Március 16–18-a között rendezték meg a magyarországi Környezet- és Természetvédő Szervezetek XVII. Országos Találkozóját Kecskeméten. A Zöld Székelyföld Egyesület, néhány más erdélyi egyesülettel együtt részt vett – immár másodjára – ezen a rangos magyarországi zöld találkozón. Kecskeméten bemutatták a Zöld Székelyföld Egyesületet az OT résztvevőinek. /Csonta László, Debreczeni Ilona, Zöld Székelyföld Egyesület, Csíkszereda: Zöld Országos Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

A környezetvédelmi világnap alkalmából a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája (Ifi-Infotin) szervezésében diákok takarították meg június 5-én a Suta-tó környékét. A Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek kezdeményezésére Csíkszeredában 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei parlamenti képviselőket arra, hogy tekintettel a ciántechnológia használatának rendkívüli környezeti és egészségügyi kockázataira, menjenek el szavazni, amikor a ciántechnológia betiltásáról szóló törvénytervezetről kell dönteni a képviselőházban. A választópolgárok azt követően fordultak választott képviselőikhez, miután a szóban forgó törvénytervezet elbukott a szenátusban amiatt, hogy a május 30-i ülésen a 137-ből csupán 73 szenátor volt jelen. Így a jelenlévők nagy többsége (75 százaléka) hiába szavazta meg a törvényt, mert a szükséges 69 szavazat helyett csak 55 gyűlt össze. A szenátus üléséről négy RMDSZ-es szenátor is hiányzott (Frunda György, Markó Béla, Szabó Károly Ferenc és Verestóy Attila). Markó Béla szövetségi elnök május 23-án biztosította a hozzá nyílt levélben forduló 32 erdélyi civil szervezetet, hogy az RMDSZ támogatni fogja a szóban forgó törvénytervezetet. – Hiába biztosított minket Markó Béla az RMDSZ támogatásáról, ha ő maga sem jelent meg a szenátus ülésén, amikor a törvénytervezetet meg kellett volna szavazni – mondta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. /Környezetvédelmi világnap – Megtisztították a Suta-tó környékét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Gyergyóditróban a lakosok tüntettek a szienitbánya megnyitása ellen. A tüntetést a Zöld Erdélyért Egyesület szervezte, ott voltak a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület képviselői is. Ezután kezdődhetett a közmeghallgatás. Az egyik lakos megkérdezte Bardócz Ferenc ditrói polgármestert, hogy a tavalyi népszavazás jogos, vagy nem jogos? A polgármester kifejtette, a referendumot tiszteletben tartja. Ezután sokan kivonultak a közmeghallgatásról. /K-T. Gy. : Tüntettek, majd kivonultak a közmeghallgatásról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

A Nem kell a szemét elnevezésű program keretében a Zöld SzékelyFöld Egyesület és az Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör fotópályázatot hirdetett Fények a természetben címmel. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen működő Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör már több ízben szervezett fotópályázatot és tárlatot. A beérkezett fotókból február 25-én kiállítás nyílt az egyetem előterében. /Környezetvédők fotótárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

Fából készült borvíztároló gyűrűket helyeztek el a Venczel József Faipari Szakközépiskola diákjai és mesterei a Hosszúaszó völgyében található Puskaporos és Adorján borvízforrásoknál. Megtisztították a borvízforrások környékét is. A programban partnerként részt vettek a Zöld SzékelyFöld Egyesület tagjai is. – Igyekszünk támogatni a helyi értékek megóvását, népszerűsítését célzó programokat – mondta Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke. /Felfrissült borvízforrások Hosszúaszó völgyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke kiemelte, hangsúlyos probléma a települések mellett elhaladó folyóvizek szennyezettsége, a városgazdálkodási szervek kevés figyelmet szentelnek a távozó szennyvizekre. Ez a helyzet például a Csíkszeredán átfolyó Oltnál is. Ezeket a problémákat jobb csatornarendszerek kiépítésével kellene kivédeni. Kevesebb figyelmet kapott a marosvásárhelyi Azomures kombinát levegőszennyezése. A környezetszennyező vállalatok miatt Kiskapus, Zalatna, Nagybánya, Nagyvárad, Vajdahunyad a leginkább veszélyeztetett terület. /Szávuj Attila: Szennyezettek a folyóvizek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Csíkszereda: bemutatkozó bazárt rendeztek a civilek
Civilbazár néven szerveztek népszerűsítő akciót Csíkszeredában a környéken működő civil szervezetek, alapítványok, amelyek az adófizetők két százalékára pályáznak. A Majláth Gusztáv Károly téren megszervezett rendezvény célja a szervezetek, egyesületek működésének, főbb tevékenységeinek, terveinek bemutatása volt.
Két százalék a civileknek. Csíkszereda központjában népszerűsítették az akciót. A Petőfi utca közepén összesen 15 stand sorakozott fel.
Jelen volt a Gyulafehérvári Caritas, a Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány, a Kalot Egyesület, a Nefelejcs Egyesület, a For Animals Egyesület, a Hargita Öko Alpin Klub, az Élő Emlékezet Egyesület, a Csorgó-patak Egyesület, az újonnan alakult Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csodaszarvas Lovasíjász Egyesület, valamint a Zöld Székelyföld Egyesület, és a Polgár-Társ Alapítvány, akik a rendezvény szervezésében is aktívan részt vettek. Valamennyi sátornál szórólapok, matricák, könyvek, illetve másfajta népszerűsítő kiadványok várták az érdeklődőket.
A Márton Áron Gimnázium Alapítványt többek között az iskola diákjai képviselték. „Ez a szervezet iskolánk volt diákjaiból áll, és a tanulmányaikban sikeres diákokat támogatják, illetve azokat, akik rossz szociális helyzetben élnek” – tájékoztatta a Krónikát Vargyas Kinga, a gimnázium diákja, aki már részesült pénzügyi juttatásban tanulmányi eredményeinek köszönhetően. A MÁG Alapítvány támogatta ugyanakkor az épületben történt felújítási munkálatokat, a taneszközök bővítését is.
A civilbazár résztvevői között a Zöld Székelyföld Egyesület is szerepelt. „Folytatjuk a környezetbarát postaládás projektünket, illetve a használtolaj-gyűjtési akciónkat is, emellett pedig egy kerékpáros programot is elindítunk, amelynek keretében egy könyvet is kiadnánk” – ecsetelte Csonta László, a szervezet elnöke, amikor arról kérdeztük, mire fordítanák a befolyó két százalékokat. „Szeretnénk minél több gyereket bevonni tevékenységünkbe.
Szeretnénk minél több tanulóösvényt készíteni, hiszen rengeteg természeti kincs van körülöttünk, és a gyerekeknek is meg kellene ismerniük azt a világot” – fogalmazott Tőke Magdolna, biológia-tanárnő, az újonnan megalakult Csíki EKE tagja. A szeles időjárás ellenére többen is megálltak a standok előtt, érdeklődtek, szórólapokat vittek magukkal, többen pedig már döntöttek is, hogy kit fognak támogatni.
Az adók két százalékát május 17–éig ajánlhatják fel a magánszemélyek a civil szervezeteknek, alapítványoknak, a kitöltendő formanyomtatványokat pedig az egyesületek székhelyén, illetve a területi adóhatóságnál (ANAF) lehet igényelni.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)

A zöldek tiltakoznak és a Schweighofer tárgyalni kezd
A zöld szervezetek is tiltakoznak a rétyi fafeldolgozó ellen. A Zöld Székelyföld és Zöld Erdély Egyesületek is állást foglaltak a Rétyre tervezett Schweighofer beruházás ellen. A két civil szervezet közleménye szerint, minden civil mozgalmi és jogi eszközzel fellépnek az „erdőpusztító nagyüzem” magvalósulása ellen.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva”- olvasható a Csonta László a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.
A civil szervezetek szerint, Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, tehát kivételesen jó helyzetben van. Felhívják a figyelmet, hogy a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800.000 köbméteres faigénye, az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%-a.
„Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban.”- szögezik le a közleményben. A két civil szervezet vezetője arra kér minden székelyt, hogy segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, hogy az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatorozássá.
Schweighofer szakmai szervezetekkel tárgyal
Szakmai és nem érzelmi alapon vitázna az osztrák faipari befektető. A Schweighofer minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, a cég képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák, mondta el a Sláger Rádiónak Olosz Gergely. Olosz Gergely – aki korábban éppen azzal indokolta, hogy lemondott szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer beruházás miatt túl sok támadás érte az RMDSZ-t – elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely megvalósulhasson. Olosz Gergely úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést az osztrák cég képviselőivel, találkozókra került sor.
Olosz Gergely leszögezte, nem támogatja a nyilvános közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert sokan rátelepedtek a témára, és hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni. Kisebb találkozók, egyeztetések már voltak, például a rétyiek is meglátogatták a szászsebesi gyárat, azután döntötték el, hogy beengedik a gyárat a településre, mondta Olosz Gergely. A volt szenátor szerint, hamarosan az tagjaival és a Kovászna megyei Faipari Szövetséggel (KOFA) is találkozik a Schweighofer képviselete.
Az osztrák cég hosszútávra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, tehát nem az erdőirtást, hanem az erdőgazdálkodást támogatja. Ezt a famennyiséget mindenképpen kivágják, csak ezután nem rönkként eladják Kínában, hanem egy helyben működő feldolgozó vásárolja fel, szögezte le híradónknak Olosz Gergely.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Székelyföldi diákok ajándéka csángómagyar gyerekeknek
Több szervezet összefogása és több száz csíkszeredai diák adománya révén ajándékcsomagokat osztanak ki a napokban a Csángómagyar Oktatási Programban részt vevő gyerekeknek.
Cipősdobozban karácsonyi mosoly címmel szervezett karácsonyi ajándékgyűjtést a Gyulafehérvári Caritas a Zöld Székelyföld Egyesülettel partnerségben. Idén négy csíkszeredai iskolában, a Petőfi Sándor, a Nagy Imre és a József Attila általános iskolákban, továbbá a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban gyűjtöttek a diákok cipősdobozokba ajándékokat. A gondosan csomagolt dobozok ebben az évben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) kezdeményezésére és segítségével a Csángómagyar Oktatási Programban tanuló moldvai csángó gyerekekhez jutnak el.
Péterfi Attila Csongor, a Caritas ágazati igazgatója azt mondta, jónak tartották az ötletet, mert a nemzeti érzést is erősíti, hogy többnyire székelyföldi gyerekektől kapnak karácsonyi csomagot a csángómagyar gyerekek. A Csángómagyar Oktatási Programban részt vevő mintegy kétezer gyerek közül nyolcszázan a keresztszülő programon keresztül kapnak ajándékot, a többieket pedig a Csíkszeredában összegyűlt csomagokkal ajándékozzák meg.
A négy iskolából adományozott 729 ajándékcsomagot kiegészítették helyi családoktól, továbbá Németországból kapott cipősdodoznyi ajándékokkal, így összesen 1400 csomag jut el az összefogás révén a csángó gyerekekhez. Az ajándékdobozok többségét hétfőn elszállította az RMPSZ az oktatási program helyszíneire, szerdán pedig a Nagy Imre és Petőfi Sándor iskolák küldöttségeivel együtt a gyűjtés szervezői is ellátogatnak néhány csángómagyar faluba, hogy személyesen találkozzanak a megajándékozott gyerekekkel. „Köszönjük mindenkinek, aki cipősdobozt készített, közvetítjük az ő szeretetüket a csángó gyerekeknek, így kívánunk nekik boldog ünnepeket” – mondta Péterfi Attila Csongor.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Rétyi fűrésztelep – Kezdődhet az építkezés
Hozzáláthat háromszéki beruházásának megépítéséhez az osztrák Holzindustrie Schweighofer (HS) cégcsoport, miután megszerezte az ehhez szükséges engedélyt.
A Rétyen létesítendő fűrésztelep építkezési engedélyét december 24-én állította ki a megyei önkormányzat – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Dálnoki Lajos polgármester. „A helyi önkormányzatnál e hét elején iktattuk a kiközölt dokumentumot, tudomásul vettük az engedélyeztetést” – fűzte hozzá.
Mint arról korábban beszámoltunk, a HS-cégcsoport előző év decemberében állította össze és nyújtotta be a megyeházához az építkezési engedély megszerzését célzó műszaki dokumentációt, kiegészítő jóváhagyásokat.
Gerald Schweighofer cégtulajdonos tavaly március végén jelentette be Sepsiszentgyörgyön, hogy 150 millió eurós befektetést eszközöl Háromszéken, szászsebesi, radóci, szeretvásári és kománfalvi gyáraik után következő üzemüket Rétyen építik meg. Terveik szerint legújabb telephelyükön hatszázötven munkahelyet létesítenek, az új üzem éves feldolgozó kapacitása 800 ezer köbméter rönkfa, az itt termelt fűrészáru nyolcvan százalékát főként ázsiai piacokon, illetve Japánban értékesítik majd.
Bejelentése óta az osztrák beruházás kapcsán helyi, hazai, illetve nemzetközi civil- és természetvédelmi szervezetek fogalmazták meg aggályaikat. Az óriás fűrésztelep megépítését főként az elfogadhatatlan mértékű természetromboló hatás okán tartják nemkívánatosnak a zöldek, az előző hónapokban pedig civil mozgalmi és jogi eszközök bevetésével próbálták megakadályozni a HS betelepedését Háromszékre.
A Zöld Székelyföld Egyesület és Zöld Erdély Egyesület egyik tavalyi közleményében rámutatott: a rétyi fűrészüzem faigénye az országosan jelenleg kitermelt famennyiség öt százaléka, s egy ilyen mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnöveli az erdőkitermelést a régióban. A sepsiszentgyörgyi Indigó csoport megyei szintű lakossági konzultációt szorgalmazott. Nyilvános közmeghallgatást sürgetett a beruházás hatástanulmányáról a Greenpeace is, mely tiltakozásra buzdította a polgárokat, továbbá a megyei környezetvédelmi hivatal vezetőjének lemondását kérte hivatali mulasztás, szakmaiatlanság, illetve ellentmondásos nyilatkozatai okán.
Demeter Virág Katalin

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Tőke Ervin: kifosztják Erdélyt
Az orrunk előtt folyik Erdély kifosztása: a verespataki aranybánya, a bihari palagáz, a rétyi fűrésztelep – hívta fel a figyelmet Tőke Ervin, a Minta elnöke pénteken, a rétyi fűrésztelep építése és annak következményeiről tartott sajtótájékoztatójában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, a Minta a rétyi fűrésztelep építése, illetve annak következményeiről tartott sajtótájékoztatót pénteken délelőtt Csíkszeredában. Ennek előzménye, hogy karácsony napján Kovászna Megye Tanácsa kiállította a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének építkezési engedélyét, amely által gyakorlatilag minden akadály elhárult az osztrák beruházó elől, elkezdődhet a gyár építése.
Felelősséget kell vállalni
Tőke Ervin, a Minta elnöke elmondta, a sajtótájékoztató által arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy azok az emberek, akiknek ez a beruházás most jó üzletet jelent, azoknak később a felelősséget is vállalniuk kell az bekövetkező rombolásért. Belátta, nem állt módjukban megakadályozni az engedélyek kiadását, azonban tavaly, május 6-án a Minta számos erdélyi településen 10 ezer mécses meggyújtásával próbálta felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre. Tőke hozzátette, azt követően belépett a küzdelembe a Zöld Erdély Egyesület és a Zöld Székelyföld Egyesület, valamint az Indigó csoport, akik figyelemreméltó munkát végeztek.
Lehetséges következmények
A Minta elnöke ismertette a fűrésztelep megépítésének véleményük szerinti következményeit, hogy a Rétyen építendő üzem évi 800 ezer köbméter fenyőfa rönköt fog feldolgozni – kérdés hogy honnan fedezik majd ezt a mennyiséget. Meglátásuk szerint „ha megépül a rétyi megafűrésztelep, akkor a szállítási költségek jelentősen csökkenni fognak, így a Holzindustrie még többet tud ajánlani a fáért, így újabb drágulások várhatóak a piacon.” Ez magával vonja majd a helyi fafeldolgozók tönkremenetelét, azáltal pedig számos családapa maradhat munka nélkül – véli Tőke.
A Minta újra tiltakozik ezen természeti és helyi gazdaságromboló veszély miatt. Meglátásuk szerint az emberi mohóság miatt olyan befektetőket hoztak térségünkbe, amelyek képesek mindenkit lekenyerezni. „Az orrunk előtt folyik Erdély kifosztása: a verespataki aranybánya, a bihari palagáz, a rétyi fűrésztelep” – fogalmazta meg.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro,

Erdély diákszemmel: a szórványban élők is pályáztak idén
Az Erdély diákszemmel című honismereti pályázatra nem csak a tömbmagyarságban élő diákok, hanem a szórványban élők is szép számban jelentkeztek. A 2014-es pályázatra is sok értékes munka érkezett így a zsűrinek ismét nehéz dolga volt.
Rajz-, esszé- és tanulmány kategóriában hirdették meg az idei pályázatot, amelyre összesen 162 pályamunka érkezett. Négy korcsoportra osztották a jelentkezőket, az első az elemis diákokat, a második pedig a 5–8. osztályosokat foglalja magába. A középiskolások képezik a harmadik korcsportot, negyediket pedig főiskolások, egyetemisták, mesterisek számára tartották fenn.
A színvonalas munkák rangsorolása nem volt könnyű munka a zsűri számára. A szervezők odafigyeltek arra, hogy minél több diákhoz eljusson a hír, ezért több úton is népszerűsítették a pályázatot. Az interneten és írott sajtón kívül az iskolák, ifjúsági szervezetek közvetlen megszólítása is eredményesnek bizonyult, hiszen tizenegy erdélyi megyéből, hetven településéről érkeztek munkák. Ezúttal nem csak a székelyföldi tömbmagyarságban élő diákokat mozgatta meg felhívás, hanem a szórványban élő fiatalokhoz is eljutott hír.
A lelkes diákok munkáit több partnerszervezet is díjazta. A pályázatokat bíráló zsűri díja az általános iskolások számára 200 lej értékű képzőművészeti eszközcsomag, a középiskolásokat 500, a főiskolásokat 1500 lejjel díjazta. Könyvvásárlási utalványt kaptak közönségdíjként a diákok, az elemisek 100, a középiskolások 300, a felsőoktatásban tanulók pedig 500 lej értékben.
Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület az általános iskolásoknak 5000 forint értékű tanszercsomagot és a díjazott rajz közzétételét biztosította az EJKE Tisztás című folyóiratában, ezt a díjat a marosvásárhelyi Nagy Zsuzsa nyerte. A középiskolások 10 ezer forint értékű könyvvásárlási utalványt kaptak és a díjazott írást közzétették a folyóiratban, a főiskolások pedig 15 ezer forint értékű könyvvásárlási utalványban részesültek, a díjazott írás pedig szintén bekerült a folyóiratba.
A Székelyföldi Legendárium is díjazta az elemiseket Legendárium-ajándékcsomaggal. A Zöld SzékelyFöld Egyesület az elemiseket, illetve az egyetemistákat könyvcsomagban részesítette, továbbá tíz felső tagozatos tanuló és tíz középiskolás pályázónak biztosított nyári táborozási lehetőséget.
Becze Dalma
Székelyhon.ro

„Többet ér az erdőnk a ti pénzeteknél!”
Az erdőirtás, és az osztrák Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének beindítása ellen tüntettek Csíkszeredában a környezetvédelem világnapján. A Szabadság téren összegyűlt résztvevők négy nyelven feliratozott transzparensekkel fejezték ki tiltakozásukat.
Többet ér az erdőnk a ti pénzeteknél!, Szigorú erdőtörvényt!, Schweighofer, ne nézz minket hülyének!, Ne vedd el gyermekeink jövőjét! A pénz nem adhat nektek levegőt, de az erdő igen! – ilyen és ehhez hasonló feliratokkal tüntettek ismét pénteken a csíkszeredai civilek a megyeszékhely főterén.
„Fontos, hogy a helyi civil társadalom is kifejezze véleményét a jogsértő erdőirtás ellen, hiszen az ökoszisztéma tönkretétele zajlik az országban. Ennek megakadályozására követeljük, hogy áttekinthetőbb legyen a jogi szabályozás, nemcsak az erdő-, hanem a környezetvédelem szempontjából is, továbbá szeretnénk, ha javítanák az erdőradarrendszer hatékonyságát, és azt is, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a visszaerdősítésre” – sorolta Benedek Ágnes, a megmozdulás egyik kezdeményezője.
A szervező ugyanakkor kiemelte, hogy nem a józan erdőgazdálkodással van a gond, hanem azzal, hogy a kistermelők, a kis fafeldolgozók teljesen visszaszorulnak a rétyi fafeldolgozó üzem terjeszkedése miatt. „A Schweighofer monopolhelyzetbe kerülését azért is lenne fontos megakadályozni, mert ellenkező esetben hátrányosan érintené a kis helyi bútorgyártókat, fafeldolgozókat” – magyarázta.
A tüntetés mintegy ötven résztvevőjének Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke elmondta, többek között azt kifogásolja, hogy az építkezési engedély kibocsátásához szükséges környezetvédelmi hatástanulmány sokszor csak egy papírt jelent tartalom nélkül, holott, ha valami káros a környezetre azt komolyabban kellene venni, utalva a rétyi fűrésztelep engedélyeztetési visszásságaira. A tiltakozók végül ugyanúgy, mint egy héttel ezelőtt, egy fenyőfát formáltak a téren és erről közös fotót készítettek. Országszerte egyébként több városban szerveztek és szerveznek hasonló megmozdulásokat.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Hangyasuli
A Zöld Székelyföld Egyesület az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesülettel partnerségben május végén hirdette meg a Hangyasuli: Vargyas-szoros elnevezésű országos természetvédelmi vetélkedőjét. A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány által támogatott program célja népszerűsíteni a védett terület értékeit a régió diákjai körében. A program során egy 50 különböző rejtvényt tartalmazó feladatfüzet készült el, amely arra biztatja a régió 5–12. osztályos diákjait, hogy a védett területen megtalálható fajokat jobban megismerjék, a feladatok megoldása közben olvassanak, gyűjtsenek információkat róluk. Nem utolsó sorban pluszpont is jár azért, ha a feladatfüzettel a kezükben fényképet készítenek a szorosban.
A Hangyasuli legújabb versenyének népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy idáig 38 település 48 iskolájából már 763 diák jelentkezett be, akik kézhez is kapták a feladatfüzeteket. Mindezek mellett 270 alkalommal töltötték le az egyesület honlapjáról (www.zoldszekely.ro) a digitális verziót is. A versenybe folyamatosan be lehet kapcsolódni, ám fontos, hogy a feladatok megoldásait szeptember 15-ig el kell juttatni a Zöld Székelyföld Egyesülethez az online űrlap kitöltésével. Indokolt esetben a válaszokat az egyesület postacímére is el lehet küldeni (Csíkcsicsó, 537297, Fő út 175. szám, Hargita megye).
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)