Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. január 9.
Rétyi fűrésztelep – Kezdődhet az építkezés
Hozzáláthat háromszéki beruházásának megépítéséhez az osztrák Holzindustrie Schweighofer (HS) cégcsoport, miután megszerezte az ehhez szükséges engedélyt.
A Rétyen létesítendő fűrésztelep építkezési engedélyét december 24-én állította ki a megyei önkormányzat – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Dálnoki Lajos polgármester. „A helyi önkormányzatnál e hét elején iktattuk a kiközölt dokumentumot, tudomásul vettük az engedélyeztetést” – fűzte hozzá.
Mint arról korábban beszámoltunk, a HS-cégcsoport előző év decemberében állította össze és nyújtotta be a megyeházához az építkezési engedély megszerzését célzó műszaki dokumentációt, kiegészítő jóváhagyásokat.
Gerald Schweighofer cégtulajdonos tavaly március végén jelentette be Sepsiszentgyörgyön, hogy 150 millió eurós befektetést eszközöl Háromszéken, szászsebesi, radóci, szeretvásári és kománfalvi gyáraik után következő üzemüket Rétyen építik meg. Terveik szerint legújabb telephelyükön hatszázötven munkahelyet létesítenek, az új üzem éves feldolgozó kapacitása 800 ezer köbméter rönkfa, az itt termelt fűrészáru nyolcvan százalékát főként ázsiai piacokon, illetve Japánban értékesítik majd.
Bejelentése óta az osztrák beruházás kapcsán helyi, hazai, illetve nemzetközi civil- és természetvédelmi szervezetek fogalmazták meg aggályaikat. Az óriás fűrésztelep megépítését főként az elfogadhatatlan mértékű természetromboló hatás okán tartják nemkívánatosnak a zöldek, az előző hónapokban pedig civil mozgalmi és jogi eszközök bevetésével próbálták megakadályozni a HS betelepedését Háromszékre.
A Zöld Székelyföld Egyesület és Zöld Erdély Egyesület egyik tavalyi közleményében rámutatott: a rétyi fűrészüzem faigénye az országosan jelenleg kitermelt famennyiség öt százaléka, s egy ilyen mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnöveli az erdőkitermelést a régióban. A sepsiszentgyörgyi Indigó csoport megyei szintű lakossági konzultációt szorgalmazott. Nyilvános közmeghallgatást sürgetett a beruházás hatástanulmányáról a Greenpeace is, mely tiltakozásra buzdította a polgárokat, továbbá a megyei környezetvédelmi hivatal vezetőjének lemondását kérte hivatali mulasztás, szakmaiatlanság, illetve ellentmondásos nyilatkozatai okán.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Hozzáláthat háromszéki beruházásának megépítéséhez az osztrák Holzindustrie Schweighofer (HS) cégcsoport, miután megszerezte az ehhez szükséges engedélyt.
A Rétyen létesítendő fűrésztelep építkezési engedélyét december 24-én állította ki a megyei önkormányzat – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Dálnoki Lajos polgármester. „A helyi önkormányzatnál e hét elején iktattuk a kiközölt dokumentumot, tudomásul vettük az engedélyeztetést” – fűzte hozzá.
Mint arról korábban beszámoltunk, a HS-cégcsoport előző év decemberében állította össze és nyújtotta be a megyeházához az építkezési engedély megszerzését célzó műszaki dokumentációt, kiegészítő jóváhagyásokat.
Gerald Schweighofer cégtulajdonos tavaly március végén jelentette be Sepsiszentgyörgyön, hogy 150 millió eurós befektetést eszközöl Háromszéken, szászsebesi, radóci, szeretvásári és kománfalvi gyáraik után következő üzemüket Rétyen építik meg. Terveik szerint legújabb telephelyükön hatszázötven munkahelyet létesítenek, az új üzem éves feldolgozó kapacitása 800 ezer köbméter rönkfa, az itt termelt fűrészáru nyolcvan százalékát főként ázsiai piacokon, illetve Japánban értékesítik majd.
Bejelentése óta az osztrák beruházás kapcsán helyi, hazai, illetve nemzetközi civil- és természetvédelmi szervezetek fogalmazták meg aggályaikat. Az óriás fűrésztelep megépítését főként az elfogadhatatlan mértékű természetromboló hatás okán tartják nemkívánatosnak a zöldek, az előző hónapokban pedig civil mozgalmi és jogi eszközök bevetésével próbálták megakadályozni a HS betelepedését Háromszékre.
A Zöld Székelyföld Egyesület és Zöld Erdély Egyesület egyik tavalyi közleményében rámutatott: a rétyi fűrészüzem faigénye az országosan jelenleg kitermelt famennyiség öt százaléka, s egy ilyen mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnöveli az erdőkitermelést a régióban. A sepsiszentgyörgyi Indigó csoport megyei szintű lakossági konzultációt szorgalmazott. Nyilvános közmeghallgatást sürgetett a beruházás hatástanulmányáról a Greenpeace is, mely tiltakozásra buzdította a polgárokat, továbbá a megyei környezetvédelmi hivatal vezetőjének lemondását kérte hivatali mulasztás, szakmaiatlanság, illetve ellentmondásos nyilatkozatai okán.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. január 10.
Tőke Ervin: kifosztják Erdélyt
Az orrunk előtt folyik Erdély kifosztása: a verespataki aranybánya, a bihari palagáz, a rétyi fűrésztelep – hívta fel a figyelmet Tőke Ervin, a Minta elnöke pénteken, a rétyi fűrésztelep építése és annak következményeiről tartott sajtótájékoztatójában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, a Minta a rétyi fűrésztelep építése, illetve annak következményeiről tartott sajtótájékoztatót pénteken délelőtt Csíkszeredában. Ennek előzménye, hogy karácsony napján Kovászna Megye Tanácsa kiállította a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének építkezési engedélyét, amely által gyakorlatilag minden akadály elhárult az osztrák beruházó elől, elkezdődhet a gyár építése.
Felelősséget kell vállalni
Tőke Ervin, a Minta elnöke elmondta, a sajtótájékoztató által arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy azok az emberek, akiknek ez a beruházás most jó üzletet jelent, azoknak később a felelősséget is vállalniuk kell az bekövetkező rombolásért. Belátta, nem állt módjukban megakadályozni az engedélyek kiadását, azonban tavaly, május 6-án a Minta számos erdélyi településen 10 ezer mécses meggyújtásával próbálta felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre. Tőke hozzátette, azt követően belépett a küzdelembe a Zöld Erdély Egyesület és a Zöld Székelyföld Egyesület, valamint az Indigó csoport, akik figyelemreméltó munkát végeztek.
Lehetséges következmények
A Minta elnöke ismertette a fűrésztelep megépítésének véleményük szerinti következményeit, hogy a Rétyen építendő üzem évi 800 ezer köbméter fenyőfa rönköt fog feldolgozni – kérdés hogy honnan fedezik majd ezt a mennyiséget. Meglátásuk szerint „ha megépül a rétyi megafűrésztelep, akkor a szállítási költségek jelentősen csökkenni fognak, így a Holzindustrie még többet tud ajánlani a fáért, így újabb drágulások várhatóak a piacon.” Ez magával vonja majd a helyi fafeldolgozók tönkremenetelét, azáltal pedig számos családapa maradhat munka nélkül – véli Tőke.
A Minta újra tiltakozik ezen természeti és helyi gazdaságromboló veszély miatt. Meglátásuk szerint az emberi mohóság miatt olyan befektetőket hoztak térségünkbe, amelyek képesek mindenkit lekenyerezni. „Az orrunk előtt folyik Erdély kifosztása: a verespataki aranybánya, a bihari palagáz, a rétyi fűrésztelep” – fogalmazta meg.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro,
Az orrunk előtt folyik Erdély kifosztása: a verespataki aranybánya, a bihari palagáz, a rétyi fűrésztelep – hívta fel a figyelmet Tőke Ervin, a Minta elnöke pénteken, a rétyi fűrésztelep építése és annak következményeiről tartott sajtótájékoztatójában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, a Minta a rétyi fűrésztelep építése, illetve annak következményeiről tartott sajtótájékoztatót pénteken délelőtt Csíkszeredában. Ennek előzménye, hogy karácsony napján Kovászna Megye Tanácsa kiállította a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének építkezési engedélyét, amely által gyakorlatilag minden akadály elhárult az osztrák beruházó elől, elkezdődhet a gyár építése.
Felelősséget kell vállalni
Tőke Ervin, a Minta elnöke elmondta, a sajtótájékoztató által arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy azok az emberek, akiknek ez a beruházás most jó üzletet jelent, azoknak később a felelősséget is vállalniuk kell az bekövetkező rombolásért. Belátta, nem állt módjukban megakadályozni az engedélyek kiadását, azonban tavaly, május 6-án a Minta számos erdélyi településen 10 ezer mécses meggyújtásával próbálta felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre. Tőke hozzátette, azt követően belépett a küzdelembe a Zöld Erdély Egyesület és a Zöld Székelyföld Egyesület, valamint az Indigó csoport, akik figyelemreméltó munkát végeztek.
Lehetséges következmények
A Minta elnöke ismertette a fűrésztelep megépítésének véleményük szerinti következményeit, hogy a Rétyen építendő üzem évi 800 ezer köbméter fenyőfa rönköt fog feldolgozni – kérdés hogy honnan fedezik majd ezt a mennyiséget. Meglátásuk szerint „ha megépül a rétyi megafűrésztelep, akkor a szállítási költségek jelentősen csökkenni fognak, így a Holzindustrie még többet tud ajánlani a fáért, így újabb drágulások várhatóak a piacon.” Ez magával vonja majd a helyi fafeldolgozók tönkremenetelét, azáltal pedig számos családapa maradhat munka nélkül – véli Tőke.
A Minta újra tiltakozik ezen természeti és helyi gazdaságromboló veszély miatt. Meglátásuk szerint az emberi mohóság miatt olyan befektetőket hoztak térségünkbe, amelyek képesek mindenkit lekenyerezni. „Az orrunk előtt folyik Erdély kifosztása: a verespataki aranybánya, a bihari palagáz, a rétyi fűrésztelep” – fogalmazta meg.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro,
2015. március 2.
Az erdőtörvény színe és fonákja
A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását, az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt – a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett – leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik – véli a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület. A Kovács Zoltán Csongor elnök aláírásával kiadott közlemény rámutat a múlt héten elfogadott és az RMDSZ által ünnepelt jogszabály hiányosságaira is. A Zöld Erdély Egyesület szerint előremutató előírás a szűz erdők nemzeti jegyzékének létrehozása. Ez a hivatalos leltár képezi majd azon erdők további megőrzésének alapját, amelyeket a kitermelések eddig sem érintettek (okkal, mert például nehezen megközelíthető helyeken vannak). Pozitív jel az erdei táj megőrzése fogalom felbukkanása a törvényben, valamint hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma.
A kolozsvári környezetvédők ugyanakkor felhívják a figyelmet a visszalépésekre is: az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz, csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket meghatározná. Ez annál súlyosabb, mivel Romániában a nemzeti parkok természeti értékeinek őrzésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a Romsilva foglalkozik. Így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a bevételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevételeit is jelentősen csökkentették, miközben megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók térfoglalását és a járulékos zavarás (forgalom, fény-, zaj-, hőszennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását segíti elő – az erdő kárára. Gazdasági szempontból
A legígéretesebb módosítás az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútorgyártók segítésére vonatkozik. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30 százalékát, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joguk lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem írja elő közvetlenül, hanem csak követendő elvekként sorolja fel azon kormányhatározat kidolgozásához, amelyben majd ténylegesen rögzítik az állami erdőkből származó faanyag értékesítési szabályait. „Árnyalatnyi különbségnek tűnhet, azonban kiskapu a csűrés-csavaráshoz, és kételkedésünket csak alátámasztani tudja az eddigi bukaresti gyakorlat. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia kétmillió hektár területet beerdősít 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti erdősítési program terve, amely azonban már csak 422 ezer hektár erdő telepítésében gondolkodott, és a mai napig nem hagyták jóvá, illetve nem kezdték el megvalósítását” – áll a közleményben. Megállapítják azt is, hogy a jelenlegi módosításokkal nem valósult meg összességében az erdészeti kerettörvény szükséges reformja, továbbra is hiányzik a kerettörvény átfogó jellege. A jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Az erdészeti szektorra nehezedő, nyilvánvalóan erős politikai befolyást nem igyekszik feloldani. Nincs szándék a szabályozás, a végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra. Nincs törekvés az átláthatóság növelésére sem. Még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról, az erdészet külön engedélye nélkül (!). Magyarán: illegális fakitermelésnek is csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el. Ellenben az új erdei utak létesítése – ami egyértelműen a motorizált forgalmat, a legális és illegális fakitermelést, valamint a járulékos zavarást segíti – továbbra is prioritás maradt.
„Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elviekben megjelenő pozitívumokat a nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés ötmilliárd euró kárt okozott az államnak, amihez még hozzásaccolhatjuk a le nem bukott és az »elintézett« fatolvajlást, valamint a kapcsolódó árvizek okozta károkat. Ha a természet védelme nem is, de egy ekkora gazdasági probléma sokkal erőteljesebb intézkedésekre kellene hogy sarkallja a felelős döntéshozókat. Persze valamennyi politikus szépen beszél az erdők fontosságáról, de amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik, már nem látszik a fától az erdő” – fogalmaz Kovács Zoltán Csongor.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását, az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt – a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett – leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik – véli a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület. A Kovács Zoltán Csongor elnök aláírásával kiadott közlemény rámutat a múlt héten elfogadott és az RMDSZ által ünnepelt jogszabály hiányosságaira is. A Zöld Erdély Egyesület szerint előremutató előírás a szűz erdők nemzeti jegyzékének létrehozása. Ez a hivatalos leltár képezi majd azon erdők további megőrzésének alapját, amelyeket a kitermelések eddig sem érintettek (okkal, mert például nehezen megközelíthető helyeken vannak). Pozitív jel az erdei táj megőrzése fogalom felbukkanása a törvényben, valamint hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma.
A kolozsvári környezetvédők ugyanakkor felhívják a figyelmet a visszalépésekre is: az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz, csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket meghatározná. Ez annál súlyosabb, mivel Romániában a nemzeti parkok természeti értékeinek őrzésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a Romsilva foglalkozik. Így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a bevételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevételeit is jelentősen csökkentették, miközben megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók térfoglalását és a járulékos zavarás (forgalom, fény-, zaj-, hőszennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását segíti elő – az erdő kárára. Gazdasági szempontból
A legígéretesebb módosítás az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútorgyártók segítésére vonatkozik. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30 százalékát, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joguk lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem írja elő közvetlenül, hanem csak követendő elvekként sorolja fel azon kormányhatározat kidolgozásához, amelyben majd ténylegesen rögzítik az állami erdőkből származó faanyag értékesítési szabályait. „Árnyalatnyi különbségnek tűnhet, azonban kiskapu a csűrés-csavaráshoz, és kételkedésünket csak alátámasztani tudja az eddigi bukaresti gyakorlat. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia kétmillió hektár területet beerdősít 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti erdősítési program terve, amely azonban már csak 422 ezer hektár erdő telepítésében gondolkodott, és a mai napig nem hagyták jóvá, illetve nem kezdték el megvalósítását” – áll a közleményben. Megállapítják azt is, hogy a jelenlegi módosításokkal nem valósult meg összességében az erdészeti kerettörvény szükséges reformja, továbbra is hiányzik a kerettörvény átfogó jellege. A jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Az erdészeti szektorra nehezedő, nyilvánvalóan erős politikai befolyást nem igyekszik feloldani. Nincs szándék a szabályozás, a végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra. Nincs törekvés az átláthatóság növelésére sem. Még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról, az erdészet külön engedélye nélkül (!). Magyarán: illegális fakitermelésnek is csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el. Ellenben az új erdei utak létesítése – ami egyértelműen a motorizált forgalmat, a legális és illegális fakitermelést, valamint a járulékos zavarást segíti – továbbra is prioritás maradt.
„Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elviekben megjelenő pozitívumokat a nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés ötmilliárd euró kárt okozott az államnak, amihez még hozzásaccolhatjuk a le nem bukott és az »elintézett« fatolvajlást, valamint a kapcsolódó árvizek okozta károkat. Ha a természet védelme nem is, de egy ekkora gazdasági probléma sokkal erőteljesebb intézkedésekre kellene hogy sarkallja a felelős döntéshozókat. Persze valamennyi politikus szépen beszél az erdők fontosságáról, de amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik, már nem látszik a fától az erdő” – fogalmaz Kovács Zoltán Csongor.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. július 6.
Brüsszeli nem a cián betiltására
„Az Európai Bizottság jelenleg nem látja indokoltnak a ciánalapú bányászati technológiák betiltását” – válaszolta Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengeri ügyekért és halászati politikáért felelős európai biztos arra a folyamodványra, amelyben Tőkés László erdélyi EP-képviselő több kollégájával együtt azt szorgalmazta, hogy a brüsszeli testület mielőbb szerezzen érvényt az Európai Parlament bányászati ciántechnológiák betiltására vonatkozó, 2010. május 5-ei határozatának.
Mint a Tőkés László sajtóirodája által a Krónikához eljuttatott pénteki közleményből kiderül, június 22-ei válaszában Karmenu Vella kijelentette, hogy a létező uniós szabályozások megfelelő alkalmazása erősen csökkenti a ciánkatasztrófák kockázatát, illetve ezek által megelőzhetik a káros hatásokat, amennyiben azok mégis bekövetkeznének.
Leszögezte, hogy a bizottság csakis akkor venné fontolóra újabb biztonsági követelmények bevezetését, hogyha a létezők elégtelennek bizonyulnának. Vella ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a brüsszeli testület erősen elkötelezett a létező bányászati szabályok betartatása iránt, és annak ellenére, hogy az egyes lelőhelyek kiaknázásának engedélyeztetése a tagországok hatáskörébe tartozik, hivatala szoros figyelemmel fogja követni a ciánalapú bányászatot az Európai Unió területén.
Tudatta, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a veszélyes hulladékok kezelésének kötelezettségeiről szóló, 2006. április 5-ei, 2006/12/EK jelű európai parlamenti és tanácsi irányelv gyakorlatba ültetését elemző, átfogó jelentés, amely külön figyelmet szentel ennek a kérdésnek.
Hiába kongatták a vészharangot
„A környezetvédelmi biztos válasza szervesen illeszkedik a ciánalapú bányászati technológia kockázatait lekicsinylő brüsszeli megnyilvánulások sorába, hiszen az Európai Bizottság illetékesei évek óta különféle tanulmányokra, uniós irányelvekre és jogszabályokra való bürokratikus hivatkozással hárítják el az üggyel kapcsolatos figyelmeztetéseit, illetve folyamodványait" – szögezi le a Tőkés László sajtóirodája által kiadott közlemény.
Amint arról beszámoltunk, 32 európai parlamenti képviselő május elején fordult beadvánnyal a környezetvédelmi biztoshoz. Akciójuk apropóját az adta, hogy öt esztendővel ezelőtt az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el azt a határozatot, amely Áder János és Tőkés László néppárti EP-képviselők kezdeményezésére a ciántechnológián alapuló bányászat európai betiltását indítványozta.
A határozatban az Európai Parlament arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig tiltsák be a cianidos bányászatot, ez azonban mind a mai napig nem történt meg. A 32 képviselő a májusi beadványban nyomatékosan felhívta az uniós biztos figyelmét arra, hogy az európai törvényhozás egyértelmű felszólítása ellenére a bizottság mint végrehajtó szerv mindmáig adós a végrehajtással.
A folyamodvány aláírói arra figyelmeztettek, hogy a ciánalapú bányászat jelenleg Európa legszebb védett tájait – például a skandináviai Lappföldet, a spanyolországi Galíciát, a görögországi Halkidikí-félszigetet vagy Erdélyt – veszélyezteti, és a kontinens közel áll ahhoz, hogy a világ legfenyegetettebb aranybányászati helyszínévé váljék. Jelezték, hogy az utóbbi 25 évben világszerte több mint 30 nagyobb cianid-szennyezéssel járó baleset fordult elő, és – figyelembe véve az egyre sűrűbben bekövetkező szélsőséges időjárási körülményeket, többek között a gyakori erősen csapadékos időszakokat – nincs biztosíték arra, hogy a jövőben nem történnek hasonló szerencsétlenségek.
Különben az öt évvel ezelőtt megszavazott EP-határozat nyomán Németország, Magyarország és Csehország már betiltotta a ciános bányászati eljárást. „Továbbra is úgy véljük, hogy a vízügyi keretirányelv hatálya alá tartozó uniós célok – nevezetesen a vízkészletek jó kémiai állapotának elérése és a vízkészletek, valamint a biológiai sokféleség megőrzése – tiszteletben tartását csak úgy lehet megvalósítani, ha egyszer s mindenkorra betiltják a cianidos bányászati technológiákat” – állapították meg levelükben a képviselők.
Csalódott zöldek
„Sajnálatos Karmenu Vella hozzáállása, hogy csak akkor szándékozik fontolóra venni az Európai Parlament ajánlását a bányászati ciántechnológia betiltására, ha a jelenlegi szabályozások elégtelennek bizonyulnak. Akkor már késő lesz, eső után köpönyeg” – szögezte le a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, aki szerint az EU környezetpolitikáért felelős biztosa a környezetvédelem legelső és legfontosabb alapelvét sem birtokolja, miszerint a szennyezést megelőzni kell és nem utólag kezelni.
A civil szervezet elnöke úgy látja, hogy a bányászati ciántechnológia európai szintű betiltása egyértelműen véget vethetne a verespataki bányatervhez hasonló, rendkívül kockázatos „ámokfutásoknak”. Mint emlékeztetett, Erdély különösen veszélyeztetett: Verespatak mellett Felsőcsertésen és Rovinán is bányanyitásra készülnek, ahol szintén ciánt is használnának a kitermelésben.
„Az arany kinyerésére használt nátrium-cianid rendkívül veszélyes méreg, bomlásakor hidrogén-cianid képződik, ami vegyi fegyvernek számító színtelen gáz (a második világháború gázkamrás kivégzéseinél használt Cyclon-B hatóanyaga), 50-60 milligramm megöl egy embert. Csak a verespataki bányaterv 200 ezer tonna nátrium-cianidot használna el. Ezzel a mennyiséggel, jól adagolva, 4 ezer milliárd embert lehetne kivégezni. És ez csak a kisebbik baj, ugyanis ez a kockázat aránylag rövid ideig tart, hiszen néhány évtized alatt a cianidkomponensek eltűnnek a környezetből, lebomlanak.” – szemléltette a rombolás arányait Kovács Zoltán Csongor.
Hozzáfűzte: a ciántechnológia használata olcsó a befektetőknek, mert a környezetnek okozott kárt nem ők, hanem a társdalom fizeti meg. Ezért megéri számukra egész hegyeket bedarálni, lisztfinomságú porrá zúzni, ciánnal kilúgozni belőle az aranyat és a maradék bányahulladékot valahova örök időre lerakni. Emlékeztetett, csak a verespataki projektben 215 millió tonnányi ilyen bányahulladék keletkezne. „Mindezt a ciántechnológia betiltása egy huszárvágással megelőzhetné. De az már biztos, hogy az EU-biztos úr ezt valamiért nem akarja” – adott hangot csalódottságának a zöld civilszervezet vezetője.
Egy húron pendülnek
Nem Karmenu Vella az első környezetpolitikáért, tengeri ügyekért és halászati politikáért felelős európai biztos, aki elutasítja a ciántechnológia betiltását. Elődje, Janez Potočnik tavaly augusztus elején válaszolt hasonló hangnemben a Kárpát-medencei összefogás jegyében született beadványra, amelyet 2014 márciusában Tőkés László, Zuzana Balážová, a felvidéki Körmöcbánya polgármestere, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) akkori elnöke terjesztett az EU végrehajtó testülete elé. „Jelenleg nem tartjuk indokoltnak a ciánalapú bányászati technológiák általános tilalmára vonatkozó intézkedések meghozatalát” – válaszolta az EB-elnök nevében Janez Potočnik a memorandum aláíróinak.
Mint ismeretes, a térség egyik legnagyobb természeti katasztrófája a tiszai ciánszennyezés volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.
A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. A csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték.
Bálint Eszter, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
„Az Európai Bizottság jelenleg nem látja indokoltnak a ciánalapú bányászati technológiák betiltását” – válaszolta Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengeri ügyekért és halászati politikáért felelős európai biztos arra a folyamodványra, amelyben Tőkés László erdélyi EP-képviselő több kollégájával együtt azt szorgalmazta, hogy a brüsszeli testület mielőbb szerezzen érvényt az Európai Parlament bányászati ciántechnológiák betiltására vonatkozó, 2010. május 5-ei határozatának.
Mint a Tőkés László sajtóirodája által a Krónikához eljuttatott pénteki közleményből kiderül, június 22-ei válaszában Karmenu Vella kijelentette, hogy a létező uniós szabályozások megfelelő alkalmazása erősen csökkenti a ciánkatasztrófák kockázatát, illetve ezek által megelőzhetik a káros hatásokat, amennyiben azok mégis bekövetkeznének.
Leszögezte, hogy a bizottság csakis akkor venné fontolóra újabb biztonsági követelmények bevezetését, hogyha a létezők elégtelennek bizonyulnának. Vella ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a brüsszeli testület erősen elkötelezett a létező bányászati szabályok betartatása iránt, és annak ellenére, hogy az egyes lelőhelyek kiaknázásának engedélyeztetése a tagországok hatáskörébe tartozik, hivatala szoros figyelemmel fogja követni a ciánalapú bányászatot az Európai Unió területén.
Tudatta, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a veszélyes hulladékok kezelésének kötelezettségeiről szóló, 2006. április 5-ei, 2006/12/EK jelű európai parlamenti és tanácsi irányelv gyakorlatba ültetését elemző, átfogó jelentés, amely külön figyelmet szentel ennek a kérdésnek.
Hiába kongatták a vészharangot
„A környezetvédelmi biztos válasza szervesen illeszkedik a ciánalapú bányászati technológia kockázatait lekicsinylő brüsszeli megnyilvánulások sorába, hiszen az Európai Bizottság illetékesei évek óta különféle tanulmányokra, uniós irányelvekre és jogszabályokra való bürokratikus hivatkozással hárítják el az üggyel kapcsolatos figyelmeztetéseit, illetve folyamodványait" – szögezi le a Tőkés László sajtóirodája által kiadott közlemény.
Amint arról beszámoltunk, 32 európai parlamenti képviselő május elején fordult beadvánnyal a környezetvédelmi biztoshoz. Akciójuk apropóját az adta, hogy öt esztendővel ezelőtt az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el azt a határozatot, amely Áder János és Tőkés László néppárti EP-képviselők kezdeményezésére a ciántechnológián alapuló bányászat európai betiltását indítványozta.
A határozatban az Európai Parlament arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig tiltsák be a cianidos bányászatot, ez azonban mind a mai napig nem történt meg. A 32 képviselő a májusi beadványban nyomatékosan felhívta az uniós biztos figyelmét arra, hogy az európai törvényhozás egyértelmű felszólítása ellenére a bizottság mint végrehajtó szerv mindmáig adós a végrehajtással.
A folyamodvány aláírói arra figyelmeztettek, hogy a ciánalapú bányászat jelenleg Európa legszebb védett tájait – például a skandináviai Lappföldet, a spanyolországi Galíciát, a görögországi Halkidikí-félszigetet vagy Erdélyt – veszélyezteti, és a kontinens közel áll ahhoz, hogy a világ legfenyegetettebb aranybányászati helyszínévé váljék. Jelezték, hogy az utóbbi 25 évben világszerte több mint 30 nagyobb cianid-szennyezéssel járó baleset fordult elő, és – figyelembe véve az egyre sűrűbben bekövetkező szélsőséges időjárási körülményeket, többek között a gyakori erősen csapadékos időszakokat – nincs biztosíték arra, hogy a jövőben nem történnek hasonló szerencsétlenségek.
Különben az öt évvel ezelőtt megszavazott EP-határozat nyomán Németország, Magyarország és Csehország már betiltotta a ciános bányászati eljárást. „Továbbra is úgy véljük, hogy a vízügyi keretirányelv hatálya alá tartozó uniós célok – nevezetesen a vízkészletek jó kémiai állapotának elérése és a vízkészletek, valamint a biológiai sokféleség megőrzése – tiszteletben tartását csak úgy lehet megvalósítani, ha egyszer s mindenkorra betiltják a cianidos bányászati technológiákat” – állapították meg levelükben a képviselők.
Csalódott zöldek
„Sajnálatos Karmenu Vella hozzáállása, hogy csak akkor szándékozik fontolóra venni az Európai Parlament ajánlását a bányászati ciántechnológia betiltására, ha a jelenlegi szabályozások elégtelennek bizonyulnak. Akkor már késő lesz, eső után köpönyeg” – szögezte le a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, aki szerint az EU környezetpolitikáért felelős biztosa a környezetvédelem legelső és legfontosabb alapelvét sem birtokolja, miszerint a szennyezést megelőzni kell és nem utólag kezelni.
A civil szervezet elnöke úgy látja, hogy a bányászati ciántechnológia európai szintű betiltása egyértelműen véget vethetne a verespataki bányatervhez hasonló, rendkívül kockázatos „ámokfutásoknak”. Mint emlékeztetett, Erdély különösen veszélyeztetett: Verespatak mellett Felsőcsertésen és Rovinán is bányanyitásra készülnek, ahol szintén ciánt is használnának a kitermelésben.
„Az arany kinyerésére használt nátrium-cianid rendkívül veszélyes méreg, bomlásakor hidrogén-cianid képződik, ami vegyi fegyvernek számító színtelen gáz (a második világháború gázkamrás kivégzéseinél használt Cyclon-B hatóanyaga), 50-60 milligramm megöl egy embert. Csak a verespataki bányaterv 200 ezer tonna nátrium-cianidot használna el. Ezzel a mennyiséggel, jól adagolva, 4 ezer milliárd embert lehetne kivégezni. És ez csak a kisebbik baj, ugyanis ez a kockázat aránylag rövid ideig tart, hiszen néhány évtized alatt a cianidkomponensek eltűnnek a környezetből, lebomlanak.” – szemléltette a rombolás arányait Kovács Zoltán Csongor.
Hozzáfűzte: a ciántechnológia használata olcsó a befektetőknek, mert a környezetnek okozott kárt nem ők, hanem a társdalom fizeti meg. Ezért megéri számukra egész hegyeket bedarálni, lisztfinomságú porrá zúzni, ciánnal kilúgozni belőle az aranyat és a maradék bányahulladékot valahova örök időre lerakni. Emlékeztetett, csak a verespataki projektben 215 millió tonnányi ilyen bányahulladék keletkezne. „Mindezt a ciántechnológia betiltása egy huszárvágással megelőzhetné. De az már biztos, hogy az EU-biztos úr ezt valamiért nem akarja” – adott hangot csalódottságának a zöld civilszervezet vezetője.
Egy húron pendülnek
Nem Karmenu Vella az első környezetpolitikáért, tengeri ügyekért és halászati politikáért felelős európai biztos, aki elutasítja a ciántechnológia betiltását. Elődje, Janez Potočnik tavaly augusztus elején válaszolt hasonló hangnemben a Kárpát-medencei összefogás jegyében született beadványra, amelyet 2014 márciusában Tőkés László, Zuzana Balážová, a felvidéki Körmöcbánya polgármestere, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) akkori elnöke terjesztett az EU végrehajtó testülete elé. „Jelenleg nem tartjuk indokoltnak a ciánalapú bányászati technológiák általános tilalmára vonatkozó intézkedések meghozatalát” – válaszolta az EB-elnök nevében Janez Potočnik a memorandum aláíróinak.
Mint ismeretes, a térség egyik legnagyobb természeti katasztrófája a tiszai ciánszennyezés volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.
A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. A csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték.
Bálint Eszter, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2015. július 23.
Külhoni projektek támogatása
Négy vajdasági projekt idén összesen 850 millió forintos támogatásban részesül. Erdélyben főleg a magyar történelmi egyházak tulajdonában lévő ingatlanok felújítására ítéltek meg támogatásokat.
Külhoni magyar közösségek megtartását, erősítését célzó projektek támogatásáról döntött keddi ülésén a magyar kormány több mint kétmilliárd forint értékben – jelentette be a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen rögtönzött sajtótájékoztatón tegnap Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Az erdélyi beruházásokra 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, Felvidéken pedig a Martosi Szabadegyetem fejlesztését szolgáló kulturális projektet 50 millió forinttal támogatja a kormány – részletezte az államtitkár. „Azokat a projekteket vettük elő, amelyek sürgősek, amelyeket el kell kezdeni a következő tanév szempontjából. Azon kívül olyan döntésekről van szó, felújításokról elsősorban, amelyeket még az idei évben meg lehet valósítani, vagy el lehet kezdeni. Ezért van az, hogy a júliusi ülésen döntött a kormány” – mutatott rá Potápi Árpád János. Pásztor István elmondta: négy vajdasági projekt idén összesen 850 millió forintos támogatásban részesül. „Ezek a nagy volumenű támogatások hosszú távra indítanak el, tartanak talpon elképzeléseket, amelyek a magyar közösség megmaradásához, megkapaszkodásához szükségesek” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
Ingatlanok felújítása
A sajtótájékoztatón kiderült: Erdélyben főleg a magyar történelmi egyházak tulajdonában lévő ingatlanok felújítására, fejlesztésére ítélt meg támogatásokat a kormány: a legnagyobb összeget, több mint 940 millió forintot a kolozsvári református Bornemissza-Szilvássy ház felújítására szánták. Támogatásban részesült továbbá a sződemeteri református kulturális központ kialakítása, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Líceum tanműhelyének létrehozása, a kolozsvári Vallásszabadság Háza, illetve Unitárius Püspöki Ház felújítása, a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítási tervdokumentációjának elkészítése, a szatmárnémeti katolikus Hám János óvoda felújítása, illetve az Áldás Népesség Társaság inaktelki művelődési és oktatási központjának kialakítását célzó, három ütemben megvalósuló projektje. A Zöld Erdély egyesület a volt lövétei Római Katolikus Népfőiskolának otthont adó ingatlan újjáépítésére kap jelentősebb összeget.
erdon.ro
Négy vajdasági projekt idén összesen 850 millió forintos támogatásban részesül. Erdélyben főleg a magyar történelmi egyházak tulajdonában lévő ingatlanok felújítására ítéltek meg támogatásokat.
Külhoni magyar közösségek megtartását, erősítését célzó projektek támogatásáról döntött keddi ülésén a magyar kormány több mint kétmilliárd forint értékben – jelentette be a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen rögtönzött sajtótájékoztatón tegnap Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Az erdélyi beruházásokra 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, Felvidéken pedig a Martosi Szabadegyetem fejlesztését szolgáló kulturális projektet 50 millió forinttal támogatja a kormány – részletezte az államtitkár. „Azokat a projekteket vettük elő, amelyek sürgősek, amelyeket el kell kezdeni a következő tanév szempontjából. Azon kívül olyan döntésekről van szó, felújításokról elsősorban, amelyeket még az idei évben meg lehet valósítani, vagy el lehet kezdeni. Ezért van az, hogy a júliusi ülésen döntött a kormány” – mutatott rá Potápi Árpád János. Pásztor István elmondta: négy vajdasági projekt idén összesen 850 millió forintos támogatásban részesül. „Ezek a nagy volumenű támogatások hosszú távra indítanak el, tartanak talpon elképzeléseket, amelyek a magyar közösség megmaradásához, megkapaszkodásához szükségesek” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
Ingatlanok felújítása
A sajtótájékoztatón kiderült: Erdélyben főleg a magyar történelmi egyházak tulajdonában lévő ingatlanok felújítására, fejlesztésére ítélt meg támogatásokat a kormány: a legnagyobb összeget, több mint 940 millió forintot a kolozsvári református Bornemissza-Szilvássy ház felújítására szánták. Támogatásban részesült továbbá a sződemeteri református kulturális központ kialakítása, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Líceum tanműhelyének létrehozása, a kolozsvári Vallásszabadság Háza, illetve Unitárius Püspöki Ház felújítása, a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítási tervdokumentációjának elkészítése, a szatmárnémeti katolikus Hám János óvoda felújítása, illetve az Áldás Népesség Társaság inaktelki művelődési és oktatási központjának kialakítását célzó, három ütemben megvalósuló projektje. A Zöld Erdély egyesület a volt lövétei Római Katolikus Népfőiskolának otthont adó ingatlan újjáépítésére kap jelentősebb összeget.
erdon.ro