Ötéves fennállásának legkomolyabb válságát éli át Románia legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank. A rendőrségre bejelentések érkeztek több millió dolláros csalásokról. Ioan Sima, a bank vezérigazgatója szerint a pénzintézet nem fizetésképtelen, 2000 milliárd lejes vagyonnal rendelkezik, ez az összeg az országban forgalomban levő pénz egyötödét teszi ki. A Ziua szerint Iliescu elnökhöz közelálló két üzletember akarja megszerezni a bank többségi részvényeit. A Román Nemzeti Bank nov. 15-től felügyelete alá helyezte a bankot. A vizsgálatok eredményétől függ, hogy milyen intézkedéseket tesznek. Az RNEP és a kormányzópárt is meg akarja szerezni a bank feletti ellenőrző szerepet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 21./

A Ziua bukaresti lap nov. 22-i száma közölte az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága levelét Iliescu elnökhöz. A bizottság elnöke, Christopher H. Smith, alelnöke Alphonse D' Amato, valamint H. Hoyer képviselő által aláírt levélben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt. Az oktatási törvényt nemcsak a magyar és a német közösség, hanem az Európa Tanács is bírálta, mert előírásai korlátozzák a kisebbségek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, kötelezővé teszik a román nyelvű felvételit és érettségi vizsgát. A levélben azt tanácsolják Iliescu elnöknek, hogy módosítsák a törvényt. A kongresszusi levél foglalkozik a cigányok helyzetével, a fasiszta és antiszemita nézetek feléledésével, a háborús bűnös Antonescu marsall rehabilitálási kísérletével, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor szenátor megnyilvánulásaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Új Magyarország, nov. 23./

Az 1989-es romániai fordulat eseményeit vizsgáló parlamenti bizottság a mai napig nem állította össze jelentését. A bizottság elnöke, Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor viszont dec. 15-én sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól, ugyanerről terjedelmes interjút adott a Ziua napilapnak. Ezek szerint a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert nem tudták rájuk bizonyítani a vádpontokat /népirtás, titkos bankszámlák, a nemzetgazdaság aláaknázása/. Gabrielescu szerint bizonyított tény, hogy Iliescu államfő a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen katonai segítséget a Szovjetuniótól. A hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. /Magyar Nemzet, dec. 16./

Kovács László külügyminiszter kijelentette: károsnak ítéli, ha a határon túli magyar szervezetek egyes politikusai csatlakoznak a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényeihez, a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. - Sorin Ducaru román külügyi szóvivő elmondta a Ziua lapnak, hogy Budapest három hónapig tanulmányozta a román megbékélési javaslatot, ezért Románia is három hónap alatt fogja elkészíteni válaszát az alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 6./

Jan. 11-én kezdődött Bukarestben a Ziua lap kezdeményezésére ötvennégy forradalmár egyesület szervezésében a Ceausescu-per tárgyalása. A bíróság /a Forradalom Erkölcsi Törvényszéke néven/ egy bíróból és esküdtekből állt. Többször hangsúlyozták, hogy nem a Ceausescu-házaspár rehabilitálása a céljuk, hanem a törvényszék becsületének helyreállítása. Gelu Voican Voiculescu jelenleg tunéziai nagykövet huszonhét oldalas tanúvallomást küldött Az ügyvédek azt bizonygatták, hogy a per komédia volt, megsértette a jogelveket. Az esküdtek meghozták ítéletüket: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. /Ferencz Zsuzsanna: A per perének komédiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 17./

"Kállai László fiatal magyar újságíró, pályafutását Az Erdélyi Naplónál és az Orient Expressznél kezdte, jelenleg a bukaresti Ziua román napilap "magyar szakértője, aki rosszindulatú cikkekben ír az RMDSZ-ről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./"

"A szenátus megszavazta az új titokvédelmi törvényt, amely súlyos korlátozásokat tartalmaz. Az RMDSZ szenátorai a törvénytervezet ellen voksoltak. A szöveg ezután a képviselőház elé kerül vitára. A törvény "állampolgári kötelességgé" teszi az államtitok védelmét, amelynek révén "az ország iránti hűségét" tanúsítja az állampolgár. A "szolgálati titok" kategóriája az egyes intézmények dolgozóit kötelezi titoktartásra, illetve eltilthatja a sajtót bizonyos információktól. A törvény szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzi azokat, akik államtitkokhoz juthatnak hozzá. /A szenátus megszavazta. Titokvédelmi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ A román lapok szerint "az államtitok fölötti őrködésre kötelez 23 millió románt" /Adevarul/, illetve "törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot" /Ziua/. Az államtitok megóvásának ellenőrzése a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feladata, így a törvény az állampolgárokat a testületek való együttműködésre kényszeríti. A gazdasági egységekben külön osztályokat hoznak létre az államtitok védelmére, a hírszerző szolgálat által megerősített személy vezetésével. Az államtitok megsértése kettőtől hét évig terjedő börtönnel sújtható. /Magyar Hírlap, febr. 9./"

A bukaresti Ziua febr. 23-i száma szerint Iliescu elnök fontolgatja Vacaroiu miniszterelnök leváltását, hogy javítsa a kormány vezető pártjának esélyeit. A lap azt írta, hogy Iliescu a Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetőségével és a kormány egyes tagjaival tanácskozott a kérdésről. Nicolae Vacaroiunak a lap szerint az Állami Tulajdonalap igazgatói tisztségét ígérték. /Vacaroiut menesztik? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa újabb magyar-magyar csúcsot kezdeményezett, amelyet szept. 4-én Pápán rendeznek meg. Tabajdi Csaba államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem tett csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó kezdeményezést, ő sem tartja indokoltnak a találkozót. /Magyar Nemzet, aug. 29./ A HTMH valószínűleg csupán megfigyelői szinten vesz részt a találkozón, mondotta Iván Károly, a HTMH szóvivője. A HTMH úgy tartja, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó névvel bizonyos mértékben visszaélt az RMDSZ, amikor a pápai találkozóra küldött meghívón magyar-magyar csúcsnak nevezte az összejövetelt. - Tőkés László püspök a Ziua lapnak nyilatkozva közölte, hogy szept. 4-én Magyarországon tartanak csúcstalálkozót. /Esti Hírlap, aug. 29./

"Okt. 25-én a bukaresti első kerületi bíróság hatósági személy mgsértéséért Sorin Rosca Stanescut, a Ziua napilap igazgatóját tizenkét, Tana Ardeleanut, a Ziua riporterét tizennégy hónapi börtönre ítélte. 1995 májusában a Ziua cikksorozatban "leplezte le" Ion Iliescu elnök állítólagos diákkori kapcsolatait a KGB-vel, a szovjet titkosszolgálattal. Az elnök rágalmazásért feljelentette a lapot, így indult meg az eljárás. Az ítélethirdetésben a legelgondolkodtatóbb a választásokra való időzítése. Tana Ardeleanu éppen Amerikában tartózkodik és ott nyilatkozik az ügyéről. - A civil társadalom megmozdult érdekükben. /Vajnovszki Kázmér: Miről is van szó? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

A bukaresti Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Magureanu, a titkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője akciójáról, aki megakadályozta a választási csalást előidéző számítógépes program végrehajtását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ugyanis megvásárolt egy olyan speciális programot, mely 5-15 százalékerejéig Iliescu javára változtatta volna meg az eredményeket. Ezt a csalást Victor Hrebenciuc szervezte és Alexandru Radoceának, az Országos Statisztikai Központ igazgatójának kellett volna végrehajtania. Ez ellen lépett fel Magureanu, megakadályozva a program elindítását. A Ziua azt is tudja, hogy külföldről jött az utasítás a csalást előidéző program leállítására. - Magureanu az egyik nélkülözhetetlen támpillére volt Iliescu rendszerének. Igaz, hogy Magureanu már régebben felvette a kapcsolatot az ellenzékkel, még találkozott Coposuval, a parasztpárti elnökkel is, nemsokkal Coposu halála előtt. /Szilágyi Aladár: Egy gombnyomás volt a bűne. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

"Magyari Nándor László indulatosan visszautasította Nits Árpád kritikáját azzal, hogy miért nem kérte el tőle a felmérés táblázatait, azokat a tévé magyar adásában bemutatták, /tehát ott is propagálták/. A felmérést a Collegium Transsylvanicum és a Desire Alapítvány támogatásával végezték el, 242 magyar hallgatót kérdeztek meg. A jelenlegi egyetemen belül a jelenleginél nagyobb önállósággal rendelkező magyar tagozatra szavazott a megkérdezettek 44 %-a, az önálló Bolyai Egyetemre a 36 %-a. Magyari Nándor László ennek a felmérésnek az eredményét ismertette a Szabadelvű Kör jan. 31-i összejövetelén, ahol az egyetem jövőjéről volt szó. Az oktatás intézményes kereteire vonatkozó kérdés így szólt: Ha holnap arról szavazhatnál, hogy miként szervezzék meg a romániai magyar felsőoktatást, az alábbi változatok közül melyiket választanád? 1. A romániai magyar egyházak által szervezett egyetemet (pl. Sulyok István); 2. A jelenlegi helyzet fennmaradása; 3. Különálló magyar Bolyai egyetem; 4. A magyar oktatás autonómiája; 5. Székelyföldi magyar egyetemi hálózat (magyarországi és hazai civil szféra támogatásával); 6. A Babes-Bolyai magyar szekcióinak a kihelyezése többségben magyar lakta vidékekre; 7. Nem tudom. 44% a BBTE-n belül a jelenleginél nagyobb önállósággal rendelkező magyar tagozatot választaná, 36% pedig az önálló Bolyai egyetem mellett szavazott. A legkevesebbet opciót az egyházak által szervezett magyar egyetem kapta. Magyari szerint a magyar tagozatok számára nagyobb önállóságot biztosító közös egyetemet a megkérdezettek 51%-a választaná, míg a külön egyetemet 49%. Szerinte a Ziua hétfői számában durva csúsztatás jelent meg a felmérésről. A lap azt állította, hogy a magyar diákok többsége nem támogatja az önálló magyar egyetem gondolatát. /Magyari Nándor László: Óvó bácsik álma és a valóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Előzmény: febr. 4. "

"Balázs Sándor vitatta Magyari Nándor László felmérését. A Szabadelvű Kör előadói azt mondták, hogy az egyetem ügyét nem szabad "megpolitizálni", holott éppen ők tették ezt. A Ziua másnapi száma szalagcímben közölte: a magyar diákok nem akarnak Bolyai Egyetemet. Ugyanezt írta kiemelten több román lap is. Balázs Sándor több kiválóságot felsorolt, akik mind a Bolyai Egyetemen végeztek. Azonban az a lényeg, hogy senki sem mondta: ezt a Bolyait kell feltámasztani. El lehet képzelni olyan egyetemet, ahol nincs informatika szak? "Akik nosztalgiázással bélyegzik meg azokat, akik egyszerűen múltunk megbecsülését szorgalmazzák, nemegyszer maguk is hamis múlttudattal élnek." Cs. Gyimesi Éva a Szabadelvű Körön felolvasott előadásában azt taglalta, hogy az önálló magyar egyetem az azonosságtudatunk pallérozását szolgálná, ezzel szemben /!/ nekünk a szakmai színvonalra, a minőségre kell fordítanunk a figyelmet. Mintha a magyar tannyelvű egyetemen a nemzettudat ápolását nem lehetne összekapcsolni a magas szintű szakmai igénnyel." /Balázs Sándor: Churchill és Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"A kolozsvári Szabadság tájékoztat arról, hogy a Mediafax hírügynökség a hét végén 25 pontos dokumentumot tett közzé, amelyet értesülése szerint Tőkés László február 14.-én juttatott el az RMDSZ vezetőségéhez. A szöveg azokat az igényeket és követeléseket foglalja össze, melyek "a romániai magyar közösség elvárásait fogalmazzák meg Románia demokratikus kormánya iránt". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megismétli, hogy a szövetségnek meg kell fogalmaznia elvárásait, ahhoz, hogy azok teljesítését számon lehessen kérni. A szöveg felsorolja az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, valamint Tőkés László javaslatát a román-magyar kerekasztal megszervezésére. Az Evenimentul Zilei "Tőkés László a magyar autonóm területek újralétesítését akarja" címmel ugyancsak ismerteti a Mediafax által közzétett szöveget. A lap szerint a szöveg tartalmazza, hogy azokban a megyékben, ahol a magyarság többségben él legyenek magyar prefektusok. Az Adevarul is ismerteti a szöveget Tőkés László papírra vetette szélsőséges aberrációit címmel. A Ziua szerint a tiszteletbeli elnök a magyarok követeléseinek radikalizálását szorgalmazza. A Ziua szerint Markó Béla kijelentette, hogy a követelések Tőkés László magánvéleményét fejezik ki. Az Evenimentul Zilei RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy a tiszteletbeli elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének eredménye, melyet a szervezet politikájával szembeni állandó ellenzékisége váltott ki. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 24., 24. sz./"

"A Szabadság ismerteti a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorának újabb állásfoglalását az intézmény szerkezetével kapcsolatos vitában. Andrei Marga szerint az ellentétek akkor pattantak ki, amikor a szakminisztérium az érvényes törvényeket megszegve zavarosan kezdte taglalni a problémát. "Ezzel szemben az egyetem reprezentatív értelmisége a romániai kultúra és tudomány iránti felelősséggel, szakszerűséggel, a tudományos színvonal versenyképességével, kutatói teljesítőképességgel ... tanúsítja hazafiságát" ? áll az állásfoglalásban. A BBTE rektora ugyanakkor kifejti, hogy a szembenállás az etnikai elszigetelődéssel, a nacionalista szélsőségességgel nem jár együtt a kisebbségek igényei iránti tisztelet hiányával. Március 24-től kezdődően megbeszélés kezdődik az egyetem fejlesztéséről a román, magyar és német tanárokból álló szakbizottságokban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Andrei Marga újabb állásfoglalásáról tájékoztat a Mesagerul Transilvan is A rektor vádolja a Tanügyminisztériumot címmel. A márc. 22-i Cronica Romana ismerteti a Vatra Romaneasca Művelődési Egyesület Igazgatótanácsának közleményét, melyben a szervezet támadja a román miniszterelnököt "a Bolyai Egyetem újralétesítése kérdésével szembeni zavaros és érthetetlen állásfoglalása miatt". A szervezet úgy véli, hogy mindez azt bizonyítja, hogy Victor Ciorbea nem ismeri a BBTE-n belüli magyar nyelvű oktatás működését, mely biztosítja a magyar diákok anyanyelven tanulásának minden feltételét. Az Ziua tájékoztat Victor Ciorbea márc. 22-i kolozsvári látogatása alkalmából a sajtónak tett kijelentéseiről. Ciorbea kijelentette, hogy támogatja a magyar nyelvű oktatás megvalósítását minden szinten. Elmondta, hogy Budapesten a magyar államfővel és miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során nem vetették fel a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának kérdését. "Egyébként ők se követelték ezt, de természetesnek ítéltük, hogy lehessen magyar nyelvű egyetemet létrehozni. A BBTE azonban megmarad két tagozattal" ? jelentette ki Ciorbea. A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel. Elmondta továbbá, hogy a helyi közigazgatás decentralizációja és a magyar nyelv bevezetése a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. Ciorbea kijelentéseiről tájékoztat az Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 24., 54. sz./"

"A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong "

"A bukaresti Ziua ismertette a Babes-Bolyai Tudományegyetem újonnan megválasztott német rektorának, Wolfgang Brecknernek kijelentését, miszerint az intézmény eddigi eredményeit minden áron meg kell őrizni. Kijelentette, hogy jelenleg az egyetem nem tökéletes, de a tanárok hozzá kell járuljanak annak állandó fejlesztéséhez. Az egyetemen eddig a kémia, földrajz és történelem-filozófia fakultásokon működnek német csoportok, de Breckner megjegyezte, hogy hasonló csoportokat az 1997-1998-as tanévtől kezdve létre fognak a matematika, fizika és biológia fakultásokon is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"

"A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./"

"A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./"

"Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./"

"A Ziua tájékoztatott, arról, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ápr. 23-i sajtótájékoztatóján Andrei Marga rektor kijelentette, hogy ez évben nem létesítenek magyar nyelvű tagozatot a jogi karon. Ebben az évben 28 magyar és 8 német nyelvű tagozat fog működni az egyetem keretén belül. A szakokon belül román, magyar és német részleget hoznak létre. Az adott nyelveken előadó tanárok külön részlegeket fognak alkotni, a részlegek által kiválasztott igazgatók pedig a dékánnak, vagy dékán-helyettesnek lesznek alárendelve. A BBTE szintjén Szilágy Pál rektor-helyettes felel a magyar nyelvű oktatásért, Nicolae Bocsan a román nyelvűért és Wolfgang Breckner a német nyelvűért. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 24., 76. sz./ A rektor elmondta, hogy külön helyeket tartanak fenn a különböző tantárgyak olimpiái országos szakaszainak nyertesei számára.Ugyancsak felvételi nélkül juthatnak be azok, akik második egyetemet kívánnak megkezdeni. A főiskolák végzettjeinek vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy egyetemen folytathassák tanulmányaikat. Egy diák egyszerre több szakra is felvételizhet és két szakra járhat azok közül, amelyekre bejutott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet ápr. 25-én Kolozsvárra látogatott. Nagy érdeklődéssel jött Kolozsvárra, megtiszteltetésnek érezte, hogy Kolozs megye prefektusa fogadta. Szőcs Ferenc tájékoztatta Alexandru Farcas prefektust és Buchwald Péter alprefektust a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, a miniszterek és szakértők találkozásairól, Magyarország elvárásairól. A szükséges dokumentumok aláírása megteremtette a jogalapot a konzulátus újramegnyitására. Fontos, hogy Kolozsváron legyen a konzulátus. Szőcs Ferenc tájékozódott az egyetem jövőjéről. A magyar-román alapszerződésben szerepel olyan tanügyi rendszer megteremtése, amely biztosítja az anyanyelven tanulást minden szinten. Magyarország szerint az egyetemi szinten történő anyanyelvi oktatás nagyon fontos a kisebbségek szempontjából, azonban "hogy ez mikor és hogyan fog megvalósulni, nem a magyar, hanem a román kormány gondja, feladata. Ellenben remélik, hogy a lehető leghamarabb és a diákok érdekeinek megfelelően rendeződik." Szőcs Ferenc hangsúlyozta, hogy a magyar fél is azzal a megoldással lesz megelégedve, amely az ügyben érintetteket is kielégíti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Kolozsvár polgármestere ápr. 25-én közreadott sajtóközleményében az illemszabályok megsértésével vádolta Szőcs Ferencet, aki a konzulátussal kapcsolatos terveit csakis a prefektussal osztotta meg, megkerülve a helyi hatóságokat, a megyei tanács elnökét, a polgármesteri hivatalt. Gheorghe Funar szerint ennél már csak az nagyobb merészség, hogy a nagykövet a konzulátus május végi megnyitásával "fenyegetőzik", anélkül, hogy a városi tanács jóváhagyását kérné. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az Evenimentul Zilei ismertette Funar polgármester nyilatkozatát, miszerint a magyar nagykövet látogatásának egyik célja az volt, hogy elrontsa a románok Húsvétját. A Ziua szerint Gheorghe Funar kijelentette, hogy a "lovak Húsvétján" fog a magyar konzulátus rendelkezésére bocsátani egy épületet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 29., 78. sz./"

"Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók "

"Botrányt próbáltak kavarni a nacionalista érzelmű lapok a RTV kolozsvári területi adójának április 30-i magyar adása miatt, amelyben Szőcs István megkérdőjelezte a dákoromán folytonosság elméletét.A Ziua szerint a "felháborító történelemhamisítás" az adófizetők pénzén történt. Ezt a kolozsvári magyar tévések az adás után kollégáiktól is megkapták. Ilyenkor hiábavaló érvelés, hogy a romániai magyarok is adóznak. - Román történészek négyszemközt már Ceausescu idején jósolgatták, hogy egyszer eljön az idő, amikor ki kell mozdulni a legendázásból, nem érdemes folyton leégni a nemzetközi történész-találkozókon, jegyezte meg Nits Árpád. Az egyéni kezdeményezés csak arra szorítkozott, hogy elfogadhatóbb magyarázatot kerestek arra az ellentmondásra, hogy miért élnek románok ott, ahol a rómaiak nem éltek. Erre készült az elmélet a népbölcsőről, ahonnan a románok áttelepültek a Kárpátokon túlra. Az erdélyi nyelvjárás viszont nem terjedt át Moldvába. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ A Ziua, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj szerint az Szőcs István román történelmet bemocskoló történelmi esszéje kapott helyet. Szőcs István az Ezredvég című műsorban kifejtette, hogy az "árpádi törzsek bejöveteléig Erdély senki-földje volt, mely jogi, kulturális és szellemi entitásként nem létező volt." A lapok kifogásolják, hogy Mihai Viteazulnak a románok egyesítésében betöltött szerepét csökkentette azzal, hogy őt "Rudolf, Magyarország királya, parancsnokának nevezte". Szőcs István elmondta továbbá, hogy a helynevek többsége a magyaroktól származik, és a magyar uralkodók hozták létre a románok számára is az első iskolákat. Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyetért azzal, hogy Erdélyben az első román iskolákat a magyarok alapították. A Ziua szerint Boros János kijelentette, hogy Mihai Viteazul nem nemzeti célokból egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldöt, hanem kizárólag a területeken való uralkodás céljából. A Mesagerul Transilvan idézi Buchwald Pétert, aki kifogásolja, hogy olyan kérdésekre fektetik a legtöbb hangsúlyt, amelyek offsaid-ban hagyhatják a magyarokat. Kolozs megye prefektusa és Ioan Gavra RNEP-es képviselő bírálják a Szőcs István kijelentéseit. A lapok utalnak arra, hogy Szőcs István Szőcs Géza apja, aki szerintük romángyűlölő. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./"

"Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz."

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja Szovátán, máj. 10-én tartott ülésén elfogadott nyilatkozatában bírálta az RMDSZ koalíciós partnereit, "mivel hiányzik politikai akarat az egyházi javak visszaszolgáltatásának megoldására". Constantinescu elnöknek az egyházi vezetőkkel lezajlott találkozóján sem történt előrelépés. Az EMK tiltakozott Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönő elnökének kijelentése ellen, miszerint az EMK és a Székelyföldi Egyeztető Tanács tevékenysége alkotmányellenes, az RMDSZ egyetlen képviselője sem vette védelmébe a platformot és a tanácsot. Dr, Csapó József szenátor mellett sem álltak ki, akit a szenátusi vitában a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezési jogának ismertetésekor a román szenátorok kifütyültek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ A Ziua is tájékoztat máj. 14-i számában az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatáról, a lap szerint az RMDSZ-en belüli radikálisok szalmát dobtak a kormánykoalíció tüzére. A Ziua azt állította, hogy Katona Ádám, az EMK szóvivője, 1993-ban ki akarta kiáltani a székelyek autonómiáját. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ "

"Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./"

"Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora közleményben szorgalmazta Virgil Petrescu tanügyminiszternek, hogy a tanszemélyzet leépítése kerülje el a felsőoktatási intézményt. Andrei Marga többek között azzal indokolta kérését, hogy a több tagozaton román, magyar, német való oktatásra alapozott multikulturális oktatás nem csökkenthető a monokulturális oktatáshoz hasonlóan. A BBTE rektora szerint a Tanügyminisztérium egyetemekkel szembeni politikájában egyre gyakoribbak a hibák, és kifejtette, hogy nem fogja elfogadni a tanerő leépítését. A lap egy másik cikke ismerteti Florin Diaconescu tanügyi államtitkár kijelentését, miszerint az állami középfokú oktatásban két napja beindult az átszervezés. A lap megjegyzi, annak ellenére, hogy az intézkedésekkel szemben a tanügyi szakszervezetek kifejezték egyet nem értésüket, Diaconescu kijelentette, "következetesek maradunk a kormányprogramhoz és nem mondunk le reformprogramunkról". A Kolozsváron megjelenő Stirea, Adevarul de Cluj, illetve a Ziua is tájékoztatnak arról, hogy a BBTE visszautasítja a Tanügyminisztérium által tervezett elbocsátásokat. Az Adevarul szerint a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége a tanügyi törvény módosítására benyújtott törvénytervezetből a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontokat kifogásolja a leginkább. A szakszervezeti szövetség követeli, hogy a román nyelv elsajátítása legyen kötelező, és ellenzi azt a kitételt, mely a román nyelv tanulmányozását írja elő és nem annak elsajátítását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 10., 107. sz./"

"A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./

"Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./"