A tíz éve elhunyt Trucza Péter Pál (1947. aug. 7. – 1997. okt. 9.) tanár-költő összegyűjtött verseiből Orbán Edit szerkesztett kötetet: Deres vágyak /Gyergyószentmiklós, F&F International Kiadó és Nyomda, 2007/, a kiadást támogatta a Pro Ditró Egyesület, Gyergyóditró önkormányzata és a ditrói közbirtokosság. Trucza Péter Pál a ditrói Kaláka Önképző Kör állandó előadója volt, gyermekszínjátszókat irányított. /Bajna György: Deres vágyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében több könyvet mutattak be. Bajna György újságíró a Salamon Ernő Irodalmi Kör nemrég megjelent Találkozások című antológiájáról szólt. Bákai Magdolna könyvtárigazgató válogatásában megjelent a Gyergyói mondák könyve /F&F International, Gyergyószentmiklós/. Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulójára állt elő dr. Becsek Garda Dezső Gyergyószentmiklós története /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címmel kiadott, egyelőre két kötetet tartalmazó monográfiával, mely a mely a település történetét a kezdetektől 1918-ig foglalja össze. A száz év fényei című albumról Kolcsár Béla, a művelődési központ igazgatója elmondta, a szerkesztés, grafikai tervezés a Hargita Megyei Kulturális Központ valamint Ádám Gyula fotós és Cseke Gábor munkája. Gyilkos-tó címmel látott napvilágot a Gyilkos-tó keletkezésének 170. évfordulójára az a kiadvány, melynek megjelenésében közreműködött Bajna György, Bákai Magdolna, Dezső László, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói osztálya. /Baricz-Tamás Imola: Szent Miklós Napok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 13. – 50. sz. /

Szerelem, szülői és tájszeretet, család és politika: ez a tematika tölti ki Komán János legújabb, harmadik verseskönyvét /Mindig is lesz egy újabb világ, F&F International, Gyergyószentmiklós 2009/. Komán János Marosugrán született 1944-ben, „civilben” nyugdíjas történelemtanár. Verseit nem tartja költészetnek az éppen divatos „kánon”; az ítészek pedig két lábbal rúgják ki az irodalomból az ágrólszakadt vidéki mozgalmárt. Romantikus hitét naivságként könyvelik el, eszköztelen stílusát borzasnak, parlaginak találják. A kötet azokat kárhoztatja, akik „nem akarják visszaadni azt, / amit elvettek tőlem, tőled, tőlünk, / és most sem vallják be bűneiket / egy bocsánatkérésnyi kárpótlással” „Akik becsaptak éjjel-nappal, / napkelettel és napnyugattal, / akik lélekgyilkosként öltek, / másképp öltözve visszajöttek, / s itt vannak a milliós hordák, / akik a múlt szekerét tolták. ” /B. D. : Szózat az erdélyi Hyde-parkból. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Az örökséget tovább kell adni
A Gyergyói Népzenészek Találkozóján, a gálaműsort megelőzően a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termében mutatták be Mezei Magdolna Szivárvány havasán – Gyergyóban gyűjtött népdalok című könyvét.
Páll Levente, a kulturális intézmény igazgatója köszöntötte péntek délután az érdeklődőket, kiemelve, rég volt, hogy ilyen zsúfolásig telt háznyi kultúra-, népdalkedvelőt üdvözölhetett.
Páll Ibolya zenetanárnő a népdal születéséről, továbbadásának fontosságáról, több évtizedes pedagógusi pályája során a gyerekektől kapott visszajelzésekről szólt, többek között kiemelte egykori tanítványa, Magdolna különös kapcsolatát a népdallal, a zenével.
A kötet szerkesztője, Mezei Magdolna mielőtt a daloskönyvről szólt volna, köszönetet mondott tanítóinak: „szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan tanítóim voltak, akik megszerettették a népdalt”.
„Oktató-nevelő munkám folyamán mindig fontosnak tartottam a zenei anyanyelv értékeinek tudatosítását. Hiszek a zene személyiségfejlesztő, értékrendteremtő erejében, abban, hogy javítja a gyerek iskolai teljesítményét, gondolkodását, emlékezetét, összpontosító figyelmét, mozgását, kreativitását. Feladatomnak érzem, hogy mindezeket kihasználva, olyan generációkat neveljek fel, amelyek felnőtté válva nemcsak tetteikben, de érzelmi és erkölcsi mivoltukban is hasznos tagjai lesznek a társadalmunknak. Ezért döntöttem el, hogy részt vállalok a nemzeti műveltség terjesztésében, a néphagyomány, a zenei anyanyelv ápolásában és továbbadásában, ott ahol ezt leginkább megtehetem, az iskolában” – mondta a fiatal tanítónő.
Kiemelte, Kodály Zoltán zenepedagógussal együtt vallja: „a gyermekek elsőre annak a tájegységnek a dallamvilágát kell megismerjék, amelyben nevelkednek, mert ez áll hozzájuk minden tekintetben a legközelebb. A zenei anyanyelv szerepét a népzene tölti be, melyben egy nép múltjának legnemesebb értékei őrződnek meg”.
Kisné Portik Irén néprajzkutató a tanító szerepéről, az egyházi, népdalok ismeretének fontosságáról szólt: „a zenei anyanyelvet komolyan kell venni, népi értéket, zenei kincset ad át a szerkesztő e kötettel, melyet különösen a pedagógus kollégák használhatnak kézikönyvként”.
A népdaltár hiánypótló, a könyvhöz tartozó hanganyag, cédé éppen a gyerekek által legkedveltebb, legnépszerűbb dallamokat tartalmazza. A Gyergyóban gyűjtött népdalok egy csokrát, őseink egyik legféltettebb, legdrágább kincsét menti a kis könyv az utókor számára.
A kötet megjelenésében segített: Balázs Gyönyvér, Kolcsár Árpád, Lovász Árpád, Gáll Beáta, Tatár Attila, Páll Ibolya, Kisné Portik Irén, F&F nyomda.
A könyvbemutatón gyergyói dalokat énekeltek a tanítónő tanítványai, népdalos csoportja, illetve a Hóvirág Néptánccsoport tagjai.
Találkoztak a gyergyói népzenészek
Gyergyói Népzenészek Találkozóját Bartók Béla-mottóval szervezték meg a művelődési központban: „A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”
A négy év kihagyás után újra megszervezett rendezvény célja az évek múlásával mit sem változott: legalább ezen a napon felhívni a vidék figyelmét a gyergyói népzenei hagyományokra. „Gyűjtsék össze a környezetünkben még meglévő értékeket, tanulják meg és adják tovább a fiataloknak” – biztatta a jelenlévőket Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója. Kisné Portik Irén Mezei János gondolatait tolmácsolta a telt házas rendezvényen, mellyel a szervezők a híd szerepét vállalták fel a népi zenészek és a közönség között. Péntek este több mint négyórás gálaműsor keretében mutatkoztak be a zenekarok: csomafalviak, alfalviak, újfalviak, ditróiak, remeteiek, szárhegyiek és gyergyószentmiklósiak. A táncházzenészek közül a Heveder Zenekart, habár már éjfélre járt, nagy tapssal fogadta a közönség. Táncházzal zárták az ünnepséget.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro