Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. június 10.
Brassó megyében csak két helyen győzött az RMDSZ: Apácán Varga Mihály, Rákoson Gáspár Tamás lett a polgármester. A Szociáldemokrata Unió képviseletében magyar polgármestere lett Ürmösnek: Gáspár Julianna. Brassóban Mina Lászlóra 9370-en szavaztak, ezzel a jelöltek közül a hatodik lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1996. június 10.
Amennyiben most lennének a parlamenti választások, a Demokratikus Konvenció egyedül - vagy a Szociáldemokrata Unióval együtt - képes lenne a kormányalakításra, jelentette ki Emil Constantinescu, a DK elnöke, a választás első fordulója után. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
1996. június 10.
Jún. 6-10-e között Markó Béla Gálfalvi Zsolttal, a romániai PEN Club elnökével részt vett a Nyelvi Jogok Világkonferenciáján Barcelonában. A számos NGO /nem kormányzati szervezet/ részvételével zajló tanácskozáson elfogadtak egy nyilatkozatot a nyelvi jogokról, amelyet az UNESCO-nak és az ENSZ-nek kívánnak beterjeszteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 801. sz./
1996. június 11.
Székelyudvarhely RMDSZ-választmánya jún. 7-én értékelte a helyhatósági választások eredményét. A város 32.335 választópolgárából 19.090 élt szavazati jogával, melyből az RMDSZ tanácsosjelölt listájára 7976-an, a polgármester-jelöltre 8957-en szavaztak, ezzel a 21 tagú testületben az RMDSZ tíz tanácsosi helyet szerzett, polgármester-jelöltjük viszont alulmaradt a független jelölttel szemben. A választmány által kiadott közlemény szerint az Udvarhelyi Híradó a függetlenek gyakoribb szerepeltetésével befolyásolta az eredmények alakulását. A választmány vezetősége bizalmi szavazást kért, ez a szavazás továbbra is bizalmat szavazott Sófalvi László városi elnöknek. A szavazás után a Szabadelvű Kör helyi csoportja visszavonta képviselőjét, Thamó Csabát a választmányból, hasonlóan kilépett Nagy Pál is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./ Pintér D. István felelős szerkesztő visszautasította azt, hogy lapját okolják a választási vereségért. Azért szerepeltek gyakrabban a függetlenek a lapban, mert fizettek a kampányszövegért. Dr. Ferenczy Ferenc polgármesterrel valóban hűvösebb volt a viszonyuk. /A Híradót vádolják saját hibáikért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./
1996. június 11.
Kisvárdán befejeződött a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, melyet júl 2-9-e között tartottak. A fesztivál nagydíját a temesvári Csiky Gergely Színház művészai vehették át, Maxim Gorkij A mélyben című színművét mutatták be. A házigazda önkormányzatának különdíját a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta /Giovanni Boccaccio: Sólyompecsenye/, a közönségdíjat a szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata nyerte /Tamási Áron: Csalóka szivárvány/. Több kiemelkedő színész részesült díjazásban. /Új Magyarország, jún. 11./
1996. június 11.
Nagy tömeg gyűlt össze idén is jún. 9-én Székelyudvarhelyen, az Úrnapi búcsúra. Hatodik éve Lengyelfalva, Szentlélek, Farkaslaka, Korond, Szentegyháza és még számos falu hívői érkeznek ezen a napon gyalogosan Székelyudvarhelyre, amelyet a csíksomlyói búcsú kicsinyített másának lehet mondani. A szentmise végén végigvonulnak a központban a világ négy égtája irányában felállított oltároknál, hitet téve Jézus mellett. Idén dr. Jakubinyi György celebrálta az ünnepi szentmisét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./
1996. június 11.
Szerelmem, Budapest címmel D. D. Rujan, a kormány szócsövének tekintett Vocea Romaniei bukaresti lap főszerkesztője öt napon belül a harmadik vezércikkét szentelte jún. 10-én a Trianonnal kapcsolatos jún. 4-i magyarországi rendezvényeknek. A jún. 10-i számban megismételte a jún. 8-i számban közölt cikkének számos gondolatát, hangsúlyozva, hogy Magyarországon nem néhány személy revansista nyilatkozatairól van szó, hanem nyíltan fasiszta programú szervezetek tevékenykednek. Támadják a tömegtájékoztatási eszközöket, amelyeket úgymond zsidó körök kaparintottak meg. A magyar diaszpóra naponta támadja Romániát. Rujan ezzel hozta közös nevezőre Markó Béla levelét, amelyben az RMDSZ elnöke a legnagyobb kedvezmény állandósításával kapcsolatban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát az amerikai kongresszusnak. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 11./
1996. június 11.
Jún. 10-én Székelyudvarhelyen, a Márton Áron téren csíkszeredai fiatalok a millecentenárium tiszteletére bemutatták az 1848-as szabadságharc eseményeiből ihletődött Ne késsetek, harangok! című rockoperát, amelyet Páskándi Géza A költő visszatér című munkája alapján vitt színre Papp Kincses Emese. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./
1996. június 11.
Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla helyzetértékelésében megállapította, hogy a választás első fordulójában az RMDSZ országos összesítésben jó eredményt ért el, megőrizte súlyát a politikai mezőnyben. Azonban a magyar közösség választási részvétele sok kulcsfontosságú helyen at általános részvételi arány alatt maradt. Takács Csaba szerint a visszaesés okainak elemzését, a felelősség megállapítását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./
1996. június 11.
Jún. 11-én Kolozsváron üléseztek az RMDSZ területi szervezeteinek művelődés- és egyházügyi alelnökei, az országos hatáskörű egyesületek elnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. számú kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát igazoló dokumentumok beszerzését. Kiss András, az EME főtitkára és Czédly József, az RMDSZ gazdasági szakértője ismertették az eltulajdonított javak országos katasztere összeállításának forrásait, s az összeírók megbízólevelének kiadási módját. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a helytörténészekből, jogászokból, szakértőkből a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és listázzák településenként az egykori közösségi javakat, kijelölik a biztosokat és év végéig elkészítik a területi katasztereket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 14., 802. sz./
1996. június 11.
Jún. 11-én Borbély László képviselő a képviselőházi vitában politikai nyilatkozatot tett, bírálta azt az alkotmányellenes, jogsértő gyakorlatot, hogy a helyi tanácsok, illetve a megye tulajdonában álló ingatlanok százával mentek át az Állami Protokoll Igazgatóság vagy a prefektúra tulajdonába, kormányrendeletek alapján. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./
1996. június 11.
Kétmilliárd dollárnak megfelelő összeg tűnt el a román államkincstárból, derült ki az Állami Számvevőszék jelentéséből, amelyben az 1990-1994 közötti időszak súlyos visszaéléseit vizsgálta. A jelentés szerint 1990-1991-ben a vegyes vállalatok 86 %-a megszegte a törvényeket, a privatizálás során szintén megkerülték a rendelkezéseket. A részvények egy észét eladó állami cégek kivétel nélkül illegális módon jártak el. Nem ritka az adócsalás sem. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az állami költségvetés 1989-ben még 60 milliárd lejes többlettel zárt, 1991-ben viszont már 41 milliárd lejes hiányt mutatott. A számvevőszék kéri a vétkesek felelősségre vonását. /Magyar Hírlap, jún. 11./
1996. június 11.
"Mózes Edit készített interjút Adrian Nastaséval, a vezető kormánypárt ügyvezető elnökével. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Funar pártjával, az RNEP-vel, Nastase kifejtette, hogy az RNEP nincs ellene az euroatlanti integrációnak. Az RMDSZ soraiban viszont "szélsőséges, egészen a rasszizmusig menő áramlatok találhatók. Nem én találtam ki Katona Ádámot és az Erdélyi Magyar Kezdeményezést." Az "RMDSZ megtűr soraiban egy románellenes platformot." Az RNEP-vel való kapcsolatot "érdekeinknek megfelelően határozzuk meg, nem pedig az RMDSZ szabályai szerint." - jelentette ki. "Nem hiszem, hogy együttműködhetnénk" az RMDSZ-szel, amikor Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Nastase szerint az RMDSZ elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat, nem mutat perspektívát. Romániában "nincs magyarellenes politika" - hangsúlyozta. Nem jöhetnek ajánlattal egy olyan párthoz, amely Románia föderalizálásáról beszél. - A kormányzásban való részvétel feltétele, hogy egyetértés legyen a kormánypolitikát illetően. /Mózes Edit: "Romániában nincs hivatalos magyarellenes politika". Beszélgetés Adrian Nastaséval, az SZDRP ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"
1996. június 11.
Hatodszor rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A selejtezőkből 27-en jutottak az elődöntőbe és 16-án a jún. 9-i döntőbe. A Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, Guttman Mihály kolozsvári karmester által vezetett zsűri ítélte meg a díjakat. A találkozó zenei rendezését ezúttal is a neve szatmári zenetanár és népdalgyűjtő, Fejér Kálmán biztosította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1996. június 11.
Ünnepelni és emlékezni gyűlt össze Zetelakán, jún. 2-án a Dr. Boros Fortunát Középiskola közössége és a nagyszámú érdeklődő. Minden évben ezen a napon emlékeznek a névadó előtt. Ilyés András igazgató mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1996. június 11.
Nagyváradon 1993 tavaszán jött létre a Literátor Kiadó. Vezetője, Fábián Imre elmondta, hogy eddig 25 kötetet tudtak megjelentetni, elsősorban olyanokat, amelyek Nagyváradhoz kapcsolódnak. Legfontosabb támogatójuknak bizonyult a magyar művelődési minisztériumi pályázat, amely a határon túli magyar könyvkiadást segíti. 1994-ben 4, 1995-ben öt könyvük így jelenhetett meg. Fontos támogatójuk a Soros Alapítvány is. A Varadinumra idén adták ki Tóth István Phoebus forrásai című antológiát, szintén a Soros anyagi hozzájárulásával, a könyv a nagyváradi latin nyelvű humanista költészet négy évszázadát mutatta be. 1994-ben jelent meg Tolnay Tibor rajzait tartalmazó albumuk Szerelmem, Várad címmel. Fábián Imre elmondta, hogy előfizetők gyűjtésével tudták kiadni a Bihari népmondák című gyűjteményt, több mint ötszáz előfizető jelentkezett. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./
1996. június 12.
Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./
1996. június 12.
Jún. 6-8-a között tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya újraindulása óta a hatodik ülésszakát, a mostanit Sepsiszentgyörgyön. Benkő Samu, az EME elnöke és Pap Zoltán orvosprofesszor, szakosztályi elnök köszöntötte a megjelenteket. A felkért előadók között marosvásárhelyi, budapesti, szegedi, bostoni professzorok voltak.A záróülésen Pap Zoltán hangsúlyozta, hogy az ülésszakok nyújtanak egyedül lehetőséget a romániai orvosoknak szakmai-tudományos anyanyelvük gyakorlására. A társasvacsorán a 80 éves Obál Ferenc Szegeden nyugalomba vonult professzort ünnepelték, aki a marosvásárhelyi kórélettani tanszék megalapításában játszott szerepet 1953-as távozásáig. Az ülésszakra látott napvilágot az EME kiadásában megjelenő Orvostudományi Értesítő 68. száma. A 496 lapos kötet az 1995. szept. 14-16-án tartott marosvásárhelyi orvoskongresszuson elhangzott 120 dolgozatot tartalmazza Pap Zoltán, Benedek István és Kürti Miklós szerkesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1996. június 12.
Jún. 9-én Gyulafehérváron, a Katolikus Hittudományi Főiskolán zajlott le a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, az EMKE és az RMPSZ szervezésében a Hatágú Síp című, az egyetemes magyarság számára a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. A megjelenteket Hajdú Gyula rektor és dr. Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke köszöntötte. A zsűri tagjai között volt Medvigy Endre, a MVSZ munkatársa és Gyárfás Lajos, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének megbízottja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1996. június 12.
Idén indult egy új lap, a Székelyhídi Hírlap, független közéleti lap. Kiadja az Érmellék Társaság. Főszerkesztő: Sóki Béla. Szerkesztőségi titkárság a könyvtárban. A jún. 2-i választásokról olvashatunk ebben a számban. A község 9189 szavazásra jogosult lakosából mindössze 4890-en /53 %/ járultak az urnákhoz. Holczman Barna, az RMDSZ polgármester-jelöltje kapta a szavazatok 73 %-át. A 19 tagú községi tanácsból 13 az RMDSZ jelöltje. /Székelyhídi Hírlap (Székelyhíd), jún. 12-25. /I. évf., 12. sz./
1996. június 12.
A környék legjobb 27 iskolás mesemondója állt színpadra Szentábrahámon jún. 4-én, az idei Benedek Elek mesemondó versenyen. Tizennégy iskola tanulói versenyeztek. Egyes vállalkozók és magánszemélyek is támogatták a rendezvényt. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./
1996. június 12.
A Magyarok IV. Világkongresszusához kapcsolódva jún. 16-án Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke több püspök részvételével celebrál ünnepi szentmisét. Ezzel egyidőben közös református-evangélikus istentiszteletet tartanak a Kálvin téri református templomban, valamint a Dohány utcai zsinagógában. A mise és az istentiszteletek helyszínéről 19 órára a Nemzeti Múzeum elé vonulnak a részvevők, ahol a Szent Jobb és a Szent Korona lesz kivetítve. Itt a püspökök rövid beszédeket mondanak. /Új Magyarország, jún. 12./
1996. június 13.
Jún. 7-én Homoródjánosfalván a hetvenes években elhunyt Kis Sándor unitárius lelkészre, a falu szülöttére emlékeztek kopjafaállítással. Az ünnepségen Harrington Szántó Anikó unitárius lelkész mondott beszédet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./
1996. június 13.
Jún. 8-án Máréfalván az iskola fennállásának 210. évfordulójára emlékeztek, névadó ünnepséggel összekapcsolva. Az iskola felvette Nyírő József nevét. Kovács Sándor székelyudvarhelyi katolikus főesperes mondott beszédet, idézett az író utolsó leveléből, amelyet halálos betegen diktált Madridban. A megjelentek megvásárolhatták Kovács Piroska nyugdíjas tanárnő értékes munkáját: A máréfalvi iskola 210 éve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./
1996. június 13.
Jún. 9-én Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért csoportosulás. Sokan érkeztek Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Barótból és máshonnan. A csoport máj. 4-én alakult meg Csernátonban, távlati céljául dr. Csapó József szenátor Székelyföld autonómia statútum-tervezetének megvitatását és kivitelezését tűzte ki A csoportosulás tagjai között van Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, Krizbai Imre baróti református lelkész, Harrington Szánthó unitárius lelkész, dr. Újvári Ferenc Kolozsvárról, Váncsa Árpád Sepsiszentgyörgyről. A mostani találkozón Király Károly tartott előadást, bírálta az RMDSZ hibáit, azt, hogy a vezetők a döntő pillanatokban mindig visszakoztak. Újvári Ferenc bírálta a magyar kormányt az erdélyi magyarság ügyével szembeni közömbössége, az összmagyar érdekeket elsorvasztó politikája miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos határozati javaslatát, ebben szerepelt, hogy az RMDSZ az országos elnökválasztáson nevezzen ki önálló jelöltet, a jelölt Tőkés László püspök legyen, továbbá a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. /Fülöp F. Dénes: Esélyünk - az automómia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./
1996. június 13.
"Kovács László külügyminiszter kijelentette: "Magyarországnak nem áll szándékában a szomszédos országokban élő mintegy 2 milliós magyarságot, mintahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 milliós magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért." Ezt a nagy iparvállalatok vezetői előtt mondta el, ahogy az MTI jelentette. Meglehet, írta Apáti Miklós, hogy "a szlovák, a román, az ukrán, a délszláv politikai erők alighanem megkönnyebbültek." Továbbá Kovács szavaiból következik, hogy a "szomszédos országok népszámlálási adatait, innen nézve, hamisítottnak, manipuláltnak" véljük. Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnöke akart lenni, lélekben. Kovács László viszont "attól sem retten vissza, hogy 2 és fél millió magyart nemlevőként kezeljen." /Apáti Miklós: Egy mondat a magyarokról. = Új Magyarország, jún. 13./"
1996. június 13.
Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja székelyudvarhelyi csoportja elemezte a helyhatósági választások utáni helyzetet, megállapította, hogy a választási vereség oka a kampánystáb hozzá nem értő magatartása. Ezért felkérik a szervezet elnökét, Sófalvi Lászlót és a kampánystáb vezetőjét, Máthé Lászlót, hogy mondjanak le. Meghallhatták Thamó Csabának, a Szabadelvű Kör országos alelnökének, a székelyudvarhelyi csoport vezetőjének beszámolóját, majd úgy döntöttek, hogy az RMDSZ Székelyudvarhely városi választmányában nem vesznek részt, a tisztújításig. /Dr. Ferenczy Ferenc polgármestert saját kampánystábja buktatta meg! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./
1996. június 13.
A Háromszék (Sepsiszentgyörgy) jún. 12-i száma adta hírül, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége hivatalosan tiltakozni fog több Kovászna megyei iskolaigazgató és tanfelügyelő felmentés ellen, amelyet a napokban írt alá a minisztériumi döntés nyomán Rákosi Zoltán megyei főtanfelügyelő. Előzőleg egy minisztériumi csoport ellenőrzést végzett Kovászna megye több iskolájában. Kifogásolták, hogy a tanulók nem tudnak jól románul, nagyon sok iskolát magyar személyről neveztek el. Korodi Hajnalka főtanfelügyelő-helyettes, Baka Mátyás, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója, Demeter Miklós váradi iskolaigazgató és Szeibert József tanfelügyelő szerepel a felmentendők listáján. A pedagógusok tiltakoztak a döntés ellen. /Új Magyarország, jún. 13./
1996. június 13.
A Román Fejlesztési Ügynökség adatai szerint hat év alatt 1 milliárd 752 millió dollárt fektettek be Romániába a külföldi invesztorok. Ennek a zöme Bukarestbe összpontosul, itt található a külföldi tőke 66, a vegyes vállalatok 82 százaléka. /Magyar Hírlap, jún. 13./
1996. június 13.
"Gereben István elítélően reagál Csoóri Sándor Forgácsok a földön /Magyar Nemzet, máj. 18./ esszéjére. Gereben visszatekint: Csoóri Sándort mint disszidenst "öleltük magunkhoz. Tiltakoztunk szilenciuma ellen..." Azután Csoóri a Hitel 1990. szeptemberi számában közölte a Nappali hold című írását, ez "sokunkat kiábrándított. Értetlenül álltunk, állunk a tény előtt, hogy az újjászülető magyar szellemi élet drágaköve homokká morzsolta magát. Ebben az esszében nyilvánvalóvá vált a demokrácia elvét megtagadó, a magyar zsidósággal kapcsolatos, előítéletekkel teli, ügyetlen világszemlélete." Gereben reméli, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának résztvevő megakadályozzák azt, hogy "a Magyarok Világszövetsége elnökének demokráciáról alkotott véleménye tért hódítson az egyetemes magyarság köreiben." Ezzel elejét veszik annak, hogy az MVSZ továbbra is "az egyetemes magyarság érdekeit sértő indulatoknak, kificamodott politikai ideológiáknak, szélsőséges megnyilakozásoknak méhe, szószöve lehessen. " /Gereben István: A demokrácia "vidámparki Don-kanyar"? = Népszava, jún. 13./"