Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. március 27.
A Magyarországért Alapítvány idén második alkalommal nyújtotta át a Magyar Örökség kitüntető címet. Ezzel akarják áthagyományozni az utókorra azokat a kivételes személyiségeket, akik a politikai torzulások közepette is maradandót alkottak. Ebben a kitüntetésben részesült posztumusz gróf Esterházy János politikus, egykor pozsonyi országgyűlési képviselő, aki az üldözöttek mellett kiállt a vészkorszakban. Többek között a Püski házaspár is megkapta a kitüntetést könyvkiadói munkásságukért és posztumusz Márton Áron gyulafehérvári püspök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1996. március 27.
Márc. 29-én tartják Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék magiszter- és doktorjelöltjeinek konferenciáját. A konferencián szereplő előadások /dolgozatok/ címeit olvashatjuk a lapban. Ezek között van például Gábor Csilla /Kolozsvár/: Idézetek prózapoétikája /Káldi forráskezelésének kérdései/, Bálint Annamária: Magyar pokoljárók a XIV-XV. században, Egyed Emese /Kolozsvár/: Barcsay levelei Orczy Lőrinchez, Plettl Rita: Széchenyi Önismeretének szerkezeti kérdései, Végh Balázs: Konkrétum és absztrakció, avagy a kisebbségi irodalom elmélete, TapodiZsuzsa /Sepsiszentgyörgy-Bukarest/: Kritikai elváráshorizontok a második világháború utáni erdélyi irodalomban, Lázok János /Marosvásárhely/: A hetvenes évek Sütő-drámájának világképe. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1996. március 28
"Az RMDSZ bukaresti székházában márc. 27-én tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az RMDSZ-delegáció részvételéről az EDU párizsi pártelnöki konferenciájáról, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés bekerült, az RMDSZ javaslatára. A választások közeledésével a nacionalista retorika felerősödött, Markó Béla említette az RNEP szélsőséges, magyarellenes nyilatkozatait, az Evenimentul Zilei két számában az "állam biztonságát fenyegető" magyar veszélyről szóló "dokumentumokat". Vida Gyula a nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról és a kormány tervezetéről mondott kritikus véleményt. Mátis Jenő adatokkal bizonyította, hogy a költségvetési tervezet hamis adatokra épül. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46 %-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart. Markó Béla cáfolta, hogy egyezség létezne a vezető kormánypárt és az RMDSZ között, viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttműködés súlyos vádnak minősül Romániában. Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a titkosszolgálat, az SRI igazgatója, Virgil Magureanu köszörüli a kést, mellyel a román politikai pártok harcba indulnak a választásokon. Az SRI azzal ijesztgeti az embereket, hogy Magyarország a nemzeti össztermék 6,6 %-át fordítja a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ pénzelésére, s rajta keresztül a Románia elleni diverzióra. Ismeretes, hogy a valóságban az MVSZ támogatására juttatott összeg a magyar költségvetés 0,2 %-át teszi ki. És költségvetésről van szó, nem nemzeti össztermékről. /Zsehránszky István: Fenik a késeket - készül a mutatvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./ Markó Béla szövetségi Megjegyezte, hogy pillanatnyilag az RNEP még a kormány tagja, és cáfolta, hogy az RMDSZ a kormány nagyobbik pártjával, az RTDP-vel bármiféle együttműködést alakított volna ki: ehhez ugyanis az RTDP-nek sok tekintetben változtatnia kellene magatartásán. Kozsokár Gábor szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási kampány közeledtével megsokasodtak a parlamentben az olyan demagóg törvényjavaslatok, kezdeményezések, amelyek különböző kategóriáknak ígérnek kedvezményeket. Bodó Barna arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ küldöttsége Párizsban Markó Béla vezetésével a napokban részt vett a centrum és jobbközép pártokat tömörítő EDU - Európai Demokrata Unió - pártvezetőinek konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatba az RMDSZ kezdeményezésére külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, és Markó Béla szövetségi elnöknek alkalma nyílott Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról. /Nacionalista retorikától mentes választási kampányt RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28/"
1996. március 28.
Újabb két évre szóló megállapodás született a Magyar Rádió és a Román Rádiótársaság együttműködéséről. A dokumentumot márc. 27-én írta alá Budapesten Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke, illetve Tudor Catieanu, a Román Rádiótársaság elnöke. /Magyar Nemzet, márc. 28./
1996. március 28.
Márc. 27-én magyarázatot kért Virgil Magureanutól, az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójától az intézmény tevékenységét felülvizsgáló parlamenti szakbizottság Magureanunak az RNEP parlamenti frakcióival folytatott megbeszélésével kapcsolatban. A meghallgatásról Szabó Károly szenátor, a parlamenti szakbizottság tagja elmondta, hogy ő indítványozta: hívják a szakbizottság elé, hogy az RNEP-pel történt találkozójáról számoljon be. Ugyanis az RMDSZ parlamenti frakciója kiadott egy sajtónyilatkozatot, kifogásolva olyan sajtóinformációk megjelenését, amelyeket az RHSZ-igazgató szájába adtak, és azokról szerették volna tudni, hogy valóban tőle származnak-e. A meghallgatáson Magureanu kijelentette, hogy ő csak azt vállalja, amit ő maga mondott. Az RMDSZ mai sajtóértekezletén jeleztem, hogy az RHSZ-igazgató ilyen értelemben nyilatkozott. - A Multi Level Marketing rendszerű kereskedelmi hálózatokról a sajtónak kiszolgáltatott dokumentumról Szabó Károly leszögezte: ezeknek az összekapcsolása a nemzetbiztonsággal nagyon súlyos vétség. Ez politikai spekuláció. Egyébként, ha létezne ilyen hálózat, azt nem hoznák nyilvánosságra. /N. Á.: Meghallgatáson az RHSZ-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1996. március 28.
"Adrian Nasate, az RTDP ügyvezető elnöke bejelentette: pártja, ha kell, egyoldalúan is véget vet a Funar-féle egységpárttal folytatott együttműködésnek. Adrian Nastase leszögezte: mivel a két párt között "kibékíthetetlen különbségek" vannak, az együttműködést "nem kell minden áron fenntartani". Az Román Nemzeti Egységpártnak jelenleg négy minisztere van a kormányban és hat megyében képviseli a kormányt RNEP-párti prefektus. /RTDP-RNEP Kibékíthetetlen különbségek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
1996. március 28.
A magyar-szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálásáról és az egyezményhez fűzött záradékról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kijelentette: a kisebbség kollektív jogait és autonómiatörekvéseit elutasító egyoldalú pozsonyi állásfoglalás hozzáfűzése a kétoldalú szerződéshez precedens nélküli a nemzetközi gyakorlatban, jogilag pedig abszurditás. Szerinte a magyar kormányra tartozik az eljárás értékelése. - Sorin Ducaru külügyi szóvivő szerint az alapszerződés kisebbségekre vonatkozó előírásai megfelelnek az európai normáknak. /Népszabadság, márc. 28./
1996. március 28.
"A Szabadság márc. 27-i számában közölte Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének levelét a Szabadság olvasóihoz. A levél súlyos vádakat fogalmazott meg. Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő reagált a levélre. Azt írták, hogy a kifogásolt írást az MTI előző napi adásából vették át. A főszerkesztő beismerte: tévedett. A szóban forgó Folytatódik az elszámolatlan NTA-pénzek vitája című írás szerkesztőségi cikk volt, s az a Romániai Magyar Szó előző napi (1996. márc. 16-17.) számában megjelenteket ismertette a Szabadság-olvasóval. A cikket recenzáló szolgálatos szerkesztő egyetlen saját kommentárt sem fűzött az íráshoz, megjelölte az eredeti cikk megjelenésének helyét és időpontját, tehát aláírása elmaradásáért ez esetben őt elmarasztalni nem lehet. Tibori Szabó Zoltán visszautasította azt a vádat, hogy a közléssel "a Romániai Református Egyház egyik püspökét, és az RMDSZ tiszteletbeli elnökét" megrágalmazta volna. A "püspöki rágalom" kifejezés is benne van az RMSZ március 16-17-i számának írásában. /Tibori Szabó Zoltán: A Szabadság elleni vádakról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
1996. március 28.
A kolozsvári magyar filozófusok Kellékek című lapja a második évfolyamába lép, a közeljövőben várható újabb számának megjelenése. A lap mindig annak függvényében jelenik meg, hogy szerkesztői mikor tudják összeszedni a szükséges pénzt. Ugyancsak az említett filozófusok májusban fogják bemutatni a román nyelvű Bibó István-kötetet, amely 700 oldalon először foglalja össze román nyelven Bibó munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
1996. március 28.
"Lassan "már nincs olyan sajtótermék, melyben, ha burkoltan is, de ott ne terpeszkedne a nagy lármafázó fogcsattogtatás, az intellektüell szósszal ízesített nemzeti gyászömlengés. Félelemmel vegyes borzadállyal gondolok arra a harminc-negyven fős értelmiségi gárdára, aki magát mit sem kímélve rángatja estétől reggelig a harangkötelet és szórja az átkot transzilván szemforgatással, hogy tízezer meg tízezer polgártársának sikerüljön a napi adrenalin koncentrációját megfelelő szinten tartania. Nemes nagy feladat. Hála nekik." A "belerdélyi gyűlölködéseinket, megkeseredett szájízünket nekik köszönhetjük." Közben senki sem gondol az oktatás nívójának emelésére, mert ez a legfontosabb, nem "a hőbörgő populizmus. Igen, a Reményik versek hasznosak, de valljuk be, túl nagy értékük nincs, és ezek licitálásánál többre nekünk nem futja." Márpedig ha csatavesztésről lehet szó, akkor az az iskola. Egyesek bűnösen sok időt fordítanak a búsmagyarkodásra. Az energiát inkább az iskolahálózatra kellene fordítani, írta Markó Bálint, a KMDSZ nemrég indult információs hetilapjának, a Perspektívának felelős szerkesztője. /Perspektíva (Kolozsvár), márc. 28., I. évf. 5. sz./"
1996. március 29.
Iliescu elnök Jerevánból Grúziába utazott márc. 26-án, Tbilisziben Eduard Sevarnadze elnökkel aláírta a két ország politikai alapszerződését, ezenkívül öt együttműködési megállapodást. Egynapi látogatás után Iliescu elnök Bakuba utazott, ahol Gaidar Alijev azerbajdzsáni elnökkel tárgyalt, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./ aláírták a két ország barátsági szerződését. A delegáció tagjai további nyolc egyezményt írtak alá. Külön téma volt a kászpi-tengeri kőolajat a fekete-tengeri Butumi /Grúzia/ kikötőjéig szállító vezeték megépítése, ami lehetővé tenné az azeri kőolaj tankhajókkal való szállítását Romániába. Iliescu elnök márc. 28-án - hazatérőben - találkozott Hegyi Karabah menekültjeinek képviselőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1996. március 29.
Ioan Donca budapesti román nagykövet derűlátó a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Az egyházi javak visszaadásával kapcsolatban kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek a gyors intézkedést. Az oktatási törvényről Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa azt nyilatkozta, hogy az megfelel a legmagasabb európai normáknak. - A határátkelő helyek átadására sor kerül. /Új Magyarország, márc. 29./
1996. március 29.
Kolozsváron a tanácsülésen újból szóba került Antonescu marsall szobrának ügye. A versenyt megnyert művész, Ilarion Voinea 9,2 millió lejt kért a helyi tanácstól a szoborért /az előkészületért/. Funar újra megpróbálta keresztülvinni a már három ízben megbukott határozattervezetet Antonescu szobrának felállításáról. Nicolae Ruja alpolgármester pedig azzal érvelt, hogy a nemrégiben Kolozsváron járt angol küldöttséget is sikerült meggyőznie: Antonescu kiemelkedő román vezető volt, akinek mellesleg Izraelben (!?) is van szobra. Az ellenzéki tanácsosok azt javasolták: az fizessen a művésznek, aki a helyi tanács beleegyezése nélkül kezdeményezte a szobor kivitelezését. Kiderült, hogy a kiírt versenyt nem a Ion Antonescu Liga indítványozta, hanem maga a polgármester. Végül is a tanáscsok ismét /már negyedszer/ elvetették a szobor felállítását. /Kiss Olivér: Antonescu negyedszerre is elesett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
1996. március 29.
A Tulipán könyvesbolt kávézójában tartja eheti ülését a nagyváradi Ady Endre Kör. Három ifjú költő mutatkozik be verseivel: Dósa Zsolt, Ferenc Zsolt és Pásztai András. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./
1996. március 29.
A Határon Túli Románok Tanácsának 35 000 dollár értékű ajándékát vehették át a napokban Gyulán a magyarországi románság képviselői. Közösségeik 3 ezer könyvhöz, kazettához és CD-lemezhez, valamint egyházi kegytárgyakhoz jutottak, a gyulai román Noi Lap- és Könyvkiadónak pedig öt tonna német gyártmányú nyomdapapírt és 150 kilogramm nyomdafestéket ajándékozott Románia. Az 1989-es fordulat óta ez a mostani a legjelentősebb romániai adomány a magyarországi román kisebbség számára. /A román kormány ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
1996. március 29.
"A szórványokról tartottak tanácskozást márc. 22-24-én Illyefalván a kolozsvári és temesvári szórványalapítványok, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége rendezésében. Egyed Ákos a szórványosodás történetéről beszélt, majd Vetési László református lelkész "az egyenlő utolsó bástya"-jelenséget taglalta kifejtve, hogy ez mennyire túlterheli az egyházat, s a funkciók összekeveredéséhez vezet. Bodó Barna megállapítása, miszerint a szórványok ma számbeli többséget jelentenének Erdélyben, élénk vitát váltott ki. Szilágyi N. Sándor idézte a statisztikai adatot, mely szerint az erdélyi magyarság 56 %-a olyan településen él, ahol a lakosság több mint felét képezi. Péntek János kolozsvári tanszékvezető tanár arról a folyamatról beszélt, mely a művelt közmagyar nyelv kialakulásához vezetett. Trianon után a közmagyar már nem tölthette be egységesítő szerepét a nyelvváltozatok között, eltávolodás indult meg. Robbanásszerűen megnőtt a kölcsönszavak száma, a regionalitást nem ellensúlyozta a közmagyar nyelv, s a nyelv olyan változatai is regionalizálódtak, mint a szaknyelvek, melyek egységesülése korábban lezárult. A professzor a továbbiakban a nyelvi rendszer bomlásának jelenségeit taglalta. A művelődés és a néprajz kérdéskörének előadója Keszeg Vilmos volt. Csicsó Antal megjegyezte, hogy a moldvai csángókhoz csupán a népi kultúra vonalán kellene közeledni, nem a nemzeti tudat vonalán. A moldvai csángók kimaradtak a magyar nemzettéválás folyamatából, ezért reagálnak riadtan az ilyen közeledésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ "
1996. március 29.
"Szőcs Géza márc. 28-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott, az Erdélyi Híradó Belgrád rakparti épületében, amelyet a Nemzetközi Transsylvania Alapítványtól kapott támogatásból vásárolt. Elmondta, hogy a kapott céltámogatásokról számot tud adni. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára a sajtótájékoztatón nyilvánosságra került /márc. 22-én kelt/ nyilatkozatában leszögezte, hogy az általa nyilvánosságra hozott pénzügyi tájékoztatóban szereplő személyek és intézmények közül senkit sem vádolt sikkasztással, vagy a rendelkezésre bocsátott pénz eltulajdonításával, mindössze azt jegyezte meg, hogy az adminisztrációs elszámolások nem történtek meg. "Szőcs Gézáról sem állítottam vagy feltételeztem, hogy pénzügyi visszaélést követett volna el." Szőcs Géza kifejtette, hogy az ellene indított támadás az erdélyi magyar sajtó felszámolását célozza. "E támadások a konfliktus eszkalálódását vetítik előre magyarországi politikai erők bekapcsolódása révén" - olvasható Szőcs Géza saját tájékoztató összegezésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ Ábrahám Dezső egyszer már nyilatkozott arról, hogy Szőcs Géza elszámolt, később ennek az ellenkezőjét állította. A vádak hátterében meghúzódóknak nem érdekük az igazság kiderítése, hiszen a Transsylvania Alapítvány körüli problémák két-három évre nyúlnak vissza, az RMDSZ viszont csak az ő kérésére kezdeményezte a vizsgálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., Magyar Hírlap, Népszabadság, márc. 29./ "
1996. március 30.
A román CSOP Gallup február végén készült közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki Román Demokratikus Konvencióra szavazna a választók 26,5 %-a, ezzel először került a lista élére, megelőzve a hatalmon levő vezető kormánypártot, amely 18,8 %-ot kapna. A szélsőséges pártok is előretörtek, a Gallup szerint a Nagy-Románia Párt 6,7, a Szocialista Munkapárt 7,3 2%-ot kapna, viszont az RMDSZ tartja a 7,2 %-ot, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, márc. 30./ Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben, 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette. /Felmérés: élen a Konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1996. március 30.
A Medifax román hírügynökségnek nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke nevetségesnek nevezte az Evenimentul Zilei cikkét, amely szerint magyarországi cégek kémkedéssel is foglalkoznak. Ennek az újabb alantas, magyarellenes, uszító próbálkozások hátterében a nacionalista retorikát alkalmazó román politikai erők állnak. /Új Magyarország, márc. 30./
1996. március 30.
Az 1996-os költségvetés megvitatásakor jelentősen csökkentették a katonai, védelmi célokra fordítható kiadások összegét. Gheorghe Tinca védelmi miniszter leszögezte, hogy a megszavazott összegek nem fedezik a szükségleteket, de reálisan kell felmérni a lehetőségeket. /Új Magyarország, márc. 30./
1996. március 30.
Tusnádfürdőn rendezték meg /márc. 17-23./ a műemlékvédelem rehabilitálásával foglalkozó 5. nemzetközi tudományos ülésszakot. Az idei konferencia témája: Kastélysors Kelet-Közép-Európában. A szervezőbizottság elnöke, dr. Szabó Bálint összegezte a tanácskozás tapasztalatait. A munkálatokat négy nyelvű kiáltványban foglalták össze, melyet magyar, román, szlovák és szlovén és olasz résztvevők fogalmaztak meg és a záróülésen 120 szakember vitatott meg. A kiáltványt /Ajánlás a kastélyok megmentésére és védelmére/ elküldték az Európa Tanácsnak, az UNESCO mellett működő nemzetközi műemlékvédő szervezeteknek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1996. március 30.
"A Kolozs megyei tanfelügyelőség összeállította az 1996/97-es tanév beiskolázási tervét. Victor Dragoi főtanfelügyelő elmondta, hogy a magyar tagozatos iskolák közül a Brassai és a Báthory Líceumnak négy-négy, az Apáczai Líceumnak két, az "Onisifor Ghibu" (volt természettudományi), a "Gheorghe Lazar", a Zenelíceumnak egy-egy, a Könnyűipari Iskolaközpontnak egy, a Református Kollégiumnak két, a "Maranatha" Kollégiumnak, a Római Katolikus Főgimnáziumnak, az Unitárius Kollégiumnak és az Elektrotechnikai Líceumnak egy-egy kilencedik osztályt kérnek. Désnek, Szamosújvárnak, Tordának és Bánffyhunyadnak egy-egy magyar tannyelvű kezdő középiskolai osztályt javasolnak. A tanfelügyelőség ismét vissza kívánja helyezni a magyar tannyelvű tanító- és óvónőképző kilencedik osztályt az Apáczai Líceumból a Gheorghe Lazar Líceumba. 1990-ben hosszas harc árán lehetett csak az utóbbi iskolából (ahol nincs megfelelő magyar könyvtár stb.) az Apáczaiba áthozni a magyar tanítóképzőt. /Sz. Cs. Előterjesztik az 1996-97-es tanév beiskolázási tervét Költöztetnék a magyar tanító- és óvónőképzőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ "
1996. március 30-31.
Márc. 28-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei zártkörű találkozón vettek részt Nagyváradon. Tőkés László püspök javaslatára a nyilvánosság kizárásával tanácskoztak. Tőkés László bizalmi szavazást kért magát és az egyházkerület vezetőségét illetően. A püspök nagy többségű támogatást kapott, mintegy kétszáz résztvevőből 130-an szavaztak rá, több mint húszan bizalmatlanok a vezetéssel szemben. Tőkés László elégedett volt a támogatás arányával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./
1996. március 30-31.
"Gheorghe Tinca védelmi miniszter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy Erdélyben mind a románok, mind a magyarok táplálnak félelmet. Az Observatorul Militar, a román hadsereg hetilapja közölte a miniszter válaszát. "Aki erdélyi románok között jár, tapasztalhatja, hogy közülük sokan támasztanak ilyen érzéseket." Tinca utalt "az elmúlt századok" tapasztalataira, az 1940-es bécsi döntésre, hozzátéve, ha a románok "meg is tudják bocsátani" a múltat, "elfeledni nem tudják". Innen a románok erős hite a hadseregben. Az már más kérdés, "hogy van-e reális oka a románnak a félelemre." Szerinte nincs mitől félni, de hozzáfűzte: "Katonai szempontból, ami a jelent illeti és az egy-két éves jövőt - azon túl nem tudom, mi lesz - nincs miért félnünk Magyarországtól." A miniszter hozzátette: vannak magyarok is, akik félnek a románoktól. Hargita és Kovászna megyében a katonák lakásproblémáit megoldották. Vitába szállt azzal, hogy ezen a vidéken a katonaság "elrontja az etnikai összetételt". Az állam "szuverén módon dönti el, hová kívánja elhelyezni katonai doktrínájának megfelelően a hadsereg egységeit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./ "
1996. március 30-31.
Iliescu kaukázusi körútjáról visszatérve elmondta, hogy Románia, a kaukázusi országok és Közép-Ázsia között új közlekedési és szállítási útvonal épülhetne ki. A megbeszélések és az aláírt egyezmények lefektették egy, a Fekete-tengeren át vezető állandó összeköttetés jogi alapjait, ez a gyakorlatban a Románia és Törökország közötti kompjárat meghosszabbítását jelenti a grúz part felé, ahol kapcsolódna a transzkaukázusi vasúthoz. Távlatilag elképzelhető új kőolaj- és földgázvezeték építése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1996. március 30-31.
Ki a felelős a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? - erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a múlt évben több titkos dokumentumhoz jutott néhány újság, így a Romania Mare. A megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv állítólag már a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság előtt van, a felelős pedig Virgil Magureanu időközben leváltott első helyettese: Victor Marcu tábornok. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./
1996. március 30-31.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Kara és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ Közgazdasági Klubja márc. 22-23-án nemzetközi konferenciát rendezett Értéktőzsdei perspektívák Közép-és Kelet-Európában címmel. A konferencia kétnyelvű volt, román és angol. Budapestről és Prágából is érkeztek előadók. /Csomafáy Ferenc: Tízesre vizsgáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1996. március folyamán
"Kolozsvári Papp László emlékeztetett arra, amit a kolozsvári Szabadság 1995. nov. 22-i száma is megírt: a román parlamentben ingyen osztogatták azt a lapot, amely azt hirdeti, hogy a magyar kisebbséggel szemben a Ciklon-B gázt kell alkalmazni, a cikkíró hozzátette: "e mérges gázzal gyilkolták le a zsidókat a náci koncentrációs táborokban". Ehhez hozzáfűzte Kolozsvári Papp László: "Nosza chartás fiaim, most énekeljetek! Esterházy úr, Korunk-háziszerző, semmi, semmi...? Pedig látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél! Fordul, mint köztudomású!" /Kolozsvári Papp László: Balzaci kor. = Kortárs, márc./"
1996. március folyamán
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság /EMT/ a következõ három találkozót hirdette meg: a/ IV: Országos Gépészeti Találkozó /Szováta, ápr. 12-14./, a társzervezõk között van a Gépipari Tudományos Egyesület /Budapest/ és a Mûegyetem /Budapest/ is. b/ Körmöczi János Fizikusnapok /Torockó, ápr. 19-21./, célja a szórványban élõ fizikatanárok számára szakmai tapasztalatcsere biztosítása. c/ Számokt' 96 - Számítógép az oktatásban /Illyefalva, ápr. 26-28./, társszervezõ: Neumann János Számítógéptudományi Társaság /Budapest/. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), 3. sz., március/
1996. március folyamán
"Komoróczy Géza Cs. Gyimesi Éva kérésére tartott előadást Kolozsváron A közeledő ezredvég - egy ókortörténész szemével címmel, ahogyan már 1990-ben is ugyanazt mondta el Budapesten és Kolozsváron. Akkori előadásának címe: A babilóniai fogság. Egyéni és közösségi stratégiák az identitás megőrzésére kisebbségi helyzetben. Ennek szövege megjelent Bezárkózás a nemzeti hagyományba című könyvében /1992, második kiadása: 1995/. Mostani előadásában - többek között - kifejtette: keresztény Magyarország, ezt az elmúlt fél évtized restaurációs számlájára kell írni. "A szóhasználat semmissé akarja tenni polgár-Magyarországot." - Komoróczy a kollektív jogokról megállapította, hogy azok diszkrimináló jellegűek. "A kollektív jogok intézményesítése, úgy gondolom, diszkriminációt vezetne be a társadalomba." /Beszélő (Budapest), III. folyam, 1. sz., március./"