Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója két ízben is, 1990-ben és 1992-ben rá akarta venni őt arra, hogy támogassa Iliescu-ellenes elképzeléseiben. Második alkalommal az Iliescu elleni összeesküvésben már Iliescu helyettesét is megtalálta a Moldovai Köztársaságból áttelepült költőnő, Leonida Lari személyében. Lari egyébként először a Kereszténydemokrata Parasztpárt tagja és parlamenti képviselője volt, majd belépett a Nagy-Románia Pártba. Magureanu nem válaszolt Tudor vádaskodására, de erről majd szó esik a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jan. 9-i ülésén. /Magyar Hírlap, jan. 8./

"Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása óta javultak a román-magyar kapcsolatok, és Ion Iliescu román elnök "történelmi megbékélésre" tett javaslatot, a romániai magyar kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát ? állapította meg a Süddeutsche Zeitung című német lap. Az újság idézte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki szerint a két ország közötti megbeszélések leálltak, a "történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd". Mircea Geoana, a külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott a német lapnak, hogy az alapszerződés 98 százaléka kész van, de a területi autonómia Bukarest számára elfogadhatatlan. Szavai szerint a történelmi megbékélésre tett javaslat értékes politikai gesztus. - A továbbiakban a lap beszámolt arról, hogy Bukarest eddig csupán Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. /A bizalmatlanság mélyen gyökerezik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány Századvégi tanulságok címen három fontos írást jelentetett meg a romániai magyar iskolaügyről. Imre Sándor először 1940-ben publikált írása /A felsőbb oktatás Erdélyben 1541-1918/ a hajdani erdélyi oktatás hihetetlen gazdagságát idézi, Rónai András ugyancsak 1940-ben írt Uralomváltozás Erdélyben című munkája az 1918 és 1940 közötti jogsértéseket ismerteti. Jakabffy Elemér Erdély iskolái Trianon előtt és után című tanulmánya adatgazdag. Katona Szabó István írása a két világháború közötti erdélyi magyar iskolaügyet vázolja föl. A füzetet az RMDSZ oktatáspolitikai állásfoglalásainak kivonatos gyűjteménye zárja. /Magyar Nemzet, jan. 8./

"Jan. 5-6-án Székelyudvarhelyen tartotta közgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, megvitatták a magyar ifjúsági szervezetek programjait. Elvi állásfoglalást hoztak, miszerint az ifjúsági szervezetek az RMDSZ-listán indítanak jelölteket. Oktatási szakmai csoportot is létrehoznak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 694. sz./ Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amely öt romániai magyar ifjúsági és diákszervezetet tömörít soraiban. A testület többek között megvitatta a MIT-nek az RMDSZ "belső parlamentjében", a Szövetségi Képviselők Tanácsában betöltött szerepét, kapcsolatát a romániai politikai és társadalmi szervezetekkel, a magyar kormány kulturális és oktatási szerveivel, a Határon Túli Magyarok Hivatalával, továbbá a MIT szerepvállalását a tavasszal esedékes helyhatósági választások kampányában. /MIT-ülés Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ foglalkozott Katona Ádámnak, az EMK-platform szóvivőjének a kolozsvári Szabadságban 1995. nov. 9-én közreadott Nem válasz Dáné Tibor úrnak című cikkével és Markó Béla RMDSZ-elnöknek az erre reagáló 1995. dec. 13-i körlevelével. Az EMK szerint Katona Ádám az elrománosodott személyeknek az RMDSZ-ből való "kirekesztését" tartja szükségesnek, nem az ún. asszimilációról beszél. A platform egyetért Markó Bélának a rasszista nézeteket elutasító véleményével, azonban Katona Ádám véleményét félreértette. /Az EMK válasza Markó Béla úrnak, az RMDSZ szövetségi elnökének/ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jan. 6-án találkozott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ platform tagjaival, megvitatták Markó Bélának a platformhoz intézett dec. 13-i levelét és az EMK választervezetét. A szövetségi elnök elmondta, hogy a választ nem tartja kielégítőnek. A választ a platform nyilvánosságra hozta, ezért Markó Béla is közreadta dec. 13-i levelét. Ebben Markó Béla elutasítja Katona Ádámnak a Szabadság nov. 9-i számában közzétett írásának azt a gondolatát, ahol "elrománosodásról" beszélve "olyan szélsőjobboldali gondolatvilágot idéz, aminek szövetségünkben nincs helye" "Nekünk semmi közünk nem lehet a hozzátartozók származását firtató ordas eszmékhez" - hangsúlyozta Markó Béla. Meggyőződése, írja, hogy az EMK-platform az RMDSZ céljainak érvényesítéséért küzd, viszont sürgős választ vár, a kérdés rendkívüli súlyára való tekintettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 693. sz./"

Markó Béla, az RMDSZ elnöke 1995. decemberében néhány napra Észtországba utazott, Max van der Stoel, az EBESZ elnöke meghívására, egy nemzetközi értekezletre, amelyet egy holland alapítvány szervezett. A keleti régióban működő kisebbségi tanácsokról volt szó. Mindenütt sok kifogás merült fel ezekkel a tanácsokkal kapcsolatban. Romániában ebben a kisebbségi tanácsban a minisztériumok képviselői, tehát a kormány megbízottai megszavaznak olyan javaslatokat, amelyeket a kormány azután meg sem tárgyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

"A Vocea Romaniei bukaresti kormánylap jan. 8-i vezércikkében "szélsőséges csoportosulásnak" nevezte az RMDSZ-t. /Népszabadság, jan. 9./"

Tordán a második világháború áldozatai emlékére kopjafás emlékoszlopot állítottak 1995. okt. 29-én. Bembea Ioan polgármester 2 millió lejes pénzbüntetést rótt ki az emlékoszlop engedély nélküli felállítása címén a református parókiára, valamint kötelezte őket az emlékoszlop eltávolítására. Az egyház visszautasította a büntetést, mondván, nem ők állították fel az emlékoszlopot. Eddig sem kellett a református temető sírhelyeire polgármesteri engedély, Az ügy előzménye: a Román Nemzeti Egységpárt felszólította a polgármestert, tisztázza az emlékoszlop felállításának jogosságát /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

"Több román lap is foglalkozott Göncz Árpád köztársasági elnök elnök újévi üzenetével kapcsolatos magyarországi vitával, illetve Kovács László külügyminiszternek a román-magyar tárgyalásokra és a határon túli magyar szervezetek szerepére vonatkozó megjegyzéseivel. Az Adevarul jelentésének címe: "Kovács László külügyminiszter károsnak tekinti a külföldi magyar szervezetek beavatkozását a diplomáciai tárgyalásokba." Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója ismertette a magyar külügyminiszternek az MTI számára adott nyilatkozatát, kiemelve abból, hogy a román-magyar alapszerződésnek tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az ide vonatkozó nemzetközi szerződések rögzítenek, s amelyeket belefoglaltak a magyar-szlovák alapszerződésbe is. Dorin Suciu idézte Kovács László megjegyzését, amely károsnak minősítette, hogy a határon túli szervezetek egyes vezetői csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. Suciu idézte a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetőjének, Duray Miklósnak a megjegyzését, miszerint a határon túli magyar kisebbségek kérdését a magyar kormányzatnak belpolitikai kérdésként kellene kezelnie, illetve Markó Béla megfogalmazását, miszerint ez egyszerre bel- és külpolitikai kérdés. - A Vocea Romaniei kormánylap idézte Molnos Lajost, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, aki kifejtette: az a benyomása, hogy a hivatalos Magyarország, beleértve az államfőt is, nem tanúsít szilárd magatartást minden esetben, nem találja meg a hatékony tiltakozási formákat a kisebbségek kérdésében... "Az új oktatási törvény életbelépésekor nem tapasztaltunk semmiféle komolyabb lépést. Csalódást keltett, hogy az anyaország ebben az esetben is hallgatásba burkolódzott, noha tudnia kellene, hogy a kisantant működik." Molnos Lajos azt is nyugtalanítónak ítélte, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. /Csalódtunk az anyaországban - nyilatkozta Molnos Lajos. Lapvélemények a magyar államfő újévi üzenetéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Grigore Zanc megyei prefektushoz írt nyílt levélben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja miatt. Funar jan. 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján román és angol nyelvű emléktáblát akar elhelyeztetni Mátyás király kolozsvári szülőházán, melynek szövege közönséges név- és tényhamisítás: meghamisítja a király nevét /Mathias Rex sohasem volt "Matei Corvin"/, másrészt azt állítja, hogy román volt, holott édesanyja Szilágyi Erzsébet, tehát csak román. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11., 694. sz./ Gheorghe Funar polgármesterkedése óta a kolozsvári városháza megsokszorozta alkalmazottainak számát, mégsem akad senki az illetékesek közül, aki a magyar sajtót is tájékoztatná a polgármesteri hivatal döntéseiről. Dican igazgató, a protokoll osztály vezetője szerint a hivatal csak írásos közlemények alapján értekezik a sajtóval, maga is csak kikapcsolt magnó előtt volt hajlandó a Mátyás király szülőházára kerülő új emléktábláról egyáltalán szót ejteni. A régi emléktábla mellé egy azzal azonos nagyságú, kétnyelvű táblát akarnak elhelyezni a következő szövegel: "A történelmi hagyománynak megfelelően ebben a házban született Matei Corvin, a nagy hadvezérnek, Erdély vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia. A román Matei Corvint az uralkodásához (1458-1490) fűződő vívmányok alapján Magyarország legnagyobb királyának tekintik." A bronztáblát jan. 24-én helyezik el. A városi tanácsban nem tárgyaltak erről. A polgármester ismét kész tények elé akarja állítani a tanácsosokat. /(németh): Mátyás király román eredetét hirdető emléktáblát helyeznek a szülőházra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

Három új templomot szentelt fel /Adorjánban, Egriben és Avasújvárosban / 1995-ben, összegezte az elmúlt évet Reizer Pál szatmári megyéspüspök, azonkívül megáldotta a felújított templomokat Krasznatúrterebesen, Túrterebesen, Reszegén, Aknasugatagon, Gilvácson, Nagymajtényban és Krasznagyörgyön. Folytatódik Nagybányán, Nagykárolyban, Érkörtvélyesen, Kakszentmártonban, Szatmárnémetiben, és az avasi Lajosvölgyében a templom építése, halad a Katolikus Továbbképző Központ és a katolikus kollégium építése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Kádár Gyula elkészítette a magyar történelmi olvasókönyvet, azonban eddig csak két iskolából érkezett megrendelés. Érthetetlen ez a közömbösség, írta, hozzátéve: nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani annak, hogy a tankönyv megrendelhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Bodó Barna tért vissza a Dobogókőn tartott III. Külhoni Magyar Médiatalálkozó tanulságaira. A közszolgálati feladatok vállalása elsősorban a közpénzen működő országos és helyi médiától várható el. Romániában azonban a médiatörvény nem teszi lehetővé a helyi, alapítványi-önkormányzati média kialakítását. A működő adók az Audiovizuális Tanácsnak tartoznak felelősséggel. - A román nemzeti érzület szent, sérteni semmiképpen nem szabad, ez tehát közvetett cenzúra. - Cenzúra az a mód, ahogy a Duna Televízió műsorát nem engedélyezték a kábeltévén, majd az Audiovizuális Tanács elnöke, Titus Raveica elnök kijelentette, nem tiltanak semmit, de az engedélyt mégsem kapták meg a kábeltelevíziós társaságok. Az RMDSZ igazgatási jogosítványokat nem vállalhat el, a művelődési intézménynek esetében a közösségi érdek és értékelés összehangolása párhuzamos intézményrendszer létrehozásával oldható meg, vallja Bodó Barna. A média, a tájékoztatás kérdése is felveti a kisebbségek jogállásának problémáját, csak a kisebbségi autonómia nyújt megoldást. /Bodó Barna: Közszolgálati sajtó és kisebbségi helyzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3., folyt.: jan. 10./ Előzmény: 1995/2165, 2201. sz. jegyzet.

"Ötéves a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Pártolói közé tartozik a Széchényi Könyvtár, az amerikai Kossuth Klub, az ausztráliai Magyar Alap és sok magánszemély Clevelandtől Kaposvárig. "A romániai magyar nemzeti közösség csak úgy tud fennmaradni, ha megőrzi, sőt fejleszti kultúráját, nyelvét, önazonosságát" - állapította meg Mester Zsolt, a főiskola rektora. Tőkés László püspök személyesen szorgalmazta a főiskola indítását. Az akkreditációs bizottság nem engedélyezte a főiskolán már működő jogi szakot. A joghallgatók nagy részét elhelyezték az aradi és kolozsvári magánegyetemen, a legjobbaknak ösztöndíjat adtak, mert a magánegyetemen magas a tandíj. A főiskola fellebbezett, miután az akkreditációs bizottság nem adta meg a főiskola működési engedélyét, olvasható Tóth Erzsébet tudósításában. /Magyar Nemzet, jan. 10./"

"Benedek Csaba is hozzászólt a vitához: Katona Ádám nem a fajtiszta származásról beszél, hanem arra céloz, hogy aki többségi házastársat választ, az saját magyarságáról nagyrészt lemond. Katona Ádámot viszont nem lehet együtt emlegetni a nácikkal. Benedek Csaba úgy látja, hogy a Romániai Magyar Szó szerkesztősége azonosul az "opportunista, álliberális és közösségünkre nézve kétségtelenül destruktív" irányzattal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

Jan. 10-én Robert E. Whitehead, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársa az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Borbély László képviselővel és Nemes Árpáddal, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosával. Az amerikai diplomata tájékoztatást kért az RMDSZ 1996-ban várható politikájáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11., 694. sz./

Bukarestben megelégedéssel fogadták, hogy Bill Clinton amerikai elnök kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évre a Romániának nyújtott legnagyobb kedvezményt. Azt viszont nem vették jó néven, hogy az amerikai elnök nem határidő nélkül javasolta a kedvezmény meghosszabbítását. /Magyar Hírlap, jan. 11./

"Az RMDSZ városi és megyei tanácsosai és parlamenti képviselők tanácskoztak Kolozsváron jan. 10-én emléktábla-ügyben. A Mátyás király szülőházára tervezett kétnyelvű emléktábla szövegét olyan történelem- és névhamisításnak minősítik, amely árt a román-magyar barátság ügyének, s csak egyetlenegy célt szolgál, nemzetiségek közötti feszültség szítását és Gheorghe Funar választási kampányát. A gyűlésen megfogalmazott tiltakozó jegyzéket elküldték Grigore Zanc prefektusnak is. A prefektusnak írt nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg közönséges név- és tényhamisítás. A király soha nem volt Matei Corvin, azaz Hollós Máté, másrészt a felirat szerint román volt. Köztudott, hogy a nagy király édesanyja Szilágyi Erzsébet volt, tehát MATHIAS REX már ezért sem lehetett csak román! A magyargyűlöletéről hírhedt Gheorghe Funar polgármester Mátyás királyt kisajátítja a románságnak, s ezzel nemcsak a történelmet hamisítja meg, hanem megsérti a magyarság önérzetét. A zászlórudak elhelyezése, a Főtér feldúlása, emléktábla levakoltatása, utcanevek eltüntetése azt mutatja, hogy interetnikai feszültséget akar gerjeszteni Kolozsvár román- és magyarajkú lakói között. A nyílt levélben emlékeztették a prefektust arra, hogy a városi tanácsban nem vitatták meg az emléktábla ügyét, a tervezés, kivitelezés költségvetését sem szavazta meg a városi tanács. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kérte a prefektust, hogy akadályozza meg Gheorghe Funar polgármestert "eme név- és tényhamisító, tudatosan magyarellenes és provokatív szándékának a kivitelezésében!" /RMDSZ-képviselők a legújabb emléktábláról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

Meg kell erősíteni a magyar diplomácia remegő térdét, fogalmazott Németh Zsolt a Fidesz sajtóértekezletén, amelynek keretében ismertették a Fidesz memorandumát a román-magyar megállapodás ügyében. A Fidesz-Magyar Polgári Párt már 1995. júliusában átadott egy memorandumot a magyar kormánynak, de nem kapott választ. - Valami pozitív elmozdulás tapasztalható a magyar kabinet külügyi szemléletében, ugyanakkor a Fidesz nem tartja kielégítőnek a hatpárti konzultációk helyzetét. A memorandum szerint a magyar-román közeledés csak akkor lehet eredményes, ha a megbékélési dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a román állam vállaljon garanciát a magyar nemzeti kisebbség oktatásának finanszírozására, biztosítására, beleértve a Bolyai Egyetemet, tárgyalják újra az oktatási törvényt, kapják vissza az egyházak ingatlanaikat, a román kormány tárgyaljon az RMDSZ-szel az autonómia gyakorlati megvalósításának módjáról. /Új Magyarország, jan. 11./

A megyei tanács nem hagyta jóvá Funar polgármester előterjesztését, hogy Kolozsvár főterét kereszteljék át Dák-római térre. Néhány utcanevet viszont megváltozattak a városban, Józsa Béla utcából Octavian Goga utca lett. /Utcasors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Romániát Iliescu elnök képviseli Francois Mitterrand egykori francia elnök temetésén. A párizsi Notre Dame katedrálisban jan. 11-én sorra kerülő gyászszertartáson jelen lesz több mint 20 állam- és kormányfő is. Úgyszintén jelen lesz Adrian Nastase házelnök és Petre Roman, a Románia-Franciaország Parlamenti Baráti Csoport elnöke. /Iliescu elnök Mitterrand temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Az múlt év végén ülésezett a Gyergyóért Alapítvány, tájékoztatott Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az alapítvány támogatói gyergyói emberek. A múlt évben iskolásoknak való fizikai példatár kiadását segítették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"A napi sajtóban közéletünk gyakran találkozunk a megfogalmazással: ennek vagy annak a témának a tisztázása a történészekre tartozik, írta Gagyi-Balla István. A '44-es õszi fordulat után az önszervezõdés - akkor - legfontosabb formája a Magyar Népi Szövetség volt. "Története a mi megmaradásunk, vegetálásunk, reményeink szétfoszlásának a története." Az új helyzetben a múlttal való szembenézés elkerülhetetlen. Az elmúlt 50 esztendõ történetileg feldolgozatlan. Gagyi-Balla Istvánt többen figyelmeztették: a tényfeltáró írások érzékenységet érinthetnek. Ez az érvelés elfogadhatatlan. Az 1945-1989 közötti korszak nem hasonlítható össze egyetlen más korszakkal sem, és sok jel arra mutat, hogy a kor értékes történeti forrásait abban érdekelt kezek el fogják pusztítani. Ezért szükséges, hogy a kor még élõ tanúi rögzítsék emlékeiket. A történészgárda nem vállalkozik e korszak vizsgálatára. A még fellelhetõ források (emlékek, iratok, levelek) összegyûjtése azonban halaszthatatlan történészi feladat marad. /Gagyi-Balla István: A tárgyilagos történetírásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

Győrfi Dénes ismertetett egy érdekes kiadványt: Tudományos diákkörök évkönyve 1955-56 /Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár/. Az évkönyv előszavában Takács Lajos rektor kifejtette, hogy az évkönyv bepillantást nyújt az egyetem 31 tudományos diákkörének munkájába. A 350 oldalas kiadvány első részében a természettudomány, a másodikban a társadalomtudomány tárgyköréhez tartozó dolgozatok sorakoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Iliescu elnök jan. 10-én találkozott Bukarestben Mircea Snegurral, a Moldovai Köztársaság elnökével, aki jan. 3-tól Romániában üdült. A román államelnökség tájékoztatása szerint hangsúlyozták, hogy fejleszteni kívánják a két ország kapcsolatait, egyetértettek abban, hogy minél hamarabb üljön össze a minisztériumközi vegyes bizottság, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki 1996-ra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A jelenlegi kormányzat mindent az észak-atlanti integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a határon túli magyarság érdekeinek képviseletét, jelentette ki jan. 11-i sajtótájékoztatóján Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF-frakció külügyi bizottságának tagja. A jelenlegi külügyi vezetés elsősorban külföldi sugallatokra érzékeny, és hajlamos ezeknek alárendelni politikáját. /Új Magyarország, jan. 12./

"Romániában románok élnek, magyarság csak Magyarországon létezik! "Nálunk itthon mi, románok, vagyunk az urak és mindig is azok leszünk." Ez áll Gheorghe Funar polgármester jan. 11-i, a Mátyás-emléktáblaügyben kelt közleményében. Az RMDSZ nyílt levélben tiltakozott az emléktáblára kerülő szöveg miatt, erre válaszolt minősíthetetlen hangnemben a kolozsvári polgármester, és felszólította a város lakosságát, lépjen fel nyíltan az ellen a párt ellen, amelyik "megszegi az ország törvényeit és alkotmányellenes magatartást tanúsít". - Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök Grigore Zanc prefektushoz intézett nyílt levelében nem esett szó semmiféle mozgósításról, a polgármesteri közlemény szerint az RMDSZ ismét utcai tüntetésekre szólította fel Kolozsvár magyar lakosságát. /A polgármester visszavág Funar az RMDSZ elleni nyílt fellépésre szólítja fel a lakosságot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"

"Ion Iliescu államfő Bukarestben találkozott Mircea Snegurral, a Moldovai Köztársaság elnökével, aki január 3-tól Romániában üdült. Tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és problémáiról, és hangsúlyozták: fejleszteni akarják a két ország kapcsolatait, "függetlenül attól, hogyan alakulnak országaikban a politikai élet eseményei". A két elnök javasolta a minisztériumközi vegyes bizottságok mihamarabbi ülésezését abból a célból, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki 1996-ra. /Közös akciótervet 1996-ra. Iliescu-Snegur találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"

Kolozsváron a könyvesboltokban nyíltan árusítják a vasgárdista irodalmat, így Horia Sima könyvét is. Az újra felvirágzóban levő legionárius mozgalom Kolozsvárnál befogadóbb fészket aligha találhatott volna magának. /Sima szabadság vasgárdista módra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./