Febr. 14-én Kolozsváron megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület, amely egyesíteni kívánja a természetjáró és honismereti kezdeményezéseket. Tervezik a Gyopár című közlöny elindítását. Az ideiglenes vezetőtanács: Tövissi József elnök, Gyurka László ügyvezető elnök, Imecs Zoltán titkár, Egri László, Varga Alfonz, Köllő Katalin, Hantz Péter vezetőségi tagok. /Megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Petre Roman miniszterelnök febr. 17-én érkezett Párizsba, a repülőtéren Michel Rocard miniszterelnök fogadta, majd Roman Francois Mitterand köztársasági elnökkel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Febr. 17-18-án Sepsiszentgyörgyön a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ küldöttei jöttek össze, hogy előkészítsék első kongresszusukat. A MISZSZ gyűjtőszervezete az egyes városokban megalakult magyar ifjúsági szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ A MISZSZ Szándéknyilatkozata: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20.

Febr. 18-án Kolozsváron megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei vezető testületét. Elnök: Balázs Sándor, alelnökök: Kántor Lajos és Bucur Ildikó, titkár: Pillich László, ügyvezető titkár: Pálfi Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

"A Független Magyar Párt ismertette programját. A párt a romániai magyarság alapvető jogainak visszaállításáért munkálkodik. A párt szorosan együttműködik "az államhatalom törvényes szerveivel" mindaddig, amíg tiszteletben tartják a romániai magyarság jogait. Több mint kétmillió magyar sorsa nem kizárólag Románia belügye, a romániai magyar kultúra a "nagy magyar kultúra szerves része." Vissza kell állítani az erőszakosan románná tett magyar oktatási intézményeket. Színmagyar, illetve magyarok is lakta területeken be kell vezetni a magyar nyelv használatát a társadalmi élet minden területén. /A Független Magyar Párt programkiáltványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./"

A Romániai Független Magyar Párt közleményben tudatta: a szárnyra kapott híresztelések a párt egyes szervezőinek lejáratását célozzák. A jelenlegi vezetés ideiglenes megbízatású. A bukaresti törvényszék febr. 7-vel jogi személlyé minősítette a pártot. A párt jelenlegi elnökét, dr. Vincze Dezsőt támadások érték. A vádakat kivizsgálják, a vizsgálat eredményét közzéteszik. /A Romániai Független Magyar Párt közleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ Egy oldalon szerepel a fenti két közlemény, az elsőben Független Magyar Párt, a másodikban Romániai Független Magyar Párt a szerveződés neve.

A Pusztináról szármató, Sepsiszentgyörgyön élő Erőss Péter szólt csángó testvéreihez. Kitért arra, hogy Dumitru Martinas könyvet írt, azt állítva, hogy a csángók elmagyarosodott románok, csakhogy ez nem igaz. Volt idő, amikor a csángók magyarul tanulhattak, Bákóban tanítóképző is működött, a Magyar Népi Szövetség idejében. Magyar pátere nincs a csángóknak. Volt egy pap, a lészpedi Gyergyiona páter, aki magyarul prédikált. A csángó falvakban szükség lenne újra magyar iskolákra. /Pusztinai Erőss Péter: Levélféle a moldvai csángó magyar éfijakhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

"Iliescu elnök a tévében nyilatkozott, elítélve a dorongokkal támadó, súlyos károkat okozó tüntetőket. Akkor jött ez a tüntetés, amikor "nemzeti konszenzus jött létre", akkor tevékenykedtek a destabilizálásban érdekelt körök. Ki kell deríteni, hogy kik uszítanak, kik szervezik ezeket az akciókat. "Itt nem olyan emberekről van szó, akik a forradalmat akarják védelmezni, hanem ellenforradalmi akciókról..." /Szabadság (Kolozsvár), febr.20./"

Bukarestben már két hete tüntettek azok, akik elégedetlenek a változások ütemével. Febr. 18-án hatalmas tüntetés zajlott, Iliescu-ellenes jelszavakat kiáltoztak és betörték a kormányépület ablakait, kárt okoztak a berendezésben, összecsaptak a katonákkal és a rendőrökkel. Bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, hogy megvédjék a kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A Mikes-emlékév első rendezvényét febr. 18-án rendezte az író szülőfalujában, Zágonban a kényszerű hallgatás után újraéledt Mikes Kelemen Művelődési Egyesület. A Mikes Kelemenre emlékezünk című műsort sokan megnézték. /Kerekes Mária: Mikes és Zágon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

Szász Árpád, Kovászna megye főtanfelügyelője kifejtette, hogy Kovászna megyében a lakosságnak több mint 70 százaléka magyar, ennek ellenére a líceumokban a tanulók 60 százaléka román nyelven tanulhatott és csak 40 százalékuk magyarul. A szülők kérésére változtattak ezen: jelenleg a diákok 70 százaléka magyarul tanul. Szeptembertől magyar tannyelvű lesz a Székely Mikó /Sepsiszentgyörgy/ és a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/. Gondot okozott, hogy eddig a megye 49 8 osztályos és 34 10 osztályos iskolájában a magyar anyanyelvű gyermekeket románok tanítottak, akiket az utóbbi években helyeztek a megyébe. Jelenleg változik a helyzet és sok román tanár elment, illetve kérte, hogy elmehessen. Kevés tanár van, nyugdíjas tanárokat kértek fel, hogy vállaljanak osztályokat. /Vörös Előd: Beszélgetés Szász Árpádal, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = A Hét (Bukarest), febr. 22./

Megjelent az első szórakoztató lap, a Fakutya első száma. /Fakutya (Nagyvárad - szatirikus havilap), febr. 22./

Egymás után jelentek meg új magyar nyelvű lapok, febr. 22-től pedig az RMDSZ sajtótájékoztatót készít Román Sajtófigyelő címmel. /Román Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 22. - 1. sz./

Febr. 22-étől megszüntették a magyarországi könyvek akadálytalan behozatalát Romániába, a tankönyvszállítmányokat visszafordítják. /Romániai Magyar Szó, febr. 23./

Mag Péter a Romániai Magyar Szó febr. 17-i számában közreadta a Rompres febr. 13-i híre alapján, hogy az Oktatási Minisztérium egyik munkatársa arról tájékoztatta a Romprest, hogy a minisztérium tudomására jutott: több erdélyi iskolában külföldről érkezett nagyszámú magyar nyelvű történelem és földrajztankönyvet osztottak szét. Mindezt Octavian Stanasila, az egyik miniszterhelyettes aggasztónak tartotta. Mag Péter felkereste az Oktatási Minisztériumban Octavian Stanasilát és megkérdezte, mi a véleménye arról a galaci kezdeményezésről, hogy román tankönyveket gyűjtenek és adományoznak szovjetmoldáviai, azaz besszarábiai román iskolásoknak, továbbá mi a véleménye a magyar nyelvű tankönyvek adományozásáról. A galaci kezdeményezésbe nem avatkozik bele, mert a szovjetek megharagudhatnak. A magyar tankönyvekről szólva először szabadkozott, a magyarok és románok megértik egymást, neki magyar barátai vannak, végül csak kibökte: minek kell sietni az iskolák szétválasztásával, megjön az ellenhatás, a Vatra Romaneasca. A magyarok nagyon előretörtek az országban, a román földön mégsem lehet azt csinálni, amit egyesek akartak. Octavian Stanasila tagadta, hogy a Rompresnek nyilatkozott volna a tankönyvek ügyében. Mag Péter hozzátette: Petre Roman miniszterelnök párizsi látogatásakor kijelentette: külön magyar nyelvű iskolákra nincs szükség. /Mag Péter: Kéz a kézben. = Romániai Magyar Szó, febr. 23./

Febr. 20-án a Független Magyar Párt elemezte a Vincze Jánossal, a párt elnökével szemben felhozott vádakat és azonnali hatállyal felmentette elnöki tisztségéből Vincze Jánost. A párt ügyvitelét a jövőben egy háromtagú társelnökség veszi át. A párt vezetősége a társelnökökből, három alelnökből és egy titkárból áll. /A Független Magyar Párt Ideiglenes Vezetőségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A közleményben nem közölték a vezetők névsorát.

Paskai László bíboros, esztergomi érsek febr. 23-án Erdélybe utazott, Gyulafehérváron, febr. 25-én pedig Kolozsvárott, majd Marosvásárhelyen mutatott be szentmiséket. Paskai László az első bíboros, aki 50 év után először nyíltan, ornátusban misét mondott a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt. /MTI, Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 11. ? 5. sz./

A Ceausescu-rendszer idején folyó történelemhamisításra emlékezett Firczák György, a Hunyad megyei Múzeum történésze. Radu Popa, Erdély középkori történetének kiváló kutatója mondta, hogy tizenöt évvel ezelőtt feltártak Déva város területén egy középkori temetőt, de erről mélyen hallgattak, egész mostanáig. A kőrösbányai ásatásokat pedig Radu Popa nem látogathatta meg, a Securitate utasítása értelmében. A Securitate megtiltotta Radu Popa könyvének /A címe magyarul: A román középkor kezdetei. Hátszeg vidéke/ népszerűsítését, mert tele volt magyar dokumentumokkal. Stefan Pascu kolozsvári egyetemi tanár kétnyelvű könyvéből /Ce este Transilvania? ? Wass ist Siegenbürgen?/ szándékosan kifelejtette a magyar civilizáció jelenlétét Erdélyben. /Firczák György, a Hunyad megyei Múzeum történésze: A történelem meghamisítása a Ceuasescu rendszer idején. = Hunyad Megyei Hírlap (Déva), febr. 23. ? 3. sz./

Febr. 4-én megalakult Sepsiszentgyörgyön a háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület. Elnöke Farkas Árpád költő, alelnökök: László Attila és Kisgyörgy Zoltán, ügyvezető titkár: Kiss Jenő könyvtárigazgató. Az újság közölte az egyesület szabályzat-tervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Megjelent a Keresztény Szó /Kolozsvár/, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye hetilapjának első száma. Főszerkesztő: Bajor Andor, felelős szerkesztő: Fodor Sándor. Ebben a számban emlékeznek arra, hogy 1989. febr. 12-én készültek megünnepelni Márton Áron püspökké szentelésének ötvenedik évfordulóját, azonban az ünnepséget betiltották. Most közlik azt, ami a megemlékezésen elhangzott volna: Bajor Andor: Nem mi választjuk ki szentjeinket, Fodor Sándor: Példaképünk, Beke György: Hívjuk és várjuk, Kányádi Sándor: Félvén se félve. /Keresztény Szó (Kolozsvár, febr. 11., megjelenéséről hírt adott: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ 1947 óta nem jelenhetett meg katolikus lap az országban. Most a Keresztény Szóval párhuzamosan megindultak a helyi egyházi értesítők is, ilyen a Kistestvér, a csíksomlyói értesítő, a katolikus plébánia lapja.

"A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége II. konferenciáját Nagyváradon tartotta febr. 19-én, elfogadott egy közös nyilatkozatot és működési szabályzatot. Sikli László tartott bevezetőt, majd Fodor József főjegyző a nagyváradi római katolikus püspökség 1945-1990 közötti történetét, anyagi veszteségeit vázolta fel. 1953-ban a püspökség értékes festményeit vitték el, 1955-ben lebontották a Kálvária templomot, 1962-ben elvitték a püspökség és a káptalan teljes levéltárát, 1963-ban a városnak adományozta a hatalom a püspöki palotát, 1962-ben elvittek 36 olajfestményt és 213 metszetet, 1973-ban a püspökség könyveit és a plébániák irattárát is elvitték, 1975-ben elvették a Kanonok-sort. Ardai Attila a szatmári, dr. Szabó Árpád a temesvári római katolikus egyházmegye sorsáról szólt, dr. Szabó Árpád az unitárius egyházról, Deák Ödön az evangélikus egyházról. Elfogadták a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége működési szabályzatát. Megválasztották a vezetőséget, elnök Tőkés László temesvári református lelkész, titkárai: Sikli László szilágysomlyói római katolikus pap, Czirják Árpád kolozsvári római katolikus pap, Vetési László kolozsvári református lelkész. /Barabás Zoltán: "Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ Előzmény: első konferencia: jan. 24-én."

"A moldvai csángóknak a pápához írt, 1982-ben fogalmazott és kijuttatott leveléből közölt a lap részleteket. A moldvai csángó-magyarok jelene és jövője "reménytelenül kiszolgáltatott a román kommunista nacionalizmus könyörtelen elrománosítási szándékainak." "Forrófalván, Bogdánfalván, Klézsén, Nagypatakon, Onestiben, tucatnyi csángó faluban az idősebb nemzedék még ma sem érti, nem beszéli a román nyelvet." "Román tanárok és tanítók veréssel és pénzbüntetéssel büntetik a csángó gyerekeket, ha magyarul netán egy szót is ejtenek. " A "román kommunista vezetés - a világon egyedülálló módon az egyházat, a r. k. vallást, közvetlenül a Vatikánt használja fel nacionalista vágyainak tökéletes megvalósítására. A moldvai csángók ugyanis Szentséges Atyánk leghűségesebb gyermekei, ősi romlatlan hittel, csodálattal, szeretettel és rajongással keresztények. " Ma az egyház vezetői még a tanítókon is túltéve románosítanak. Kitiltják az anyanyelv használatát a templomokból. A magyart az ördög nyelvének tartják. Kérik a pápát szerezzen érvényt annak a pápai rendeletnek, ami előírja az anyanyelven történő misézést. "Mellékeljük a moldvai csángó-magyarok ezernél több aláírással ellátott könyörgő iratát..." /Levél a pápához a csángók ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./"

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

A febr. 15-ről 16-ra virradó éjjel ismeretlen tettesek betörtek a nagyváradi zsinagógába, feldúlták belsejét, tönkretették a kegyszereket. /Romániai Magyar Szó, febr. 25./

"Febr. 25-én Sepsiszentgyörgyön a Kisstadionban több tízezer ember gyűlt össze Tőkés László szabadtéri istentiszteletére, majd délután Székelyudvarhelyen, a zsúfolásig megtelt Sportcsarnokban mondott beszédet a lelkipásztor. "Csak akkor döbbenünk rá a veszély nagyságára, miután elmúlt." - kezdte beszédét. Most hálát kell adnunk az Úrnak. Az országos méretű pusztítás kihívó jelképe volt a falurombolás terve. "...anyanyelvünk, kultúránk, önazonosságunk, emberségünk megsemmisítését tűzte ki célul a hatalom." Támadás folyt a "testvér román nemzet ellen úgyszintén". "Európa veszít azzal, hogyha egyik vagy másik nép gyűlöli egymást." Tartsd meg, ami nálad van, idézte a Bibliából. Tartsd meg a hitet. "Belőlünk a hit hiányzott. A kicsinyhitűségünkre és a gyengeségünkre épült a bennünket elnyomó, elnyomorító erőszak." /Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. - 8. sz./ "

Herédi Gusztáv Domokos Pál Péter munkásságára hívta fel a figyelmet, aki tanára volt, és ötven éve a barátja. Közismert, hogy Domokos Pál Péter mit tett a csángókért. Az 1989-es forradalom új helyzetet teremtett. Eddig, ha erdélyi vagy magyarországi látogató érkezett egy csángó faluba, akkor a rendőr azonnal kiparancsolta onnan. Ma már lehet látogatóba menni, a meglátogatott családot már nem idézik be a rendőrségre és nem tartanak házkutatást. ? Magyar iskolák kellenek a csángóknak. Magyar óvodák és iskolák állítása az elemi feltétele annak, hogy a moldvai magyarok újra bekapcsolódhassanak a magyar kulturális vérkeringésbe, természetesen magyar papok is kellenének. /Herédi Gusztáv: Igazságot a csángóknak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Febr. 26-án magalakult a Romániai Magyar Mezőgazdászok Kolozs Megyei Szövetsége és azzal a felhívással fordult a magyar mezőgazdászokhoz, hogy megyénként alakítsanak hasonló szervezet maguknak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Lemondott Nicolae Militaru védelmi miniszter, helyébe Victor Atanasie Stanculescu vezérezredest nevezték ki. /MTI/

Vincze János cáfolta, hogy felmentették a Független Magyar Párt elnöki tisztségéből, egyúttal elmondta, hogy pártját képviselik: Tiszay Gabriella, Dudás László és Veress Berkesi Károly. A Rompres tudósítója Marosvásárhelyen beszélt Veress Berkesi Károllyal, a Független Magyar Párt titkárával, aki közölte: valóban felmentették Vincze Károlyt az elnöki tisztségből. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./