert a statisztikában csak közigazgatási egység szintjéig van bontás, s Szentmártonhoz a Félixfürdőn kívül a Püspök (Május 1) –fürdő is hozzátartozik, azt azonban nem lehet tudni, hogy ezek között pontosan milyen arányban oszlottak meg a látogatók.
Szováta második helye azonban megkérdőjelezhetetlen, 105 ezren üdültek tavaly a Székelyföldi fürdővárosban. Herkulesfürdőn 95 ezren, Tusnádfürdőn 31 ezer, Tordán 14 ezer, Parajdon 13 ezer, Bálványoson és Torockón 10 ezer, Borszéken pedig 5000 szállóvendég volt. A falusi turizmus két legkedveltebb erdélyi célpontja a Brassó megyei Törcsvár és Mócs, 67 ezer, illetve 53 látogatóval.
A valós számok minden bizonnyal lényegesen nagyobbak a hivatalos statisztikai adatoknál, az idegenforgalomban ugyanis a becslések szerint elképesztően magas a feketegazdaság aránya.
Pengő Zoltán
maszol.ro

Az Európai Unió és Románia: hogyan tovább a Brexit után?
Romániának új országprojektre van szüksége, amelyben meghatározza közép- és hosszú távú jövőképét az Európai Unióban – fogalmazódott meg az elnöki hivatalban kedden tartott találkozón, amelyen az államfő a kormányfővel, a jegybank kormányzójával és a parlamenti pártok vezetőivel konzultált a brit népszavazás után kialakult helyzetről.
A tanácskozáson részt vevő Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszolnak elmondta, Klaus Johannis egy munkacsoport megalakítását kezdeményezte a romániai társadalom közös célkitűzéseinek megfogalmazására. Az elnöki hivatal által koordinált testület a parlament, a kormány és nemzeti bank képviselőiből áll majd, akiknek munkáját szakemberek is segítik. A munkacsoport konszenzusra törekedne, és – tekintettel az őszi választási kampányra – várhatóan a jövő év elején fejezné be küldetését.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ is egyetért azzal, hogy Romániának az EU-csatlakozás után tíz évvel új országprojektre van szüksége. Szerinte a munkacsoport által kidolgozandó tervnek két összetevőből kellene állnia.
„Az egyiknek arról kell szólnia, hogyan látjuk Romániát a következő 5-10 évben, hol tartunk, hová szeretnénk eljutni, és közérthető módon meg kell fogalmaznunk, hogy mit ajánlunk az ország polgárainak. A másik arról szólna, hogy hogyan látja Románia az Európai Uniót a következő 5-10 év perspektívájában, és milyen kezdeményezései lesznek a következő néhány évben, a brit kilépésig tartó időszakban, amelyben az EU reformjához szükséges döntések megszületnek” – magyarázta a politikus.
Kelemen Hunor a tanácskozáson elhangzott hozzászólásában kifejtette: meg kell a választ keresni arra, hogy hogyan jutott el Nagy-Britannia a Brexithez, és mit várnak el az EU polgárai az Uniótól. A politikus megkerülhetetlennek tartja annak a kérdésnek a megválaszolását is, hogy Románia hogyan látja az EU-t: mint a tagállamok teljes szuverenitását megőrző politikai intézményrendszert, vagy olyan rendszert, amely átvesz bizonyos hatásköröket a tagállamoktól.
Az elnöki hivatal hétfő esti közleménye szerint az országprojektben azt kell tisztázni: hogyan látja Románia a helyét és szerepét, illetve "ambícióinak mértékét" az Európai Unióban. Klaus Johannis kifejtette: lassan tíz év telt el Románia uniós csatlakozása óta, ezért minden politikai párt elismerte, hogy szükség van újabb országprojektre. Annak ellenére, hogy Romániában az idén választási év van, a pártok mindegyike kész részt venni a közös munkában - tette hozzá.
„Én meg vagyok győződve, hogy a Brexit oka az volt, hogy a döntéshozatalnak jelentős része messze került a polgároktól. Brüsszel olyan dolgokkal foglalkozott, amelyek a polgárokat nem érdekelték és zavarták, nem olyan kérdésekkel, amelyeket elvártak volna. Egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és szegények között, szétfejlődnek a társadalmak, és nagyon sokan úgy érzik, hogy az európai uniós döntéshozók az óriáscégek, a multinacionális vállalatok érdekeit képviselik. Nincs egy érezhető gazdasági növekedés, inkább csak stagnálás van” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök szerint Románia számára nagyon fontos lenne, hogy ne olyan országként lépjen fel az Európai Unióban, amely mindig csak alkalmazkodik, nem kezdeményez, végrehajtja a feladatlistát, de a nagy kérdésekben nincs határozott álláspontja. A politikus a következő időszak kihívásának nevezte, hogy Románia tud-e belátható időn belül perspektívát adni az eurózónához való csatlakozásnak, és képes lesz-e ebben az időszakban schengeni csatlakozása ügyében sokkal határozottabban fellépni.
Szeptemberig semmi nem történik
Az elnöki hivatalban tartott találkozón a kormányfő szétosztott egy elemzést a Brexit Romániára gyakorolt hatásairól. Elhangzott, hogy a népszavazás eredményének nem volt számottevő hatása a román gazdaságra. „A referendum másnapján kicsit megingott ugyan a lej, de a jegybanki kormányzó szerint a helyzet nagyon gyorsan normalizálódott” – tájékoztatott Kelemen Hunor. Hozzátette, a Brexit hatása nem is lesz igazán érezhető, amíg az új brit kormányfő hivatalosan be nem jelenti Nagy-Britannia kilépési szándékát, és életbe lép az EU alapszerződésének 50-ik cikkelye.
Ez a bejelentés leghamarabb szeptember második felében történhet meg – idézte fel az RMDSZ elnöke a találkozón elhangzottakat. A következő két hónapban ugyanis nem lesz új miniszterelnök, valamikor szeptember elején alakul meg az új brit kormány. London arról biztosította a múlt heti EU-csúcson a tagállamok vezetőit, hogy a kilépés bejelentéséig teljes jogú tagként részt kívánnak venni az Európai Unióban. Az uniós kormány- és államfők abban is megegyeztek, hogy nem siettetik a briteket, és külön tárgyalásokat senki nem folytat velük – tájékoztatta Klaus Johannis a tanácskozás résztvevőit.
Bukarest az EU híve mArad
Az államfő a brit népszavazás után tartott június 24-i első válságtanácskozás alkalmával leszögezte: Románia elkötelezett mArad az európai projekt mellett. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nagyon értékes projekt, amelyet újra kell gondolni, meg kell újítaniuk és Románia része akar lenni ennek az építkezésnek.
"A románok egyik legfontosabb nemzeti célkitűzése volt az európai uniós integráció, a csatlakozás után azonban már nem volt olyan eszme, amely egységbe kovácsolta volna a nemzetet. Ideje új országprojektet közösen kidolgozni: ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat Románia számára" - állapította meg korábban Johannis.
Cs. P. T
maszol.ro

Hányan vannak és mit veszítenek a Brexittel a román vendégmunkások?
A Brexittel ismét előtérbe kerültek a román vendégmunkások helyzete, és ismét csak kiderült az, amit korában is sejtettünk: Romániában egyetlen hivatalos szerv sem tudja pontosan megmondani, hány román állampolgár vállalt munkát a határokon túl.
A 2009-es gazdasági válság előtt nem hivatalos források szerint mintegy négymillió romániai vállalt munkát külföldön. A válságot követően azonban többen hazajöttek, jelenleg állítólag hárommillió román külföldi vendégmunkás van. A hivatalos adatoknak megfelelően – az Istat szerint – a legtöbb román vendégmunkás 2015-ben Olaszországban dolgozott, számuk meghaladta az 1,1 milliót. A második helyen Spanyolország áll, 800 ezer román vendégmunkással, majd Nagy-Britannia, ahol 200 ezer román állampolgár vállalt munkát.
Az tény, hogy a 2014-es választások alkalmával közel 379 ezer külföldön élő román állampolgár adta le szavazatát, a legtöbben természetesen ismét Olaszországban, majd Spanyolországot követően a Moldovai Köztársaság következett, amely megelőzte Nagy-Britanniát.
A román sajtó becslései szerint a külföldön élő románok 10-15 százaléka élt szavazati jogával. Ezt az arányt elfogadva, a többi országból beérkezett román szavazatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államokban mintegy 200 ezer, Németországban és Belgiumban több mint 150 ezer, Ausztriában több mint 100 ezer, Kanadában nagyjából 80 ezer, Dániában és Ciprusban 60-60 ezer, Hollandiában, Svájcban és Írországban 50-50 ezer, Görögországban 40 ezer, Portugáliában 35 ezer, Luxemburgban pedig 30 ezer. Emellett több tízezer román él az Egyesült Arab Köztársaságban, Csehországban, Norvégiában, Svédországban, Ausztráliában, Izraelben, Szlovákiában, Törökországban és Magyarországon is.
A 2,15 millió tíz százaléka
Nagy-Britanniában az alkalmazottak száma meghaladja a 31,5 milliót főt, a munkanélküliség 5 százalékos, csökkenőfélben van. Állampolgárságuk szerint a foglalkoztatott munkaerőből több mint 28 millióan britek. A brit állampolgársággal nem rendelkezők száma 3,34 millió, közülük 1,9 millió nem uniós, 2,15 millió pedig uniós állam polgára. A külföldi munkaerő tehát a foglalkoztatottak nagyjából 10 százalékával egyenlő a szigetországban. A 2,15 millió uniós állampolgárnak mintegy 10 százaléka román állampolgár. Ez az arány viszont nem indokolja a román vendégmunkásokkal szembeni ellenszenvet Nagy-Britanniában.
A brit bérek még a nyugat-európai béreknél is magasabbak. A törvényben meghatározott minimálbér 7,2 font óránként, az átlagbér heti 503 font 40 órás heti munkaidőért, ami 26 ezer fontot jelent évenként. A londoni éves átlagbér 22-28 ezer font, vagyis havi 1834-2334 font között változik. Igaz, mintegy 10 millió foglalkoztatott csak részidőben dolgozik, vagyis fizetését is ennek arányában kapja.
Anglia drága ország
Egy Bukaresti napilap összefoglalójából kiderül, hogy Anglia drága ország. Egy kétszobás-hálószobás lakás bérleti díja Londonban havi 1100-1800 fontba kerül. Vidéken már jóval olcsóbban lehet lakást bérelni, Sheffieldben két szoba 350-550, Nottinghamben 400-460, Manchesterben 495-795, Southhamptonban 550-675, Liverpoolban 390-595 fontba kerül. A vendégmunkásoknak tehát általában osztozniuk kell a lakásokon, egy olyan házaspár jár a legjobban, amelynek mindkét tagja dolgozik.
A Tescóban a sertéskaraj 60 dekája 3,5 fontba, a 75 dekás marhából készült darálthús 3 fontba, a 95 dekás csomagolásban kapható csirkemell 5,5 fontba, fagyasztva 4 fontba, egy kiló borsó 1,35 fontba, a citrom darabja 0,35 fontba, 40 deka eper 2 fontba, a 80 dekás kenyér 0,85 fontba, a Pepsi Cola 1,75 literes kiszerelésben 1 fontba, a hajsampon 2 fontba, 2,6 kiló mosószer 4 fontba kerül. Ezek az árak nagyjából azonosak mind a fővárosban, mind pedig vidéken.
Évi tízezer font
A lap összefoglalója szerint egy házaspár, amelynek mindkét tagja dolgozik, és átlagos bért keres, továbbá nincs gyermekük, háziállatuk, nem dohányoznak, nem utaznak túlságosan sokat a tömegközlekedési eszközökön, nincs autójuk, évente összesen 52 ezer fontos keres – ebből nagyjából évi 10 ezer fontot tud félretenni.
Persze vannak ennél jóval kisebb és nagyobb fizetések is. Egy IT-szakember évente 80-100 ezer fontos keres, az infrastruktúrában foglalkoztatott mérnök évi 40-45 ezer fontért dolgozik, egy elektromérnök évente 33 ezer fontot vihet haza, a betegápoló évi 26-31 ezer fontot kap, egy átlagos vendéglői főnök keresete évente 28 ezer font, az ötcsillagos szálloda recepciósának azonban be kell érnie évi 18 ezer fonttal, a buszsofőr fizetése sem túlságosan magas (brit viszonylatban persze), évi 21-31 ezer font. Mindezekhez a szakmákhoz az alkalmazók szakképesítést követelnek.
Az egészségügyi szakmában viszont jók a fizetések. Egy fogorvos bére évi 80 ezer font, de elérheti a 100 ezer fontot is. A főorvos fizetése évi 70-72 ezer fontból indul. Csakhogy a legtöbb romániai orvos, amennyiben orvosként kíván dolgozni, hatalmas biztosítékot kell hogy lefizessen. Ennek az összegnek a hiányában a legtöbben ezért nem orvosként, hanem asszisztensként, nem egyszer ápolóként dolgoznak, évi 35-38 ezer fontért. Ami azonban romániai viszonylatban már egészen csinos összegnek mondható.
Bogdán Tibor
maszol.ro

Kiállt az RMDSZ Csűry mellett Tőkés ellenében
Az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezete hétfőn felszólította Tőkés Lászlót, hogy hagyja abba „a magyar közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselőire”.
A három szervezet közleményében arra reagált, hogy a fideszes EP-képviselő a múlt héten azzal gyanúsította meg a KREK püspökét, Csűry Istvánt, hogy 1989 előtt együttműködött a román kommunista hatalom politikai rendőrségével, a Szekuritátéval. Tőkés László azt állította, hogy közvetett bizonyítékai vannak az egyházi vezető állítólagos besúgói múltjáról. Az EP-képviselő ugyanakkor már korábban is azzal vádolta Csűryt, hogy „egyoldalú és látványos módon” az RMDSZ mellett kötelezi el az egyházat.
A püspök védelmére kelő három RMDSZ-szervezet szerint Csűry István (aki Tőkés László utódja a püspöki székben) eddig mandátuma alatt megmutatta: van más út is. „Igen, a folytonos viszálykeltésen kívül, van másfajta egyházi és világi szolgálat. Lehet úgy egyházat, közösséget vezetni, hogy a békesség ne csak automatizált köszöntés legyen, hanem a mindennap elvégzett munkánk, gyakorlatba ültetett gondolataink eredménye” – olvasható a közleményükben.
Az RMDSZ-szervezetek szerint Csűry István mandátuma alatt már nem a püspök politikai ambícióit kiszolgálandó épülnek intézmények az egyházkerületben, hanem mert szükség van rájuk. „Ma nem pénzügyi eladósodás, hanem fenntartható intézményfejlesztés van. Ma nem a viszályt, veszekedést, szembefordulást bátorítja a püspök, hanem az összefogást. Nem az egymás iránti elhidegülést, elbizonytalanodást, hanem az egymás iránti felelős, bizalmat erősítő magatartást segíti a püspök” – írják.
A közleményük szerint Tőkés Lászlót megzavarhatta, hogy a Csűry püspök által következetesen vállalt, a magyar emberek által támogatott út, eredményes.
„Zavarja, mert az utód jó munkája mutat rá legtöbbször, legjobban az előd hibáira. Igen, hibásnak és eredménytelennek bizonyult többek között a politikai viszály, megosztottság megteremtése. Félszájjal ugyan elismerte, legutóbb létrehozott pártja, az EMNP választási eredménytelenségét, de ahelyett, hogy belátná évek óta tartó közösség-megosztó aknamunkájának kudarcát és azt abbahagyná, tovább is értelmetlenül vádaskodik” – fogalmaznak az aláírók.
Közleménye végén a három RMDSZ-szervezet megemlíti azt is, hogy Tőkés László legutóbb "a sikeres Kolozsvári összefogás egyik szereplőjét", Gergely Balázst is kizáratta a Néppártból. "Szinte már beteges kedves Tőkés úr, hogy önnek csak az állandó harc a fontos, nem az eredmények elérése" – olvasható az állásfoglalásban.
maszol.ro

Fél órát tartott a több száz hektárnyi termőföldön kárt okozó ítéletidő
Mintegy hatszáz hektárnyi mezőgazdasági területben tett kárt a vasárnap délutáni zivatar, jégeső Csíkszentsimonban.
Mint azt Kozma Istvántól, Csíkszentsimon polgármesterétől megtudtuk, a helyi alpolgármester és az önkéntes tűzoltó-alakulat parancsnoka járta végig a település területét hétfőn, hogy felmérjék a vasárnap délutáni, alig több mint fél órás heves esőzés, jégeső okozta károkat.
A látottak alapján számoltak be arról, hogy a településen belül nem voltak nagyobb károk, de a heves széllökések gyümölcsfákat törtek ketté és kerítéseket döntöttek ki. A mezőgazdasági területeken azonban jelentősebb problémákat tapasztaltak, a jégeső mintegy 500–600 hektárnyi gabona-, silókukorica-, illetve pityókaparcellában tett kárt a Csíkszentsimon és Csíkszentmárton közötti Nagymezőben.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro

Romániát és Magyarországot is felszámolnák
A TVP Info lengyel portál június 27-én hozzájutott egy dokumentumhoz, amin a francia és német külügyminiszter aláírása szerepel, és olyan lépések sorozatát javasolja, melyek eredményeként kezdetben Franciaország és Németország egyetlen államalakulatként egyesülne.
A lépcsőfokok részét képezi egy közös európai titkosszolgálat létrehozása, ami szintén a német és francia szakszolgálatok integrálásával venné kezdetét. Létrehoznának emellett egy európai polgári védelmi erőt, és harmonizálnák az egyes országokban jelenleg még eltérő büntetőjogot. A TVP info szerint a dokumentum egy ultimátum, amit Párizs és Berlin együtt adott az Európai Unió valamennyi országának: idővel az EU minden tagállamának csatlakoznia kell ehhez az új föderációhoz, ami a jelenlegi európai államok teljes felszámolását jelenti.
A dokumentum alapján a részvevő országok nem rendelkezhetnek saját hadsereggel, különálló büntetőjoggal vagy különböző adórendszerrel, emellett nem lehet saját fizetőeszközük sem. Ehelyett egy egységes európai hadsereg fegyveresei állomásoznának az országokban, euróban – vagy más közös pénzben – fizetnénk, és az adóbevétel legitim módon egy idegen országba vándorolna. Ez az állami költségvetéssel való rendelkezést is olyan mértékben lekorlátozza, hogy ha a kórházakról, iskolákról hullik a vakolat, az emberek hiába tüntetnek a saját parlamentjük előtt, mert a kormány nem tehet semmit – a tüntetők saját költségükön Brüsszelbe, Párizsba vagy Berlinbe kell utazzanak, ha el akarnak érni valamit.
A Radio Poland azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a föderációban a tagállamok elveszítik az ellenőrzést saját határaik felett – tehát Brüsszel annyi bevándorlót csoportosítana át ide vagy amoda, amennyit jónak lát, és nem lenne nemzeti karhatalmi erő, ami ebben adott esetben megakadályozza. A Szvobodnaja Pressza információi szerint annak ellenére, hogy a francia parlament elutasította ezeket a terveket, francia vezető politikusok más tagállamokban házalnak ezzel az elgondolással, és megpróbálnak rávenni más országokat a csatlakozásra. Amennyiben sikerrel járnak, az egyértelmű választás elé állítja a nemzeti államokat: választani kell a saját államiság megtartása és az éppen aktuális európai birodalom közt, melynek képviselői jelenleg mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az európai országok ne tarthassanak népszavazásokat a tagállami jogkörök megvonása ellen.
itthon.ma//nagyvilag

Gazdag programkínálattal zajlottak a Türi Magyar Napok
Negyedik alkalommal szervezték meg hétvégén, július 2-án és 3-án, a Türi Magyar Napokat. A rendezvényen idén is gazdag, változatos és színvonalas volt a kínálat, melyet ez alkalommal is Kémenes Lóránt plébános és a helyi római katolikus plébánia készített elő a Balázsfalva szomszédságában élő magyarságnak, a meghívottaknak és vendégeknek, akik évről évre azért érkeznek ide, hogy a lankadó magyarság- és identitástudatot erősítsék a türiekben.
Szombaton 9.30 órakor előkészítették a nagy üstöt, amelyben türi gulyást főztek. A jelszó a már jól bevált volt: Aki tűri, gyűri! Az üst körül forgott mindvégig Török Zoltán, a szakácsmester.
10 órakor elindultak a szekeresek, élükön egy kétlovas hintóval, végigjárták a falut, és toborozták a „jó népet”. A szekereken büszkén ülő gyerekek lelkesedését csak fokozta az őket kísérő fúvószenekar, a rezesbanda, akik a Háromszéki Uzonból érkeztek Türbe, az ottani Atlantisz Művelődési Egyesület zászlója alatt.
Ugyanebben az időpontban kezdődtek a kézműves-foglalkozások a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány munkatársainak vezetésével. A nap folyamán egész napos mézeskalács-kiállítás volt a múzeumban, Furus Julianna segítségével pedig elsajátíthatták a mézeskalács-készítés és díszítés csínját-bínját. 11.40-kor a Magyar Házban tanuló délutáni iskolások Gáspár Ildikó tanárnő vezetésével mutattak be egy olyan műsort, amelyre aki figyelt, elővehette zsebkendőjét, mert a kimondott magyar szavak könnyeket csaltak a szemekbe.
12 órakor a Marosvásárhelyi Kővirág együttes muzsikált. Megzenésített versek, mondókák, játékok tették színessé a koncertet.
13 órakor kezdődött a szentmise, a hálaadás azért, hogy élnek még magyar emberek Türben. A zenei szolgálatot a Marosvásárhelyi Remény zenecsoport biztosította. 14 órakor alkalomhoz illő rövid ünnepi beszédek hangzottak el, majd ezt követően megkezdődött a közös ebéd a nagy üstből.
Délután fél 4 előtt ismét az uzoni fúvószenekart csodálhattuk, akik ezúttal koncert jellegű fellépésükkel gyönyörködtették a hallgatóságot, majd 4 órától bemutatkoztak a balázsfalvi óvoda, a bethlenszentmiklósi iskola tánccsoportjai, majd őket követte a mezőbergenyei Kincsásó tánccsoport.
Ezután feledhetetlen nótadélután következett, ahol felléptek: Ábrám Tibor, Ritziu Krisztina, Varga Attila és Kiss Mihály. 18 órától Nagy István és a Gruppenhecc társulat szórakoztatta a közönséget a Migráncs vagyok, nem piskóta című műsorával. 20 órától kosaras bál kezdődött hajnalhasdtáig.
Július 3-án, vasárnap 12 órakor szentmisét tartottakak a római katolikus templomban, ahol Garamvölgyi Anett (koboz, ének) és Kiss Levente (furulyák) nyújtották a zenei szolgálatot.
13 órától közös ebédet hirdettek, melyre minden résztvevő hivatalos volt. Ebéd közben szintén a zenészpáros muzsikált, majd ezt követően nótázásra és táncházra vártak mindenkit a szervezők.
Az eseményre – amelyet a lelkes türiek, a helyi katolikus plébánia, a Budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kovászna Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány és Novreczky János vállalkozó támogattak, meghívták a Marosvásárhelyieket is, akik régóta szoros kapcsolatot ápolnak Lóri atyával. A Marosvásárhelyiek imával és jelenlétükkel támogatták azt az ügyet, amelyet Lóripap a szórványban felvállalt.
Közlemény
Erdély.ma