Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Standard & Poor’s Rating Services
3 tétel
2008. november 3.
Bármennyire is tagadják Románia vezetői, a pénzügyi és gazdasági világválság nem állítható meg az ország határánál. Az ország gazdasági mutatóinak romlása, a pénzpiaci likviditás számottevő hiánya, a munkanélküliség növekedése kedvezőtlen jelek. Románia pénzügyi állapotának felmérése céljából Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank együttes küldöttsége. A Standard & Poor’s Rating Services a múlt héten „BBB-mínusz”-ról „BB-plusz”-ra rontotta Románia hitelbesorolását. /Tibori Szabó Zoltán: Hozzánk is begyűrűzik a példátlan nemzetközi pénzügyi válság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2010. június 26.
Újabb intézkedéscsomagot készül elfogadni a kormány
Újabb intézkedéscsomagot készül elfogadni a kormány, miután pénteken az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a bérek és a nyugdíjak csökkentését előíró korábbi megszorító intézkedések tervezetének egyes részleteit.
Emil Boc miniszterelnök az alkotmánybíróság döntése után azonnal megbeszélésre hívta az általa vezetett PD-L minisztereit és annak többi vezetőjét. A tárgyalásokat követően Boc bejelentette, hogy a kormány már előkészített egy alternatív csomagot, amely az államháztartási hiány csökkentését eredményező intézkedéseket tartalmaz. A kormányfő azonban nem részletezte ezeket az intézkedéseket. Hozzátette, hogy a kormány jelenleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság szakértőivel tárgyal, hiszen Románia ezzel a három intézménnyel kötött nemzetközi hitelmegállapodást, amelynek további sorsa a megszorító intézkedésektől függ.
Boc emlékeztetett arra, hogy az alkotmánybíróság nem talált kivetni valót a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésében, ezért ezt az intézkedést alkalmazni fogják, viszont a kormánynak a GDP 1,3 százalékát kitevő összeget kell még megtakarítania a most készülő alternatív intézkedésekkel.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint az új csomag gerincét az adó- és illetékemelések képezik, így várhatóan nőni fog a 19 százalékos áfa és a 16 százalékos egységes adókulcs is. Ez utóbbi jelenleg a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra egyaránt érvényes. Az említett források szerint a kabinet 24 százalékra növelné az áfát, ami pótolná a nyugdíjcsökkentés elmaradása következtében keletkezett hiányt, viszont pluszköltségeket ró a vállalkozásokra. A kormány ezért esetleg kisebb mértékű áfaemelés mellett is dönthet, amit az egységes adókulcsnak a 20 százalékra emelésével pótolnak – mondták a bukaresti kormányzati források.
A hírek miatt esett a BUX
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 486,17 pontos, 2,28 százalékos csökkenéssel, 20.843,79 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 24,7 milliárd forint volt pénteken, a vezető részvények árfolyamai egyaránt gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője elmondta: a magyar piac egész nap rosszul teljesített, elsősorban amiatt, hogy részben alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot. A BUX a román tőzsde mellett a régióban egyedüliként veszített ilyen jelentős mértékben értékéből, a térség vezető tőzsdeindexei, csak fél százalék körüli mínuszban zárták a pénteki kereskedést.
Londoni elemzők: leminősíthetik Romániát az alkotmánybírósági döntés után
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint Románia adóskockázati besorolásainak visszaminősítését eredményezheti a román alkotmánybíróság pénteki végzése, amely részlegesen alkotmányellenesnek mondta ki a román parlament által elfogadott takarékossági csomagtervet.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője pénteki elemzésében kiemelte: a fő probléma a döntés nyomán támadt bizonytalanság. Ugyanis ha a részleges megsemmisítő határozat nyomán az egész csomagot vissza kell küldeni a parlamentnek, az további késedelmet okoz, és a román kormány akár újabb bizalmatlansági indítvánnyal is szembesülhet. Az RBS vezető elemzője szerint jelentős esélye van annak, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő – amely a „három nagy" közül egyedüliként tartja befektetésre ajánlott kategóriában a román államadósságot – ezek után követi a Fitch Ratings és a Standard & Poor's példáját, és szintén a befektetési szint alá, spekulatív – „bóvli" – kategóriába sorolja át Romániát.
Ha ez megtörténik, Románia lenne az egyetlen EU-tagállam, amelyet mindhárom nagy hitelminősítő spekulatív államadósi besorolással tart nyilván.
A kormány lemondását követeli az ellenzék
Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette, hogy „az alkotmánybírósági döntés megerősítette, hogy az Emil Boc vezette kormány megbukott", és kilátásba helyezte, hogy már júniusban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ha Traian Basescu államfő nem cseréli le a mostani kabinetet.
Erdély.ma
Újabb intézkedéscsomagot készül elfogadni a kormány, miután pénteken az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a bérek és a nyugdíjak csökkentését előíró korábbi megszorító intézkedések tervezetének egyes részleteit.
Emil Boc miniszterelnök az alkotmánybíróság döntése után azonnal megbeszélésre hívta az általa vezetett PD-L minisztereit és annak többi vezetőjét. A tárgyalásokat követően Boc bejelentette, hogy a kormány már előkészített egy alternatív csomagot, amely az államháztartási hiány csökkentését eredményező intézkedéseket tartalmaz. A kormányfő azonban nem részletezte ezeket az intézkedéseket. Hozzátette, hogy a kormány jelenleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság szakértőivel tárgyal, hiszen Románia ezzel a három intézménnyel kötött nemzetközi hitelmegállapodást, amelynek további sorsa a megszorító intézkedésektől függ.
Boc emlékeztetett arra, hogy az alkotmánybíróság nem talált kivetni valót a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésében, ezért ezt az intézkedést alkalmazni fogják, viszont a kormánynak a GDP 1,3 százalékát kitevő összeget kell még megtakarítania a most készülő alternatív intézkedésekkel.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint az új csomag gerincét az adó- és illetékemelések képezik, így várhatóan nőni fog a 19 százalékos áfa és a 16 százalékos egységes adókulcs is. Ez utóbbi jelenleg a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra egyaránt érvényes. Az említett források szerint a kabinet 24 százalékra növelné az áfát, ami pótolná a nyugdíjcsökkentés elmaradása következtében keletkezett hiányt, viszont pluszköltségeket ró a vállalkozásokra. A kormány ezért esetleg kisebb mértékű áfaemelés mellett is dönthet, amit az egységes adókulcsnak a 20 százalékra emelésével pótolnak – mondták a bukaresti kormányzati források.
A hírek miatt esett a BUX
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 486,17 pontos, 2,28 százalékos csökkenéssel, 20.843,79 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 24,7 milliárd forint volt pénteken, a vezető részvények árfolyamai egyaránt gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője elmondta: a magyar piac egész nap rosszul teljesített, elsősorban amiatt, hogy részben alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot. A BUX a román tőzsde mellett a régióban egyedüliként veszített ilyen jelentős mértékben értékéből, a térség vezető tőzsdeindexei, csak fél százalék körüli mínuszban zárták a pénteki kereskedést.
Londoni elemzők: leminősíthetik Romániát az alkotmánybírósági döntés után
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint Románia adóskockázati besorolásainak visszaminősítését eredményezheti a román alkotmánybíróság pénteki végzése, amely részlegesen alkotmányellenesnek mondta ki a román parlament által elfogadott takarékossági csomagtervet.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője pénteki elemzésében kiemelte: a fő probléma a döntés nyomán támadt bizonytalanság. Ugyanis ha a részleges megsemmisítő határozat nyomán az egész csomagot vissza kell küldeni a parlamentnek, az további késedelmet okoz, és a román kormány akár újabb bizalmatlansági indítvánnyal is szembesülhet. Az RBS vezető elemzője szerint jelentős esélye van annak, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő – amely a „három nagy" közül egyedüliként tartja befektetésre ajánlott kategóriában a román államadósságot – ezek után követi a Fitch Ratings és a Standard & Poor's példáját, és szintén a befektetési szint alá, spekulatív – „bóvli" – kategóriába sorolja át Romániát.
Ha ez megtörténik, Románia lenne az egyetlen EU-tagállam, amelyet mindhárom nagy hitelminősítő spekulatív államadósi besorolással tart nyilván.
A kormány lemondását követeli az ellenzék
Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette, hogy „az alkotmánybírósági döntés megerősítette, hogy az Emil Boc vezette kormány megbukott", és kilátásba helyezte, hogy már júniusban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ha Traian Basescu államfő nem cseréli le a mostani kabinetet.
Erdély.ma
2014. január 13.
A magyar OTP a legstabilabb romániai bank
Közzétette az Európai Bankfelügyelet a 64 banknál végzett átláthatósági vizsgálat eredményeit. A vizsgálatban résztvevő, a romániai piacon jelen levő pénzintézetek közül az OTP érte el a legjobb eredményt, fizetőképességi vagy tőkemegfelelési mutatója az átlagosnál magasabb, 15,4 százalék.
A vizsgált bankok átlagos fizetőképességi rátája 11,5 százalék. A fizetőképességi ráta azt mutatja, hogy egy adott pénzintézet üzletpolitikája mennyire előrelátó a fedezet-hitel arány szempontjából. Az átláthatósági vizsgálatban egyetlen román tőkéjű bank sem szerepelt.
2013-ban egyébként két neves gazdasági szaklap, a Bloomberg és a Global Finance is összeállította a világ legstabilabb bankjainak listáját, teljesen eltérő eredménnyel. Előbbi a három leginkább mérvadó minősítő ügynökség, a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s hosszú távú minősítéseire támaszkodva rangsorolta a bankokat. A toplistát az európai hitelintézetek uralják, az első tíz hely kivétel nélkül az öreg kontinens bankjainak jutott.
Az élen a német Kfw áll, majd a holland Bank Nederlandse Gemeenten és a svájci Zürcher Kantonalbank következik. Az első tízbe még három német, két holland, valamint egy-egy francia és luxemburgi bank fért be, Romániában egyikük sincs jelen. Az ötvenes listán 17 európai bank szerepel, amerikai ellenben csak hat, s a legjobban jegyzett BNY Mellon csak a 31-ik helyen áll.
A Bloomberg a fizetőképességi mutató és a bedőlt hitelek aránya alapján állította össze a rangsort, melyet a Qatar National Bank, a szingapúri Oversea-Chinese Banking és a Canadian Imperial bank of Commerce vezet. A húszas listán szereplő pénzintézetek fizetőképességi mutatója 14 és 21 százalék között mozog, míg a bedőlt hitelek aránya 0,1 és 1,5 százalék között van. A hazai bankrendszerben ez utóbbi mutató 19 százalékon áll.
Érdekesség, hogy a Global Finance által az első tízbe rangsorolt bankok egyike sem fért be a Bloomberg listájára. A Bloomberg rangsorban megtalálható hitelintézetek közül kettönek van romániai leányvállalata: a kilencedik helyen található amerikai Citigroupnak és a 19-ik Turkiye Garanti Bankasinak.
Pengő Zoltán
maszol.ro,
Közzétette az Európai Bankfelügyelet a 64 banknál végzett átláthatósági vizsgálat eredményeit. A vizsgálatban résztvevő, a romániai piacon jelen levő pénzintézetek közül az OTP érte el a legjobb eredményt, fizetőképességi vagy tőkemegfelelési mutatója az átlagosnál magasabb, 15,4 százalék.
A vizsgált bankok átlagos fizetőképességi rátája 11,5 százalék. A fizetőképességi ráta azt mutatja, hogy egy adott pénzintézet üzletpolitikája mennyire előrelátó a fedezet-hitel arány szempontjából. Az átláthatósági vizsgálatban egyetlen román tőkéjű bank sem szerepelt.
2013-ban egyébként két neves gazdasági szaklap, a Bloomberg és a Global Finance is összeállította a világ legstabilabb bankjainak listáját, teljesen eltérő eredménnyel. Előbbi a három leginkább mérvadó minősítő ügynökség, a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s hosszú távú minősítéseire támaszkodva rangsorolta a bankokat. A toplistát az európai hitelintézetek uralják, az első tíz hely kivétel nélkül az öreg kontinens bankjainak jutott.
Az élen a német Kfw áll, majd a holland Bank Nederlandse Gemeenten és a svájci Zürcher Kantonalbank következik. Az első tízbe még három német, két holland, valamint egy-egy francia és luxemburgi bank fért be, Romániában egyikük sincs jelen. Az ötvenes listán 17 európai bank szerepel, amerikai ellenben csak hat, s a legjobban jegyzett BNY Mellon csak a 31-ik helyen áll.
A Bloomberg a fizetőképességi mutató és a bedőlt hitelek aránya alapján állította össze a rangsort, melyet a Qatar National Bank, a szingapúri Oversea-Chinese Banking és a Canadian Imperial bank of Commerce vezet. A húszas listán szereplő pénzintézetek fizetőképességi mutatója 14 és 21 százalék között mozog, míg a bedőlt hitelek aránya 0,1 és 1,5 százalék között van. A hazai bankrendszerben ez utóbbi mutató 19 százalékon áll.
Érdekesség, hogy a Global Finance által az első tízbe rangsorolt bankok egyike sem fért be a Bloomberg listájára. A Bloomberg rangsorban megtalálható hitelintézetek közül kettönek van romániai leányvállalata: a kilencedik helyen található amerikai Citigroupnak és a 19-ik Turkiye Garanti Bankasinak.
Pengő Zoltán
maszol.ro,