Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Zsidó Világkongresszus
9 tétel
1992. július 9.
Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Romániába látogatott júl. 9-én, találkozott Moses Rosen főrabbival is. Romániában verbális antiszemitizmus van, állapította meg, ez a vezetők hibája. /22 (Bukarest), júl. 17-23., MTI/
1993. május 18.
"Iliescu elnök máj. 17-én Zágrábba érkezett. Mit keres a román államfő a "délszláv darázsfészekben"? - találgatja a román sajtó. Az Evenimentul Zilei szerint a látogatás csak ürügy arra, hogy Iliescu nem hivatalosan találkozhasson Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével. /Mag Péter, Bukarest: Bukarest közvetíteni akar? = Népszabadság, máj. 18./"
1993. november 10.
"Amilyen nehezen kapta meg Bukarest az amerikai legnagyobb kedvezményt, olyan könnyen elveszítheti azt, ha teret enged az antiszemita uszításnak, mondta a Zsidó Világkongresszus egyik Izraelbe látogató vezetője arról, hogy Romániában kiadták Hitler Mein Kampfját és a főügyész szerint ez nem minősül antiszemita uszításnak. A Zsidó Világkongresszus tiltakozást jelentett be Romániánál, ha interveniálásuk nem jár sikerrel, "a washingtoni zsidó lobbi veszi kezébe az ügyet" - jelentette ki az említett vezető. /Zsidó világszervezetek ellenzik a Mein Kampf romániai terjesztését. = Magyar Hírlap, nov. 10./ "
1994. február 9.
A Zsidó Világkongresszusra Washingtonba utazott Moses Rosen főrabbi. El fogja mondani az igazságot, ha megkérdezik a romániai állapotokról, Antonescu rehabilitálásáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1996. augusztus 5.
Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József, négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./
1998. augusztus 5.
"Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József. Négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./"
2000. május 30.
Megválasztása után az MVSZ új Kárpát-medencei régióelnöke, Borbély Imre nyilatkozott a = Romániai Magyar Szónak. Felméri az adott helyzetet, és alapszabályzatnak megfelelő szervezetet akar csinálni a Kárpát-medencei MVSZ-ből. Az a gondolta, hogy határmódosítás nélkül egyesíteni a Kárpát-medencei magyarságot az általa alapított Interfonfessio Társaságon belül érlelődött meg, ő dolgozta ki a szociális nemzetstruktúra gondolatát. Kolozsváron nemzetközi fórumot szervezett az Interconfessió, amelyen részt vett Duray Miklós, Pozsgay Imre, Vass Csaba, Markó Béla, Tőkés László. Ekkor fejtette ki azt, hogy új dinamikus magyar paradigma. Sikeres konferenciát szerveztek Székesfehérváron, a svájci magyarok szervezetével közösen, Zentán is volt ilyen konferencia. Ezek anyagát megküldték az országházi képviselőknek Borbély Imre kifejtette, hogy föl kell mérni a világ magyarságát. fel kell állítani egy globális magyar anyakönyvet. Mihelyt az anyakönyv megvan, hasonló lesz ahhoz, amit a Zsidó Világkongresszus már régóta megtett. Ők tudnak minden zsidóról, aki a világon él. És bármelyiknek a hajaszála görbül berezeg a zsidó világháló és reagálnak rája. Ugyanezt akarja elérni a globális magyarsággal. Egy globális magyar idegrendszert kell létrehozni. /(Csomafáy Ferenc): A Világszövetségen belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2005. május 17.
Az ingatlan-visszaszolgáltatással kapcsolatos végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetését szorgalmazta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő számos panaszt kapott, különösen a zsidó közösségtől, a tizenöt éve húzódó visszaszolgáltatási folyamat kapcsán. A Zsidó Világtanács vezetői elégedetlenségüket fejezték ki a visszaszolgáltatás kapcsán tapasztalt nehézségek miatt. A szervezet Zvi Barak jogtanácsos által aláírt levélben fordult a képviselőház elnökéhez, amelyben arra kérték Adrian Nastaset, tegye lehetővé, hogy a romániai zsidó közösség képviselői részt vehessenek a kormány által készített tulajdontörvény-csomag parlamenti szakbizottsági vitáján. /Tariceanu a jogerős ítéletek alkalmazását szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2008. október 20.
A starsbourgi európai parlamenti plenáris ülésen Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője bírálta mindazokat – elsősorban bizonyos szlovák politikai erőkről van szó – akik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában valamiféle veszélyes és a világban példa nélkül álló szervezetet látnak. Példának hozta fel a Francia Ajkúak Nemzetközi Szervezetét /Organisation Internationale de la Francophonie/ mely 55 tagállamban közel 200 millió franciául beszélő politikai, kulturális és gazdasági együttműködését segíti, a Zsidó Világszövetség csaknem 100 országban hangolja össze tagjainak érdekvédelmét, létezik a Zsidó Parlamenti Képviselők Világegyesülete is. /Az RMDSZ a KMKF védelmében az Európai Parlamentben. = Felvidék. ma, okt. 20./