Május 1-jén a helyi Zöld Fák fúvószenekar bemutatkozott Csíkszentimre lakóinak. A kultúrotthon színpadán köszöntötték a fiatalokból verbuválódott zenekart és oktató-karmesterüket, Köllő Ferenc zenetanárt. Csíkszentimrének az ötvenes években volt már fúvószenekara. /Takács Éva: Zene- és Daloskaláka Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

Fúvósébresztő, az egész települést megmozgató kulturális és sportrendezvények, szórakozás, tűzijáték tette teljessé a búcsús szentmise mellett a IV. Csíkszentimrei Sokadalom hét végi rendezvénysorát. November 3-án ünnepélyes átvették a kisvárdai önkormányzattól kapott tűzoltóautót. Kencse Előd polgármester megköszönte a kisvárdaiak önzetlen segítségét. A csíkszentimrei Zöld Fák fúvószenekar tagjai elfújták indulójukat, valamint a Székely himnuszt. November 4-án a zenekar tagjai, a közel –10 fokos hideg ellenére is bejárták a települést, zenével ébresztették a falu népét. Bemutatták a művelődési otthonban a falu szülöttje, a lap munkatársa, Kristó Tibor Fúvósébresztő. Édes Erdély itt vagyunk című, a Hargita megyei fúvósmozgalom múltját és jelenét feltérképező kötetét. Volt még lovasíjász-bemutató, szépségverseny, humorest és bál. /Csíkszentimrei sokadalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

A Hargita Megyei Művészeti Népiskola csíkszentimrei tagozatának tanulói, valamint a Zöld Fák fúvószenekar tagjai december 22-én a zsúfolásig telt kultúrotthonban nagysikerű hangversennyel mutatkoztak be. Az iskola növendékei bizonyságot adtak, hogy nem hiábavaló a velük való törődés, az értük hozott áldozat. (Egyébként félkézen megszámolható, hogy a megyében hány olyan kihelyezett tagozat működik, ahová rendszeresen kijárnak az iskolaközpont oktatói, tanárai, karmesterei). Komoly szakoktatás folyik Csíkszentimrén, melynek célja a fúvószenekar utánpótlásának nevelése. A koronát az estére a két és fél éve alakult, Köllő Ferenc karmester irányította Zöld Fák fúvószenekar tette fel. /Kristó Tibor: Karácsonyi ajándék szülőknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./

Már több mint kétezren jelentkeztek be az Ezer Székely Leány Napjára
Székelyföld legrangosabb kulturális rendezvényének tartják a szombati Ezer Székely Leány Napját a szervezők, akik szerdai sajtótájékoztatójukon ismertették a rendezvény részletes programját.
Az Ezer Székely Leány Napjának szervezői a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, továbbá Hargita Megye Tanácsa is hozzájárul a rendezvény lebonyolításához. A szerdai sajtótájékoztatón Lőrincz Csilla megyei önkormányzati képviselő elmondta, 20 ezer lejjel járulnak hozzá a költségekhez.
Mivel tavaly a csíkszentimreiek vettek részt legtöbben népviseletben a rendezvényen, idén Csíkszentimre lesz a tiszteletbeli házigazda. Fülöp Kinga, a település alpolgármestere elmondta, már május óta zajlanak az előkészületek. A nyitótáncon a legkisebbektől az idősebbekig mindenki fel fog lépni, a településről három néptánccsoport érkezik majd. Az ő feladatuk továbbá megépíteni azt a regisztrációs kaput, amelyen áthaladnak majd a népviseletbe öltözött résztvevők, akiket így össze tudnak számolni.
A szervezők arra kérik a népviseletben érkezőket, hogy mindenképp regisztráljanak, még akkor is, ha nincsenek tetőtől talpig székely ruhába öltözve, csak valamilyen népi elem, például egy mellény van rajtuk. Szombaton egyébként a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébreszti Csíkszeredát.
András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója a sajtótájékoztatón kifejtette, vannak aggályaik a rendezvénnyel kapcsolatosan. Elsősorban az időjárás okoz fejtörést számukra, de aggódnak a lovak és a szekerek jelenléte miatt is. Bár azok csak a kijelölt útvonalon haladhatnak, és végig a háttérben lesznek, arra kérik a résztvevőket, hogy figyelmesen és körültekintően vegyenek részt az eseményen. A hétvégére több önkormányzat és helyi közösség is szervezett programot, de az igazgató azt szeretné, ha július első szombatja elsősorban az Ezer Székely Leány Napjáról szólna.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes rendezvényszervezője, Gábos Rozál elmondása alapján szerdáig több mint kétezren jelentkeztek be, ebből 1636-an Hargita megyéből, de érkezik egy-egy csapat Magyarországról és Szerbiából is. Huszonöt néptánccsoport fog fellépni, továbbá színpadra lép majd a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a Zöld Fák Fúvószenekar és a rendezvény díszvendége, a Magyarországról érkező, erdélyi születésű Fábián Éva népdalénekesnő is.
Az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány jóvoltából idén újra felajánlanak egy székely ruhát annak az újszülött kislánynak, aki elsőként jön világra szombaton, az ajándékot személyesen viszik el a kórházba.
Iszlai Katalin |
Székelyhon.ro

Ezrek a székely népviselet csíksomlyói ünnepén
Több ezren látogattak ki idén az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe. A regisztrációs adatok alapján 1775 leány és pontosan 800 legény jelent meg népviseletben. Nyolcvanöt évvel ezelőtt indult útjára a mozgalom.
Az előre meghirdetett jelentkezés szerint 2249-en érkeztek szervezetten, mellettük még nagyon sok érdeklődő látogatott Csíksomlyóra. A jövő évi rendezvényen a házigazda Tusnádfürdő lesz, ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón.
Reggel a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztette Csíkszeredát a város különböző pontjain, majd a Szabadság téren folytatódott az egyre növekvő tömeg szórakoztatása. A megnyitón Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, az ilyen és ehhez hasonló rendezvények által tudjuk megélni hagyományainkat. „Legyen ez a nap a székely konok meggyőződést felváltó szerény bizonyosság napja” – hangsúlyozta Barti.
Grüman Róbert, Kovászna megye önkormányzatának alelnöke beszédében kifejtette, a Székelyföldi önkormányzatok továbbra is támogatni fogják az ilyen típusú rendezvényeket. „A székely hagyomány, a népviselet él a XXI. században is” – jegyezte meg Grüman. Hargita megye testvérmegyéi is képviseltették magukat a rendezvényen. Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy itt lehetett, továbbá hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságról beszélt. „Itt az Ezer Székely Leány Napján mindannyian otthon vagyunk. Hazát, hitet nem cserél az ember” – tette hozzá Török.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke szerint nagyon fontos, hogy megbecsüljük a leányokat, asszonyokat. „Azt kívánom, hogy ez az Ezer Székely Leány Napja még legalább 1000 évig legyen itt” – emelte ki Rideg. „Megdöbbentő látvány nézni ezt a gyönyörű szép tömeget, akik népviseletben várva itt összejöttek, az ember szíve nagyot dobban” – tette hozzá Bányai Gábor országgyűlési képviselő.
A beszédeket ünnepélyes felvonulás követte a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd az ünnepi szentmisét követően a résztvevők átvonultak a nyeregbe, ahol sok érdekes programmal várták őket a szervezők. A Zöld Fák Fúvózenekar itt is tovább emelte a rendezvény hangulatát, valamint kézműves kiállítás és vásár, illetve gyermekfoglalkozások színesítették a programot.
A házigazda Csíkszentimre által épített regisztrációs kapu az idén valóban egyedire sikerült: egy szarvast ábrázoló bejáratot készítettek. A néptánccsoportok bemutatói előtt ünnepi beszédek hangzottak el, többek között Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt az ünneplőkhöz. „Itt nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmAradt, megtartottuk – bár komolyan dolgoztak azon, hogy elvegyék tőlünk ezt a létfontosságú alappillért. Én nem feltétlenül hiszek a számmisztikában, de ez a nyolcvanötös azt jelenti, hogy H és egy E. Mondhatjuk erre azt, hogy Hajrá Erdély, de ezekkel a betűkkel kezdődik ennek a 31-ben kitalált eseménynek a jelmondata is, ami úgy hangzik, hogy: Hitében Erős!”
A rendezvény egyik legfontosabb pontját a hagyományőrző néptánccsoportok bemutatói jelentették, idén összesen 24 csapat lépett színpadra. A táncosok Csíkszentimréről, Csíkszeredából, Marosludasról, Borszékről, Csíkszentkirályról, Berekfürdőről, Csombordról, Kecsetről, Kászonaltízről, Szentegyházáról, Gyulakutáról, Csíkvacsárcsiból, Tusnádfürdőről, Csíkmenaságról, Csíkszentlélekről, Fitódból, Csíkszentdomokosról, Csíktaplocáról, Madéfalváról, Csíkcsicsóból és Csíkcsomortánból érkeztek.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere kérdésünkre elmondta, több éve vesz részt a rendezvényen, de ez az első alkalom, amikor nem szervezőként, csupán résztvevőként volt jelen. „Ez egy fontos találkozó, Vásárhelyről és Bukarestből is hoztunk vendégeket, hogy megismerhessék a székely kultúrát” – ismertette Kozma.
Deák Boglárka és Martóci Réka a tüsnádfürdői néptánccsoport tagjaiként vettek részt a rendezvényen. „Tőlünk körülbelül 80–100 ember jött el, nagyon sokat próbáltunk minden egyes nap. Jól érezzük magunkat és jó látni, hogy mindenki népviseletben van. Finom az étel, szépek a táncok, mindennel meg vagyunk elégedve” – mondták.
Brassóból is többen érkeztek, Ilyés Klára érdeklődésünkre elmondta, már harmadik alkalommal vesznek részt az eseményen. „Szépek a színes székely ruhák. Az előadás tetszett a legjobban, de a beszédek is szépek voltak. Jövőre is itt leszünk” – tette hozzá Ilyés.
A határon túlról is jöttek résztvevők, a Magyarországról érkező Valendorfean Katalin elmondása szerint nagyon jól érezte magát. „Azért jöttünk, hogy megnézzük a vidéket és a táncokat. Minden tetszik, a táj, a levegő, az erdő, a templom, az énekek és a kedves emberek”.
A rendezvényt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szervezte.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro|

Csángó Fesztivált tartanak a Tatros partján
Negyvenedik alkalommal szervezik meg szeptember 4-én a Csángó Fesztivált Gyimesközéplokon. Az egynapos rendezvényen filmvetítéssel, fotókiállítással, ünnepi szentmisével és színes fellépőválasztékkal várják az érdeklődőket.
Ferencz Angéla, a Hargita megyei Kulturális Központ igazgatója kiemelte, a rendezvényt 1976-ban indították a Megéneklünk Románia fesztivál keretében. A rendszerváltás után nevezték el Csángó Fesztiválnak, ugyanis előtte a csángó szót nem lehetett használni. Az igazgató hozzátette, egy jó hangulatú, bensőséges fesztiválra számíthatnak az érdeklődők, mindenkit meg fognak vendégelni, puliszkával kínálják majd a résztvevőket.
A Csángó Fesztivál vasárnap reggel 7 és 9 óra között a Csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztőjével kezdődik, majd 9.30 és 11 óra között a moldvai csángó vendégek fogadása és az archív filmfelvételek megtekintése következik a II. Csángó Fesztiválról (1977) a megállói kultúrházban. Ezután fotókiállítás megtekintésére nyílik lehetőség a Hagyományőrző Házban. 11 és 12 óra 30 perc között a résztvevők felvonulnak az ünnepi szentmisére a gyimesközéploki Mária-Magdolna Plébániatemplomba, ahol moldvai csángó szentes énekeket hallhatnak. 12.30-tól szekeres felvonulás lesz a szabadtéri színpadhoz (a templomtól a gyimesközéploki futballpályára), ahol 14 órától tartják a rendezvény hivatalos megnyitóját.
A rendezvényen fellépnek a sötétpataki Hagyományőrzők, a hidegségi Hagyományőrző Tánccsoport, a Budapesti Zurgó zenekar, a külsőrekecsini Hagyományőrzők, a gyimesfelsőloki „Kesice”, a somoskai Hagyományőrzők, a Csíkszeredai Borsika Néptáncegyüttes, a trunki Hagyományőrzők, László Erzse, Legedi László, Botezatu Viktoria és Szarka Mária Magyar Örökség-díjasok, Antal Tibor népdalénekes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Tánccsoport, valamint közreműködnek Ségercz Ferenc és barátai. A fellépőket 19 órától Kovács Nóri Ami a szívemen című folk/világzenei szólókoncertje követi, majd 20.30-tól mulatság kezdődik a fellépőkkel, amelyet egy tábortűz tesz hangulatosabbá.
A fellépésekkel párhuzamosan meg lehet tekinteni Ádám Gyula fotókiállítását a megállói kultúrházban, és a régi fotók kiállítását a Hagyományőrző Házban, továbbá gyereksátor is helyet kap a rendezvényen, ahol kézműves foglalkozásokat tartanak. A Turisztikai Információs Irodában sakkversenyt szerveznek, valamint helyi, kézműves termékek bemutatójával egybekötött vásárra is várják az érdeklődőket.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Csángó Fesztiválra gyűltek össze Gyimesközéplokon
Negyvenedik alkalommal szervezték meg vasárnap a Csángó Fesztivált Gyimesközéplokon. A rendezvényen több mint 200 fellépő műsorát tekinthették meg a résztvevők, továbbá egyéb programokkal is készültek a szervezők.
Az egynapos fesztivál reggel a Csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztőjével kezdődött, majd a moldvai csángó vendégek fogadása és az archív filmfelvételek megtekintése következett a II. Csángó Fesztiválról (1977) a megállói kultúrházban, továbbá fotókiállítás megtekintésére is lehetőség nyílt a Hagyományőrző Házban. Délben a résztvevők felvonultak az ünnepi szentmisére a gyimesközéploki Mária-Magdolna Plébániatemplomba, ahol moldvai csángó szentes énekeket hallhattak. A szentmisét szekeres felvonulás követte a szabadtéri színpadhoz, amely a gyimesközéploki futballpályánál kapott helyet, itt tartották a rendezvény hivatalos megnyitóját.
A megnyitón elsőként Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere szólt a résztvevőkhöz. Beszédében felelevenítette a rendezvény múltját, kiemelve, hogy kezdetekkor nem is Csángó Fesztivál volt a neve, a ’70-es, ’80-as években a Megéneklünk Románia égisze alatt futott a rendezvény, és az volt a különlegessége, hogy Hargita megye különböző folklórcsoportjai léptek színpadra. Csángó arculatát, jellegét végül a kilencvenes évek elején kapta a mai Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésének köszönhetően.
„Nagy kitartásra és összefogásra volt szükség, de ebbe az akarat mindig nagy szerepet vállalt, és vállal ma is. Örököltük ezt a rendezvényt, ahogy ezt a gazdag népzenei- és néptánchagyományt is, ami a Gyimesek völgyében a mai napig megtalálható. Ma már nyíltan és szabadon léphetünk színpadra, ki ki a maga hagyományos táncával és népdalaival” – tette hozzá Gergely.
A polgármester után Kőrösi Viktor Dávid konzul beszédében a testvériség fontosságát hangsúlyozta. „Testvérek vagyunk a Nagyboldogasszonyban, és testvérek vagyunk a magyar nemzetben függetlenül attól, hogy lent Moldvában vagy kint Erdélyben, a Gyimesekben, Székelyföldön vagy éppen Magyarországon élünk. Ősi magyar hitünk és csángós anyanyelvünk végérvényesen és elválaszthatatlanul összeköt bennünket” – emelte ki Kőrösi. Nagy Bercel, a Budapesti Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettese is köszöntötte a jelenlévőket.
A fellépésekkel párhuzamosan meg lehetett tekinteni Ádám Gyula fényképész fotókiállítását a megállói kultúrházban és a régi fotók kiállítását a Hagyományőrző Házban. A turisztikai információs irodában sakkversenyt szerveztek, tizenegy személy nevezett be a megmérettetésre. A győztesek házigazdához méltóan mind gyimesközéplokiak voltak: a harmadik helyen ifj. Tankó István végzett, második lett Gábor Szilárd, az első díjat pedig id. Tankó István vihette haza. A szervezők elmondása szerint a rendezvényre több mint ezer személy látogatott ki.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója kiemelte, a kultúra megőrzése a központ és egyben a rendezvény fő célja. „Jó, hogy meg tudtuk tartani a Csángó Fesztiválnak azt az oldalát, amely a helyi kultúrát mutatja be. Ezt az irányt követi az egyesület is. Azért kellenek ilyen jellegű rendezvények, hogy meg tudjuk mutatni az értékeinket, ugyanakkor ez egy találkozó is, a moldvai magyarok így érezhetik leginkább azt, hogy ők is meg vannak szólítva” – emelte ki az igazgató. A rendezvényen felléptek a sötétpataki Hagyományőrzők, a hidegségi Hagyományőrző Tánccsoport, a Budapesti Zurgó zenekar, a külsőrekecsini Hagyományőrzők, a gyimesfelsőloki Kesice, a somoskai Hagyományőrzők, a Csíkszeredai Borsika Néptáncegyüttes, László Erzse, Legedi László, Botezatu Viktoria és Szarka Mária Magyar Örökség-díjasok, Antal Tibor népdalénekes, Földesi Imre és Földesi Erzsébet népdalénekesek, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Tánccsoport, valamint közreműködött Ségercz Ferenc és barátai.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Kultúrát őriz a gyimesközéploki Csángó Fesztivál
Negyvenedik alkalommal szervezték meg a Csángó Fesztivált Gyimesközéplokon, a vasárnapi rendezvényen több mint 200 fellépő műsorát tekinthették meg a résztvevők.
A szervezők szerint több mint ezren voltak kíváncsiak az egynapos fesztiválra, amely a Csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztőjével kezdődött, majd a moldvai csángó vendégek fogadása és az archív filmfelvételek megtekintése következett a II. Csángó Fesztiválról (1977) a megállói kultúrházban.
Délben a résztvevők felvonultak az ünnepi szentmisére a gyimesközéploki Mária-Magdolna Plébániatemplomba, ahol moldvai csángó szentes énekeket hallhattak. A szentmisét szekeres felvonulás követte a szabadtéri színpadhoz, amely a gyimesközéploki futballpályánál kapott helyet, itt tartották a rendezvény hivatalos megnyitóját. A megnyitón elsőként Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere szólt a résztvevőkhöz. Felelevenítette a rendezvény múltját, kiemelve, hogy kezdetben nem Csángó Fesztivál volt a neve, a '70-es, '80-as években a Megéneklünk Románia égisze alatt futott a rendezvény, amelynek keretében Hargita megye különböző folklórcsoportjai léptek színpadra
Csángó arculatát, jellegét végül a kilencvenes évek elején kapta a mai Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésének köszönhetően. „Nagy kitartásra és összefogásra volt szükség, de ebben nagy szerepe volt és van ma is az akaratnak. Örököltük ezt a rendezvényt, ahogy ezt a gazdag népzenei- és néptánchagyományt is, ami a Gyimesek völgyében a mai napig fellelhető." – tette hozzá Gergely. Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai konzulja beszédében a testvériség fontosságát hangsúlyozta. „Testvérek vagyunk a Nagyboldogasszonyban, és a magyar nemzetben függetlenül attól, hogy Moldvában vagy Erdélyben, a Gyimesekben, Székelyföldön vagy éppen Magyarországon élünk" – emelte ki Kőrösi.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója kiemelte, a kultúra megőrzése a központ és egyben a rendezvény fő célja. „Jó, hogy meg tudtuk őrizni a Csángó Fesztiválnak azt az oldalát, amely a helyi kultúrát mutatja be. Ezt az irányt követi az egyesület is. Azért kellenek ilyen jellegű rendezvények, hogy meg tudjuk mutatni az értékeinket, ugyanakkor ez találkozó is, a moldvai magyarok így érezhetik leginkább azt, hogy ők is meg vannak szólítva" – emelte ki az igazgató. A rendezvény keretében meg lehetett tekinteni Ádám Gyula fényképész fotókiállítását a megállói kultúrházban és a régi fotók kiállítását a Hagyományőrző Házban.
Iszlai Katalin
Krónika (Kolozsvár)

Fúvószenétől lesz hangos Újtusnád
Újraalakulásuk negyven éves évfordulóját, ugyanakkor a település létrejöttét is ünnepli az újtusnádi fúvószenekar a vasárnapi Alcsíki Fúvóstalálkozóval.
Hatodik alkalommal szervezik meg az Alcsíki Fúvóstalálkozót szeptember 11-én, amelynek idén Újtusnád ad helyet. Az esemény tizenkét órától a helyi kultúrotthon előtt kezdődik, ugyanis innen vonul fel a részt vevő hét fúvószenekar az Imets Fülöp Jákó Általános Iskola udvarára. Két induló közös elfújása után 15–15 perces összeállításokat hallhatnak a jelenlevők a Csíkszentkirályi Fúvószenekar, a Csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar, a csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, a Csíkbánkfalvi Bánk Bán Fúvószenekar, a Csíkszentmártoni Poszogó Fúvószenekar, a Csíkkozmási Tuzson János Fúvósegylet, illetve az Újtusnádi Pro Musica Egyesület fúvószenekara előadásában – ismertette a programot Biczó János.
A szervező egyesület alapítója azt is megjegyezte, hogy az egyetlen hiányzó a Csíkszentgyörgyi Havasalja Fúvószenekar lesz zenészei egyéb elfoglaltsága miatt.
Érdeklődésünkre továbbá elmondta, a hat évvel korábban elindított, minden évben más-más településen megszervezett fúvóstalálkozó legfontosabb hozadéka, hogy motiválja a zenekarokat a minőségi zenélésre. Biczó János kiemelte azt is, hogy örömmel vállalták az idei találkozó megszervezését, mivel éppen negyven éve, 1976-ban alakult újra az újtusnádi fúvószenekar. Emellett a település létrejöttének ünnepe is szeptember 11-e, mivel miután Nagytusnádon leégett negyvenhárom család háza, a szerencsétlenül járt családok 1822. szeptember 11-én a mostani újtusnádon kezdtek el építkezni.
A veszprémi származású, a csornai apátot elkísérő Godzsa István premontrei testvér, eddig csak képeken, videón és könyvekben látta Erdélyt. Első alkalommal jár vidékünkön. „Nagy lehetőség számomra, hogy itt lehetek a búcsún. Megfogott a táj szépsége, az emberek vendégszeretete.” Felejthetetlen emlék lesz számára az ősiségét megőrző lövétei közösségi ünneplés és a csíksomlyói kegyhelyen tett látogatás.
Székelyhon.ro

Ahol méltóképpen lehet emlékezni a Székely Hadosztályra
Emlékezőkkel telt meg szombat délelőtt a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában levő Fodor-ház udvara, ahol a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében rendhagyó istentisztelet keretében felavatták a Székely Hadosztály tiszteletére állított emlékművet.
Az ünnepség székelyzászló-felvonással, a székely és magyar himnuszok eléneklésével kezdődött, a csíkkozmási Tuzson János fúvósegylet, valamint a csíkszentimrei Zöld Fák fúvószenekar közreműködésével. Ezt követően rendhagyó istentiszteletet tartottak, amelynek keretében arra hívták fel a figyelmet a felszólalók, hogy kötelességünk emlékezni elődeinkre és példát venni kitartásukról, hősiességükről, hogy ezt a mindennapjainkban kamatoztatni tudjuk.
„Nem csupán megemlékezni szeretnénk a dicső magyar múltról, bár van mit felidéznünk – és ebben egy jeles példa a Székely Hadosztálynak az ellenálló mozgalma, – hanem szeretnénk kibontani azokat a tartalmakat, amelyeket a múlt hagyatékozott ránk. (…) Szeretnénk ezt a hagyatékot kibontani, a kor szerint értelmezni, kivirágoztatni, gyümölcsöztetni és megvalósítani úgy, ahogy a Jóisten ránk bízta” – mutatott rá Csapai Árpád egyetemi lelkész.
Kincses Kálmán szenterzsébeti református lelkész rámutatott, eljött az idő, hogy beszéljünk a múltról. „Száz év távlatából beszélnünk kell arról, ami népünk legviharosabb idejét idézi, de beszélnünk kell arról is, ami a neves és névtelen székely hősöknek a hagyatéka. És nekünk legfőképpen erről a hagyatékról kell beszéljünk, hogy megértsük, ez a hagyaték ránk nézve kötelesség. Ez a hagyaték nekünk feladatot ad, szolgálatot ad és megtanít a küzdelemre. Azok a székely katonák, akikre ma emlékezünk azért harcoltak, azért merték vállalni a halált is, hogy neked és nekem ma házam, hazám, szülőföldem legyen. Nekünk ma sokszor cudar valóságban kell ugyanúgy küzdeni, áldozatot vállalni, szolgálatot vállalni és itthon mAradni.”
Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius lelkész is arra buzdította a jelenlevőket, hogy ma is helyt kell állniuk, miként helyt álltak azok is, akikre emlékezünk. „Tudták, mit kell tenniük, anélkül, hogy parancsba adták volna, noszogatták volna őket. Tudták, mert hazaszerető emberek voltak.”
Petres Kálmán, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, 2011-ben született meg a döntés, hogy méltó emléket állítsanak a Székely Hadosztálynak és elkezdtek támogatókat, segítőket keresni. Megköszönte a bizalmat és a támogatást Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának, a Bethlen Gábor Alapnak, Kövér Lászlónak a Magyar Országgyűlés elnökének, Sepsibükszád önkormányzatának, a Millecentenáriumi emlékbizottságnak, Fodor Pálnak és Gergely Istvánnak a felajánlott területet, a közbirtokosságoknak, cégeknek, a Heveder és Role zenekarnak, a mintegy kétezer zarándok adományozónak, az ünnepség társszervezőjének, Csíkszereda önkormányzatának és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek a segítséget. Mint elmondta: az összefogás eredményeként jött létre a Miholcsa József tervezte és Zavacki Walter által kifaragott Székely Hadosztály emlékmű.
„Fontosnak tartjuk, hogy ezt a méltatlanul elfelejtett, az emlékezetekből szándékosan kitörölt hős alakulatot visszaemeljük a köztudatba. Ezekre a példaképekre, hősökre, az ők megidézésükre, erre a végveszélyben is cselekvőképes hazaszeretetre van ma is szükség. Akkor, amikor a mi szeretett Székelyföldünk fölött sötét gondolatok és ártó kezek húznak új régiót, vagy megyehatárokat, megbontva azt a földrajzi egységet, amelyben évszázadok óta él a mi őshonos népünk, a székely nép, naponta küzdenünk kell azért, hogy utódainknak is helye, élettere legyen az ősi szálláshelyen. Tudással, munkával és a szívekben is megszülető összefogással megalkuvás nélkül kell harcolnunk, hogy a Székely Hadosztály méltó utódaiként írjuk be nevünket Székelyföld, valamint a magyar nemzet történelmébe.”
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőbeszédében példaértékűnek nevezte a hagyományőrző huszárok tettét. „Székelyföld kérdését hiába gondoljuk, hogy megtudjuk oldani úgy, hogy ülünk nyugodtan otthon, nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót és néha-néha elmegyünk egyet szavazni, ha egyáltalán elmegyünk. Ennél sokkal-sokkal többre van szükség. A hétköznapokban, és az ünnepeken is. Ezért példaértékű és előremutató az a szándék, álom, amelyet a csíkszéki hagyományőrző huszárok megfogalmaztak. (…) A nagy dolgok azok, amelyeket mi megálmodunk és meg is csinálunk. Ennél sokkal, sokkal többre van szükség, ilyen típusú szerepvállalásra, ilyen cselekvésre, amit most ezúttal anyagi mivoltában és szellemi kisugárzásában láthatunk – fejtette ki Ráduly. „Abban reménykedek, hogy amikor a zarándokok eljönnek Csíksomlyóra, akkor idejönnek, ránéznek erre az emlékműre, hallanak erről a székely hadosztályról, és rájönnek, hogy nekünk van egy csodálatos történetünk” – tette hozzá. Felszólalása végén úgy fogalmazott, hogy ez a nap nem csak a csíkiaké, hanem az egész Kárpát-medencei magyarságé. Szerinte együvé tartozunk, még akkor is, ha a határok elválasztanak bennünket.
Zsigmond Barna Pál Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja üzenetét Csige Sándor Zoltán vezető konzulja tolmácsolta, melyben az első és második világháborús történéseket elevenítette fel. „Mint láthattuk, az utóbbi száz évben többször is reménytelennek tűnő helyzetben kétségbeesésben tudtak az erdélyi magyarok, a székelyek megmAradni, kiutat találni. Hol hősies véráldozattal, mint 1918-ban, vagy 1944-ben, hol pedig a hétköznapok csendes hősiességében. „De éppen történelmi fordulatok mutatják, hogy a kétféle hősiesség egy tőről fakad, csupán különböző helyzetek különböző hősöket kívánnak. Ma aki szülőföldjén vállal gyermeket, épít magának otthont, aki itt találja meg a boldogulását és aki gyermekeit magyar iskolába adja, az is hős, és hasonló lélekjelenlétről tesz tanúbizonyságot, mint véráldozatot hozó elődeink. A ma itt élők gyakran érezhetik reménytelennek és kilátástalannak a helyzetet, ha elcsüggedés vesz erőt rajtuk, gondoljanak arra, hogy az otthon lenni érzésért mindig is meg kellett küzdeni, áldozatot kellett hozni”.
Az ünnepségen beszédet mondott még Berkecz Gábor, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium igazgatója megosztotta gondolatait Ambrus Ágnes, a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki székkapitánya és Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke is.
Az ünnepi felszólalások sorát Gergely István, Tiszti beszéde zárta, aki néhány momentumot elevenített fel a Székely Hadosztály, Márton Áron életéről, és ő is kitért az emlékezés fontosságára. „Itt el lesz helyezve egy asztalka, néhány pad és mindenki fogja meg a gyermekének és az unokájának a kezét, sétáljon el, jöjjön ide, üljön le és emlékezzenek. Emlékeztesse a gyermekét, az unokáját, de önmagát is” – fejtette ki. Mint mondta, emlékezni annyit jelent, mint emészteni, felszívni és új erőre kapni.
„Legyen ez szent hely számunkra, ne csak a kegyetlenségekre emlékeztessen, hanem ez felhívás a szeretetre, békére, egymás megbecsülésére” – ezekkel a szavakkal áldotta meg a leleplezett szobrot Göthér Gergely, csíksomlyói plébános az istentisztelet végén, amelyet megkoszorúztak a jelen levő tisztségviselők és egyesületek képviselői.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro